Vadgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata és lakossági megítélése a Pilisi Parkerdő Zrt területén Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök
Szereplők, érdekcsoportok A problémákat csak az érdekcsoportok bevonása esetén lehet megoldani!
Alapvető konfliktusok Turisták, kirándulók erdőfelújítást védő kerítések egyéni vadászatok lebonyolítása társas nagyvad vadászatok lebonyolítása Vadak jelenléte lakott területen Vaddal történő ütközések Mezőgazdasági vadkár Erdei vadkár, vadsűrűség
A Pilisi Parkerdő Zrt.. működési m területe Területe: 65.148 ha, ebből 59.735 ha erdő A terület 63%-a természetvédelmi oltalom alatt áll Natura 2000: 42067 ha 10 hagyományos erdészet 300 fő foglalkoztatott Működési terület: (Erdőgazdasági tájak) - Gerecse-Pilis-Budai hegyek - Duna-Tisza közi homokhát - Kiskunsági szikterület - Közép- és alsó Duna ártér - Gödöllői dombvidék - Cserhát
Turisták kirándulók Erdőfelújítást védő kerítések alkalmazása zavarja a turistákat. Eredménye sokszor rongálás, a kapuk nyitvahagyása. Megoldások: alacsonyabb vadsűrűség mellett, kerítés nélküli természetes felújítás több kommunikáció, tájékoztatás
Turisták kirándulók Hajnalban, alkonyatkor és éjszaka szervezett túrák zavarják a vadászati tevékenységet illetve a vadállományt. Ezzel csökken a vadászati tevékenység hatékonysága is. Megoldások: Több kommunikáció, tájékoztatás megfelelő időszakokról, az egyeztetések lehetőségéről Az éjszakai túrák útvonalának, időpontjának egyeztetése
Turisták kirándulók Társas vadászatok szervezése gyakran okoz konfliktushelyzeteket a lakossággal. Megoldások: Több kommunikáció, tájékoztatás A honlapon a vadászatok menetrendjéről, időpont és helyszín tájékoztatást kell adni. Az erdei és a turistautakon megfelelő jelzések kihelyezése
Turisták kirándulók
Vadak jelenléte lakott területen
Vadak jelenléte lakott területen
Vadak jelenléte lakott területen
Vadak jelenléte lakott területen
Vadak jelenléte lakott területen Lehetséges megoldások: Az önkormányzatok bevonása Az elhanyagolt ingatlanok rendbetétele A önkormányzatok szerepének kiterjesztése a belterületi vad befogásában, eltávolításában. Jogszabályok aktualizálása
Erdei vadkár, vadlétszám Elsődleges oka: magas vadsűrűség Eredménye: A természetes erdőfelújítás akadályozása, meghiúsulása, hántáskár, degradáció Természetes újulat elegyfajokban történő elszegényedése, Az erdő egészségi állapotának gyengülése Megjegyzés: a megfelelően beállított vadsűrűség természetesen nem jelent problémát!
Kiindulási állapot 2002-ben a terület nagy részén, helyenként nudum bükkös.
Óriási táplálékkínálat! Kínálat a hajtások arányát tekintve, bükk: 59-69%, magas kőris 21-28%szeder, hegyi juhar 16-20%
Az erdőfelújítás elegyarány-szabályozása a vad segítségével!
Katona Krisztián1, Szemethy László2, Hajdu Márk3 és Csépányi Péter4 (2009): A folyamatos erdőborítás és a vadállomány harmonikus kapcsolata a Pilis-tető bükköseiben. Erdészeti Lapok 2009. július-augusztusi szám http://www.vvt.gau.hu/
Őserdő Szálalóerdő a Pilisben Pro Silva Bemutató terület
Dány 28A Cseres kocsánytalan tölgy eleggyel Csépányi P.
Szálalóerdő kialakítása magyar kőrises láperdőben Ócsa
Budapest, Hárs-hegyi Szálalóerdő Örökerdő tanösvény Csépányi P.
Javaslatok Az erdőtervezési és vadgazdálkodási körzetek harmonizálása. Erdőtervezési körzet vadgazdálkodási körzet egymást figyelembevevő kialakítása. Az erdőtervezés és vadgazdálkodási üzemtervek nagyobb összhangja táji szintű tervezés körzet szintű tervezés összehangolása
Javaslatok Érzékenyebb, rugalmasabb vadállomány szabályozás szükséges; Hagyományos létszámbecslések helyett mintaparcellák állapotának felvételezése; Az erdőgazdálkodás során vad táplálkozási szokásainak figyelembevétele; A folyamatos erdőborítás megfelelő vadlétszám mellett új alternatívát jelenthet.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!