Plenáris hírlevél - 2018. október 1-4., Strasbourg [27-09-2018-15:31] Tisztább autók az utakon 2030-ra..................................... 3 Az új autók CO2 kibocsátásának csökkentése, és az alacsony kibocsátású járművek piaci részesedésének növelése mellett érvel az az új szabálytervezet, amelyről szerdán szavaz a Parlament. Online filmek: szigorodnak a szabályok................................ 4 A képviselők szigorítják a gyermekeknek szóló internetes audiovizuális tartalmakra vonatkozó szabályokat. Októberi EU-csúcs: a képviselők a legfontosabb témákról vitáznak........... 5 A brexitre koncentráló október 18-i EU-csúcstalálkozó témáit kedden délelőtt tekintik át a képviselők. Román jogállamiság: porondon az igazságszolgáltatás függetlensége........ 6 A képviselők szerdán Viorica Dăncilă román miniszterelnök jelenlétében a legújabb romániai igazságügyi reformokról vitáznak, és áttekintik azok hatását a hatalmi ágak szétválasztására. Jüri Ratas észt miniszterelnök Európa jövőjéről a plenárison................ 7 Jüri Ratas, Észtország miniszterelnöke szerdán 10 órától folytat eszmecserét az EU jövőjéről a képviselőkkel és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével. Nincs előrelépés az uniós értékek tiszteletben tartásában: a képviselők 70 millió euróval csökkentik a török támogatást................................. 8 A képviselők kedden törölnek 70 millió euró előcsatlakozási támogatást Törökország számára, mivel az nem teljesíti a jogállamisággal kapcsolatos feltételeket. Montenegró elnöke mond beszédet az Európai Parlamentben.............. 9 Milo Đukanović, Montenegró elnöke ünnepélyes ülés keretében szólal fel a Parlamentben kedden 11:30 órakor. Több forrást a bevándorlókat ellátó városok és régiók számára.............. 10 A migránsok és menekültek fogadásával és integrálásával leginkább a helyi és regionális szerveknek akad dolga, azonban ehhez gyakran hiányzik a megfelelő támogatás és forrás. Elvett szavazati jog: a képviselők a Tanácsot és a Bizottságot kérdezik a választások előtt.................................................. 11 A nem saját tagállamukban élő uniós polgárok nemzeti és európai választásokon gyakorolható szavazati jogának védelméről kérdezik a képviselők a Tanács és a Bizottság képviselőit kedden. ÁFA-változások: a képviselők a rendszer egyszerűsítése és a csalások visszaszorítása mellett............................................. 12 A képviselők szerdán várhatóan támogatják az ÁFA-rendszer bizottsági reformjának tervezetét, és javaslatot tesznek a legfelső ÁFA-kulcs bevezetésére. HU Sajtószolgálat Kommunikációs Főigazgatóság Főigazgató - szóvivő: Jaume DUCH GUILLOT Hivatkozási szám:20180917bri13637 A sajtóosztály központi telefonszáma: (32 2 ) 28 33000 1/12
BALÁZS Eszter ROLE: sajtóreferens BXL: (+32) 2 28 42373 STR: (+33) 3 881 73839 PORT: (+32) 470 88 08 77 EMAIL: eszter.balazs@europarl.europa.eu EMAIL: Sajto-hu@europarl.europa.eu TWITTER: Europarl_HU /news/hu/agenda/briefing/2018-10-01 Napirendtervezet Élő közvetítés a plenáris ülésről (EbS+) Sajtótájékoztatók és egyéb események élő közvetítése (EP Live) Europarl TV Az EP multimédiás honlapja (angolul) EP Newshub Az Európai Parlament Kutatószolgálatának a legfontosabb témákról szóló podcastjai a plenáris ülésre A képviselőcsoportok sajtótájékoztatója pénteken 11:00-től 20180917BRI13637-2/12
Tisztább autók az utakon 2030-ra Az új autók CO2 kibocsátásának csökkentése, és az alacsony kibocsátású járművek piaci részesedésének növelése mellett érvel az az új szabálytervezet, amelyről szerdán szavaz a Parlament. Az Európai Parlament környezetvédelmi szakbizottsága magasabbra tenné a lécet az új autók kibocsátása terén: javaslatuk 2030-tól 45 százalékban állapítaná meg az gyártók kínálatában szereplő személyautó-modellek által kibocsátható szén-dioxid legmagasabb értékét (az Európai Bizottság 2030-tól a 2020. évi eredmény 30 százalékban maximálná a kibocsátást). A Parlament 2025-től 20 százalékos határt szabna. Az új teherautókra hasonló értékek vonatkoznának. Az autógyártóknak ezen kívül garantálniuk kell, hogy a zéró, valamint a kilométerenként 50 grammnál kevesebb szén-dioxidot termelő, alacsony kibocsátású autók és teherautók új jármű eladásaik legalább 40 százalékát teszik ki. Ennek az értéknek 2025-től a 20 százalékot kell elérnie. Háttér Az Európai Unióban a közlekedés az egyetlen fő ágazat, ahol az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása továbbra is emelkedik, fogalmaz az állásfoglalás-tervezet. A 2015-ös párizsi nemzetközi klímacsúcson tett vállalások értelmében fel kell gyorsítani a szektor megtisztítását, hiszen az évszázad közepére a zéró kibocsátás elérése a cél. A világ autóiparában ugyanakkor rohamos változás zajlik, különösen az elektromos meghajtású motorok területén. Ha az európai autógyártók későn váltanak, elveszthetik vezető szerepüket, fogalmaz a dokumentum. Vita: október 2., kedd Szavazás: október 3., szerda Eljárás: rendes jogalkotási eljárás Sajtótájékoztató: október 3., szerda, 15 óra Állásfoglalás-tervezet az új személyautók és kisteherautók kibocsátási határértékeiről Sajtóközlemény a szakbizottsági szavazás alkalmával (2018.9.11., angolul) Jelentéstevő: Miriam Dalli (S&D, Málta) Az eljárás lépései EP kutatószolgálat: Új autók és teherautók szén-dioxid kibocsátási határértékei (angolul) 20180917BRI13637-3/12
Online filmek: szigorodnak a szabályok A képviselők szigorítják a gyermekeknek szóló internetes audiovizuális tartalmakra vonatkozó szabályokat. A Parlament emellett legalább 30 százalékra emeli az európai alkotások kötelező arányát az online szolgáltatók kínálatában. Az Unió a meglévő audiovizuális irányelvet hozza összhangba a digitális korral azzal, hogy az irányelv hatáskörét a műsorszolgáltatók mellett az igény szerint lekérhető videót kínáló (video-on-demand) és videómegosztó platformokra (többek között tehát a Netflixre, a YouTube-ra és a Facebookra) is kiterjeszti. A gyermekek védelmét célzó új szabályok többek között kötelezően előírják, hogy az online platformok lépjenek fel a gyermekműsorokban az erőszakra, terrorizmusra buzdító, gyűlöletet keltő tartalmak ellen, illetve korlátozzák a reklámokat és termékelhelyezéseket. Új reklámszabályok A reklámokra vonatkozóan általános új szabályokat is megfogalmaztak a képviselők. A reggel 6 óra és délután 6 óra közötti műsoridő legfeljebb 20 százaléka lehet reklám; a műsorszolgáltató maga döntheti el, mely időszakra koncentrálja a legtöbb hirdetést. Ugyanakkor a reklámok aránya a fő műsoridőben (délután 6 óra és éjfél között) sem haladhatja meg a 20 százalékot. Szavazás: október 2., kedd Eljárás: rendes jogalkotási eljárás Sajtótájékoztató: október 3., szerda, 10-10:30 órakor a két jelentéstevő, Petra Kammerevert (S&D, Németország) és Sabine Verheyen (EPP, Németország) részvételével A Tanáccsal folytatott tárgyalások eredményeképp megszületett szöveg (2018. június, angolul) Sajtóközlemény a szakbizottsági szavazás alkalmával (2018.7.11., angolul) Jelentéstevő: Sabine Verheyen (EPP, Németország) Jelentéstevő: Petra Kammerevert (S&D, Németország) Az eljárás lépései (angolul) EP kutatószolgálat: Az audiovizuális szolgáltatások irányelv (angolul) 20180917BRI13637-4/12
Októberi EU-csúcs: a képviselők a legfontosabb témákról vitáznak A brexitre koncentráló október 18-i EU-csúcstalálkozó témáit kedden délelőtt tekintik át a képviselők. Az Egyesült Királyság 2019. március 30-i, hivatalos távozása előtt hat hónappal az Unió állam- és kormányfői a szigetország kilépésének feltételeiről szóló tárgyalások jelenlegi állását vitatják meg (az Egyesült Királyság képviselőjének távollétében). A további témák között a migráció és a belbiztonság szerepel. Vita: október 2., kedd Eljárás: vita állásfoglalás nélkül Az Európai Tanács 2018. október 18-19-i ülésének előzetes napirendtervezete Az Európai Parlament brexittel kapcsolatos állásfoglalásai (angolul) 20180917BRI13637-5/12
Román jogállamiság: porondon az igazságszolgáltatás függetlensége A képviselők szerdán Viorica Dăncilă román miniszterelnök jelenlétében a legújabb romániai igazságügyi reformokról vitáznak, és áttekintik azok hatását a hatalmi ágak szétválasztására. Az üggyel kapcsolatos állásfoglalásról a novemberi ülésszakon szavaz a ház. Az Európai Parlament idén februárban már foglalkozott a román jogállamiság témájával azt követően, hogy a román parlament igazságszolgáltatási rendszer átszervezéséről és összeférhetetlenségről szóló új szabályai ellen tömegek tüntettek az utcákon. A parlament a büntető törvénykönyvet és a büntetőeljárási törvényt is módosította; ezek a módosítások jelenleg az alkotmánybíróság előtt vannak. A tüntetők az elmúlt hónapban ismét az utcára vonultak a korrupció és az igazságszolgáltatást érintő változások ellen tiltakozva. A rendőrséggel való összecsapások során többen megsérültek. Januárban az Európai Bizottság felhívta a figyelmet a módosítások negatív hatására a román igazságszolgáltatási rendszer függetlensége és a korrupció elleni fellépés hatékonysága szempontjából. A parlamenti vita előtt, október elsején Frans Timmermans, a Bizottság első alelnöke az alkotmányjogi bizottságban vitatja meg a helyzetet. Vita: október 3., szerda Szavazás: novemberi plenáris ülésen Eljárás: a Tanács és a Bizottság felszólalása, állásfoglalással 2017-es jelentés Románia az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében elért eredményeiről (2017.11.15., angolul) 20180917BRI13637-6/12
Jüri Ratas észt miniszterelnök Európa jövőjéről a plenárison Jüri Ratas, Észtország miniszterelnöke szerdán 10 órától folytat eszmecserét az EU jövőjéről a képviselőkkel és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével. Jüri Ratas 2016 novembere óta tölti be a miniszterelnöki tisztet Észtországban. Ő az Észt Középpárt elnöke is. Ratas miniszterelnök személyében már a tizedik uniós állam- vagy kormányfő vesz részt a Parlamentben az Unió jövőjéről rendezett vitasorozatban. Látogatását megelőzően az alábbi vezetők vitáztak a képviselőkkel: Leo Varadkar ír miniszterelnök 2018. január 17-én, Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök 2018. február 6-án, António Costa portugál miniszterelnök 2018. március 14-én, Emmanuel Macron francia elnök 2018. április 17-én, Charles Michel belga miniszterelnök 2018. május 3-án, Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök 2018. május 30-án, Mark Rutte holland miniszterelnök 2018. június 13-án, Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök 2018. július 4-én, és Alexisz Ciprasz görög miniszerelnök 2018. szeptember 11-én. A következő, októberi második strasbourgi plenáris ülésen Klaus Werner Iohannis román elnök szólal majd fel. A vitát követően 12:30 órakor Antonio Tajani, az EP elnöke és Ratas miniszterelnök a strasbourgi protokollterem előtt a sajtó rendelkezésére áll. Vita: október 3., szerda, 10 óra Eljárás: Állásfoglalás nélküli vita Sajtótájékoztató: október 3., szerda, 12:30 órakor a protokollterem előtt Jüri Ratas észt miniszterelnök életrajza (angolul) Vita Európa jövőjéről Szabadon felhasználható kép- és hanganyag 20180917BRI13637-7/12
Nincs előrelépés az uniós értékek tiszteletben tartásában: a képviselők 70 millió euróval csökkentik a török támogatást A képviselők kedden törölnek 70 millió euró előcsatlakozási támogatást Törökország számára, mivel az nem teljesíti a jogállamisággal kapcsolatos feltételeket. A Parlament és a Tanács tavaly novemberében úgy döntött, hogy 70 millió euró Törökországnak járó előcsatlakozási támogatást visszatart addig, amíg Törökország mérhető és elegendő javulást ér el a jogállamiság, a demokrácia, az emberi jogok és a sajtószabadság területén, a Bizottság éves jelentése szerint. A Bizottság azonban a 2018. április 17-i, Törökországról szóló éves jelentésében sem látta bizonyítékát semmiyen előrelépésnek. A támogatás odaítélésének feltételei ezért nem teljesültek, a képviselők pedig várhatóan támogatják a 2018/5-ös kötlségvetési módosítást, amelyben az eredetileg Törökországnak szánt forrást migrációval foglalkozó programok megerősítésére csoportosítják át. Szavazás: október 2., kedd Eljárás: költségvetési eljárás Sajtóközlemény a szakbizottsági szavazás alkalmával (2018.9.25., angolul) Jelentéstevő: Siegfried Mureşan (EPP, Románia) Az eljárás lépései (angolul) 20180917BRI13637-8/12
Montenegró elnöke mond beszédet az Európai Parlamentben Milo Đukanović, Montenegró elnöke ünnepélyes ülés keretében szólal fel a Parlamentben kedden 11:30 órakor. A Đukanović elnök által érintett témák között Montenegró csatlakozási tárgyalásainak állása, a biztonságpolitikai együttműködés, és a montenegrói választásokba beavatkozó külső hatalmak szerepe várható. Ez az első alkalom, hogy az elnök az Európai Parlamentbe látogat. A montenegrói hatóságok Oroszországot vádolják azzal, hogy a választások napján, 2016. október 16-án orosz szimpatizánsok segítségével puccsot kísérelt meg Đukanović akkori miniszterelnök ellen. A puccs állítólagos célja Montenegró NATO-csatlakozásának megakadályozása lett volna. Montenegró 2017. június 5-án 29. tagként belépett a NATO-ba. Az ország uniós csatlakozási tárgyalásai 2012 júniusában kezdődtek. Az EP elnöke, Antoni Tajani, és Đukanović elnök 12 órkor sajtótájékoztatót tart a protokollterem előtt. Vita: október 2., kedd Eljárás: ünnepélyes ülés Az Európai Parlament állásfoglalása a 2016-os montenegrói országjelentésről 20180917BRI13637-9/12
Több forrást a bevándorlókat ellátó városok és régiók számára A migránsok és menekültek fogadásával és integrálásával leginkább a helyi és regionális szerveknek akad dolga, azonban ehhez gyakran hiányzik a megfelelő támogatás és forrás. A képviselők a Földközi-tenger medencéjében zajló humanitárius válságra hivatkozással várhatóan felkérik az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy növeljék a városoknak és régióknak juttatott támogatás összegét. A képviselők a pénz kifizetését a többéves költségvetési keret egyes soraihoz biztosított közvetlen hozzáférés révén javasolják. Vita: október 3., szerda Eljárás: A Tanács és a Bizottság felszólalása, állásfoglalás nélkül Szóbeli választ igénylő kérdés a Bizottsághoz Szóbeli választ igénylő kérdés a Tanácshoz Szóbeli választ igénylő kérdés a Tanácshoz 20180917BRI13637-10/12
Elvett szavazati jog: a képviselők a Tanácsot és a Bizottságot kérdezik a választások előtt A nem saját tagállamukban élő uniós polgárok nemzeti és európai választásokon gyakorolható szavazati jogának védelméről kérdezik a képviselők a Tanács és a Bizottság képviselőit kedden. Mit tervez a Tanács és a Bizottság annak biztosítására, hogy ne sérüljön a saját országukban, vagy az őket vendégül látó tagálamban szavazni kívánó uniós polgárok választójoga: ezt kérdezik a képviselők a 2019. májusi európai választások előtt a Bizottságtól és a Tanácstól. A szabad mozgás uniós jogának megtagadása-e, ha az uniós polgár csak korlátozott módon, vagy egyáltalán nem tud szavazni? - teszi fel a Parlament a kérdést a Bizottságnak. Jelenleg hat uniós ország (Ciprus, Dánia, Németország, Írország, Málta és az Egyesült Királyság) fosztja meg különböző indokokkal külföldön élő állampolgárait a nemzeti országgyűlési választásokon való részvételtől. Egyes tagállamok polgárai nem szavazhatnak saját országuk európai parlamenti képviselőjelöltjeire. Máshol, például Spanyolországban és Portugáliában az infrastruktúrahiány jelenti a szavazójog gyakorlásának gátját. Vita: október 2., kedd Eljárás: szóbeli választ igénylő kérdés a Tanácshoz és a Bizottsághoz Szóbeli választ igénylő kérdés a Bizottsághoz és Cecilia Wikström biztoshoz a Petíciós Bizottság részéről Szóbeli választ igénylő kérdés a Tanácshoz, Cecilia Wikström biztoshoz a Petíciós Bizottság részéről EP kutatószolgálat: A más tagállamban élő uniós polgárok megfosztása a szavazati joguktól - Helyzetkép a nemzeti és európai választásokról az EU tagállamaiban (angolul) Szabadon felhasználható kép- és hanganyag 20180917BRI13637-11/12
ÁFA-változások: a képviselők a rendszer egyszerűsítése és a csalások visszaszorítása mellett A képviselők szerdán várhatóan támogatják az ÁFA-rendszer bizottsági reformjának tervezetét, és javaslatot tesznek a legfelső ÁFA-kulcs bevezetésére. A plenáris elé kerülő két jogszabálytervezet az Európai Bizottság átfogó intézkedéscsomagjának része, amelynek célja az ÁFA-rendszer reformja és a több tagállamot érintő tranzakciókra vonatkozó szabályok egyértelműsítése. Az egyik jogszabálytervezet a kis- és középvállalkozásoknak nyújtana segítséget és csökkentené az ÁFA-visszaéléseket, a másik - amelynek jelentéstevője Szanyi Tibor (S&D, Magyarország) - pedig az ÁFA-kulcsok meghatározásának rendszerét tenné áttekinthetőbbé. Az Unió tagállamai minden évben 50 milliárd eurót veszítenek el határokon átnyúló ÁFAcsalás következtében. A képviselők várhatóan támogatják majd a bizottsági javaslatot, ugyanakkor kezdeményezik egy 25 százalékos legfelső ÁFA-kulcs meghatározását, vitarendezési eljárások bevezetését, és egy olyan tájékoztató portál létrehozását, amely azonnal pontos információval szolgál a tagállamokban működőő ÁFA-kulcsokról. Vita: október 2., kedd Szavazás: október 3., szerda Eljárás: konzultáció Állásfoglalás-tervezet a hozzáadottértékadó-mértékével kapcsolatos irányelv módosításáról Jelentéstevő: Szanyi Tibor (S&D, Magyarország) Az eljárás lépései (angolul) Állásfoglalás-tervezet a hozzáadottértékadó-harmonizálással kapcsolatos irányelv módosításáról Jelentéstevő: Jeppe Kofod (S&D, Dánia) Az eljárás lépései (angolul) Sajtóközlemény a szakbizottsági szavazás alkalmával (2018.9.4., angolul) Az Európai Bizottság becslései az ÁFA-csalás miatt kieső adóbevételről (angolul magyar adat 39. oldal) EP kutatószolgálat az ÁFA-reformról (angolul) 20180917BRI13637-12/12