A 2014-2020 FEJLESZTÉSI IDŐSZAK EDDIGI EREDMÉNYEI ÉS INFOKOMMUNIKÁCIÓS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI ELŐADÓ: VITÁLYOS ESZTER ÁLLAMTITKÁR MINISZTERELNÖKSÉG BALATONFÜRED, 2017.10.18.
II. EREDMÉNYEK A gazdaságpolitika eredményei 2010 óta I. Kihívások Eredmények Magas költségvetési hiány Fegyelmezett fiskális politika Növekvő államadósság Tartósan csökkenő adósságráta Háztartások magas devizaadóssága Devizakockázat kiküszöbölése Magas külső kitettség Masszív külső finanszírozási pozíció Alacsony foglalkoztatás és aktivitás Rekord alacsony munkanélküliség Alacsony potenciális növekedés Kiegyensúlyozott növekedési szerkezet
II. A gazdaságpolitika eredményei 2010 óta II. GDP-növekedés (%) Államadósság a GDP százalékában 6,0 4,0 2,0 1,70 4,10 4,00 3,10 2,10 2,00 4,30 3,80 3,70 3,60 85,0% 80,0% 75,0% 0,0-2,0 0,70-1,60 70,0% -4,0 65,0% -6,0-8,0-6,60 60,0% 55,0% FORRÁSOK: MAGYARORSZÁG KONVERGENCIA PROGRAMJA 2017-2021, GKI ELŐREJELZÉSEK, EUROSTAT
II. A gazdaságpolitika eredményei 2010 óta III. Javuló várakozások / a GKI 2017-re vonatkozó GDP-növ. előrejelzései (%) a publikálás időpontja szerint / Foglalkoztatási ráta változása 2010-2016 között, százalékpont 4,0 14,0 3,8 3,8 12,0 3,6 3,5 10,0 3,4 3,2 3,2 8,0 3,0 3,0 6,0 11,6 2,8 2,6 2,7 4,0 2,0 6,3 5,2 5,0 2,5 2,4 2016. szept.: 2016. dec.: 2017. márc.: 2017. máj.: 2017. szept.: 0,0 HU (1.) CZ (6.) SK (8.) PL (9.) EU-28
II. A Miniszterelnökség megbízásából készült értékelések, elemzések a kohéziós politika hatásáról 1) SZINTÉZISJELENTÉS: összefoglalja a Miniszterelnökség megbízásából az elmúlt évtizedben készült értékelési jelentések megállapításait 2) A FEJLESZTÉSI FORRÁSOK MAKROGAZDASÁGI HATÁSAI: a az ágazati folyamatok modellezésével a Hétfa Kutatóintézet által készített értékelés 3) KPMG ÁTFOGÓ ELEMZÉSE a kohéziós politikának a hazai gazdaságra gyakorolt hatásairól
II. Általános értékelési megállapítások Külső stabilitás biztosítása Magas külső pénzügyi aktívum, jelentős mennyiségű beáramló deviza, csökkenő külföldi adósságállomány Az adósság kamatterhei csökkentek, a belföldi kamatszint mérséklése lehetővé vált, a magyar deviza árfolyamának védelme megvalósult Az európai uniós források közvetve hozzájárultak a költségvetési stabilizációhoz, és a kamatszintek mérséklődéséhez is. Humán tőke javítása, infrastruktúra-fejlesztés, K+F ösztönzése
II. Makrogazdasági hatások Keresleti hatás: egyszeri impulzus, hosszabb távú hozzáadott érték nélkül. Kínálati hatás: tartósabb, hosszabb távú növekedési hatást generál. Mindkettő: ösztönzi a foglalkoztatást, hozzájárul a GDP növekedéséhez. Ágazati, és munkaerőpiaci hatások: - építőipar és közösségi szolgáltatások - az alacsonyan képzett munkaerő foglalkoztatására gyakorolt hatás erősebb (építőipari túlsúly okán)
II. A KPMG- jelentés megállapításai Forráskihelyezés tekintetében hazánk a harmadik legsikeresebb uniós tagállam volt 2007-13 között. Az uniós források képesek voltak helyettesíteni a gazdaságban a korábbi IMF-EU hitelt, segítettek forintra váltani a devizahitel-állományt, és magasan tartani a devizatartalék szintjét. Tartós növekedési pályára állás segítése, illetve a legfontosabb társadalmi-gazdasági problémák orvoslásához való hozzájárulás. A termelékenység kistérségi szinten 6,4%-kal növekedett.
Keret %-ban II. 2007-2013 vs. 2014-2020 100% 90% 80% 70% 78% 70% Megítélt, szerződött és kifizetések alakulása az elfogadott operatív programok indulását követő 30 hónapon belül 60% 50% 40% 42% 37% 35% 30% 20% 10% 0% Megítélt támogatás Leszerződött támogatás Kifizetett támogatás 9% 2017-2013 2014-2020
Mrd Ft Darab II. Felhívások előrehaladása 2014-2020 10 000 9 000 8 000 348 508 524 536 600 500 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 4 773 5 211 272 193 235 113 9 264 9 325 9 449 7 654 6 391 9 10 16 42 3 576 75 115 305 1 123 2014. IV. 2015. I. 2015. II. 2015. III. 2015. IV. 2016. I. 2016. II. 2016. III. 2016. IV. 2017. I. 2017. II. 2017. III. 400 300 200 100 0 Meghirdetett összeg Darabszám Keret (Mrd Ft)
Mrd Ft II. Támogatások és szerződések felfutása 2014-2020 9000 8000 7000 6000 6864 6955 6121 6208 6279 5536 5000 4000 3000 2000 1000 0 290 20 15 73 67 103 2015 II. 2015 III. 2015 IV. 1002 359 2016 I. 2180 1625 2016 II. 3377 2866 2016 III. 4745 4280 4468 4018 2016 IV. 2017 I. 2017 II. 2017 III. 2017. október 9-ig Megítélt támogatás Leszerződött támogatás Keret (Mrd Ft)
Mrd Ft II. Kifizetések felfutása 2014-2020 3500 3000 2500 2685 3099 3112 2000 1708 1920 1500 1000 806 500 0 8 23 2015 vége 2016 I. 294 2016 II. 2016 III. 2016 IV. 2017 I. 2017 II. 2017 III. 2017. október 9-ig
Az EU keret %-ban II. Meghirdetések alakulása V4+4 120% 100% 80% 102% 93% 83% 77% 60% 56% 40% 44% 44% 20% 0% HU CZ HR PL RO SI SK Meghirdetett keret Adatforrás: 2017. szeptember
II. Támogatott projektek eloszlása a kedvezményezettek alapján Kedvezményezett Támogatott projektek száma (db) Megítélt támogatás (Mrd Ft) Támogatási összeg megoszlás (%) vállalkozás 7 415 462 8% állami vállalkozás 559 2 613 43% önkormányzat 5 223 836 14% költségvetési szerv 1 784 2 005 33% non-profit 1 634 175 3% Összesen 16 615 6 090 100% Adatforrás: 2017.09.30 (VP nélkül)
Megítélt támogatások megyei megoszlása Adatforrás: 2017.09.30
1000 vállalkozásra jutó vállalkozási pályázatok megítélt támogatása megyénként Adatforrás: 2017.09.30
1 főre jutó megítélt támogatás megyénként Adatforrás: 2017.09.30
III. INFOKOMMUNIKÁCIÓS FEJLESZTÉSEK Kiinduló állapot - DESI országprofil: Magyarország (2017)
III. Az IKT fejlesztések forrásai GINOP 3. 6. ÉS 8.PRIORITÁS, VEKOP 3. PRIORITÁS GINOP 3. Infokommunikációs fejlesztések prioritás (129+ Mrd Ft) 76 15 9 Versenyképes IKT szektor Digitális gazdaság Digitális közösségi hozzáférés Újgenerációs hálózatok fejlesztése VEKOP 3. Infokommunikációs fejlesztések prioritás 29 6,3 Mrd Ft GINOP 6. Versenyképes munkaerő prioritás 22,9 Mrd Ft Digitális írástudás fejlesztését szolgáló képzési program indítása GINOP 8. Pénzügyi eszközök prioritás 95,1 Mrd Ft IKT fejlesztéseket segítő hitel-, tőke- és garancialapok
III. EFOP IKT projektek 1. PRIORITÁS: A fogyatékkal élők mindennapjait segítő infokommunikációs alapú távszolgáltatás kialakítása Elektronikus egészségügyi ágazati fejlesztések 3. PRIORITÁS: Ágazati infokommunikációs fejlesztések a köznevelés/alap- és középfokú oktatás/felsőoktatás területén Pályaorientáció, kiemelten az MTMI (matematika, természettudományos, műszaki és informatikai) készségek és kompetenciák fejlesztése Országos múzeumi és könyvtári központi fejlesztés
III. TOP és VEKOP TOP: VÁROSI KÖZLEKEDÉSI INFORMATIKAI FEJLESZTÉSEK, EZENKÍVÜL AZ IT CSAK ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉG VEKOP: JELLEMZŐEN ORSZÁGOS KIHATÁSÚ IKT PROJEKTEK (GINOP 2., 3. ÉS 6. PRIORITÁS, KÖFOP, EFOP)
III. A közigazgatás- és közszolgáltatás fejlesztés operatív program (KÖFOP) 2014-2020 időszakban külön operatív program keretében kerül sor a közigazgatás, valamint a helyi közszolgáltatási szféra fejlesztéseinek végrehajtására. A KÖFOP célja a szolgáltató állam megteremtéséhez való hozzájárulás Hazai stratégiai alapok: Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Stratégia 2014-2020 Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014-2020 Nemzeti Korrupcióellenes Program 2015-2018 Zöld Könyv Európai Uniós szintű megállapodás: Magyarország Partnerségi Megállapodása 2014-2020
III. A KÖFOP beavatkozási logikája Magyarország fő célja, hogy a régió legversenyképesebb országa legyen Kulcsszerep: gazdaságélénkítés KÖFOP hozzájárulás: ha csökken az állam, illetve a vállalkozások közigazgatási kiadása, akkor más területekre fordítható a megtakarítás, vagy ha nő a szolgáltatási szint és ezáltal a lakosság, illetve vállalkozások ügyintézéssel töltött ideje csökken, az ügyintézés egyszerűsödik.
III. KÖFOP éves fejlesztési keretében megnyitott források Prioritás címe KÖFOP Rendelkezésre álló Keret Mrd Ft KÖFOP Éves Fejlesztési Keretben meghirdetett forrás Mrd Ft 1. prioritás Az adminisztratív terhek csökkentése 180,4 217,646 2. prioritás A szolgáltatási szemlélet és etikus működés megerősítése a közszolgálatban 90,8 74,903 3. prioritás Az ESZA, ERFA, KA finanszírozású operatív programok végrehajtá-sához kapcsolódó technikai segítségnyújtás 70,6 71,295 ÖSSZESEN 341,8 363,844
III. A KÖFOP elvárt főbb eredményei számokban 169 db újraszervezett eljárás 135 db elektronikusan újraszervezett eljárás 178 db elektronikusan elindítható eljárás 395 db ügyintézés eljárási idejének csökkenése 5 db az e-közbeszerzési rendszerben elektronikusan elérhető funkció 4 db e-közbeszerzési rendszerben elérhető eljárástípusok száma 18 db elsődleges és másodlagos adatfelvételi mód az IKIR rendszer felépítése során 1000 db IKIR rendszert használó önkormányzat 13 db IKIR-ből elérhető ágazati adatbázis 11 db elvégzett, közszolgáltatásokat érintő kutatás
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!