TERVEZETT TÉMAKÖRÖK I. Alapfogalmak, a víz jellemzői II. III. IV. Építmények álló vízben Építmények mozgó vízben Vízmennyiségek építmények környezetében V. Vízelvezetés szabad felszínű medrekben VI. VII. A vízellátó és vízelvezető hálózat főbb jellemzői Felszín alatti vizek és építmények VIII. Vízépítési nagyműtárgyak IX. Szabványok, előírások Csoma: Vízépítés 1 Tartalom 1. Törvények: vízügyi törvény 2. Kormány- és miniszteri rendeletek MÁSZ, fokozatok, vízi létesítmények, nagyvízi meder, hajózható vízfolyások, hajózási szabályzat 3. Igazgatás, engedélyezés VIZIG, katasztrófavédelem, közműszolgáltatók 4. Szabványok, előírások EUROCODE, MSZ, MI, VMS, stb. 5. Adat, információ Vízrajzi Évkönyv, OVF, VIZIG, MÁFI, FTV, FÖMTERV Csoma: Vízépítés 2 Szakmérnöki Képzés Szakmérnöki Képzés 1
1. A vízügyi törvény (1885 1964) 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról Az Országgyűlés a vizek hasznosításával, hasznosítási lehetőségeinek megőrzésével és kártételeinek elhárításával összefüggő alapvető jogok és kötelezettségek meghatározására - a környezet- és természetvédelmi követelményekre figyelemmel - a következő törvényt alkotja: I. Fejezet: Általános rendelkezések II. Fejezet: A vizekkel és vízilétesítményekkel összefüggő feladatok III. Fejezet: A tulajdonra és a tulajdon működtetésére vonatkozó rendelkezések IV. Fejezet. Víziközművekkel végzett közüzemi tevékenység V. Fejezet: Gazdálkodás a vízkészletekkel VI. Fejezet: A vizek kártételei elleni védelem és védekezés VII. Fejezet: A vizekkel és vízilétesítményekkel összefüggő ingatlanokra vonatkozó rendelkezések VIII. Fejezet : A vízügyi hatósági jogkör IX. Fejezet: A vízgazdálkodási társulatok X. Fejezet: Záró rendelkezések 1. számú melléklet az 1995. évi LVII. törvényhez: Fogalommeghatározások 2. számú melléklet az 1995. évi LVII. törvényhez : Az állam kizárólagos tulajdonában lévő folyók, patakok, holtágak, mellékágak és azok medre 3. számú melléklet az 1995. évi LVII. törvényhez: Az állam kizárólagos tulajdonában lévő vízilétesítmények Csoma: Vízépítés 3 2.1. A mértékadó árvízszint (MÁSZ) Csoma: Vízépítés 4 Szakmérnöki Képzés Szakmérnöki Képzés 2
2.1. A mértékadó árvízszint (MÁSZ) fkm: folyamkilométer, pl. 1433,200 v. 1433+200 torkolattól eredet felé nő Csoma: Vízépítés 5 2.1. A mértékadó árvízszint (MÁSZ) Csoma: Vízépítés 6 Szakmérnöki Képzés Szakmérnöki Képzés 3
10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet az árvíz- és a belvízvédekezésről A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. -a (8) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazá alapján, összhangban a 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R.) foglaltakkal - az érdeke miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el: I. A rendelet hatálya II. Árvízvédekezési készültség III. A belvízvédekezési készültség IV. A védekezések megszűnését követő intézkedések V. Záró és átmeneti rendelkezések 1. számú melléklet A védelmi szakasz A fővédvonal A védekezési készültség elrendelésére és megszüntetésére mértékadó száma, neve 01.01. Esztergomi 01.02. Komáromalmásfüzitői 2.2. Az árvízvédelmi fokozatok km A folyó, a vízfolyás, a csatorna neve és védvonal a 8,337 Duna jp. kezdő 0,000 14,283 Duna jp. Duna jp. 0,000 0,000 végső hossza vízmérce vízállás Megjegyzés szelvénye neve, helye 0 LNV I. II. III. tkm km 3,363 3,363 Esztergom 4,974 14,283 fkm Szakmérnöki Képzés 4 1718,50 pont mbf. 100,92 cm kelte fok fok fok 813 4,974 Komárom 1768,30 103,88 14,283 801 2013. Árvízvédelmi VI. 08. 500 600 650 fal: 1,346 km 2013. Magaspart: VI. 08. 500 620 680 4,523 km Vasúti töltés: 4,630 km Hoszsza 01.03. 26,433 Duna jp. Nagybajcs 1801,00 107,40 2013. Vének- 0,000 26,433 26,433 875 VI. 07.. 470 540 610 dunare- metei Csoma: Vízépítés 7 Vízmélység, vízállás, vízszint (emlékeztető) Mennyi víz van a mederben? 1.Vízmélység: h, m Meder változik: h változik 2. vízállás: H, cm vízmércéhez viszonyítva 0: valamely kisvíz vízjáték = LNV - LNV mederteltség: H LKV T % 100 LNV LKV 3. Vízszint: Z, m B.f. absz. magasság Z = 0 +H[cm]/100 Csoma: Vízépítés 8 H Szakmérnöki Képzés h Z
2.3. A vizek hasznosítását,... 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. (7) bekezdés n) pontjában, továbbá a 79-83. tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. (7) bekezdés 26. pontjában, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 24. (5) bekezdésében, valamint 45. (7) bekezdés a), o) és r) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alkotmány 35. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK II. IVÓVÍZ- ÉS IPARI VÍZELLÁTÁS III. SZENNYVÍZELVEZETÉS, -TISZTÍTÁS ÉS -ELHELYEZÉS IV. ÁRVÍZMENTESÍTÉS V. FOLYÓ-, TÓ ÉS VÍZIÚT-SZABÁLYOZÁS VI. VÍZRENDEZÉS VII. VÍZHASZNOSÍTÁS VIII. VÍZIÁLLÁSOK IX. VIZEK ÉS VÍZILÉTESÍTMÉNYEK KERESZTEZÉSE ÉS MEGKÖZELÍTÉSE MÁS, NYOMVONALAS JELLEGŰ ÉPÍTMÉNYEKKEL X. ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK Csoma: Vízépítés 9 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. (7) bekezdés w) pontjában, a 4. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. (7) bekezdés x) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Értelmező rendelkezések 2.4. A nagyvízi meder... 2. A parti sávra vonatkozó rendelkezések 3. A folyók nagyvízi medrének használata és hasznosítása 5. (1) építménynek a nagyvízi mederben történő elhelyezésére vonatkozó hozzájárulás megadása... b) az építmény kialakításánál és magassági elhelyezésénél a mértékadó árvízszint és az eddig előfordult legmagasabb árvízszint közül a magasabb kerül alkalmazásra, további 1 méteres biztonsági mérték érvényesítésével. 4. A folyók nagyvízi medrére vonatkozó kezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályok 5. A fakadó és szivárgó vizek által veszélyeztetett, valamint a vízjárta területekre vonatkozó rendelkezések 6. Záró rendelkezések Csoma: Vízépítés 10 Szakmérnöki Képzés Szakmérnöki Képzés 5
17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet a hajózásra alkalmas, illetőleg hajózásra alkalmassá tehető természetes és mesterséges felszíni vizek víziúttá nyilvánításáról Általános rendelkezések Értelmező rendelkezések Víziút osztályba sorolása Víziút időjárás és hullámjellemzők szerinti hajózási zónába sorolása Víziút mentén létesítendő szükségkikötők legkisebb száma Víziutak nyilvántartása Víziúttal és víziúti létesítménnyel, valamint fenntartásukkal és üzemeltetésükkel kapcsolatos egyes követelmények Víziútra fordított beruházási, fenntartási és üzemeltetési kiadások nyilvántartása Záró rendelkezések 2.5....víziúttá nyilvánítás 1. számú melléklet a 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelethez A hajózásra alkalmas természetes, illetve mesterséges felszíni víz osztályba sorolásához alapul szolgáló hajó, bárka, illetve tolt kötelék méretek 2. számú melléklet a 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelethez A víziutak egyes űrszelvényméretei Csoma: Vízépítés 11 A víziút osztálya 2.5. Víziutak osztályba sorolása A víziúton közlekedtethető hajók, illetve tolt kötelékek ábrázolása Hossz, Szél., m m Magányos géphajó Merülés, m ség, tonna m Hordképes- Hossz, Szél., m Tolt kötelék Merülés, Hordképesség, m tonna I 40 5 1,4 200 - - - - II 57 7,5 1,6 500 - - - - III 70 8,2 2 650-1 000 - - - - IV 85 9,5 2,5 1 000-1 500 85 9,5 2,5 1 500 V/A 95-110 11,4 2,5 1 500-3 000 110 11,4 2,5 1 600-3 000 V/B 110 11,4 2,5 1 500-3 000 185 11,4 2,5 3 200-6 000 VI/A 110 15 2,5 3 000-3 500 110 22,8 2,5 3 200-6 000 VI/B 140 15 2,5 4 000-4 500 185 22,8 2,5 6 400-12 000 VI/C 140 15 2,5 4 000-6 200 Csoma: Vízépítés 12 Szakmérnöki Képzés 6 275 190 22,8 34,2 2,5 9 600-18 000 VII 140 15 3,2 4 000-6 200 275 34,2 3,2 14 500-27 000 ennek alapján űrszelvény-méretek Tisza, Dráva, Sió, Balaton, stb. Duna Szakmérnöki Képzés
2.6. Hajóút kitűzési terv letölthető a területileg illetékes vízügyi igazgatóság honlapjáról Csoma: Vízépítés 13 2.6..Hajózási szabályzat vízi munkavégzéshez Clark Ádám daru cölöpverő A nemzeti fejlesztési miniszter 57/2011. (XI. 22.) rendelete a víziközlekedés rendjéről A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. (2) bekezdés p) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. A víziközlekedés rendjét az 1. mellékletben foglalt Hajózási Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) állapítja meg. 2. A Szabályzat alkalmazási köre a belföldön, valamint a Duna teljes szakaszán és amennyiben erről nemzetközi szerződés rendelkezik a Duna és a Tisza mellékfolyóinak külföldi szakaszain magyar lobogó alatt közlekedő vagy üzemeltetett úszólétesítményekre, továbbá Magyarország területén idegen lobogó alatt közlekedő vagy üzemeltetett úszólétesítményekre terjed ki. 3. (1) Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba. (2) Hatályát veszti a vízi közlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet. 1. melléklet az 57/2011. (XI. 22.) NFM rendelethez : HAJÓZÁSI SZABÁLYZAT I. RÉSZ : ÁLTALÁNOS BELVÍZI HAJÓZÁSI SZABÁLYOK II. RÉSZ : MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN LEVŐ BELVÍZI UTAKRA VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ RENDELKEZÉS Csoma: Vízépítés 14 Szakmérnöki Képzés Szakmérnöki Képzés 7
3. Igazgatás, hatóság 1. ÉDUVIZIG, Győr 2. KTVVIZIG, Budapest 3. ADUVIZIG, Baja 4. KDTVIZIG, Székesfehérvár 5. DDVIZIG, Pécs 6. NYUDUVIZIG, Szombathely 7. FETIVIZIG, Nyíregyháza 8. ÉVIZIG, Miskolc 9. TIVIZIG, Debrecen 10. KÖTIVIZIG, Szolnok 11. ATIVIZIG, Szeged 12. KÖVIZIG, Gyula 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről I. FEJEZET : AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Koordinál, ellenőriz, nyilván tart II. FEJEZET : A TERÜLETI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁGOK vízgyűjtő területek alapján üzemeltet, mér 1. Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Győr 2. Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, Budapest 3. Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, Baja 4. Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Székesfehérvár 5. Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Pécs 6. Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Szombathely 7. Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, Nyíregyháza 8. Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság, Miskolc 9. Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság, Debrecen 10. Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szolnok 11. Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged 12. Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság, Gyula III. FEJEZET : VÍZÜGYI IGAZGATÁSI SZERVEK, HATÓSÁGOK ÉS SZAKHATÓSÁGOK KIJELÖLÉSE A VIZIG székhelyének megyei katasztrófavédelmi igazgatóságai A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága, IV. FEJEZET : ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. melléklet a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelethez A területi vízügyi igazgatóságok működési területe 2. melléklet a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelethez A hatóságok illetékességi területe vízügyi hatósági és vízvédelmi Csoma: Vízépítés 15 hatósági ügyekben 3.1. A vízügyi igazgatóságok 1. www.eduvizig.hu 2. www.ktvvizig.hu 3. www.aduvizig.hu 4. www.kdtvizig.hu 5. www.ddvizig.hu 6. www.nyuduvizig.hu 7. www.fetivizig.hu 8. www.evizig.hu 9. www.tivizig.hu 10. www.kotivizig.hu 11. www.ativizig.hu 12. www.kovizig.hu Csoma: Vízépítés 16 Szakmérnöki Képzés Szakmérnöki Képzés 8
1 3. elérhetősége i h T Csoma: Vízépítés 17 4. Szabványok, előírások 1. EUROCODE vízépítési létesítményekre nincsen alkalmazandó a beton, acél, földmű, stb. 2. MSZ nem hatályos, de hasznos MSZ 15225:1979 Vízépítési műtárgyak erőtani tervezésének általános előírásai MSZ 15226:1980 Vízépítési műtárgyak méretezési terhei és hatásai (MSZ 15227:1980 Vízépítési műtárgyak vasbeton szerkezeteinek erőtani tervezése MSZ 15228:1980 Vízépítési műtárgyak falazott mélyépítési kőszerkezeteinek erőtani tervezése MSZ 15229:1981 Vízépítési műtárgyak acélszerkezeteinek erőtani tervezése) 3. AJÁNLÁSOK a vízügyi ágazatban VMS : Vízügyi Műszaki Segédlet MI : Műszaki Irányelv Csoma: Vízépítés 18 Szakmérnöki Képzés Szakmérnöki Képzés 9
1. Vízrajzi Évkönyv 1896 2006 napi vízállások, vízhozamok talajvízszintek hidrometeorológiai jellemzők adathalmaz + éves értékelés 2. OVF Központi Vízrajzi Adattár www.vízügy.hu operatív vízállások térképek havi integrált vízháztartási tájékoztatók 5. Adat, információ Csoma: Vízépítés 19 5. Adat, információ 3. VIZIG-ek vízrajzi adatok hajóút kitűzési tervek nagyvízi mederkezelési tervek Csoma: Vízépítés 20 Szakmérnöki Képzés Szakmérnöki Képzés 10
5. Adat, információ 4. Magyar Földtani és Geofizikai Intézet korábban MÁFI Magyarország fúráspont térképe földtani térképek, talajvíz-térképek 5. FTV Szentirmay, L-né Retz, R. Scheuer, Gy.: Budapest építéshidrológiai atlasza. M 1:20000. FTV, Budapest, 1988. 6. FÖMTERV budapesti talajvízkutak 2006-ig Csoma: Vízépítés 21 Szakmérnöki Képzés Szakmérnöki Képzés 11