Új földrajzi irányzatok 4. Feminista geográfiák Timár Judit Egyetemi docens DE Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék (MTA Közgazdasági és Regionális Kutatóközpont) 5600 Békéscsaba, Szabó D. u. 42. timarj@rkk.hu
A feminista földrajz: Olyan megközelítési mód, amely a feminista politikából és elméletekből táplálkozva a nemek társadalmilag meghatározott viszonya és a tér összefüggésrendszerét, kölcsönös egymásra hatásának módjait, eredményeit helyezi a kutatás középpontjába. (Pratt, G 2000.) Nemek földrajza: Társadalmi nem (gender) --- szexuális jelleg (sex) Feminista gondolat elfogadása: A nemek társadalmi szerepe a társadalom (át)strukturálódásának fontos szervező elve
A feminista földrajz szemlélete A társadalomföldrajz kritikájából építkezik. Bírálja: a nemek viszonyának fontosságára érzéketlen földrajzi megközelítéseket, elméleteket, a nemekre érzéketlen módszerek alkalmazását, a valós társadalmi problémákon kívül helyezkedő, magát semlegesnek tartó, a geográfiai kérdések társadalmi beágyazottságát tagadó földrajzot. a mindennapi élet aspektusait, kölcsönhatásait tárja fel kapcsolatot teremtve a földrajz részdiszciplínái között
A feminista földrajz módszerei Kvalitatív módszerek terjesztése Élettörténet-kutatás, narratívák Kérdezés, interpretálás, írás módja Kérdező kérdezett viszonya
(Falconer Al-Hindi and Kawabata 2002, p. 107.)
A feminista földrajzok differenciáltsága (időben) (Pratt, G. 2000)
A feminista földrajzok differenciáltsága (időben) IV. Szakasz: TRANSZVERZÁLIS FEMINISTA FÖLDRAJZOK (1990-es évek végétől) központi témák befolyásoló elméletek földrajzi fókusz állampolgárság, migráció, nacionalizmus; transznacionalizmus, az állam etnográfiái; fejlesztés; politikai ökológia, geopolitika; állami erőszak; a globális Észak és Dél viszonya; a térképezés és GIS progresszív lehetőségei; érzelem, emóciók a transznacionalizmus elméletei; globalizáció és transzverzális hálózatok, absztrakt elméletek politikai ökológia; politikai ökonómia; az érzelem elméletei globális hálózatok; a kapcsolatok/viszonyok, folyamatok sokléptékű és -helyszínű megközelítése; a lépték konstrukciója és felbontása; a képzelet terei; határok és azok lebontása; megtestesülés és összekapcsolhatóság, kisajátítás (Pratt, G. 2009)
A feminista földrajzok differenciáltsága (térben) Angol amerikai hegemónia? A hely fontossága a tudás létrehozásában Sajátosságok, vitakérdések: elmélet empíria (pl. Spanyolország) alkalmazott kutatások (pl. Hollandia) a rurális terek fontossága (pl. India, Spanyolország) kinek írunk? (III. Világ)
Térbeli differenciáltság: Kelet-Közép-Európa Megkésettség, hiány: Viszonyítási alap: a világ feminista földrajzai, Kelet-Közép- Európa társadalminem-kutatásai Okok: társadalmi környezet, feminista mozgalmak hiánya, konzervatív geográfia Jellegzetességek: Hagyományos földrajz + gender (a posztszocialista terek feltérképezése) Új témák, koncepciók, módszerek (a posztszocialista átmenet gender-jellege megértéséért: vállalkozások, munkanélküliség, szegénység; megélt terek; neoliberalizmus; kvalitatív módszerek; testföldrajz?) Feminista földrajz az állam és társadalom szolgálatában?
I. Témák (hagyományos, új szemlélettel): 1. Demográfiai helyzet földrajzi mobilitás Globális Észak Dél probléma: Több mint 100 millió nő hiányzik (Amartia Sen) Magyarország: Nő/100 férfi: 110 Budapest: 118 Megyei jogú városok: 113 Többi város: 109 Községek: 106 200 főnél kisebbek: 85
I. Témák (hagyományos, új szemlélettel): 2) A munka világa Gazdaságföldrajz: Munka = fizetett munka = termelés = maszkulin szféra Feminista földrajz: Munka = fizetett + háztartási munka = termelés + társadalmi reprodukció Fizetett munka vertikális és horizontális szegregációja, nemek közti egyenlőtlensége üvegplafon jelenség
I. Szocialista feminista földrajza Társadalmi nemi egyenlőtlenségek magyarázata: Kapitalizmus + patriarchátus Városi tér Regionális lépték
Foglalkoztatás hagyományos nemi szerepek és az állam
Foglalkoztatás társadalmi nemi viszonyok tér Urbanizáció, városszerkezet Nemek szerint szegregált nagyvárosi agglomerációk Szuburbanizáció okai: hagyományos családmodell - állam szerepe ( zoning ) Dzsentrifikáció okai ( szinglik ) Várostervezés, városépítészet
Foglalkoztatás társadalmi nemi viszonyok tér Falusi átalakulás fejlődés/fejlesztés Agrárszféra családi farmok kinti benti munkák Falusi turizmus nők változó szerepe III. világ: a gazdasági fejlődés nem oldotta meg a szegénység feminizálódását (nők: munkaórák 2/3-a, jövedelem 1/10-e)
II. Új témák kutatása: Háztartási stratégiák szegénység feminizálódása Nők környezet (ökofeminizmus és kritikája) Félelem földrajza (eltérő mentális térképek, városrehabilitáció) Női identitás, a test földrajza Nők jogai nők a politikában, esélyegyenlőség Kelet-Közép-Európában: a poszt-szocializmus sajátosságai
II. Új témák: Ökofeminizmus A nők és a természet elnyomása történelmileg társadalmilag, kulturálisan összekapcsolódik. Kulturális ökofeminizmus: nők természet viszonya (a nők biológiai szerepe, reprodukció, sajátos kötődés) kritikája Társadalmi ökofeminizmus: A természet politikai, s nem perszonális kategória (kizsákmányolásuk)
II. Új témák: Nők a közéletben esélyegyenlőségi politikák Politikai részvétel a tér, hely, földrajzi lépték szerepe GEM (Gender Empowerment measure ) (annak vizsgálata, hogy vajon a nők és a férfiak képesek-e aktívan részt venni a gazdasági és a politikai életben és a döntéshozatalban) 1994-ben szerepelt a helyi önkormányzatokban való részvétel Magyarország 27-28. a 77 vizsgált ország között
Esélyegyenlőségi politikák Esélyegyenlőség mint horizontális elv a regionális fejlesztésben Az esélyegyenlőség fogalma -- fő problématerületei: Emberi jogok csorbulása Döntéshozatalból való kizárás, alulreprezentáltság Gazdasági függőség Tudáshoz, információhoz való hozzáférés Az egészséghez való jog sérülése Az erőforrások feletti rendelkezés hiánya/korlátozottsága Célcsoportok: nők, romák, fogyatékkal élők