Petőfi Sándor I. Élete: Kiskőrösön született 1823. január 1-jén. Édesapja Petrovics István, mészáros. Édesanyja Hrúz Mária, szlovák származású. Öccse Petrovics István. Iskolái: Kecskemét, Szabadszállás, Sárszentlőrinc, Pest, Aszód, Selmecbánya. Ostffyasszonyfán házitanító lesz. 1839-41 Sopronban lesz katona, de gyenge fizikuma miatt leszerelték. 1841-ben Pápán tanul, itt köt barátságot Jókai Mórral. 1842-ben jelent meg első verse A borozó. 1842-ben vándorszínésznek áll, majd pedig Pozsonyban újságot másol. 1843-44. telén Debrecenben írt verseket, 60-70 verset írt egy tél alatt betegen. 1844-ben Pestre megy kiadót keresni, amiben Vörösmarty segített neki. Végül a Regélő Pesti Divatlapnál kapott állást. Vahot Imre segít neki, ő a szerkesztője az újságnak. Ekkor köszönt be életébe a Csapó Etelka iránt érzett szerelem. A Cipruslombok Etelka sírjáról című verset írja Etelka halálának emlékére. 1845-ben kilépett az újságtól. Ezután köszöntött be életébe a Mednyánszky Berta szerelem, de kikosarazza, így nem vette el feleségül. Hozzá írta a Szerelem gyöngyei című ciklust. 1846-ban a Tízek Társaságának lesz a tagja, akik a francia forradalom eszméit vallják. 1846. szeptember 8-án megismerkedett Szendrey Júliával, akivel egy év múlva ugyanezen a napon házasságot kötött. 1847-ben barátságot kötött Arany Jánossal, leveleznek versben és magánlevélben. Részt vett az 1848-as márciusi forradalomban, a Nemzeti dal elszavalásával a forradalom élére került. 1848. végén szülei meghalnak, megszületik kisfia Zoltán. 1849. nyarán a segesvári csata után tűnik el. II. Petőfi műveinek csoportosítása: A, Epikája: elbeszélő költeményeket és eposzokat is írt. János vitéz-elbeszélő költemény Az apostol-elbeszélő költemény A helység kalapácsa-komikus eposz B, Lírája Korai művei, versei: 1842-45. között írta. Ide tartoznak a népdalok, a családi lírák, és az ars poeticák. Érett versei: 1845/46-49. A felhők című versciklus versei, a Júlia-versek, forradalmi látomásversek, forradalmi és politikai versek, tájversek, és az utolsó versei. Családi líra- ezt a műfajt Petőfi teremtette meg. Gyakran helyzetképeket mutatnak be, általában a családi idillről szólnak a versek. István öcsémhez, Egy estém otthon
Népdalok: A rá jellemző formai jegyek: négysorosak, páros ríműek, gyakran vannak benne refrének és általában nagyon ritmusosak. Az indulatszavak és a tájszavak gyakori használata is jellemző. Általában természeti képekkel indít. Főbb témái: a szerelem, a szerelmi csalódás, a katonáskodás, hétköznapi dolgok és témák jelennek meg benne. Az előbbi jellemzők általában is jellemzőek a népdalokra, Petőfinél ez még kiegészül a romantikus stílussal. Pl.: A virágnak megtiltani nem lehet, Temetésre szól az ének, Ez a világ amilyen nagy Ars poetica jellegű művek: A természet vadvirága: A cím önmagára és a költészetre is utal. Ebben az Életképek című újság vádjaira reagál. Mert túlságosan egyszerűnek, műveletlennek tartják a verseit. Támadással válaszol, szemtelen és romantikus a hangvétele. Költőietlen szóhasználat jellemzi. ( Mert ugattok hitvány ebek A felhők című versciklus A késői versek első verscsoportja. 1845. ősze és 1846. márciusa között írta ezeket a műveket Szalkszentmártonban. Életrajzi hátterét a szerelmi csalódások okozzák, valamint az, hogy nem találja a költészete értelmét. Formai jellemzők közé tartozik, hogy 66 verset tartalmaz, ezek általában 4-8 sorosak, töredékesek, gyakran rímtelenek. Kérdéseket vett fel, amelyekre gyakran nem is válaszol. Jellemző az elégikus és a spleen hangvétel. Gyakran egyetlen metaforára épít. Az emberiség gondjaival foglalkozik, zaklatottságra utal a soráthajlás. A Bánat? Egy nagy óceán, Fönséges éj, A férj hazajő betegen Forradalmi látomásversei: Életrajzi háttere, hogy 1847-ben verseskötete jelent meg Szabadság, szerelem mottóval. Ekkor ismerkedett meg Júliával, Boldogság szerelem ciklusban örökíti meg. 1846-ban tagja lesz a Tízek társaságának, amelyben radikális fiatalok vannak, itt jelennek meg a forradalmi gondolatok. Jellemzői: nincs valós történelmi háttere. Vágyait, elképzelésit írja meg a jövővel kapcsolatban. Kb. 30 vers tartozik ebbe a témába. Gondolatai a francia felvilágosodás, Rousseau gondolatai, a francia forradalom. Az egyén, a haza, a világ dolgait kapcsolja össze. Versek csoportjai: Eljövendő Kánaán- XIX. század költői Világszabadság- Egy gondolat bánt engemet.. A jók és gonoszok harca- Világosságot A tisztító vérözön- Az ítélet Az emberiség problémáival foglalkozik. Több téma megfigyelhető benne. Tisztító vérözön, a jók és gonoszok harca, és a világszabadság gondolata. A mennyország eljövetelének látomását írja le.
Romantikus jellemzők: Szabálytalan forma, romantikus szókapcsolatok ( vér) Ellentétes érzelmek ( borzadok-kedvre derülök) Emelkedett hangnem. Világosságot! Középpontjában a boldogság keresése áll. A gondolatvilága a Felhők ciklushoz hasonlítható. Elkeseredettség jellemző. Az emberiségről elítélően nyilatkozik. XIX. század költői Ars poetica jellegű mű. Bibliai utalások vannak benne: próféta, Mózes, Kánaán. A francia forradalom és felvilágosodás gondolatait ábrázolja. Vagyonegyenlőség, törvény előtti egyenlőség, felvilágosult gondolkodás jellemző rá. A költő feladatai: Népvezér legyen, próféta. Háttérbe szorult az egyéni lét. A hamis próféták ellen kell szólnia. Romantikus jellemzők: jelzős szerkezet, buzdító jelleg, indulatosság, halál megjelenése. Egy gondolat bánt engemet Romantikus vers. A halál gondolata. Érzelmek indulatok formájában vannak jelen. Jelzős szerkezetekpl.: Lassan hervadni el, mint a világ. Az egész vers túlfűtött érzelmileg. A halál lassú sorvadását és az elemi erők által okozott pusztítást is így mutatja be. A feltételes mellékmondatokban a világszabadságot fejti ki a zsarnoksággal szemben. A világszabadság a végső célt jelenti. A világszabadságért meghalni hősi halál. Ezután a vers elcsendesedik érzelmileg. Júlia-versek A mézesheteket Koltón töltik, Petőfi egy barátjának kastélyában. Itt két csoport van: A, Népdal, illetve helyzetdal jellegű versek: Reszket a bokor, mert Ereszkedik le a felhő Feleségek felesége Bírom végre Juliskámat B, Lírai szerelmes versek Túlzó romantikus képekkel mutatja be Júliát. A szabadság helyett a kötöttség válik fontossá. A családi idill utáni vágy jelenik meg. Gyakori a kétely, a halál, a jövendölés témája. Mennyei boldogság jellemzi a verset.
Beszél a fákkal a bús őszi szél A nászúton írta. A cím és az első négy sor az alaphangulatot adja-bús, őszi Két fő témája a szabadság és a szerelem. A kettő közötti kapcsolatot a 2. versszak első négy sora teremti meg. Itt a szabadságharc történetét mondja. A szerelemben a családi hátteret és a biztonságot látja. A szabadság pedig a zsarnokság, szolgaság alóli felszabadulást jelenti számára. Szerinte emberéletek árán is ki kell vívni a szabadságot. A refrén mindig a megnyugvást jelenti. Minek nevezzelek? Klasszikus szerelmes vers, vallomások sora. Júlia már-már istennő. Természeti képekkel mutatja be Júliát és a hozzá fűződő érzéseit. Szerkezete: a kezdő és a zárósorok megegyeznek. Az érzésinek a bemutatására törekszik, a szavakat nem találja túl kifejezőnek. A végére újra elbizonytalanodik. Az első négy sor feltételes cselekvéseket sorol fel. 5. vsz.: Júlia elnevezései-pl. Tündérleány. A legegyszerűbb megszólításnál köt ki: Édes, szép, ifjú kedvesem Szeptember végén Közvetlen tájszemlélettel indul a költemény, a tél fenyegető közeledését mutatja be. Áttér önmagára is, hogy ő még túl fiatalnak érzi magát, de már megjelennek az első ősz hajszálak is. Az általános mulandóság, az élet eliramlása ébreszti fel benne a halál gondolatát. A szerelméről ír, leírja azt, hogy mindig szeretni fogja, a síron túl is. Tájleíró költészete Petőfi tájköltészetére jellemző a romantika. Az első tájverseket 1843-44-ben írta. Legközelebb pedig csak 1847-48-ban elevenítette fel ezt a témát. Nemcsak a táj leírása a fontos, hanem a lélek ábrázolása is. A táj a lelkiállapot kifejezőjévé válik. Két fő csoportja van. Az egyikben a tájat a maga valóságában mutatja be. Ide tartoznak pl.: A Tisza, Az alföld, Kiskunság, A puszta, télen című költemények. A másik típusba már az otthon, és a szabadság gondolata is beleszövődik. A szabadság nem politikai értelemben jelenik meg, hanem az ember személyes szabadsága értelmében. Ezek a versek gyakran szólnak az emlékekről. Pl.: Szülőföldemen, Csendes tenger rónaságán, Téli estén Jellemző a versekre a perspektívikus ábrázolásmód, amikor a dolgokat fentről lefelé ábrázolja, vagy vízszintesen szűkítő vagy tágító tájábrázolást alkalmaz. A puszta, télen A délutánt és a naplementét írja le. A térhatásában hol a szűkítő, hol a táguló látásmód érvényesül. szakasz: Általános kép, bevezető-megszemélyesítésre épít.
szakasz: Negatív festés, egy élettelen, csendes tájat mutat be. szakasz: Utal arra, hogy hol is vagyunk időben, bemutatja a délutánt a pusztán. IV.-VI. szakasz: szűkül a kép. Megjelennek a puszta jellemző épületei, állatai, emberei. Az apró cselekvések még mindig mozdulatlanságot sugároznak. VIII.-IX. szakasz: Ismét kitágul a kép. A vers végén magát a naplementét írja le. Kiskunság 1848. júniusában Pesten írta, ez egy visszaemlékezés. Nagyon sok kifejezés utal erre. Az alföldi tájat mutatja be napkeltétől, napnyugtáig. Megeleveníti a puszta jellemző növényeit, állatait, embereit. A vers színei közül a sárga, a vers alapszínét adja. A rekkenő hőség kifejezés a táj mozdulatlanságára utal. Kifejezi a költő a tájhoz való ragaszkodását. Szülőföldemen A táj a gondolatainak a kiindulópontja. Az első két versszak a jelen ( 25 év), ezek a versszakok jelentik az átmenetet a múltba. A 3-6. szakaszig megjelennek a múlt emlékei. A gyermekkori emlékek, az otthon szeretete, a játszótársak. A dallamfoszlány jelenti a versszakok közötti kapcsolatot. Csendes tenger rónaságán Az élet útját mutatja be. Kimondja, hogy a gondok után most már végre nyugalom veszi körül. A nyugalmat a család és a feleség jelenti számára. A végén a haza képét is beleszövi. Egy vadregényes, romantikus tájat mutat be. Pl.: villámlás, sziklaörvény. Petőfi forradalmi versei Ezek valós történelmi eseményen alapulnak. Ezek között vannak buzdító jellegűek és olyanok, amelyek már az elért eredményeket mutatják be. Dicsőséges nagyurak Összefogásra szólít fel. Ironikus és gúnyos hangvételű. Fenyegető jellegű. A szabadsághoz A megszemélyesített szabadsághoz szól, akit királyként ábrázol. A szabadság kivívását és megtartását mutatja be. Bibliai utalások találhatók benne-istenség, Káin, próféta. Respublica Megszemélyesíti a köztársaságot, a szabadság anyja, gyermeke lesz. Ódai, magasztos hangnemben szól hozzá. A köztársaság eljövetelét és a saját sorsát kapcsolja össze. Romantikus képekkel utal a jövőre- Mert győzni fogsz Republikánus, köztársaságpárti mivoltát hangoztatja.
Utolsó versek 1848. szeptemberétől teljesített katonai szolgálatot. Sem a társaival, sem a katonai vezetéssel nem volt jó a kapcsolata. Visszavágyott a családjához, emiatt nagyon sokan elítélték. Aztán átkerült Bem József erdélyi hadvezér seregébe, és közöttük apa-fiú kapcsolat alakult ki. Nem nagyon harcol, inkább csak tudósított. Pacsirtaszót hallok megint Három téma köré épül a vers. Az egyik a harc, ami különösen a kezdő képnél fontos, ellentétet jelent az álommal, a pacsirtával. A második téma a költészet, a harmadik pedig a szerelem. Ez utóbbiak együttesen az otthont és a nyugalmat jelentik. A vers romantikus. Megjelenik benne az elvágyódás, amelyet a pacsirtaszó segít megvalósítani. A szerelemmel kapcsolatban tele van romantikus kifejezésekkel. Versformája a népdalokhoz hasonló. Ellentétet képez a harci zajokkal szemben. Szörnyű idő A vers a látomásversekhez és a Felhők című versciklushoz hasonlítható kiábrándultsága, a formája, az emberiség problémájával való foglalkozás miatt. A vers maga egy látomás, amely a pusztulás utáni képeket mutatja be. A haza állapota a harc után a teljes pusztulás. Az utolsó két versszak költői kérdések sorozata. Petőfi hosszabb terjedelmű művei A, János vitéz 1845-ben írta. Romantikus elbeszélő költemény. Főhőse népi hős, aki Tündérországban leli meg boldogságát. B, Helység kalapácsa 1844-ben írta. Komikus eposz. Kigúnyolja a klasszikus eposzokat. Főhőse: Szélestenyerű Fejenagy és Szemérmetes Erzsók. C, Apostol Romantikus elbeszélő költemény. 1848. júliusa és szeptembere között írta. Életrajzi háttere az, hogy a szabadszállási választáson alulmaradt, így teljesen kiábrándult. Szerkezete: rész: Szilveszter jelene, a család. rész: Szilveszter múltja, a születéstől a házasságig. rész: Visszatér a jelenbe, a haláláig mutatja be az életét.
Szilveszter és Petőfi között sok a hasonlóság. Mindketten érdeklődnek a költészet iránt,, lázadó, népvezéri szerepet töltenek be. Krisztushoz hasonlóak, hiszen kiválasztottak, ezért nem fogadja be őket a társadalom. Híres hasonlata a szőlőszem-hasonlat, ami azt jelenti, hogy a világot az emberi értelem és a lélek érlelné meg, de ez még nem alakult ki. Szilveszter magára marad és Istent is megátkozza. A monológban rejlik a mű lényege. A mű példázat, az emberiség történetét jelképezi.