VÁLTOZÁSOK A TÁRSASÁGI ADÓBAN ÉS

VÁLTOZÁSOK A TÁRSASÁGI ADÓBAN ÉS A KÜLÖNADÓBAN 2008-TÓL Az Országgyűlés 2007. november 12-én elfogadta az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényt. Ebben módosul 2008. január 1-jétől, egyes esetekben visszamenőleges hatállyal, illetve egy esetben 2008. szeptember 1-jével a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXI. törvény (Tao.), valamint az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi XLIX. törvény (Különadó tv.) és az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (Eva). TÁRSASÁGI ADÓ. Adóalanyok Új adóalany az európai területi együttműködési csoportosulás. E gazdálkodó szervezet az Európai Parlament és a Tanács rendelete, valamint az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2007. évi XCIX. törvény előírásai alapján hozható létre a tagállamok, a regionális és helyi hatóságok határ menti, transznacionális és interregionális együttműködései nehézségeinek leküzdése céljából. Magyarországon az európai területi együttműködési csoportosulás nonprofit gazdálkodó szervezetként hozható létre, elsődlegesen gazdasági tevékenység végzésére nem alapítható, de végezhet vállalkozási tevékenységet. Az európai területi együttműködési csoportosulás az alapítványokra, társadalmi szervezetekre vonatkozó előírások megfelelő alkalmazásával állapítja meg az adóalapját. Ez azt jelenti, hogy a kedvezményezett (célszerinti) tevékenységének eredménye nem képez adóalapot, társasági adókötelezettsége vállalkozási tevékenysége alapján állhat fenn. Közhasznú szervezetté minősítése esetén amelyet a vonatkozó törvény lehetővé tesz a közhasznú besorolásának megfelelő előírások alapján határozza meg az adóalapját. Közhasznú besorolás hiányában azonban adómentességben nem részesül. Kedvezményezett tevékenysége: 1. az alapszabályban nevesített cél szerinti tevékenység, ideértve az e tevékenységhez kapott támogatást, juttatást is; 2. a kizárólag a cél szerinti tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékesítésének ellenértéke, bevétele; 3. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a cél szerinti tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel, azzal, hogy a bevételt e kamat és hozam nélkül kell számításba venni. 2008-tól külföldi vállalkozónak minősül a külföldi illetőségű személy is, ha belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet. A külföldi vállalkozónak 2008-tól nem kell az adóalapot meghatározni az adóévben elszámolt költségek, ráfordítások együttes összegének 12 százaléka alapján, ha az általános előírások szerint meghatározott adóalapja ennél kisebb. Jövedelem- (nyereség-) minimum A Tao. 2007. július 1-jétől bevezetett előírása szerint mentesül e kötelezettség alól az adózó,

ha az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár érte. A hatályos adótörvény szerint az elemi kár az elemi csapás okozta olyan kár, amelynek mértéke eléri a megelőző adóév, évesített árbevételének 15 százalékát. Ezt változtatja a módosítás azzal, hogy kiveszi az elemi kár fogalmából a mértéket, és azt a menteség feltételénél írja elő, amelynek következtében akkor is jogosult az adózó figyelmen kívül hagyni adókötelezettsége megállapításakor a jövedelem- (nyereség-) minimumra vonatkozó előírásokat, ha több elemi csapás együttes hatásaként éri a megelőző adóévi árbevételének legalább 15 százalékát jelentő kár. Adóalap Az adóalapot érintő változások részben már a 2007. évi adókötelezettségnél, illetve 2008-tól alkalmazandóak. 1. 2007-től alkalmazható módosítások a) az ellenérték nélkül kapott szolgáltatás csökkenti az adóalapot, b) a 2007. január 1-je előtt térítés nélkül átvett eszközöknél a 2006. december hatályos előírásokkal azonosan az időbeli elhatárolásból visszavezetett (bevételként elszámolt) összeg a csökkentő tétel, c) a fejlesztési tartalék felhasználható a műemlék épület, építmény, valamint az önkormányzati rendelettel helyi egyedi védelemben részesített épület, építmény beruházásokra. 2. 2008-tól alkalmazható módosítások a) a kedvezményezett eszközátruházás, kedvezményezett átalakulás során kivezetett eszköz alapján akkor nem kell/lehet módosítani az adóalapot, ha az adózó alkalmazza az adóhalasztásra vonatkozó előírásokat, és ezt bejelenti az adóhatóságnak; adminisztráció egyszerűsítés, a bejelentéshez már a 2007. évi adóbevallásnál sem - kell csatolni a a kötelezettség vállalást tartalmazó dokumentumokat, b) a maradványértéken nyilvántartott eszközre értékcsökkenési leírás az épület, építmény kivételével csak akkor vehető figyelembe, ha a maradványértéken történő kimutatás a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának következménye. c) az adómentes fejlesztési tartalékképzés lehetősége az adózás előtti eredmény 50 százalékára nő, meghagyva a maximális (500 millió forint) összeget, d) a bírság, büntetés, adózási és társadalombiztosítási jogkövetkezmény elengedése miatt elszámolt bevétel akkor is levonható az adóalapból, ha az elengedés és kivetés ugyanabban az adóévben történt, e) a K+F közvetlen költség háromszorosával, legfeljebb adóévenként 50 millió forinttal az adózás előtti eredmény akkor csökkenthető, ha az adózó a kutatást a felsőoktatási intézménnyel, a Magyar Tudományos Akadémiával, továbbá bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézettel, kutatóhellyel (ideértve az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államnak a megfelelő szervezetét is) írásban kötött szerződés alapján közösen végzi, függetlenül annak helyétől (de minimis támogatás). Átmeneti előírás szerint 2007. december 31-én hatályos rendelkezések szerint lehet eljárni utoljára a 2011. adóévben, ha az alapkutatást, az alkalmazott kutatást vagy a kísérleti fejlesztést az adózó 2008. január 1-je előtt megkezdte. 2

d) a támogatások közül kikerül a szerződésen alapuló konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott utólag kapott/adott engedmény, vagy a szerződésben meghatározott fizetési határidőn (esedékességen) belül történt pénzügyi rendezés esetén kapott/adott legfeljebb a késedelmi kamattal arányos, nem számlázott engedmény is. e) A bejelentett részesedés értékesítésekor keletkező árfolyamnyereség adózás előtti eredményből történő levonásának feltételeként előírt tartási idő két évről egy évre csökken. Fogalomváltozás: A részesedés bejelentésekor nem kell csatolni a szerzésre vonatkozó okiratot. f) A helyi iparűzési adóval a közhasznú társaság, illetve közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, vizitársulat, szociális szövetkezet is csökkentheti az adóalapot. Nem a Tao. módosításaként jelenik meg, de kihat annak alkalmazására az adózás rendjéről szóló törvénynek az adótartozást meghatározó új rendelkezése. E szerint, ha jogszabály valamely kedvezmény igénybevételét ahhoz köti, hogy az adózónak ne legyen adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, e feltétel vizsgálata során az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás összegét csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetés összegével (nettó adótartozás). A módosítás a törvényjavaslat szerint 2007. novemberben hatályba lép, ami azt jelenti, hogy már a 2007. adóévi társasági adókötelezettség és az ún. feltöltési kötelezettségnél is alkalmazható, ha a bevallás e napot követi, illetve a kötelezettség e napot követen esedékes. Az adóalapban érvényesíthető kedvezmények közül a helyi iparűzési adó adóalapból történő levonásának, a mikrovállalkozásoknál a létszám növelése alapján igénybe vehető kedvezménynek feltétele, hogy az adózónak ne legyen az adóév utolsó napján az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása. Ezen kívül a közhasznú szervezeteknek (alapítvány, társadalmi szervezet, köztestület), az egyháznak, illetve a közhasznú társaságnak, a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak kell vizsgálnia, hogy van e nyilvántartott adótartozása, ha az adományokról igazolást állított ki. Ennek fennállása ugyanis azzal jár, hogy az adomány teljes összege növeli az adóztatható jövedelmet e szervezeteknél. 2008-tól megszűnő adóalap-kedvezmények az önkormányzatnak bérbe adott lakásbérleti díja alapján érvényesíthető kedvezmény, a műemlékké nyilvánított ingatlan állam által garantált hitel igénybevételével történő helyreállításához, felújításához felvett kamat alapján érvényesíthető kedvezmény. Átmeneti rendelkezés 2007. december 31-én hatályos társasági adótörvény előírása szerint járhat el az adózó. a műemlékké nyilvánított ingatlan helyreállításához, felújításához felvett hitel kamata alapján, ha az állam által garantált hitel igénybevételére vonatkozó szerződést 2007. december 31-éig megkötötte. ha a lakást 2008. január 1. napja előtt bérbe adta az önkormányzatnak. Adómérték 10 százalékos adókulcs 2008-tól 50 millió forint adóalapig érvényesíthető. Az alkalmazás feltételei: az adózó nem vesz igénybe a törvény alapján adókedvezményt, 3

az adóévben legalább egy fő a foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma, (azon személyek nélkül, akiknek a jövedelme alapján kizárólag egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettsége áll fenn), az adózó adóalapjának az adóévben és az azt megelőző adóévben legalább a jövedelem- (nyereség-) minimum összegével kell megegyezni (ez nem vonatkozik azokra az adózókra, amelyeknek nem kell a jövedelem- (nyereség-) minimumra vonatkozó előírásokat alkalmazni, például akit elemi kár ért), az adózónak az adóévben meg kell felelnie az államháztartásról szóló törvényben (15. ) meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének. az adóév első napján érvényes minimálbér évesített összege kétszeresének és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzatának megfelelő összegre kell bevallani nyugdíj és egészségbiztosítási járulékot a korábbi másfélszeres helyett. (Kivételként megmarad a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló kormányrendelet 3. számú melléklete szerinti kistérség, illetve 5. számú melléklete szerinti település valamelyikében működő adózóknál az adóév első napján érvényes minimálbér évesített összege és a foglalkoztatottak létszámának szorzata alapján történő bevallott járulék). Rendelkezik a jogszabály arról is, hogy a jövedelem- (nyereség-) minimumra előírt feltételt átalakuláskor a jogutód adózónak az átalakulás évében kezdődő adóévében a jogelőd átalakulás napját megelőzően lezárt adóéve adóalapját kell figyelembe vennie e feltétel vizsgálatakor előző adóévi adóalapként. Ez az átalakulás formájától függően a megelőző adóévi adóalappal egyező (szervezeti formaváltáskor), összesített (egyesüléskor), illetve a végleges vagyonmérleg(ek) alapján megosztott (szétváláskor). E rendelkezés alkalmazásában beolvadáskor az átvevő adózó jogelődnek is minősül, ami azt jelenti, hogy a beolvadás évét megelőző évi (lezárt) adóbevallásában szereplő adóalapot össze kell vonni a beolvadó megelőző (lezárt) adóéve adóalapjával. Új előírás, hogy a 10 százalékos adókulcs alkalmazásával elért adómegtakarítást, (amely a 10 százalékos kulccsal adózott adóalap 6 százaléka) meghatározott célra lehet felhasználni. Ennek nyomon követéséhez a 10 százalékos adókulcs alkalmazása miatt meg nem fizetett adót az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kell kimutatni és a lekötése adóévét követő négy adóévben, a következő célokra lehet felhasználni, (attól is függően, hogy az adózó a kedvezményes adókulcs alkalmazásával kapott támogatást, a közösségi előírások alapján miként kezelte): a) beruházásra kivéve a fejlesztési tartalék terhére elszámolt beruházást, a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként, térítés nélkül átvett eszköz címen, valamint az olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházást, amely tárgyi eszközre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést; felhasználható azonban a fejlesztési tartalék terhére el nem számolt műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény beruházásra, b) korábban munkanélküli személy, illetve a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló vagy pályakezdő foglalkoztatására tekintettel elszámolt személyi jellegű kifizetésre, c) a pénzügyi intézménnyel kötött hitelszerződés alapján (ideértve a pénzügyi lízinget is) fennálló kötelezettség csökkentésére. 4

A felhasználáskor a lekötött tartalékot fel kell oldani. Meg kell fizetni azonban a feloldott résszel egyező adót és késedelmi pótlékot, ha azonban az adózó a feloldást követő 30 napon belül, ha a fenti célok megvalósítása nélkül oldja azt fel, a lekötés adóévét követő negyedik adóévet követő adóév első hónapja utolsó napjáig, ha a lekötés évét követő negyedik adóév végéig nem használja fel, a megszűnése napját követő 30 napon belül, ha jogutód nélküli megszűnés napjáig nem használja fel, a feloldást követő 30 napon belül, ha a lekötött tartalék feloldása nem a (a következőkben hivatkozott) közösségi támogatási szabályok elszámolásának megfelelően történt. Az adóalap 6 százaléka az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában állami támogatásnak minősül. A felhasználástól és az adózó tevékenységétől függ, hogy mely közösségi jogot kell figyelembe venni. a) az elsődleges mezőgazdasági termelést is végző adózónál az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendelet (1857/2006/EK rendelet) 4. cikkében foglalt az adóévben igénybe vett támogatásnak minősül, feltéve, hogy a lekötött tartalékot kizárólag beruházásra, vagy beruházás céljára felvett hitel törlesztésére használja fel; A Bizottság 1857/2006/EK rendelete 4. cikkének fontosabb előírásai 1. E rendelet feltételei szerint a mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozások vehetnek igénybe támogatást. Nem érvényesíthetnek azonban e vállalkozások sem támogatást, ha az exporttal kapcsolatos tevékenységhez, különösen az exportált mennyiséghez, értékesítési hálózat létrehozásához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódik. Importárukkal szemben hazai termékek felhasználásának ösztönzéséhez kapcsolódik. A mezőgazdasági üzem nehéz helyzetben lévőnek minősül. A közös piacszervezések létrehozásáról szóló tanácsi rendeletekben megállapított tiltások vagy korlátozások megszegését jelentő célokhoz, még akkor sem, ha ilyen tiltások és korlátozások csak a közösségi támogatásokra vonatkoznak, 2. A támogatás (támogatás intenzitás) nem haladhatja meg a 40 %-ot. 3. Az elszámolható kiadások közé tartoznak a következők: Ingatlanok építése, megszerzése vagy fejlesztése, gépek és berendezések ideértve a számítógépes szoftvereket is a piaci érték erejéig, olyan nem építési célra szánt földvásárlás, amely a beruházás elszámolható költségének legfeljebb 10 %-ába kerül. 4. Nem támogatható víztelenítő vagy öntözőberendezések megvásárlása, kivéve, ha a beruházás a korábbi vízfelhasználást a korábbi szint legalább 25 %-ával csökkenti, egyszerű pótló (szinten tartást szolgáló) beruházás. 5. A beruházásnak különösen a következő célt kell szolgálni: a termelési költségek csökkentése, 5

minőségjavítása, a természeti környezet megóvása és minőségének javítása vagy a higiéniai körülmények vagy az állatjólét színvonalának javítása. b) más adózónál csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül (ahogyan a hatályos törvény szerint is), vagy ha az adózó a lekötött tartalékot kizárólag beruházásra, vagy beruházás céljára felvett hitel törlesztésére használja fel, akkor választása szerint a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak tekintendő. Ez 2008. január 1-jén az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 70/2001/EK rendelet (70/2001/EK rendelet) 4. cikkében foglalt támogatást jelenti. A 70/2001/EK rendelet 4. cikkének fontosabb előírásai 1. E rendelet feltételei szerint a kis- és középvállalkozások vehetnek igénybe támogatást. Nem érvényesíthető azonban e rendelet szerint támogatás, ha az halászati és akvakultura termékek és a mezőgazdasági termékek elsődleges előállításhoz kapcsolódódik, valamint a tejet és tejterméket helyettesítő termékek előállításához és forgalmazásához, exporttal kapcsolatos tevékenységhez, különösen az exportált mennyiséghez, értékesítési hálózat létrehozásához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódik, importárukkal szemben hazai termékek felhasználásának ösztönzéséhez kapcsolódik. 2. A támogatás (támogatás intenzitás) kisvállalkozások esetében 15 százalék, középvállalkozások esetében 7,5 százalék. Ha viszont a beruházás regionális támogatásra jogosító területen történik (Magyarország egész területe ilyennek minősül), akkor a támogatás a régióra meghatározott mérték, de, a Közép-magyarországi régióban legfeljebb 30 százalék, 15 százalékponttal növelt értéke a többi régióban, Az EK Szerződés I. mellékletében meghatározott mezőgazdasági termékek feldolgozását vagy forgalmazást szolgáló beruházáshoz a Közép-magyarországi régióban legfeljebb 40 százalék, a többi régióban 50 százalék. A regionális támogatási térkép szerinti magasabb mérték alkalmazásának további feltétele, hogy a beruházást az az adózó öt évig üzemelteti és 25 százalékban saját forrásból valósítja meg. 3. Az elszámolható kiadások közé tartoznak a következők: Ingatlanok (telek, épület), gépek és berendezések, felszerelések, a szállítási ágazatban a vasúti jármű. A csökkentett adókulcs miatti támogatás az adóbevallás benyújtása adóévében minősül igénybevett állami támogatásnak. Adókedvezmények a) A filmgyártási támogatás, a K+F költség alapú adókedvezmények az adóalapban érvényesített kedvezmények mellett érvényesíthetők a bevezetésük évére visszamenőleges hatállyal. b) fejlesztési adókedvezmény 2008-tól január 1-jétől ismét igényelhető jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, korábban már használatba vett, állati eredetű élelmiszert előállító létesítmény jogszabályban meghatározott élelmiszer-higiéniai feltételeinek megteremtését szolgáló beruházáshoz. 6

2008-tól január 1-jétől ismét igényelhető jelenértéken legalább 100 millió forint értékű szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházáshoz. Bármely, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, az alapkutatást, az alkalmazott kutatást vagy a kísérleti fejlesztést szolgáló beruházáshoz (Átmeneti rendelkezés). 2008. szeptember 1-jétől igényelhető adókedvezmény (EU jóváhagyás esetén) Jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházáshoz, ha az adózó a jegyzett tőke felemelése keretében kibocsátott részvények (vagy egy részük) a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott szabályozott piacra bevezeti. Az adókedvezmény akkor érvényesíthető, ha az adózó a részvények szabályozott piacra történő bevezetésének a napját követően, de legkésőbb az e napot követő harmadik év utolsó napjáig megkezdi a beruházást. A szabályozott piac a tőkepiaci törvény szerint a hazai tőzsde mellett bármely uniós tagállam tőzsdéjét is jelenti. További feltételek: a részvényeknek a szabályozott piacra történő bevezetésétől a beruházás megkezdésének évét követő ötödik adóév végéig a szabályozott piacra bevezetett részvények együttes névértékének folyamatosan el kell érnie az adózó jegyzett tőkéjének legalább 50 százalékát, az adózó a részvényeknek a szabályozott piacra történő bevezetésétől a beruházás megkezdésének évét követő ötödik adóév végéig nem alakul át, az adózó által a jegyzett tőke felemelése keretében kibocsátott és a szabályozott piacra bevezetett részvények együttes kibocsátási értéke az adókedvezmény iránti kérelemben, bejelentésben szereplő elszámolható költség folyó áron számított összegének legalább az 50 százalékát eléri, a szabályozott piacra bevezetett részvények tekintetében a kérelem, a bejelentés benyújtásakor az adózónak legalább 25 részvényese van, vagy a szabályozott piacra bevezetett részvények legalább 25 százalékát meghaladó részvények olyan részvényesek tulajdonában vannak, akiknek (amelyeknek) egyike sem rendelkezik a szabályozott piacra bevezetett részvények névértékének 5 százalékát elérő részesedéssel. c) Egyes kedvezmények közösségi támogatásként történő minősítése 2008-tól. A kis- és középvállalkozások által az adózás előtti eredménycsökkentésként érvényesített meghatározott feltételeknek megfelelő beruházási adóalap-kedvezmény, a hátrányos térségben üzembe helyezett egyes tárgyi eszközök egyösszegű leírása az adóalapban, valamint a kis-és középvállalkozások adókedvezménye a 10 százalékos adókulccsal történő adózás által érvényesített támogatáshoz hasonlóan minősül állami támogatásnak. Veszteségelhatárolás a) A módosítás 2008-tól egyértelművé teszi, hogy önellenőrzéskor, ellenőrzéskor engedély csak az önellenőrzéssel, ellenőrzéssel feltárt veszteségre kérhető. Ez alól csak az jelent kivételt, ha az önellenőrzés, ellenőrzés okán válik utólag engedélykötelessé az adóévi veszteség. b) Beolvadáskor a jogutód az átalakulás formájától függetlenül az adókötelezettség keletkezésének korábbi időpontjától köteles számítani az időszakot, és ha a jogelőd adókötelezettsége korábban keletkezett azt kell figyelembe vennie. 7

Szokásos piaci ár a) A kapcsolt vállalkozásoknak előírt, a szokásos piaci ár meghatározására vonatkozó nyilvántartás alól mentesíti a törvény azokat az adózókat, amelyekben az állam rendelkezik közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással, a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságot. b) Ha a kapcsolt vállalkozás részére történik természetben osztalékfizetés nem szokásos piaci áron, akkor alkalmazni kell a társasági adótörvénynek a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítására vonatkozó szabályait. Az átmeneti rendelkezések szerint az új előírás alkalmazása szempontjából nem az osztalékról történő döntés időpontja, hanem az osztalék juttatásának időpontja a meghatározó, így azt a 2007. december 31-ét követően teljesített osztalékokra alkalmazni kell. c) A módosítás szerint 2008-tól az adózás előtti eredménymódosítás alapjául szolgál minden megállapodás, amely alapján a kapcsolt vállalkozások egymás számára terméket értékesítnek, vagy szereznek be, szolgáltatást nyújtanak, vesznek igénybe, ha az ügyletet nem szokásos piaci áron bonyolítják. Fizetendő adó A külföldön fizetett (fizetendő) adó társasági adóba történő beszámítására vonatkozó hatályos előírásban 2008-tól két módosítás jelenik meg. b) A külföldről származó jövedelem meghatározásánál az árbevétel, bevétel arányában történő számításnál azokkal a költségekkel, ráfordításokkal, adózás előtti módosító tételekkel kell számolni, amelyek közvetlenül sem a külföldről, sem a belföldről származó bevétel megszerzéséhez nem kapcsolhatók, azaz elszámolásuk mindkét bevételhez történt. c) A magyar adóba legfeljebb az egyezménynek megfelelő mértékkel levont adó, (de változatlanul legfeljebb a külföldről származó jövedelemre az átlagos adókulccsal számított adó) számítható be. Fogalmak A bejelentett részesedés fogalmából kikerül, hogy az adóhatóságnak történő bejelentéshez csatolni kell a részesedés megszerzésére vonatkozó szerződést, okiratot. Az ellenőrzött külföldi társaság fogalma a következők szerint módosul nemcsak az a társaság minősülne ellenőrzött külföldi társaságnak, amelynek a székhelye, a telephelye külföldön van, hanem az is, amelynek az illetősége külföld (amely lehet olyan belföldi jogszabály alapján létesített társaság, amely az üzletvezetési helyének külföldre helyezése miatt válik külföldi illetőségűvé), nem minősülne viszont ellenőrzött külföldi társaságnak az a személy, amelynek a székhelye, a telephelye vagy az illetősége az Európai Unió valamely tagállamában, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet valamely tagállamában vagy olyan államban van, amellyel a Magyar Köztársaságnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén, nem tartalmazza a fogalom, hogy valódi gazdasági jelenlét esetén nem minősül a személy ellenőrzött külföldi társaságnak, akkor sem, ha nem vagy minimális adót fizet. Ez azt jelenti, hogy 2008-tól kizárólag az adómérték dönti el, hogy egy társaság ellenőrzött külföldi társaság vagy nem. 8

A foglalkoztatottak átlagos állományi létszámára adott fogalom módosítása szerint az adózónak a Központi Statisztika Hivatal által az adóévben érvényes munkaügyi statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott, az adóév első napján hatályos kiadványa alapján kell az átlagos állományi létszámot meghatározni. Kimaradt a fogalomban a kiadvány címére utalás. A jogdíj fogalmának pontosításával a fogalom jobban megfelel a háttérjogszabályok előírásainak, illetve pontosan definiálja, hogy mely jogok, átruházásakor lehet az ellenértéket jogdíjnak tekinteni. Ez utóbbiba nem tartozik a védjegy, a kereskedelmi név, az üzleti titok átruházása. A kedvezményezett átalakulás fogalmának pontosításával egyértelművé teszi a módosítás, hogy a kedvezményezett átalakulás egyik fogalmi ismérve, hogy az átalakulásban résztvevő társaságok tagjai a jogutód által az átalakítás keretében kibocsátott részesedést kapjanak, és e mellett legfeljebb meghatározott mértékű pénzeszközt kaphatnak. A tagok részére visszavásárolt részesedés juttatása tehát nem felel meg a feltételeknek. Pontosítja a módosítás a korábban munkanélküli fogalmát, a nyilvántartott munkanélküli kifejezés helyébe a nyilvántartott álláskereső kifejezést használva, megfelelve a foglalkoztatási törvényben használ kifejezésnek. Korábbi célszervezeteket érintő változás A külön jogszabályban foglaltak szerint kiemelt vagy feltételes tanúsítvánnyal (korábban célszervezeti kijelöléssel) rendelkező adózók is mentesülhetnek a 2006. végéig felhalmozott adómentes eredménytartaléknak az adózás előtti eredményhez történő hozzáadása alól, ha mind a három adóévben rendelkeznek kiemelt vagy feltételes tanúsítvánnyal és a bértámogatásra jogosító megváltozott munkaképességű, egészségkárosodott dolgozók foglalkoztatási aránya az adóévben, és azt követő két évben évente átlagosan eléri, vagy meghaladja a 70 százalékot. Ha nem mind a három évben felelnek meg a feltételeknek, vagy valamelyik feltételnek, akkor a harmadik adóévben 20 százalék pótlékkal növelten kell az adómentes eredménytartalékkal megnövelni az adózás előtti eredményüket. Egyéb módosítás Hatályon kívül helyezte a módosítás a részlegesen átalakuló szövetkezetre utalásokat, amely a hatályos törvényben az adókötelezettség keletkezésére, az átalakulásokra, a beruházási adókedvezményre, az adóelőlegre vonatkozó előírásokban szerepel. Ennek indoka, hogy az átalakulás e formáját az 1992-ben kihirdetett szövetkezeti törvények tették lehetővé, amelyeket 2007. július 1-jéig lehetett alkalmazni. Hatályon kívül kerültek a kockázati tőketársaságra vonatkozó rendelkezések is, mivel 2006. január 1-jétől kockázati tőkebefektetési tevékenység nem végezhető részvénytársasági formában. KÜLÖNADÓ, JÁRADÉK Magánszemélyek különadó kötelezettsége A hatályos különadó-törvény csak az adóbevallásban bevallott, illetve az adóhatósági adómegállapításban megállapított jövedelmet nevesíti a magánszemélyek által fizetendő különadó alapjaként. A módosítás szerint az adó-megállapítás módjától függetlenül az összevont adóalapba tartozó jövedelmek a különadó alapjába taroznak, ha az egyéb feltételek fennállnak. Ez a módosítás 2007-re is alkalmazható, ha a magánszemélynek kedvezőbb. 9

Társas vállalkozások különadó kötelezettsége Különadó-alap 1. 2007-től javasolt módosítások Új módosító tételek ellenőrzés vagy önellenőrzés során feltárt, nem jelentős hiba miatt eredménynövelést vagy csökkentés, a forintról devizára, devizáról forintra vagy devizáról más devizára történő átalláskor elszámolt átszámítási különbözetek értéke módosítja a különadó alapot, a bejelentett részesedésre nem realizált árfolyamnyeresége is levonható a különadóalapjából. A bejelentett részesedés értékesítéskor az árfolyamnyereséggel történő csökkentés feltételeként előírt két év egy évre csökken. Módosítás szokásos piaci árra A különadó alap megállapításához 2007-től kiegészül a különadó-törvény egy olyan rendelkezéssel, amely a Tao-ban részletezettek szerint írja elő a különadó alap módosítását az elkészített nyilvántartás alapján, (illetve nyilvántartás nélkül, ha e kötelezettség nem vonatkozik a társas vállalkozásra), ha a kapcsolt vállalkozások a jogügyletet nem piaci áron kötötték. Feltöltés A módosítás 2008-tól a különadó-előleg adóév utolsó hónapjának 20-áig napjáig történő kiegészítése alól mentesíti azokat a társas vállalkozásokat, amelyeknek a megelőző adóévben az árbevétele nem haladta meg az 50 millió forintot. Ehhez kapcsolódva a különadó-törvény fogalmat ad az árbevételre, amely azonos a társasági adótörvényben előírt árbevétel fogalommal. Kettős adóztatás elkerülése 2008-tól a külföldön levont adó beszámítását részletesen tartalmazza. Ennek részeként előírja, hogy az adó beszámításához jogcímenként (például kamat, jogdíj) és forrásállamonként (országonként) külön-külön kell a külföldről származó jövedelmet meghatározni, megfogalmazza a módosítás, hogy a jövedelmet a megszerzéséhez közvetlenül kapcsolódó költségek, ráfordítások, illetve közvetlenül kapcsolódó adózás előtti eredményt módosító tételek alapján, valamint azon költségek, ráfordítások, adózás előtti módosító tételek amelyek közvetlenül sem a külföldről, sem a belföldről származó bevétel megszerzéséhez nem kapcsolhatók arányos részének figyelembe vételével kell megállapítani, meghatározza a módosítás, hogy a beszámítható adó összege a külföldön megfizetett (fizetendő) adó, de legfeljebb az egyezmény alapján érvényesíthető adó és legfeljebb a külföldi jövedelemre jutó különadó lehet. Egyéb módosítás a) Már a 2007. adóévi különadó-alap meghatározásához is előírja a társas vállalkozás számára, hogy a kedvezményezett eszközátruházás, illetve kedvezményezett átalakulás 10

alapján lehetővé tett adózási előírások alkalmazását az adóbevallásban jelentsék be az adóhatóságnak. b) A módosítás a különadó-törvényből is törli 2008-tól a részlegesen átalakuló szövetkezetre utalásokat, amely a hatályos törvényben a különadó-alap meghatározásánál szerepel. Hitelintézeti járadék 2007-től alkalmazható módosítások a) A pénzforgalmi alapú járadékalap helyett eredményszemléletű (a számviteli elszámolás szerinti) járadékalap előírása. Ez egyben azt is jelenti, hogy a 2007. adóév utolsó hónapjának 20. napjáig előírt befizetésnek is az eredményszemléletben meghatározott járadékalap alapján kell eleget tenni. b) A járadékalap csökkenthető az állami kamattámogatással, kamatkiegyenlítéssel közvetlenül vagy közvetetten érintett hitelállomány alapján, külön jogszabály előírása szerint a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások között elszámolt a Magyar Állammal szembeni kamatkülönbözet fizetési kötelezettséggel. c) Az ügyféltől kapott kamat és a kamattámogatás (ideértve a jelzálog-levéllel finanszírozott hitelek kamattámogatását is) a járadék alapja, amelyet az e bevételeket kamatbevételként elszámoló hitelintézetnek kell megfizetnie. Ettől eltérően jelzálog hitelintézeti refinanszírozáskor a kamattámogatás után a kereskedelmi bank fizeti meg a járadékot, ha ennek összegét a jelzálog hitelintézet írásban közli a finanszírozott hitelintézettel. Feltöltés A módosítás 2008-tól a járadék -előleg adóév utolsó hónapjának 20-áig napjáig történő kiegészítése alól mentesíti azokat a hitelintézeteket, amelyeknek a megelőző adóévben az árbevétele nem haladta meg az 50 millió forintot. Ehhez kapcsolódva a különadó-törvény fogalmat ad az árbevételre, amely azonos a társasági adótörvényben előírt árbevétel fogalommal. Csathné Solymár Katalin Pecze Ibolya Pölöskei Pálné 11