KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL VESZPRÉMI IGAZGATÓSÁGA SZÉKESFEHÉRVÁRI KÉPVISELET

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL VESZPRÉMI IGAZGATÓSÁGA SZÉKESFEHÉRVÁRI KÉPVISELET Fejér megye új városa Martonvásár Székesfehérvár 2005. október

KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL VESZPRÉMI IGAZGATÓSÁGA SZÉKESFEHÉRVÁRI KÉPVISELETÉN Igazgató: SZEMES MÁRIA Tájékoztatási osztályvezető: BERTA GYÖRGYNÉ Készítette: Kőrös Endréné dr. Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével, adatok átadása csak a KSH Veszprémi Igazgatósága engedélyével történhet! A KSH Veszprémi Igazgatósága Székesfehérvári Képviseletének kiadványai megrendelhetők, megvásárolhatók: Székesfehérvár, Gyümölcs utca 38. Telefon: 22/500-273 Telefax: 22/311-466 KSH az interneten: www.ksh.hu

Tartalom Bevezetés 4 A város története 5 Népesség, népmozgalom.5 A gazdaság főbb jellemzői 6 Lakáshelyzet, infrastruktúra..8 Egészségügyi, szociális ellátás, intézményi ellátottság 8 Táblázatok..10 Jelmagyarázat, megjegyzések = A megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő... = Az adat nem ismeretes. A százalék- és viszonyszámok számítása kerekítés nélküli adatokból történt. Az adatok és megoszlási viszonyszámok kerekítése egyedileg történt, ezért a részadatok összegei eltér(het)nek az összesen-adatoktól. 3

Fejér megye városai (2005. július 1-jei közigazgatási beosztás szerint) Bicske Mór Martonvásár Velence Gárdony Székesfehérvár Ercsi Polgárdi Adony Dunaújváros Enying Sárbogárd A Magyar Köztársaság elnöke 85/2005 (VI. 29) KE határozata alapján 2005. július 1-jei hatállyal városi címet adományozott Fejér megyében Maronvásár településnek, így a megye városainak száma tizenkettőre emelkedett. 4

A város története Martonvásár a Mezőföld északi permén, a Budapest-Székesfehérvár közötti országos főútvonal és az észak-déli irányú Szent László patak metszéspontjában a völgy keleti, nyugatra néző lejtőjén települt. A Budapesttől 30 kilométerre eső település az M7-es autópálya és az ugyancsak Balaton felé tartó műút mentén 31 km 2 területen fekszik. A legrégibb településmaradványok a bronzkorból valók, később a római korból a település határában emelkedő kis dombon található feliratos sírkő bizonyítja, hogy a lakosság egyes tagjainak a Kr. után II-III. század fordulóján adományoztak római polgárjogot. A történelmi idők folyamán a Székesfehérvárról Budára vivő út mentén kialakult település, a Villa Forum Martini, azaz Márton Vására falu miként erre elnevezése is utal már 1268-ban vásáros hely volt, a település nevének előtagja az egykori birtokost, Mártont idézi. A török időkben azonban e virágzó piacközpont csaknem teljesen elpusztult. A mai Martonvásár kialakulását a Brunszvik családnak köszönheti, melynek tagjai az 1700-as évek második felében igazi honfoglalói elszántsággal telepítették újra a kihalt falut, és teremtettek ismét civilizációt az elvadult, mocsaras és kopár pusztán. Brunszvik Antal Mária Terézia királynőtől kapta a grófi rangot és a martonvásári birtokot. Ő, majd fia Ferenc virágzó gazdaságot teremtett itt. Az eredetileg barokk kastélyt 1870 körül neogót stílusban építették át. A kastély körül angolkertet alakítottak ki, közepén kis tó, benne egy sziget található hatalmas fákkal és szabadtéri színpaddal, ahol nyaranta felcsendülnek Beethoven melódiái annak emlékére, hogy a XIX. század első évtizedében többször megfordult itt a halhatatlan zeneszerző. Ludvig van Beethovent a környezet szépsége mellett a Brunszvik család tagjaihoz fűződő barátsága, a Halhatatlan Kedves, Jozefin iránti szenvedélyes szerelme vonzotta Martonvásárra. Barátsága jeléül több darabját köztük az Appassionata szonátát a család tagjainak ajánlotta. A Brunszvik kastélyban kialakított Beethoven Emlékmúzeumban a művész és a család életével kapcsolatos dokumentumokat mutatják be. Az egykori főúri rezidencia ma a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézetének ad otthont. Népesség, népmozgalom Martonvásár lakónépessége 2005. január 1-jén 5360 fő volt. Az 1870. évi, első hivatalos népszámlálás idején a település lakossága még csupán 1940 fő volt, a XIX. és a XX. században csaknem folyamatosan gyarapodott. A világháborúk évtizedeiben a másutt tapasztalható népességfogyás Martonvásárt kevésbé sújtotta, majd az 1950-es évektől fokozatosan nőtt az itt élők száma. A település lakónépessége 1970-re négyezer fölé emelkedett, a 2001-es népszámlálás idejére pedig meghaladta az ötezret. 5

A népesség számának alakulása, 1870-2005 * fő 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 2005 * 1960-ig jelenlévő, 1970-től lakónépesség. Martonvásár népességét egészen az 1990-es népszámlásig a születéseknek a halálozásoknál magasabb száma, azaz természetes szaporodás növelte, az utolsó két népszámlálás között azonban a város lakossága elsősorban a betelepülések miatt nőtt, az élveszületések száma ugyanis nem érte el a halálozások számát, a természetes fogyást a bevándorlások kompenzálták. Az 1990-2001 közötti időszakban a településen 69 fővel kevesebben születtek, mint ahányan meghaltak, viszont 875-tel többen költöztek ide, mint ahányan elvándoroltak. A tendencia az utóbbi években folytatódott, Martonvásár kedvező fekvése miatt vonzza a Budapest közelében nyugodt környezetben élni vágyókat. A fiatal betelepülőknek köszönhetően a város a megyei átlagnál fiatalabb korösszetételű, a 2001. évi népszámlálás adatai szerint a 100 felnőtt korúra jutó öregkorúak száma a megyei átlaghoz hasonlóan 29 fő, a gyermekkorúak száma viszont a megyei átlagnál 4-gyel több, 31 fő volt. A gazdaság főbb jellemzői Természeti adottságaiból adódóan Martonvásár mezőgazdasági jellegű település volt. A gazdaságokban főként szántóföldi növénytermesztés és állattenyésztés folyt, a népesség foglalkozás szerinti megoszlásában sokáig az agrárjelleg dominált. A XIX-XX. században a főváros és a vidéki nagyvárosok gyors iparosodása nyomán sokan más településen kerestek munkát. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint a foglalkoztatottak több mint fele más településre járt dolgozni. A kedvező közlekedési helyzetet kihasználva legtöbben Budapestre és Székesfehérvárra ingáztak. A 2001. évi népszámlálás adatai szerint a foglalkoztattak (2073 fő) 65 %-a a szolgáltatás jellegű ágazatokban, 27 %-a az iparban, építőiparban dolgozott, és csupán 8 %-a a mezőgazdaság és erdőgazdálkodásban. 6

A legfrissebb céginformációs adatok szerint 397 működő vállalkozást jegyeztek be Martonvásáron, amelyből 228 az egyéni vállalkozások száma, a társas vállalkozások közül 56 kft., 103 betéti társaság volt. A martonvásári székhelyű vállalkozások 99 %-a 20 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztatott, mindössze 5 helyen alkalmaztak 20 főnél (ebből 2 helyen 50-nél) több munkavállalót. A működő vállalkozások száma és megoszlása főbb nemzetgazdasági ágak szerint, 2004. december 31. Ágazati kód Gazdasági ág A működő vállalkozások száma aránya, % Összesen 397 100,0 Ezen belül: A,B Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás 28 7,1 C E Ipar 46 11,6 F Építőipar 34 8,6 G Kereskedelem, javítás 78 19,6 H Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 9 2,3 K Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 119 30,0 A vállalkozások közel háromnegyede a szolgáltatás jellegű gazdasági ágakba tartozik, többsége ingatlanügyletekkel, kereskedelemmel, szállítás, raktározással és szálláshelyszolgáltatással, vendéglátással foglalkozik. A vállalkozások egyötödének főtevékenysége az ipar, építőipar és csupán 7 %-ának a mezőgazdaság. A legismertebb és árbevétel alapján is jelentős vállalkozások közé tartozik a mezőgazdaságba sorolt MARTONSEED Martonvásári Mezőgazdasági Kísérleti Gazdaság Rt, a PREBÁZIS Termelő és Kutatás-fejlesztési Kft, az iparba sorolt MUR-HUS-M Húsfeldolgozó és Kereskedelmi Kft, és az Akadémiai Nyomda Kft, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézete, mely a kutatás, fejlesztés ágazatba tartozik. A település lakosságát 2004-ben 87 kiskereskedelmi üzlet látta el, többek között 21 élelmiszer, 7 cipő, textil, ruházati és 19 egyéb iparcikk szaküzlet. A működő vendéglátóhelyek száma 22, ebből 10 étterem, cukrászda, 9 bár, borozó. A város vendéglátóhelyekkel való ellátottsága - idegenforgalmi vonzása ellenére - a városok átlagánál kedvezőtlenebb, ezer lakosra mindössze 4 vendéglátóhely jut. Martonvásár kulturális nevezetességeit sokan keresik fel. A Velencei-tó és Budapest közelsége folytán az idelátogató turisták többnyire a tóparti szálláshelyeket veszik igénybe. Martonvásáron 2004-ben mindössze 30 kereskedelmi szállásférőhely működött, továbbá 23 falusi szállás férőhely fogadta a vendégeket. (A magánszálláshelyeken megfordult vendégek 267 vendégéjszakát töltöttek a településen.) 7

Lakáshelyzet, infrastruktúra A város lakásállománya 2005. év elején 1807 volt, ami 2 %-kal több a 2001. évinél. A lakásállomány 1970 és 2005 között a másfélszeresére emelkedett. A lakónépesség száma ez időszak alatt 31 %-kal nőtt, így a laksűrűség javult. 2005. január 1-jén a 100 lakásra jutó lakosok száma 297 volt, ami a megye városainak átlagánál magasabb. Az elmúlt 35 év alatt főleg nagy alapterületű, tágas otthonok épültek a településen, melynek nyomán a legutolsó népszámlálás időpontjában már az otthonok kétharmada legalább 3 szobával rendelkezett. Az átlagos alapterületük (93 m 2 ) 19 m 2 -rel felülmúlta a megye és 25 m 2 -rel a városok átlagát. A lakásállomány főbb jellemzői, 1970 2005 Megnevezés 1970. 1980. 1990. január 1. 2001. február 1. 2005. január 1. Lakásállomány 1194 1371 1507 1769 1807 Ezen belül: 1 szobás 511 342 173 156.. 2 szobás 574 617 494 511.. 3 és több szobás 109 412 840 1102.. 100 lakásra jutó lakos 343 311 289 292 297 A 2001. évi népszámlálás időpontjában a martonvásári otthonok 62 %-a volt összkomfortos, 2 százalékponttal több mint a megyében. A lakások 26 %-a komfortos, a komfort nélküli és a szükség és egyéb lakások hányada ugyanakkor elmaradt a megyei átlagtól. A városban a hálózati ivóvíz teljes körűen biztosított, a lakások 98 %-a közüzemi vízhálózattal ellátott, azonban a közcsatorna-hálózatba 2004. végéig csupán 5,2 %-át kapcsolták be. A 2004. évi adatok szerint Martonvásáron 46,2 km hosszú közüzemi ivóvízvezeték mellett csupán 5,8 km szennyvízcsatorna-hálózat létezett. A településen a közműolló csak lassan záródik. Egy kilométer vízhálózatra mindössze 125,5 méter szennyvízcsatorna jutott, amely a megyei átlag egynegyedénél is kevesebb. A lakások nyolctizede vezetékes gázzal ellátott, villamos energiával valamennyi háztartás rendelkezik. A kommunális hulladékgyűjtés a településen megoldott, 2004 évben a rendszeres szemétgyűjtésbe a lakások közel kilenc tizedét vonták be. A városban jó a vezetékes telefon-ellátottság. 2003. év végén 1000 lakosra 329 távbeszélő fővonal jutott, ami jóval magasabb a megyei átlagnál. A személygépkocsiellátottság magas, 2004. év végén 1000 lakosra 305 gépkocsi jutott. Egészségügyi, szociális ellátás, intézményi ellátottság A város egészségügyi alapellátását 2004. év végén 2 háziorvos és egy házi gyermekorvos biztosította, munkájukat két körzeti ápolónő és két védőnő segítette. Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra 2004-ben 1787 lakos jutott, ami magasabb a hasonló népességkategóriájú városok országos átlagánál. 8

Martonvásáron 2004. évben egy fogászati rendelő és egy gyógyszertár működött. Az időskorúak otthonában 55 idős embert gondoztak. Az önkormányzat az alapellátás keretében 2004-ben 30 rászoruló számára biztosított étkeztetést, 26 személy részére házi segítségnyújtást, további 10 személy részére pedig étkezést és házi segítségnyújtást is. A városban 2004. évben két óvodájában 201 kisgyermeket fogadtak, ellátásukat 19 óvodapedagógus biztosította. A két általános iskolában a tanév folyamán 603 tanulót oktattak. Speciális szakiskolája 3 osztályában összesen 36 nappali tagozatos szakiskolai tanuló tanulhatott. Oktatási intézményei a Beethoven Általános Iskola, a Művészeti Iskola valamint az Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon. A lakosság kulturális igényeit szolgálja a 22 ezer könyvtári egységgel rendelkező települési könyvtár, melynek 713 beiratkozott olvasója volt. A város pezsgő kulturális életnek ad otthont. Ma már országos jelentőségűek az 1958 óta nyaranta, rendszerint három alkalommal - a több mint 2000 főt befogadó szigeti hangversenykertben rendezett Beethoven-Koncertek. E páratlan hangulatú szabadtéri koncerteken a Nemzeti Filharmonikusok mellett időről időre jeles hazai és külföldi művészek működnek közre. A település büszkesége a nemzetközi hírű Százszorszép együttes, mely a magyar népi táncművészet hagyományait népszerűsíti. A hagyományőrzés, a gazdag múltra visszatekintő Martonvásár emlékeinek ápolása a célja az 1991 óta évente megrendezett Martonvásári napok -nak, mely sokféle programot (zene, sport, néptánc, kiállítások, stb.) kínáló rendezvénysorozat. A város nevezetességei közül kiemelkedő a Brunszvik kastélyban kialakított Beethoven Emlékmúzeum, ahol a Brunszvik család nőtagjainak Beethovennel folytatott levelezését, valamint a művész és a család életével kapcsolatos dokumentumokat mutatják be. Ugyancsak a kastélyban kapott helyet Közép-Európa egyetlen Óvoda Múzeuma, mely bepillantást enged a látogatóknak 1828-tól a magyar kisdedóvás történetébe. Műemlékei közül figyelemre méltó még a római katolikus templom (egykor a kastély kápolnája volt) s a XVII. századból származó Immaculata-Mária-szobor, a Nepomuki Szent János-szobor, valamint a Milleneumi emlékoszlop, amely Martonvásár alapítóinak kíván emléket állítani. 9

TÁBLÁZATOK

FONTOSABB ADATOK, MUTATÓK Megnevezés Mértékegység 2003 2004 TERÜLET, NÉPESSÉG, NÉPMOZGALOM A település területe km 2 31,25 31,25 Lakónépesség az év végén fő 5336 5360 Népsűrűség fő/km 2 170,8 171,5 A lakónépességből a férfiak % 48,4 48,1 aránya a nők % 51,6 51,9 A népességből a 0-14 évesek % 16,8 16,3 15-59 évesek aránya % 64,4 64,5 60 évesek és idősebbek % 18,8 19,1 1 000 lakosra jutó élveszületés fő 7,9 7,3 halálozás fő 12,1 9,3 természetes szaporodás, illetve fogyás fő -4,1-2,1 belföldi vándorlási különbözet fő 13,6 6,2 házasságkötés db 4,5 2,1 válás db 1,9 3,4 GAZDASÁGI SZERVEZETEK Működő társas vállalkozás db 161 169 Ebből: korlátolt felelősségű társaság db 54 56 betéti társaság db 97 103 szövetkezet db 4 4 Működő egyéni vállalkozás db 224 228 Működő vállalkozás összesen db 385 397 Működő nonprofit szervezet db 31 35 Működő egyéb szervezet db 9 9 Működő gazdasági szervezet összesen db 425 441 11

FONTOSABB ADATOK, MUTATÓK Megnevezés Mértékegység 2003 2004 Működő vállalkozások gazdasági áganként: A,B GAZDASÁGI SZERVEZETEK (folytatás) mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás db 26 28 bányászat, feldolgozóipar, C,D,E villamosenergia, gáz-, gőz-, vízellátás db 41 46 F építőipar db 30 34 G kereskedelem, javítás db 81 78 H I K szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás db 12 9 szállítás, raktározás, posta, távközlés db 14 13 ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás db 117 119 Működő vállalkozások létszámkategóriánként 10 főnél kevesebb db 371 385 10 19 fő közötti db 8 7 20 49 fő közötti db 3 3 50 249 fő közötti db 3 2 250 főnél többet foglalkoztató db - - 1 000 lakosra jutó működő gazdasági szervezet db 80 82 1 000 lakosra jutó működő vállalkozás db 73 74 1 000 lakosra jutó működő társas vállalkozás db 30 32 1 000 lakosra jutó működő egyéni vállalkozás db 42 43 1 000 lakosra jutó működő nonprofit szervezet db 6 7 12

FONTOSABB ADATOK, MUTATÓK Megnevezés Mértékegység 2003 2004 KISKERESKEDELEM, VENDÉGLÁTÁS Kiskereskedelmi üzlet a) db 89 87 Ebből: élelmiszer jellegű üzlet és áruház db 22 21 iparcikk jellegű üzlet és áruház db 3 3 ruházati szaküzlet db 5 4 vasáru-, festék-, üveg szaküzlet db 7 6 könyv-, újság-, papírárú-szaküzlet db 2 2 használtcikk-szaküzlet db 9 9 gépjárműüzemanyag-töltő állomás db 3 3 A kiskereskedelmi boltokból az egyéni vállalkozások által üzemeltetettek aránya % 50,6 51,7 1 000 lakosra jutó kiskereskedelmi üzlet db 17 16 Vendéglátóhely db 22 22 Ebből: étterem, cukrászda db 10 10 bár, borozó db 9 9 munkahelyi vendéglátóhely db 3 3 A vendéglátóhelyekből az egyéni vállalkozások által üzemeltetettek aránya % 36,4 31,8 IDEGENFORGALOM Kereskedelmi szálláshelyek Férőhely db 24 30 Vendég fő 181 3 Ebből: a külföldiek aránya % - 100,0 Vendégéjszaka éjszaka 292 40 Ebből: a külföldiek aránya % - 100,0 1 000 lakosra jutó kereskedelmi szállásférőhely db 4,5 5,6 Magánszálláshelyek Férőhely db 28 23 Vendég fő 31 16 Ebből: a külföldiek aránya % 32,3 43,7 Vendégéjszaka éjszaka 253 267 Ebből: a külföldiek aránya % 17,0 11,6 a) Gyógyszertár nélkül. 13

FONTOSABB ADATOK, MUTATÓK Megnevezés Mértékegység 2003 2004 LAKÁSHELYZET, KÖZMŰELLÁTÁS, KÖZTISZTASÁG Lakásállomány db 1799 1807 100 lakásra jutó lakos fő 297 297 Épített lakás db 12 10 Ebből: 4 és több szobás db 9 10 fürdőszobával rendelkező db 12 10 természetes személy által épített db 12 10 saját használatra készült db 12 10 családi házas formájú db 12 10 Az épített lakások átlagos alapterülete m 2 139,7 128,3 10 000 lakosra jutó épített lakás db 23 19 Megszűnt lakás db 3 2 100 épített lakásra jutó megszűnt lakás db 25 20 Villamosenergia fogyasztás Háztartási villamosenergia fogyasztó háztartás 2068 2138 Egy háztartási fogyasztóra jutó évi villamosenergia fogyasztás kwh 2896 2905 Gázfogyasztás Összes gázfogyasztó db 1613 1652 Ebből: háztartási gázfogyasztó db 1510 1545 Egy háztartási fogyasztóra jutó évi vezetékes gázfogyasztás m 3 2699 2396 Az összes gázcsőhálózat hossza km 38,8 39 Gázzal fűtött lakás db 1410 1437 Vízellátás A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakás db 1764 1776 Egy lakosra jutó évi háztartási vízfogyasztás m 3 43,9 37,1 Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza km 46,2 46,2 Üzemelő közkifolyó db 39 39 14

FONTOSABB ADATOK, MUTATÓK Megnevezés Mértékegység 2003 2004 LAKÁSHELYZET, KÖZMŰELLÁTÁS, KÖZTISZTASÁG (folytatás) Csatorna Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakás db 94 94 Közcsatornába elvezetett összes szennyvíz mennyisége 1000 m 3 57 57 Ebből: Háztartásokból elvezetett 1000 m 3 9,4 10 Közcsatornába tisztítottan elvezetett összes szennyvíz mennyisége 1000 m 3 57 57 Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza km 5,8 5,8 Ebből: elválasztó rendszerű km 2 2 Egy km közüzemi vízhálózatra jutó közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat m 125,5 125,5 Közműves szennyvíztisztító berendezések kapacitása kgo 2 /nap 90 90 Hulladékszállítás Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakás db 1600 1600 EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS Háziorvos és házi gyermekorvos az év végén fő 3 3 Háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátásban a rendelésen megjelentek és meglátogatottak száma összesen eset 41411 42514 Járóbeteg szakellátás évi rendelési ideje óra 1332 1386 Évi gyógykezelési vizsgálati eset a járóbeteg szakellátásban eset 4132 3499 Az év folyamán dolgozó védőnők átlagos száma fő 2 2 A szociális alapellátás keretében csak étkezésben fő 19 30 csak házi segítségnyújtásban részesülők étkezésben és házi száma fő 19 26 segítségnyújtásban is fő 12 10 Gyógyszertár db 1 1 15

FONTOSABB ADATOK, MUTATÓK Megnevezés Mértékegység 2003 2004 OKTATÁS, KÖZMŰVELŐDÉS Óvodai feladatellátási hely db 2 2 Óvodai férőhely fő 210 210 Óvodába beírt gyermek fő 207 201 Óvodapedagógus fő 20 19 100 óvodai férőhelyre jutó beírt gyermek fő 99 96 Általános iskolai feladatellátási hely db 2 2 Általános iskolai osztály db 31 30 Általános iskolai tanuló fő 625 603 Ebből: napközis fő 166 171 első évfolyamos fő 70 59 Egy osztályra jutó tanuló fő 20 20 Általános iskolai főállású pedagógus fő 60 60 Szakiskolai és speciális szakiskolai feladatellátási hely db 1 1 Nappali tagozatos szakiskolai és speciális szakiskolai tanuló fő 32 36 Főállású pedagógus a szakiskolákban a a speciális szakiskolákban fő 7 6 A települési könyvtárak száma db 1 1 Könyvtári egység (leltári állomány) db 21355 21959 Kölcsönzött könyvtári egység db 13154 9500 Beíratkozott olvasó fő 705 713 1 000 lakosra jutó könyvtári egység db 4025 4106 KÖZLEKEDÉS Személygépkocsi-állomány db 1645 1634 1 000 lakosra jutó személygépkocsi db 310 305 Teherszállító gépjármű db 247 254 Ebből: áruszállító tehergépkocsi db 193 200 Motorkerékpár db 45 55 Vontató db 40 40 16