2000L0060 HU 20.11.2014 007.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2000/60/EK IRÁNYELVE (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.) Módosította: Hivatalos Lap Szám Oldal Dátum M1 Az Európai Parlament és a Tanács 2455/2001/EK határozata (2001. L 331 1 2001.12.15. november 20.) M2 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/32/EK irányelve (2008. L 81 60 2008.3.20. március 11.) M3 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/105/EK irányelve (2008. L 348 84 2008.12.24. december 16.) M4 Az Európai Parlament és a Tanács 2009/31/EK irányelve (2009. L 140 114 2009.6.5. április 23.) M5 Az Európai Parlament és a Tanács 2013/39/EU irányelve (2013. L 226 1 2013.8.24. augusztus 12.) M6 A Tanács 2013/64/EU irányelve (2013. december 17.) L 353 8 2013.12.28. M7 A Bizottság 2014/101/EU irányelve (2014. október 30.) L 311 32 2014.10.31.
2000L0060 HU 20.11.2014 007.001 2 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2000/60/EK IRÁNYELVE (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 175. cikke (1) bekezdésére, tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ), tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ), tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére ( 3 ), a Szerződés 251. cikkében ( 4 ) megállapított eljárásnak megfelelően és az egyeztetőbizottság által 2000. július 18-án jóváhagyott együttes szövegtervezet fényében, mivel: (1) A víz nem szokásos kereskedelmi termék, hanem örökség, amit annak megfelelően óvni, védeni és kezelni kell. (2) A közösségi vízpolitikáról 1988-ban, Frankfurtban tartott miniszteri szeminárium következtetései rávilágítottak az ökológiai minőséget lefedő közösségi joganyag szükségességére. A Tanács 1988. június 28-i állásfoglalásával ( 5 ) arra kérte a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatokat a Közösség felszíni vizei ökológiai minőségének javítására vonatkozóan. (3) A Hágában, 1991-ben a felszín alatti vizekről tartott miniszteri szeminárium nyilatkozata felismerte, hogy cselekvésre van szükség a felszín alatti vizek hosszú távú minőségi és mennyiségi leromlásának elkerüléséhez, és szükségesnek tartott egy 2000-ig végrehajtandó cselekvési programot az édesvízkészletekkel történő fenntartható gazdálkodás és azok védelmének céljából. A Tanács 1992. február 25-i ( 6 ) és 1995. február 20-i ( 7 ) határozataiban egy, a felszín alatti vizekkel kapcsolatos cselekvési programot kért, továbbá a felszín alatti víz egyes veszélyes anyagok okozta szennyezés elleni védelméről szóló, 1979. december 17-i 80/68/EGK tanácsi irányelv ( 8 ) felülvizsgálatát, az édesvizek védelmére irányuló átfogó politika részeként. ( 1 ) HL C 184., 1997.6.17., 20. o., HL C 16., 1998.1.20., 14. o. és HL C 108., 1998.4.7., 94. o. ( 2 ) HL C 355., 1997.11.21., 83. o. ( 3 ) HL C 180., 1998.6.11., 38. o. ( 4 ) Az Európai Parlament 1999. február 11-i véleménye (HL C 150., 1999.5.28., 419. o.), megerősítve 1999. szeptember 16-án és a Tanács 1999. október 22-i közös álláspontja (HL C 343., 1999.11.30., 1. o.). Az Európai Parlament 2000. szeptember 7-i határozata és a Tanács 2000. szeptember 14-i határozata. ( 5 ) HL C 209., 1988.8.9., 3. o. ( 6 ) HL C 59., 1992.3.6., 2. o. ( 7 ) HL C 49., 1995.2.28., 1. o. ( 8 ) HL L 20., 1980.1.26., 43. o. A 91/692/EGK (HL L 377., 1991.12.31., 48. o.) irányelvvel módosított irányelv.
2000L0060 HU 20.11.2014 007.001 3 (4) A Közösség vizei egyre nagyobb terhelésnek vannak kitéve, mivel minden felhasználási területen folyamatosan növekszik az igény a kielégítő mennyiségű, jó minőségű víz iránt. A Európai Környezetvédelmi Ügynökség 1995. november 15-én benyújtott, az Európai Unió környezetének helyzete 1995-ben témájú jelentésében bemutatta a környezet aktuális állapotát, megerősítve a Közösség vizeinek mind mennyiségi, mind minőségi védelmét célzó cselekvés szükségességét. (5) A Tanács 1995. december 18-án elfogadott következtetései többek között egy új keretirányelv felvázolását kívánták meg a fenntartható vízpolitika alapelveinek meghatározására az Európai Unióban, és a Bizottságot egy javaslat elkészítésére kérték fel. (6) 1996. február 21-én a Bizottság az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz szóló közleményt fogadott el az Európai Közösség vízpolitikájáról, meghatározva a Közösség vízpolitikájának alapelveit. (7) A Bizottság 1996. szeptember 9-én javaslatot terjesztett elő az Európai Parlament és a Tanács határozatához ( 1 ) a felszín alatti vizek integrált védelmére és a velük való gazdálkodásra irányuló cselekvési programról. Ebben a javaslatban a Bizottság rámutatott annak szükségességére, hogy eljárásokat alakítsanak ki az édesvizek kitermelésének szabályozására, továbbá az édesvizek mennyiségének és minőségének megfigyelésére (monitoring). (8) 1995. május 29-én a Bizottság az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, a vizes élőhelyek ésszerű használatáról és megőrzéséről szóló közleményt fogadott el, amely elismerte ezeknek a vízkészletek védelmében játszott fontos szerepét. (9) Szükség van egy integrált közösségi vízpolitika kialakítására. (10) A Tanács 1996. június 25-én, a Régiók Bizottsága 1996. szeptember 19-én, a Gazdasági és Szociális Bizottság 1996. szeptember 26-án és az Európai Parlament 1996. október 23-án arra kérte fel a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot egy tanácsi irányelvre, amely meghatározza az európai vízpolitika kereteit. (11) A Szerződés 174. cikke szerint, a Közösség környezetpolitikájának hozzá kell járulnia a környezet minőségének megőrzésére, védelmére és javítására irányuló célkitűzések követéséhez, valamint a természeti erőforrások körültekintő és ésszerű használatához; e politikának az elővigyázatosság, a megelőzés és a szenynyező fizet elvén kell alapulnia és azon az elven, hogy a környezeti károkat elsődlegesen a szennyező forrásnál kell orvosolni. (12) A Szerződés 174. cikkének megfelelően környezetpolitikájának kialakítása során a Közösség figyelembe veszi a rendelkezésre álló tudományos és műszaki ismereteket, a Közösség különböző régióinak környezeti viszonyait és a Közösségnek mint egésznek gazdasági és szociális fejlődését, és régióinak kiegyensúlyozott fejlődését éppúgy, mint a Közösség fellépésének, illetve e fellépés hiányának potenciális hasznát és költségeit. ( 1 ) HL C 355., 1996.11.25., 1. o.
2000L0060 HU 20.11.2014 007.001 4 (13) A Közösségen belüli eltérő adottságok és szükségletek különböző, egyedi megoldásokat tesznek szükségessé. Ezt a különbözőséget figyelembe kell venni azoknak az intézkedéseknek a tervezésénél és végrehajtásánál, amelyek a víz védelmét és fenntartható használatát biztosítják egy vízgyűjtő határain belül. A döntéseket a lehető legközelebb kell meghozni azokhoz a helyekhez, ahol a vízre hatást gyakorolnak, vagy azt használják. A tagállamok felelősségi körébe tartozó tevékenységeknek prioritást kell biztosítani a regionális és helyi feltételekhez alkalmazkodó intézkedési programok kidolgozásánál. (14) Ezen irányelv sikere a közösségi, a tagállami és a helyi szintű szoros együttműködéstől és összehangolt intézkedésektől, valamint legalább ennyire az információktól, a konzultációktól és a nyilvánosság, ide értve a vízhasználókat is, bevonásától függ. (15) A vízellátás közérdekű szolgáltatás, ahogyan azt a Bizottságnak az európai közérdekű szolgáltatásokról szóló közleménye meghatározza ( 1 ). (16) Szükséges a víz védelmének és a fenntartható gazdálkodásnak a közösségi politika más, olyan területeibe való további integrálása, mint az energia-, a közlekedés-, a mezőgazdasági, a halászati, a regionális és idegenforgalmi politika. Ennek az irányelvnek alapot kell biztosítania a folyamatos párbeszédhez és a fokozottabb politikai integrációra törekvő stratégiák fejlesztéséhez. Ez az irányelv fontos hozzájárulást jelenthet a tagállamok együttműködésének más területei, többek között az európai területfejlesztési terv (ESDP) számára. (17) A hatékony és összehangolt vízpolitikának figyelembe kell vennie a tengerpartok és torkolatok közelében vagy tengeröblökben, továbbá a viszonylag zárt tengerekben található vízi ökoszisztémák sérülékenységét, mivel ezek egyensúlyát nagyban befolyásolja az azokba beömlő szárazföldi vizek minősége. A vizek állapotának védelme a vízgyűjtőkön belül gazdasági előnyt jelent, mert hozzájárul a halpopuláció védelméhez, beleértve a part menti halpopulációt is. (18) A közösségi vízügyi politika átlátható, hatékony és összehangolt jogi kereteket kíván. A Közösségnek biztosítania kell a közös elveket és a cselekvés átfogó kereteit. Ezen irányelvnek ilyen keretet kell létrehoznia, továbbá koordinálnia, integrálnia, és hosszú távon továbbfejlesztenie szükséges a víz védelmének és fenntartható használatának általános elveit és intézményi kereteit a Közösségben, a szubszidiaritás elvének megfelelően. (19) Ezen irányelv célja a vízi környezet fenntartása és javítása a Közösségben. Ez a célkitűzés elsősorban az érintett vizek minőségére vonatkozik. A mennyiség szabályozása kisegítő elem a jó vízminőség biztosításában, ezért ki kell dolgozni a jó vízminőség biztosítását szolgáló mennyiségre vonatkozó intézkedéseket is. ( 1 ) HL C 281., 1996.9.26., 3. o.
2000L0060 HU 20.11.2014 007.001 5 (20) Egy felszín alatti víztest mennyiségi állapota hatással lehet a felszíni vizek ökológiai minőségére és az azzal a felszín alatti víztesttel kapcsolatban levő szárazföldi ökoszisztémákra. (21) A Közösség és a tagállamok részes felek különböző nemzetközi egyezményekben, amelyek fontos kötelezettségeket tartalmaznak a tengervizek szennyezés elleni védelmére, különösen a Balti térség tengeri környezetének védelméről szóló, Helsinkiben, 1992. április 9-én aláírt és a 94/157/EK tanácsi határozattal ( 1 ) jóváhagyott egyezmény, az ÉK-atlanti térség tengeri környezetének védelméről szóló, Párizsban, 1992. szeptember 22-én aláírt és a 98/249/EK tanácsi határozattal ( 2 ) jóváhagyott egyezmény, és a Földközi-tenger szennyezés elleni védelméről szóló, Barcelonában, 1976. február 16-án aláírt, és a 77/585/EGK tanácsi határozattal ( 3 ) jóváhagyott egyezmény, továbbá az ehhez tartozó, a Földközi-tenger szárazföldi szennyezőforrások szennyező hatása elleni védelméről szóló, Athénban, 1980. május 17-én aláírt és a 83/101/EGK tanácsi határozattal ( 4 ) jóváhagyott jegyzőkönyv. Ez az irányelv hozzájárul ahhoz, hogy a Közösség és a tagállamok eleget tehessenek ezeknek a kötelezettségeknek. (22) Ezen irányelv célja, hogy hozzájáruljon a veszélyes anyagok vízbe történő kibocsátásának fokozatos csökkentéséhez. (23) Közös elvek szükségesek azoknak az erőfeszítéseknek a koordinálásához, amelyeket a tagállamok tesznek a Közösség vizei védelmének javítására mennyiségi és minőségi szempontból, a fenntartható vízhasználat előmozdítására, a határvízi problémák szabályozásának támogatására, a vízi ökoszisztémák és az azoktól közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák és vizes élőhelyek védelmére, továbbá a közösségi vizek hasznosíthatóságának megőrzésére és fejlesztésére. (24) A jó vízminőség hozzájárul a lakosság ivóvízellátásának biztonságához. (25) A vizek állapotának leírására minőségi, és, ahol az környezetvédelmi szempontból lényeges, mennyiségi szempontból közös fogalmakat kell meghatározni. Környezeti célkitűzéseket kell meghatározni annak biztosítására, hogy a Közösségben mindenütt elérhető legyen a felszíni és a felszín alatti vizek jó állapota, és hogy a vizek állapotának romlása közösségi szinten megelőzhető legyen. (26) A tagállamoknak arra kell törekedniük, hogy legalább a jó vízminőségi állapotot, mint célkitűzést elérjék a meglévő közösségi előírásokat figyelembe vevő, integrált intézkedési programok szerint szükséges intézkedések meghatározásával és végrehajtásával. Ahol a jó vízminőségi állapot már biztosított, ott azt fenn kell tartani. A felszín alatti vizekre a jó állapot követelményén túlmenően, bármely szennyező anyag koncentrációjának bármilyen jelentős és tartós növekedését ki kell mutatni, és meg kell fordítani. ( 1 ) HL L 73., 1994.3.16., 19. o. ( 2 ) HL L 104., 1998.4.3., 1. o. ( 3 ) HL L 240., 1977.9.19., 1. o. ( 4 ) HL L 67., 1983.3.12., 1. o.
2000L0060 HU 20.11.2014 007.001 6 (27) Ezen irányelv végső célja, hogy elérje az elsőbbségi veszélyes anyagok kiküszöbölését, és hozzájáruljon a természetesen előforduló anyagok háttérértékekhez közeli koncentrációjának eléréséhez. (28) A felszíni és a felszín alatti vizek elvben megújuló természeti erőforrások; különösen a felszín alatti víz jó állapotának biztosítása korai cselekvést és a védelmi intézkedések stabil és hosszú távú tervezését kívánja a kialakulása és megújulása közötti természetes időköz miatt. A felszín alatti víz jó állapotának elérésére és bármely szennyezőanyag-koncentráció jelentős és tartósan növekvő tendenciájának megfordítására irányuló intézkedések ütemezésekor ezt a természetes időközt figyelembe kell venni. (29) Az ezen irányelvben rögzített célkitűzések elérése és az intézkedési programok kialakítása során a tagállamok ütemezhetik az intézkedési terv lépcsőzetes végrehajtását a teljesítés költségeinek megosztása érdekében. (30) Ezen irányelv teljes és következetes végrehajtásának biztosítása érdekében a határidők bármilyen meghosszabbítása csak megfelelő, egyértelmű és átlátható kritériumok alapján lehetséges, és a tagállamoknak indokolniuk kell azt a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben. (31) Olyan esetekben, ahol az emberi tevékenység vagy a természetes adottságok oly mértékben hatnak egy víztestre, hogy jó állapotának elérése lehetetlen, vagy aránytalanul magas költségekkel járna, kevésbé szigorú környezeti célkitűzések állapíthatók meg megfelelő, egyértelmű és átlátható indokok alapján, és minden gyakorlati lépést meg kell tenni a vizek bármely további állapotromlásának megelőzésére. (32) Különleges körülmények között indokolt lehet, hogy felmentést adjanak a további romlás megelőzésének vagy a jó állapot elérésének követelménye alól, ha ez előre nem látható vagy kivételes körülmények, különösen árvizek és aszályok következménye, vagy olyan, a felszíni víztest fizikai jellemzői megváltozásának, vagy felszín alatti víztestek szintjének módosulásának a következménye, amelyet magasabb rendű közérdek indokolt, feltéve, hogy minden lehetséges lépést megtesznek a víztest állapotát érő kedvezőtlen hatások csökkentésére. (33) Minden vízgyűjtőn törekedni kell a vizek jó állapotának elérésére, úgy, hogy az ugyanahhoz az ökológiai, hidrológiai és hidrogeológiai rendszerhez tartozó felszíni és felszín alatti vizekkel kapcsolatban tett intézkedések összehangoltak legyenek. (34) A környezetvédelem céljából szükséges a minőségi és a mennyiségi szempontok fokozottabban kell integrálni a felszíni és a felszín alatti vizek esetében egyaránt, figyelembe véve a víz természetes körforgását.
2000L0060 HU 20.11.2014 007.001 7 (35) Egy olyan vízgyűjtőn, amelyen a vizek használatának országhatárokon átterjedő hatásai lehetnek, az ezen irányelvben meghatározott környezeti célkitűzések elérésének követelményeit, és különösen minden intézkedési programot a vízgyűjtő kerület egészén kell koordinálni. A Közösség határain túlterjedő vízgyűjtők esetében a tagállamoknak törekedniük kell a megfelelő koordináció biztosítására az érintett nem tagállamokkal. Ezen irányelv hozzá kíván járulni a vizek védelméről és az azokkal való gazdálkodásról szóló nemzetközi egyezményekből, nevezetesen az Egyesült Nemzeteknek a határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelméről és használatáról szóló, a 95/308/EK ( 1 ) tanácsi határozattal jóváhagyott egyezményéből és bármely az annak alkalmazásáról szóló későbbi egyezményből fakadó közösségi kötelezettségek teljesítéséhez. (36) El kell végezni a vízgyűjtő jellemzőinek és az emberi tevékenységek hatásainak elemzését éppúgy, mint a víz használatának gazdasági elemzését. A tagállamoknak rendszeres és összehasonlítható módon kell figyelniük a vizek állapotának fejlődését a Közösség egész területén. Ezekre az információkra azért van szükség, hogy szilárd alapot nyújtsanak a tagállamoknak az ezen irányelvben megállapított célkitűzések elérésére szolgáló intézkedési programok kialakításában. (37) A tagállamoknak ki kell jelölniük az ivóvíz kivételére használt vizeket, és biztosítaniuk kell az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, 1980. július 15-i 80/778/EGK tanácsi irányelv ( 2 ) rendelkezéseinek betartását. (38) A tagállamok által használt gazdasági eszközöknek egy intézkedési terv részét kell képezniük. A vízszolgáltatások költségmegtérülésének elvét figyelembe kell venni, beleértve a vízi környezetben előidézett károkkal vagy kedvezőtlen hatásokkal összefüggő környezetvédelmi és készletgazdálkodási költségeket is, összhangban különösen a szennyező fizet elvével. Ebből a célból szükség lesz a vízellátásra és az iránta felmerülő igényekre vonatkozó hosszú távú előrejelzések alapján a vízgyűjtő kerületekben a vízhasználat elemzésére. (39) Szükséges az olyan események hatásának megelőzése vagy csökkentése, amelyek következtében a víz balesetszerűen szennyeződhet. Az ilyen célú intézkedéseket be kell venni az intézkedési programba. (40) A szennyeződés megelőzését és szabályozását illetően a Közösség vízpolitikájának a kombinált megközelítésen kell alapulnia, amely egyaránt alapul a szennyezésnek a szennyezőforrásnál történő szabályozásán, kibocsátási határértékek megadásával, valamint környezetminőségi szabványok megállapításán. (41) A víz mennyiségét illetően általános elveket kell meghatározni a vízkivételek és víztározások szabályozására, hogy biztosítható legyen az érintett vízrendszerek környezeti fenntarthatósága. ( 1 ) HL L 186., 1995.8.5., 42. o. ( 2 ) HL L 229., 1980.8.30., 11. o. A legutóbb a 98/83/EK irányelvvel (HL L 330., 1998.12.5., 32. o.) módosított irányelv.
2000L0060 HU 20.11.2014 007.001 8 (42) A Közösség jogalkotásában minimális követelményként közös környezetminőségi követelményeket és kibocsátási határértékeket kell megállapítani a szennyező anyagok bizonyos csoportjaira vagy családjaira. Az intézkedéseket az ilyen szabványok elfogadásához közösségi szinten kell biztosítani. (43) Az elsőbbségi veszélyes anyagok bevezetésével, kibocsátásával vagy veszteségével okozott szennyezést meg kell szüntetni, vagy fokozatosan ki kell küszöbölni. A Bizottság javaslatára az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak meg kell állapodnia azokról az anyagokról, amelyeket elsődlegesen kell kezelni, és azokról a meghatározott intézkedésekről, amelyeket minden jelentős szennyezőforrás figyelembevételével foganatosítani kell a víznek az ilyen anyagok által történő szennyeződése ellen, meghatározva a szabályozások költséghatékony és arányos szintjét és azok kombinációját. (44) Az elsőbbségi veszélyes anyagok meghatározásánál figyelembe kell venni az elővigyázatosság elvét, különösen a termék bármilyen potenciálisan kedvezőtlen hatásának meghatározására és a tudományos kockázatelemzésre támaszkodva. (45) A tagállamoknak intézkedéseket kell elfogadniuk a felszíni vizek elsőbbségi anyagok általi szennyeződésének kiküszöbölésére és egyéb anyagok általi szennyeződés fokozatos csökkentésére, amely egyébként megakadályozná a tagállamokat a felszíni víztestekre megállapított célkitűzések elérésében. (46) Ahhoz, hogy biztosítható legyen a nyilvánosság részvétele, beleértve a vízhasználókat is, a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek kialakításában és korszerűsítésében, szükséges biztosítani a megfelelő információkat a tervezett intézkedésekről, és tájékoztatást kell adni azok végrehajtásának előrehaladásról, hogy a nyilvánosságot be lehessen vonni még a szükséges intézkedések felőli végső döntések meghozatala előtt. (47) Ezen irányelv mechanizmusokat kell biztosítson a vizek állapotának javítását nehezítő olyan akadályok kezelésére, amelyek kívül esnek a Közösség vízszabályozásán. A cél, hogy megfelelő közösségi stratégiákat fejlesszenek ki ezen akadályok leküzdésére. (48) A Bizottságnak évente korszerűsített tervet kell közreadnia azokról az új kezdeményezésekről, amelyeket a vízügyi politika terén javasolni szándékozik. (49) Ezen irányelv részeként műszaki előírásokat kell kidolgozni, amelyek összehangolt megközelítésmódot biztosítanak a Közösségben. A vizek állapotának értékelésére szolgáló kritériumok fontos előrelépést jelentenek. Az egyes műszaki elemek összhangba hozását a műszaki fejlődéssel, a monitoring, a mintavételi és elemzési módszerek szabványosítását bizottsági eljárással kell elfogadni. A vízgyűjtő kerületjellemzésére és a vizek állapotának értékelésére szolgáló kritériumok teljes megértésének és következetes alkalmazásának elősegítésére, a Bizottság irányelveket fogadhat el ezeknek a kritériumoknak az alkalmazásáról. (50) Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozatnak ( 1 ) megfelelően kell elfogadni. ( 1 ) HL C 184., 1999.7.17., 23. o.
2000L0060 HU 20.11.2014 007.001 9 (51) Ezen irányelv végrehajtásával a vizek védelmének bizonyos korábbi szabályozásokban biztosított legalább egyenértékű szintjét kell elérni, amely szabályokat ezért hatályon kívül kell helyezni, amint ezen irányelv vonatkozó rendelkezéseit teljes mértékben átültetik. (52) Ezen irányelv előírásai átveszik az egyes veszélyes anyagok által okozott szennyezések szabályozásának a 76/464/EGK irányelvben ( 1 ) meghatározott kereteit. Azt az irányelvet ezért hatályon kívül kell helyezni, amint ezen irányelv vonatkozó rendelkezéseit teljes mértékben átültetik. (53) Biztosítani kell a vizek védelmét szolgáló előírások teljes körű átültetését és végrehajtását. Az ezen irányelv átültetését szolgáló előírások rendeltetésszerű alkalmazását a Közösség egészében a tagállamok jogalkotása által előírt megfelelő szankciókkal kell biztosítani. Az ilyen szankcióknak hatékonynak, arányosnak és elrettentőnek kell lenniük, ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET: 1. cikk Cél Ezen irányelvnek az a célja, hogy keretet adjon a szárazföldi felszíni vizek, az átmeneti vizek, a parti tengervizek és a felszín alatti vizek védelmének, amely: a) megakadályozza a vízi ökoszisztémák, és tekintettel azok vízszükségletére a vízi ökoszisztémáktól közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák és vizes területek további romlását, védi és javítja azok állapotát; b) elősegíti a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználatot; c) a vízi környezet fokozott védelmére és javítására irányul, többek között célzott intézkedések révén a veszélyes anyagok bevezetésének, kibocsátásának és veszteségeinek fokozatos csökkentésére, továbbá a különösen veszélyes anyagok bevezetéseinek, kibocsátásának és veszteségeinek megszüntetésére vagy fokozatos kivonására; d) biztosítja a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentését, és magakadályozza további szennyezésüket; és e) hozzájárul az árvizek és aszályok hatásainak mérsékléséhez, és ezzel hozzájárul: a fenntartható, kiegyensúlyozott és méltányos vízhasználathoz elegendő, jó minőségű felszíni és felszín alatti víz biztosításához, a felszín alatti víz szennyezettségének jelentős csökkentéséhez, a felségvizek és a tengervizek védelméhez, és ( 1 ) HL L 129., 1976.5.18., 23. o. A 91/692/EGK irányelvvel (HL L 377., 1991.12.31., 48. o.) módosított irányelv.
2000L0060 HU 20.11.2014 007.001 10 a vonatkozó nemzetközi egyezmények célkitűzéseinek eléréséhez, beleértve azokat is, amelyek célja a tengeri környezet szennyezésének megelőzése és kiküszöbölése, olyan, a 16. cikk (3) bekezdése szerinti közösségi intézkedéseken keresztül, amelyek az elsőbbségi veszélyes anyagok bevezetéseinek, kibocsátásának és veszteségeinek megszüntetésére vagy fokozatos csökkentésére irányulnak azzal a végső céllal, hogy a tengeri környezetben elérjék a természetben előforduló anyagok koncentrációja a háttér értékhez közeli értéket és a mesterséges szintetikus anyagoknál a nullához közeli koncentrációt. 2. cikk Fogalommeghatározások Ezen irányelv alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni: 1. Felszíni víz : a szárazföldi vizek, kivéve a felszín alatti vizet; az átmeneti vizek és a parti tengervizek, kivéve a kémiai állapot szempontját, amely szerint a felségvizek is ide tartoznak. 2. Felszín alatti víz : mindaz a víz, amely a föld felszíne alatt a telített zónában található, és közvetlen kapcsolatban van a talajjal vagy az altalajjal. 3. Szárazföldi víz : minden, a földfelszínen álló vagy mozgó víz, és minden felszín alatti víz annak az alapvonalnak a szárazföld felőli oldalán, amelytől a felségvizek szélességét számítják. 4. Vízfolyás : szárazföldi víztest, amely nagyobbrészt a földfelszínen folyik, de amely hosszának egy részén a felszín alatt is áramolhat 5. Tó : álló szárazföldi víztest. 6. Átmeneti vizek : a folyótorkolatok közelében levő felszíni víztestek, amelyek részben sós jellegűek a parti tengervizekhez való közelségük eredményeképpen, de amelyeket alapjában véve az édesvizek beáramlása befolyásol. 7. Parti tengervíz : egy olyan vonal szárazföld felőli oldalán levő felszíni víz, amelynek minden pontja egy tengeri mérföld távolságra van a tenger felőli oldalon annak a vonalnak a legközelebbi pontjától, amelytől a felségvizek szélességét mérik, adott esetben kiterjesztve az átmeneti vizek külső határáig. 8. Mesterséges víztest : emberi tevékenységgel létrehozott felszíni víztestet jelent. 9. Jelentősen (erősen) módosított víztest : felszíni víztest, amely emberi tevékenység általi fizikai változások eredményeként jellegében lényegesen megváltozott, ahogy azt a tagállam a II. mellékletnek megfelelően kijelölte. 10. Felszíni víztest : a felszíni víznek olyan különálló és jelentős eleme, mint például egy tó, egy tározó, egy vízfolyás, folyó vagy csatorna, egy vízfolyás, folyó vagy csatorna része, átmeneti víz vagy parti tengervíz egy szakasza. 11. Víztartó réteg : felszín alatti kőzetréteg vagy kőzetrétegek vagy más földtani képződményekből álló réteg vagy rétegek, amelyek porozitása és vízáteresztő képessége lehetővé teszi a felszín alatti víz jelentős áramlását vagy jelentős mennyiségű felszín alatti víz kitermelését.
2000L0060 HU 20.11.2014 007.001 11 12. Felszín alatti víztest : A felszín alatti víznek egy víztartón vagy víztartókon belül lehatárolható része 13. Vízgyűjtő : egy olyan földterületet jelent, amelyről minden felszíni lefolyás a vízfolyások, folyók, és esetleg tavak sorozatán át a tengerbe folyik egyetlen folyótorkolaton vagy folyódeltán keresztül. 14. Részvízgyűjtő : olyan földterület, amelyről minden felszíni lefolyás a vízfolyások, folyók, és esetleg tavak sorozatán át egy vízfolyás bizonyos pontjához folyik (ami általában egy tó vagy folyók összefolyása). 15. Vízgyűjtő kerület : a szárazföldnek vagy tengernek egy olyan területe, amely egy vagy több szomszédos vízgyűjtőből áll azok felszín alatti vizeivel és parti tengervizeivel együtt, és amelyet a 3. cikk (1) bekezdése a vízgyűjtő-gazdálkodás fő egységeként határoz meg. 16. Hatáskörrel rendelkező hatóság : a 3. cikk (2) vagy (3) bekezdése által meghatározott hatóság vagy hatóságok. 17. A felszíni víz állapota : egy felszíni víztest állapotával kapcsolatos általános kifejezés, amely állapotot a víz ökológiai és kémiai állapota közül a rosszabb határoz meg. 18. A felszíni víz jó állapota : az a felszíni víztest által elért állapot, amikor annak mind ökológiai, mind kémiai állapota legalább jó. 19. A felszín alatti víz állapota : egy felszín alatti víztest állapotával kapcsolatos általános kifejezés, amely állapotot a víz mennyiségi és kémiai állapota közül a rosszabb határoz meg. 20. A felszín alatti víz jó állapota : az a felszín alatti víztest által elért állapot, amikor annak mind mennyiségi, mind kémiai állapota legalább jó. 21. Ökológiai állapot : a felszíni vizekkel kapcsolatban levő vízi ökoszisztémák szerkezetének és működésének minősége, az V. mellékletnek megfelelően osztályozva. 22. Jó ökológiai állapot : egy felszíni víztest állapota az V. mellékletnek megfelelő osztályozás szerint. 23. Jó ökológiai potenciál : egy jelentősen (erősen) módosított vagy mesterséges víztest állapota az V. melléklet vonatkozó feltételei szerint lett megfelelően osztályozva. 24. A felszíni víz jó kémiai állapota : a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjában a felszíni vizekre meghatározott környezeti célkitűzéseket elérő kémiai állapot, azaz egy olyan, a felszíni víztest által elért kémiai állapotot, ahol a szennyező anyagok koncentrációja nem haladja meg a IX. mellékletben és a 16. cikk (7) bekezdésében meghatározott környezetminőségi követelményeket, és más vonatkozó közösségi joganyagban, közösségi szinten megállapított környezetminőségi követelményeket. 25. A felszín alatti víz jó kémiai állapota : egy olyan felszín alatti víztest kémiai állapota, amely az V. melléklet 2.3.2. táblázatban megállapított minden feltételnek megfelel.
2000L0060 HU 20.11.2014 007.001 12 26. Mennyiségi állapot : annak a mértéknek a kifejezése, hogy egy felszín alatti víztestet a közvetlen és közvetett vízkivételek mennyire befolyásolnak. 27. Hasznosítható felszín alatti vízkészlet : a felszín alatti víztest utánpótlódásának hosszú idejű éves átlagos mértéke, levonva a kapcsolatban levő felszíni vizek 4. cikkben részletezett ökológiai minőségi célkitűzéseinek eléréséhez szükséges hosszú távú éves átlagos vízhozamát, hogy elkerülhető legyen az ilyen vizek ökológiai állapotának bármilyen jelentős romlása és az azokkal összefüggő szárazföldi ökoszisztémák bármely jelentős károsodása. 28. Jó mennyiségi állapot : az V. melléklet 2.1.2. táblázatában meghatározott állapot. 29. Veszélyes anyagok : olyan anyagok vagy anyagcsoportok, amelyek toxikusak, biológiailag nem bonthatók és hajlamosak a bioakkumulációra, és az olyan anyagok vagy anyagcsoportok, amelyek az előbbiekkel egyenértékű gondokat okoznak. 30. Elsőbbségi anyagok : a 16. cikk (2) bekezdésnek megfelelően meghatározott és a X. mellékletben felsorolt anyagok. Ezek között az anyagok között találhatók az elsőbbségi veszélyes anyagok, amelyek a 16. cikk (3) és (6) bekezdésének megfelelően meghatározott anyagok, és amelyekre a 16. cikk (1) és (8) bekezdésének megfelelő intézkedéseket kell megtenni. 31. Szennyező anyag : minden olyan anyag, amely szennyeződést okozhat, különösen, amelyet a VIII. melléklet felsorol. 32. Közvetlen bevezetés a felszín alatti vízbe : szennyező anyagok bevezetése a felszín alatti vízbe, a talajon vagy az altalajon való átszivárogtatás nélkül. 33. Szennyezés : olyan, emberi tevékenységből származó anyagok és hő közvetlen, vagy közvetett bevezetését jelenti a levegőbe, a vízbe vagy a talajba, amelyek károsak lehetnek az emberi egészségre, a vízi ökoszisztémák vagy a vízi ökoszisztémáktól közvetlenül függő földi ökoszisztémák minőségére, illetve amelyek az anyagi tulajdon károsodását okozzák, vagy amelyek rontják, vagy befolyásolják a környezet élvezetét vagy más jogszerű használatát. 34. Környezeti célkitűzések : a 4. cikkben megállapított célkitűzések. 35. Környezetminőségi előírás : egy bizonyos anyag vagy az anyagok egy csoportjának koncentrációja a vízben, üledékben vagy biótában, amelyet az emberi egészség és a környezet védelme érdekében nem szabad meghaladni. 36. Kombinált megközelítés : a felszíni vizekbe történő bebocsátások és kibocsátások, a 10. cikkben rögzített megközelítés szerinti szabályozása. 37. Emberi fogyasztásra szánt víz : a 98/83/EK irányelvvel módosított 80/778/EGK irányelv megfelelő definíciója szerinti víz. 38. Vízszolgáltatás : minden olyan szolgáltatás, amely biztosítja a háztartások, közintézmények és bármely gazdasági tevékenység számára: a) a felszíni vagy felszín alatti víz kivételét, duzzasztását, tárolását, kezelését és elosztását;
2000L0060 HU 20.11.2014 007.001 13 b) a szennyvíz összegyűjtését és kezelését végző létesítményeket, amelyek a vizet ezt követően felszíni vizekbe bocsátják ki. 39. Vízhasználat : vízszolgáltatások, és bármely, az 5. cikk és a II. melléklet alapján meghatározott egyéb tevékenység, amelyek jelentős hatással vannak a víz állapotára. Ez a fogalommeghatározás érvényes az 1. cikkre nézve és az 5. cikk, valamint a III. melléklet b) pontja szerint elvégzett gazdasági elemzésre. 40. Kibocsátási határérték : bizonyos paraméterek viszonylatában kifejezett tömege, koncentrációja és/vagy szintje egy kibocsátásnak, amely egyáltalán nem, vagy meghatározott időszakban nem léphető túl. Kibocsátási határértéket meg lehet állapítani bizonyos anyagcsoportokra, családjaira vagy kategóriáira, különösen a 16. cikk alatt meghatározottakra. Az anyagok kibocsátási határértéket általában arra a pontra vonatkozik, ahol a kibocsátott anyagok elhagyják a berendezéseket, meghatározásukkor figyelmen kívül hagyva a hígulást. A vízbe történő közvetett bevezetéseket illetően a szennyvíztisztító telep hatása figyelembe vehető az érintett berendezések kibocsátási határértékeinek meghatározásakor, feltéve hogy ez a környezetvédelem azonos szintjét biztosítja, és feltéve hogy ez nem vezet a környezet magasabb szintű szennyezettségéhez. 41. Kibocsátásszabályozások : szabályozások, amelyek a kibocsátás meghatározott korlátozását követelik meg, például egy kibocsátási határértéket, vagy másként határozva meg a korlátokat, illetve feltételeket egy kibocsátás hatásaira, természetére vagy más jellemzőire, vagy a kibocsátásokat befolyásoló üzemeltetési feltételeket. A kibocsátásszabályozás kifejezés alkalmazása ebben az irányelvben bármely más irányelv előírásaival kapcsolatban, nem tekinthető azon előírások bármilyen tekintetben történő újraértelmezésének. 3. cikk A közigazgatási megállapodások összehangolása a vízgyűjtő kerületekben (1) A tagállamok meghatározzák az országuk területén belül fekvő egyes vízgyűjtőket és ezen irányelv céljára, egyedi vízgyűjtő kerületekbe sorolják őket. A kis vízgyűjtők adott esetben összevonhatók nagyobbakkal, vagy összevonhatók a szomszédos kis vízgyűjtőkkel egyedi vízgyűjtő kerületeket alkotva. A felszín alatti vizeket, amelyek nem tartoznak teljesen egy meghatározott vízgyűjtőhöz, azonosítják, és a legközelebbi vagy a legmegfelelőbb vízgyűjtő kerülethez rendelik. A parti tengervizeket is azonosítják, és a legközelebbi vagy a leginkább megfelelő vízgyűjtő kerülethez, illetve vízgyűjtő kerületekhez rendelik. (2) A tagállamok gondoskodnak a megfelelő közigazgatási megállapodásokról, beleértve a megfelelő hatáskörrel rendelkező hatóságkijelölését is, ezen irányelv szabályainak az országuk területén belül fekvő minden egyes vízgyűjtő körzetben való alkalmazása céljából. (3) A tagállamok biztosítják, hogy az egy tagállam területénél nagyobb területen fekvő vízgyűjtőket egy nemzetközi vízgyűjtő kerülethez rendelik. Az érintett tagállamok kérésére a Bizottság elősegíti az ilyen nemzetközi vízgyűjtő kerületek kijelölését.
2000L0060 HU 20.11.2014 007.001 14 Minden tagállam gondoskodik a megfelelő közigazgatási megállapodásokról, beleértve a megfelelő hatáskörrel rendelkező hatóság kijelölését is, ezen irányelv szabályainak a nemzetközi vízgyűjtő kerületek országuk területén fekvő részein való alkalmazása céljából. (4) A tagállamok biztosítják, hogy összehangolják az ezen irányelv 4. cikkben megállapított, a környezeti célkitűzések elérésére vonatkozó követelményeket, különösen a vízgyűjtő kerület egészére vonatkozó intézkedési programokat. Nemzetközi vízgyűjtő kerületek esetében az érintett tagállamok együtt biztosítják ezt a koordinációt, és erre a célra felhasználhatják a nemzetközi egyezményekből származó meglevő szervezeteket. Az érintett tagállamok kérésére a Bizottság elősegíti az intézkedési programok kialakítását. (5) Ahol a vízgyűjtő kerület túlterjed a Közösség határain, az érintett tagállam, vagy tagállamok a megfelelő koordináció kialakítására törekszenek az érintett nem tagállamokkal azzal a céllal, hogy ezen irányelv célkitűzéseit a vízgyűjtő kerület egészén elérjék. A tagállamok biztosítják ezen irányelv szabályainak alkalmazását saját területükön. (6) A tagállamok egy meglévő nemzeti vagy nemzetközi testületet is meghatározhatnak hatáskörrel rendelkező hatóságként, ezen irányelv alkalmazására. (7) A tagállamok a 24. cikkben említett időpontig kijelölik a hatáskörrel rendelkező hatóságokat. (8) A tagállamok átadják a Bizottságnak a hatáskörrel rendelkező hatóságaik, és minden olyan nemzetközi testület hatáskörrel rendelkező hatóságainak listáját, amelyekben részt vesznek, legkésőbb a 24. cikkben említett dátumot követő hat hónapon belül. Minden egyes hatáskörrel rendelkező hatóságról az I. mellékletben foglalt információkat adják meg. (9) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a (8) bekezdésnek megfelelően megadott információban bekövetkezett bármely változásról, a változás hatálybalépését követő három hónapon belül. 4. cikk Környezeti célkitűzések (1) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben előírt intézkedési programok átültetésére az alábbiak vonatkoznak: a) a f e l s z í n i v i z e k i. a tagállamok a (6) és (7) bekezdésre is figyelemmel, a (8) bekezdés sérelme nélkül végrehajtják a szükséges intézkedéseket, hogy megakadályozzák az összes felszíni víztest állapotának romlását; ii. a tagállamok védik, javítják, és helyreállítják az összes felszíni víztestet, figyelemmel a mesterséges és jelentősen módosított víztestekre vonatkozó iii. pont rendelkezéseire is, azzal a céllal, hogy legkésőbb az ezen irányelv hatálybalépését követő 15 éven belül elérjék a jó állapotot, az V. mellékletben foglalt előírásoknak megfelelően, figyelemmel a (4) bekezdés szerinti hosszabbításokra, és az (5), (6) és (7) bekezdés alkalmazására is, a (8) bekezdés sérelme nélkül;
2000L0060 HU 20.11.2014 007.001 15 iii. a tagállamok védik, és javítják az összes mesterséges és jelentősen módosított víztestet, a jó ökológiai potenciál és jó kémiai állapot elérésének céljából, legkésőbb 15 éven belül ezen irányelv hatálybalépését követően az V. mellékletben foglalt előírásoknak megfelelően, figyelemmel a (4) bekezdés szerinti hosszabbításokra, és az (5), (6) és (7) bekezdés alkalmazására is, a (8) bekezdés sérelme nélkül; iv. a tagállamok végrehajtják a szükséges intézkedéseket a 16. cikk (1) és (8) bekezdésének megfelelően az elsőbbségi anyagok általi szennyezések fokozatos csökkentésének céljából és az elsőbbségi veszélyes anyagok kibocsátásainak, bevezetéseinek és veszteségeinek megszüntetésére vagy kiiktatására az 1. cikkben említett vonatkozó nemzetközi egyezmények sérelme nélkül az érintett tagállamok vonatkozásában; b) a f e l s z í n a l a t t i v i z e k i. a tagállamok végrehajtják a szükséges intézkedéseket a szenynyező anyagok felszín alatti vizekbe történő bevezetésének megelőzésére vagy korlátozására és a felszín alatti víztestek állapotromlásának megakadályozására, a (6) és (7) bekezdés alkalmazására is figyelemmel, a (8) bekezdés sérelme nélkül, valamint a 11. cikk (3) bekezdése j) pontjának alkalmazására is figyelemmel; ii. a tagállamok védik, javítják, és helyreállítják az összes felszín alatti víztestet, és biztosítják az egyensúlyt a felszín alatti víz kitermelése és utánpótlódása között, azzal a céllal, hogy elérjék a felszín alatti vizek jó állapotát, legkésőbb az ezen irányelv hatálybalépését követő 15 évvel, az V. melléklet előírásainak megfelelően, figyelemmel a (4) bekezdésben meghatározott esetleges hosszabbításokra és az (5), (6) és (7) bekezdés alkalmazására is, a (8) bekezdés sérelme nélkül, valamint figyelemmel a 11. cikk (3) bekezdésének j) pontjára is; iii. a tagállamok végrehajtják a szükséges intézkedéseket az emberi tevékenységből származó bármely szennyezőanyagkoncentráció bármilyen jelentős és tartós emelkedésének visszafordítására, a felszín alatti víz szennyezettségének folyamatos csökkentése érdekében. A tendencia visszafordításához szükséges intézkedéseket a 17. cikk (2), (4) és (5) bekezdésének megfelelően teszik meg, figyelembe véve a vonatkozó közösségi jogszabályokban rögzített szabványokat, figyelemmel a (6) és (7) bekezdés alkalmazására is, a (8) bekezdés sérelme nélkül; c) a v é d e t t t e r ü l e t e k r e a tagállamok legkésőbb ezen irányelv hatálybalépését követő 15 éven belül megfelelnek minden szabványnak és célnak, hacsak azok a közösségi jogszabályok, amelyek alapján kijelölték az egyes védett területeket, másként nem rendelkeznek.
2000L0060 HU 20.11.2014 007.001 16 M6 Mayotte, mint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 349. cikkének értelmében vett legkülső régió (a továbbiakban: Mayotte ) tekintetében az a) pont ii és iii. alpontjában, a b) pont ii. alpontjában és a c) pontban említett határidő 2021. december 22. (2) Ahol az (1) bekezdésben foglalt célkitűzések közül egynél több vonatkozik egy meghatározott víztestre, a legszigorúbbat alkalmazzák. (3) A tagállamok akkor minősíthetnek egy felszíni víztestet mesterségesnek vagy jelentősen módosítottnak, ha: a) a víztest hidromorfológiai jellemzőinek megváltoztatása, amely szükségessé válhat a jó ökológiai állapot eléréséhez, jelentős mértékben káros hatással lehet: i. a tágabb környezetre; ii. a hajózásra, beleértve a kikötői létesítményeket vagy a szabadidős tevékenységekre; iii. olyan tevékenységekre, amelyek céljából a vizet tározzák, mint az ivóvízellátás, energiatermelés vagy az öntözés; iv. folyószabályozásra, árvízvédelemre, a területi vízrendezésre; vagy v. egyéb, ugyanilyen fontos fenntartható emberi fejlesztési tevékenységekre; b) a víztest mesterséges vagy megváltoztatott jellemzői által szolgált hasznos célok műszaki megvalósíthatatlanság vagy aránytalan költségek miatt nem érhetőek el más, a környezet szempontjából jóval előnyösebb eszközzel. Az ilyen minősítést és az okait külön megemlítik a 13. cikkben megkívánt vízgyűjtő-gazdálkodási tervben és hatévente felülvizsgálják. (4) M6 Az (1) bekezdésben megállapított határidőket meg lehet hosszabbítani a víztestekre vonatkozó célkitűzések fokozatos elérése érdekében, feltéve, hogy nem következik be további romlás az érintett víztest állapotában az összes alábbi feltétel teljesülése esetén: a) a tagállamok megállapítják, hogy ésszerű becslés szerint a víztestek állapotának összes szükséges javítása nem érhető el az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül, az alábbi okok legalább egyike miatt: i. a javítások megkívánt mértéke csak a határidőt meghaladó időszakokban érhető el a műszaki megvalósíthatóság miatt; ii a javítások végrehajtása a megadott határidőn belül aránytalanul költséges lenne;
2000L0060 HU 20.11.2014 007.001 17 iii. a természeti viszonyok nem engedik meg a víztest állapotának időben történő javítását. b) A határidő meghosszabbítását és annak okait külön megemlítik, és megmagyarázzák a 13. cikk szerint megkívánt vízgyűjtő-gazdálkodási tervben. c) A meghosszabbításokat korlátozzák a vízgyűjtő-gazdálkodási terv legfeljebb két további korszerűsítéséig, kivéve azokat az eseteket, ahol a természeti viszonyok olyanok, hogy a célkitűzések nem érhetők el ezen az időtartamon belül. d) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervben rögzítik a 11. cikk által megkövetelt intézkedések összefoglalását, amelyek a víztestek megkívánt állapotra hozásához fokozatosan szükségesek a meghosszabbított határidőig, ezeknek az intézkedéseknek az átültetését késleltető bármely okot, és a végrehajtásuk várható időrendjét. A korszerűsített vízgyűjtő-gazdálkodási tervbe belefoglalják az intézkedések végrehajtásának ellenőrzését, és az esetleges kiegészítő intézkedés összefoglalását. (5) A tagállamok kevésbé szigorú környezeti célkitűzések elérését is megcélozhatják, mint amelyeket az 1. cikk alatt követelnek meg olyan sajátos víztestekre, amelyeket annyira befolyásolt az emberi tevékenység, az 5. cikk (1) bekezdése értelmében, vagy amelyek természetes állapota olyan, hogy ezeknek a célkitűzéseknek az elérése nem valósítható meg vagy aránytalanul költséges lenne, és az alábbi feltételek mindegyike teljesül: a) az ilyen emberi tevékenység által szolgált környezeti és társadalmigazdasági célkitűzések nem érhetők el más módon, amelyek jelentősen jobb környezetvédelmi változatot jelentenek aránytalan költségek előidézése nélkül; b) a tagállamok biztosítják felszíni vizek esetén, a lehető legjobb ökológiai és kémiai állapot elérését, figyelembe véve a hatásokat, amelyeket nem lehet ésszerű módon elkerülni az emberi tevékenység vagy a szenynyezés természete miatt, felszín alatti vizek esetén, a lehetséges legkisebb változást a felszín alatti víz jó állapotában, figyelembe véve a hatásokat, amelyeket nem lehet ésszerű módon elkerülni az emberi tevékenység vagy a szennyezés természete miatt; c) nem következik be további romlás az érintett víztestben; d) a kevésbé szigorú környezeti célkitűzések meghatározását és annak okait kifejezetten megemlítik a 13. cikkben megkívánt vízgyűjtőgazdálkodási tervben és ezeket a célkitűzéseket hatévente felülvizsgálják.
2000L0060 HU 20.11.2014 007.001 18 (6) A víztestek állapotának időszakos leromlása nem jelenti ezen irányelv megszegését, ha ez természetes ok vagy vis maior következménye, amelyek kivételesek és ésszerűen előre nem láthatóak, főként a szélsőséges árvizek és a hosszú idejű aszályok, vagy az ésszerűen előre nem látható balesetekből származó körülmények eredménye, amikor az alábbi feltételek mindegyike teljesül: a) minden megvalósítható lépést megtesznek az állapot további romlásának megelőzésére és azért, hogy ne veszélyeztessék ezen irányelv célkitűzéseinek megvalósulását más víztestekben, amelyekre e körülmények nincsenek hatással; b) a feltételek, amelyek esetén a körülmények kivételesnek és előre nem láthatónak nyilváníthatók, beleértve a megfelelő indikátorok elfogadását is, a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben rögzítve vannak; c) az ilyen kivételes körülmények között szükséges intézkedések szerepelnek az intézkedési programban, és nem veszélyeztetik a víztest minőségének helyreállását a körülmények megszűnése után; d) a kivételes vagy előre nem látható körülmények hatásait évente számba veszik, és a (4) bekezdés a) pontjában kifejtett okokat is figyelembe véve, minden lehetséges intézkedést megtesznek, hogy a víztest állapota a gyakorlatilag lehetséges legrövidebb időn belül visszaálljon az említett körülmények hatása előtti állapotra; e) a körülmények hatásainak, és az a) és d) pontoknak megfelelően megtett vagy megteendő ilyen intézkedéseknek az összefoglalását beépítik a vízgyűjtő-gazdálkodási terv következő korszerűsítésébe. (7) A tagállamok nem szegik meg ezt az irányelvet, ha az eredménytelenség a felszín alatti víz jó állapotának, egy felszíni vagy felszín alatti víztest jó ökológiai állapotának, vagy adott esetben, jó ökológiai potenciáljának elérésében, vagy állapotromlásának megelőzésében, egy felszíni víztest fizikai jellemzőinek újabb keletű módosulásának vagy a felszín alatti víztestek szintjében beállt változásoknak a következménye, vagy
2000L0060 HU 20.11.2014 007.001 19 új, fenntartható emberi fejlesztési tevékenység következménye az eredménytelenség annak megakadályozásában, hogy egy felszíni víztest kiváló állapota jó állapotúvá romoljon, és az összes alábbi feltétel teljesül: a) minden lehetséges lépést megtesznek a víztest állapotára gyakorolt ártalmas hatás mérséklésére; b) e változtatások okait a 13. cikkben megkívánt vízgyűjtő-gazdálkodási terv részletesen tartalmazza, és a célkitűzéseket hatévente felülvizsgálják; c) e változtatások vagy módosítások oka elsőrendű közérdek és/vagy ha a hasznokat, amelyek a környezet és a társadalom számára az (1) bekezdésben meghatározott célokból fakadnak, felülmúlják e változások hasznai az emberi egészség, az emberi biztonság megtartása vagy a fenntartható fejlődés tekintetében; d) a víztest megváltoztatásával vagy módosításával szolgált hasznos célkitűzések a műszaki megvalósíthatóság vagy az aránytalan költségek miatt nem érhetők el más olyan módon, ami a környezet számára jóval előnyösebb. (8) A (3), (4), (5), (6) és (7) bekezdések alkalmazása során a tagállam biztosítja, hogy az alkalmazás nem zárja ki vagy veszélyezteti állandó jelleggel az ezen irányelvben foglalt célkitűzések teljesítését az ugyanazon a vízgyűjtő kerületen belüli más víztestek esetén, és összhangban van az egyéb közösségi környezeti joganyaggal. (9) Lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy az új rendelkezések alkalmazása, beleértve a (3), (4), (5), (6) és (7) bekezdés alkalmazását is, biztosítsa a védelemnek legalább ugyanazt a szintjét, mint a meglévő közösségi joganyag. 5. cikk A vízgyűjtő kerület jellemzői, az emberi tevékenység környezeti hatásainak vizsgálata és a vízhasználat gazdasági elemzése (1) Minden tagállam biztosítja, hogy minden vízgyűjtő kerületre vagy egy nemzetközi vízgyűjtő kerületnek az országa területén belüli részére elvégzi: a vízgyűjtő kerület jellemzőinek elemzéseit, az emberi tevékenységnek a felszíni és a felszín alatti vizek állapotára gyakorolt hatásának vizsgálatát, és a vízhasználatok gazdasági elemzését a II. és III. mellékletben felsorolt műszaki előírások szerint, és, hogy azt legkésőbb ezen irányelv hatálybalépését követő négy éven belül befejezik. (2) Az (1) bekezdésben említett elemzéseket és vizsgálatokat legkésőbb ezen irányelv hatálybalépését követő 13 éven belül, és azt követően hatévente, felülvizsgálják, és ha szükséges korszerűsítik.
2000L0060 HU 20.11.2014 007.001 20 6. cikk Védett területek jegyzéke (1) A tagállamok gondoskodnak olyan jegyzék vagy jegyzékek kialakításáról, amelyek vízgyűjtő kerületenként tartalmaznak minden olyan területet, amelyet a közösségi joganyag alá tartozó különleges védelmet kívánó területként jelöltek ki, felszíni és felszín alatti vizeik védelme érdekében, vagy a közvetlenül a víztől függő élőhelyek és fajok megőrzése céljából. Biztosítják, hogy a jegyzék ezen irányelv hatálybalépését követően, legkésőbb négy éven belül elkészüljön. (2) A jegyzék vagy jegyzékek minden, a 7. cikk (1) bekezdése alatt meghatározott víztestet és minden, a IV. mellékletben foglalt védett területet tartalmaznak. (3) A védett területek jegyzékét vagy jegyzékeit minden vízgyűjtő kerület esetében folyamatosan felülvizsgálják és naprakész állapotban tartják. 7. cikk Az ivóvíz kivételére használt vizek (1) A tagállamok minden vízgyűjtő kerületen belül: meghatároznak minden víztestet, amelyet emberi fogyasztásra szánt vízkivételre használnak átlagosan napi 10 m 3 -nél több víz biztosítására vagy több mint 50 személy ellátására, és meghatározzák azokat a víztesteket, amelyeket a jövőben ilyen használatra szánnak. A tagállamok az V. mellékletnek megfelelően megfigyelik azokat a víztesteket, amelyek az V. melléklet szerint átlagosan napi 100 m 3 -nél több vizet biztosítanak. (2) A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben meghatározott víztestek nemcsak a 4. cikk ezen irányelv felszíni vizekre vonatkozó követelményeinek megfelelő célkitűzéseit teljesítik, ide értve a 16. cikk alapján közösségi szinten megállapított minőségi követelményeket is, hanem, hogy az alkalmazott vízkezelési módszer figyelembevételével és a közösségi joganyagnak megfelelően, a keletkező víz megfelel a 98/83/EK irányelvvel módosított 80/778/EGK irányelv követelményeinek. (3) A tagállamok biztosítják a kijelölt víztestek szükséges védelmét, azzal a céllal, hogy elkerüljék minőségük romlását, és ezzel csökkentsék az ivóvíz előállítása során szükséges vízkezelés mértékét. A tagállamok védőövezeteket alakíthatnak ki az ilyen víztestek számára. 8. cikk A felszíni és felszín alatti vizek és a védett területek állapotának megfigyelése (1) A tagállamok gondoskodnak a vizek állapotának megfigyeléséhez programok kidolgozásáról azért, hogy a vizek állapota minden egyes vízgyűjtő kerületben összehangolt és átfogó módon áttekinthető legyen: felszíni vizek esetén az ilyen programok kiterjednek: i. a víztérfogatra és a vízszintre vagy vízhozamra olyan mértékben, amennyire azt a kémiai állapot és az ökológiai potenciál indokolja; és ii. az ökológiai és a kémiai állapotra, és az ökológiai potenciálra,