Sejtbiológia ea (zh év végi) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2018-03-11 15:59:56 : Felhasznált idő 00:00:05 Név: Minta Diák Eredmény: 0/404 azaz 0% Kijelentkezés 1. Mi jellemző a sejtciklus egyes szakaszaira? (1.1) A G1-fázisban történik a DNS szintézise. Az S fázis nem kezdődhet meg közvetlenül az M fázis után. A G2-fázisban van a restrikciós pont, amely után a sejt már elköteleződött a sejtosztódásra. Az M-fázis a mitogén szignálok hiányában kialakuló fázis. Kitöltetlen. Megfejtés: Az S fázis nem kezdődhet meg közvetlenül az M fázis után. Pont: 0 Max: 1 2. Mi jellemző a sejtciklus egyes szakaszaira? (2.1) A G1-fázis általában a legrövidebb. Az S fázisban nincs ellenőrzési pont. A G2-fázisban történik a sejtosztódást végrehajtó apparátus szintézise. A G0-fázis embrionális sejtekre jellemző csak. Kitöltetlen. Megfejtés: A G2-fázisban történik a sejtosztódást végrehajtó apparátus szintézise. Pont: 0 Max: 1 3. Mi jellemző a sejtciklus ellenőrzési pontjaira? (3.1) A G1-fázisban a növekedési faktorok receptoraikhoz kapcsolódnak és megindítják a DNS szintézist. Az mitózis metafázisában történik a DNS másolási hibák javítása. A G1-fázisban történik a DNS átszerkesztése. A második ellenőrzési pont, a G2 fázisból a mitózisba történő átmenetnél van, a sejt ellenőrzi, hogy minden DNS szakaszból pontosan egy másolat készült-e. Kitöltetlen. Megfejtés: A második ellenőrzési pont, a G2 fázisból a mitózisba történő átmenetnél van, a sejt ellenőrzi, hogy minden DNS szakaszból pontosan egy másolat készült-e. Pont: 0 Max: 1 4. Mely események játszódnak le a G1 fázisban? (4.1)
A DNS-polimeráz a jogosítófaktorral kijelölt helyekről megindítja a replikációt. A Cdk4/ciklin-D komplex felszabadítja a retinoblasztóma fehérjét. Ha a Ciklin-E gén átírás megtörténik, a sejt G1-ből az S fázisba lép. A G1-S átmenetet az MPF (maturation promoting factor, érést/mitózist elősegítő faktor) váltja ki. Kitöltetlen. Megfejtés: Ha a Ciklin-E gén átírás megtörténik, a sejt G1-ből az S fázisba lép. Pont: 0 Max: 1 5. Mely események játszódnak le az S fázisban? (5.1) Rb fehérje hiperfoszforilált állapotban elengedi az E2F transzkripciós faktort. E2F faktor a magban megindítja a DNS replikációjához szükséges gének átírását. A p53 felszaporodása meggátolja az S-G2 átmenetet illetve beindítja az apoptózist. Az S fázisban kötődik a jogosító faktor a DNS-hez. A ciklin-b koncentráció eléri a maximumát. Kitöltetlen. Megfejtés: A p53 felszaporodása meggátolja az S-G2 átmenetet illetve beindítja az apoptózist. Pont: 0 Max: 1 6. Mely események játszódnak le a G2 fázisban? (6.1) A DNS-polimeráz a jogosítófaktorral kijelölt helyekről megindítja a replikációt. A Cdk4/ciklin-D komplex felszabadítja a retinoblasztóma fehérjét. Cdk1/ciklin-B komplex foszforilálja az M fázis végrehajtásához szükséges fehérjéket. A p21 a Cdk4/ciklin-D komplexhez kötődik és azt inaktív állapotban tartja. Kitöltetlen. Megfejtés: Cdk1/ciklin-B komplex foszforilálja az M fázis végrehajtásához szükséges fehérjéket. Pont: 0 Max: 1 7. Mi jellemző a totipotens sejtre? (7.1) Egy organizmus összes ekto- mezo- vagy entodermális sejtjét ki tudja alakítani típusától függően. Önfentartó populáció, a rákos sejtek is idetartoznak. Osztódás után legalább az egyik leánysejt az anyasejttel megegyező sajátoságokat mutat. Bizonyos számú osztódásra képes mindenféle sejttípust kialakító sejt.
Kitöltetlen. Megfejtés: Osztódás után legalább az egyik leánysejt az anyasejttel megegyező sajátoságokat mutat. Pont: 0 Max: 1 8. Mi jellemző a pluripotens sejtre? (8.1) A fejlődési potenciája beszűkült, néhány, meghatározott sejttípussá fejlődhet. Önfentartó populáció, egy organizmus mindenféle sejtjét létre tudja hozni. Valamely érett sejtféleség előalakja. Bizonyos számú osztódásra képes mindenféle sejttípust kialakító sejt. Kitöltetlen. Megfejtés: A fejlődési potenciája beszűkült, néhány, meghatározott sejttípussá fejlődhet. Pont: 0 Max: 1 9. Mi jellemző a totipotens sejtre? (9.1) Egy organizmus összes ekto- mezo- vagy entodermális sejtjét ki tudja alakítani típusától függően. Fejlődési potenciája beszűkült, néhány, meghatározott sejttípussá fejlődhet. Osztódás után legalább az egyik leánysejt differenciálódik a másik differenciálatlan marad. Bizonyos számú osztódásra képes és csak egyféle sejtté alakulhat. Kitöltetlen. Megfejtés: Bizonyos számú osztódásra képes és csak egyféle sejtté alakulhat. Pont: 0 Max: 1 10. Melyek a génexpressziót reguláló belső faktorok? (10.1) kromatin modifikálása (10.2) transzkripciós faktorok génekhez kapcsolódásának változása (10.3) DNS metiláció (10.4) hiszton módosítás (10.5) hiszton acetilezés (10.6) DNS epigenetikus módosítása (10.7) hőmérséklet
(10.8) feromonok (10.9) növekedési faktorok (10.10) morfogének (10.11) citokinek (10.12) kemotaxist kiváltó anyagok 11. Melyek a homeobix gének egyes típusainak jellemzői? (11.1) Mező-specifikus szelektor gének szerveken struktúrákon belüli határvonalakat alakítanak ki. Kompartment szelektor gének olyan határok létét jelenti az élőlény fejlődési mezőin belül, amelyeket bizonyos sejtek utódjai (klónjai) sohasem lépnek át. Sejttípus-specifikus szelektor gének egész struktúrák kialakulását és/vagy mintázatképzését szabályozzák Testtengelyek kialakulását szabályozó gének szervek dorzális és ventrális felszínét alakítják ki. Kitöltetlen. Megfejtés: Kompartment szelektor gének olyan határok létét jelenti az élőlény fejlődési mezőin belül, amelyeket bizonyos sejtek utódjai (klónjai) sohasem lépnek át. Pont: 0 Max: 1 12. Miért jelennek meg csökevényes szervek az embrionálisan? (12.1) Az indukciós hatások hierarchikus hálózatot alkotnak, és azok amelyek az evolúció során sérültek csak csökevényes szerveket tudnak létrehozni. A sejt, illetve szerv, amelynek fejlődését egy indukciós hatás megindította, maga is továbbiakat indukál. Ha a lánc megszakad, a fejlődés sem folyik tovább. Az élőlényben megörződött homeobox gének mindenképpen kialakítják az általuk kódolt szervet. Azok a csökevényes szervek maradtak fenn amelyek valamilyen fontos hormont termelnek, amely kell a további fejlődéshez. Kitöltetlen. Megfejtés: A sejt, illetve szerv, amelynek fejlődését egy indukciós hatás megindította, maga is továbbiakat indukál. Ha a lánc megszakad, a fejlődés sem folyik tovább. Pont: 0 Max: 1 13. Melyik állítás igaz a nekrózisra
(13.1) gyulladás, heg keletkezhet következtében (13.2) sejt életműködéseinek irreverzibilis megszűnése (13.3) ATP hiány kiválthatja (13.4) Oxigén hiány kiválthatja (13.5) intracelluláris emésztő enzimek vesznek részt benne (13.6) riboszómák leválnak a RER-ről (13.7) sejt zsugorodik (13.8) DNS állomány kondenzálódik (13.9) citoplazma lugosodik (13.10) fiziológiás folyamat (13.11) embrionális korban gyakori (13.12) egyedi sejteket érint (13.13) sejtmag duzzad (13.14) mitokondriumok duzzadnak (13.15) DNS állomány denzitása csökken, elbomlik (13.16) immunválasz során kialakulhat (13.17) véletlenszerű folyamat (13.18) kaszpázok aktivációja történik (13.19) tápanyag hiány előidézheti
(13.20) szigorú sorrendben játszódnak le az események (13.21) a membrán permeabilitása fokozódik (13.22) intracelluláris Ca szint csökkenéssel járhat (13.23) letálisan károsodott sejtek enzimatikus lebomlása (13.24) glikogén szencsék felszaporodnak és koaguálnak 14. Mely állítás igaz a apoptózisra (14.1) kaszpázok aktivációja történik (14.2) egyes sejteket érint (14.3) sejt életműködéseinek irreverzibilis megszűnés (14.4) programozott sejthalál (14.5) idegsejtek számának szabályozása így történik (14.6) mitokondriumok szétesnek (14.7) a sejt duzzad (14.8) gyulladás és fekély is lehet a következménye (14.9) a sejtmag kondenzálódik (14.10) exogén útja a mitokondriumokból indul (14.11) p53 hibaérzékelő rendszer nem képes beindítani (14.12) immunrendszer nem képes kiváltani (14.13) ATP hiány kiválthatja
(14.14) Oxigén hiány kiválthatja (14.15) intracelluláris emésztő enzimek vesznek részt benne (14.16) transzglutaminázok aktiválódnak a folyamat során (14.17) patológiás folyamat (14.18) A DNS hasítása endonukleázokkal történik (14.19) a folyamat során a sejt felszíne sima (14.20) az események sorrendje konzervatív (14.21) a sejtmembrán szétesik a citoplazma kiáramlik (14.22) a sejtmembrán asszimetriája csökken (14.23) membrán fizikai-kémiai változása váltja ki 15. Mely változások következhetnek be reverzibilis sejtkárosodáskor? (15.1) mitokondrium ATP termelése leáll (15.2) ionpumpák működése leáll (15.3) aktív transzport nem működik (15.4) duzzadás (15.5) Na beáramlás a sejtbe (15.6) fokozott glikolízis (15.7) ATP szint nő (15.8) fokozott fehérjeszintézis
(15.9) AMP szint nő (15.10) membrán felszakad (15.11) sejtváz szétesik (15.12) DNS kétláncú törése (15.13) timin károsodik (15.14) DNS egyláncú törése (15.15) fehérje keresztkötések alakulnak ki (15.16) szabadgyökbomlás alakul ki (15.17) patológiás folyamat (15.18) a sejtmembrán szétesik a citoplazma kiáramlik (15.19) a sejtmembrán asszimetriája csökken 16. Mi a teloméra elmélet lényege? (16.1) A kromoszómák vége osztódásnál rövidül a telomeráz enzim a levágott bázispárokat pótolja, hogy ne legyen információ vesztés. A kromoszómák vége osztódásnál rövidül, emiatt a kromoszómák végén levő gének mindig több kópiában szerepelnek a genomban, hogy biztosan maradjon belőlük még teljes példány az osztódások után is. A kromoszómák végén egy ismétlődő szekvencia sorozat van, ami a rákos sejtekben a leghosszabb. A kromoszómák végén levő ismétlődő szekvencia sorozat van ami az osztódások során rövidül, de amíg ebből a szakaszból van információ vesztés nem történik mert nincs genetikai információ tartalma. Kitöltetlen. Megfejtés: A kromoszómák végén levő ismétlődő szekvencia sorozat van ami az osztódások során rövidül, de amíg ebből a szakaszból van információ vesztés nem történik mert nincs genetikai információ tartalma. Pont: 0 Max: 1 17. Mi jellemző a telomeráz enzimre? (17.1)
egy reverz transzkriptáz enzim, amelyik zigótában, őssejtekben és rákos sejtekben működik. A kromoszómák vége osztódásnál rövidül mert a telomeráz enzim néhány bázispárt levág. A telomeráz enzim a differenciálódás során aktiválódik és okozza a kromoszómák végén levő ismétlődő szakasz fogyását. A telomeráz enzim egy reverz transzkriptáz, ami rákos sejtekben a mutációval alakul ki. Kitöltetlen. Megfejtés: egy reverz transzkriptáz enzim, amelyik zigótában, őssejtekben és rákos sejtekben működik. Pont: 0 Max: 1 18. Milyen folyamatok vezetnek általában a rákos daganatok kialakulásához? (18.1) Erőteljes sérülés után a regeneráció során bekövetkező gyors sejtszámnövekedés. Neoplazma kialakulása, ami szabályozottság nélkül osztódó sejtet jelent. Valamelyik sejtben bekövetkezett letális mutáció. Kromoszómavesztés a sejtosztódás során. Kitöltetlen. Megfejtés: Neoplazma kialakulása, ami szabályozottság nélkül osztódó sejtet jelent. Pont: 0 Max: 1 19. Mely folyamatok NEM vezetnek általában a rákos daganatok kialakulásához? (19.1) Epigenetikus változás, a génállomány nem, csak kifejeződési mintázata változik, pl. X kr. inaktiválódik. DNS javító mechanizmus hibája. Valamelyik sejtben bekövetkezett letális mutáció. Miutagenezishez kapcsolt karcinogenezis. Kitöltetlen. Megfejtés: Valamelyik sejtben bekövetkezett letális mutáció. Pont: 0 Max: 1 20. Mi a különbség a jó- és rosszindulatú daganat között? (20.1) A rosszindulatú daganatban a rákos sejtek nem követik a sejtosztódás korlátait, a jóindulatúban részben igen. A rosszindulatú daganat sejtjei más szövetekbe is behatolnak, a jóindulatú daganat sejtjei együtt maradnak. A rosszindulatú daganat sejtjei más szövetekbe is behatolnak, ezért csak eltávolításukkal érhető el teljes gyógyulás, míg a a jóindulatú daganat sejtjeit nem szükséges eltávolítani. A rosszindulatú daganat sűrű érhálózattal rendelkezik, a a jóindulatú daganatban nincsenek erek.
Kitöltetlen. Megfejtés: A rosszindulatú daganat sejtjei más szövetekbe is behatolnak, a jóindulatú daganat sejtjei együtt maradnak. Pont: 0 Max: 1 21. Mi a rosszindulatú daganatok sejteinek jellemzője? (21.1) nem veszik figyelembe a sejtosztódást szabályozó szignálokat (21.2) differenciálódnak (21.3) kijátszák az sejtosztódás programozott korlátait (21.4) idegen szövetben nem élnek túl (21.5) invazívak, elhagyják eredeti szövetüket (21.6) genetikailag stabilak (21.7) mutálódhatnak (21.8) p53-as rendszer különösen aktív bennük (21.9) mentesülnek az öregedéstől (21.10) mindig funkció vesztéssel járó mutáció következményei (21.11) kémiai és fizikai mutagén hatások is kialakíthatják (21.12) különösen sok mitokondriumot tartalmaznak (21.13) citokróm P450 módosítása eredményezheti kialakulásukat (21.14) kötőszöveti tokkal körülvett gyorsan osztódó sejthalmaz (21.15) vírusok hatására is kialakulhat (21.16) parazita férgek nem idézhetik elő kialakulásukat (21.17) egyes génjeink mutáció után közvetlenül kialakíthatják
(21.18) baktériumok nem okozhatják kialakulásukat (21.19) képesek angiogenezisre (érképzésre) (21.20) teljes eltávolításuk mindig lehetséges (21.21) legtöbb tumorban a hibás p53 gén található (21.22) DNS hibajavítás különösen hosszú ideig tart bennük (21.23) sejtfelszíni markerek, receptorok mások, mint a normál sejteké (21.24) sejt-sejt kapcsolatok alakulását nem módosul bennük 22. Milyen géneket nevezünk onkogéneknek? (22.1) Az emberi genom olyan génjei, amelyek bizonyos mutációk megszerzése után közvetlenül járulnak hozzá a daganatképződéshez. Azokat a géneket amelyek elvesztése rák kialakulásához vezet. Olyan bakteriális géneket amelyek megléte utal a rák típusára. Olyan géneket amelyek a rák során alakulnak ki. Kitöltetlen. Megfejtés: Az emberi genom olyan génjei, amelyek bizonyos mutációk megszerzése után közvetlenül járulnak hozzá a daganatképződéshez. Pont: 0 Max: 1 23. Mi jellemző az onkogénekre? (23.1) Az emberi genom funkcióval nem rendelkező génjei. Funkcióvesztéssel járó mutáció következtében alakulnak ki, egyetlen hibás allél jelenléte már befolyásolja a sejt fenotípusát. Virális gének beépülésével keletkeznek. Funkciónyeréssel járó mutációk következtében alakulnak ki, egyetlen hibás allél jelenléte már befolyásolja a sejt fenotípusát. Kitöltetlen. Megfejtés: Funkciónyeréssel járó mutációk következtében alakulnak ki, egyetlen hibás allél jelenléte már befolyásolja a sejt fenotípusát. Pont: 0 Max: 1 24. Milyen géneket nevezünk stabilitás-géneknek? (24.1)
Hibájuk a mutációk felhalmozódását teszi lehetővé. DNS replikációs enzimek, hibájukkor a DNS másolás nem lesz pontos. Proto-onkogénekből funkciónyeréssel járó mutációval kialakuló gének. Olyan géneket amelyek a rákos sejtekben vesznek el. Kitöltetlen. Megfejtés: Hibájuk a mutációk felhalmozódását teszi lehetővé. Pont: 0 Max: 1 25. Milyen géneket nevezünk tumorszuppresszor-géneknek? (25.1) Az emberi genom olyan génjei, amelyek bizonyos mutációk megszerzése után közvetlenül járulnak hozzá a daganatképződéshez. Azokat a géneket amelyek stop jelként hatva, gátolják a sejtek szaporodását, elősegítik a differenciálódásukat, és szükség esetén apoptózist indukálnak. DNS hibajavítási rendszer tagjai, a genom integritásának fenntartásában vesznek részt. Transzlokációval kialakuló hibás működésű struktúr-gének. Kitöltetlen. Megfejtés: Azokat a géneket amelyek stop jelként hatva, gátolják a sejtek szaporodását, elősegítik a differenciálódásukat, és szükség esetén apoptózist indukálnak. Pont: 0 Max: 1 26. Miben különbözik a rákos sejtciklus a normálistól? (26.1) Hasonlóan a fibroblaszthoz 25-30x osztódik csak sokkal gyorsabban. Az embrionális sejtekhez hasonlóan önellátóak növekedési szignálokból. Más növekedést gátló szignálokra érzékeny, mint a normál sejt. fenntartásában vesznek részt. El tudja kerülni a nekrózist. Kitöltetlen. Megfejtés: Az embrionális sejtekhez hasonlóan önellátóak növekedési szignálokból. Pont: 0 Max: 1 27. Mi jellemző a connexin fehérjékre? (27.1) Golgi készülékből származó hemicsatornák (27.2) Ionokra szelektivitást mutat (27.3) Másodlagos hírvivőkre szelektivitást mutat (27.4) Másik sejt hemicsatornáival együtt pórusokat formál (27.5) Minden fajban egy fajspecifikus típus van
(27.6) kisméretű pórusokat alakít ki (27.7) Hemicsatornákból és azt moduláló egységekből áll (27.8) Másik sejt hemicsatornáival együtt pórusokat formál (27.9) Pórusok kialakítására csak azonos típusok képesek 28. Melyik gap junction segítségével megvalósuló működés? (28.1) szinkronizáció (28.2) apoptózis (28.3) nekrózis (28.4) differenciáció (28.5) közvetett kommunikáció (28.6) avaszkuláris szövetek metabolikus koordinációja (28.7) sejt növekedése (28.8) közvetlen kommunikáció 29. Mi jellemző a közvetlen kommunikációra? (29.1) szomszédos sejtek citoplazmája összeköttetésben van, a sejtek között minden anyag szabadon áramolik. Rendkívül gyors és nagy hatótávolságú, minden gyors folyamat így valósul meg. Metabolikus és elektromos kapcsolatot is biztosít a sejtek között. szomszédos sejtek membránja összeköttetésben van, emiatt a sejtek között metabolikus kapcsolatot nem, de gyors ingerület terjedést tud biztosítani. Kitöltetlen. Megfejtés: Metabolikus és elektromos kapcsolatot is biztosít a sejtek között. Pont: 0 Max: 1 30. Mi jellemző a közvetett kommunikációra?
(30.1) A sejtek közötti citoplazma hídon keresztül valamilyen hírvivő molekula szállítja az információt. Hormonok, neurotranszmitterek közbeiktatásával történik. A sejtek között nincs közvetlen kapcsolat, a kommunikáció gázmolekulák segítségével történik. A sejtek között nincs közvetlen kapcsolat, az információt speciális membrándarabok szállítják. Kitöltetlen. Megfejtés: Hormonok, neurotranszmitterek közbeiktatásával történik. Pont: 0 Max: 1 31. Mi jellemző a gap junctiont alkotó fehérjékre? (31.1) A a connexonokon keresztül ATP, glutamát és NAD+ áramlik a sejtek közötti citoplazma hídon keresztül. A connexin fehérjék Golgi készülékből származó hemicsatornák, a másik sejt hemicsatornáival együtt pórusokat formálnak. A connexonok a membrán állandósult részein találhatók. A connexinek integráns membránliszacharidok, 4 transzmembrán domainjük, 2 extracelluláris hurkuk és intracelluláris C és N terminálisuk van. Kitöltetlen. Megfejtés: A connexin fehérjék Golgi készülékből származó hemicsatornák, a másik sejt hemicsatornáival együtt pórusokat formálnak. Pont: 0 Max: 1 32. Mi jellemző a pannexin fehérjékre? (32.1) A pannexinek 25-33%-os homológiát mitatnak a connexinekkel, viszont nincs homológia a gerinctelenek innexin molekuláival. Inkább az intracelluláris és az extracelluláris tér közötti kommunikációban van szerepe, mint a sejtek közötti kommunikációban. A pannexin csatornák kis konduktanciájúak. A bőr betegségek hátterében általában pannexin mutációk állnak. Kitöltetlen. Megfejtés: Inkább az intracelluláris és az extracelluláris tér közötti kommunikációban van szerepe, mint a sejtek közötti kommunikációban. Pont: 0 Max: 1 33. Mi a különbség az ioncsatorna és a metabotróp receptorok között? (33.1) Az ioncsatorna receptorok integrált ioncsatornát tartalmaznak és gyors választ alakítanak ki, míg a metabotróp receptorok G protein segítségével aktiválnak jelátviteli utakat sokkal lassabban. A metabotróp receptorok integrált ioncsatornát tartalmaznak és gyors választ alakítanak ki, míg az ioncsatorna receptorok G
protein segítségével aktiválnak jelátviteli utakat sokkal lassabban. Az ioncsatorna receptorok integrált ioncsatornát tartalmaznak és lassú választ alakítanak ki, míg a metabotróp receptorok G protein segítségével aktiválnak jelátviteli utakat sokkal gyorsabban. Az ioncsatorna receptorok integrált ioncsatornát tartalmaznak és gyors választ alakítanak ki, míg a metabotróp receptorok saját enzimaktivitással rendelkeznek és sokkal lassabbak. Kitöltetlen. Megfejtés: Az ioncsatorna receptorok integrált ioncsatornát tartalmaznak és gyors választ alakítanak ki, míg a metabotróp receptorok G protein segítségével aktiválnak jelátviteli utakat sokkal lassabban. Pont: 0 Max: 1 34. Mi jellemző a szinapszis felépítésére? (34.1) az ingerületátvivő anyag vezikulái preszinaptikusan raktározódnak (34.2) az ingerületátvivő anyag vezikulái posztszinaptikusan raktározódnak (34.3) a posztszinaptikus membránon receptorok vannak (34.4) a receptorok csak a posztszinaptikus membránon találhatók (34.5) az ingerületátvivő anyag diffúzióval éri el a receptorokat (34.6) a szinaptikus résben ingerületátvivő anyag hordozó molekulái vannak (34.7) a szinaptikus potenciálok lehetnek depolarizálók (34.8) a szinaptikus potenciálok nagysága adott sejtben mindig ugyanakkora (34.9) a szinaptikus potenciálok lehetnek hiperpolarizálók (34.10) a felszabadult ingerületátvivő anyag lassan inaktiválódik (34.11) a felszabadult ingerületátvivő anyag gyorsan inaktiválódik 35. Mely állítás igaz az akciós potenciálra? (35.1) az akciós potenciál kialakulása fakultatív (35.2) az akciós potenciál nagysága ingertől függően változik (35.3) az akciós potenciál digitalizált
(35.4) az akciós potenciál amplitúdója az axonon terjedéskor csökken (35.5) az akciós potenciál amplitúdója a dendriten terjedéskor csökken (35.6) az akciós potenciál alatt a sejtbe K+ ionok áramolnak be (35.7) az akciós potenciál alatti depolarizációt Na+ ionok alakítják ki (35.8) az akciós potenciál jellemzően a dendritvégeken alakul ki (35.9) az akciós potenciál repolarizációjában K+ ionok vesznek részt (35.10) az akciós potenciál jellemzően az axondombon keletkezik 36. Mely anyagok másodlagos hírvivők? (36.1) egyes lipofil anyagok (36.2) CO2, O2 (36.3) NO, CO (36.4) egyes poliszacharidok (36.5) ciklikus nukleotidok: camp, cgmp (36.6) intracelluláris szabad Mg2+ (36.7) intracelluláris szabad Ca2+ (36.8) egyszálú DNS (36.9) Arachidonsav 37. Melyik állítás NEM igaz a komplexálásra? (37.1)
Többféle receptor jele úgy éri el ugyanazt az ioncsatornát, hogy a receptorok együttes aktiválásakor beindított válasz különbözik az egyes receptorok által kiváltott választól. Ugyanaz a ligand két különböző sejten eltérő választ válthat ki attól függően, hogy milyen szignalizációs útvonal kapcsolódik a receptorához. Többféle receptor jele úgy éri el ugyanazt a sejten belüli jelátviteli utat, hogy a kétféle receptor által beindított válasz az egyes receptorok válaszainak összegződése. Több típusú receptortól is eljuthatunk ugyanahhoz az ioncsatornához. Kitöltetlen. Megfejtés: Többféle receptor jele úgy éri el ugyanazt a sejten belüli jelátviteli utat, hogy a kétféle receptor által beindított válasz az egyes receptorok válaszainak összegződése. Pont: 0 Max: 1 38. Melyik állítás igaz az amplifikálásra? (38.1) Reakció sorozat egyes elemei a soron következő reakcióban részt vevő molekulák nagy tömegét képesek aktiválni. Reakció sorozat minden eleme képes aktiválni egy molekulát a soron következő reakcióban. Reakció sorozat elemei képesek kialakítani a sejtre jellemző specifikus reakciót. Reakció sorozat minden eleme jellemző a sejtre is és a reakciót kiváltó ingerre is. Kitöltetlen. Megfejtés: Reakció sorozat egyes elemei a soron következő reakcióban részt vevő molekulák nagy tömegét képesek aktiválni. Pont: 0 Max: 1 39. Mely állítás igaz a kálciumra, mint intracelluláris hírvivőre? (39.1) nyugalmi állapotban alacsony a citoplazmatikus koncentrációja (39.2) inger hatására csökken a citoplazmatikus koncentrációja (39.3) tartósan magas intracelluláris koncentrációja előnyös a sejtnek (39.4) periódikus emelkedése hullámszarűen tovaterjedhet (39.5) a sejtmag raktározza (39.6) a mitokondriumok raktározzák (39.7) Golgi készülék raktározza
(39.8) az ER raktározza (39.9) inger hatására az intracelluláris Ca2+ raktárakból kiáramolhat (39.10) sejtmembrán Ca2+ csatornáin keresztül áramolhat be a sejtbe (39.11) inger hatására az intracelluláris Ca2+ a raktárakba beáramlik 40. Melyek a szignáltranszdukciós útvonalak közös jellemzői? (40.1) A szignálmolekulákat különböző receptorok érzékelik, de végső soron minden szignalizációs folyamat ugyanarra a központi molekulára konvergál. információ átvitel történik másodlagos hírvivőkkel és/vagy fehérje-fehérje kölcsönhatásokkal. Aktiválásukhoz egy sejten kívüli információra van szükség amit eljuttatnak a sejtmagba. Aktiválásukhoz egy sejten kívüli információra és egy sejten belüli metabolitra van szükség Kitöltetlen. Megfejtés: információ átvitel történik másodlagos hírvivőkkel és/vagy fehérje-fehérje kölcsönhatásokkal. Pont: 0 Max: 1 41. Melyek a sejtfelszíni markerek gyakorlati jelentőségei? (41.1) A sejtek rögzítésére használhatók. A sejtek segítségükkel jutnak tápanyaghoz és környezeti információkhoz. Sejtek transzformálására használhatók. Sejtpopulációk elkülönítésére használhatók. Kitöltetlen. Megfejtés: Sejtpopulációk elkülönítésére használhatók. Pont: 0 Max: 1 42. Milyen sejtfelszíni marker típusok vannak? (42.1) CAM markerek amelyek felődési folyamatokra jellemzőek (42.2) CAM markerek amelyek fajsoecifikus sejtazonosítók (42.3) CD fehérjék amelyek segítségével ismerik fel a sejtek egymást (42.4) CAM markerek amelyek szerv és szövetspecifitásért felelősek
(42.5) CD markerek amelyek nem fajspecifikus ősi gének (42.6) CD markerek amelyek sejtvonalakra jellemzőek (42.7) Érési markerek amelyek sejttípusok érettségi állapotára jellemzőek (42.8) aktivációs márkerek amelyek aktivált sejten magas szinten expresszálódnak (42.9) aktivációs márkerek amelyek vagy nyugvó vagy aktivált sejten vannak (42.10) egyedi markerek amelyek a saját idegen elkülönítésben segítenek (42.11) faji markerek amely egy adott fajra jellemző (42.12) Érési markerek amelyek egyes sejttípusok vándorlását felügyelik (42.13) egyedi markerek amelyek a szrvezetbe bekerült sejten alakulnak ki (42.14) faji markerek amely fajon belül a párválasztást segítik 43. Mi jellemző az antigénekre? (43.1) Antigén minden olyan anyag, amely immunválaszt vált ki. Antigén minden olyan anyag, amely ami az immunrendszer fehérjéit kódolja. Antigén mindenolyan anyag amit az antitest termel. Antigén miden olyan anyag amit a makrofágok bekebeleznek. Kitöltetlen. Megfejtés: Antigén minden olyan anyag, amely immunválaszt vált ki. Pont: 0 Max: 1 44. Melyik felsorolás tartalmaz csak növényekben előforduló sejtalkotókat? (44.1) setfal, kloroplasztisz, központi vakuolum sejtmag, sejtfal, kloroplasztisz, mitokondrium. kloroplasztisz, Golgi membrán, központi vakuolum, sejtfal. sethártya, kloroplasztisz, központi vakuolum
Kitöltetlen. Megfejtés: setfal, kloroplasztisz, központi vakuolum Pont: 0 Max: 1 45. Mit jelent a kompartmentalizáció? (45.1) A fehérjék funkciója szerinti csoportosulását a citoplazmában. Az eukariota sejtekben kialakuló, plazmamembrántól független membránrendszer kialakulását. A sejtben zajló reakciók térbeli elrendeződését. A sejt reakcióinak időbeli elkülönülését. Kitöltetlen. Megfejtés: Az eukariota sejtekben kialakuló, plazmamembrántól független membránrendszer kialakulását. Pont: 0 Max: 1 46. Mely állítás NEM IGAZ a membránokra? (46.1) A membránalkotó lipidek poláros feji rész, és apoláros zsírsavoldalláncból épülnek fel. A biológiai membránok alapvázát fehérjék kettősrétege alkotja. A membránlipidek zsírsavoldalláncai telített és telítetlen kötéseket is tartalmazhatnak. A biológiai membránok alapvázát foszfolipidek képezik. Kitöltetlen. Megfejtés: A biológiai membránok alapvázát fehérjék kettősrétege alkotja. Pont: 0 Max: 1 47. Mely állítás NEM IGAZ a membránokra? (47.1) A membránalkotó lipidek apoláros feji rész, és poláros zsírsavoldalláncból épülnek fel. A biológiai membránok alapvázában foszfolipidek találhatók. A membránlipidek közé koleszterin molekulák ékelődhetnek be. A biológiai membránok specifikus tulajdonságait a benne levő fehérjék adják. Kitöltetlen. Megfejtés: A membránalkotó lipidek apoláros feji rész, és poláros zsírsavoldalláncból épülnek fel. Pont: 0 Max: 1 48. Mely állítás NEM IGAZ a membránokra? (48.1) A membránalkotó lipidek poláros feji rész, és apoláros zsírsavoldalláncból épülnek fel. A biológiai membránok fehérjeösszetétele jellemző az egyes sejtekre. A membránlipidek zsírsavoldalláncai telített és telítetlen kötéseket is tartalmazhatnak.
A plazmamembrán és a belső membránrendszerek felépítése megegyezik. Kitöltetlen. Megfejtés: A plazmamembrán és a belső membránrendszerek felépítése megegyezik. Pont: 0 Max: 1 49. Mely állítás NEM IGAZ a membránokra? (49.1) Állati sejtek plazmamembránjában a különböző lipidosztályok eltérő mennyiségben találhatók meg a kettősréteg két oldalán. Az aszimmetria fenntartásáról enzimrendszerek gondoskodnak. A sejt felőli oldalon elsősorban foszfatidil-kolin szfingomielin és glikoszfingolipidek találhatók. A szfingolipidek a membránlipidek második legnagyobb csoportja, amfipatikus vegyületek, glicerin helyett szfingozin van. Kitöltetlen. Megfejtés: A sejt felőli oldalon elsősorban foszfatidil-kolin szfingomielin és glikoszfingolipidek találhatók. Pont: 0 Max: 1 50. Mely állítás NEM IGAZ a membránokra? (50.1) A sejt felőli oldalon elsősorban foszfatidil-szerin, foszfatidil-etanolamin é foszfatidsav található. A citoplazmatikus oldalon több pozitív töltésű membránalkotó található. A külső membránrétegben foszfatidil-kolin szfingomielin és glikoszfingolipidek találhatók. A koleszterin a membránokban általában a foszfolipidekkel megegyező arányban fordul elő. Kitöltetlen. Megfejtés: A citoplazmatikus oldalon több pozitív töltésű membránalkotó található. Pont: 0 Max: 1
51. Milyen folyamatokban fontosak a biológiai membránok? (51.1) A plazmamembrán háromféle feladatot lát el: anyagfelvételt és -leadást, a sejten kívülről származó ingerek felfogását, feldolgozásátés továbbítását, valamint sejt-sejt, ill. sejt-sejtközötti állomány közötti kapcsolatok létrehozását. A plazmamembrán háromféle feladatot lát el: anyagfelvételt és -leadást, a sejten kívülről származó ingerek felfogását, feldolgozásátés továbbítását, valamint a sejt alakjának meghatározását, rögzítését. A plazmamembrán háromféle feladatot lát el: anyagfelvételt és -leadást, a sejt összes biokémiai reakciójának időbeli és térbeli szervezését, valamint sejt-sejt, ill. sejt-sejtközötti állomány közötti kapcsolatok létrehozását. A plazmamembrán háromféle feladatot lát el: anyagfelvételt és -leadást, a sejt azonosításra szolgáló molekulák kódolását és kialakítását, valamint sejt-sejt, ill. sejt-sejtközötti állomány közötti kapcsolatok létrehozását. Kitöltetlen. Megfejtés: A plazmamembrán háromféle feladatot lát el: anyagfelvételt és -leadást, a sejten kívülről származó ingerek felfogását, feldolgozásátés továbbítását, valamint sejt-sejt, ill. sejt-sejtközötti állomány közötti kapcsolatok létrehozását. Pont: 0 Max: 1 52. Mit nevezünk membránraftoknak? (52.1) A glükóz és koleszterin felvételét szabályozó receptorokat. A környezetétől eltérő lipid és fehérje-összetételű, magasfokú rendezettséget mutató régiók amelyek speciális sejtfunkiókban vesznek részt. A magasabb rendű állatok már differenciálódott sejtjeinek membránját. A kettős kötést nem tartalmazó rideg, rendezett membránrészeket. Kitöltetlen. Megfejtés: A környezetétől eltérő lipid és fehérje-összetételű, magasfokú rendezettséget mutató régiók amelyek speciális sejtfunkiókban vesznek részt. Pont: 0 Max: 1 53. Mely anyagok/hatások csökkentik a membrán fluiditását? (53.1) alacsony hőmérséklet (53.2) telítetlen lipid oldalláncok (53.3) koleszterin jelenléte (53.4) sok integráns membránprotein (53.5) magas hőmérséklet (53.6) hosszú, telített lipid oldalláncok
(53.7) koleszterin koncentráció csökkenése (53.8) integráns membránproteinek mennyiségének csökkenése 54. Mely állítások igazak a sejtburokra? (54.1) plazmamembránt kívülről veszi körül (54.2) főleg telítetlen zsírsavakból áll (54.3) főleg koleszterinből áll (54.4) szénhidrátokban gazdag burok (54.5) pozitív töltése miatt anionokat köt (54.6) negatív töltése miatt kationokat köt (54.7) glikoproteinjei univerzálisan előfordulnak minden élőlényben (54.8) a sejtmembrántól függetlenül alakul ki (54.9) mannóz, glükóz, galaktóz, fruktóz, glükozamin, lehet benne (54.10) N-acetil-glükozamin, sziálsav, hialuronsav lehet benne (54.11) glikoproteidjei markerekként agy antigénekként funkcionálhatnak. 55. Mi NEM jellemző a proplasztiszra? (55.1) Merisztematikus sejtekben található. A tilakoid rendszer csupán néhány lamellára és a belső membrán kevés invaginációjára korlátozódik. A sztrómában sok riboszóma és keményítőszemcse található. Sok szövetben megmaradnak szövetdifferenciácoó után is. Kitöltetlen. Megfejtés: A sztrómában sok riboszóma és keményítőszemcse található. Pont: 0 Max: 1
56. Mi NEM jellemző a kromoplasztiszra? (56.1) Merisztematikus sejtekben található. kromoplasztiszok kialakulhatnak közvetlenül proplasztiszokból, vagy zöldszínű kloroplasztiszokból is. Színes, színüket a bennük felhalmozódó karotinok és xanthofillok adják. A kromoplasztiszok nem működő plasztiszok, fotoszintézisre alkalmas kloroplasztisszá már nem tudnak visszaalakulni. Kitöltetlen. Megfejtés: A kromoplasztiszok nem működő plasztiszok, fotoszintézisre alkalmas kloroplasztisszá már nem tudnak visszaalakulni. Pont: 0 Max: 1 57. Mi NEM jellemző a leukoplasztiszra? (57.1) Szintelen plasztiszok igen fejlett tilakoidokkal. A leukoplasztiszok körül gyakran találunk ER tubulusokat. Monoterpenoidok szintézisében vesznek részt. A kiválasztó képletekben, virágokban találhatók. Kitöltetlen. Megfejtés: Szintelen plasztiszok igen fejlett tilakoidokkal. Pont: 0 Max: 1 58. Mi NEM jellemző az amiloplasztiszra? (58.1) Keményítőt raktároz. Az amiloplasztiszok belső membránrendszere gyengén fejlett, gyakran az egész sztrómaállományt keményítőszemcsék töltik ki. Az amiloplasztiszok főleg a levelekben zöld színű szárakban fordul elő. Az amiloplasztiszok képesek kloroplasztiszokká alakulni. Kitöltetlen. Megfejtés: Az amiloplasztiszok főleg a levelekben zöld színű szárakban fordul elő. Pont: 0 Max: 1 59. Mi NEM jellemző a mitokondriumokra? (59.1) Mozgékonyak, képesek alakjukat változtatni. Saját cirkuláris DNS-e van magas mutációs rátával amely több kópiában fordul elő. A legtöbb mitokondriális fehérje a mitokondriális mátrixban szintetizálódik. Fehérjeszintézis N-formilmetioninnal kezdődik. Kitöltetlen. Megfejtés: A legtöbb mitokondriális fehérje a mitokondriális mátrixban szintetizálódik. Pont: 0 Max: 1
60. Melyek a mitokondriumok feladatai? (60.1) Glükolízis itt játszódik le. Külső membránrendszerük a terminális oxidáció és az oxidatív foszforiláció színhelye. Ca raktár Glükóz direkt oxidációja itt zajlik. Kitöltetlen. Megfejtés: Ca raktár Pont: 0 Max: 1 61. Melyik folyamat NEM zajlik le a mitokondriumban? (61.1) DNS szintézis. Fehérfék membránvezikulumokba csomagolása Ammónia detoxikálás Szteroid bioszintézis Kitöltetlen. Megfejtés: Fehérfék membránvezikulumokba csomagolása Pont: 0 Max: 1 62. Melyik folyamat jellemző a peroxiszómára? (62.1) DNS szintézis. Kettéosztódás Fehérjeszintézis Szteroid bioszintézis Kitöltetlen. Megfejtés: Kettéosztódás Pont: 0 Max: 1 63. Melyik folyamat NEM játszódik le a peroxiszómában? (63.1) Ammónia detoxikálás. Antioxidáns védelem. Purinok degradációja Telítetlen zsírsavak szintézise. Kitöltetlen. Megfejtés: Ammónia detoxikálás. Pont: 0 Max: 1 64. Mely anyagok vesznek részt a DNS felépítésében? (64.1) Foszforsav
(64.2) Dezoxiribóz (64.3) Adenin (64.4) Uracil (64.5) Timin (64.6) Kénsav (64.7) Salétromsav (64.8) Ribóz (64.9) Glükóz (64.10) Aminosav (64.11) Glutaminsav (64.12) Aszparaginsav (64.13) Glicin (64.14) Guanin (64.15) Citozin (64.16) Leucin (64.17) Galaktóz (64.18) Mannóz 65. Mely anyagok fordulnak elő biológiai membránokban? (65.1) keményítő
(65.2) cellulóz (65.3) pektin (65.4) DNS (65.5) foszfolipid (65.6) koleszterin (65.7) szfingolipid (65.8) lipoprotein (65.9) integráns membránprotein (65.10) oligoszacharid oldalláncok (65.11) ATP 66. Milyen mozgások fordulnak elő biológiai membránokban? (66.1) funkciós csoportok váltása (66.2) kettős kötés cisz-transz átrendeződése (66.3) aminosavak D-L izomerizációja (66.4) szénhidrátok kiralitásának átfordulása (66.5) rotáció (66.6) laterális diffúzió (66.7) flip-flop mechanizmus (66.8) membránalkotók saját tengelyük körüli elfordulása
(66.9) perifériás membránproteinek egyik rétegből másikba átfordulása (66.10) lipid molekulák membrán egyik rétegéből a másikba történő átfordulása (66.11) lipidek elmozdulása a membrán síkjában (66.12) fehérjék elmodulása a membrán síkjában 67. Diploid emberi sejt kromoszómakészletét mi alkotja? (67.1) 44 testi és 2 ivari 43 testi és 1 ivari 40 testi és 2 ivari 46 testi és 2 ivari Kitöltetlen. Megfejtés: 44 testi és 2 ivari Pont: 0 Max: 1 68. Az evolúció során hogyan alakultak ki a kloroplasztiszok? (68.1) Sejthártya betűrődésével Anaerob baktériumok állandósult szimbiózisával Napfény hatására leukoplasztiszokból Kékbaktériumsejtek állandósult szimbiózisával Kitöltetlen. Megfejtés: Kékbaktériumsejtek állandósult szimbiózisával Pont: 0 Max: 1 69. Milyen jellemző a lizoszómákra? (69.1) Csak növényi sejtekben előforduló sejtszervecskék Aerob baktériumok fehérjeszintetizáló apparátusai A baktériumsejtek mozgását irányító sejtalkotók Savas közegben működő emésztőenzimeket tartalmazó sejtalkotók Kitöltetlen. Megfejtés: Savas közegben működő emésztőenzimeket tartalmazó sejtalkotók Pont: 0 Max: 1 70. Mi a Golgi készülék feladata? (70.1)
Jelentős szerepe van a sejten belüli ATP termelésben Jelentős szerepe van a a sejten belüli lipid és fehérjeforgalomban. A glükóz lebontását végzi, amely a belső üregrendszerében zajlik. Jelentős szerepe van a DNS molekula szintézisében Kitöltetlen. Megfejtés: Jelentős szerepe van a a sejten belüli lipid és fehérjeforgalomban. Pont: 0 Max: 1 71. Hogyan épül fel a Golgi készülék? (71.1) Sejthártya betűrődésével alakult ki Egész sejtet behálózó membránrendszer 6-8 párhuzamos ciszternából (lapos membránzsákocskából) áll, amelyek felszínéről membránnal határolt hólyagok fűződnek le. Kettős membránnal határolt, változatos alakú szemiautonóm sejtalkotó, száma a sejtenként eltérő lehet. Kitöltetlen. Megfejtés: 6-8 párhuzamos ciszternából (lapos membránzsákocskából) áll, amelyek felszínéről membránnal határolt hólyagok fűződnek le. Pont: 0 Max: 1 72. Mi jellemző a mitokondriumok felépítésére? (72.1) Egyrétegű membránjuk van. Örökítő anyagként RNS-t tartalmaznak. Felületén riboszómák lehetnek Cirkuláris DNS-t tartalmaznak Kitöltetlen. Megfejtés: Cirkuláris DNS-t tartalmaznak Pont: 0 Max: 1 73. Milyen reakciók és hol játszódnak le a mitokondriumokban? (73.1) Belső membránján folyik a glükoneogenezis. Plazmaállományában folyik a membránok szintézise. A glikolízis folyamata plazmaállományában játszódik le. A citromsavciklus a plazmaállományában játszódik le. Kitöltetlen. Megfejtés: A citromsavciklus a plazmaállományában játszódik le. Pont: 0 Max: 1 74. Hol történik RNS szintézis eukariótákban? (74.1)
Sejthártya betűrődéseiben kialkított RNS szintetizáló apparátusban Nukleoluszban/sejtmagvacskában Golgi készülékben Citoplazma szabad riboszómáiban Kitöltetlen. Megfejtés: Nukleoluszban/sejtmagvacskában Pont: 0 Max: 1 75. Hol történik fehérje szintézis eukariótákban? (75.1) SER felületén levő riboszómákban citoplazma szabad riboszómáiban citoplazma szabad lizoszómáiban Golgi készülékben Kitöltetlen. Megfejtés: citoplazma szabad riboszómáiban Pont: 0 Max: 1 76. Melyik anyag nem fordul elő a sejtmaghártyában? (76.1) Nem tartalmaz foszfatidokat Nem tartalmaz membrán proteineket Nem tartalmaz koleszterint Nem tartalmaz lipideket Kitöltetlen. Megfejtés: Nem tartalmaz koleszterint Pont: 0 Max: 1 77. Mi jellemző a sejtmaghártyára? (77.1) A külső maghártya közvetlen kapcsolatban áll a Golgi membránjával A belső és a külső maghártyán is számtalan riboszóma található Egyrétegű membrán Pórusokat tartalmaz Kitöltetlen. Megfejtés: Pórusokat tartalmaz Pont: 0 Max: 1 78. A DNS állomány mely része az eukromatin? (78.1) Az átíródó géneket tartalmazó rész. Az erősen kondenzált rész.
A centromer melletti rész. A kromoszómákon kívüli DNS állomány. Kitöltetlen. Megfejtés: Az átíródó géneket tartalmazó rész. Pont: 0 Max: 1 79. A DNS állomány mely része az heterokromatin? (79.1) Az átíródó géneket tartalmazó rész. Az erősen kondenzált rész. A fajra jellemző állandó összetételű rész. A telomer régiót alkotó állomány. Kitöltetlen. Megfejtés: Az erősen kondenzált rész. Pont: 0 Max: 1 80. Melyekben találunk fehérjét? (80.1) mitokondrium DNS-e (80.2) eukromatin (80.3) heterokromatin (80.4) riboszóma (80.5) kromoszóma (80.6) mrns (80.7) kloroplasztisz DNS-e (80.8) bakteriális DNS (80.9) nukleólusz (80.10) hisztonok (80.11) trigliceridek 81. Mi jellemző a peroxiszómákra? (81.1)
Kettős membrán határolja két jellegzetes enzime a húgysav-oxidáz és a kataláz Lizoszóma rendszer része A glikolízis színtere Kitöltetlen. Megfejtés: két jellegzetes enzime a húgysav-oxidáz és a kataláz Pont: 0 Max: 1 82. Mi NEM jellemző a peroxiszómákra? (82.1) Hiányzik belőle a DNS és a fehérjeszintetizáló apparátus. Két jellegzetes enzime a fruktokináz és a hexokináz Legfontosabb funkciója az oxidatív lebontás Egyszeres membrán határolja Kitöltetlen. Megfejtés: Két jellegzetes enzime a fruktokináz és a hexokináz Pont: 0 Max: 1 83. Melyik az endoplazmatikus retikulum jellemzője? (83.1) Felszínén riboszómák lehetnek Savas kémhatású vezikula Pórusain keresztül mrns-t, rrns-t és trns-t szállít a sejtmagba Koleszterinben gazdag kettős membrán. Kitöltetlen. Megfejtés: Felszínén riboszómák lehetnek Pont: 0 Max: 1 84. Melyik az endoplazmatikus retikulum funkciója? (84.1) Méregtelenítésben szerepe van Váladékszemcsék kiürítésében szerepe van DNS szintézisben szerepe van Alkohol lebontásában szerepe van Kitöltetlen. Megfejtés: Méregtelenítésben szerepe van Pont: 0 Max: 1 85. Melyik NEM funkciója az endoplazmatikus retikulumnak? (85.1) Méregtelenítés Fehérjék posztranszlációs módosítása
Szteroid szintézis Zsírsavak béta oxidációja Kitöltetlen. Megfejtés: Zsírsavak béta oxidációja Pont: 0 Max: 1 86. Melyek az endoplazmatikus retikulumban végbemenő folyamatok? (86.1) lipidek béta-oxidációja (86.2) zsírsavláncok hosszabbítása (86.3) lipoprotein szintézis (86.4) triglicerid szintézis (86.5) glikoziláció (86.6) diszulfid hidak kialakítása (86.7) foszfolipid szintézis legtöbb lépése (86.8) N-glikozilációs mintázat átalakítása (86.9) glikoszfingolipidek végső módosítása (86.10) fehérje alegységek összekapcsolása (86.11) fehérje folding (86.12) koleszterol észteresítése 87. Melyek a Golgi készülékben végbemenő folyamatok? (87.1) zsírsavláncok hosszabbítása (87.2) N-glikozilációs mintázat átalakítása (87.3) glikoproteinek és glikolipidek cukor-tartalmának formálása (87.4) membránfehérjék vezikulába csomagolása
(87.5) diszulfid hidak kialakítása (87.6) triglicerid szinézis (87.7) oligopeptid szintézis (87.8) DNS szintézis (87.9) telítettlen zsírsav szintézis (87.10) glikogén szintézis (87.11) fehérje alegységek összekapcsolása 88. Melyek lizoszómális funkciók? (88.1) extra vagy intracelluláris eredetű makromolekulák enzimatikus degradációja lugos közegben extra vagy intracelluláris funkciókat ellátó makromolekulák szintézise savas közegben extra vagy intracelluláris eredetű makromolekulák enzimatikus degradációja savas közegben extra vagy intracelluláris funkciókat ellátó makromolekulák szintézise lugos közegben Kitöltetlen. Megfejtés: extra vagy intracelluláris eredetű makromolekulák enzimatikus degradációja savas közegben Pont: 0 Max: 1 89. Melyik NEM funkciója a lizoszómáknak? (89.1) feleslegessé vált, elhasználódott sejtalkotók lebontása, emésztése integrált sejtfelszíni receptorok regenerálása és visszajuttatása a sejtmembránba fehérjék poszttranszlációs módosítása emésztetlen anyagok maradvány testekben történő felhalmozása Kitöltetlen. Megfejtés: fehérjék poszttranszlációs módosítása Pont: 0 Max: 1 90. Melyek a sejt-sejt kapcsolatban résztvevő adhéziós molekulák? (90.1)
Ca függő (kadherinek és szelektin) és Ca inszenzitív (immunglobulin-szerű) sejtadhéziós molekulák. camp függő (kadherinek és szelektin) és camp független (immunglobulin-szerű) sejtadhéziós molekulák. Ca függő (immunglobulin-szerű) és Ca inszenzitív (kadherinek és szelektin) sejtadhéziós molekulák. Proteoglikánok és fibrilláris fehérjék (kollagén, elasztin) hálózata. Kitöltetlen. Megfejtés: Ca függő (kadherinek és szelektin) és Ca inszenzitív (immunglobulin-szerű) sejtadhéziós molekulák. Pont: 0 Max: 1 91. Melyek az extracelluláris mátrix kialakításában résztvevő molekulák? (91.1) Ca függő (kadherinek és szelektin) és Ca inszenzitív (immunglobulin-szerű) sejtadhéziós molekulák. camp függő (kadherinek és szelektin) és camp független (immunglobulin-szerű) sejtadhéziós molekulák. Ca függő (immunglobulin-szerű) és Ca inszenzitív (kadherinek és szelektin) sejtadhéziós molekulák. Proteoglikánok és az abba beágyazódó fibrilláris fehérjék (kollagén, elasztin, fibronektin, laminin) hálózata. Kitöltetlen. Megfejtés: Proteoglikánok és az abba beágyazódó fibrilláris fehérjék (kollagén, elasztin, fibronektin, laminin) hálózata. Pont: 0 Max: 1 92. Milyen különbségek NEM alakulhatnak ki az egyes szövetek sejtjei között? (92.1) Eltérő számú van bennük egy sejtalkotóból Eltérő aminosavakból álló fehérjék vannak bennük. Sejtalkotók enzimtartalma eltérő. Speciális sejtalkotóik vannak. Kitöltetlen. Megfejtés: Eltérő aminosavakból álló fehérjék vannak bennük. Pont: 0 Max: 1 93. Mi NEM jellemző a szemlencse érett rostsejtjeire? (93.1) Citoplazmából, sejtvázból és sejthártyából állnak. Nincs bennük sejtmag, mitokondrium és Golgi készülék. Energiájukat glükolízissel nyerik. Sejtmembrán helyett crystallin fehérjék találhatók bennük. Kitöltetlen. Megfejtés: Sejtmembrán helyett crystallin fehérjék találhatók bennük. Pont: 0 Max: 1
94. Mi jellemző a vörösvérsejtekre? (94.1) Nincs sejtmagos fejlődési állapotuk. Sejtmembránjuk fehérjetartalma magas, alatta spektrin molekulákból álló membránváz van. Mitokondriumaiban sok hemoglobin van. Citoplazmában nincs ER, Golgi membrán és riboszóma. Kitöltetlen. Megfejtés: Sejtmembránjuk fehérjetartalma magas, alatta spektrin molekulákból álló membránváz van. Pont: 0 Max: 1 95. Mi jellemző a szem fotoreceptoraira? (95.1) Beltagjuk tartalmazza a fotoreceptív korongokat. Kültag és beltag között vékony csillószerkezetű csatlórész van, amely 9 perifériás tubulusból (centrális nincs) bazális testből áll. Kültagjuk tartalmazza a sejtmagot, mitokondriumokat, centriolumot, RER-t, SER-t Golgi készüléket. Szinaptikus régió egy bipoláris sejt dendrittel áll kapcsolatban. Kitöltetlen. Megfejtés: Kültag és beltag között vékony csillószerkezetű csatlórész van, amely 9 perifériás tubulusból (centrális nincs) bazális testből áll. Pont: 0 Max: 1 96. Mi jellemző a neuromuszkuláris szinapszisra? (96.1) Preszinaptikus eleme mindig egy izomrost. Az axoplazma és a szarkoplazmatikus retikulum közötti rés. Motoros véglemez van benne, amely érzékeny acetilkolinra. Csak a motoros véglemez közvetlen környéke ingerelhető elektromosan. Kitöltetlen. Megfejtés: Motoros véglemez van benne, amely érzékeny acetilkolinra. Pont: 0 Max: 1 97. Mi NEM jellemző a granulocitákra? (97.1) Citoplazmában rengeteg glikoprotein tartalmú vezikula van. Mikrotubulusaikba zárt enzimekkel idegen fehérjék elpusztítására képesek. Váladéktermeléssel összhangban RER, Golgi apparatus fejlett. Antigén-antitest komplexek fagocitózisára képesek. Kitöltetlen. Megfejtés: Mikrotubulusaikba zárt enzimekkel idegen fehérjék elpusztítására képesek. Pont: 0 Max: 1
98. Milyen folyamatokban NEM vesz részt a Scwann sejt (98.1) Velőshüvely kialakítása. Vater-Pacini test belső tokjának kialakítása. Perifériás axonok szigetelésének kialakítása Központi idegrendszeri axonok szigetelésének kialakítása. Kitöltetlen. Megfejtés: Központi idegrendszeri axonok szigetelésének kialakítása. Pont: 0 Max: 1 99. Melyek az alapvető sejtalkotók? (99.1) mitokondrium (99.2) endoplazmatikus retikulum (99.3) sejtmembrán (99.4) DNS állomány (99.5) citoplazma (99.6) sejtfal (99.7) mátrix (99.8) lizoszóma (99.9) Golgi készülék 100. Melyik állítás igaz az Archeoplastidákra? (100.1) Az archeoplastidákhoz állati életmódot folytató egysejtűek tartoznak. Gyakran szimbiózisban élnek más protisztákkal (Parameceum bursaria). Mindig zöld színűek. Csak egysejtűek tartoznak ide. Kitöltetlen. Megfejtés: Gyakran szimbiózisban élnek más protisztákkal (Parameceum bursaria). Pont: 0 Max: 1
101. Mi jellemző a Rhizaria szupercsoportra? (101.1) Csillós egysejtűek (pl papucsállatka) idetartoznak. Myzozoák két altörzse, páncélos ostorosok (dinozoa) és a spórás egysejtűek idetartoznak. A kizárólag élősködő életmódot folytató Apicomplexa (Sporozoa) altörzs idetartozik. Két ostoros egysejtűek idetartoznak. Kitöltetlen. Megfejtés: Két ostoros egysejtűek idetartoznak. Pont: 0 Max: 1 102. Mi jellemző az Alveolata szupercsoportra? (102.1) Mitokondrium nélküli és mitokondriummal tartalmazó tagjai is vannak a csoportnak. Myzozoák két altörzse, páncélos ostorosok (dinozoa) és a spórás egysejtűek idetartoznak. Kovaostoros moszatok, barnamoszatok ls petespórás gombák tartoznak ebbe a szupercsoportba. Likacsoshéjúak (Foraminifera) és sugárállatkák (Radiolaria) tartoznak ide. Kitöltetlen. Megfejtés: Myzozoák két altörzse, páncélos ostorosok (dinozoa) és a spórás egysejtűek idetartoznak. Pont: 0 Max: 1 103. Mi jellemző a Stramenopila szupercsoportra? (103.1) Autotróf, heterotróf és szaprotróf csoportokat tartalmaz. Mitokondriumot nem tartalmazó tagjaiban hidrogenoszóma és mitoszóma található. Kovaostoros moszatok, barnamoszatok ls petespórás gombák tartoznak ebbe a szupercsoportba. Egyetlen ostoruk a sejt haladásával ellentétes irányultságú. Kitöltetlen. Megfejtés: Mitokondriumot nem tartalmazó tagjaiban hidrogenoszóma és mitoszóma található. Pont: 0 Max: 1 104. Mi jellemző az Excavata szupercsoportra? (104.1) Autotróf, heterotróf és szaprotróf csoportokat tartalmaz. Myzozoák két altörzse, páncélos ostorosok (dinozoa) és a spórás egysejtűek idetartoznak. Kovaostoros moszatok, barnamoszatok ls petespórás gombák tartoznak ebbe a szupercsoportba.
Néhány kisebb egysejtű csoportot, az állatokat (Animalia vagy Metazoa), továbbá a gombákat (Fungi) foglalja magába. Kitöltetlen. Megfejtés: Kovaostoros moszatok, barnamoszatok ls petespórás gombák tartoznak ebbe a szupercsoportba. Pont: 0 Max: 1 105. Mi jellemző az Amoebozoa szupercsoportra? (105.1) Zömmel lebenyes állábat képező fotoszintetizáló szervezetek. Egyik képviselőja az óriás amőba (Amoeba proteus) amelynek több lebenyalakú állába van, külplazmája vékony réteget képez a test felületén Kovaostoros moszatok, barnamoszatok ls petespórás gombák tartoznak ebbe a szupercsoportba. Néhány kisebb egysejtű csoportot, az állatokat (Animalia vagy Metazoa), továbbá a gombákat (Fungi) foglalja magába. Kitöltetlen. Megfejtés: Egyik képviselőja az óriás amőba (Amoeba proteus) amelynek több lebenyalakú állába van, külplazmája vékony réteget képez a test felületén Pont: 0 Max: 1 106. Mi jellemző az Opisthokonta szupercsoportra? (106.1) Autotróf, heterotróf és szaprotróf csoportokat tartalmaz. Myzozoák két altörzse, páncélos ostorosok (dinozoa) és a spórás egysejtűek idetartoznak. Egyik képviselőja az óriás amőba (Amoeba proteus) amelynek több lebenyalakú állába van, külplazmája vékony réteget képez a test felületén Néhány kisebb egysejtű csoportot, az állatokat (Animalia vagy Metazoa), továbbá a gombákat (Fungi) foglalja magába. Kitöltetlen. Megfejtés: Néhány kisebb egysejtű csoportot, az állatokat (Animalia vagy Metazoa), továbbá a gombákat (Fungi) foglalja magába. Pont: 0 Max: 1 107. Mely morfológiai jegyeken alapult az egysejtűek tradicionális csoportosítása? (107.1) kromoszómaszám (107.2) sejtfal összetétele (107.3) intermedier filamentumok jellege (107.4) mitokondrium típusa (107.5) mozgásszervek (107.6) magdimorfizmus