.. Cég neve SZÁMVITELI POLITIKA I.Általános rész 2016 Cég székhelye:. Cégjegyzék száma:.. Adószáma: Képviseletre jogosultak neve:... Hatályba lépett:.. Készült a 2000. évi C. törvény alapján. Jelen szabályzattal nem szabályozott kérdésben az egyéb más jogszabályok az irányadók. Karbantartása és felülvizsgálata a módosítás, vagy változást követő 90 napon belül szükséges. szervezet képviseletére jogosult személy(ek) cégszerű aláírása 1
TARTALOMJEGYZÉK 1. Bemutatás 1.1. Alakulás, célok, küldetés 1.2. Szervezeti változások 1.3. Tevékenységi kör 1.4. Tulajdonosok 1.5. Telephelyek, fióktelepek bemutatása 2. A számviteli politika célja 3. Az üzleti év, a mérleg fordulónapja 3.1. A beszámoló készítésének időpontja 4. Könyvvezetés 4.1. Könyvvezetés módja 4.2. Könyvvezetés pénzneme Devizában felmerült tételek kezelése 4.3. Költségelszámolás módja. 4.4. Eszközök besorolása Alapítás-átszervezés, kísérlet fejlesztés elszámolása. Értékhelyesbítés, értékelési tartalék Valós értéken történő értékelés 4.5. Céltartalék képzése 4.6. Amortizációs politika Egyösszegű elszámolási mód Écs elszámolásának szabálya 2
5. Beszámolók 5.1. Beszámolási kötelezettség Alkalmazott számviteli előírások Sajátos beszámolási kötelezettség 5.2. Beszámoló nyilvánossága 5.3. A mérleg formája 5.4. A mérleg tagolása 5.5. Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye megállapításának módja Az üzemi (üzleti) tevékenység eredményét. Az eredménykimutatás formája összköltség eljárás esetén 5.6. Közbenső mérleg 6. A kiegészítő melléklet 6.1. Jelentős összegű hiba a kiegészítő mellékletben 7. Vezetői információs rendszer 7.1. Belső információs rendszer 7.2. Belső ellenőrzési rendszer 7.3. Hibák hiba hatások bemutatása Lezárt üzleti évre vonatkozó módosítások Jelentős összegű hiba 8. Számviteli rendért felelős 9. Könyvvizsgálat 10. számviteli bizonylatok feldolgozása 10.1. Számviteli bizonylatok kezelése 10.2. Elektronikus formában előállított bizonylatok kezelése 10.3. Bizonylatok hitelesítése 10.4. Kontírozás 10.5 Könyvelési dátum 10.6. Főkönyvi és analitikus nyilvántartások 3
Főkönyvi könyvelés analitikus könyvelés 11. Iratmegőrzés Iratmegőrzés szabályai elektronikusan tárolt bizonylatok kezelése 4
5
6
1. Bemutatás 1.1. Alakulás, célok, küldetés A.. KFT/BT,/ KKT. év hó nap. alakult. Az alapítok fő célkitűzései közé tartozott, a hosszú távú befektetés, valamint egy olyan gazdasági társaság létrehozása, mely gazdasági társaság megfelelő gazdálkodás esetén a legnagyobb profitot tudja biztosítani az alapítók részére. 1.2. Szervezeti változások: Az alakulás óta önálló gazdasági egységként dolgozik, átalakulást nem hajtott végre. 1.3. Tevékenységi kör: Fő tevékenységi köre. A főtevékenység mellett az alábbi tevékenységeket gyakorolja:..... 1.4. Tulajdonosok: 1.5. Telephelyek, fióktelepek bemutatása:.. 7
2. A számviteli politika célja A számviteli politika célja, hogy a gazdálkodónál a törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján alakítsa ki és és írásba foglalja a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő törvény végrehajtásának módszereit, és annak rendszerét. A számviteli politika a számviteli törvényben megfogalmazott alapelvekre és értékelési előírásokra épül. Az alapelvektől csak a törvényben szabályozott módon lehet eltérni. 3. Az üzleti év, a mérleg fordulónapja Az üzleti év időtartama, amelyről a beszámolót kell készíteni, megegyezik a naptári évvel. A mérleg fordulónapja az üzleti év december 31. napja. 3.1. A beszámoló készítésének időpontja Az üzleti év mérleg-fordulónapja és a letétbe helyezés időpontja között úgy kell meghatározni a beszámoló készítésének időpontját, hogy a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehessen végezni. A beszámoló készítésének időpontja az üzleti év mérlegfordulónapját követő. hónap.. napja. 4. Könyvvezetés 4.1. Könyvvezetés módja A..kft. könyveit magyar nyelven, a kettős könyvvitel elvei és szabályai szerint vezeti. A számviteli információs rendszer kialakítása és működtetése az erre kijelölt belső szerv feladata. 8
A könyvvezetés részletes módszereit a számlarend tartalmazza. 4.2. Könyvvezetés pénzneme A könyvek vezetése magyar forintban történik, a beszámolóban az adatok ezer forintban kerülnek feltüntetésre. Devizában felmerült tételek kezelése: A valutakészlet, a devizában lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelést, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, ( a továbbiakban együtt: külföldi pénzértékre szóló eszköz), illetve kötelezettség forintértékének meghatározásakor a valutát, devizát, a( Magyar Nemzeti Bank).. által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. 4.3. Költségelszámolás módja A. KFT könyvvezetésében a költségeket csak az 5. számlaosztályban,megfelelő részletezéssel költségnemenként számolja el. 4.4. Eszközök besorolása: az alapítás- átszervezés, valamint a kísérlet fejlesztés értékével kapcsolatosan felmerült költségeket az év folyamán nem kívánja / kívánja aktiválni. Az év során felmerült költségek várhatóan a tevékenység során megtérülnek. A gazdasági társaság az értékhelyesbítés lehetőségével élni kíván / nem kíván élni, ezért értékelési tartalékot sem számol el. A gazdasági társaság a valós értéken történő értékelés lehetőségével nem kíván élni. Amennyiben egy adott eszköz használata, rendeltetése a besorolást követően megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja vagy fordítva, akkor annak besorolását meg kell változtatni. Az átsorolást a használat, a rendeltetés megváltozásakor legkésőbb a mérlegkészítés időszakában, mérlegforduló napra vonatkozóan - kell végrehajtani. 9
4.5. A céltartalék képzése: A vállalkozás céltartalék képzési lehetőséggel nem kíván élni. 4.6. Amortizációs politika: A vállalkozás jelenleg (kis / közép)vállalkozásnak minősül, és mint ilyen a számviteli törvény 3..-a értelmében a tárgyi eszközök esetében az adótörvények által meghatározott kulcsokat kívánja alkalmazni. A 100. ezer Ft.-nál kisebb tárgyi eszközöket egy összegben számolja el értékcsökkenési leírásként. Az értékcsökkenést évente egyszer számolja el a mérleg fordulónapra. 5. Beszámolók 5.1. Beszámolási kötelezettség Alkalmazott számviteli előírások A.. KFT a számviteli beszámoló összeállítása során kizárólag a magyar számviteli törvény előírásait - illetőleg az azon alapuló számviteli alapelveket és szabályokat - alkalmazza, azoktól csak kivételes esetben és a meg engedett módon tér el. Egyszerűsített éves beszámolót készít. ( Éves beszámolót készít) Sajátos beszámolási kötelezettség A számviteli törvény előírásain túl a gazdálkodót - jogi formájára, tevékenységére, vagy másra tekintettel - további beszámolókészítési kötelezettség nem terheli, más, a számviteli adatokon alapuló beszámolót nem állít össze. 5.2. A beszámoló nyilvánossága A. Kft a Cégbíróságon közzéteszi a beszámolóját, ahol mindenki számára elérhető, valamint bármely alkalmazott időpont kérése után a társaság székhelyén megtekintheti. 10
5.3. A mérleg formája A mérleget a számviteli törvény 1. sz. melléklet A változata szerint készítjük el, az un. mérlegszerű elrendezéssel, a két oldal (eszközök, források) automatikus egyezőség ellenőrzésével, amely az eszközöket fordított likviditási sorrendben, a forrásokat fordított lejárati sorrendben mutatja be. 5.4. A mérleg tagolása A mérleg, a számviteli törvény szerinti tagoláson túl tovább nem részletezett, az arab számmal jelzett tételeket egy-egy csoporton belül nem vonjuk össze, mint ahogy azokat az arab számmal jelzett sorokat sem hagyjuk el, amelyeknél adat sem a tárgyévben, sem az előző évben nem szerepel. 5.5.Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye megállapításának módja Az üzemi (üzleti) tevékenység eredményét az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékének, az egyéb bevételeknek, valamint az üzleti évben elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás és egyéb ráfordítások együttes összegének különbözeteként (összköltség eljárással) állapítjuk meg. Az eredménykimutatás formája összköltség eljárás esetén Az eredménykimutatást a számviteli törvény 2. sz. melléklet A változata szerint készítjük el, az un. lépcsőzetes elrendezéssel. 5.6. Közbenső mérleg készítési kötelezettség: Amennyiben a vállalkozásnak a saját tőke igazolására közbenső mérleg készítési kötelezettsége keletkezik, él a PTK adta lehetőséggel, és a már elkészített beszámolót 6 hónapig ennek igazolására fel kívánja használni. 11
6. Kiegészítő melléklet A kiegészítő mellékletben a jogszabályban kötelezően előírt adatok, információk kerülnek feltüntetésre. Egyéb, rendszeresen közölt információt a kiegészítő mellékletnek nem kell tartalmaznia. 6.1.Jelentős összeg a kiegészítő mellékletben Amennyiben a számviteli politika más része ( szabályzatok ) eltérően nem rendelkezik, úgy a kiegészítő mellékletben a bemutatási kötelezettség szempontjából azon tételek minősülnek jelentősnek, kivételes előfordulásnak melyek összege vagy eredményre gyakorolt hatása az.. MFt-ot meghaladja. A rendkívüli tételek megszüntetése miatt be kell mutatni a számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét és azok jellegét. Kivételek előfordulású tételek:.. és azok nagysága.mft-ot meghaladja. Be kell mutatni az egyéb bevételek, egyéb ráfordítások illetve a pénzügyi műveletek TAO-ra gyakorolt hatását, ha annak az összege jelentős. Egyéb bevételek, egyéb ráfordítások összegéből jelentős az, ami meghaladja a..mft.-ot. Az értékpapírok nettó módon történő elszámolásának bruttó adatait. Igénybe vett szolgáltatások jelentős adatait részletezni kell, az igénybe vett szolgáltatások jelentős adatának összege az amely a..mft.-ot. meghaladja. 7. Vezetői információs rendszer 7.1. Belső információs rendszer A számviteli információk szolgáltatásának és felhasználásának módját a mindenkori vezetés saját hatáskörében határozza meg. 7.2.Belső ellenőrzési rendszer A gazdálkodás jól körülhatárolható belső ellenőrzési rendszerrel nem rendelkezik. A kapcsolódó ellenőrzések az egyes részterületek ismertetése kapcsán kerülnek bemutatásra. 7.3. Hibák hatásának bemutatása Lezárt üzleti évekre vonatkozó módosítások 12
Amennyiben a lezárt üzleti évekre vonatkozóan olyan - a mérlegkészítés időpontjáig megismert, nem vitatott, vagy jogerőssé vált - hibákra derül fény, amelyek együttes összege (előjeltől függetlenül összegezve) jelentősnek minősül, úgy annak hatása a tárgyévi adatok között nem mutatható be, azt a mérlegben és az eredménykimutatásban a középső oszlopban kell bemutatni, de a kapcsolódó adóbevallásokat módosítani kell. Nem jelentős összesített hatású hibák esetén a módosítást a tárgyévi adatok között kell bemutatni, a kapcsolódó adóbevallásokat módosítani nem kell. jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként különkülön) feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelőcsökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelőcsökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor az 1 millió forintot; nem jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba 3. pont szerinti értékhatárát; 8. Számviteli rendért felelősök A számviteli rendje elsődlegesen a vezetés felelőssége. A számviteli rendért gazdasági vezető a felelős, aki legalább mérlegképes regisztrációval rendelkezik. 9. Könyvvizsgálat Könyvvizsgálat A számviteli beszámoló szabályszerűségének, megbízhatóságának és valódiságának tanúsítására a legfőbb szerve könyvvizsgálót választott / nem választott. A könyvvizsgáló adatait a társasági szerződés tartalmazza. 13
10. Számviteli bizonylatok feldolgozása 10.1. Számviteli bizonylatok kezelése A számviteli bizonylatok kezelése a számviteli rendért felelős feladata és hatásköre. Az iratkezelést, a bizonylati rendet, a számviteli bizonylatok feldolgozásának és megőrzésének rendjét úgy kell kialakítani és alkalmazni, hogy az a mindenkor hatályos vonatkozó előírásoknak mindenben eleget tegyen. 10.2. Elektronikusan formában előállított bizonylatok kezelése Az elektronikus formában előállított bizonylatok kezelését - a vonatkozó előírásokra tekintettel - úgy kell megvalósítani, hogy azok folyamatos leolvashatósága, adatainak késedelem nélküli előállítása az utólagos módosítás lehetőségét kizárva biztosított legyen. A bizonylatok könyvelésére vonatkozó információkat a számlához elektronikus formában, egyértelmű hozzárendeléssel, elválaszthatatlan módon, az utólagos módosítás lehetőségét kizárva kell csatolni. Az elektronikusan előállított bizonylatok előírás-szerű és hiteles kezelése a számviteli rendért felelős hatásköre. 10.3.Bizonylatok hitelesítése Amennyiben egyes kibocsátott vagy befogadott számviteli bizonylatok alaki és tartalmi hitelessége, megbízhatósága más módon nem biztosítható, úgy a. KFT képviseletére jogosult személy (ideértve a Ptk. szerinti képviseletet is) aláírásával igazolható. 10.4. Kontírozás A számviteli bizonylatok könyvviteli nyilvántartásban történő rögzítése során a kontírozás a bizonylaton történik. Ha a kontírozás így nem megoldható a bizonylathoz hozzákapcsolható nyilvántartás alapján határozza meg az érintett főkönyvi számlák számát és a rögzítés tényét valamint az egyéb rögzített adatokat. 10.5. Könyvelési dátum A gazdasági események a könyvekben az esemény bekövetkeztének napjával (a teljesítés napjával) kerülnek felvezetésre. Ha a teljesítés időpontja egyértelműen nem határozható meg, akkor a gazdasági eseményről kiállított bizonylat kelte a könyvelési dátum. 14
10.6 Főkönyvi és analitikus nyilvántartások Főkönyvi könyvelés A főkönyvi könyvelés az eszközökben és forrásokban bekövetkezett változásokat valósághűen, folyamatosan, zárt és áttekinthető rendszerben mutatja, az a mérleg és eredménykimutatás adatainak alátámasztásán túlmenően a kiegészítő melléklet adatainak közvetlen alátámasztására is alkalmas. A főkönyvi könyvelés kialakítása, karbantartása és működtetése a számviteli rendért felelős hatásköre. 11. Iratmegőrzés Iratmegőrzés szabályai A számviteli bizonylatok, beszámolók és nyilvántartások - a vonatkozó előírásoknak megfelelő - megőrzése a vezetés felelőssége. A 2000 évi C. tv. alapján 8 év,. Elektronikusan tárolt bizonylatok kezelése Az elektronikus formában előállított, és az eredetileg nem elektronikus formában kiállított számviteli bizonylatok az elektronikus archiválásra vonatkozó szabályok értelmében elektronikus formában is megőrizhetők. Az elektronikus archiválás során biztosítani kell az eredeti bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, kizárva az utólagos módosítás lehetőségét. Az elektronikus archiválás előírás-szerű és hiteles kezelése a vezetés hatásköre és felelőssége. 15