9023 Győr, Sport u. 4/a. nyilvánosságra hozatala Győr, 2011. szeptember 29. 1
TARTALOMJEGYZÉK 1.) A JAVADALMAZÁSI POLITIKA CÉLJA, ALAPELVEI 1.1. A JAVADALMAZÁSI POLITIKA CÉLJA 1.2. A JAVADALMAZÁSI POLITIKA ALKALMAZÁSA SORÁN KÖVETENDŐ ALAPELVEK 1.3. ARÁNYOSSÁG ELVÉNEK ALKALMAZÁSA A JAVADALMAZÁSI POLITIKÁBAN 2.) A JAVADALMAZÁSI POLITIKA HATÁLYA 2.1. A JAVADALMAZÁSI POLITIKA TÁRGYI HATÁLYA 2.2. A JAVADALMAZÁSI POLITIKA IDŐBELI HATÁLYA 2.3. A JAVADALMAZÁSI POLITIKA SZEMÉLYI HATÁLYA 3.) A JAVADALMAZÁS TÍPUSAI 3.1. A RÖGZÍTETT JAVADALMAZÁS ÉS ANNAK ELEMEI 3.2. TELJESÍTMÉNYJAVADALMAZÁS 3.3. TISZTELETDÍJ 4.) TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 4.1. A TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS ALAPELVEI 4.2. A TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS ESZKÖZEI 4.3. A TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS FOLYAMATA 4.4. A PRÉMIUM KIFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK MELLÉKLET 2
1.) A JAVADALMAZÁSI POLITIKA CÉLJA, ALAPELVEI 1.1. A javadalmazási politika célja A Takarékszövetkezet alapvető célja olyan a közép- és hosszú távú szemléletét tükröző, a jogszabályi előírásokra épülő, de méretének, belső szervezete és tevékenysége jellegének, körének és összetettségének megfelelő módon és mértékben az arányosság elvét szem előtt tartó javadalmazási politika kialakítása és folyamatos működtetése, amely összhangban van üzleti és kockázati stratégiájával, értékeivel, érdekeivel és kockázattűrő képességével. A Takarékszövetkezet Javadalmazási Politikája a vállalatirányítási rendszerének szerves része, amelyet az intézmény egészében érvényre kell juttatni. 1.2. A javadalmazási politika alkalmazása során követendő alapelvek A Javadalmazási Politikának összhangban kell állnia a Takarékszövetkezet üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és hosszú távú érdekeivel, valamint a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel, és elő kell segítenie annak alkalmazását, továbbá nem ösztönözhet az intézmény kockázatvállalási limitjeit meghaladó kockázatok vállalására. Ennek alapján a Javadalmazási Politika kialakításakor a Takarékszövetkezet a következő szempontokat veszi figyelembe: - a Javadalmazási Politika legyen összehangolva az intézmény kockázatkezelési gyakorlatával, tükrözze az intézmény kockázatvállalási képességét és hajlandóságát, - a Javadalmazási Politika ne ösztönözze túlzott kockázatvállalásra a munkavállalókat, - a Javadalmazási Politika épüljön be a pénzügyi tervezés folyamatába. A Javadalmazási Politika kialakítása során alapelv, a Takarékszövetkezet üzleti céljainak és a munkavállalók céljainak a hosszú távú összehangolása is, a rövid távú érdekkel szemben. A hosszú távú érdekeknek meg kell jelenni az alapbér és a teljesítményjavadalmazás arányának, a teljesítmény mérésének, valamint a teljesítményjavadalmazás mértékének és kifizetési módjának meghatározásában. A Takarékszövetkezetnek meg kell határoznia a teljes javadalmazáson belül az alapbér és a teljesítményjavadalmazás arányát. A teljes javadalmazáson belül az alapbér hányad 2/3 arányban került meghatározásra. Az alapbér hányadnak olyan mértékűnek kell lennie, hogy rugalmas javadalmazási politika érvényesüljön és lehetőség legyen arra, hogy adott esetben a teljes javadalmazás kizárólag alapbérből álljon. A Javadalmazási Politika minden munkavállaló számára világos, átlátható, pontosan tervezhető juttatási rendszert biztosít. A Takarékszövetkezet a dolgozói munkavégzését azzal ismeri el, hogy bizonyos juttatásokat minden munkavállaló számára alanyi jogon, a munkaviszony létrejöttéből adódóan, a teljesítmény értékelésétől függetlenül biztosít a dolgozóknak. A Takarékszövetkezet alapvető célja, hogy a túlzott kockázatvállalás elkerülése mellett dolgozóit ösztönözze a teljesítmény növelésére. A munkavállalók számára minden évben meghatározza a teljesítménymérés feltételeit, amelyben a Takarékszövetkezet üzleti 3
teljesítményét, a szervezeti egységek eredményességét és a munkavállalók egyéni teljesítményét külön-külön részletezett szempontok figyelembe vételével értékeljük. A Javadalmazási Politika mind a munkatársak személyes fejlődését, mind a Takarékszövetkezet sikerességét támogatnia kell. Ennek érdekében a munkavállaló számára egyéni célokat is meg kell határozni, melyek segítik képességei fejlesztésében és kibontakoztatásában. Ezeket a célokat ugyanakkor úgy kell meghatározni, és olyan további kritériumokkal kell kiegészíteni, hogy a kitűzött céljai elérésével a munkatárs hozzájáruljon a Takarékszövetkezet sikerességéhez. Minden mutató kiválasztását megelőzi annak vizsgálata, hogy a várható alakulása elég stabil és megbízható-e ahhoz, hogy referenciaként lehessen használni a teljesítményértékeléshez. A Takarékszövetkezet a Javadalmazási Politika megfogalmazásakor folyamatosan szem előtt tartja az üzleti szemlélet erősítését, az ügyfél orientáltság fejlesztését, a csapatmunka ösztönzését és a belső együttműködés erősítését. A Takarékszövetkezet minden munkavállalójától elvárja az eredményekért érzett felelősséget. A Takarékszövetkezet a Javadalmazási Politika kialakításakor figyelembe vesz többek között olyan speciális szakmai értékeket is, mint a magas fokú pénzügyi megfelelőségi kultúra, az etikus piaci magatartás, a Takarékszövetkezethez való lojalitás, a modern és hatékony ügyfélkezelés, az összeférhetetlenség kizárása, valamint a kontroll funkciókat betöltők javadalmazásának függetlensége az általuk ellenőrzött területek teljesítményétől. A Takarékszövetkezet tartózkodik a javadalmazási politikára és annak alkalmazására vonatkozó külső és belső szabályozásban meghatározott előírások megkerülésére alkalmas technikák alkalmazásától (pl.: kiszervezés formájában, ügynökök, egyéb munkavállalónak nem minősülő közreműködők megbízásával, off-shore intézmények közbeiktatásával). 1.3. Az arányosság elvének alkalmazása a javadalmazási politikában A Takarékszövetkezet a Javadalmazási Politikájának tartalmát méretével (mérlegfőösszeg, tőkeszint, munkavállalók és fióktelepek számának a teljes hitelintézeti, szektorhoz viszonyított aránya), belső szervezetével, tevékenysége jellegével, körével, nagyságrendjével, összetettségével és jogi formájából eredő sajátosságaival arányosan (arányosság elvének alkalmazása), a vonatkozó jogszabályi előírásokban foglaltakkal összhangban határozza meg. Az arányosság elve a jogszabályban meghatározott mennyiségi és minőségi követelményekre egyaránt alkalmazható, figyelembe véve, hogy ha a mennyiségi követelmények esetén a jogszabály minimum határokat állapít meg, ezeknél kedvezőbbeket a Takarékszövetkezet nem vezethet be. Az arányosság elvének alkalmazása esetén a javadalmazási politika egyes elemeire vonatkozó követelmények módosíthatóak, egyszerűsíthetőek. Az arányosság elve az egyes munkavállalók vonatkozásában is érvényesíthető. Azon vezető állású személyek és munkavállalók esetén, akiknek tevékenysége a Takarékszövetkezet kockázatvállalására lényeges hatást gyakorol, a kockázatvállaláshoz kapcsolódó döntési jogosultsági szinteknek megfelelően kell kialakítani a követelményeket. 4
Az egyes személyek esetében vizsgálni kell: - a vállalati hierarchiában elfoglalt pozíciót, - az intézmény kockázatvállalására lényeges hatást gyakorló csoportok nagyságát, amelyben közreműködik, - azon üzletágak üzleti modelljét, ahol tevékenykedik, - a megállapított alapbér és a teljesítményjavadalmazás arányát. A Takarékszövetkezet az arányosság elvét a jogszabályok így különösen a Kormányrendelet - által meghatározott kereteken belül, az alábbi esetekben alkalmazhatja: a) a kiemelt személyek körének meghatározása, b) a kiemelt személyek körére vonatkozóan a teljesítményjavadalmazásként szétosztható összeg értékelési szempontjainak meghatározása és a kockázati teljesítmény újraértékelésének végrehajtása, c) a kiemelt személyek körére vonatkozóan a teljesítményjavadalmazás meghatározott eszközökben történő kifizetése, a kifizetés módja és a visszatartási politika alkalmazása, d) a kiemelt személyek körére vonatkozóan a teljesítményjavadalmazás halasztott módon történő kifizetése és a halasztási időszak meghatározása, e) a kiemelt személyek körére vonatkozóan a javadalmazásnak a munkaviszony megszűnésére és a nyugdíjpolitikára vonatkozó szabályok alkalmazása, f) a javadalmazási politikához kapcsolódó nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítése, A Takarékszövetkezet mérlegfőösszege nem haladja meg az 500 milliárd forintot és nincs olyan vezető tisztségviselője vagy munkavállalója, akinek az intézménytől vagy az intézménnyel együttesen összevont alapú felügyelet alá tartozó vállalkozástól származó éves jövedelme eléri a 300 millió forintot, így a Takarékszövetkezet a javadalmazási politika kialakításával és működtetésével kapcsolatos kötelezettségének a Kormányrendelet 4. -a alapján tesz eleget. a) a kiemelt személyek körének jelen Javadalmazási Politikában történő azonosításával (amelybe legalább az intézményt vezető első számú vezetőnek, a szervezeti egység vezetését ellátó igazgatósági tagnak, valamint a kockázatkezelésért felelős vezető bele tartozik), és b) a kiemelt személyek javadalmazása teljesítményjavadalmazási elemeinek a Kormányrendelet 7. szerinti kötelező teljesítménymutatók és előírások alapján, jelen Javadalmazási Politika szerint történő meghatározásával, valamint pénzben történő megfizetésével 5
2.) JAVADALMAZÁSI POLITIKA HATÁLYA 2.1. A Javadalmazási Politika tárgyi hatálya A javadalmazási politika tárgyi hatálya kiterjed különösen: - a vezetők és a tisztségviselők javadalmazási elveinek szabályozására, - az érintett személyi kör teljesítményjavadalmazása elveinek szabályozására, valamint - a vezetők munkaviszonyának megszüntetése esetén járó juttatásokra. 2.2. A Javadalmazási Politikai időbeli hatálya A Javadalmazási Politikát a Takarékszövetkezet Igazgatósága 58/2011. (szeptember 29.) számú határozatával fogadta el. Rendelkezései 2011. szeptember 30. napjától hatályosak 2011. január 1-én kezdődött üzleti év kezdőnapjára visszamenőleges érvényességgel. 2.3. A Javadalmazási Politika személyi hatálya 1. Kiemelt személyi kör A javadalmazási politika hatálya az intézmény vezető állású személyeire, valamint a belső szabályzatban meghatározott kockázatvállalási és ellenőrzési funkciót betöltő munkavállalókra és az előzőekkel azonos javadalmazási kategóriába tartozó azon munkavállalókra terjed ki, akik tevékenysége lényeges hatást gyakorol a Takarékszövetkezet kockázatvállalására. A személyi hatály az arányosság figyelembe vétele mellett a Kormányrendelet 4. a) pontjában meghatározottak szerint a Takarékszövetkezet alábbiakban felsorolt munkavállalóira terjed ki: - a Takarékszövetkezetet vezető első számú vezetőjeként: ügyvezető igazgató - a Takarékszövetkezet szervezeti egységének vezetését ellátó igazgatósági tagként (belső igazgatósági tag): ügyvezető igazgató, ügyvezető - a Takarékszövetkezet ügyvezetőjeként: ügyvezető(i) - a Takarékszövetkezet kockázatkezeléséért és kockázat elemzéséért felelős vezetője - a Takarékszövetkezet kockázatvállalásra lényeges hatást gyakorló munkavállalóként gazdasági vezető, hitelezési vezető. 2. Ellenőrzési funkciót ellátó munkavállalók 3. Tisztségviselői kör 3.) A JAVADALMAZÁS TÍPUSAI A Takarékszövetkezet a javadalmazási politika hatálya alá tartozó munkavállalók részére rögzített javadalmazást (személyi alapbért) és teljesítményjavadalmazást (prémium) biztosít. A Takarékszövetkezet az alapbér hányad kialakításánál olyan rugalmas politika kialakítására törekszik, amelyben lehetősége van arra is, hogy adott esetben a teljes javadalmazás kizárólag alapbérből álljon. A teljes javadalmazáson belül az alapbér hányad max. 2/3 arányban került meghatározásra. 6
A Javadalmazási Politika szempontjából minden, a jogszabályban meghatározott, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve, pénzbeli, természetbeni, vagyoni jog vagy egyéb formában nyújtott juttatást figyelembe kell venni. A teljes javadalmazás elemeinek és arányainak meghatározásakor a Takarékszövetkezet a következő szempontokat veszi figyelembe: - az intézmény által kialakított teljesítménymérési rendszer és a kockázatok utólagos figyelembevételének módszere, - az intézmény jogi struktúrája, tevékenységének jellege és működésének céljai, - művelt üzletágak, vállalt kockázatok típusa, - a munkavállalói csoportok összetétele, - a munkavállalók személyzeti hierarchiában való elhelyezkedése, valamint az egyes pozíciókhoz rendelt kockázatvállalási szintek. 3.1. A rögzített javadalmazás és annak elemei Rögzítettnek tekintjük mindazon javadalmazási elemeket, amelyek függetlenek az adott munkatárs éves teljesítményétől. A rögzített javadalmazás elemeinek nagyságát a munkatársak hatályos munkaszerződése, illetve a vonatkozó belső szabályzatok rögzítik. A rögzített javadalmazás elemei a) Személyi alapbér A Takarékszövetkezet munkavállalói személyi alapbérre jogosultak, amelyet a munkavállaló képzettségének, szakmai tudásának, tapasztalatának, a szektorban kifizetett bérekhez igazodóan kell kialakítani. A vezető beosztású munkavállalók alapbérének megállapításakor az előzőeken túl figyelembe kell venni az irányítandó dolgozók létszámát, az ellátandó területtel kapcsolatos felelősségi szintet, valamint a jövedelemtermelő képességet is. A teljes javadalmazáson belül az alapbér hányadának olyan mértékűnek kell lennie, hogy rugalmas javadalmazási politika érvényesülhessen és lehetőség legyen arra, hogy adott esetben a teljes javadalmazás kizárólag alapbérből álljon. A Takarékszövetkezet a teljesítményjavadalmazás (max.1/3) és az alapbér (max. 2/3) arányára alkalmazott értékeket rendszeres időközönként felülvizsgálja. A meghatározott arányoktól való eltérés csak kivételes esetben alkalmazható. Kivétel vagy eltérés jóváhagyása az Igazgatóság feladata és arról a Felügyelő Bizottságot is tájékoztatni kell. Az eredetileg meghatározott jövedelemarányok a Takarékszövetkezet által esetlegesen elszenvedett jelentős pénzügyi veszteségek hatására különösen, ha azok hatással vannak a prudenciális tőkekövetelményeknek való megfelelésre is, a veszteség mértékétől függően, átmenetileg megváltoztathatók, mindaddig, amíg az intézmény jövedelmezősége, vagy a tőkekövetelményeknek való megfelelése helyre nem áll. A változtatás indokoltságáról, mértékéről és időtartamáról az Igazgatóság dönt, a Felügyelő Bizottság tájékoztatása mellett. 7
A teljesítményjavadalmazás és az alapbér elemei között nem lehet átfedés (pl.: hogy alacsonyabb teljesítményjavadalmazás esetén az intézmény emeli az alapbért). Kivételt képez ez alól az az egyszeri a javadalmazási politika bevezetésekor elvárt bérrendezés, amelyet a vonatkozó jogszabályokban, ajánlásokban foglaltaknak való megfelelés érdekében hajt végre a Takarékszövetkezet ezen munkavállalói tekintetében, ahol a szabályok változása jelentős jövedelem torzulást okoz. b) Alapbéren felüli egyéb juttatások Eredmény alakulásától függő, az Igazgatóság döntése alapján fizethető, valamint jogszabályi előírások alapján járó juttatások: jutalom, gépjárműhasználat, mobiltelefon használat, kedvezményes dolgozói hitel, oktatás, képzés biztosítása, illetményelőleg, üdülési hozzájárulás, nyugdíjba vonulók támogatása, jóléti- kulturális- és sport célú tevékenységekhez hozzájárulás, önkéntes nyugdíjpénztári tag részére munkáltatói hozzájárulás, Egészségpénztári tag részére munkáltatói hozzájárulás, iskolakezdési támogatás, étkezési hozzájárulás, utazási költségtérítés. Részletes szabályokat a Takarékszövetkezet Javadalmazási Politikája tartalmazza. 3.2. Teljesítményjavadalmazás A teljesítményjavadalmazás a teljesítményfüggő juttatások összessége. A Takarékszövetkezet javadalmazási rendszerében az egyéni, csoportszintű és banki teljesítmények figyelembe vétele a teljesítményjavadalmazások rendszerén keresztül biztosított. A megfelelő teljesítményjavadalmazás alkalmazása a munkavállalókat érdekeltté teszi a Takarékszövetkezet céljainak és érdekeinek megvalósításában, ugyanakkor lehetőséget teremt az intézmény számára is a rugalmas bérgazdálkodás megvalósításához. A Takarékszövetkezet a teljesítményfüggő javadalmazás teljes összegének meghatározásakor figyelembe veszi a tőke költségét és a szükséges likviditást, valamint a jelenlegi és jövőbeni kockázatokat és az azoknak megfelelő kiigazítást. A jól kialakított és megfelelően működő, teljesítményhez kötött javadalmazási struktúra helyes alkalmazása elősegíti a prudens működést és a kockázatok megfelelő kezelését. A teljesítményjavadalmazás formája A teljesítményjavadalmazás formája a prémium, amelynek kifizetése a Kormányrendelet 4. b) pontja alapján készpénzben történik. A takarékszövetkezet ügyvezető igazgatója részére, előre meghatározott prémiumfeladat teljesítése esetén éves prémium fizethető. Az ügyvezetők év végén egyéni értékelés és a Takarékszövetkezet eredménye alapján prémiumot (jutalmat) kaphatnak A teljesítményjavadalmazásra vonatkozó elvárások A Takarékszövetkezetnek biztosítania kell, hogy olyan eljárásokkal rendelkezzen, amelyek megfelelő lehetőséget adnak a teljesítményjavadalmazás teljesítményekkel arányos, 8
rugalmas kifizetésére. Ennek megfelelően a munkavállaló teljesítményjavadalmazása a teljesítményének függvényében akár nullára is csökkenhet. A túlzott kockázatvállalás mérséklése érdekében a Takarékszövetkezetnek a teljesítményjavadalmazást a teljesítmény mérése és a felmerült kockázatok együttes értékelése alapján kell megállapítania. A teljesítményjavadalmazás összegének a vállalt kockázatok mértékével is összhangban kell lennie és ezt az összhangot a teljesítmény- és kockázatmérési, a javadalmazás megállapítási, illetve a kifizetési fázisokban is meg kell valósítani. A teljesítményjavadalmazás (prémium) mértéke A Takarékszövetkezet a prémium mértékét az éves alapbér százalékában határozza meg, melyet a jelen nyilvánosságra hozott információk 1. számú melléklete tartalmazza. 3.3. Tiszteletdíj Az Igazgatóság kiemelt személyi körbe nem tartozó tagjai, valamint a Felügyelő Bizottság tagjai, mint tisztségviselők részére tiszteletdíj formájában kizárólag alapbérből álló javadalmazás kerül meghatározásra. A tiszteletdíj mértékét a Takarékszövetkezet közgyűlése állapítja meg, a Felügyelő Bizottság javaslata alapján. A tiszteletdíjat úgy kell megállapítani, hogy az igazodjon a felelősség mértékéhez, arányban álljon az elvégzett munkavégzéssel és ne okozzon túl nagy anyagi megterhelést a Takarékszövetkezet számára. A tiszteletdíjon kívül az Igazgatóság kiemelt személyi körbe nem tartozó tagjai, valamint a Felügyelő Bizottság a megbízatásával összefüggésben felmerült igazolt költségeinek megtérítésén, vagy a Takarékszövetkezet más belső szabályzata alapján, rendkívüli esetben fizethető jutalmon kívül más javadalmazásra nem jogosult. 4.) TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 4.1. A teljesítményértékelés alapelvei A teljesítménymérési időszak (accrual period) A teljesítménymérési időszak az az időszak, amely alatt az érintett személy teljesítményét mérjük. A teljesítményjavadalmazás mértéke ezen időszak végén kerül megállapításra a munkavállaló részére. A Takarékszövetkezetben a teljesítménymérési időszak egy naptári évi. 9
A teljesítményjavadalmazás megállapításakor legalább 3 év teljesítménymutatóit kell figyelembe vennie azzal, hogy a Kormányrendelet szerint a teljesítményjavadalmazás megállapításakor három év helyett 2011-ben egy év, 2012-ben kettő év teljesítménymutatói is figyelembe vehetők. A megfelelő teljesítményértékelés az intézményi, szervezeti egységekre vonatkozó és egyéni szintű célkitűzések, valamint a megvalósult eredmények összemérésével valósul meg, ahol az egyén teljesítményének az intézmény rövid és hosszú távú eredményére, illetve teljesítményére gyakorolt hatását is figyelembe kell venni. A teljesítménymutatók hosszabb távú figyelembevétele lehetővé teszi, hogy az időközben felmerülő kockázatok is figyelembevételre kerüljenek a teljesítményértékelésben. A Takarékszövetkezeti teljesítmény kivétel nélkül minden olyan munkavállaló teljesítmény értékelési szempontjai között szerepel, akinek a javadalmazása teljesítménytől függő elemet is tartalmaz. A teljesítményértékelés nem jutalmazhatja azt a kockázatvállalást, amely meghaladja a Takarékszövetkezet Kockázati stratégiájában meghatározott kockázati étvágyat. A teljesítményjavadalmazásra való jogosultság megszerzése - a Takarékszövetkezet kockázatvállalását jelentős mértékben befolyásoló kiemelt személyi körben - a Takarékszövetkezet hosszú távú teljesítményéhez kötött. 4.2. A teljesítményértékelés eszközei Teljesítményjavadalmazásnál egyszerre kell értékelni az egyén pénzügyi és nem pénzügyi kritériumokon alapuló, az érintett szervezeti egység és a Takarékszövetkezet eredményét, így a teljesítmény értékelésében pénzügyi és kockázati mutatók, valamint személyes kritériumfajták szerepelnek. A teljesítményértékelés alapja a Takarékszövetkezet hosszú távú teljesítménye. A kockázatmérés során a Takarékszövetkezet mennyiségi és minőségi követelményeket is alkalmaz. A kockázat mérése során mérlegen belüli és mérlegen kívüli kockázatokat is figyelembe kell venni, amelyhez a belső tőkekövetelmény számítási folyamat (ICAAP) eredményeit is fel kell használni. Az egyes teljesítménymutatók egymáshoz mért súlyozását az 1. számú melléklet határozza meg. A teljesítménymutatókat úgy kell meghatározni, hogy a teljesítményjavadalmazás legnagyobb mértéke a Takarékszövetkezet eredményének növekedése esetén is csak abban az esetben érhető el, ha a prudens működést jellemző mutatók értékei nem romlottak olyan mértékben, amely a prudens működést veszélyezteti. Pénzügyi és Kockázati mutatók A Takarékszövetkezet által alkalmazott teljesítménymutatók a következő szempontokat tartalmazzák a) a nem teljesítő hitelek részarányának változása, 10
b) a tőkekövetelmény előírásnak való megfelelés mértéke, c) a likviditási kockázatokat mérő mutatószámok változása, d) az elért adózás előtti eredmény. A teljesítménymutatók három szinten kerülnek értékelésre: - Egyéni teljesítmény - Üzletág vagy egyéb szervezeti egység által elért teljesítmény - Hitelintézeti teljesítmény Személyes kritériumok A munkavállaló teljesítményének értékelése során minőségi tényezők is figyelembe vételre kerülnek. Ilyen tényezők lehetnek pl.: ügyfél elégedettség, kreativitás, vezetői képességek, motiváció, Takarékszövetkezethez való lojalitás, Takarékszövetkezet érdekeinek figyelembevétele, kapcsolattartó képesség stb. Amennyiben a minőségi elvárások jelentős mértékben nem teljesültek, akkor annak meg kell jelennie a teljesítményjavadalmazás feltételrendszerének meghatározásában. A nem pénzügyi kritériumok minden esetben olyan súllyal esnek latba, hogy alakulásuk jelentős mértékben befolyásolja a munkatársat megillető teljesítményjavadalmazást. 4.3. A teljesítményértékelés folyamata A teljesítményértékelés három lépésből áll: (1) Éves célok kitűzése Határidő: tárgyév február 28-ig. (2) Éves teljesítményértékelés Határidő: tárgyévet követő év április 30-ig. Éves célok kitűzése Az éves célokat a Takarékszövetkezet Igazgatósága tűzi ki, az üzleti terv elfogadásával egyidejűleg, illetve kivételesen indokolt esetben azt követően, legkésőbb minden év február 28-ig. Az éves célkitűzésnek (prémium feltételeknek) tartalmaznia kell a prémium mértékét, a teljesítendő feladatokat, a hozzájuk tartozó százalékos arányokkal, az előleg esetleges kifizethetőségének idejét és az értékelés időpontját. Előre nem látható, elháríthatatlan tényezők bekövetkezése esetében a prémium feltételek korrigálhatóak. A munkavállaló minden esetben aláírásával igazolja, hogy a vele szemben megfogalmazott elvárásokkal tisztában van, és azokat elfogadja. Éves teljesítményértékelés, a kifizethető javadalmazás meghatározása (award process) Az értékelési periódus letelte után a Takarékszövetkezet a Javadalmazási Politikában meghatározott elvek mentén határozza meg a kifizethető teljesítményjavadalmazás mértékét. 11
Prémium esetén előleg fizethető, az időszaki teljesítmények értékelése után Igazgatóság engedélyével. A munkavállaló részére kifizethető konkrét prémium összegének meghatározása teljesítményértékelés alapján a tárgyévet követő május 31. napjáig. A teljesítményjavadalmazás kiszámításának alapjául vett teljesítménymutatóknak tartósan fennálló és valós eredményeken kell alapulnia. Minden esetben szükséges a dokumentáltság és a transzparencia biztosítása. A teljesítményjavadalmazás mértékének megállapításához a teljesítménymutató adott évi értékének helyessége független szakértő írásbeli igazolása alapján állapítható meg. A Takarékszövetkezet által igénybevett független szakértő: az éves könyvvizsgálatot végző auditor. A Takarékszövetkezet a teljesítmény, valamint a kockázatok közötti összefüggések vizsgálatakor minden fennálló, illetve jövőben valószínűsíthető kockázatot értékel. A teljesítményjavadalmazáshoz rendelkezésre álló keret meghatározásakor alkalmazott kritériumokat egy előzetes kockázati értékeléssel is ki kell egészíteni, amelynek célja, hogy az intézmény ne csak azt vizsgálja meg, hogy a teljesítmény mérésére szolgáló mutatók értékei megfelelően teljesültek-e, hanem azt is, hogy az intézmény kockázatai nem növekedtek-e meg olyan mértékben, ami egy jövőben bekövetkező esemény esetében veszélyeztetheti az intézmény szolvens és prudens működését. A szabályozási, jogszabályi környezetben az év során bekövetkezett jelentős változásokat a prémium feladat kiértékelése során figyelembe kell venni. 4.4. A prémium kifizetésére vonatkozó rendelkezések A Kormányrendelet 4. b) pontja alapján miután a Takarékszövetkezet Javadalmazási Politika keretében a kiemelt személy kör teljesítményjavadalmazásának elemeit a Kormányrendelet 7. -a szerinti teljesítménymutatók és elírások alapján határozta meg a prémium kifizetése készpénzben történik, azonnali kifizetéssel, halasztási időtartam alkalmazása nélkül. Prémium esetén előleg fizethető, amennyiben az éves célkitűzések időarányosan teljesültek és a Takarékszövetkezet eredménye, tőkekövetelményeknek való megfelelése azt lehetővé teszi. A prémiumelőleg kifizetéséről a Takarékszövetkezet Igazgatósága dönt. A prémiumelőleg mértéke az adott munkavállalót megillető prémium maximum 50 %-a lehet. A prémium teljes összegének kifizetésére a teljesítményértékelést követően a tárgyévet követő május 31-ig kerül sor. Az Igazgatóság jogosult a tárgyév folyamán a prémium tárgyévi csökkentéséről, illetve elmaradásáról is dönteni (pl. a Takarékszövetkezetre ható külső politikai, gazdasági, pénzügyi tényezők, veszteséges gazdálkodás, egyéb a Takarékszövetkezet üzleti eredményét befolyásoló események stb.) miatt. A teljesítményjavadalmazás kifizetésére nem kerülhet sor, amennyiben a Takarékszövetkezet a Hpt. tőkére vonatkozó szabályainak nem, vagy a kifizetés nyomán nem felelne meg. 12
Amennyiben az éves teljesítményértékelés alapján az éves célkitűzések nem vagy csak részben teljesültek, úgy a prémiumelőleg azon részét, amelyre az érintett munkavállaló az éves értékelés alapján nem lenne jogosult, a munkavállalónak vissza kell fizetnie. A 234/2007. (IX.4.) Korm. rendelet 3/A. (2) f) és g) pontjában meghatározott információkat a Takarékszövetkezet az éves beszámoló elfogadását követően teszi közzé. Győr, 2011. szeptember 29. NYÚL ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET IGAZGATÓSÁGA 13
1. számú melléklet Teljesítménymutatók 2011. év 1. a.) A nem teljesítő hitelek részarányának változása (bázis időszakhoz viszonyítva) Bruttó Átlag alatti, kétes, rossz kölcsönállomány Bruttó Kölcsönállomány b.) Túlzott kockázatvállalás mérése (Hitel Betét arány) Bruttó Kölcsönállomány Betét + Felvett hitel 2. a.) Tőkekövetelmény előírásnak való megfelelés mértéke (min. saját tőke 250 millió Ft) b.) Befektetések kockázatvállalásának mérése Befektetések Szavatoló tőke c.) Egyedi nagykockázatú kölcsönök állományának változása. (bázis időszakhoz viszonyítva) 14
3. Likviditási kockázatot mérő mutatószámok változása (bázis időszakhoz viszonyítva) I. Elsődleges likviditási mutató I I. elsődleges+másodlagos likvid eszközök látra szóló+éven belüli lejáratú kötelezettségek II. Másodlagos likviditási mutató Likvid eszközök Betétállomány 4. Elért adózás előtti eredmény a) Éves tervhez képest Elért adózás előtti eredmény Éves terv b) Mérlegfőösszeghez képest Elért adózás előtti eredmény Mérlegfőösszeg c) Intézményi hatékonyság mérése 15