Uwe CORSEPIUS, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2013. december 23. (OR. en) 18165/13 ADD 6 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató Az átvétel dátuma: 2013. december 20. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: ENV 1234 ENER 599 IND 387 TRANS 692 ENT 355 SAN 553 Uwe CORSEPIUS, az Európai Unió Tanácsának főtitkára SWD(2013) 532 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA Amely a következő dokumentumokat kíséri: A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a Tiszta levegőt Európának programról, Javaslat az Európai Parlament és a Tanács irányelve a közepes tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról, Javaslat az Európai Parlament és a Tanács irányelve egyes légköri szennyezőanyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről és a 2003/35/EK irányelv módosításáról, Javaslat a Tanács határozata a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi egyezményhez csatolt, a savasodás, az eutrofizáció és a talajközeli ózon csökkentéséről szóló 1999. évi jegyzőkönyv módosításáról Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a SWD(2013) 532 final számú dokumentumot. Melléklet: SWD(2013) 532 final 18165/13 ADD 6 DG E 1A HU

EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 18.12.2013 SWD(2013) 532 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA Amely a következő dokumentumokat kíséri: A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a Tiszta levegőt Európának programról Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács irányelve a közepes tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács irányelve egyes légköri szennyezőanyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről és a 2003/35/EK irányelv módosításáról Javaslat: a Tanács határozata a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi egyezményhez csatolt, a savasodás, az eutrofizáció és a talajközeli ózon csökkentéséről szóló 1999. évi jegyzőkönyv módosításáról {COM(2013) 917 final} {COM(2013) 918 final} {COM(2013) 919 final} {COM(2013) 920 final} {SWD(2013) 531 final} HU HU

1. A PROBLÉMA MEGHATÁROZÁSA 1.1. Szakpolitikai háttér A levegőszennyezés súlyos környezeti és egészségügyi károkat okoz. Ezek következtében 2010-ben több mint 400 000 korai elhalálozás történt és az EU területének 62%-án ezen belül a Natura 2000 ökoszisztémák 71%-án mutatkoztak eutrofizációs hatások. Az egészségügyi károk külső költségei együttesen 330 940 milliárd euró közé tehetők. A közvetlen gazdasági károk közül a kiesett munkanapok 15 milliárd euró, az egészségügyi költségek 4 milliárd euró, a terméshozam-kiesés 3 milliárd euró, az épületek állagromlása pedig 1 milliárd euró összegű veszteséget jelentettek. E problémákra válaszul az EU és a nemzetközi közösség is új levegőszennyezés-politikai intézkedéscsomagot dolgozott ki. Utólagos értékelés készült az uniós politika főbb elemeiről: a 2005-ös levegőszennyezési tematikus stratégiáról, a környezeti levegő minőségéről szóló irányelvekről 1, a nemzeti kibocsátási határértékekről szóló irányelvről 2, valamint egy sor forráskorlátozás jellegű jogszabályról. A szakpolitikai fellépés a kibocsátás számottevő csökkenését eredményezte 1990 és 2010 között, ami általánosságban megoldást hozott a savas esők (savasodás) problémájára az EUban. 3 A szálló porra visszavezethető egészségügyi hatások 2000 és 2010 között mintegy 20%- kal enyhültek. 4 A levegő minőségére vonatkozó politika átfogó struktúrája koherens, de a tényleges megfelelés érdekében nagyobb összhangot kell teremteni a forráskorlátozás, a határértékek és a környezeti levegő minőségére vonatkozó normák között. 1.2. Főbb megoldatlan problémák Az előrelépések ellenére továbbra is számottevő negatív hatásokkal kell számolni. A levegőszennyezés az első számú halálozási ok az EU-ban: tízszer több korai elhalálozás következik be miatta, mint a közúti balesetek miatt, 5 ami súlyosan megterheli az egészségügyet és jelentős termelékenység-kiesést is okoz. Az ökoszisztémát érintő legfőbb megoldatlan probléma az eutrofizáció. E folyamat az EU legértékesebb ökoszisztémáinak háromnegyedét fenyegeti, veszélybe sodorva a Natura 2000 hálózatból származó évi 200 300 milliárd eurós bevételt. 1 2 3 4 5 2008/50/EK és 2004/107/EK irányelv. 2001/81/EK irányelv. A kibocsátáscsökkenés a nagy tüzelőberendezésekből származó kén-dioxid-kibocsátás uniós szabályozásának, valamint a közúti közlekedésben felhasznált tüzelőanyagok szigorú kéntartalomelőírásainak köszönhető, mely utóbbi lehetővé tette az Euro 4-es és annál korszerűbb katalizátorok bevezetését. 2010-ben a szálló por 379 420, az ózon 26 500 korai elhalálozás kiváltó oka volt. Az EUROSTAT statisztikai jelentései alapján a halálos kimenetelű közúti baleseteknek 2010-ben nagyságrendileg 35 000 áldozata volt az EU-27-ben. HU 2 HU

E helyzethez kapcsolódik két konkrét megoldatlan probléma. Először is a levegőminőségi előírások számos esetben sérülnek: az EU levegőminőség-ellenőrzési övezeteinek egyharmada lépi túl a szálló porra (PM 10 ) vonatkozó, egynegyedük pedig a nitrogén-dioxidra (NO 2 ) vonatkozó határértékeket. Másodsorban még a meglévő uniós szabályozás maradéktalan betartása sem elegendő a hosszú távú célkitűzések teljesüléséhez. Az előrejelzések szerint 2020-ban várhatóan még mindig 340 000 korai elhalálozás következhet be a PM 2,5 és a talajközeli ózon miatt. 1.3. A kiváltó okok A levegőminőségi előírások túllépése A dízelkibocsátásokra visszavezethető NO 2 és NO x megfelelési problémák Jóllehet 1993 és 2009 (az Euro 1 és az Euro 5) között négyszeresen megszigorodtak a dízelüzemű gépjárművek NO x -kibocsátásának határértékei, a valós vezetési körülményeket tekintve mégis enyhén nőtt azok becsült átlagos NO x -kibocsátása. Ez a megfelelés hiányának jelenlegi egyetlen és legfőbb kiváltó oka. A kisméretű tüzelőberendezések és a koncentrált helyi szennyezés okozta súlyos szállópormegfelelési problémák Azok az esetek, amikor a szállóporszennyezés a legsúlyosabban túllépi a határértékeket, a háztartási szilárd tüzelőanyag-égetésre vezethetők vissza, ráadásul egyes földrajzi helyeken a kibocsátók magas koncentrációja olyan topográfiai adottságokkal párosul, amelyek megakadályozzák a szennyeződés tényleges eloszlását. 6 A nemzeti és helyi szintű fellépések közötti gyenge koordináció, valamint a regionális és helyi kapacitáshiány tovább nehezíti és költségesebbé teszi a megfelelést A hatóságok gyakran késve intézkednek a levegőszennyezés visszaszorítása érdekében. Ez részben összefügg azzal, hogy nincsenek megfelelő kapacitásaik a szennyezéscsökkentő intézkedések kidolgozására, végrehajtására és nyomon követésére. Hatékonyabb koordinációra volna szükség a nemzeti kibocsátási határértékekhez kapcsolódó nemzeti programok és a környezeti levegő minőségére irányuló cselekvési tervek között. Az EU a jelenlegi állás szerint nem fogja tudni teljesíteni hosszútávú levegőminőségi céljait A 2020 után is fennmaradó egészségügyi problémákért számos ágazat felelős A szálló por és az ózon koncentrációjában minden fontosabb ágazatnak része van, ezért ezek mindegyikét figyelembe kell venni. A költséghatékony kibocsátáscsökkentés szempontjából nagyobb potenciál rejlik azon ágazatokban, amelyeket az eddigi intézkedések a legkevésbé érintettek (pl. mezőgazdaság, közepes méretű tüzelőberendezések, nem közúti, mozgó gépek és nemzetközi hajózás). 7 6 7 Több fontos európai csomópontban folyamatos a határértékek túllépése, ilyen például: Milánó, Madrid, Barcelona, London és több más agglomeráció. Különösen igaz ez azokra az országokra, amelyek még nem jelentettek be kén-dioxid- és/vagy nitrogénoxid-kibocsátásellenőrzési övezeteket. HU 3 HU

A mezőgazdaság ammóniakibocsátása a fennmaradó környezeti hatások fő oka A mezőgazdaság az ammóniakibocsátások 90%-áért felelős és az eutrofizáció elsődleges kiváltó tényezője. Az ágazatban tág kiaknázatlan ek rejlenek a költséghatékony kibocsátáscsökkentésre; ezek jelentős része a mezőgazdasági termelők számára is előnyös lenne. A tartós háttérszennyezés miatt a helyi intézkedések önmagukban nem képesek hatékonyan csökkenteni a hatásokat A fő problémaforrásokhoz számottevő háttértényezők 8 járulnak, amelyek kívül esnek az illetékes helyi hatóságok ellenőrzésén. Ezek egy része nemzeti szintű és e szinten kezelhető probléma, de jelentős (a PM 2,5 esetében 50% fölötti, az NH 3 esetében 60% fölötti) arányban fordulnak elő országhatárokon átívelő problémák is. 9 1.4. A probléma várható fejleményei A PM 10 és a NO 2 terén a megfelelési szint 2020-ra lényegesen javulni fog. Tartós problémák főként a csomópontokban (pl. Róma, Lisszabon), illetve azokban a régiókban alakulnak ki, ahol továbbra is bevett dolog szénnel fűteni a háztartásokban (pl. Lengyelország, Bulgária, Csehország és Szlovákia), és ahol a magas népsűrűség miatt nagyszámú népesség van kitéve a veszélyeknek. 2020-ra várhatóan valamennyi tagállam teljesíteni tudja nemzeti kibocsátási határértékeit. Az alapforgatókönyv szerint az Euro 6 szabványok bevezetésével 2017-től teljes körűen sikerül szabályozni a dízelüzemű könnyűgépjárművek valós NO x -kibocsátásait. 10 Ez létfontosságú a megfelelés 2020-ig történő megvalósulásához. Az egészségügyi hatások azonban a teljes megfelelés esetén is csak egyötödükkel csökkennek 2025-re, az eutrofizációs hatás pedig alig enyhül. 2. A SZUBSZIDIARITÁS ELEMZÉSE A jogalap a Szerződés 192. cikkének (1) bekezdése. Az uniós szintű fellépés folytatását indokolja a levegőszennyezés tartós határokon átívelő jellege, valamint az olyan termékek hozzájárulása, amelyeket a belső piaccal összefüggő okokból uniós szinten kell szabályozni. A szennyezés csökkentéséből következő egészségügyi és környezeti előnyök kiegyensúlyozzák a ráfordításokat, biztosítva az intézkedés arányosságát. Az illetékes szolgálatok tanulmányozzák azt is, hogyan lehet optimálisan megosztani a kibocsátáscsökkentés felelősségét a tagállamok és az EU között. 8 9 10 A mért szennyezésszintek a specifikus helyi forrásokból (például ipari létesítményekből vagy városi közlekedésből) származó szennyezések és a háttérszennyezés összegéből adódnak össze, mely utóbbiban regionális és nagy hatótávolságú szennyezőforrások egyaránt szerepet játszhatnak. Az Európai Megfigyelő és Értékelő Program (EMEP) becslései. Az alapforgatókönyv feltételezi az Euro 6-os szabványnak való megfelelés megvalósulását, mivel az elfogadott szabályozásba bele van foglalva ez az ambíció; az intézkedés megvalósítása műszaki kivitelezési mechanizmusok kérdése. HU 4 HU

3. CÉLKITŰZÉSEK A hosszútávú stratégiai cél olyan levegőminőség elérése, amely mellett jelentősen csökkennek az emberi egészségre és környezetre gyakorolt káros hatások és kockázatok. Két általános célkitűzés került meghatározásra: A jelenlegi levegőminőségre irányuló politikáknak való megfelelés, valamint a nemzetközi vállalásokkal való következetesség biztosítása legkésőbb 2020-ig. A negatív egészségügyi és környezeti hatások további csökkentésének megvalósítása a 2030-ig tartó időszakban. 4. SZAKPOLITIKAI VÁLASZTÁSI LEHETŐSÉGEK, A HATÁSOK ELEMZÉSE, A LEHETŐSÉGEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA AZ ELSŐ (2020-AS) CÉLKITŰZÉS ESETÉBEN 4.1. Figyelembe vett ek Az alapforgatókönyv biztosítja a felülvizsgált Göteborgi Jegyzőkönyv által előírt kibocsátáscsökkentések megvalósulását. A hatásvizsgálat öt további et vett száma a megfelelési probléma megoldására: egy új uniós forrásszabályozást; szigorított (a göteborginál szigorúbb) nemzeti kibocsátási határértékeket; a tagállami fellépésekhez nyújtott fokozott uniós támogatást; a szigorúbb nemzetközi ellenőrzés támogatását; és a környezeti levegő minőségéről szóló irányelvek módosítását. 4.2. A hatások vizsgálata Az alapforgatókönyv biztosítja a levegőminőségi szabványok széles körű érvényesülését, amennyiben az Euro 6 bevezetésével megoldódik a dízelüzemű könnyűgépjárművek valós kibocsátásának problémája. Ami a fennmaradó megfelelési problémákat illeti, az övezetek 13-19 %-a belül esik az 5µg/m3 határértéken, és csak 6-8%-uk lépi túl azt (szennyezőanyagtól függően). A helyi levegőszennyezés csökkentésére irányuló további tagállami intézkedések viszonylag könnyen meg tudnák oldani az első kategória problémáit. A második kategória esetében a házi tüzelőberendezések (a legfőbb szállóporforrások) szabályozása a szilárd tüzelőanyag korlátozásával és a tüzelőanyag-váltás támogatásával oldható meg (pl. a strukturális alapokból), a NO 2 -szennyezés a dízelüzemű járművek forgalomkorlátozása révén kezelhető. Az új forrásszabályozás, illetve a nemzeti kibocsátási határértékek további szigorítása nem tudná hatékonyan kezelni a fennmaradó határértéktúllépések tényleges helyi forrásait. A 2025 2030-as időszakra vonatkozó elemzés tehát a fenti eket vette figyelembe. 4.3. A ek összehasonlítása Az alapforgatókönyv széles körű megfelelést biztosít, a 2020-ig tartó időszakban a fennmaradó problémákért a helyi szennyezési források a felelősek. Ez utóbbiakat helyi szintű intézkedésekkel lehet hatékonyan szabályozni, melyeket uniós szinten a strukturális változások például a tüzelőanyag-váltás finanszírozása támogathat. A környezeti levegő minőségére vonatkozó irányelveket nem volna helyénvaló enyhíteni; ezek végrehajtása teljesíthető cél. HU 5 HU

5. SZAKPOLITIKAI LEHETŐSÉGEK, A HATÁSOK ELEMZÉSE, A LEHETŐSÉGEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A MÁSODIK (2025-2030-AS) CÉLKITŰZÉS ESETÉBEN 5.1. Figyelembe vett ek A hatásvizsgálat az alapforgatókönyv mellett öt további et vett figyelembe, az alábbi, 1. táblázatnak megfelelően. 1. táblázat: A 2025 2030-as időszakra figyelembe vett szakpolitikai ek 1. 6A. 6B. 6C. 6D. 6E. Alapforgat ókönyv Az alapforgatókönyv és a PM 2,5 Az alapforgatókönyv és a PM 2,5 Az alapforgatókönyv és a PM 2,5 Az alapforgatókönyv és a PM 2,5 Megfelelés a WHO-iránymutatásokban technikailag kivitelezhetőtechnikailag kivitelezhetőtechnikailag kivitelezhetőtechnikailag kivitelezhetőszereplő értékeknek (az eltérés >100 %- maximális csökkentése közöttimaximális csökkentése közöttimaximális csökkentése közöttimaximális csökkentése közöttios csökkentése a PM 2,5 esetében) eltérés 25 %-os csökkentése eltérés 50 %-os csökkentése eltérés 75 %-os csökkentése eltérés 100 %-os csökkentése Az intézkedések a szálló por egészségügyi hatásaira összpontosítanak, mert azok károsabbak és pénzben is kifejezhetők, így könnyen összevethetők a költségekkel. A szálló por ellenőrzése ugyanakkor az ózonszintért, az eutrofizációért és a savasodásért felelős szennyezőanyagokat is érinti, így a szóban forgó ek ezeket a hatásokat is enyhítik. A 6E., vagyis a WHO irányértékeinek való megfelelés 2030-ig nem valósítható meg strukturális, valamint műszaki jellegű változások nélkül. A cél hosszú távon történő teljesítésének ét a későbbiekben fogják vizsgálni. 5.2. A hatások vizsgálata A teljes hatásvizsgálat mind 2025-re, mind 2030-ra vonatkozóan tartalmaz elemzést; a rövidség kedvéért ez az elemzés csak a 2025-re vonatkozó eredményeket ismerteti. 5.2.1. Egészségügyi és környezeti hatások Az egészségügyi és környezeti hatásoknak a 2005-ös állapotokhoz képest megvalósult százalékos csökkenését az alábbi 2. táblázat ismerteti: HU 6 HU

2. táblázat: Az egészségügyi és környezeti hatások százalékos csökkenése 2005-höz képest 2005 1. 6A 6B 6C 6D PM 2,5 -kitettség miatti korai elhalálozások 494000-38 % -42 % -46 % -50 % -54 % Ózon-kitettség miatti korai elhalálozások 24600-28 % -29 % -30 % -33 % -39 % Eutrofizáció, nem védett övezetek (négyzetkilométer) 1125-21 % -24 % -28 % -34 % -40 % Savasodás, nem védett övezetek (négyzetkilométer) 161-71 % -77 % -81 % -85 % -87 % A 6C. az alapforgatókönyvhöz képest további egyharmaddal csökkenti a PM 2,5 egészségügyi hatásait (50 %-os csökkentés 38 %-kal szemben), miközben az eutrofizációs hatások az alapforgatókönyvhöz viszonyítva több mint felével csökkennek (34 %-os csökkenés 21 %-kal szemben). 5.2.2. Gazdasági hatások A gazdasági hatásokat az alábbi 3. táblázat ismerteti, millió euróban kifejezve (többletköltségek az 1. hez (alapforgatókönyv) viszonyítva, illetve százalékos növekedés az alapforgatókönyvhöz képest): 3. táblázat: A különböző ek gazdasági hatásai 1. 6A. 6B. 6C. 6D. EU-28, 2025 87171-221 0,25 % 1202 1,38 % 4629 5,31 % 47007 53,9 % Az egyes SNAP 11 ágazatoktól elvárt erőfeszítéseket a 4. táblázat ismerteti, millió euróban és az 1. hez viszonyított százalékos növekedésben kifejezve: 4. táblázat: Egyes SNAP ágazatoktól elvárt erőfeszítés 1. 6A. 6B. 6C. 6D. Energiatermelés 9561 44 0,46 % 125 1,31 % 470 4,92 % 3519 37 % Házi tüzelőberendezések 9405 74 0,78 % 497 5,29 % 1680 18 % 17791 189 % Ipari tüzelőberendezések 2513 19 0,75 % 156 6,20 % 641 25 % 1811 71 % Ipari folyamatok 5017 17 0,34 % 125 2,49 % 331 6,61 % 3964 79 % Tüzelőanyag-kitermelés 695 0 0,00 % 0 0,00 % 6 0,81 % 583 84 % Oldószerhasználat 1176 1 0,08 % 2 0,15 % 56 4,76 % 12204 1038 % Közúti szállítás 48259 0 0,00 % 0 0 % 0 0 % 0 0 % Nem közúti, mozgó gépek 8760 1 0,01 % 5 0,06 % 145 1,66 % 1451 17 % Hulladék 1 6 786 % 7 941 % 9 1154 % 9 1203 % Mezőgazdaság 1783 59 3,33 % 285 16 % 1292 72 % 5675 318 % Összesen 87171 221 0,25 % 1202 1,38 % 4629 5,31 % 47007 54 % A SNAP ágazatok egyes tevékenységtípusokat jelölnek (pl. tüzelőberendezések, oldószerhasználat), amelyek különféle gazdasági szektorokban valósulhatnak meg (vegyipar, finomítók stb.). A 6C. az egyes gazdasági szektorokat tekintve a mezőgazdaságban az adott szektor által kitermelt érték 0,22 %-ának, a finomítók esetében 0,1 %-ának, minden más iparág esetében jelentősen kisebb arányának megfelelő többletráfordítást követel meg. 11 Selected Nomenclature for Air Pollution (Légszennyező anyagok válogatott nómenklatúrája) HU 7 HU

A közvetlen gazdasági előnyöket és a külső költségek összegét az 5. táblázat ismerteti. További intézkedésekkel a külső költségek az alapforgatókönyvhöz viszonyítva évente 60 200 milliárd euróval csökkenhetnének; ebből több mint 4,5 milliárd euró közvetlen megtakarításként jelentkezne. 5. táblázat: A levegőszennyezés csökkenéséből adódó gazdasági előnyök 2025, EU-28 6A. 6B. 6C. 6D. Elvesztett munkanapok közvetlen gazdasági előnyök az alapforgatókönyvhöz képest (millió euró) 726 1421 2137 2831 Az épített környezet károsodása közvetlen gazdasági előnyök az alapforgatókönyvhöz képest (millió euró) 53 106 145 162 Takarmány-értékveszteség közvetlen gazdasági előnyök az alapforgatókönyvhöz képest (millió euró) 61 101 278 630 Egészségügyi költségek összesen közvetlen gazdasági előnyök az alapforgatókönyvhöz képest (ha vannak adatok) 219 437 657 886 Közvetlen gazdasági előnyök az alapforgatókönyvhöz képest 1 059 2 065 3 237 4 509 A levegőszennyezés külső költségeinek csökkentése az alapforgatókönyvhöz képest (alsó becslés) 14 997 29 767 44 686 59 642 A levegőszennyezés külső költségeinek csökkentése az alapforgatókönyvhöz képest (felső becslés) 50 317 100 937 150 853 200 074 Az összesített GDP-hatás még a 6C. esetében is rendkívül csekély, mindössze 0,025 %. Ha a makrogazdasági elemzésben a termelékenység növekedését is figyelembe vesszük, az teljes mértékben kiegyenlíti a GDP-hatást, a további közvetlen előnyök (egészségügy, termények és épített örökség) pedig a GDP 0,007 %-ának megfelelő nettó nyereséget eredményeznek. 5.2.3. Társadalmi hatások A vizsgált ek mindegyikének csekély a foglalkoztatási hatása (a 6C. esetében 2000 új munkahely keletkezik, ami még belül van a bizonytalansági határon), a munkatermelékenység növekedésének figyelembe vétele nélkül. Ha ez utóbbival is számolunk, nettó munkahely-teremtés lesz az eredmény (37 112 ezer munkahely). 5.2.4. Versenyképesség és a kkv-kra kifejtett hatás A legjelentősebb mértékben érintett ágazatok a mezőgazdaság és a kőolaj-finomítási ágazat. A hatás mértéke minden esetben a bruttó hozzáadott érték 1 %-ának megfelelő küszöbön belül vagy annak értéke körül alakul, vagyis megfelelő mozgástér marad a többletköltségek tekintetében. A kkv-kra kifejtett hatás a mezőgazdasági intézkedések, valamint a közepes méretű tüzelőberendezésekre vonatkozó intézkedések esetében számottevőek. A közepes méretű tüzelőberendezések esetében ez a hatás a bruttó működési eredmény 2,4%-a alá szorítható (lásd lent). A mezőgazdasági intézkedések a nagyobb létesítményekre összpontosíthatók, amelyek a kapacitás nagy részét lefedik, a fennmaradó hatások pedig a Vidékfejlesztési Alapból nyújtott megfelelő támogatással kezelhetők. 5.2.5. A 2050-ig szóló hosszútávú célkitűzés megvalósítási pályája A WHO 10 µg/m 3 -es határértéke alatti háttér-pm 2,5 -koncentráció gyakorlatilag mindenütt megvalósítható lenne az EU területén (a terület 99,5 %-án, ami a kitett népesség 99 %-át érintené) megfelelő strukturális változtatások és technológiai fejlesztés megvalósításával. A szükséges kibocsátáscsökkentések megvalósításának indikatív pályáját a 6. táblázat ismerteti. 6. táblázat: Kibocsátáscsökkentési pálya a WHO irányértékek 2050-ig történő megvalósításához; kibocsátás (ezer tonna), a 2005-ös szinthez viszonyított kibocsátáscsökkenés EU-28 2005 2025 2030 2040 2050 HU 8 HU

SO2 NO x PM 2,5 NH 3 Illékony szerves vegyületek 8172 11538 1647 3928 9259 5.3. A ek összehasonlítása -79 % -82 % -87 % -91 % -65 % -70 % -78 % -83 % -48 % -54 % -64 % -72 % -30 % -38 % -42 % -48 % -50 % -55 % -64 % -71 % A 7. táblázat a választási ek alapforgatókönyvhöz viszonyított hatásainak összehasonlítását ismerteti: 7. táblázat: A választási ek alapforgatókönyvhöz viszonyított hatásainak összehasonlítása 2025, EU-28 6A. 6B. 6C. 6D. Költségek az alapforgatókönyvhöz képest (millió EUR) 221 1202 4629 47007 Egészségügyi költségek további csökkentése az alapforgatókönyvhöz képest (referenciaév: 2005) Eutrofizációs hatások további csökkentése az alapforgatókönyvhöz képest (referenciaév: 2005) 10 % 21 % 32 % 43 % 16 % 33 % 62 % 90 % GDP-hatás, a termelékenység-növekedést figyelembe véve 0 007 % 0 009 % 0 000 % - A levegőszennyezés külső költségeinek csökkentése az alapforgatókönyvhöz képest (alsó becslés) A levegőszennyezés külső költségeinek csökkentése az alapforgatókönyvhöz képest (felső becslés) Egyéb közvetlen előnyök 333 644 1080 1678 14 997 29 767 44 686 59 642 50 317 100 937 150 853 200 074 A 6C. esetében az előnyök meghaladják a költségeket, a 6D. kiegészítő intézkedéseinek azonban több a költsége, mint a haszna. Ezért a 6C. az előnyben részesített. 5.3.1. Érzékenységi elemzés A 6C. en elvégzett kiterjedt érzékenységi elemzés a következő következtetésekre jutott: az éghajlat-változási politika kedvező hatással van a levegőminőségre, de egymagában nem elegendő a hosszútávú levegőminőségi célkitűzés 2050-ig történő megvalósulásához; a 6C. en túlmenően az eutrofizáció és az ózon egészségügyi hatásai alacsony költségek (a megfelelés költségeinek 1%-os növekedése) mellett enyhíthetők; megvan a uniós metáncsökkentési célkitűzés rögzítésére alacsony költségek mellett vagy költségek nélkül; 12 a stratégiai célkitűzések alternatív forgatókönyvek segítségével továbbra is teljesíthetők. 12 A globális optimalizációs forgatókönyv nem veszi figyelembe a metángázt annak a többi ózonelőanyagétól eltérő élettartama (és ózonképző hatásának eltérő időtartamai) miatt. HU 9 HU

5.4. Az előnyben részesített megvalósításának eszközei Általánosságban a szakpolitikai terület legfőbb megvalósítási eszköze a nemzeti kibocsátási határértékekről szóló irányelv, amelynek intézkedései a nemzeti kibocsátáscsökkentési programok, az emissziókataszterek és előrejelzések, valamint az ökoszisztéma-megfigyelési rendszerek javítására is irányulnak, csekély adminisztrációs terhek (6,9 millió eurós induló költség, a későbbiekben pedig 2,5 millió eurós éves költség) mellett. A jelenlegi és kidolgozás alatt lévő uniós forráskorlátozási jogszabályok az elvárt csökkentés 52 75 %-át valósítják meg valamennyi szennyezőanyag esetében, az ammónia kivételével, amely esetében ez az arány mindössze 25 % (az ipari kibocsátásokról szóló irányelv eredményeképpen). A közepes méretű (1 50 MW névleges hőteljesítményű) tüzelőberendezések uniós szintű szabályozása költséghatékony intézkedés lenne: jelentős és költséghatékony kibocsátáscsökkentés valósítható meg a szálló por, a nitrogén-oxidok és a kén-oxidok esetében; az érdekelt szereplők éves összköltsége 400 millió euróra csökkenthető, ha a másodlagos nitrogén-oxid-korlátozási intézkedések csak az új berendezések egy részét érintik; az adminisztratív költségek minimális szintre csökkenthetők, ha az előírások csak a berendezések nyilvántartásba vételére vonatkoznak. Az előnyben részesített a Göteborgi Jegyzőkönyvnek megfelelő kibocsátáscsökkentés, a berendezésekre vonatkozó regisztrációs kötelezettséggel kiegészítve. Ez az intézkedések kkv-kra kifejtett hatását bruttó működési eredményük 0,1 2,4%-ára csökkenti. 6. NYOMON KÖVETÉS ÉS ÉRTÉKELÉS A levegőminőséggel kapcsolatos uniós politika nyomon követését és értékelését számos mutató és mechanizmus szolgálja (pl. az EEA és az EMEP jelentései). Ezek alkalmazhatók a felülvizsgált hatáscsökkentési célkitűzések eredményeinek értékelésére is. A nemzeti kibocsátási határértékekről szóló irányelv új kibocsátáscsökkentési előírásainak nyomon követése a kataszterekre és előrejelzésekre vonatkozó szigorúbb szabályok alapján valósul meg. A szóban forgó szakpolitika ötéves ciklusok alapján kerül felülvizsgálatra, első ízben legkésőbb 2020-ban. HU 10 HU