A D A T O K A Z O R M Á N S Á G NÉPESEDÉSÉNEK N É H Á N Y KÉRDÉSÉRŐL DR. K L IN G ER A N D R Á S DR. MIKES G ÁBOR

A D A T O K A Z O R M Á N S Á G NÉPESEDÉSÉNEK N É H Á N Y KÉRDÉSÉRŐL DR. K L IN G ER A N D R Á S DR. MIKES G ÁBOR Baranya megye délnyugati sarkában fekszik az Ormánság területe, amelynek közel 50 esztendő óta országosan ism ert a neve, és a kilcncszázhúszas évek után számos tanulm ány, cikk, útleírás, néprajzi vonatkozású könyv foglalkozott vele. írók, falukutatók, etnográfusok, publicisták, szociológusok és más tudom ányágak képviselői foglalkoztak és foglalkoznak jelenleg is az Ormánsággal, főleg és elsősorban az egyke jelenség szemszögéből megvilágítva. A napjainkban is újra tárgyalt kérdés arra ösztönzött bennünket, hogy kíséreljük meg az Orm ánság m últbeli és jelenlegi demográfiai képét megrajzolni. A m unka teljességéhez részletes etnográfiai, szociológiai, társadalom összetételi vizsgálat is hozzátartozna. Az em lített vizsgálatok hiányában a meglevő adatokkal és néhány speciális feldolgozás eredményével megkíséreljük felvázolni és időben is visszavetíteni az Ormánság népesedési képét. Törekvésünk nem lép fel azzal az igénnyel, hogy az Ormánság népesedési és te r mékenységi kérdéseinek egészét feltárja, m inden okot és körülm ényt felkutasson, megvilágítson hiszen ehhez több tudom ányág segítségére és e g y ü ttműködésére lenne szükség, hanem beéri azzal, hogy tényekkel kiegészítse az ism ert és sokak által felszínen ta rto tt kérdés lényegét. * Az Ormánság a D rávától északra, B aranya megye sellyei és siklósi já rá sának 50 569 h ektár kiterjedésű területén fekszik. Az Ormánsághoz 45 községet szám ítunk, lakosainak száma 1960. január 1-én 22 323 fő volt. A sellyei járáshoz tartozik 29 község (15 283 fő), a siklósi járáshoz 16 község (7040 fő népességgel). Az Ormánság ritkán lak o tt terület, népsűrűsége (44 fő) lényegesen alacsonyabb a Baranya megyei (65 fő) és az országos átlagnál (107 fő). Egyes szerzők szerint 22 23, ill. 43 44 község alkotja az Ormánságot aszerint, hogy etnográfiai vagy geográfiai tényezők szerint határozzák meg. Az egyes felfogások közötti eltérést lényegileg a siklósi járáshoz tartozó községek, valam int az Ormánság nyugati szélén fekvő Drávafok, Marócsa és az északra eső Gyöngyfa és Bogádm indszent okozzák. A községek lélekszám szerinti megoszlása 1960-ban a következő volt : 5 Demográfia

/. A z Ormánság közigazgatási beosztása Административное разделение Орм:шшага" Administrative Division of Ormánság" KÖZLEMÉNYEK

K Ö Z L E M É N Y E K 67 A községek átlagos népességszáma 496 fő. Legtöbb a lakosa Sellyének (2499 fő) és Vajszlónak (1806 fő). Csányoszró népessége alig néhány fővel m arad 1000 alatt, legkevesebb Mónosokornak van (93 fő), Drávapiskié és Markócé nem éri el a 200 főt. Az Ormánság kiterjedését és közigazgatási elhelyezkedését az 1. sz. ábra m utatja. A fent körvonalazott keretek között és az a d o tt lehetőségek figyelembevételével vizsgálatunk arra irányul, hogy megrajzoljuk az Ormánság mai népesedési képét a főbb demográfiai jellemzők alapján. A datainkat kizárólag a hivatalos m agyar népszám lálások és a folyam atos adatgyűjtések eredm ényeiből vesszük. Elem zésünket a következő tagolásban végezzük : 1. A népesség szám ának alakulása. 2. A házas nők term ékenysége. A NÉPESSÉG SZÁMÁ NAK ALAKU LÁ SA Az Ormánság népességének szám át 1785-től tudjuk nyomon követni. Az első m agyarországi népszám lálás időpontjában a népesség száma 14 897 fő volt. Az első hivatalos m agyar népszámlálás idején (1869-ben) a lakosság száma 24 517 főre növekedett. A népesség szám ának alakulását az egyes népszám lálások idején az 1. sz. tábla m utatja. 1. A népesség szám ának alakulása, népsűrűség, népszaporodás Численность, плотность и прирост населения Population Figures, Density and Increase * Mértani átlag alapján. Горизонтальная графа : (1) Годы ; (2) численность населения ; (3) плотность населения на 1 км2 ; (4) в процентах (5) к переписи населения 1869-ого года, (6) к прежней переписи ; (7) период ; (8) фактический прирост (+ ) или фактическое уменьшение ( ) ; (9) среднегодовой прирост (-г) пли среднегодовое уменьшение ( ) в процентах. Heading: (1) Years; (2) population figures; (3) population density per sq. km.; (4) (per cent) as compared to the (5) population census of 1869, (6) previous census ; (7) period ; (8) effective increase (-f ) resp. decrease ( ) ; (9) annual increase (-f ) resp. decrease ( ) in average, per cent. Az Ormánság népessége 1869 óta 2194 fővel, 8,9% -kal csökkent. U gyanezen idő a la tt B aranya megye népessége 19% -kal, az országé 99% -kal emelkedett. U gyancsak em elkedett az Ormánsággal határos járások népességének szám a: a mohácsi járásé 11,4%-kal, a pécsié 6,7% -kal, a szigetvárié 11,1%-kal. 5*

68 K Ö Z L E M É N Y E K Az Ormánság népessége 1869 óta lényegében folyam atosan csökkent, csupán 1920 és 1930 között em elkedett említésre m éltóan. Legnagyobb mérvű a csökkenés 1910 és 1920 között volt (7,3%). A 2. sz. ábra az Orm ánság népességének alakulását m u ta tja népszám lálásonként. I I. A népesség szám ának alakulása 1869 1960 Динамика численности населения, 1869 I960 Population Trendy 1869 1960 Az ormánsági községek népessége 1869 óta nem egyformán fejlődött. Csupán Sellye és Yajszló a terület két legnépesebb községe lakossága em elkedett jelentősen, az előbbié 941, az utóbbié 619 fővel. Az emelkedést itt elsősorban a nagyarányú bevándorlás okozta. (E két község népességnövekedését nem szám ítva, az Ormánság lakóinak száma 1869 óta 3758 fővel, 17,3% -kal csökkent). Kiemelkedő a csökkenés Bogdása, Drávaiványi, Drávapiski és Gyöngyfa községekben. Csánvoszró és Drávafok községek népessége

О N I I I. Tényleges szaporodás, ill. fogyás községenként 1870 1959 Фактический прирост или убыть населения по селам, 1870 1959 Actual Increase of Decrease by Villages, 1870 1959 OC> CO

70 1869-ben még m eghaladta az 1000 főt (1224, ill. 1124 fő volt), jelenleg 986, ill. 747 fő. Az orm ánsági községek 1869 1960 időszak népességfejlődésének megoszlása a következő : A két utolsó népszámlálás között eltelt 11 esztendő alatt az Ormánság lakossága 886 fővel, 3,8% -kal csökkent. Ennél nagyobb m érvű népességcsökkenés csak 1910 és 1920 között tö rtént, am ikor a lakosság száma 7,3 %- kai fogyott. Ennek értékelésénél figyelembe kell venni az első világháború alatti születéskieséseket és a tényleges háborús veszteségeket. E hatások országosak voltak, tehát más vidékek népességfejlődését is hátrányosan befolyásolták. A második világháború hatása a népességszám alakulására lényegesen kisebb arányú volt m ind országos, mind ormánsági vonatkozásban. 1869 óta 34 községben csökkent, 11-ben em elkedett a népesség száma. A csökkenés és az emelkedés m értéke igen különböző volt : Lúzsok, Kemse és D rávaiványi községekben a népességcsökkenés aránya 40 49%, Marócsa, Kákics és Sámod községekben 7 9%. A lakosság növekedése Bogádmindszenten 46%, Vajszlón 52%, Sellyén 60% volt. Az orm ánsági községek tényleges szaporodásának, ill. fogyásának m értékét a 3. sz. ábra m utatja. TE RMÉSZETES SZ A PORODÁS Mint láttuk, az Ormánság népessége 1869 óta folyam atosan csökkent. Vizsgáljuk meg, hogy a népességfejlődést kialakító tényezők közül milyen szerepe van a term észetes szaporodásnak, ill. fogyásnak és milyen a vándormozgalomnak. A bevezetőben em lítettük, hogy az Ormánság az egykézésről le tt országszerte ismert. Kérdés : olyan m érvű volt-e ez a szokás, hogy em iatt term é szetes szaporodás nem jelentkezett. A természetes szaporodás m értékét csak 1900-tól tudjuk vizsgálni, m ert korábbról az ilyen term észetű adatok hiányoznak. Az 1901 óta eltelt 59 esztendő közül 23 volt olyan, am elyben az Orm ánság egészében a halálozások száma m eghaladta az élveszületésekét. A többi esztendőben mindig jelentkezett természetes szaporodás. Ennek mértéke 1940-ig bezárólag lényegesen alatta m aradt az országos átlagnak, 1954-től kezdve viszont erősen megközelíti azt. 1901 1905 időszakban 1000 főre országosan 11,3, az Ormánságban csak 1,9 fő term észetes szaporodás ju to tt. 1921 1925 között az országos m utatószám 9,5 volt, szemben az ormánsági 0,8-cal. Az 1931 1940 időszakban országosan tovább csökkent a termesze-

K Ö Z L E M É N Y E K 71 tes szaporodás m értéke : 1000 főre 6,2 fő természetes szaporodás ju to tt. Ebben az időszakban az Ormánságban ez az arány 0,6 volt. Újabb 20, ill. 15 esztendővel későbbi időszakban, 1951 és 1955 között az országos 10,1 m utatószám hoz m ár sokkal kezelebb esik az ormánsági 6,3, m ajd az elkövetkező években egyre jobban m eghaladja azt. A kiegyenlítődés úgy következett be, hogy amíg az országos állag folyam atosan csökkent, az ormánsági stagnált és így 1958-tól kezdve az egykevidék term észetes szaporodása m agasabb, m in tá z országos átlag. Az ormánsági községek többségében az 1949 1959. időszakban a természetes szaporodás aránya m eghaladta az 50/o0-et, 6 községben a 12 /00-et is. A term észetes szaporodás alsó és felső értékei a következők : VÁNDORLÁS Az elm ondottak azt bizonyították, hogy az Ormánság népességének folyamatos csökkenését általában nem a természetes szaporodás hiánya okozta, m ert annak alacsony mérve inkább kism érvű növekedést eredm ényezett volna. A legutóbbi évtizedben azonban m ár jelentősebb volt a term é szetes szaporodás, aminek következm ényeként népességnövekedésnek kellene m utatkoznia. Ennek elm aradását csupán az elvándorlás okozhatja. Vizsgáljuk meg, milyen m értékben befolyásolta a népesség fejlődését a belső vándormozgalom. Az ad ato k at a 2. sz. táb la tartalm azza. Mint elöljáróban elm ondottuk, az 1901 és 1960 közötti időszakban említésre méltóan csupán az 1921 1930 évtizedben em elkedett az Ormánság lakosságának száma. Míg pl. 1901 1910 időszakban a term észetes szaporodás 1,3%, addig a vándorlási veszteség 3,0% volt. A két tényező eredm ényeként a népesség száma 1,7% -kal csökkent. Az 1931 1940 időszakban a 0,6%-os term észetes szaporodási aránnyal 1,6%-os vándorlási veszteség állt szemben, az egyenleg 1,0%-os népességcsökkenés. A legutóbbi 11 év a la tt a lakosság vándorlási vesztesége 9,6% volt, a népesség 3,4% -kal csökkent. A fent elm ondottak rám u tattak arra a nagyfokú vándormozgalomra, amely 1949 óta az Ormánságban az ország többi községéhez hasonlóan, de annál nagyobb m értékben lezajlott. Amíg a népesség term észetes sza-

72 K Ö Z LE M É N Y E K 2. Népszaporodás népszám lálásonként 1901 1959 Прирост населения в период между двумя переписями, с 1901 по 19-59 год Population Increase in the Inter-Censal Periods, 1901 1959 aaz időszak eleji népszámlálás népességadatához viszonyítva. brészben becsült adatok. Горизонтальная графа: (1) Периоды; (2) естественный прирост (+ ) или естественное уменьшение ( ) ; (3) избыток миграции ; (4) фактический прирост (-f ) или фактическое уменьшение ( ) ; (5) в процентах. Heading: (1) Periods; (2) natural increase (-f) resp. decrease ( ) ; (3) net migration ; (4) effective increase (-f) resp. decrease ( ); (5) per cent. porodásaként a népességszám 1589 fővel em elkedett, addig a lakosság 2475 fő vándorlási veszteséget szenvedett. Az Ormánság 1949 1959 évi vándormozgalm a a következő volt : Az ormánsági községek közül mindössze 5-ben haladta meg a bevándorlók száma az elvándoroltakét : Baranyahídvégen 5,3, Sámodon 2,5, Sellyén 1,8, Ipacsfán 0,3, Terehegyen 0,2 volt az 1000 főre jutó átlagos évenkénti vándorlási többlet. A vándorlási veszteséget szenvedett 40 község közül legnagyobb mérvű volt a vándorlás Kemsén és Magyarmecskén, ahol 42,4, ill. 23,4 fő évi vándorlási veszteség ju to tt 1000 lakosra. A legnagyobb község, Vajszló vándorlási vesztesége nem kiemelkedő, m ert 1000 lakosra szám ítva (5 fővel haladta meg az elvándoroltak szám a a bevándorlókét. A nagyfokú iparosodással, a mezőgazdaság gépesítésével együtt jár a viszonylag nagyarányú népességmozgás, amelynek fő iránya községből városba vezet. A nagyvárosoknak különösen erős a szívóhatása, azok vonzás-körzetében te h á t jobban érezhető a községből-városba vándorlás. B aranya megyében a népességszám alakulására nagy hatást gyakorol Pécs közelsége, amely a pécsi járásban épp úgy érezhető, m int az Orm ánságban. Ezzel az elvándorlási jellegű népességmozgással egyidejűleg jelentős m éretű bevándorlás is történik az Orm ánságba, am ely jórészben utánpótolja az állandó lakhelyüket

K Ö Z LE M É N Y E K 73 v áltoztatókat. Vizsgálatunkhoz hozzátartozik annak megfigyelése, hogy m i képpen alakult az Orm ánságban a bevándorlás. A népszámlálás a személyek szám bavételekor választ k apott az 1949. évi állandó lakóhelyet illetően is. Ezzel kapcsolatban,,bevándoroltak -nak te k in t hetjük azokat, akiknek 1949. évi lakóhelye nem helyben és nem B aranya megye valam ely más községében volt, hanem az ország más vidékén. A folyam atos népmozgalmi statisztika vonatkozó, valam int a népszámlálás fenn körülírt adataiból m egállapítható, hogy milyen a bevándorlás és elvándorlás egymásközti aránya. Az Ormánság 1949 előtt született, 1960 január 1-i népességének 9,4 %-a 1949-ben nem B aranya megyében, hanem az ország valam ely más vidékén lakott, teh át bevándorló. Az Ormánság 1949. január 1. előtt született népességének száma 17 620. Közülük 12 942 főnek jelenlegi lakhelye azonos az 1949. évivel, 4678 főé nem azonos. 3018 fő B aranya megye községeiből, 1660 fő az ország más vidékéről vándorolt az Ormánságba. A bevándorlók száma igy 1660 fő, az elvándoroltaké pedig 2475 + 1660, azaz 4135 fő. Az orm ánsági vándorm ozgalom alakulását a 3. sz. tábla m u tatja. 3. A vándormoztjalom alakulása 1949 1959 Динамика миграции в 1949 1959 гг. Migrations, 1949 1959 Горизонтальная графа : (1) Группы поселений ; (2) число деревень и сел ; (3) численность населения ; (4) с 1949 по 1959 год ;'(5) прибытие ; (6) выбытие ; (7) избыток миграции ; (8) в процентах к численности населения 1949-ого года. Вертикальная графа : 1. Всего. Heading : (1) Settlement-groups ; (2) number of villages ; (3) population figures ; (4) between 1949 and 1959 ; (5) in-migration ; (6) out-migration ; (7) net migration ; (8) per 100 population in 1949. Lateral text: 1. Total. Az Ormánságban a B aranya megyén kívülről bevándoroltak aránya egyes községekben különösen magas : K isszentm árton 23,2, Drávaszabolcs 21,2, Cún 18,8, Drávacsepely 17_,0, Zaláta 15,7 és Szaporca 15,1%. A vándormozgalom alakulásának vizsgálata tehát azzal az eredménnyel zárult, hogy az Ormánság népességcsökkenésének fő oka az elvándorlás, m ert annak m értéke felülm úlja a bevándorlást és a term észetes szaporodást. ÉLVESZÜLETÉS A term észetes szaporodást befolyásoló tényezők közül az alábbiakban az élveszületések arányának alakulását vizsgáljuk. Vizsgálódásunk kiinduló időszakában, az 1901 1910 időszakban az 1000 lakosra jutó élveszületések aránya országos átlagban 36,3 volt, az O rm ánságban csak 23,0. Indokolt volt te h á t, hogy az e tárgykörrel foglalkozó szer-

;= IV. BIT)eSZiilel6s kbzs6genk6nt 1949-1959 }mz80pooncoaejvtoclnb no CeJlaJVl, 1949-1 9 5 9 Live-births bu Villages. 1949-1959

75 zők felfigyeltek az aggasztó tünetre, és kutatni kezdték annak okait. Az 1911 1920 időszak a la tti élveszületések alakulására a világháború különleges befolyást gyakorolt, annak elemzésétől ezért eltekintünk. Az 1920-as években az élveszületések száma csökkent, az 1921 1930 időszakban az országos arány 31,8 /00-ről 25,4 %<rre (20,1 %-kal), az ormánsági átlag 23,8 % 0-ről 20,4 % o - r e (14,3%-kal) csökkent. A következő évtizedekben folytatódott az élveszületési arányszám romlása. Az 1931 1940 időszakban az 1000 lakosra jutó élveszületések száma országos átlagban 23,7-ről 20-ra, 15,6%-kal, az Ormánságban 17,7-ről 15,6-ra, 11,9 %-kal csökkent. Az előző népszámlálás óta eltelt idő alatt az élveszületések országos átlaga az előző évtizedekénél nagyobb m értékben, 20,6 % 0-ről 15,2 /00-re, 26,2 %-kal csökkent, szemben az Ormánságéval, ahol az élveszületési arány 20,1 %0-ről 19,5% 0-re, csak 3,0% - kal esett. Az ormánsági községekben különféleképpen alakult az élveszületés. Az 1901 1910 időszak átlagához képest az 1949 1959 időszakban 20 községben növekedett, 25 községben pedig csökkent az élveszületések aránya. Az élveszületések arányának emelkedése legnagyobb m érvű K isszentm ártonban, Kémesen, Lúzsokon, Sámodon és Szaporcán volt. Az élveszületések a legnagyobb m értékben Bogdása, Gyöngyfa, Kákics, Kemse és Kovácshida községekben csökkentek. Az élveszületéseket a 4. sz. ábra szemlélteti. A term ékenységnek a legutóbbi években tö rté n t alakulására m u tat a 4. sz. tábla, amely az élveszületéseket szülési sorrend szerint számolja el. Az adatok azt m u tatják, hogy országos községi átlagban több az első és kevesebb a harm adik vagy további szülések aránya, m int az Ormánságban. A m á sodik szülések aránya közel egyforma. Az 1958 1960. évek átlagában az Orm ánságban a születések kétharm ada a házas nőknél első vagy második szülés. Minden hetedik m egszületett csecsemő 3., és m inden tizenharm adik csecsemő 4. gyermek. 4. A szülési sorrend alakulása 1958.. 1959., 1960. Динамика родового порядка в 1958, 1959, 1960 гг. (процент) Confinement Order in.1958, 1959, I960 (Per Cent) Горизонтальная графа : (1) Годы ; (2) всего рождений ; (3) родовой порядок. Вертикальная графа : 1. Орманшаг ; 2. средняя величина ; 3. все деревни и села страны. Heading : (1) Years ; (2) total births ; (3) confinement order. Lateral text: 1. Ormánság; 2. average; 3. total villages of the country. HALÁLOZÁS A század első évtizedében az élveszületési arány országos és ormánsági viszonylatban is m eghaladta a halálozási a rán y t : 1000 lakosra országos á t lagban 24,8, az Orm ánságban 21,7 fő halálozás ju to tt. Mivel az ormánsági átlag kedvezőbb volt az országosnál, a term észetes szaporodás viszont alacsonyabb annál, kétségtelenül m egállapítható, hogy az élveszületések kevés

76 K Ö Z LE M É N Y E K száma volt az oka az O rm ánságban a term észetes szaporodás alacsony v oltának. A következő évtizedekben a halálozási arány kedvezően alakult országos és ormánsági viszonylatban egyaránt. Az 1940 1959 időszakban országos átlagban 27,3% -kal, ormánsági átlagban 19,2% -kal csökkent a halálozási arány. Ezen időszakon belül 1941 1948 között az Orm ánságban az átlagos évenkénti halálozás 15,8 ezrelékről 15,3 ezrelékre esett, 1949 és 1959 között pedig tovább csökkent. Fejtegetéseink összegezéseként m egállapítható, hogy az Ormánságban az élveszületések aránya 1901 1954 között alacsonyabb volt, m int az országos átlag. Mivel az élveszületések csökkenése országos átlagban nagyobb mérvű volt, m int az Orm ánságban, az országos és az orm ánsági arány egyre közeledett, 1954-ben kiegyenlítődött, m ajd a legutóbbi években az ormánsági átlag az országos fölé em elkedett. A halálozási arány az Orm ánságban az utolsó tíz év m indegyikében alacsonyabb volt az élveszületési aránynál. A természetes szaporodás alakulását az 1901 1959 időszakban az 5. sz. tábla m utatja. 5. Születés, halálozás 10 éves időszakonként Рождаемость и смертность по десятилетним периодам Xalality and Mortality by Periods of Ten Years aaz időszak eleji népszámlálás népességadatához viszonyítva. brészben becsült adatok. Горизонтальная графа : (1) Периоды ; (2) живорождения ; (3) смерти ; (4) естественный прирост ( + ) или естественное уменьшение ( ); (5) в среднем в году на 1000 жителей. Heading: (1) Periods; (2) live births; (3) deaths; (4) natural increase ( + ) respectively decrease ( ) ; (5) annual average per 1000 population. A század első évtizedében az Ormánságban csak két községben, Bogádm indszenten és Kákicson közelítette meg az élveszületések aránya az országos 36,3 ezrelékes átlagot. A községek túlnyom ó többségében ez az arány még a 25 ezreléket sem érte el, ezek közül 7-ben 1000 lakosra 15-nél kevesebb élvesziiletés ju to tt. Az 1921 1930. időszakban 3-ra csökkent ez utóbbi arányt m utató községek száma. Az 1949 1959. időszak országos élveszületési arányától 24 orm ánsági község m aradt el, 21 felülm últa azt. * Az ormánsági népesség fejlődésének az előbbiekben részletezett eredm ényeképpen a népesség fokozatos elöregedése következett be. Az O rm ánságban ma lényegesen m agasabb az öregkorúak és alacsonyabb a produktív- és gyerm ekkornak aránya, m int országos községi átlagban : a 60 éves és idősebbek aránya 16,4%, a 14 éves és fiatalabbakké 26,9%, szemben a 13,0%, ill. 27,4%-kal. A produktív korúak aránya 3% -kal alacsonyabb az országosnál. A helyzet így is kedvezőbb főleg a bevándorlások következtében, m int volt 1949-ben, am ikor még csak 22,6% volt az Orm ánságban a gyermekkorúak aránya.

K Ö Z LE M É N Y E K 77 T E R MÉKENYSÉG Az Ormánsággal foglalkozó különféle tanulm ányok és az azokkal összefüggő vizsgálatok legfőbb célkitűzése mindig a termékenység alakulásának vagy m indenkori m értékének kikutatása, ill. m egállapítása volt. Mivel n a p jainkban is ebben a vonatkozásiján került felszínre az Ormánság népesedési helyzetének kérdése, a term ékenység vizsgálatára térünk ki a legrészletesebben. Sajnos, a m últ áttekintése csak az 1920. évi népszámlálás adatai útján lehetséges, m ert más esztendőkben term ékenységi vonatkozásban részletes területi adatgyűjtés nem volt. Az Ormánság mai termékenységi v iszonyainak feltárását az 1960. ели népszám lálás adatainak segítségév el kíséreljük meg. Az élveszületések szám ának alakulása arra m u tato tt, hogy a század első évtizedeiben az Ormánság nem érte el az országos átlagot, 1960-ban azonban m ár felülm últa azt. Vizsgáljuk meg a népességfejlődés kérdését a házas nők term ékenységén keresztül is. A született gyermekek átlagos szám át m u tatja be 1920-ban és 1960-ban a 6. sz. tábla. 6. A házas nők a szülelett gyermekek száma szerint 1920, 1960 Замужние женщины по численности детей в 1920 и 1960 гг. Married Women by Number of Children, 1920 and 1960 aa népszámlálás anyagából vett 1 %-os képviseleti minta alapján. ba népszámlálás végleges adatai. Горизонтальная графа : (1) Территория (область) ; (2) год; (3) в процентах (4) к замужним женщинам; (5) укоторых не родилось детей. (6) укоторых родилось... детей; (7) число детей на 100 замужних женщин. Вертикальная графа : 1. Орманшаг ; 2. комитат Баранья за исключением Орманшага 3. комитат Баранья ; 4. все деревни и села страны ; 5. Венгрия. Headiny ; (1) Region (area) ; (2) year ; (3) per hundred (4) married women ; (5) who had no children at all, (6) who had... children : (7) children per 100 married women. Lateral text : 1. Ormánság ; 2. county Baranya not including Ormánság ; 3. county Baranya; 4. total villages of the country; 5. Hungary. 1920-ban az Orm ánságban 100 házas nőre 99-cel kevesebb gyermek ju to tt, m int országos átlagban. A nagy különbség oka az volt, hogy az O rm ánságban lényegesen nagyobb л'о11 (45,2%) а kevés (1 2), és kisebb (16,8%) a sok (5 és több) gyerm eket szült házas nők aránya, m int országosan (29,1, ill. 32,9%). Bár a gyerm ektelen házas nők aránya országos átlagban m agasabb volt (17,9% szemben a 14,3%-kal), az nem tu d ta ellensúlyozni az orm ánsági egy- és kétgyerm ekes nőknek az országost messze túlszárnyaló arányát. 1960-ra a helyzet gyökeresen m egváltozott Az egy gyermekes házas nők aránya 7% -kal alacsonyabb, a k ét gyermekeseké pedig m ár 17% -kal m agasabb v olt, m int országosan, és a három és több gyerm eket szült nők aránya s m inden gyerm ekszám -kategóriában felülm últa az országos átlagot. Ennek

78 az eltolódásnak eredm ényeként 1960-ban 14-gyel több volt az átlagos gyermekszám az Orm ánságban, m int országosan. Az em lített adatok arra a folyam atra m u tattak rá, hogy az átlagos gyermekszám országosan sokkal nagyobb m értékben csökkent, m int az Orm ánságban. 1920. és 1960. között a gyermekszámapadás mértéke országosan 35,6%, az Ormánságban csak 6% volt. Az átlagos gyermekszám alakulása 1920. és 1960. között országosan a következő volt : A term ékenységi vizsgálat első m egállapítása, hogy az átlagos gyerm ekszám 1920-ban sokkal alacsonyabb volt az Ormánságban, m int országosan, 1960-ban azonban m ár az országos átlag az alacsonyabb. Vizsgálódásunk ezek után annak megfigyelésére irányul, hogy az 1960. évi házas-termékenységi viszonyok milyenek voltak az Ormánságot környező vidéken. A 7. sz. tábla a házas nőknek a született gyermekszám szerinti megoszlását és az átlagos gyerm ekszám ot m u tatja az Ormánságot körülvevő B aranya megyei járásokban. 7. A házas nők a született gyermekek száma szerint az Ormánságban és a szomszédos járásokban 1960 Замджние женщины по численности üemeii в Орматиаге и сопредельных уездах в 1960 г. Married Women by Number oj Children in the Ormánság and the Neighbouring Districts, 1960 Горизонтальная графа : (1 ) Область ; (2) в процентах (3) к замужним женщинам. (4) укоторых не родилось детей, (5) укоторых родилось... детей ; (6) число детей на 100 замужних женщин. Вертикальная графа : 1. Орманшаг ; уезд 2. Могач, 3. 11еч, 4. Снгетвар, 5. Шейне, 6. Шиклош ; 7. комитат Баранья. Heading : (1) Region ; (2) per hundred (3) married women, (4) who had no children at all, (5) who h a d... children ; (6) children per 100 married women. Lateral text: 1. Ormánság; district 2. Mohács. 3. Pécs, 4. Szigetvár, 5. Sellye, 6. Siklós, 7. county Baranya. Az 1960. évi népszám lálás adatai azt m u tatják, hogy B aranya megye 5 járása közül abban a legmagasabb a term ékenység, am elyben az Ormánság zömét kitevő községek fekszenek. A sellyei és siklósi járásokat külön-külön nem vizsgálva, és h elyettük az Orm ánságot hasonlítva a környező járásokhoz, m egállapítható, hogy az Orm ánságban több született gyermek ju t 100 házas nőre, m int a mohácsi, pécsi vagy szigetvári járásban. A házas nőknek

79 a született gyermekek száma szerinti megoszlása tekintetében is kedvezőbb képet m u ta t az Ormánság, m int a környező járások : az Orm ánságban alacsonyabb az egy gyermekes, és itt a legmagasabb az öt- és többgyermekes nők aránya. Az elm ondottakat összegezve az Ormánság egészéről m egállapítható, hogy az egy gyerm eket szülés (egyke) szokása 1960-ban m ár nem volt jellemző. Az Ormánság házas-term ékenységi viszonyainak alakulását lényegesen befolyásolta a vándormozgalom. Az 1960-as adatok szerint az orm ánsági házas nők 29% -ának 1949-ben az ország más területén volt a lakóhelye. Az ős ormánsági lakos és az odavándorolt nők termékenységi arányszám ait a 8. sz. tábla tü n teti fel. 4. Házas nők termékenységi arányszám ai, 1460. 1. I. Коэффициенты плодовитости замужних женщин, 1. 1. I960 г. Fertility Rates of Married Women, 1. 1. 1960. Az 1949 óta az O rm ánságba vándorolt házas nők term ékenysége m agasabb, m int a régi orm ánsági lakosú nőké. Az odavándorolt nők átlagos gyermekszám a 18-cal több. E nnek oka a négy- és többgyerm ekes nőknek lényegesen m agasabb aránya, aminek ellentéteként a régi lakosú ormánsági házas nők között több az egy-, két-, háromgyermekes. A term ékenységi vizsgálatot a továbbiakban a nők korcsoportjai szerint végezzük. A vonatkozó adatokat a 9. sz. tábla tartalm azza. Legfontosabb m egállapításként az vonható le az adatokból, hogy az 50 éves és idősebb teh át befejezett term ékenységű házas nők között lényegesen m agasabb az egy gyerm eket szültek aránya, m int a 30 39 és 40 49 évesek korcsoportjába tartozó nőknél. Természetesen a 30 évesnél fiatalabb nők között kiugróan magas ez az arány, ami azonban még nem értékelhető, hiszen az ilyen korú nők termékenysége még nagym értékben fokozódhat. A k é t és három gyerm ekes nők aránya a term ékenység szempontjából befejezett házasságban élő nők (50 éves és idősebb) között kisebb, a 4 és többgyerm ekeseké viszont nagyobb, m int az 50 évesnél fiatalabb nőknél. Az Orm ánságba bevándorolt és a régi orm ánsági lakosú nők term ékenysége közötti különbség a korcsoportok szerinti vizsgálatnál is kiütközik. A 60 éves és idősebb bevándorolt házas nőknek csak 10,9 %-a szült egy gyerm eket, a régi lakosú nőknek 21,8 %-a ; ez az arány az 50 59 éves korcsoportban a bevándorolt nőknél 12,1%, a régi lakosoknál 23,6%. A kétgyermekes régi ormánsági lakosú nők aránya szintén lényegesen m agasabb az 50 59, a 60 éves és idősebb nőknél, mint a bevándoroltaknál. A négy és több gyerm eket szült nők aránya minden kategóriában magasabb a bevándorolt házas nőknél, m int a régi orm ánsági lakosoknál ; különösen nagy a különbség a 40 évet m ár b etö ltö tt nők esetében.

80 K Ö Z LE M É N Y E K 9. A z orm ánsági házas nők a született gyermekek szám a, korcsoportok és az 1949. I. 1-i lakhely szerint, 1960 Замужние женщины в Орманшаге по численности детей, возрастным группам и местожительству 1. 1. 1949 г. в 1960 г. Married Women in the Ormánság by Number of Children, Age Groups, and Residence of January 1, 1949, in I960 Горизонтальная графа : (1) Возрастные группы : (2) в процентах (3) к замужним женщ инам, (4) укоторых не родилось детей, (5) укоторых родилось... детей ; (6) число детей на 100 зам уж них женщин ; (7) местожнтесльтво 1. 1. 1949 тожественный, (8) не тожественный местности переписи ; (9) Ормаишаг всего. Вертикальная графа : 1. Д о 20 лет ; 2. 60 лет и старше ; 3. всего. Heading : (1) Age groups ; (2) per 100 (3) m arried women, (4) who had no children a t all (5) who h a d...children ; (6) children per 100 m arried women ; (7) the residence of Ja n u a ry 1, 1949 has been the same, (8) was not the same as th at of the survey ; (9) total Ormánság. Lateral text: 1. Under 20 y ears; 2. 60 years and o v er; 3. total. A házasság időtartam a szerinti term ékenység adatait a 10. sz. tábla m u tatja Ȧz egy gyerm eket szült házas nők aránya a 30 39 és 40 49 éve tartó házasságokban m agasabb, m int a 15 19 és a 20 29 éve tartó k b an, vagyis legalábbis az ormánsági törzslakosság körében nagyobb arányú az egy gyerm eket szülés szokása a régebben k ö tö tt házasságokban, m int az újabban kötöttekben. A többgyerm ekes házas nők aránya ezzel ellentétes : a három gyerm eket szült nők aránya a 30 49 éve tartó házasságokban alacsonyabb, m int a 15 29 éves tartam úakban. A négy és több gyermeket szült nők aránya a legalább 20 éve fennálló házasságokban legkisebb a 30 39 éves ta r talm iakban.

K Ö Z LE M É N Y E K 81 10. A z ormánsági házas nők a született gyermekek szám a, a házasság időtartama és az 1949. I. 1-i lakhely szerint, 1960 Замужние женщины в Орманшаге по численности детей, продолжительности брака и местожительству 1. 1. 1949 г. в 1960 г. Married Women in the Ormánság by Number of Children, Marriage Duration, and Residence of January 1, 1949, in 1960 Горизонтальная графа : (1) Продолжительность брака ; (2) (9) : см. табл. 8. Вертикальная графа : 1. Всего. H e a d in g : (1 ) M a rria g e d u r a t io n ; (2 ) (9 ) : see T a b le 9. Lateral text : 1. Total A régi és új orm ánsági lakosok között ebben a tekintetben is nagy a kü lönbség, bár a hasonlítás értékét csökkenti, hogy a bevándorolt házas nők között mindössze 64 a több m int 40 éve fennálló házasságban élő (szemben az 558 régi ormánsági lakosú házas nővel). A 30 39 éve házasságban élő régi orm ánsági lakosú házas nők 23,8% -a, a bevándoroltaknak csak 11,3%-a 6 Demográfia

82 egy gyermekes, a 20 29 éves tartam ú házasságokban az arány 19,4%, szemben a 8,0% -kal. A négy és több gyerm eket szült nők aránya viszont a bevándorlók között lényegesen m agasabb : a 30 39 éves tartam ú házasságokban 46,8%, szemben a régi lakosok 21,2% -ával. Ez az arány a 40 49 éve ta rtó házasságokban 50% a bevándorlóknál, és 31% a régi lakosoknál. Az egy gyerm eket szülés gyakoriságát a házas nők kora és a fennálló házasságok ta rta m a szerint az országos arányokkal egybevetve is megvizsgáltuk. Az adatokat a 10. és 11. sz. táb lák tartalm azzák. 11. A z egy gyermeket szült házas nők kormegoszlása, 1960 Разделение по возраста.м замужних otcenupm родивших одного дитя, в 1960 г. (процент) Age Distribution of Married Women Having Given Birth to One Child, I960 (Per Cent) Горизонтальная графа : (1) Возрастные группы ; (2) Орманшаг ; (3) все деревни и села страны. Вертикальная графа : См. табл. 8. Heading: (1) Age groups; (2) Ormánság; (3) total villages of the country. Lateral text : See Table 8. 12. A z egy gyermeket szült házas nők megoszlása házasságtartam szerint, 1960 Разделение замужних женщин родивших одного ребёнка по продолжительности брака% в 1960 г. (процент) Marriage Duration of Married Women Having Given Birth to One Child, 1960 (Per Cent) * Az ismeretlen idejű házasság tartammal együtt. Горизонтальная графа : (1) Продолжительность брака ; (2) Орманшаг ; (3) все деревни и села страны. Вертикальная графа : 1. Всего. Heading: (1) Marriage duration; (2) Orm ánság; (3) total villages of I lie country. Lateral text: 1. Total. Kor szem pontjából az 50 évesnél idősebb, tehát a befejezett term ékenységű nőknél lényegesen nagyobb arányú az egyke, m int országos községi átlagban. A több m int 20 esztendeje tartó házasságokban ugyancsak m agasabb az O rm ánságban az egy gyerm eket szülés aránya, m int a községek á tla gában, a 30 éven is túl fennálló házasságok esetében pedig igen jelentősen m agasabb.

83 Az orm ánsági községek nem m u tatn ak egységes képet házas term ékenységi szempontból. Legmagasabb D rávaiványiban (39,6%), Mónosokoron (40,0%) és Drávapiskin (37,5%) volt az egy gyermeket szült nők aránya 1960-ban. Ugyancsak jelentősen m eghaladja az ormánsági átlagot Drávátok, Markóc és Páprád községekben az egyke arány. A sok gyerm eket (4 és több) szült nők aránya a 20,6 %-os ormánsági átlaggal szemben 32,9% Bogádmindszenten, 30,8% Marócsán, 31,1% Piskón, 31,8% Cúnon és viszonylag magas még Adorjás, Baranyahídvég és Kisszentm árto n községekben. 1920 és 1960 között a helyzet akképpen változott meg, hogy h attal csökkent azoknak a községeknek száma, amelyekben az egy gyermekes házas nők aránya m eghaladta a 20% -ot. 1949 óta Sellyére 35, Vajszlóra 23, Bogdására és Csányoszróra 17-17 négy és többgyermekes házas nő vándorolt be. A bevándorolt házas nők közül a sokgyermekesek aránya legmagasabb Kemsén, Marócsán, Cúnon, Piskón, Zalátán és Adorjáson. A községeket az átlagos gyerm ekszám szerint az 5. sz. ábra szem lélteti. Az előzőkben részletesen foglalkoztunk az Ormánság term ékenységi viszonyaival. A helyes értékelhetőség céljából szétválasztottuk a házas nőket az 1949-es lakhely szerint régi lakosúakra és bevándoroltakra. L áttu k a figyelmen kívül nem hagyható ha nem is döntő különbséget a két kategóriába sorolt házas nők termékenysége között. Ezen különbségtétel ellenére nem állítjuk azt, hogy az általunk régi lakosúnak m inősített nők akiknek állandó lakóhelyük 1949-ben az Ormánság területén volt termékenysége az odavándorlók h atását magán nem viselő Ormánság term ékenységi viszonyait fejezi ki. Nem tévesztjük szem elől ugyanis azt a vándorm ozgalm at, am ely 1949. előtt érintette az Orm ánságot, és amely esetleg jelentősen megv álto ztath atta az Ormánság régebbi népességösszetételét. Bár célkitűzésünk elsősorban arra irányult, hogy az Ormánság mai 1960. jan u ár 1. népességének néhány főbb demográfiai sajátosságát vizsgáljuk meg elsősorban a termékenységi viszonyokat, mégis szükségesnek tartju k, hogy néhány vonást fessünk a nagyobb m érvű odavándorlások előtti idők Ormánságáról. E zt a m u n k á t az Orm ánság területén született házas nők 20%-os reprezentatív adataiból készítettük el.1 Az orm ánsági lakosú, orm ánsági születésű házas nők átlagos gyerm ekszáma 1960-ban 2,18 volt, vagyis egy házas nő átlagosan legalább k é t gyerm eket szült. Még a 60 éves és idősebb korcsoportban is 216 született gyermek ju t 100 házas nőre. Ez am ellett bizonyít, hogy az egy gyerm eket szülés szokása nem volt régebben sem általános. A fiatalabb generációk házasterm ékenysége lényegesen javuló tendenciát m utat. Ez a javulás vehető észre a termékenységnek házasságtartam szerinti vizsgálatakor. Míg pl. a 20 29 esztendeje ta rtó házasságokból 100 házas nőnek átlagosan 267, addig a 15 19 éves házasságtartam úakból 289 gyermeke született. Az orm ánsági lakosú, orm ánsági születésű házas nők 28,1 %-a egy gyerm eket szült. Ez az arány rosszabb, m int az országos községi átlag (22,5%). K im ondottan kedvező azonban, hogy a fiatalabb nemzedéknél (a 25 49 évesek között) csökkent az egy gyerm eket szült nők aránya (20 24%) és n ő tt a két-három gyerm eket szülteké. Ez utóbbiak csoportjában a 25 34 éves nők 43 %-a két gyerm eket szült, míg az 50 évesnél idősebb nőknél ez az arány csak 29%, és a három gyerm eket szült nők aránya is m agasabb (17%), m int az 50 évesnél idősebbeknél (15%). A vonatkozó adatokat a 13. és 14. sz. táb la tartalm azza. 'A z orm ánsági születésű házas nők közel 20% -os reprezentatív m intája az 1960. évi népszámlálás teljes anyagából készült szisztem atikus egyénenkénti kiválasztással. Ahhoz, hogy a kiválasztásnál bárm iféle technikai hibát elkerüljünk, a 45 orm ánsági község népszám lálási összeíróívein felvett összes (szám szerint 5616) házas nő közül m echanikusan m inden ötödik szem élyt kijelöltünk. Az O rm ánságban összeírt kijelölt 1120 házas nő közül helyszíni vizsgálatok (lakónyilvántartók, bejelentőlapok, születési anyakönyvek stb.) alapján 554 bizonyult orm ánsági születésűnek. A kiválasztási eljárás folytán a m in ta elemszáma m aga is valószínűségi változó, és így a fenti 45 község összes orm ánsági születésű házas nőinek tényleges szám a 95 %-os valószínűséggel 2575 és 2965 határok között van. 6*

со KÖZLEMÉNYEK V. Átlagos gyermekszám községenként 1960 Средняя численность детей по селам, 1960 Average N umber of Children by Villages, I960

K Ö Z L E M É N Y E K 85 13. A z ormánsági házas nők gyermekszám- és korcsoportonként, születési hely szerint, százalékban Замужние женщины в Орманшаге по численност и детей, возрастным группам и месту рождения, в процентах Married Women in the Ormánság by Number of Children and Age Groups, According to the Birthplace, Per Cent Горизонтальная графа : (1) Возрастные группы ( (2) в процентах (3) к замужним женщинам, (4) укоторых не родилось детей, (5) укоторых родилось... детей ; (6) число детей на 100 замужних женщин ; (7) родом из Орманшага ; (8) родом вне Орманшага. Вертикальная графа : См. табл. 8. Heading : (1) Age groups ; (2) per hundred (3) married women, (4) who had no children at all, (5) who h a d... children ; (6) children per 100 married women ; (7) born in the Ormánság ; (S) born out of the Ormánság. Lateral text : See Table 9. A reprezentációs vizsgálat során m egállapítható, hogy a megye, ill. az ország más vidékéről az Ormánságba vándorolt házas nők termékenysége lényegesen m agasabb az orm ánsági születésű házas nőknél. Az átlagos gyermekszám e kategóriában 2,92, és az egy gyerm eket szült nők aránya is csak 19,3%. A 15. tá b la a születési hely szerint kategorizált házas nők term é kenységi m u ta tó it tartalm azza (a reprezentatív vizsgálat ad atai alapján). * Elem zésünk összegezéseként m egállapítható, hogy az O rm ánság a m ú ltban kifejezetten alacsony term ékenységű volt, de a házas nők átlagos gyerm ekszáma mindig m eghaladta a k ettő t. Az egyke szokás te h á t az Ormántágban soha nem volt általános, még 1920-ban is a házas nők egynegyedére terjed t csak ki. A vándormozgalom igen nagy m éreteket ö ltö tt az Ormánságban, és ennek következtében jelentősen változott a népességösszetétel. A vándormozgalom lényeges h atást gyakorolt a term ékenységi viszonyokra. Annak következtében, hogy az Orm ánságban lakó, de nem ormánsági születésű házas

8 6 KÖZLEMÉNYEK 14. A r orm ánsági házas nők gyermekszám- és házasságtartam-csoporionkénl születési hely szerint, százalékban Замужние женщины в Орманшагс по численности детей, группам продолжительности брака и месту рождения, в процентах Married Women in the Ormánság by Number of Children and Marriage Duration Groups, According to the Birthplace, Per Cent Горизонтальная графа: (1) Продолжительность б р а к а ; (2) (8 ): см. табл. 12. Вертикальная графа : 1. Всего. Heading : (1) Marriage duration ; (2) (8) : see Table 13. Lateral text: 1. T otal. 16. H ázas nők termékenységi mutatói Показатели плодовитости замужних женщин Fertility Indices of Married Women Горизонтальная графа : (1) Зам уж ние женщины и Орманшаге по месту рождении ; (2) численность зам уж них женщин ; (3) число детей на 100 зам уж них женщин ; (4) число зам уж них женщин родивших одного ребёнка на 100 общих замуж них женщин. Вертикальная графа : 1. Всего ; 2. в том числе ; 3. родом из Орманшага ; 4. родом вне Орманш ага. Heading : (1) M arried women in t he O rm ánság according to birthplace ; (2) to tal m arried women ; (3) children per 100 m arried women ; (4) num ber of m arried women having given life to one child per 100 total m arried women. Lateral text : 1. T otal ; 2. of which ; 3. born in the O rm ánság ; 4. born out of the Orm ánság.

87 nők átlagos gyermekszáma 292, az Ormánság átlaga (247) m ár nem esik túl messze az országos községi átlagtól (263). E m eliett javulás tapasztalható az ormánsági születésű házas nők termékenysége tekintetében is, pl. a 35 49 évesek átlagos gyermekszáma (260) jóval m agasabb, m int az idősebb, azaz befejezett term ékenységű nőké (219). A 35 49 éves nőknek 22,5 %-a, az 50 évesnél idősebbeknek 28,8 %-a szült mindössze egy gyerm eket, tehát az egyke szokás kisebb m értékű a fiatalabb korosztályba tartozó nőknél, m int az idősebbeknél. НЕКОТОРЫЕ ДЕМОГРАФИЧЕСКИЕ ПРОБЛЕМЫ РАЙОНА О P М A H III А Г Резюме Орманшаг находится в юго-западной части Венгрии в комитате Б аранья. Его площадь составляет 50 000 гектаров, пол процента территории страны, а население равно 22 000 человек, или, соответственно, двум тысячным населения страны. Хотя ни величина территории, ни численность населения района Орманшаг не имеет никакого особого значения, в течение последних 50 лет представители ряда научных дисциплин занимались положением населения района, в первую очередь низким уровнем плодовитости в результате обычая иметь одного ребенка. П ринимая во внимание, что печать в ближайшем прошлом такж е занималась этими вопросами, возникла необходимость рассмотреть развитие населения Орманшаг в свете фактических данных. Со времени 1869 года население страны увеличилось на 99%, население комитата Б аранья на 19%, а население района Орманшаг сократилось на 9%. Со времени последней переписи населения, а такж е и со времени переписи 1949 года здесь продолжался процесс сокращения численности населения : за последние 11 лет численность населения района сократилась на 3,8%. *Такое положение сложилось в результате того, что из числа 45 сел района Орманшаг в 34 селах имело место сокращение и лишь в 11 селах увеличение населения. В ходе изучения причин этого явления первым был подвергнут анализу процесс естественного прироста населения. В период с 1900 по 1959 год естественный прирост отсутствовал только в течение десяти лет. В течение остальных 49 лет естественный прирост имел место. Масштаб последнего в течение первых десятилетий X X века был значительно ниже среднего уровня естественного прироста в стране. Расхождение между средним общегосударственным приростом и средним приростом в районе Орманшаг от десятилетия к десятилетию сокращ ался, а начиная с 1958 года удельный вес естественного прироста населения в районе Орманшаг превысил таковой в общегосударственных масштабах. Изучение причин низкого удельного веса естественного прироста привело к установлению того факта, что в районе Орманшаг имел место низкий удельный вес живорожденных, а не высокий коэффициент смертности. В начале нашего столетия на тысячу человек населения в среднем по стране приходилось 36, а в Орманшаге 22 живорожденных. В течение десятилетий это расхождение постепенно выравнивалось благодаря тому, что удельный вес живорожденных в общегосударственных масштабах сократился в большей мере, чем это произошло в Орманшаге. Со времени начала X X века, за исключением нескольких лег, в Орманш аге всегда имел место естественный прирост населения. Поддается установлению тот факт, что сокращение населения вызывается только лишь отрицательной миграцией, масштабы которой превышают размер естественного прироста. В районе Орманшаг в первое десятилетие X X века убыль населения в результате миграции составила 3,1% по сравнению с естественным приростом в 1,4%. В период между двумя

88 K Ö Z LE M É N Y E K последними переписями населения, несмотря на естественный прирост населения в 6,8 численность населения сократилась на 3,8% из-за миграционной убыли, составившей 10,6%. Из числа сел района Орманшаг в 40 селах убыль в результате миграции превышала увеличение населения в результате миграции. Начиная с 1949 года в район Орманшаг прибыло 1660 человек и убыло 2475 человек. В связи с плодовитостью орманшагских замужних женщин можно установить, что плодовитость здесь сильно отстала от средней плодовитости по стране в целом (362 ребенка), так что среднее расхождение в расчете на замужнюю женщину составило одного ребенка. В 1920 году каж дая четвертая женщина имела одного ребенка, каж дая пятая женщина имела двух детей и каж дая седьмая женщина имела трех детей. Удельный вес бездетных замуж ны х женщин составлял 14,3%. К 1960 году плодовитость сложилась таким образом, что число матерей, имеющих одного ребенка и 3 детей, осталось по сути дела без изменений, далее, число матерей, имеющих двух детей увеличилось с 20,7% до 30,0% и, наконец, число бездетных матерей сократилось до 10,7%. Плодовитость в рамках брака, начиная с 1920 года показывает тенденцию к сокращению, поскольк у в 1960 году на сто замуж них женщин приходилось 247 детей. Масштаб сокращения здесь (6,1 %), однако, явялется гораздо более низким, чем в спеднем по стране (35,7%) и таким образом здесь плодовитость в рамках брака (247) является более высокой, чем в среднем по стране (233). Тенденцию к улучшению показывает то обстоятельство, что в 1920 году число таких сел, в которых удельный вес матерей, имеющих одного ребенка составлял 25% и более, составляло 21, а в 1960 году 17. О более благоприятном формировании плодовитости в рамках брака в Орманшаге по сравнению с таковой в среднем по стране свидетельствуют еще два показателя. Д оля родивших одного ребенка замужних женщин в неплодоносном возрасте в общегосударственных масштабах является более низкой, чем в Орманшаге (30,1%) и, далее, доля женщин, родивших одного ребенка в течение брака, продолжительность которого превышает 30 лет, в Орманшаге такж е является более высокой (28,8%), чем в среднем по стране (12,3%). Рассмотрение распределения населения района Орманшаг в 1960 году по возрасту, семейному положению, школьному образованию и зан я тости является пригодным для того, чтобы подвергнуть наблюдению взаимодействие демографических факторов и факторов плодовитости. В Орманшаге является более высоким удельный вес престарелых и детей и более низким удельный вес лиц трудоспособного возраста, чем это имеет место в среднем по стране. Положение в области образованности населения, начиная с 1949 года в значительной мере улучшилось : в 1949 году здесь окончило восьмилетнюю общеобразовательную школу 10,5%, а в 1960 году 19,7%. Удельный вес сельскохозяйственного населения сократился здесь за 11 лет с 76,6% до 62,6%. Подытоживая сказанное можно установить, что четыре-пять десятилетий тому назад условия плодовитости в Орманшаге были в существенной мере ниже, чем в среднем по стране, но такж е и то, тчто рождение одного ребенка здесь не было обычаем замужних женщин. В 1960 году условия плодовитости сложились таким образом, что плодовитость замужних женщин в Орманшаге оказалась более высокой, чем в среднем по стране, в результате того, что среднее число детей в среднем по стране сократилось в большей мере, чем в Орманшаге.

K Ö Z LE M É N Y E K 89 SOME PO PULATION QUESTIONS OF ORMÁNSÁG Sum m itry O rm ánság is a region situ ated in so u th -w est H u n gary, in B aran y a C ounty. W ith an area of ab o u t 50 000 h a it accounts for 0,5 p. c. of th e co u n try s to ta l area, it has a p o p u latio n of 22 000, representing 0,2 p. c. of th e c o u n try s to ta l. O rm ánság consists of 45 villages. A lthough n eith er its area nor its population give it any special im portance for nearly 50 years a num ber of representativ es of several sciences have stu d ied th e dem ographic situ atio n in O rm ánság m ainly on account of its low fe rtility level, an d th e increasing h a b it of bearing one child. Since th e daily press has discussed these questions in th e recent p a st it seem ed expedient to exam ine th e developm ent of the population in O rm ánság in th e light of facts. Since 1869 th e p opulation of th e country has increased by 99 p. c., th a t of B aranya C ounty b y 19 p. c. w hereas th e p opulation of O rm ánság has suffered a 9 p. c. setback. Since th e p opulation census of 1949 th e p opulation num ber has continued to fall : during th e last eleven years it has dim inished by 3,8 p. c. T his resu lt has come about in th e following w ay : out of th e 45 villages belonging to O rm ánság th e population n u m b er has declined in 34 and increased only in 11. E x am in ing th e reasons of th is phenom enon we have to give p rio rity to studying th e process of n a tu ra l increase. W ith in th e period 1900 1959 th ere was only a term of ten years w ith no n a tu ra l increase w hereas in th e rest of th e period (49 years) th ere alw ays was one. Its ra te fell considerably sh o rt of th e countryw ide average during th e first decades of th e century. T he difference betw een th e countryw ide and th e O rm ánság averages decreased decade b y decade and since 1958 th e ra te of th e n a tu ra l population increase has surpassed th e countryw ide figure in O rm ánság. W hen studying th e reasons of th e low n a tu ra l ra te of increase we are led to the conclusion th a t in O rm ánság th e ra te of live b irth s was low and not th e death ra te high. A t th e beginning of th e century the num ber of live b irth s per 1 000 of population was 36.0 on countryw ide average and 22,0 in O rm ánság. T he difference was slowly offset in th e course of th e decades by th e ra te of live b irth s decreasing to a g reater extent th ro u g h o u t th e country th a n in O rm ánság. From th e tu rn of th e cen tu ry on, w ith th e exception of a few y ears, th ere has alw ays been a n a tu ra l increase in Orm ánság. It can be ascertained th a t th e fall in th e population can be a ttrib u te d only to the large-scale em igration exceeding th e ra te of n a tu ra l increase. In th e first decade of th e c en tu ry in O rm ánság th e loss resulting from m igration was 3,1 p. c. as against 1,4 p. c. n a tu ra l increase. In th e period betw een th e last tw o population censuses th e n a tu ra l increase w as 6,8 p. c., still th e population fell back by 3,8 p. c. due to th e 10,6 p. c. em igration. In 40 of th e villages belonging to O rm ánság th e num ber of ont-inigrants was higher th a n th a t of in-m igrants. Since 1949 1 660 persons have in-m igrated in to O rm ánság w ith 2 475 ont-m igrating from there. If we exam ine th e fe rtility of m arried women in O rm ánság we can find th a t th e h a b it of bearing one child has never been a n d is n o t ch aracteristic even to d a y for O rm ánság as a whole, because e.g. in 1920, th e first y ear for w hich fe rtility d a ta are available in village breakdow n, th e n u m b er of children per 100 m arried women w as 263. N o tw ith stan d in g, fe rtility fell considerably sh o rt of th e countryw ide average (362 children) so th e average difference is one child per m arried wom an. In 1920 every fourth m arried w om an bore one, every fifth tw o, every seventh th ree children. T he ratio of m arried wom en having h ad no child was 14,3 p. c. By 1960 fe rtility had changed in the follow ing w ay : th e num ber of m others w ith one child and th ree children respectively had changed b u t little, while th a t of m others w ith tw o children had risen from 20,7 p. c. to 30.0 p. c. w ith th a t of childless m others decreasing to 10,7 p. c. M arried fe rtility has shown a decreasing ten d ency since 1920 because in 1960 th e num ber of children per 100 m arried wom en am ounted to 247. T he percentage of th e decrease w as, how ever, 6,1 p. c., i. e. rath er lower th an th e countryw ide percentage (35,7 p. c.) and m arried fertility was higher (247) th a n th e countryw ide average (233). The tre n d of th e im provem ent is show n by th e fact th a t w hereas in 1920 th ere were 21 villages w here th e percentage of m arried women having one child w as 25 p. c. or more in 1960 the num ber of such villages was only 17.