BUDAPHSTl FOLYÓIRAT A SAKKJÁTÉK KÖRÉBÖL. 8., 9 m 10. szám aug., szept, okt. hó. V. évfolyam. A BUDAPESTI SAKKOZO-TÁRSASAG.'

8., 9 m 10. szám. 1893. aug., szept, okt. hó. V. évfolyam. BUDAPHSTl FOLYÓIRAT A SAKKJÁTÉK KÖRÉBÖL M E G J E L E N I K MINDEN HOl-ÉN. KIA.DJ A A BUDAPESTI SAKKOZO-TÁRSASAG.' KAUFMANN JÓZSEF V., Mttl'itl Valéria-utcaa 15. KÖNYVNYOMDÁJA

8., 9., 10. sz. V. évíolyam. BÜDAPESTI SAKK-&XIHLL Kiadja a Budapesti Sakkozó-Társasáq." Pelelős szerkesztő: M ^. K O V E T Z i a T U L A. Elöfi/.iítési ái-h iíifós/, évrt'. 2 frt.,j l'ólévrc 1 t'ru \A elölizctósi'k a! H u <1 ap«;s t i Sa k k - S /, < rn J <; 11 k i m <1 ó - bivat utca 2. sz., I. emelet - I k iiuh'mdök. Ü Augusztus, Szept, Október tió. A lap s/.elleitii rcszet illető kö/.leniények lj Hudiipt'sten. a a/.erkesztöhö/ koronahereegi utc/.a 2. s/,ám alá küldendök. MKGKMLKKK/KS E R K E L F E R E N C-ről, olöadta a Posti sakk-kör" 181)3. október 80-án tartott rendkivüli közgyülésén : Dr. Vidor Zsigmond. Még 5 hónapja sincs, hogy Erkel Ferencben elveszitetttik elnökünket, ki szakadatlanul vezette 29 év óta fennálló körünket. Széchenyi Ödön gróf csak navleg állott arinak élén 3 évig. És. ha az általános szokás ellenére, mely ig*en helyesen akkona hagyja a kiváló egyéniségekről való nie<yemlékezést, a mikor az idők engesztelő hatása alatt az irigység, gyülölködés által vetett folt.ok már eltüntek arcáiól a megboldogulmiak, mi már nia, oly i'övidde] a gyás/nap után rójjuk le volt elnökünk iránt érzett őszinte liálánk és kegyeletünk adóját, tesszük és tehetjük ezt, mert közte és e kör jelenlegi és volt tagjai közt soha félreértésnek, surlódásnak ínég csak árnyéka sem merült íel, és a mit ezelőtt 29 évvel, elsö megválasztásának napján éreztiink iránta, gondoltunk íelőle, érzünk, gondolunk ma is. Azt, hiszem, liogy teljesen tiszta képet nyujthatok teliát már most az ó sakki'a vonatkozó életéiól mert csupán erről lesz itt szó annál inkábl), mivel azon szerencsében részesültem, hogy 38 éven át. közehöl kisérhettem szemmel e jelesünket az általunk annyi szeretettel rnívelt nemes szórakozás mezején. Ha még hozzá t.eszem, hogy éppen tóle t.udok egyetmást, a mi ismeretségünk előtt, azaz 1842-től ls55-ig történt, és a miket iit habái' csak futólag is érinteni szándékozom, akkor Erkel sakkéletének

BÜDAPESTI SAKK-SZEMLE. 8., 9., 10. s2. fejlődését és megállapodottságát azon környezetből fogjuk kidomborodni látni, mely neki impulzust adott, és történeti szempontból jóformán csiráját képezi, azon sportnak hazánkban, melynek komoly mívelése minket annyi év előtt összebozott, és általa egybetartott, Csiráját mondom, mert a régen mult időkről nincsenek feljegyzett adataink, úgy, bogy tulajdonképen csak félszázadról, melynek Vs-ét magam éltem át, tudjuk biztosan, hogy a magyar sakkjáték közismertté és közbecsültté kezdett lenni; akkorról t. i. a mikor a Pest és Páris közötti nagy mérkőzés a mieink diadalával végződött. Erkel azon időben még csak ujonc volt e téren, tájékozást kereső, tudni vágyó kiváncsi tanúja azon férfiak tanácskozásainak, kik e nehéz küzdelemben közreműködtek. Ezek két bizottságra osztva külön yoltak. Czéner, Dr. Pollak és Oppenheim javaslattevésre voltak kiküldve, Szén, Löwenthal és Grimm döntöttek az adandó válasz felett. Hogy az ily levelezési játék egyáltalában létrejölietett, tekintettel a fogadási betét nagyságára, nemkülönben a két évig elhuzódó levelezésnek folyó költségeii'e, csakis a játszókba vetett nagy bizalomból magyarázható; mi meg a mellett tanüskodik, liogy az azelötti időben is felette komoly és céltudatos lehetett már a mi sakkistáink törekvése. Nem tudjuk valjon zárt körré voltak-e már tömörülve, jóllehet Márki István jeles magyar sakktankönyvében, mely 1872-ben jelent meg, azt mondja, liogy a mi sakk-körünk 1864-ben ujból alakult, a mi arra mutat, mintha valamikor ilyesmi már létezett volna. Én azonban úgy hiszem, hogy nem volt, és Márki nem célzott egy a negyvenes évek előtt vagy ezekben fennállott, hanem egy későbbi kor oly sakk-körére, a mely volt is nem is, azaz a levegőben függött. Erre különben még rátérek. A nagy és győzelmes küzdelem alatt, melyben mint láttuk, FJrkelnek nem volt tevőleges része, része volt annyiban, igy beszélte el maga hogy élénken érezte, miként a sakk-táblán képzelet, képzeletet szűl, eszine eszmét kerget, elnyom, ujból ébreszt, de a nagy hajszában rendet tart az ész. Látta, hogy a mily mérhetetlen abban a fantázia birodalma, oly parancsoló és absolut az ész uralma, és hogy fantázia és ész, ha egymást respektálja, ebből oly összhang keletkezik, mely nagyokat képes teremteui Mi természetesebb tehát, mint hogy Erkelt a lángeszű zeneköltőt, a fantázia nagy emberét hatalmas erövel vonzotta a sakk-tábla, melynek titkai a zeneszerzéséivel oly nagy mértékben conquiálisak, és a melyeknek megoldási módját oly férfiaktól lesherte el, mint minők a fenntnevezettek valának. A pest párisi játszmák megmutatták már a kezdőnek, mily véghetetlen nehéz ezen a nyilt porondon megállni, mi mindent kell látni, megfontolva számitgatni, hiszen napokat volt szabad egy-egy lépés kikombinálására szentelni, és mégis mennyi kétséggel, mily aggodalommal nézik

8., 9., 10. sz. BÜDAPESTÍ SAKK-SZEMLE. 8 a küzdés folyását. Csoda-e tehát, hog-y ily iskolán menve keresztül, ő eleitől fogva igen lassan játszott, de lassan valamennyi jeles sakkistája annak az időnek. A 40-es évek vége felé már annyira megizmosodott ereje, hogy miután a másodranguakkal győzelmesen megmérkőzött, az BO-es évek elején már Szénnek, a külföldröl babérokkal haza tért nagy mesternek is méltó ellenfele lett. Le nem irható élvezet volt e férflak játékát követni, Löwenthal és Grimrn kivételével az előbbi Londonban, az utóbbi Törökországban tartózkodott még mind együtt voltak. A nemes játék iránti tisztelet oly nagy vala, hogy a 20 25 nézőtől körülvett játék-asztaltól kiindult csend még a pincérekre is elhatolt. Mintha tegnap lett volna úgy emlékszem rá, hogy midőn 1855-ben, felejthetetlen Spitzer barátornmal bementünk abba a kávéházba, melynek egyik ablakán át roppant sok emberfc láttunk egy asztal körül, és sejtve, hogy taláu az általunk régóta keresett Szén játékát nézik, elég ügyetlenül ojasompolyogtunk a tömeg mögé, a pincér szinte sugva kérdé, mi a kivánságuk. Jó ideig tartott mig a nesztelen csendben megtudtuk, hogy nem csalódtunk. Természetes, hogy szabad délutánjainkon rendesen felkerestük azt a helyet, hol Szén, a fővárosnak igen silányul fizetett levéltárosa minden nap játszott, leggyakrabban az akkor rohamosan erősödő, igazán genialis Récsivel, ritkábban már Erkellel, de ha igen, ez valóságos esemény volt, és utóhangja mintegy az előző években megvitt nagy tusáknak. Hogy mily mély járatuak voltak azok, kiderül az azon idóből a Berliner Schachzeitung"-ban közölt játszmákból. És, hogy milyen odaadással és a játék szellemi fensősége előtt való meghódolással vivattak azok, mi sem bizonyitja jobban, mint egy hűséí^es öreg nézőnek következő jóizű elbeszélése: Egyszer mondja mikor már javában folyt a játék, leülök rendes helyemre és nézern az állást. Sehogy sem tudom kisütni, kin légyen a huzás. Megkérdezni szomszédomtól, miután már jó ideig néztem a dolgot, resteltem, mert hogy ez szamárság, meg a mély csendben folyó játékot zavaró is lett volna. Vártam tehát türelmesen, de hiába. Jó idő mulva eszembe jut, liogy van valami dolgom a városban, elhuzódom lassan az asztaltól és rnegyek. Dolgom végeztével sietek megint szokott helyemre. Semmi változás. Kezdem erőmön tül keresni, hogy hát. mégis kin a sor. Ebbe a munkába belefáradok és elalszom. Nem tudom meddig voltatn ebben az állapotban, felébredve öreg estét látok az órámon, de a sakk-tábián változást semmit. Fogom magam, megyek haza, és cs -k másnap délután tudtam meg Szénnek vagy Erkelnek kellett e abban a bizouyos állásban lépnie. Ez időtájt a már nevezetteken kivül Capdebo, Zaáry, Spitzer, Rosenthal és Demeter, csupa első rangu sakkista adott nagy lendületet e sportnak, mely 1857-ben vesztette el legszilárdabb oszlopát Szénben.

4 BUDAPEöTl SAKK-S2EMLE. 8., 9., 10. 82. Bármeniiyire szeretnék ezen már porló sakkelődeink játékáról különkülön valami jellemzőre utalui, nem tehetem, mert az nagyon messze vezetne; de egy dologról, mely a Szén és Erkel közé csoportosult társaságot jellemezte, meg kell liogy emlékezzem. És ez az, hogy akkoriban komoly játszmák egyes fázisai felett való üres disputatiók alig fordultak eló. Ha ki valamit határozottan kijelentett, ezért helyt is kellett állania, és állott is. Még az is megvolt a szokás által mintegy állapitva, hogy 1 huszas a fogadási tétel. Es ezek a fogadások, megannyi komoly partiek lettek, minek meg volt az a jó következménye, liogy a fölvetett kérdés jobbára brevi manu el is döntetett. És, hogy mily nagy volt általában a kölcsönös megbecsülés, az egymásrói feltételezett eró, ennek többek közt igen szép példáját adta Erkel. Cabdebo játszott Spitzerrel. A partie vége felé közeledett. Capdebo megteszi a lépést. Erkel egy mellette ülő íiatal nézőuek fülébe mondja, hogy Spitzer vesztesége biztos. Az ellenkező véleményen van. Félre eső asztalra menten felállitott táblán meg is adja a uézete szerint Spitzer partiejára uézve döntö jó huzást. Erkel jó ideig nézi az állást, aztán a nélkül, liogy csak egy lépést is tett volna, kifizette a fogadás árát, és kezet szoritva vele, köszönetét fejezte ki azért az örömért, melyet neki azzal a huzással szerzett. Pedig volt ott azon a táblán nern egy cselfogás, melyet a kipróbált nagy mester az ifju ellen megkisérelhetett volna, de nem arról volt szó, liogy közülük ki nyeri meg azt a partiet, hanem lrogy melyik táboré a biztos gyözelem. Es ö ehliez tartotta magát. Egyáltalában a lovagias játék benne lovagias hősre talált. Szigoru volt maga iránt, de megkövetelte másoktól is, hogy menten, nem a sakk-táblán végbevihető furfangtól ez hozzá tartozik a viaskodáshoz, hanem igenis, minden egyéni, az ellenfél izgatására és nregzavarására célzó magaviselettől folyjék a játék. Hanyatló életkorában is fel volt még háborodva, midőn elbeszélte egy partiejának lefolyását. Ellenfele a legkiválóbbak egyike volt. 0 egy igen messze kalandozó combinátiójáuak megfelelőleg paraszt által megtámadott vezérét ott hagyta. Ellenfele erre oda szól, lrogy kérem elütönr a vezérét". Tessék, - válaszolt Erkel. Mire aztán az ellenfél roppant hosszu gondolkozás után nem ütötte el a vezért, mert végre rájött, hogy azzal pórul járt volna, hanem tett más lépést, rnely megfosztotta Erkelt amint ő nrondta játszmáinak talán legszebbikétői. Ethikai szempontból pedig igen helyesen azt vonta le ebböl, liogy komoly játszmánál, ha már szól is az ember, a mi különben sem illik, arról, hogy mit íog tenni, tegye is meg, és szavainak ne az ellenfélre tett hatása szerint járjon el. Űgy hiszem t. uraim, hogy ezen, emlékezetemből idézett reininistentiák, képzeletük egy kis igénybevételével könnyen elvihetik önöket abba a milieube, a melyben mi akkor a sakkot éppen ügy mint egymást nagyrabecsülve éltünk, és ha talán a komolyság, a gondolkozásba való

8., 0., 10. 855. BÜDAPESTI SAKK-SZEMIJE. o elmélyedés, mely a játék körül honolt, az attractio, melyet az a maga hiveire gyakorolt, tulságosan nagynak látszik is, ne tessék feledni, hogy absolutismusban vergődtünk, érzések, gondolatok nyilvánulásai egy igen fontos térről: a politikáéról leszoritva ott érvényesültek, a hol lehetett. És igy volt ez még jóval azután is, hogy Szén meghalt, és hogy még hathatósabban miveltethessék a játék Erkel nógatására, vele és Réesivel hetekig jártuk be a bel- és Lipótvárost keresni helyiséget, bárha kávéházzal egybekötöttet, de hogy ettől mégis el legyen különítve. Nem találtunk. Végre, ha jól emlékszem 1861-ben, az Európa kávéház bérlője egy bolthajtásos nagy fülkét keritett be a sakkozók számára, egyidejüleg pedig sakk-kör alakithatásának engedélyeért folyamodtunk. Jó sokára megkaptuk a szigoru tilalmat. De volt legalább csendes helyünk. Talán erre az időre vonatkozik Márki állitása. 1857-tól kezdve Erkel lett, nemcsak koránál, hanem sakkerejénél és azon őszinte nagyrabecsülésnél fogva is, melylyel irányában viseltettünk, feje annak a társaságnak. Nem volt nap, hogy a küzdhelyen meg ne jelent volna; játszani azonban még ritkábban szokott. De azért ugyancsak meg kelle keserülnie e nemes szórakozását. A sajtó akárhányszor szemére hányta, hogy igy meg úgy mire való az a játék a mikor hazafiui kötelessége lenne, a zeneszerzés általa feltárt nemzeti aknában tovább hatolnia. Saját magától tudom, mennyire alaptalan volt ebben keresni okát az ő hosszu hallgatásának. De ez nem tartozik ide. Elég az hozzá, őt e támadások nem tántoritották el, és hive maradt azon ügynek, mely Szén halála után valóban rászorult az ő éppen oly meleg mind kitartó pártfogására. Az 50-es évek végén egy ujabb generatiója igazán kiváló sakkistáknak tünt fel közöttünk. Sajnos jó nagy része : Pap, Cseresnyés, Vész, Hay, Márki, Beer, Csizmady, Reiner, Madarassy, mind ott vannak már, a hol az elébb nevezettek, és a honnan visszatérni nem lehet. A felsoroltakon kivül a 60-as évek elején valamint késóbb számos más, örömünkre még ma is élő, igen nagy tehetségü sakkista kereste fel gyülekezésünk helyét, kik közül nem egyből lett nagy mester részint itthon, részint külföldön, de valamennyi nálunk vetette meg alapját ismereteinek, a nélkül azonban, hogy Erkellel mérkőzhetett volna, mert feljegyzéseim szerint Erkel 1859. jan. 21- és 22-én játszotta volt utolsó partieját, és nem emlékszem, liogy ö ezen időn túl, fogadással járó, komoly küzdelembe fogott volna. Hogy mi volt oka ennek a tartózkodásnak nem tudom, de valószinünek tartom, hogy az absolutismusnak akkortájt már tágulni kezdó bilincsei szabadabb mozgást engedve a szellemi életnek, ez a fiatalok játékmódján is változtatott annyiban, liogy az lényegesen gyorsult. 0 e tekintetbon engedményt tenni valószinüleg sem hajlandó sem képes nem lévén, inkább lemondott, semhogy a feliilkerekedő áramlattal szembe síálljon. De ha maga nem játszott is többé,

6 BUDAPESTI SAKK-SZEMLE. 8., 9., 10. sz. a játék érdekeit mindig szivén hordya ő volt, ki egyre sürgette, próbálnánk meg ujból folyamodni, sakk-kör léthesiihetésének engedélyeért. Ez meg is történt, és végre a még ma is érvényes, a rendőrállam minden attributumát magán hordó alapszabály értelmében e kör 1864. okt. hó 16-áu megalakult, helybenhagyott statutumait azonban csak 1865. febr. havában kapta meg. Uj aera vette kezdetét sakkéletünkben a körre], melynek történetét jegyzőkönyveink nyomán alaposan megirni egy későbbi kornak és más tollnak maradjon fenn. Erkel élére állott, és most nézzük mit jelentett az ő személyére nézve az, hogy évről-évre megtette ezt ujból. Csak a legnagyobb érdeklődés az ügy iránt, és valódi önzetlenség. Ügybuzgalom, mert hiszen akkor ö már régen lemondott volt a mérkőzésnek magának önfeledésig menő gyönyöréről, le az esetleges győzelem által szerzett azon örömről, melyet nem az ellenfél leverése, hanem az okoz főképen, hogy mindannyiszor érzi az ember szellemének még mindig éber, rugékony erejét, képzeletének üdeségét. De ezt ő nem kereshette többé, és mégis élére állott egy oly körnek, mely puszta játék cégére alatt oly időkben, midőn a sajtó még nem becézgette mint ma napság a játéksportokat, kivitte az ö nevét évről-évre a nagy közönség elé, hogy azon rágódhassék és rágódott is. Ez uraim tekintve azt, hogy Erkel már az 60-es években tapasztalt hirlapi megrohanások folytán teljes tudatában volt ezen reá nézve nem közömbös dolognak, tudatában annak, hogy exponált, állásában a félrevezetett közvéiemény mennyire árthat neki, kinek a gondviselés éppen oly bőven mérte a családi áldást, mint a mily szüken az anyagiakat, ritka példája az önzetlenségnek. A 29 év alatt nem telt másban öröme, mint nézésében mások játékának, elismerésében mások tehetségének, buzditásában a gyengéknek és néha napján félrevonulva végjátékok elemzésében, élő partiek utánjátszásában és sakkfeladványok megoldásában. Ezt a foglalko/.ást nagyon szerette, ebben talált a saját maga játékának elejtéseért kárpótlást, ebben düsgazdag képzelete számára kiapadhatatlan forrást. Ha nézte mások játékát szerényen tett egy-egy megjegyzése a mellett, hogy ezek a még mindig nagy mesterre vallottak, más tekintetben is érdekesek voltak. Teszem, ha az egyik fél messzemenő remek combinatiója egy késöbb felmerülő akadály miatt kivihetetlenné és vereséget okozóvá lett, Erkel legott vigasztalta a legyőzöttet azzal, hogy a szép eszme váltig ellensulyozza a vereséget. Sohse busuljon barátom, nem hiba a valóban szép eszmék elől ki nem térni, hanem hiba oldalt hagyni csak azért, mert talán mégis lehet valami a mi dugába döntheti a kiviteít, de a mit mi nem láttunk. Ez kishitűség, békóbaverése a fautáziának és megölője a játszás varázsának. Es, a hogy beszélt e dologról ő, a maga idején úgy is cselekedett. A játék kö^ben mindenkor nyugodtnak látszó férfiu combinátioit ha ki

8., 9., 10. FIz. BUDAPESTI SAKK-SZEMLE. ÍB teljes avatottsággal és odaadással kisérte, érezte szinte hogyan megy végbe a sima felszin alatti szenvedélyes küzdés, mely a megfogamzott eszmének keresi a testet; és hogy mily merészen megy neki és kerülgeti a sok örvényt, mely ennek ütjában van. Külső modora páratlan szép volt, csendesen ülve, soha nein emelte kezét, csak a mikor kellett, ne hogy ellenfelét zavarja, mert ezt olybá vette, ki most vele együtt épit valami nagyot, szépet. Örvendett, ha ez sikerült, még a saját veszteségének árán is, ha csak hibátlan lett az együttmunkálás míve, elégedetlen volt, ha nem a maga erejének, hanem ellenfele nagyobb hibáinak köszönhette a g^^őzelmet. A szépért rajongott, azt kereste, annak áldozott, de mivel már úgy vagyon megirva az élet nagy könyvében, hogy a jöt illeti az első hely, tehát azt a mit ő szépnek látott, jónak is törekedett bebizonyitani. Innen volt, hogy eszmegazdag positiokban, ha látta is a bábok egyedül tőle függő lecserélése mögött a biztos nyereséget, száraz végjátékot nem provokált rovására a ssépnelc. Mert nem a puszta nyerés vagy vesztés ténye, hanemaküzdés folyásának mikéntje döntött az ö szemében a fölött kinek milyen a sakkszelleme. Igazi sakkszellemet a hol látott, látni vélt jellemet is. Sokszor megbeszéltük mi ezt a themát, de nem lévén filosofok, bizony eredmény nélkül. Mert ha van is jogosultsága annak a közmondásnak, hogy utazás és játék közben ismerhetni meg az embert, erre nézve annyi a megszoritó kivétel, hogy igy általánosságban mégsem fogadható el, de igenis, már régóta elismert axioma, hogy ez a szórakozási mód kellő mértékek közé korlátolva a gondolkozást mélyiti, a logikát fegyelmezi, kihat magára az életre, a mennyiben cselekvésünk következményeinek megfontolásához és ennek folytán természetesen ahhoz szoktat, hogy mások megbecsülésében keressük és találjuk a magunkét. Különösen szeretvén a komoly mérkőzéseket, mi volt természetesebb, mint hogy ilyenek létrehozására törekedett különösen matchok, vagy tornák által. Az ily tornák napjai voltak az ő legkedvesebbjei, kevésbé kedves, sót timid jellemével fogva, szinte bántók voltak reá nézve a közgyülésiek, a midőn elnökölnie kellett. 1874-ben pedig a mikor körünk 10 évi fennállásának méltó megünneplésére az ö arcképét lepleztük le, és azután more patrio áldomás közben belejutott az őt dicsőitő felköszöntők kereszttüzébe, igazán nem tudott hova lenni zavarában, mert nem volt szónoki tehetséggel megáldva. És, ha képes volt is a beszéd fonalát jóizü humorral vegyitve elég hosszura szőni, ünnepélyes poseban és hangon tenni ezt nem tudta. A felköszöntókre is, hogy bele ne süljön a beszédbe ülve mondta a következőket: Ugyan kérem uraim, ne tessék én velem izélni, nem tudok én már sakkozni, buta az agyvelóm, nem birja az már ezt a nagy munkát. Tudják-e mire vagyok én itten még

8 BUDAPESTI SAKK-SZBMLB. 8., i)., 10. sz. elég jó? Hát kérem alásan a lámpagyujtogatásra, meg teszem még arra, hogy esteledéskor behuzzam a függönyt, bogy az emberek be ne nézzenek, no meg talán még arra is mert jó az öreg a háznál hogy a pincéreket ráncba szedjem, ha csapkodják az ajtót". Hogy némileg könnyitsen közgyülési baján, az utolsó években olvasni szokta elnöki megnyitó beszédjét. A tavalyin megesett, hogy mikor nagy nehezen, mert az olvasás is reszketve ment, befejezte, a titkár kiveszi kezéből, hogy a kör többi irományai közé tegye. wno persze, adod mindjárt vissza azt a beszédet, már 10 éve, hogy hiven elkisér ide, és most ettől is meg akarsz fosztani". Es ő ilyest nem holmi szenvelgésből, hanem őszinte, igaz hangon mondott. Szerény volt, nagysága csendes, egyszerűsége nemes mint minden genieé. Ez volt utolsó megnyitó beszédje. És most be is fejezhetném e megemlékezést, ha egy dologról nem kellene még szólanom, Erkelnek magatartásáról azon szép és nagy ügygyel szemben, mely minket már a közel jövőben eléggé fog foglalkoztatni, és lia az ö intentioja szerint akarnak cselekedni, kell is hogy foglalkoztasson. Ugyanis az utolsó években létrejött és az egész ország sakkügyét programmjához hiven mindig szem előtt tartó Budapesti sakkozó társaság", mely nem riadva vissza a nehézségektől, sakk ujság kiadásával is szolgálja a szép ügyet, a mely társaság egyik kitünő tagja már két izben fényes sikerrel küzdött külföldi sakkversenyekeu, csak következetesen cselekedett, a midőn ifju hévvel és bátorsággal tervbe vette egy a millenium alkalmából kivihetőnek igérkező nemzetközi sakk-torna rendezését. Elismerésre méltó tapintatra vall, hogy ezen tervét az anyakörrel közölve, elsö kötelességének tartotta ezt egyszersmind közreműködésre felkérni, és pedig azon liatározott kivánsággal, hogy az ügynek élére Erkel, tehát a mi elnökünk állittassék. Természetes, hogy mi e kivánsághoz teljes szivbői hozzájárultunk, de azon igazán gyermeteg öröm, melylyel ő e megbizást elfogadta, nem mutat másra, mint egyfelől arra, hogy ő a tervező fiatalok iránt őszinte nagyrabecsüléssel és rokonszenvvel viseltetik, másfelől pedig, hogy az aggastyán lelkét még mindig bilincsében tartja a sakk, melynek hive maradt utolsó lehelletéig. Hosszu betegeskedés után, május egyik estéjén utoljára kereste fel kedvenc helyét. A levegó már tavasziasan enyhe volt, de azért ő mégis didergett. Rá kelle boritanunk meleg kabátját, kalapot tennünk fejére. Az ö kedves cabanosa soha sern szivott mást is ott hevert érintetlenül mellette. Szemben ültünk nehányan a roskatag, nyájas, meginditóan szomoru férfiuval, kinek halhatatlan nagy szellemét, szinte

BUDAPESTI SAKK-SZEMLE. 9 láttuk már a nagy, a mérhetetlen útra készülni. Utolsó volt junius hó 15-én meghalt az a meleg kézszoritás, melylyel akkor a szeretett nagy embertől búcsuztunk, de bizonyos, hogy nem utoljára szóltunk ma arról, ki a mily büszkeségilnk volt életében, oly magasztos példaként fog lebegni sirján túl a sakk minden hivének lelke előtt! Csevegés. (Az elsö magyar távizeneti sakkversenyről.) Megértük hát már, hogy itt Magyarországon, nemzeti sakkverseny is rendeztetik! Nagy szó az. És fontosak a következményei. Ezzel van megvetve a sakkjáték uralma Magyarorsmgon. Még csak egy évtizeddel ezelőtt magyar távizeneti versenyröl álmodni is alig lehetett, kétségkiviil voltak akkor is erős játszóink elegendő számmal, de még sakkéletnek hire hamva se volt. Az 1889. év forduló pontot jelent e téren. Ezen év október havának 20. napja aranybetűkkel lesz fel irva a magyar sakktörténelem évkönyveiben. E napon született meg a Budapesti Sakkozó Társaság". És e társaság hivatása teljes tudatában szerény, de biztos eszközökkel tört előre célja megvalósitása felé. Négy éve müködik e társaság a magyar sakkozás felvirágoztatásán, és e röpke 4 esztendő fényes sikerei büszkeséggel tölthetik el a társaság minden egyes tagját, még több joggal annak érdemdús vezetőit. E rövid 4 esztendó alatt a társaság és Magyarország vezérjátszója félelmessé tette a magyar nevet a külföldi versenyeken. A társaság folyóiratja hathatósan müködik közre a magyar sakkozás felvirágoztatásán. És a most rendezett távizeneti sakkverseny feladata: a magyar sakkjáték jelenlegi szinvonalának megállapitása. Azért oly fontos e verseny. fí verseny a magyar sakkozás próbakövének tekinthetó. E versenv eredménye fogja megmutatni, mennyire vagyunk már benn a sakkozásban? Mi kivánni valót hagy ez hátra. A gyengeségek felismerketőkké lesznek és akkor a baj mihamarább és könnyü módon lesz orvosolható.

10 BUDAPESTI SAKK-SZEMLE. Nem lesz tehát érdektelen, ha a yerseny kimenetele előtt a meg'- levő adatok alapján megkisértünk magunknak képet alkotni a verseny lefolyásáról közbe véve minden idetartozó dolgot Figyelembe jön elsö sorban a sakkozók száma. Hogy az koránt sincs arányban a magyar sakkozók számával az minden kétségen felül áll. De ha figyelembe vesszük, hogy a külföldi nemzetk'ózi versenyeken is bámulatosan kevés számu sakkozó vesz részt, ( Monde Illustré" versenyén 28, a Stratégie" versenyén csak 8.) hol pedig a kitüzött dijak; elég magasak, határozottan állithatjuk, liogy az elért eredmény kedvező hiszen 10-néi több játszóra mhga a rendezőség sem számitott. Ha most a játszók erejét vesszük szemle alá, fel fog tűnni, hogy a magyarországi legerösebb játszók e versenyben nem vesznek részt. De ez nem oly nagy hátrány; söt mondható, hogy tekintve a verseny célját és rendeltetését, ép kivánatos volt, hogy a legerősebb játszók távol tartsák magokat. Mert, ha igaz is, hogy a játékok szinvonala bizonyos telcintetben magasabb lett volna, ha ezek is részt vesznek a versenyben, de viszont az is igaz, hogy tiszta képet a magyar sakkozók átlagos játékerejéről semmikép sem nyerhettünk volna. Mert nemcsak, hogy a kiválóan erős játék, csak egyesek tulajdona és abból egy egész nemzet játékerejére következtetni egyáltalán nem lehet, hanem a túlerős játszókkal szemben a gyengébbek teljes erejöket nem fejthetik ki, és igy mig egy részt a felmutatott eredmény nem felelt volna meg a valóságnak, másrészt a játékok tulajdonképeni szinvonala nemhogy nem emelkedett, de határozottan sülyedt volna. Ahhoz ugyanis, hogy a játék magas szinvonalon állónak legyen mondható, nem elégséges az, hogy a győztes szép stilusban, remek combinaciókkal nyerje meg a játszmát, hanem az is szükséges, hogy a védelem is megfelelő legyen. Már pedig tülerős játszóval szemben a gyöngébb védekezö okvetlenül hibákat követ el, a hibás védelem pedig a még oly szép támadási coinbinatio értékét is szerfelett leszállitja. Ezekért csak heiyeseihető, liogy a legerősebb játszók távoltartják magukat. Hanem annál kevésbé helyeselhető az, hogy egész vidékek tündökölnek távollétükkel (a mennyiben azzal tündökölni lehet). Dunántül csak egy harcost állitott a küzdőtérre; Felső-Magyarország kettőt; Közép- Magyarország (a fővárost kivévén) egyet sem! Szép számmal van ellenben képviselve keleti és Dél-Magyarország. Jellemző dolgok ezek.

BUDAPESTI SAKK-SZEMLE. II Mindezek után felmerül a legérdekesebb kérdés : kik a valószinü győztesek? Megkoczkáztatjuk a jövendőmondást. Előrebocsátva, hogy az esélyek kiszámithatatlanok, és esélyek a sakkjátékban is vannak, mégis talán nem tévedünk, ha az első győztest a Mayer-Exuer-Marócy triumviratusban keressük. A második dijat is valószinüleg a triumvirek egyike ragadja magához, de a harmadik dijnál már erősen figyelembe jönnek a kiváló feladványszei zők és erős concurrensük, Charousek ür! Azonban nem mulaszthatjuk el ujból hangsulyozni, hogy soha tán verseny kimenetele oly kétes neni volt, mint a milyen ezé, azon egyszerü okból, mert a gyakorlati játékerő solia sem felel meg a levelezésben kifejthetö erönek. Sok mindenre lehetne még ebből az alkalomból kiterjeszkedni, de ez idó szerint talán ennyi is elég. K M. A Budapesti Sakk-Szemle u feladvány-versenye. Feladvány-versenyünkre a kitüzött határidóig azaz folyó évi augusztus hó 31-éig tizenkét feladványszerzó összesen 42 feladványt küldött be. A résztvevók szamát és feladványok mennyiségét illetöleg e szerint, az eredménynyel teljesen meglehetünk elégedve, és mi nem kételkedünk benne, hogy a versenyző feladványok értékük tekintetében is minden várakozást ki fognak elégiteni. A feladványokat Lehner tanár ür lemásoltatta és egy csomagban átadta a birálóknak. A verseny kiirása alkalmával megnevezett birálók most foglalkoznak a feladványokkal és véleményük megalkotása után egy külföldi szaktekintély nézetét is kikérik. E processzus befejeztével a versenybiróság itéletét és a dijnyertes feladványokat publikálni fogjuk. A Budapesti Sakkozó-Társaság" Ujpesten. A német sakkfolyóiratokban minden lépten-nyomon olvashatjuk, hogy ez és ez a sakkegylet testületileg meglátogatta a szomszéd város sakkegyletét, ott hamarosan sakkversenyeket rendeztek, ünnepelték a

12 BÜDAPESTI SAKK-SZEMLE. 8., 9., 10. sz. győzteseket és kedélyes bankett után egy kellemesen töltött nap emlékével tértek vissza. Az angolok és franciák pláne azt is megteszik, hogy testületileg áthajóznak a tengeren, hogy egyik-másik sakkegylet tagjaival megmérkőzzenek. Nálunk peisze ilyesmiről mindeddig szó sem volt. A Budapesti Sakkozó-Társaság w azonban itt is megtörte a jeget; már a mult években rendezett társas sakk-kirándulásokat, felkeresve egyes clubtársakat vidéki vendégszerető tuskulumaikban. Az ott töltött kedves órák emléke bizonyára minden résztvevó előtt feledhetetlen marad és a sakktársak közt hiven fogja ápolni az együvé tartozás érzetét. Ez évi julius hó 6-án a társaság Budapesten idóző tagjai társas kirándulást rendeztek Ujpestre, meglátogatva az ujpesti polgári kör kebelében Erkel Gyula úr elnöklete alatt megalakult és szépen virágzó sakkegyletet. Az ujpesti sakkbarátok ínár értesülve voltak a látogatásról $ nevökben Boldog Kálmán úr vezetése alatt küldöttség várta agőzhajó állomásnál a Budapestről érkező vendégeket. A társaság a készen álló fogatokba ülve a polgári kör helyiségébe hajtatott. Itt Ulrich János tanár úrüdvözölte társaságunk tagjait, a kiknek nevében dr. Kiss Dénes ügyvédűr a budapesti sakkozó-társaság tagja válaszolt. A társaság ezutáu letelepedett a kerti helyiségben, és Gambrinusnak frissen csapolt italait élvezve készült a küzdelemre. Mert hát verseny volt készütőben. Az egész társaság két csoportba osztatott s a két csoportnak kellett egymással mérkőznie a kitüzött dijért egy h )rdó kitünő minőségű árpaléért. A győztes csoport azután szabadon rendelkezhetett volna a gyözelem dija fölött. A 10 10 bajnokból álló két sereg, vegyesen ujpesti és fővárosi harcosok meg is mérkőzött azután, de hát a dijat rrem nyerte el egyik sem, mert a harc döntetlsn lett, mindakét 7V2 egységet, tehát egyenlö eredménvt érvén el. A sört ezután minden jogcim nélkül ugyan, de azévt vigan iddogálta mindakét sereg. A délutáni mulatságot egy simultán előadás zárta be. E sorok irója ugyanis közkivánatra simultán előadást tartott, egyidejüleg mérkőzvén meg 16 ellenféllel, akiket sorshuzás útján az összes jelenlevőkből választottak ki. Tizenhattal csak azért, mert több sakk-tábla nem állott rendelkezésre. Mire beesteledett 12 ellenfél már lerakta a fegyvert, 4 játszma az idő előrehaladott voltára és a vacsorára való tekintettel függőben hagyatott, A mulatságot kedélyes vacsora zárta be a kör kellemes kerti lielyiségében, s ujpestiek és pestiek egész 11 óráig voltak együtt a legderültebb hangulatban. Az utolsó vonattal induitak hazafelé a fövárosi sakkisták melegtm búcsuzva el lelkes, vendégszeretö ujpesti sakkcollegáiktól. M. Gy.

8., 9., 10. FIZ. BUDAPESTI SAKK-SZEMLE. ÍB A new-yorki nemzetközi sakkverseny. A new-yorki sakkegylet.ek által tervezett nagy nemzetközi sakkverseny, a melytől oly sok szépet vártunk, sajnos elmaradt. A verseny elmaradása pénzügyi okokra vezethetö vissza. Hihetetlenül hangzik ugyan, liogy a gazdag Amerika pénzkérdés miatt ejt el egy ily szép tervet, de hát ennek is meg van a magyarázata. Amerikában különösen az ezüst kérdésfellépte öta valóságos válság állott be, a mely a társadalom csaknem minden rétegében érezteti behatását. Innét van, hogy migjobb időkben könnyü szeriel lehetett 10 12 ezer dollárt a versenyre összegyüjteni, ma öt ezer dollárt sem irtak alá. Mindössze 2800 dollárt ajánlottak fel egyes amateurök. Minthogy a new-yorki veiseny megtartása még egy hónappal a megkezdésre kitüzött határidő előtt biztositottnak volt tekinthető, több európai mester már oda is utazott, hogy a versenyben részt vegyen. Igy Bécsből odautazott Albin Adolf, Párisból Taubenhaus, Londonból Lee, Jasnogrodsky, Gossip, Drezdából dr. Schmidt. A new-yorki Manhattan Chess Club ennek folytán, hogy az odautazott mestereket kárpótolja, egy kisebb nemzetközi versenyt rendezett 320, 200, 128, 88 és 64 dollár dijjal E verseny igen szépen sikerült, 13 mester vett benne részt, közöttük Lasker Emanuel. Az eredményt a következö táblázat mutatja: Résztvevök <x> co cö Albin Delmar <33 <X>! Showalter cd s Ö cd m Pittsbury cn <03 Ö E-í s J! Pollock 3 pd 1 i Scümidt Jasnogrodsky s Gossip s GO < > CO :<=> Lasker 1 1 1 1 i 1 1 1 l 1 1 1 13 Albin _ 0 1 111 l l 72 0 0 1 1 0 1 872 Delmar 0 0 72 72 0 1 1 1 72 1 1 1 72 8 Lee 0 0 72 0 1 l 72 1 l 1 0 1 l 8 Showalter 0 0 72 1 1 0 1 V 2 í 1 l 0 ] Ő Hanham 0 0 1 0 0 í 72 1 l 1 1 1 0 772 Pittsbury 0 0 0 0 1 1 0 l 1 l 1 í 7 Taubenhaus 0 72 0 Va 0 72 0 0 72 1 1 1 ] 6 Pollock 0 1 0 0 72 0 1 1 0 0 1 0 72 5 Ryan 0 ] 72 0 0 0 0 72 1-0 0 1 i 5 Schmidt 0 0 0 0 0 0 0 0 1 l ] 1 1 5 Jasnogrodsky 0 0 0 1 0 0 0 0 0 1 0-1 1 4 Olly... 0 1 0 o' 1 0 0 0 ] 0 0 0 72 372 Gossip 0 0 72 o; 0 1 0 0 72 0 0 0 72 272 Az elsó dijat e szerint Lasker nyerte meg, a ki valamennyi játszmában győzött, anélkül, hogy csak egyetlen egyet is döntetlenné engedett

14 volna tenni. Oly eredmény ez, a mi tekintve azt, hogy az ellenfelek tulnyomó része a sakkvilágban elismert névvel bir, valóban páratlannak mondható és fényes bizonysága Lasker kimagasló geniejének. A második dijat Albin Adolf a nálunk is ismert bécsi mesíer vitte el, a ki ujabb időben váratlan sikereket ér el. Feltünő, liogy Taubenhaus és Poliock annyira háttérbe szorultak, pedig egy időben mindakettó sokatigérő tehetségnek bizonyult. A kieli német nemzeti sakkverseny. A német sakkszövetség VIII. nemzeti kongresszusát folyó évi augusztus 27-től szeptember á-ig Kielben tartotta meg. Mesterversenyére kilenczen jelentkeztek. A verseny érdekélől sokan levont ugyan, hogy dr. Tarrasch, elfoglalt^ága miatt abban nem vehetett részt, deazértnem szükölködött érdekes momentumokban. Walbrodt kétségtelenül nagy tehetsége itt is érvényre jutott s általában a fiatalabb gárda vitte el a babérokat. Az öreg Schallopp ugylátszik mindinkább háttérbe szorul. Az I. és II. dijat Bardeleben és Walbrodt közösen nyerték. A III-ikat Lipke kapta, a IV. és V. dijon pedig Gottschall, Metger és Seuffert osztoztak. Ime az egész torna áttekintése: Részt e ők <3 ö <X> 13 eo, rr~f '3 CJ s-l co SD OQ o <x> <ü f-4 ed PQ o A OP <x> á CJ 3 s 3 co M tj i Ö o S-4 co I Í=H ^ < > ö co <3 ca N :<=> CO Bardeleben 1! V. V. 1 1 0 1 1 6 Gottschall.. 0 Va 0 V 2 1 V. 1 1 4V 2 Lipke V 2 V 2 1 Va 1 Va 1 o; 5 Metger V 2 1 1 0 1 1 o! 1 o 4V 2 ' Mieses._. 0 V2 > 0 1 V 2 : 0 oj 2Va' Schallopp. 0 0! 0 0 0 1 1 0 2 Seuffert _. _... _ 1 V2 V* 1 V 2 0 1 0 4Va Varain 0 0 0 0 1 0 0 0 l Walbrodt 0 0 1 1 1 1 1 í ] 6

8., 9., 10. FIz. BUDAPESTI SAKK-SZEMLE. ÍB Feladványok. E rovatunk 6 eredeti és két kiilföldi feiadványt tartalma?. 276. sz. feladvány. Ehrenstein Mórtól, Budapesten. Sötét. 277. sz. feladvány. Keleinen J'ózseftől, Bodzán. Sötét. Világos. Yilágos indul s a 4-ik lépésre mattot ad. Világos. Yilágos indwl sa 3-ik lepésre matkjt ad. 278. sz. feladvány. Dr. Gold Samutól, New-Yorkban. Sötét. 279. sz. feladvány. Schuster Zsigmondtói, Budapesten. Sötét. Yilágos. Yilágos indul s a 2-ik lépésre mattot ad. Yilágos. Világos visszaveszi utolsó lépését és ahelyett egy lépésben kierőszakolja az önmattot.

16 BUDAPESTI SAKK-SZEMLfí. 8., 9., 10. sz:. 280. sz. feladvány* 281. sz. feladvány. Bartsch Jánostól, Kolozsvárott. Bartsch Jánostól, Kolozsvárott. Söté.t. Sötét. Yilágos. Yilágos indul s a 2-ik lépésre mattot ad. Yilágos. Világos indul s a 2-ik lépésre mattot ad. A Schachmatny Journal" feladvány-versenyéből. 282. sz. feladvány. 283. sz. feladvány. G a 1 i t z k y A.-tól, K a z á n b a n. (I. dij.) Sötét. T u z a r V.-t ő 1, Prágában. (II. dij.) Sötét. Világos. Világos indul s a 2-ik lépésre mattot ad. Világos. Világos indiil s a 2-ik lépésre mattot ad.

8., 9., 10. sz. BÜDAflíSTI SAKK-S2EMLE. lf Megfejtések a folyó évi 6-ik ós 7-ik számban közlött feladványokhoz. 266. sz. feladvány. Schuster Zsigmondtól Budapestew. 1) B c6xfö e?xf6 2) B f8 g8 f6xg5 3) V a6 g6f h7xg6 4) B g8 h8f-matt. 1)... g4 g3 2) B f8 g8 e7xfö 3) V a6-e6 f6xgo 4) V e6-h3f-matt. 1)... e7 e6 2) B f6 h6t K h5x g5 3) V a6xe6 stb. 267. sz. feladvány, Ehrenstein MórtÖl Budapesten. 1) H m2 b4 B al ~cl 2) Y c6 a4 II b2xa4 3) II b4 -c6f-matt. 1)... F c4 b3 2) F a3xl>2f stb. 268. sz. feladvány. Csipkés Árpádtól Marosvásárhelyt. 1) V h4 g3 K e5 --f6 2) Y g3 g7f K f6x?7 3) f'5 - f6f-matt. 1)... d7 d5 2) Y g3 g7f K e5 d6 3)... Y g7 c7f-matt. 1)... K e4xf3 2) Y g7 g3f-matt. 269. sz. feladvány. Kelemen Józseftól Bodzán. 1) K a5 a4 e4 - e3 2) K a4 -b4 e3xd2 3)e2 -e4 d5xe4 4)d3 -d4f-matt. 270. sz. feladvány. Otten H-tó). 1) H a7 c8 H h3-í4 2) V g4- g7f K e5xfó 3) H c8 d6f-matt. 1)... K eo e4 2) H c8 d6f-matt. 1)... H h3 g5 2) Y g4-d4f K e5xf5 3) H c8 e7f-matt. 1)... H h3 gl 2) H c8-b6 tetszés szerint 3) H b7 d7f-matt. 1)... Ií e5-f6 2) H c8-e7 stb. '271. sz. feladvány. Cudmore H-tól. 1) B d2 e2 matt 8 változatban. 272 sz.feladvány. Ebrenstein Mórtól Budapesten. 1) H d5 c3 Kd4-e3 2)Yf6Xf4f K e3xf4 3) H c3 - d5f-matt. 1)... K d4x^5 2) V f6 d6f K c5xd6 3) H d2 e4f-matt. 1),.. g3 g2 2) V f6xe5f K d4x e5 3J II d2- íbf-matt. 273. sz. feladvány. Sötő Jánostól Budapesten. 1) Y hl li8 K c6x ( tó 2) F c8 b7f K d5 - c4 3) H b5 d6f-matt. 1)... K c5 b5 2) F b8 d7f K b5 -c4 3) H d5 e3f-matt. 1)... K b5 a6 2) V h8-a8f-matt. 1)... f3 f2 2) V h8-e8f Kc6X d5 3) Y e8x e 6f-matt. 1)... e6xd5 2) Y h8 f6f K c6x b5 3) V f6 a6f-matt. 274. sz. feladvány. Clark W. A.-tól. 1) B bl al rnatt 6 változatban. 275. sz. feladvány. Heathcote Gh-töl. 1) K e8 f8 matt 8 v&ltozatban. A 7-ik számban közölt végjátékok megfejtése. Az Altmann Márk és H. P. urak közötti játszmában Altmann úr következőkép folytatta: H a8 b6 a4 a3 H b6 d5 a3 a2 H d5 e7f K g8 h8 K e8-f7 a2~al V K f7 e8 és a játszma döntetlen lett. Sötét ugyanis itt nem képes királyát kiszabaditani. A Frankland-féle végjáték megfejtése: 1) H g6 f8 H h7xf8 2) H c2 e3 g4xe3 3) F c5xe3 H d2xtf 4) h2 h4 H f8 h7 5) l)4-h5 H f3 h2 vagy tetszés szerint. 6) F e3 g5f H h7xg& Patt.

Yilágos : Gr. Lázár Vince. 1) e2 e4 2) H gl 13 3) F fl c4 4) b2 b4 5) c2 -c3 6).0 0 'l) (12 (14 C3X^4 9) (14 d5 10) F cl b2 11) F c4 d3 Ű) Hbl c3 Játszmák. 181. sz. játszma. Evans-csel. Játszották Mármaros-Szigeten 1893. október hóban. Sötét: Dr. Rományi istván. Ezen ösmeretes hadállásban sötét legjobb folytatása f7 f6 H e7 g6-t.al kapcöolatban s azután mikor a királyszárny egy időre biztositva van kezdheti a gyalogtámadást a vezéroldalon c7 c5-tel. A tett lépésre a folytatással kapcsolntban világos támadása csakhamar ellenállhatatlan lesz 13) H c3 e2 14) e4xd5 15) H e2 f4 16) H f4 h3 17) H f3 g5 18) V dl h5 : már védhetetlen. Világos : Dr. Juszt Ármin, Nagyszombatból. 1) e2 e4 2) Hbl c3 e7 eo H b8 c6 F f8~c5 F c5xb4 V b4 c5 cl7 d6 e^x d4 F c5 b6 II c6 a5 H g8 e7 o o c7 c6 c6xd5 f7 f5 H e7 g6 F b6 c7 lit h6 A sötét hadáljás itt Ö., 9., 10. B. Hadállás világos 18-ik lépése után. Sötét Dr. Rományi J. Világos Gr. Lázár Y. 18 ) H gg e5 18),.. H g6 e7-re következik 19) Bal el Vd8 e8 20) BelX e7 V e8xe7 (V e8xh5-re világos 3 lépéses mattot ad) 21) V h5 g6 és világos Hyer. 18)... V d8 e8-ra 19) F (13 -b 5! és világosnak nyerniekell; 18)... H g6-h8l9)b al el F c8 d7 20) H g5 - e6 F d7xe6 21) B el X 6 B f8 f7 vagy tetszós szerint 22) F d3x^ és nyernie kell. 19) f2 f4! 20) H li3xg 5 21) f4><e5 22) V h5 f7f 23) e5 e6 24) V f7~fb+ B B b6xg5 f8 f6 f6 h6 K g8 h8 V e8xg5 K h8 h7 25) F d3x^+ sötét feladja. 182. sz. játszma. Bécsi játék. Játszották Pozsonyban 1893. május 4-én. Sötét: Exner Gyöző. e7 e5 F f8 c5 3) g2 g3 4) F fl g2 5) Hgl e2 6) o o 7) H c3 a4 II b8 cg H g8 fí> d7 d6 117-16 V (18 e7

8., 9., 10. FIz. BUDAPESTI SAKK-SZEMLE. ÍB 8) d2 d3 F c8 e6 Az adott állásban nem ajáulatos a futárt c5-ön iittetni, mertf2 -f4 után a gyalog d6-on nagyon biányzik sötétnek. 9) H a4xc5 d6xc5 10) f2 f4 o o o 11) Í4 fb F e6 d7 12) a2 a3 g7 gb 13) H e2 c3 B d8 g8 14) F cl e3 li6 h5 15) Vdl d2 H f6 h7 Hadállás vilá«;os 15-ik lépése után. Sötét Exner Gy. Sötétnek itt már igen nehéz játéka van, világos egyéb folytatásokra is előnybe jő. Legjobbnak látszik még g5 g4 16) F e3 g5 Y e7 d8 de világos 17) b2 b4után itt is jobban áll 17) H c3 d5 itt természetesen nem jöhetne H f6x e4 miatt. 16) H c3 d5 V e7 d6 1 7) b2 b4 c5xb4 Egyéb folytatások sem vezetnek kedvezőbb eredményre. 18) a3x l >4 K c8 b8 19) c2 c4 h5 h4 20) g3 g4 b7 b6 21) c4 c5 V d6 f8 22) b4 b") H c6 d4 23) Fe3Xd4 e5xd4 24) BalX^T F d7xb5 25) V d2 a2 sötét feladja. Yilág >s Dr. Juszt A. 183. sz. játszma. Spanyol játék. Játszották a Budapesti Sakkozó-Társaság" helyiségében folyó évi augusztus hóban. Yilágos: Sötét: 5) H bl c3 H g8 f6 Makovetz. Dr. Meitner. 6) o F f8 e7 1) e2 e4 e7 e5 7) d4 d5 H c6 b3 2) H gl Í3 H b8 c6 8) F b5 d3 0 0 3) F fl b5 d7 d6 9) H c3 e2 c7---c5 A Steinitz által ajánlott foly- 10) H e2 g3 b7 b5 tatás. 11) b2 b3 a7 ab 4) d2 d4 F c8 d7 1 2) cí c4 b5 -b4

20 BUDAPBSTI SAKK-SZBMLB. 8., 9., 10. sz. 13) H f3 el 14) f2 f4 15) H el-~fó 16) B al bl 17) a2xb3 18) K gl-~hl 19) f4 f5 20) F c 1 li6 21) f5xg6 22) H f3 h4 23) F h6 d2 24) V dl e2 25) V e2 e3 26) H h4 f6 H f6 e8 f7 f6 a5 a4 B a8 a2 g7 g6 H e8 g7 B f8 f7 htxgs K g8 h7 V <18 c8 F (17 g4 g6 g5 h giyjf> Sötét védekezése e pontig igen erőteljes volt, de e helyütt F g4x f5-nek kellett volna történnie. g4 futár veszélyben forog s annak megvédése most rendkivűli neliézségeket okoz. 27) e4xf& K h7 g8 Igen jónak látszó védekezési méd, a melyet azonban világos következó maneuvreje megdönt. A Hadállás sötét 27-ik lépése után. Sötét dr. Meitner. Világos Makovetz. 28) F ds cl! B f7 li 7 29) V e3 e4 B h7 h4 F g4 h5-re 33) F clxgö f6xgö 31) f5 f6 következik és világosnafc nyernie kell. 30) FclXg5! f6xg5 31) f5 f6 V c8 e8 Sötétnek nincs védelme; 31)... B h4 h6-ra 32) f6xe7 33)... F e7xfó-ra 22) V c4 - g6f F f6 g7 33) B fl f7 dön-t. 32) f6xe7 H b» d7 33) V e4 g6f sétét feladja. 184. sz. játszma. A két huszár játéka. Játszották Budapesten. Világos: Sötét: 8) F b5 e2 h7 h6 E. K. Madarassy L. 9) H g5 f3 e5 e4 1) e2 e4 e7 e5 10) H f3 e5 F f8 d6 2) H gl f3 H b8 c6 11) d2 d4 e4xd3 3) F fl c4 H g6 f6 12) H e5xj3 0 0 4) H f3 g5 d7 d5 13) 0 0 F c8 b7 5) e4xdö H c6 a5 14) H bl c3 V d8 c7 6) F c4 b5f c7 c6 15) f2 f4 B a8 d8 7) d5xc6 b7xc6 16) V dl el a7 a6

8., 9., 10. FIz. BUDAPESTI SAKK-SZEMLE. ÍB 17) F cl e3 Bf 8 es 18) V el Í2 H a5 c4 19) F e3 c5 H c4 (12 20) F c5x^6 B <lsx<í6 21) B fl el H f6---e4 22) Hc3Xe4 H d2xe4 23) V Í2 e3 c6 c5 24) F e2 f3 f7 f5 25) B al dl B (i6--eü 26) Hd3--eö B es e7 27) V e3 b3 K g-8 h7 2S) B dl d7 V c7 c8 29) B el d 1 B e6xeő 30) B (17 <18 c5 c4 31) V b3 a3 V c8 c5f m V a3x''5 B cöx^ö és sötét nyert. E játszniában kevés a változatosság, de azért kellő tauubiz >nysága Madarassy László erőteljes játékának. Az Albin-H odges Matchből. 185. sz. játszma. Spanyol játók. VilágojB: H o d o e s. Sötét: Albín. 1) e2 e4 e7 e5 2) Hgl f3 H b8 c6 3) F fl b5 a7 a6 4) F b5 a4 H g8 f6 5) d2 d3 b7 b5 6) F a4 b3 F f8 c5 1) Hbl c3 h7 h6 8) 0 0 Jobb volt szerintünk II f3x 5 az ismeretes huszár áldozat. 8)... H c6xe5 9) d3 d4 után világos jobban áll. 8 ) d 7 íi6 9) F cl e3 F c8 g4 10) F e3xc5 d6xc5 11) Hc3 e2 F g4><f3 12) g2xf3 V d8 d / 13) Kgl hl y d7 h3 14) He2 g3 B a8 d8 Igenjólépés, mely sötétnek erós támadást biztosit. 15) e2 c3 C5 C4 16) F b3 c2 h6 h5 17) B fl gl ho h4 18) H g f5 g7 g6 19) H f5 e3 H f6 h5 Jobb lett volna mint a Chess Monthly megjegyzi c4xd3 20) F c2xd3 B d8xd3 21) V dlxd3 V h3xf3f B gl g2 h4 h3 stb. és sötét nyer. 20) H e3 d5 E lépés után világos játszmája szilárdan áll. 20 ) II c6 e7 21) Hd5Xc7f Teljesen elhibázott folytatás ; d3xc4 volt a helyes lépés c7 c6 erre nem jöhetne H d5 c7f miatt. 21 ) K e8 f8 22) (13 d4 H h5 í'4 23) (14 d5 B d8 d6 24) Bgl g4 H f4 h5 25) a2 a4 b5 b4 26) c3xb4 H e7 c6 27) B al a3 H c6 d4 28) B a3 c3

22 BUDAPESTI ÍSAKK-JSZEMLE. 8., 9., 10. sz. Hadállás világos 28-ik lépése után. Sötét Albin. 28 ) H h6~g3f! Szeliemes áldozat, a mely sötét javára dönt. 29) f2xg3 h4xg3 30) V dl gl H <14 e2 31) Bg4Xí?3 H e2xg3f ViJágos feladja Világos llodges. 186. sz. játszma Elháritott vezércsel. Játszotlák a new-yorki mesterversenyen 1893. szept. 30. Világos: L a s k e r. 1) d2 d4 2) c2 c4 3) H bl c3 4) Hgl f3 5) e2 e3 6) F fl (13 7) 0 0 8) b2 b3 9) Fcl b2 10) Vdl e2 11) Bal cl 12) H f3 e5 13) f2 f4 14) H e5 f3 15) g2-g4! Sötét: H a n h a m. d7 d5 e7 e6 c7 cg H g8 f6 F f8 e7 H 1>8 d7 0 0 V (18 c7 B f8 (18 H d7 18 a7 a6 H f6 e.8 f7 í'6 f6 f5 f5xg4 E hadállásban a játszma kimenetele iránt már nem lehet kétség. Sötét óvatos hátrálási taktikája nem bizonynl valami kitünőnek. 16) H fo---e5 H e8- f6 17) c4---c5 B d8-~e8 18) K gl--hl F e7---(18 19) B fl---gl B e8- e7 20) H c3---dl F c8- d7 21) F b2- c3 F d7- e8 22) F c3- el F e8- h5 28; V e2-- g 2 11 18-~d7 24) F el- h4 B e7-~e8 25) H dl- f2 B a8- C8 26) Yg2- -g3 H (17 f8 Sötét csendes resignatióval várja ahalálos csapást. Addig is azonban lépni kell. 27) B gl g2 28) F h4xfó H f8 g6

8., 9., 10. sz. BÜDAÍ>ESTl SAKK-SZÜMLB. Hadállás sötét 28-ik lépése után. Sötét Hanham. 29) H e5xg6 h7xg6 30) F (13Xg6! F h5x?6 31) V g3xg4 V e7 h7 32) B cl-gl B c8 c7 33) V g4xg6f V h7x?6 34) B g2xg(if K g8 )i8 35) H f2 g4 B e8 f8 36) H g4 li6 B c7 (17 37) f4 fő e6xfó 38) H h6xf5 F (18 e7 A játszma mindenkép veszve van. 30) P> 06 hfif sötét föladja. Yilágos Lasker. 187. sz. játszma. Franczia játék. Játszották a kieli mesterversenyen 1893. szeptember 1-én. Világos : Dr. Gottschall. 1) e2 e4 2) (12 (14 3) e4x<16,4) F fl d3 5) F cl e3 6) H bl c3 7) Vdl d2 8) H gl e2 Ez a huszár Sötét:. Walbrodt. e7 eg í (17 (15 e6xd5 F f8 (16 H g8 f6 C7 cfi F c8 e6 H f6 g4 manoevre fontos időveszteséggel jár ; jobb volt 0-0. 9) F e3 f4 f7 -f5 10) f2 f3 H g4 f6 1 1) 0 0 0 0 0 12) He2 g3 g7 g6 E gyalog lépés megkönnyiti vilfgosnak a támadást. Sötétnek itt a vezérszárnyon kellene operálnia. 13) li2 1)4 14) B dl el 15) II c3 e2 16) h4 hó 17) h5xg6 18) F f4xd6 19) Vd2 h6 20) He2 f4 H f6 e8 II e8 g7 V (18 e7 H b8 a6 h7xg6 V e7xd6 K Í>8 f7 F e6 (17 Sötét itt már tönkre van téve. Gottschall e játszmát kitünöen vezette. 21) H f4x«6! Vd6X?6 22) B el e7f K f7 f6 23) V h6 h4f Vg6 g5 24) V h4xg5f K f6x?5 25; B e7xg7f K g5 f4 26) K el d2 és világos a következő lépéssel mattot ad.

u 8., 9., 10. sz. Vegyesek. Madarassy J.ászló az ismert nevü iró, a leguíóbbi években Kíspest községónek jegyzóje ez év szeptember havában elhunyt. Nem mulaszthatjuk el, hogy mi is meg ne emlókezzünk a megboldogult derék férfinról,aki sokoldalu tevékenysége melletfc a mi játékuuknak is buzgó és amellett hivatott művelóje volt Madarassy egy.ike volt azoknak a sakkjátszóknak, akikben a mester vénája hiányzik ugyan, de akik már jóval a középszerü játszók fölött állanak, a sakkozók főhadiszállásait kivéve mindenütt fényes sikerrel lépnek sorompóba, s csak elismert mesterekkel szemben leszik Je tegyvereiket. A megboldogult még java férlikorában volt s egészen váratlanul ragádta el ót a halál számos barátjának és tisztelőinek nagy fájdalmára. Nyugodjék békével! A..Pesti Sakköi íf ez érdemes régi sakkegylet folyó évi oktéber hó 30-án rendlcív'dlí közgytilést tartott. A közgyulés összehivása a helyiségkérdés megbe^zélése és az Érkel Ferenc elhunyta folytán megüresedett elnöki szék betöltése indokáliól történt. A közgyülésen dr. Yidor Zsigmond úr a jeles sakkjátszó a kör egyik oszlopos tagja emlékbeszédet tartott a kör megboldognlt nagynevü elnöke felett. (E beszédet jelen szánninkban közöljük). A kör egyes belsó ügyeinek megbeszélóse után a kör elnökévé megválasztották Ungár Ignác nrat az eddigi alelnököt. Ungár úr aki rnaga is erós sakkjátszó, a fóváros köreiben köztiszteletnok és rokonszenvnek örvend és a kör elnökévé töitfént megválasztatását a sakkjáték barátai őszinte örömmel üdvözlik. A Budapestí Sakkozó-larsaság" a rendes délutáni összejövetelek mellett kitlöliös^n azon tagjai kedvéért, akik a délutáni órákban elegendő szabad idóvel nem rendelkeznek, rendszeres sakk-estélyeket rendez. Egyik ily estélyen érdekes tombola versenyt rendezett a társaság. A versenyen 20 körta;' vett részt és annak lefolyása a következő volt; A 20 játszó két osztályba soroztatott olykép, hogy mind a két osztály játékereje lehetőleg egyenlő legyen. Az egyik osztályba Makovetz Gyula a másikba Lehner Vilmos választotta be a játékosokat. Az ellenfelek kijelölése ézután sorsolás utján történt. A sorsolás eredménye alapján a versenyzók a következő párositás mellett mérkőztek: Lehner Yilmos, Hercmanszky Lajos, Diener Hugó, Pottornyai, Havasy Arthur, Kornfeld Dávid, Fleiszig Sándor. Heller Ármin, Kossovitz Rezsö, Herzfelder Lajos, Mocsáry Emő, Nadenicsek, Dr. Pick Mór, Hirschl Rezsó, Kiss Albert, Lombai Jenő, Niedermann Antal, Kerekes Lajos, Makovetz Gy., Dr. Kelemen Lajos. Az elól nevezettek, akik játszmáikat megnyerték, valameunyien egy-egy értékes tárgyat kaptak emlékül. Fahndrich Ilugó úr a régi'jeles sakkjátszó, társaságunk volt választmányi tagja, egyike kevés számu mestereinknek, aki régibb idő óta állandóan Boszniában tartózkodik, a folyó év október havában néhány hétig Budapesten idózött és ez alkalommal rendes látogatója volt társaságunk helyiségeinek. Ez alkalommal a club egyes tagjaival több könnyebb játszmát váltott.

Vegyesek. *A budapesti sakkozó-társaságot ujabb veszteség érte. Egyike legelső tagjainak, Seligmann Jakab ékszerész e hó 4-én megszünt élni. A boldogult maga csak elvétve játszott egy-egy sakkjátszmát, de azért melegen érdeklődött a sakkvilágban s a clubéietben felmerüló minden mozzanat iránt. A legutóbbi idóben, amikor betegsége ót teljes visszavonulásra kényszerítette, clubunk választmányának is tevékeny tagja volt. Nyugodjék békével! *Távizeneti versenyünk megindult s a harc olyik az egész vonalon. Minden jel arra mutat, hogy az első magyar távizeneti verseny a lehető legszebben fog site-l^ rűlni. Ezt a legmelegebben óhajtjuk és azért azzal a bizalomteljes kérelemmel ibrdulunk a tiszteit versenyzó sakkbarátokhoz, hogy ha majd a nehézségek toriyosulni fognak, s ha itt-ott netán balszerencse érné is őket, kitartásukat és harci kedvöket azért ne veszitsék el, és mindig azt tartsák szemeik előtt, hogy szebb dicső harcba.'i N legyőzetni, mint kttzdelem nélkül csüggedten meghátrálni. *Feladványversenyünkre miut értesültünk már eddig is érkeztek be pályaművek és mi nem kételkedtink benne, hogy a határidő lejártáig minden magyar feladványszerző, aki magában erőt érez, legalább egy alkotásával résat fog venni e versenyen. A határnap közeleg, tehát serényen munkára uraim! *Mint a napilapok közléseiből értesülünk, Bscsben a jövó év nyarán nagy nemzetközi sakkversenyt rendeznek. Ez dicsó dolog Jesz ha valónak bizonyul. A verseny költségei ktilönben már biztosítva vannak azzal a 17.000 frankkal, amejyet néhai báró Kolisch Ignác hazánkfia, a volt jeles sakkmester hagyományozott egy nemzetközi sakkverseny céjjaira. *A londoni British Chess Club" és a párisi Cercle des Echecs" niájus 22-én tartották meg 5-ik versenyüket a Grand Cercle de l'union Latin Franco Americaine ff helyiségében. Mindegyik részről 7 7 játszó állt sorompóba. A versenyben a párisiak gyóztek 4 nyert játszmával 3 ellenében. Az öt versenyből eddig a párisiak hármat nyertek meg, kettó döntetlen volt. *A szent-pétervári sakkclub idei haudicap-versenyén, amejyben 25 játszó vett Tészt, az elsó díjat Csigorin, a második díjat Lialin nyerte meg. A versenyzók öt osztályban mérkőztek, Csigorin az osztályokon kívül állott. Az I. osztájyu játszóknak gyalog és lépés, a második osztálybelieknek ^iyalog és két lépes, a harmadik osztá- lyuaknak huszár, a továbbiaknak bástya és bástya meg lépést előnyt adott. *A Walbrodt és DeJmar közötti match, amelyról májc.említést tetttink, Walbrodt gyózelmével végződött, aki 5 játszmát nyert. hármat "e.s hármat döntetlenné tett. Mai számunkban közöljíik e kiváló érdekíi matq^iíolsofj^ttszmáját. *A Steinitz Lasker match a legutolsó hírek szerint tényleg létrejő. Az 5000 dollár tétet Laskerért Gilberg Ch. A, a Brooklyn Chess Club elnöke tette le. Szerkesztői üzenetek. E. Gy. Pozsony. Köszönet a szives értesítésért. Ch. R. Kassa. A kérdéses játszmát tényleg téves jelzéssel kaptuk. E. V. München. A cserepéldányt inegindítottuk.