Bogárdi János. Fejlödéskutatási Központ, Senior Fellow Bonni Egyetem, Németország iask, Köszeg, vendégprofesszor

Hasonló dokumentumok
Víztudományi kutatások - Kérdőív. Tisztelt Válaszadó!

The 2013 Budapest Water Summit A víz és a szanitáció szerepe a globális fenntartható fejlődési politikában

Vízbiztonságos Magyarország Water Secure Hungary

Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai. Szekér Klára Földművelésügyi Minisztérium Nemzetközi és Kárpát-medencei Kapcsolatok Főosztálya

Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben. Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont

Környezetpedagógiánk az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai ( ) tükrében

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

GWP program a 6. Fenntartható Fejlődési Cél teljesítéséért Dr. Gayer József GWP Magyarország

A társadalom, mint erőforrás és kockázat I. és II. (előadás + gyakorlat)

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

Nemzeti Környezetügyi Intézet. ig ra - Dr. Teplán István főigazgató - Dr. Gellér Zita főtanácsadó

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása

A fenntartható fejlődés felé való átmenet és klímaváltozás. Tatabánya, december 11.

Globális fejlesztés és finanszírozás c. konferencia március 31.

Globális változások lokális veszélyek

A UNCCD egyezmény aktualitásai

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés

A környezet megőrzése az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai ( ) között

Fenntartható Fejlődési Célok (SDG)

Az éghajlatváltozás és az aszály

VÍZ A VÉGES ERŐFORRÁS HIDVÉGHINÉ DR. PULAY BRIGITTA

Vidékfejlesztési Program A mezőgazdasági vízgazdálkodást segítő fejlesztési források

Molnár Péter. UNCCD nemzeti kapcsolattartó Országos Vízügyi Főigazgatóság. öntözési referens

2. Globális problémák

Vízminőségvédelem km18

A Nemzeti Víztudományi Kutatási Program

Természet és társadalom: egy új viszony kezdete a klímaváltozás árnyékában

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a CEEwebaBiológiai Sokféleségért, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Magyar

Legyen előadónk, ossza meg tudását és tapasztalatait, legyen részese egy sikeres rendezvénynek!

Környezetvédelem (KM002_1)

KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A HÉTKÖZNAPOKBAN

Globális folyamatok, helyi hatások van-e igazi megoldás?

Átmenet a fenntarthatóság felé

Fenntarthatóságra nevelés. Saly Erika Budapest, október 9.

Fenntarthatósági jelentés az SDG-k tükrében mobil távközlési szektor

Magyarország nemzetközi szerepvállalása

A természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek

ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig. Rodics Katalin

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről -

KEDVEZŐ ÜZLETI HELYZET, JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK

népesedn pesedése A kép forrása: (Bevölkerung)

Tudomány a kocsmában előadássorozat, Kőszeg A környezeti változások okozta migráció Bogárdi János május 9

ZA4890. Flash Eurobarometer 261 (Flash eurobarometer on water) Country Specific Questionnaire Hungary

A fenntartható fejlődés globális kihívásai

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Környezetmérnöki alapok (AJNB_KMTM013) 3. Népesedésünk és következményei. 1. A népesedési problémák és következményeik

11. Rossen Tkatchenko PhD hallgató

Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Karbon lábnyom. dr. Biczó Imre László. Környezetvédelmi tréning a fémipari szektor szereplőinek HITA. Eger, március 8.

Az ipari ökológiától a körforgásos gazdaságig

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN

Isztambuli Vízügyi Megegyezés

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation

Vízgazdálkodással kapcsolatos információk és elemzések a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszerben

Lévay Gábor közalkalmazott MH GEOSZ Katonaföldrajzi és szakkiképzési osztály ZMNE doktorandusza május 27.

Az aszály kezelése a Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben

Innovációk a vidék fejlesztésében

A klímaváltozás várható hatásai a vízgazdálkodás területén

Országos Környezetegészségügyi Intézet

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

A Turizmus jövője 2030-ig november 23. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége Éves Közgyűlése Somogyi Zoltán Executive Director UNWTO

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató

A természet és a társadalom jövője a Kiskunsági Homokhátságon: egy nemzetközi kutatás tanulságai

A gazdasági helyzet alakulása


Fenntarthatóság - elektromos és elektronikai berendezésekre vonatkozó szabályozás és hatásai. Dr. Nemes Csaba főosztályvezető november 6.

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László

A GWP KKE régió aszálykezelési útmutatója

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN

globális változás és ökorendszerek

Az UNICEF humanitárius tevékenységének eredményei 2014-ben

Mika János Sütő László

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható ben. Banai Péter Benő államtitkár

A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS HATÁSAINAK FOKOZOTTAN KITETT MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN

Alkalmazkodási feladatok és kihívások a SECAP készítése során. Dr. Buzási Attila Miskolc,

Osztá lyozóvizsga te ma ti ka. 7. osztály

AZ EXIM NEMZETKÖZI ÜZLETFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGE. Kabai Éva Nemzetközi Akvizíció

Vízvédelem KM011_1. Vízkészlet-gazdálkodás. Vízkészletek. Vízkészletek

TERMÉSZET A TERÜLETI TERVEZÉSBEN

Tiszai Alföld Jövőkép Építés

KlimAdat Az éghajlatváltozás magyarországi hatásainak feltérképezése regionális klímamodellszimulációk

KSH NKI kutatás hazai és nemzetközi kihívások között

Gazdasági fejlődés a világban (trendek, felzárkózás vagy leszakadás?)

Kitöltési javaslat a szakmai közönség számára készítette : MME, WWF, MTVSZ. Lásd a mellékelt háttéranyagot is!

1. T ÁBLÁZAT. A világ összlakossága a 2013-as 7,1 milliárd főről 2050-re 9,5 milliárd főre fog nőni, ami 33%-os növekedést jelent.

A hitelbiztosítás aktuális kérdései a kilábalás kezdetén AZ EULER HERMES MAGYAR HITELBIZTOSÍTÓ ZRT ELŐADÁSA

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Nemzeti Vidékstratégia Az ökológiai feltételek és a globális világ változásából adódó elvárások

Világprogram az emberiség fennmaradásáért magyar hozzájárulás

Az Élet forrásában nincs tegnapi víz. Körforgásos gazdaság: lehetőség a víziparban

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

DR. FAZEKAS SÁNDOR VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTER BESZÉDE A BUDAPESTI VÍZ VILÁGTALÁLKOZÓ NYITÓ PLENÁRIS ÜLÉSÉN

AZ ALTERNATÍVA ALTERNATÍVÁJA

Átírás:

MaSzeSz Országos Konferencia Lajosmizse 2018 május 28 Sustainable Water Future Programme Urbanizáció, migráció, klimabizonytalanságok, fenntartható fejlödési célok: a települési vízgazdálkodás kihívásai napjainkban Bogárdi János, Fejlödéskutatási Központ, Senior Fellow Bonni Egyetem, Németország iask, Köszeg, vendégprofesszor

A legmarkánsabb globális változások 1900 óta A világ lakossága megháromszorozódott A vízkivétel meghatszorozódott A termöterület megduplázódott A legelöterület 75%-al csökkent A trópusi erdök területe 25%-al csökkent A termöterület 20%-a öntözött. Itt termelik meg a világ táplálékának 40%-át A felszíni lefolyás 40%-át szabályozzák völgyzárógátak A fejlödö országokban a szennyvíz 9 90%-a kezeletlenül tér vissza a természe természetes körforgásba

A nyugtalanító globális status quo: Szegénység, Egyenlötlenség: hogyan tudnak az FFCk erre válaszolni? 1 milliárd önellátó (piactól elkülönült) farmer 1 milliárd alultáplált ember 2 milliárd ember élemezésí elégtelenségekkel 1 milliárd nyomortanya lakos* 2 milliárd ember nem jut egészséges ivóvízhez 4 milliárd ember él megfelelö szanitáció nélkül 1 milliárd ember nem jut elektromos áramhoz A nyilvánvaló többszörös számolás ellenére ezek a számok azt jelentik, hogy az emberiségnek legalább egy harmada kimarad abból, amit összefoglalóan fejlödésnek hívunk. *A városlakók 60%-a Afrikában ehhez a kategóriához tartozik /DFID 2015/

A városiasodás begyorsuló trendje A begyorsuló spirális: A világ 100 legnagyobb városának átlagos lakossága Év Lakosság Növekedés 1800 200.000 3,5 szer 1900 700.000 9,0 szer 2000 6.200.000? A városiasodás határa? Hány emberre van szükség a mezögazdaságban, hogy a világot élelmezze? (Talán 5%-a az emberiségnek) 2000-ben 16, 2016-ban 36 városnak volt több mint 10 millió lakosa, (12-nek több mint 20 millió és 2-nek több mint 30 millió). Összesen: kb. 628 millió ember, a világ népességének 8% lakik megavárosokban. Az urbanizácó masszív földhasználati változással jár. A társadalom kitettsége és sebezhetösége ugrásszerüen megnö.

A várható népességszaporulat Afrikában Forrás: The Guardian, Jan. 11 2016) 1980 477 millió ember /paritás Európával/ 2016 1200 millió ember 2050 2400 millió ember /5-6 szoros Európa/ 2100 3200 millió ember Afrika a világ leggyorsabban urbanizálódó földrésze Az afrikai jéghegy : 9-szer annyi migráns van Afrikán belül, mint interkontinentálisan Mégha ez pesszimista elörejelzés is, az biztos, hogy a szellem kiszökött a palackból.

A vízszükösség vizsgálatának léptéke nem várt problémákra vet fényt (demand/supply >40%) Today s View The 1997 View ---------- Total Population (billions) -------------- Water DIA/Q -------Country-level--------- --- Grid-based --- Stress (unitless) U.N. Grid Sum Full Resolution ------------------------------------------------------------------------------------------- Low <0.1 1.72 1.95 3.16 Moderate 0.1 to 0.2 2.08 1.73 0.38 Med-high 0.2 to 0.4 1.44 1.54 0.37 High >0.4 0.46 0.45 1.76

z édesvízzel kapcsolatos szolgáltatások hatása a társadalmi vízbiztonságra Színmagyarázat: PIROS a társadalmi vízbiztonság erösen veszélyeztetett maradt. NARANCS a helyzet közepesröl tovább romlott. ZÖLD a helyzet a közepes/alacsony veszélyeztetettség felé javult. KÉK a közepes, vagy alacsony veszélyeztetettség továbbra is fennálltovábbra is fennáll. Map depicts Global Environmental Change Pamela Green, C. Vörösmarty et al.2015

Migráció és klíma: elértük egy különlegesen kedvezö földtani kor végét?

A természetes extrém események okozta katasztrófák számának alakulása 1900 és 2007 között 500 esemény évente 400 Események száma 300 200 100 0 Vízzel kapcsolatos Földrengés

Fenntartható fejlödési célok (FFCk/SDGs)

Fenntartható Fejlödési Célok (17/169) SDG (FFC) 6: a specifikus Víz cél (8 alcél, 11 indikátor) Túllép a vízellátás, szanitáció és hygiénia tradicionális célkitüzésein Vízminöségi cél és alcél Ökoszisztémák és biodiverzitás figyelembevétele Integrált vízgazdálkodás és a hatékony vízhasználat elve Emberi eröforrások, együttmüködés és és részvételi lehetöség

Fenntartható Fejlödési Célok (17/169) SDG (FFC) 6: a specifikus Víz cél (8 alcél, 11 indikátor) Amik hiányoznak: Szinergiák és ellenhatások az FFCk között nincsenek figyelembe véve Vízokozta katasztrófák egy másik FFC-hez tartoznak Tarthatalan határidök (különösen az ökoszisztémákra vonatkozóan) Egyszerü és kevés, országos szintü indikátorok és végrehajtási végrehajtási tervek hiánya

A 2018-as ENSZ felmérés föbb eredményei a települési vízgazdálkodás területén A fejlödés üteme nem arányos a célokkal! Az országok 80%-ában a vízszektor költségvetése nem elégséges. FFC 6.1. és 6.2 alcélokra világszerte évente 114 milliárd US$ lesz fordítva. A vízzel kapcsolatos évi károk átlaga 500 milliárd US$. A teljes hivatalos gazdasági segély 5%-a lesz a vízszektorba beruházva (ez 2016-ban 8,8 milliárd US$ volt)

A 2018-as ENSZ felmérés részletei Vízhasználat:69% mezögazdaság, 19% ipar, 12% lakossági Biztonságos vízellátás világátlaga 89%. A legalacsonyabban fejlödött országokban 62%. Az alapvetö szanitáció világátlaga 68%. A legfejletlenebb országokban 32%. 2050-re a világ GDP 45%, a lakosság 52% és a gabonatermelés 40%-át érintheti a vízhiány Az adatbázis nagyrészt önkéntes országos jelentésekjelentésekre támaszkodik!!!