A nemdohányzók védelméről szóló törvény megítélése és várható hatása

2009. május A nemdohányzók védelméről szóló törvény megítélése és várható hatása Kérdőíves felmérés az Országos Egészségfejlesztési Intézet számára

A nemdohányzók védelméről szóló törvény megítélése és várható hatása Kérdőíves felmérés az Országos Egészségfejlesztési Intézet számára

Tartalom 1. A kutatás háttere és célja... 3 2. A vendéglátóiparban érintettek mintájának leírása... 4 3. Dohányzás vendéglátóipari egységben... 7 3.1 A válaszadók dohányzási szokásai... 7 3.2 A környezet dohányzási szokásai... 12 3.3 A dohányzók megítélése... 15 4. Vélemények a dohányzás szabályozásáról... 20 5. Az egészségügyben érintettek mintájának leírása... 33 6. Dohányzás a kórházban... 36 6.1 A válaszadók dohányzási szokásai... 36 6.2 A környezet dohányzási szokásai... 44 6.3 A dohányzók megítélése... 47 7. Vélemények a dohányzás szabályozásáról... 52 8. A közoktatásban érintettek mintájának leírása... 59 9. Dohányzás a munkahelyen... 61 9.1 A válaszadók dohányzási szokásai... 61 9.2 A környezet dohányzási szokásai... 67 9.3 A dohányzók megítélése... 69 10. Vélemények a dohányzás szabályozásáról... 73 11. Összefoglalás... 82 2...

1. A kutatás háttere és célja 2008. áprilisában tervezet készült a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról. A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet az Országos Egészségfejlesztési Intézet megbízásából több szakaszból álló kutatást végzett a törvény tervezett módosításainak megítéléséről. Jelen tanulmány a vendéglátóiparban, az egészségügyben és a közoktatásban érintettekkel készített kérdőíves kutatás eredményeit foglalja össze. A kutatás célja az volt, hogy feltárja a válaszadók és a környezet dohányzási szokásait, valamint feltérképezze a tervezett módosítás várható hatását és megítélését. Az adatfelvételre 2009. áprilisában került sor. 3...

2. A vendéglátóiparban érintettek mintájának leírása A nemdohányzók védelméről szóló törvény vendéglátóipart érintő részeinek hatását kétféle vendéglátóipari egységben vizsgáltuk fele-fele arányban: étteremben és minden egyéb olyan egységben, ahol nincs melegkonyha. A mintába összesen 45 település és budapesti kerület került, 200 válaszadót dolgozóként, 200 válaszadót pedig vendégként fogja érinteni a törvény. A válaszadók társadalmi-demográfiai leírását az alábbi táblázatok tartalmazzák. 4...

1. táblázat A válaszadók társadalmi-demográfiai leírása (százalék) VENDÉG DOLGOZÓ NEM férfi 67 40 nő 33 60 ÉLETKOR 18-29 éves 24 34 30-39 éves 28 31 40-49 éves 21 16 50 éves és idősebb 27 19 ISKOLAI VÉGZETTSÉG 8 általános 10 4 szakmunkásképző 31 37 középiskola érettségivel 45 52 főiskola, egyetem diplomával 14 7 SZUBJEKTÍV ANYAGI HELYZET a jövedelmünk nem elég a megélhetéshez, kölcsönökből élünk nagyon odafigyelve épphogy csak kijövünk gond nélkül kijövünk, de félretenni nem tudunk 5 4 49 54 37 37 kijövünk, és félre is tudunk tenni 9 5 5...

2. táblázat A dolgozók foglalkozása (százalék) pultos 49 pincér 23 szakács 7 főpincér, teremfőnök 5 konyhai kisegítő 4 séf 1 egyéb 11 3. táblázat A vendégek foglalkozása (százalék) felsővezető 4 középvezető 1 beosztott értelmiségi 7 egyéb szellemi, irodai dolgozó 14 munkafelügyelő, képzett szakmunkás 34 szakképzetlen fizikai munkás 7 mezőgazdasági termelő 1 bevásárlásért, a háztartási munkáért felelős 3 nyugdíjas, életjáradékos 12 tanuló 9 egyéb 8 6...

3. Dohányzás vendéglátóipari egységben 3.1 A válaszadók dohányzási szokásai A vendéglátóhelyen megkérdezett válaszadók az átlagosnál gyakrabban dohányoznak: valamivel több mint felük naponta dohányzik. Egyharmaduk soha nem dohányzott, egytizedük pedig leszokott. Egy átlagos vendéglátóipari dohányos egy héten átlagosan 100 szál cigarettát szív, kétharmaduk (67 százalék) kevesebb, mint egy csomagot füstöl el naponta, egyharmaduk pedig legalább egy dobozzal szív. A dohányzásról leszokottak között van olyan, aki egy hónapja hagyta abba és olyan is, aki 45 éve. Az átlag 46 hónap, azaz közel négy év cigaretta nélkül. 1. ábra Milyen gyakran dohányzik? (százalék) vendég 57 1 2 29 11 dolgozó 51 111 36 10 EGYÜTT 54 111 33 10 naponta 0 hetente 4-6-szor 20 hetente 2-3-szor 40 hetente egyszer 60 soha dohányoztam, 80 de leszoktam 100 7...

A dohányzó dolgozók legnagyobb része állítása szerint a legtöbbször a dohányzásra kijelölt helyen cigarettázik a munkahelyén, és ezek túlnyomó többsége (94 százalék) tisztában is van vele, hol van a kijelölt hely. A dolgozók valamivel több mint egyötöde számára a pult a leggyakoribb dohányzó hely, de a cigisek többsége szabad téren is szokott szívni. 2. ábra Hol dohányzik a legtöbbször a munkahelyén? (a dohányzó vendéglátóipari dolgozók százalékában, N=108) a dohányzásra kijelölt helyen 46 4 a pultnál 22 11 szabad téren (erkélyen, udvaron, az épület előtt stb.) 17 39 megnevezi azt a helyet, ami ki van jelölve 5 12 másik helyet mond 6 14 mosdóban 1 4 a legtöbbször még említi a konyhában 4 nem dohányzik a munkahelyén 3 1 A mintába került vendéglátóipari egységek egyharmadában nincs dohányzásra kijelölt hely, két százalékuk pedig dohányzásmentessé nyilvánított. Ahol van kijelölt hely, ott a 8...

dolgozók túlnyomó többsége (90 százalék) tudja, hol van ez. A vendégek között egyötödnyien (22 százalék) nem tudták megnevezni a dohányzásra kijelölt helyet és egy tizedük mást mondott, mint ami tényleg ki van jelölve. A nemdohányzók körében érthetően - sokkal magasabb (17 százalék) azok aránya, akik nem tudják, hogy hol van a kijelölt hely (pedig van ilyen), mint a dohányzók között (6 százalék). A válaszadók túlnyomó többsége (93 százalék) dolgozók és vendégek, cigarettázók és nemdohányzók egyaránt úgy vélik, hogy a dohányzásra kijelölt hely a rendeltetésének megfelelő helyen van azokban a felkeresett vendéglátóipari egységben, ahol van ilyen. Az a 16 fő, aki szerint a dohányzásra kijelölt hely nem megfelelő helyen van, a következő javaslatokat tette: F az étterem elején lenne alkalmas hely F az utcán, a bejárat előtt F ventillátor, elszívó kellene F csak az épületen kívül, az udvaron F egy külön helyiségben, amit lehet szellőztetni F fedett kellene, hogy legyen F hiába jelzem F kint a teraszon F ki kell nyitni az ajtót, menjen ki a füst egy része F kitiltanám őket mindenhonnan F mindegy, csak szellőztetve legyen F nincs ilyen hely, sehol nem lenne jó helyen 9...

3. ábra Hol van a dohányzásra kijelölt hely a vendéglátóipari egységben? (százalék) vendég 44 34 7 2 14 dolgozó 60 31 7 21 EGYÜTT 52 32 7 2 7 0 20 40 60 80 100 azt mondja, ami tényleg ki van jelölve mást mond nincs dohányzásra kijelölt hely a munkahely dohányzásmentessé nyilvánított nem tudja 10...

4. ábra Hol van a dohányzásra kijelölt hely a vendéglátóipari egységben? (százalék) dohányzik 53 34 7 1 4 nem dohányzik 51 29 6 3 12 EGYÜTT 52 32 7 2 7 0 20 40 60 80 100 azt mondja, ami tényleg ki van jelölve nincs dohányzásra kijelölt hely mást mond a munkahely dohányzásmentessé nyilvánított nem tudja A dohányzó vendégek nagy részével (85 százalék) előfordul, hogy zárt légterû vendéglátóhelyen dohányzik. 11...

5. ábra Előfordul-e Önnel, hogy zárt légterû vendéglátóhelyen dohányzik? (dohányzó vendégek körében, százalék) 15 85 igen nem 3.2 A környezet dohányzási szokásai A dohányos dohányost vonz: legalábbis erre utal, hogy míg a cigarettázók kétharmada naponta tölt időt más, éppen dohányzó ember társaságában, addig a nemdohányzóknak mindössze egyharmada kényszerül erre napi gyakorisággal. A dohányzók túlnyomó többsége (92 százalék) hetente legalább egyszer van más cigarettásokkal együtt, míg a nemdohányzók között ez az arány 69 százalék. 12...

6. ábra Milyen gyakran fordul elő Önnel, hogy (más) éppen cigarettázó emberek környezetében kényszerül időt tölteni? (százalék) dohányzik 67 15 8 2 4 4 nem dohányzik 34 14 16 5 22 9 EGYÜTT 53 15 11 3 12 6 0 20 40 60 80 100 naponta hetente 4-6-szor hetente 2-3-szor hetente egyszer ritkábban soha A vendégek egyharmada azt állítja, hogy egyáltalán nem dohányoznak körülötte azon a vendéglátóhelyen, ahol a kérdezés történt. Ugyanakkor egynegyed-egyötöd azok aránya, akik azt mondják, hogy valaki mindig dohányzik körülöttük. Úgy tûnik, hogy a nemdohányzók inkább olyan helyeket választanak, ahol nincs dohányfüst: legalábbis erre utal, hogy a dohányosok több mint kétszer olyan arányban mondták, hogy valaki mindig cigarettázik körülöttük, és harmadannyian, hogy egyáltalán nem dohányoznak körülöttük, mint a nemdohányosok. 13...

7. ábra Milyen gyakran fordul elő Önnel ezen a vendéglátóhelyen, hogy (más) éppen cigarettázó emberek környezetében kényszerül időt tölteni? (vendégek körében, százalék) dohányzik 49 25 13 13 nem dohányzik 18 24 21 38 EGYÜTT 22 16 25 37 valaki mindig dohányzik körülöttem 0 20 40 60 80 100 körülbelül az itt töltött idő felében dohányzik valaki ennél kevesebbet dohányoznak körülöttem egyáltalán nem dohányoznak körülöttem A vendéglátóiparban dolgozók közel négytizede szinte teljes munkaidejében dohányzó emberek környezetében van. A dohányzó dolgozóknak pedig közel fele non-stop cigarettafüstben van. Ugyanakkor a nemdohányzó dolgozók 52 százaléka is a munkaideje legalább felét dohányosok körében tölti. 14...

8. ábra Milyen gyakran fordul elő Önnel ezen a vendéglátóhelyen, hogy (más) éppen cigarettázó emberek környezetében kényszerül időt tölteni? (dolgozók körében, százalék) dohányzik 47 14 11 4 10 14 nem dohányzik 28 20 4 7 19 22 EGYÜTT 38 17 8 5 14 18 0 20 40 60 80 100 egész nap dohányzó emberek környezetében dolgozom kb. a munkaidő felében alkalomszerűen néhány percet a nap nagy részében a munkaidő felénél kevesebbet semennyit 3.3 A dohányzók megítélése A dolgozókat jobban zavarja, hogy dohányoznak körülöttük a vendéglátóipari egységben, mint a vendégeket. Körükben 17 százalék azok aránya, akit ez nagyon, további 15 százalékot pedig közepesen zavar. A vendégek hattizedét egyáltalán nem zavarja, hogy cigarettáznak körülöttük. 15...

9. ábra Mennyire zavarja, hogy cigarettáznak Ön körül ezen a vendéglátóhelyen? (azok körében, akik körül szoktak cigarettázni, N=314; százalék) vendég 7 12 19 61 dolgozó 17 15 18 50 EGYÜTT 12 14 19 55 0 20 40 60 80 100 nagyon közepesen egy kicsit egyáltalán nem Az igazi vízválasztó dohányzók és nemdohányzók között van ebben a tekintetben: előbbiek közel háromnegyedét egyáltalán nem zavarja a dohányos környezet, utóbbiak közel háromtizedét viszont nagyon is zavarja ez. 16...

10. ábra Mennyire zavarja, hogy cigarettáznak Ön körül ezen a vendéglátóhelyen? (azok körében, akik körül szoktak cigarettázni, N=314; százalék) dohányzik 4 9 14 73 nem dohányzik 27 22 25 26 EGYÜTT 12 14 19 55 0 20 40 60 80 100 nagyon közepesen egy kicsit egyáltalán nem A legjobban a nemdohányzó dolgozókat zavarják a körülötte cigarettázók, de a dohányzó dolgozókat is jobban zavarja, mint a dohányzó vendégeket. 17...

11. ábra Mennyire zavarja, hogy cigarettáznak Ön körül ezen a vendéglátóhelyen? (azok körében, akik körül szoktak cigarettázni; 100 fokú skála átlagai*) vendég 10 dohányzik dolgozó 20 vendég 48 nem dohányzik dolgozó 51 0 20 40 60 *100=nagyon zavarja, 1=egyáltalán nem zavarja Azok nagy része (71 százalék), akiket zavarnak a körülötte cigarettázók, tett már valamit ez ellen. A leggyakoribb, hogy köhögéssel, kézmozdulattal, illetve verbálisan jelzik a dohányzónak, hogy zavarja őket a füst. Az előre megadott válaszokon kívül a zavaró dohányzásra adott következő reakciókról számoltak be a válaszadók: F bekapcsolom a füstelszívót F első a vendég F én is dohányzom, nem is fogom szóvá tenni 18...

F főnöknek szóltam F gyakori szellőztetés F hamarabb távoztam, mint előre szándékoztam menni F kinyitom az ajtót F bejárat elé mentem. 12. ábra Előfordult-e már, hogy? (azok körében, akiket zavarnak a körülötte cigarettázók; százalék, N=140) köhögéssel, kézmozdulatokkal jelezte, hogy zavarja a füst 40 39 39 szóvá tette a dohányzónak, hogy zavarja a füst 31 27 29 máshová ment, ült le 22 26 33 szóvá tette az üzlet alkalmazottjának, vezetőjének, hogy zavarja a füst 5 9 7 egyéb 5 9 12 0 20 40 60 vendég dolgozó EGYÜTT 19...

4. Vélemények a dohányzás szabályozásáról A vendéglátóiparban érintettek a leginkább az egészségügyben és a közoktatásban szigorítanák tovább a dohányzást, a legkevésbé pedig (azon kívül, hogy plusz szabadság járjon a nemdohányzóknak) azt támogatják, hogy a vendéglátóipari egységben zárt térben is tilos legyen dohányozni. Ugyanakkor kisebbségben vannak az ezt ellenzők. A válaszadók 42 százaléka teljes mértékben, további egynegyedük pedig inkább támogatja ezt a szigorítást is. 13. ábra A módosított szabályozás egyes elemeinek támogatása (százalék) egészségügyi intézményben zárt térben tilos lesz dohányozni 88 9 21 játszótéren tilos lesz dohányozni 75 13 7 5 közoktatási intézmények teljes területén (zárt és szabad térben egyaránt) tilos lesz dohányozni 71 18 8 4 kórház területén szabad térben is csak ott lehet kijelölt dohányzóhely, ahol a betegek nem közlekednek 71 16 8 5 a vendéglátóiparban dolgozók is dohányfüstmentes környezetben dolgozhatnak majd 50 31 12 6 2 vendéglátóipari egységben zárt térben tilos lesz dohányozni 42 24 18 17 a nem dohányzóknak plusz szabadság járjon, mert az alatt is dolgoznak, amíg a többiek cigarettáznak 19 15 17 48 2 0 20 40 60 80 100 teljes mértékben inkább igen inkább nem egyáltalán nem nem tudja 20...

A szigorítás támogatásában a legnagyobb véleménykülönbség a dohányzók és a nemdohányzók között van: míg utóbbiak az összes szigorítást (a plusz szabadság kivételével) nagy mértékben támogatják, a dohányzók némileg visszafogottabbak. Különösen, ami az őket is érintő vendéglátóhelyi szigorítást illeti. Érdekes módon dolgozók és vendégek között nincs véleménykülönbség ebben a tekintetben, csakúgy, ahogy a különböző életkori csoportok között sincs. 21...

4. táblázat A szabályozás szigorítása egyes elemeinek támogatása néhány csoportban (100 fokú skála átlagai: 100=teljes mértékben támogatja, 1=egyáltalán nem támogatja. Szürke háttérrel azok a csoportok, ahol a különbség szignifikáns) NEM ISKOLAI VÉGZETTSÉ DOHÁNYZÁS férfi nő legfeljebb szakmunkásképző középiskola érettségivel főiskola, egyetem diplomával dohányzik nem dohányzik EGYÜTT vendéglátóipari egységben zárt térben tilos lesz dohányozni a vendéglátóiparban dolgozók is dohányfüstmentes környezetben dolgozhatnak majd közoktatási intézmények teljes területén (zárt és szabad térben egyaránt) tilos lesz dohányozni játszótéren tilos lesz dohányozni egészségügyi intézményben zárt térben tilos lesz dohányozni kórház területén szabad térben is csak ott lehet kijelölt dohányzóhely, ahol a betegek nem közlekednek a nemdohányzóknak plusz szabadság járjon, mert az alatt is dolgoznak, amíg a többiek cigarettáznak 58 70 59 66 72 50 81 64 73 79 70 79 82 65 89 76 83 88 81 86 97 80 92 85 84 89 83 89 85 83 91 86 94 94 92 96 100 92 97 94 81 89 83 86 83 80 91 85 33 38 31 40 33 24 52 36 22...

Bár a válaszadók összessége nemigen tartja jellemzőnek, hogy a dohányosok a munkavégzés rovására cigarettáznak, vagy hogy a nemdohányzók sokszor a dohányzók helyett is dolgoznának, jelentős véleménykülönbség mutatkozik ebben is dohányzók és nemdohányzók között: míg az utóbbiak nagyjából fele úgy véli, hogy ezek a kijelentések a valóságot tükrözik, a cigarettázók túlnyomó része nem tartja ezt jellemzőnek. 14. ábra Mennyire jellemző, hogy a dohányosok a munkavégzés rovására cigarettáznak? (százalék) dohányzik 5 11 22 62 nem dohányzik 23 28 26 21 2 EGYÜTT 13 18 24 44 1 0 20 40 60 80 100 nagyon jellemző inkább jellemző inkább nem jellemző egyáltalán nem jellemző nem tudja 23...

15. ábra Mennyire jellemző, hogy a nemdohányzók sokszor a dohányzók helyett is dolgoznak? (százalék) dohányzik 5 7 21 67 nem dohányzik 21 24 31 23 1 EGYÜTT 12 14 25 48 1 0 20 40 60 80 100 nagyon jellemző inkább jellemző inkább nem jellemző egyáltalán nem jellemző nem tudja A dohányzók kétharmada úgy gondolja, hogy a szigorítás hatására egyáltalán nem fognak változni dohányzási szokásai. Közel egyötödük azonban úgy véli, hogy egy kicsivel kevesebbet fog dohányozni, közel egytizedük lényegesen kevesebbet, három százalék szerint pedig számára ez lökést jelentene a leszokáshoz. 24...

16. ábra A szigorítás hatására hogyan fognak változni dohányzási szokásai? (dohányzók körében, százalék) 1 3 9 18 68 1 le fog szokni a cigarettáról lényegesen kevesebbet fog dohányozni egy kicsivel kevesebbet fog dohányozni valamivel többet fog dohányozni nem fognak változni a dohányzási szokásai nem tudja Ha a mai tervek valóra válnak, akkor a dolgozók körében nagyobb mértékben csökkenhet a cigarettafogyasztás, mint a vendégek körében: míg az előbbiek több mint egyharmada visszafogást tervez, a vendégek körében ez az arány csak egynegyed. A szigorításnak nagyobb hatása lehet a kevesebbet dohányzókra: a naponta legalább egy csomag cigarettát elszívók háromnegyede azt mondta, hogy nem fognak változni dohányzási szokásai, míg az ennél kevesebbet szívók egyötöde úgy gondolja, hogy egy kicsivel kevesebbet fog dohányozni, további egytizedük pedig lényegesen kevesebbet. A leszokást tervezők aránya mind a két körben 3 százalék. A szigorításnak ugyancsak valamivel nagyobb hatása lehet a nőkre, az 50 évesnél fiatalabbakra, a kevésbé iskolázottakra és a rosszabb anyagi helyzetûekre. 25...

5. táblázat A szigorítás hatására hogyan fognak változni egyes csoportok dohányzási szokásai (dohányzók körében, százalék) le fog szokni a cigarettáról lényegesen kevesebbet fog dohányozni egy kicsivel kevesebbet fog dohányozni valamivel többet fog dohányozni nem fognak változni a dohányzási szokásai nem tudja DOLGOZÓ VAGY VENDÉG vendég 4 6 14 1 74 1 dolgozó 2 13 21 2 62 0 NAPI ELSZÍVOTT CIGARETTA kevesebb mint 20 szál 3 10 21 2 63 1 legalább 20 szál 3 8 12 0 77 0 NEM férfi 3 8 16 1 71 1 nő 3 11 19 2 65 0 ÉLETKOR 18-29 éves 3 13 20 3 61 0 30-39 éves 1 11 20 0 67 1 40-49 éves 8 8 15 3 64 2 50 éves és idősebb 2 2 11 0 84 1 ISKOLAI VÉGZETTSÉG legfeljebb szakmunkásképző 3 11 17 68 1 26...

középiskola érettségivel 4 8 20 1 67 0 főiskola, egyetem diplomával 0 7 0 13 80 0 SZUBJEKTÍV ANYAGI HELYZET rosszabb 5 8 20 1 66 1 jobb 1 11 16 2 70 0 EGYÜTT 3 9 18 1 68 1 A válaszadók mindössze egyharmada véli úgy, hogy nem lesz hatással a cigarettázó vendégforgalomra, ha zárt térben tilos lesz dohányozni a vendéglátóipari egységen belül. Valamivel több mint egynegyedük szerint sokkal ritkábban jönnek majd a dohányzó vendégek, egyharmaduk pedig az ennél enyhébb valamivel ritkábban jönnek ide megfogalmazást használta. 27...

17. ábra A teljes dohányzási tilalom vélt hatása a dohányzó vendégek látogatási gyakoriságára (százalék) 1 9 3 27 25 35 sokkal ritkábban jönnek majd ide valamivel ritkábban ugyanolyan gyakran valamivel gyakrabban ez nem lesz befolyásoló tényező nem tudja A dohányzók között közel kétszer akkora azok aránya, akik szerint a szigorítás után a dohányzó vendégek sokkal ritkábban fognak járni az adott vendéglátóipari egységbe, mint a nemdohányzók között. Különösen a dohányzó dolgozók között magas a pesszimisták aránya. Ugyanakkor a nemdohányzó dolgozók is borúsabban látják a jövőt, mint a nemdohányzó vendégek. Ez utóbbiaknak mindössze 13 százaléka véli úgy, hogy sokkal ritkábban fognak jönni a dohányzó vendégek. Egyharmaduk szerint viszont nem fog változni a vendégek látogatási gyakorisága. 28...

18. ábra A teljes dohányzási tilalom vélt hatása a dohányzó vendégek látogatási gyakoriságára dohányzó és nemdohányzó dolgozók és vendégek körében (százalék) DOHÁNYZIK vendég 32 27 29 2 10 dolgozó 35 34 20 9 1 DOHÁNYZÓK EGYÜTT 33 30 25 1 10 1 NEM DOHÁNYZIK vendég 13 41 30 1 8 8 dolgozó 23 42 23 9 3 NEM DOHÁNYZÓK EGYÜTT 18 42 26 1 8 5 ÖSSZES VÁLASZADÓ 27 35 25 1 9 3 0 20 40 60 80 100 sokkal ritkábban jönnek majd ide valamivel ritkábban ugyanolyan gyakran valamivel gyakrabban ez nem lesz befolyásoló tényező nem tudja A nemdohányzó vendégek látogatási szokásaira vélhetőleg még kisebb hatással lesz a szigorítás, mint a dohányzó vendégekre: a válaszadók héttizede szerint ők változatlan gyakorisággal fogják látogatni a kérdezés helyszínét a szigorítás után is. 29...

19. ábra A teljes dohányzási tilalom vélt hatása a nem dohányzó vendégek látogatási gyakoriságára (százalék) 2 13 3 8 17 57 sokkal gyakrabban valamivel gyakrabban ugyanolyan gyakran valamivel ritkábban ez nem lesz befolyásoló tényező nem tudja Dohányzók és nemdohányzók között nincs igazán véleménykülönbség abban, hogyan fog hatni a nemdohányos vendégforgalomra a szigorítás. A nemdohányzó vendégek azonban minden más csoportnál optimistábbak: egyharmaduk szerint gyakoribb lesz a hasonszőrûek látogatása. 30...

20. ábra A teljes dohányzási tilalom vélt hatása a nem dohányzó vendégek látogatási gyakoriságára dohányzó és nemdohányzó dolgozók és vendégek körében (százalék) DOHÁNYZIK vendég 5 18 57 2 17 3 dolgozó 9 14 59 2 14 2 DOHÁNYZÓK EGYÜTT 7 16 58 2 15 2 NEM DOHÁNYZIK vendég 10 24 51 3 8 4 dolgozó 10 14 61 13 2 NEMDOHÁNYZÓK EGYÜTT 10 19 56 1 11 3 ÖSSZES VÁLASZADÓ 8 17 57 2 13 3 0 sokkal gyakrabban 20 valamivel 40gyakrabban 60 ugyanolyan gyakran80 100 valamivel ritkábban ez nem lesz befolyásoló tényező nem tudja A legnagyobb szerepet az óvónők, az orvosok és a tanárok dohányzástól való tartózkodásnak tulajdonítják a válaszadók, amely szerintük fontos példát mutat. Minden egyes felsorolt foglalkozás példaértékét sokkal fontosabbnak ítélik a nemdohányzók. Az iskolázottabbak egy-két foglalkozást (pincér, színész, tévés mûsorvezető) az átlagosnál fontosabbnak ítélnek, a vendégek és dolgozók között azonban nincs különbség a pincérek példájának megítélésében. 31...

21. ábra A személyes példamutatás fontossága egyes foglalkozásokban (százalék) óvónő 74 12 6 4 4 orvos 71 12 8 3 6 tanár 70 13 8 4 5 betegápoló 56 17 12 6 9 egyetemi oktató 47 18 17 7 11 politikus 35 20 21 9 15 tévés műsorvezető 30 17 23 8 22 0 20 40 60 80 100 nagyon fontos 4 3 2 egyáltalán nem fontos 32...

5. Az egészségügyben érintettek mintájának leírása A nemdohányzók védelméről szóló törvény egészségügyet érintő részeinek hatását kórházakban vizsgáltuk. A mintába összesen 22 település és budapesti kerület összesen 25 kórháza került. Az összesen 197 dolgozó felét orvosként, másik felét egyéb beosztottként, 203 válaszadót pedig betegként érinthet a törvény. A válaszadók társadalmidemográfiai leírását az alábbi táblázatok tartalmazzák. 33...

6. táblázat A válaszadók társadalmi-demográfiai leírása (százalék) BETEG DOLGOZÓ NEM férfi 53 35 nő 47 65 ÉLETKOR 18-29 éves 10 10 30-39 éves 16 32 40-49 éves 17 25 50 éves és idősebb 57 33 ISKOLAI VÉGZETTSÉG 8 általános 22 3 szakmunkásképző 28 6 középiskola érettségivel 32 34 főiskola, egyetem diplomával 18 57 SZUBJEKTÍV ANYAGI HELYZET a jövedelmünk nem elég a megélhetéshez, kölcsönökből élünk 10 6 nagyon odafigyelve épphogy csak kijövünk 62 42 gond nélkül kijövünk, de félretenni nem tudunk 20 36 kijövünk, és félre is tudunk tenni 8 16 34...

7. táblázat A dolgozók foglalkozása (százalék) igazgató 1 osztályvezető orvos 5 orvos 43 nővér, ápoló 39 betegszállító 4 takarító 2 egyéb 6 8. táblázat A betegek foglalkozása (százalék) felsővezető 1 középvezető 3 beosztott értelmiségi 5 egyéb szellemi, irodai dolgozó 11 munkafelügyelő, képzett szakmunkás 23 szakképzetlen fizikai munkás 6 bevásárlásért, a háztartási munkáért felelős 3 nyugdíjas, életjáradékos 41 tanuló 1 egyéb 6 35...

6. Dohányzás a kórházban 6.1 A válaszadók dohányzási szokásai A kórházakban megkérdezett válaszadók hozzávetőleg az országos átlagnak megfelelő arányban dohányoznak: háromtizedük szokott dohányozni. Felük soha nem dohányzott, kéttizedük pedig leszokott. Egy átlagos dohányos egy héten átlagosan 69 szál cigarettát szív. Közel kilenctizedük (88 százalék) kevesebb, mint egy csomagot füstöl el naponta, egytizedük (12 százalék) pedig legalább egy dobozzal szív. A dohányzásról leszokottak átlagosan 68 hónapja, azaz több mint 5 éve nem cigarettáznak. Úgy tûnik, hogy a kórházi dolgozók mindig is egészségtudatosabbak voltak: közel hattizedük soha életében nem dohányzott, szemben a betegek négytizedes arányával. Így a rendszeresen dohányzók aránya is sokkal alacsonyabb a dolgozók körében. 36...

22. ábra Milyen gyakran dohányzik? (százalék) beteg 32 2 3 25 38 dolgozó 22 1 3 14 61 EGYÜTT 26 1 3 20 50 0 20 40 60 80 100 naponta hetente 2-3-szor ritkábban dohányoztam, de leszoktam soha A dohányzók legnagyobb része állítása szerint a legtöbbször a dohányzásra kijelölt helyen cigarettázik a kórházban, és ezek túlnyomó többsége (91 százalék) valóban tisztában van vele, hol a kijelölt hely. A cigisek közel fele szabad téren is szokott szívni. 37...

23. ábra Hol dohányzik a legtöbbször a kórházban? (a dohányzók körében, százalék, N=123) a dohányzásra kijelölt helyen 60 5 megnevezi azt a helyet, ami ki van jelölve 14 9 szabad téren (erkélyen, udvaron, az épület előtt stb) 18 25 másik helyet mond 4 valaki(k)nek a szobájában 3 folyosón 5 a legtöbbször még említi mosdóban 5 nem dohányzik a kórházban 12 A betegek gyakrabban cigarettáznak az arra kijelölt helyen, illetve egyáltalán nem gyújtanak rá a kórházban, a dolgozók viszont hajlamosabbak kimenni a szabadba, illetve rágyújtani valakinek a szobájában. 38...

24. ábra Hol dohányzik a legtöbbször a kórházban? (a dohányzó betegek és dolgozók körében, százalék) a dohányzásra kijelölt helyen megnevezi azt a helyet, ami ki van jelölve szabad téren (erkélyen, udvaron, az épület előtt stb) 14 23 28 35 43 55 64 67 65 valaki(k)nek a szobájában folyosón mosdóban másik helyet mond nem dohányzik a kórházban 3 5 4 5 5 4 5 1 4 8 8 8 12 15 beteg (N=74) dolgozó (N=49) EGYÜTT 0 20 40 60 80 A kórházi dolgozók háromnegyede, a betegeknek pedig kétharmada jól tudja, hol van a kórházban a dohányzásra kijelölt hely. A dohányzók körében magasabb (80 százalék) azok aránya, akik helyesen tudják, hogy hol van a kijelölt hely, mint a nemdohányzók között (69 százalék). A válaszadók többsége (80 százalék) úgy véli, hogy a dohányzásra kijelölt hely a rendeltetésének megfelelő helyen van a kórházban. A dolgozók és a cigarettázók között azonban közel egynegyednyi a kijelölt hellyel elégedetlenek aránya. 39...

25. ábra Hol van a dohányzásra kijelölt hely a kórházban? (százalék) beteg 67 9 4 19 dolgozó 77 13 5 6 EGYÜTT 72 11 4 13 0 20 40 60 80 100 azt mondja, ami tényleg ki van jelölve mást mond a kórház dohányzásmentessé nyilvánított nem tudja 26. ábra Azok aránya, akik szerint a dohányzásra kijelölt hely nem a megfelelő helyen van a kórházban (százalék) 40...

beteg 14 dolgozó 22 dohányzó 24 nemdohányzó 15 EGYÜTT 18 0 20 40 Az elégedetlenek két jól megkülönböztethető választípust adtak arra a kérdésre, hogy hol lenne megfelelő helyen a dohányzásra kijelölt hely: egy részük szerint különálló, zárt helyiségben kellene lennie, másik részük szerint egyáltalán nincs szükség olyan helyre a kórház területén, ahol lehet dohányozni. Ezen kívül viszonylag sok elégedetlen nem tudta megmonani, hol kellene lennie a dohányzásra kijelölt helynek. 9. táblázat Hol lenne a dohányzásra kijelölt terület a rendeltetésének megfelelő helyen a kórházban? (azok körében, akik szerint jelenleg nem jó helyen van) hely zárt helyiségben/szellőztetéssel/ablakkal/fûtésel lenne szükség, ahol van télen fûtés említések száma 17 a kórház területén ne legyen dohányzásra kijelölt hely, sehol 15 nem a bejáratnál/hátul jobb lenne, ahol nem olyan nagy az átmenő forgalom 9 41...

udvaron/az egész udvaron 5 tető kellene oda, ahol most van 3 emeletenként kellene mindenhová egyet 2 a ház előtt 1 az osztályon lehetne a teraszon 1 külön a betegektől, kicsit kényelmesebb körülmények között 1 minden épületnél 1 nem huzatos helyen 1 nincs rá megfelelő hely, ami megfelelne a kritériumoknak 1 nyíltabb helyen 1 pince, vagy alagsor 1 pl.: folyosó egyik sarka 1 nem tudja 14 A válaszadók többsége úgy tapasztalja, a dolgozók teljes mértékben betartják, hogy csak a kijelölt helyen szabad dohányozni. A betegekről viszont csak alig valamivel több mint négytizedük gondolja ezt, és közel egyötödük szerint a betegek inkább nem tartják be ezt a szabályt. 27. ábra Tapasztalata szerint mennyire tartják be a dolgozók és a betegek, hogy csak a kijelölt helyen szabad dohányozni? (százalék) 42...

dolgozók 58 27 4 3 8 betegek 43 30 15 4 8 0 20 40 60 80 100 teljes mértékben inkább igen inkább nem egyáltalán nem nem tudja A betegek szabálykövetéséről dohányzók és nemdohányzók, dolgozók és betegek egyaránt kevésbé vannak meggyőződve. A betegek cigarettázási szokásairól a legrosszabb véleménnyel a dohányzó dolgozók vannak, míg a dolgozókat a cigiző betegek látják a leginkább szabálytartónak. 43...

28. ábra Tapasztalata szerint mennyire tartják be a dolgozók és a betegek, hogy csak a kijelölt helyen lehet dohányozni? (100 fokú skála átlagai*) beteg 82 88 dohányzik dolgozó 62 80 nem dohányzik beteg dolgozó 70 79 82 86 0 20 40 60 80 100 vélemény a dolgozókról vélemény a betegekről *100=teljes mértékben, 1=egyáltalán nem 6.2 A környezet dohányzási szokásai Míg a cigarettázók négytizede naponta tölt időt más, éppen dohányzó ember társaságában, addig a nemdohányzóknak mindössze 12 százaléka kényszerül erre napi gyakorisággal. A dohányzók közel kétharmada (63 százalék) hetente legalább egyszer van más cigarettásokkal együtt, míg a nemdohányzók között ez az arány egynegyed (23 százalék). 44...

29. ábra Milyen gyakran fordul elő Önnel, hogy (más) éppen cigarettázó emberek környezetében kényszerül időt tölteni? (százalék) dohányzik 40 5 15 3 17 20 nem dohányzik 12 2 6 3 37 41 EGYÜTT 20 3 9 3 31 34 0 20 40 60 80 100 naponta hetente 4-6-szor hetente 2-3-szor hetente egyszer ritkábban soha A dolgozók héttizedének egyetlen percet sem kell dohányzók környezetében tölteni a munkahelyén. A nemdohányzó dolgozók körében ez az arány még magasabb. De a dohányzó dolgozóknak sem kell más cigisektől sokat szenvedniük: mindössze 4 százalék azok aránya, akik legalább a munkaidő felében dohányosok körében vannak, 14 százalékuk ennél kevesebbet, 31 százalékuk alkalomszerûen néhány percet. A dohányzó dolgozók felének azonban legfeljebb a saját füstjét kell elviselnie. 45...

30. ábra Munkavégzés közben naponta mennyi időt kényszerül (más) éppen cigarettázó emberek környezetében tölteni? (dolgozók körében, százalék) dohányzik 2 2 14 31 51 nem dohányzik 1 3 19 77 EGYÜTT 11 5 22 71 0 20 40 60 80 100 a nap nagy részében kb. a munkaidő felében a munkaidő felénél kevesebbet alkalomszerűen néhány percet semennyit A betegek 24 százalékának, naponta átlagosan 36 percet kell dohányzó emberek környezetében töltenie. A dohányzó betegek közül majdnem minden második, átlagosan napi 46 percet van más dohányosok körében, míg a nemdohányzó betegek 11 százaléka, naponta átlagosan 13 percen keresztül kényszerül erre. 46...

31. ábra Azoknak a betegeknek az aránya, akikkel előfordul, hogy a kórházban (más) éppen cigarettázó emberek környezetében kényszerülnek időt tölteni (betegek körében, százalék) dohányzik 47 nem dohányzik 11 EGYÜTT 24 0 20 40 60 6.3 A dohányzók megítélése A dolgozókat jobban zavarja, hogy dohányoznak körülöttük a kórházban, mint azokat a betegeket, akikkel előfordul ilyesmi. Körükben egyötöd azok aránya, akiket ez nagyon, további 16 százalékot pedig közepesen zavar. A betegek kétharmadát egyáltalán nem zavarja, hogy cigarettáznak körülöttük. 47...

32. ábra Mennyire zavarja, hogy cigarettáznak Ön körül a kórházban? (azok körében, akik körül szoktak cigarettázni, N=103; százalék) beteg 17 4 13 67 dolgozó 20 16 22 42 EGYÜTT 18 11 18 53 0 20 40 60 80 100 nagyon közepesen egy kicsit egyáltalán nem Az igazi vízválasztó dohányzók és nemdohányzók között van ebben a tekintetben: az előbbiek több mint háromnegyedét egyáltalán nem zavarja a dohányos környezet, az utóbbiak egyharmadát viszont nagyon is zavarja ez. 48...

33. ábra Mennyire zavarja, hogy cigarettáznak Ön körül a kórházban? (azok körében, akik körül szoktak cigarettázni, N=103; százalék) dohányzik 7 2 12 79 nem dohányzik 33 22 24 22 EGYÜTT 18 11 18 53 0 20 40 60 80 100 nagyon közepesen egy kicsit egyáltalán nem A legjobban a nemdohányzó betegeket zavarják a körülöttük cigarettázók. Ugyanakkor a dohányzó dolgozókat jobban zavarja ez, mint a dohányzó betegeket. 49...

34. ábra Mennyire zavarja, hogy cigarettáznak Ön körül a kórházban? (azok körében, akik körül szoktak cigarettázni; 100 fokú skála átlagai*) beteg 9 dohányzik dolgozó 20 beteg 67 nem dohányzik dolgozó 51 0 20 40 60 80 *100=nagyon zavarja, 1=egyáltalán nem zavarja Nagyrésze (88 százalék) azoknak, akiket zavarnak a körülötte cigarettázók, tettek már valamit ez ellen. A leggyakoribb, hogy szóvá teszik a dohányzónak vagy cselekvéssel, köhögéssel, kézmozdulattal jelzik, hogy zavarja őket a füst. 50...

35. ábra Előfordult-e már, hogy? (azok körében, akiket zavarnak a körülöttük cigarettázók, N=48; százalék) szóvá tette a dohányzónak, hogy zavarja a füst 55 56 59 máshová ment, ült le 47 50 49 köhögéssel, kézmozdulatokkal jelezte, hogy zavarja a füst 35 42 45 szóvá tette a kórház alkalmazottjának, vezetőjének, hogy zavarja a füst 10 16 beteg EGYÜTT dolgozó 0 20 40 60 80 51...

7. Vélemények a dohányzás szabályozásáról Az egészségügyben érintettek a leginkább az egészségügyben és a közoktatásban szigorítanák tovább a dohányzást, a legkevésbé pedig (azon kívül, hogy plusz szabadság járjon a nemdohányzóknak) azt támogatják, hogy a vendéglátóipari egységben zárt térben is tilos legyen dohányozni. Ugyanakkor (a többlet szabadságon kívül) a többség a szigorítás minden elemét teljes mértékben támogatja. 36. ábra A módosított szabályozás egyes elemeinek támogatása (százalék) egészségügyi intézményben zárt térben tilos lesz dohányozni 81 10 7 3 játszótéren tilos lesz dohányozni 77 16 3 4 közoktatási intézmények teljes területén (zárt és szabad térben egyaránt) tilos lesz dohányozni 77 15 5 3 kórház területén szabad térben is csak ott lehet kijelölt dohányzóhely, ahol a betegek nem közlekednek 66 20 9 5 a vendéglátóiparban dolgozók is dohányfüstmentes környezetben dolgozhatnak majd 61 28 8 22 vendéglátóipari egységben zárt térben tilos lesz dohányozni 60 20 14 6 a nem dohányzóknak plusz szabadság járjon, mert az alatt is dolgoznak, amíg a többiek cigarettáznak 24 12 23 41 0 20 40 60 80 100 teljes mértékben inkább igen inkább nem egyáltalán nem nem tudja 52...

A szigorítás támogatásában a legnagyobb véleménykülönbség a dohányzók és a nemdohányzók között van: míg utóbbiak az összes szigorítást (a plusz szabadság kivételével) nagymértékben támogatják, a dohányzók némileg visszafogottabbak. Különösen, ami a vendéglátóhely zárt terében való dohányzás tiltását, illetve a kórház területét érintő szabályozást illeti. Dolgozók és betegek között nincs véleménykülönbség ebben a tekintetben, csakúgy, ahogy a különböző életkori csoportok és a nemek között sincs. 10. táblázat A szabályozás szigorítása egyes elemeinek támogatása néhány csoportban (100 fokú skála átlagai: 100=teljes mértékben támogatja, 1=egyáltalán nem támogatja. Szürke háttérrel azok a csoportok, ahol a különbség szignifikáns) DOHÁNYZIÁS ISKOLAI VÉGZETTSÉG dohányzik nem dohányzik legfeljebb szakmunkásképző középiskola érettségivel főiskola, egyetem diplomával EGYÜTT egészségügyi intézményben zárt térben tilos lesz dohányozni kórház területén szabad térben is csak ott lehet kijelölt dohányzóhely, ahol a betegek nem közlekednek vendéglátóipari egységben zárt térben tilos lesz dohányozni a vendéglátóiparban dolgozók is dohányfüstmentes környezetben dolgozhatnak majd közoktatási intézmények teljes területén (zárt és szabad térben egyaránt) tilos lesz dohányozni 78 94 88 87 93 89 66 90 75 83 88 82 62 85 72 77 84 78 73 88 77 84 89 84 85 91 85 89 92 89 53...

játszótéren tilos lesz dohányozni 81 92 84 89 93 89 a nem dohányzóknak plusz szabadság járjon, mert az alatt is dolgoznak, amíg a többiek cigarettáznak 28 45 42 40 39 40 Bár a válaszadók összességének körülbelül egyharmada tartja jellemzőnek, hogy a dohányosok a munkavégzés rovására cigarettáznak vagy hogy a nemdohányzók sokszor a dohányzók helyett is dolgoznának, jelentős véleménykülönbség mutatkozik ebben is dohányzók és nemdohányzók között: míg az utóbbiak négytized körüli aránya úgy véli, hogy ezek a kijelentések a valóságot tükrözik, a cigarettázók túlnyomó része nem tartja ezt jellemzőnek. 37. ábra Mennyire jellemző, hogy a dohányosok a munkavégzés rovására cigarettáznak? (százalék) dohányzik 14 41 45 nem dohányzik 14 30 28 28 EGYÜTT 10 25 32 33 0 20 40 60 80 100 nagyon jellemző inkább jellemző inkább nem jellemző egyáltalán nem jellemző 54...

38. ábra Mennyire jellemző, hogy a nemdohányzók sokszor a dohányzók helyett is dolgoznak? (százalék) dohányzik 3 17 29 51 nem dohányzik 12 28 29 31 EGYÜTT 9 24 29 38 0 20 40 60 80 100 nagyon jellemző inkább jellemző inkább nem jellemző egyáltalán nem jellemző A dohányzók közel háromnegyede úgy gondolja, hogy a szigorítás hatására egyáltalán nem fognak változni dohányzási szokásai. Egyötödük azonban úgy véli, hogy valamivel kevesebbet fog dohányozni: egytizedük lénygesen, további egytizedük pedig egy kicsivel. Hét százalék azt állítja, hogy a szigorítás hatására leszokna a cigarettáról. 55...

39. ábra A szigorítás hatására hogyan fognak változni dohányzási szokásai? (dohányzók körében, százalék) 7 9 11 73 le fog szokni a cigarettáról egy kicsivel kevesebbet fog dohányozni lényegesen kevesebbet fog dohányozni nem fognak változni a dohányzási szokásai Ha a mai tervek valóra válnak, akkor a folyamatosan érintett dolgozók körében nagyobb mértékben csökkenhet a cigarettafogyasztás, mint a kórházi tartózkodásban nagyobbrészt csak átmenetileg érintett betegek körében: míg az előbbiek közel egyharmada visszafogást tervez, a betegek körében ez az arány csak egynegyed. A szigorításnak nagyobb hatása lehet a kevesebbet dohányzókra: a naponta több mint 10 szálat szívók háromnegyede azt mondta, hogy nem fognak változni dohányzási szokásai, míg az ennél kevesebbet szívók kéttizede úgy gondolja, hogy kevesebbet fog dohányozni, további egytizedük pedig a leszokást tervezi. A szigorításnak ugyancsak valamivel nagyobb hatása lehet a nőkre és a jobb anyagi helyzetûekre. 56...

11. táblázat A szigorítás hatására hogyan fognak változni egyes csoportok dohányzási szokásai (dohányzók körében, százalék) BETEG VAGY DOLGOZÓ le fog szokni a cigarettáról kevesebbet fog dohányozni nem fognak változni a dohányzási szokásai beteg 5 19 76 dolgozó 8 23 69 NAPI ELSZÍVOTT CIGARETTA legfeljebb 10 szál 10 21 69 több mint 10 szál 2 20 78 NEM férfi 3 23 74 nő 10 18 72 SZUBJEKTÍV ANYAGI HELYZET rosszabb 5 22 73 jobb 11 18 71 EGYÜTT 7 20 73 A legnagyobb szerepet az óvónők, a tanárok és az orvosok nemdohányzásának tulajdonítják a válaszadók, amely szerintük fontos példát mutat. Minden egyes felsorolt foglalkozás példaértékét sokkal fontosabbnak ítélik a nemdohányzók. A kórházi dolgozók az 57...

átlagosnál fontosabbnak ítélik az orvos, a betegápoló, az egyetemi oktató, a tanár és az óvónő példamutatását. Az iskolázottabbak pedig az egyetemi oktató, a tanár, az óvónő, a pincér, a színész és a tévés mûsorvezető szerepét is fontosabbnak tartják. 40. ábra A személyes példamutatás fontossága egyes foglalkozásokban (százalék) óvónő 78 11 7 3 tanár 74 13 7 3 3 orvos 72 15 9 2 3 betegápoló 61 18 12 4 5 egyetemi oktató 49 19 18 7 7 politikus 40 15 25 9 11 tévés műsorvezető 37 14 27 9 13 pincér 30 12 31 15 12 színész 29 14 27 14 15 0 20 40 60 80 100 nagyon fontos 4 3 2 egyáltalán nem fontos 58...

8. A közoktatásban érintettek mintájának leírása A nemdohányzók védelméről szóló törvény közoktatást érintő részeinek hatását 43 település és budapesti kerület 16 középiskolájában, 19 általános iskolájában és 15 óvodájában vizsgáltuk. A Medián kérdezőbiztosai összesen 200 közoktatásban dolgozó személyt kérdeztek meg: 112 tanárt, 17 tanítót, 56 óvónőt és 12 igazgatót. A válaszadók társadalmi-demográfiai leírását az alábbi táblázatok tartalmazzák. 12. táblázat A válaszadók társadalmi-demográfiai leírása (százalék) NEM férfi 14 nő 86 ÉLETKOR 25-39 éves 30 40-49 éves 45 50 éves és idősebb 25 a jövedelmünk nem elég a megélhetéshez, kölcsönökből élünk 2 nagyon odafigyelve épphogy csak kijövünk 53 gond nélkül kijövünk, de félretenni nem tudunk 37 kijövünk, és félre is tudunk tenni 8 59...

13. táblázat A dolgozók foglalkozása (százalék) igazgató 6 tanár 56 tanító 9 óvónő 28 egyéb 1 60...

9. Dohányzás a munkahelyen 9.1 A válaszadók dohányzási szokásai A közoktatási intézmények dolgozóinak egynegyede naponta szokott dohányozni, hattizedük soha nem dohányzott, 13 százalék pedig leszokott. Egy átlagos dohányos egy héten átlagosan 69 szál cigarettát szív. Több mint felük (56 százalék) legfeljebb 10 szálat füstöl el naponta, másik közel felük (44 százalék) ennél többet. A dohányzásról leszokottak átlagosan 44 hónapja, azaz közel négy éve nem cigarettáznak. Úgy tûnik, hogy az óvodai dolgozók mindig is távolságtartóbbak voltak a cigarettával: kétharmaduk soha életében nem dohányzott, szemben az iskolában dolgozók kevesebb, mint hattizedes arányával. Így a rendszeresen dohányzók aránya is némileg alacsonyabb az óvónők körében. 61...

41. ábra Milyen gyakran dohányzik? (százalék) iskola 26 2 14 58 óvoda 18 7 10 65 EGYÜTT 24 3 13 60 0 20 40 60 80 100 naponta ritkábban dohányoztam, de leszoktam soha A dohányzók legnagyobb része állítása szerint a legtöbbször a dohányzásra kijelölt helyen cigarettázik a munkahelyén, és ezek mindegyike valóban tisztában van vele, hol a kijelölt hely. A cigisek majdnem fele szabad téren is szokott szívni. 62...

42. ábra Hol dohányzik a legtöbbször a munkahelyén? (a dohányzók körében, százalék, N=54) a dohányzásra kijelölt helyen 70 4 megnevezi azt a helyet, ami ki van jelölve 9 22 szabad téren (erkélyen, udvaron, az épület előtt stb) 15 30 másik helyet mond 2 4 valaki(k)nek a szobájában 9 folyosón mosdóban 4 4 a legtöbbször még említi tanáriban 9 nem dohányzik a munkahelyén 17 2 A felkeresett óvodák közel fele, az iskoláknak pedig 7 százaléka dohányzásmentessé nyilvánított. Ahol van ilyen dohányzásra kijelölt hely, ott (három, nemdohányzó válaszadó kivételével) mindenki tudja, hogy az hol van. A válaszadók többsége (86 százalék) úgy véli, hogy a dohányzásra kijelölt hely a rendeltetésének megfelelő helyen van az intézményben. A cigarettázók között azonban jóval több a kijelölt hellyel elégedetlenek aránya. 63...

43. ábra Hol van a dohányzásra kijelölt hely az intézményben? (százalék) iskola 86 1 7 5 1 óvoda 38 48 13 1 EGYÜTT 71 1 20 7 1 0 20 40 60 80 100 azt mondja, ami tényleg ki van jelölve mást mond a munkahely dohányzásmentessé nyilvánított nincs dohányzásra kijelölt hely nem tudja 44. ábra Azok aránya, akik szerint a dohányzásra kijelölt hely nem a megfelelő helyen van a kórházban (százalék) 64...

dohányzó 20 nemdohányzó 10 EGYÜTT 13 0 20 40 Az elégedetlenek egyharmada azt mondja, hogy az udvaron kellene kijelölni a dohányzó helyet, két fő szerint ezzel ellentétben egy külön helyiségben kellene cigarettázni, három fő szerint egyáltalán sehol nem lenne ilyenre szükség, két fő pedig azt szeretné, ha távolabb lenne a nemdohányzóktól. Ezen kívül viszonylag sok elégedetlen nem tudta megmondani, hol kellene lennie a dohányzásra kijelölt helynek. 14. táblázat Hol lenne a dohányzásra kijelölt a rendeltetésének megfelelő helyen a kórházban? (azok körében, akik szerint jelenleg nem jó helyen van, N=19) hely említések száma udvaron 5 az épületen belül/külön szobában 2 sehol 3 egy nemdohányzóktól távolibb helyen/ahol a nem-dohányzók nem járnak keresztül 2 nem tudja 7 65...

A válaszadók többsége úgy tapasztalja, hogy a dolgozók teljes mértékben betartják, hogy csak a kijelölt helyen lehet dohányozni. Az óvodákban majdnem teljes az egyetértés ebben a tekintetben, mindössze egy válaszadó tud olyan dolgozóról, aki egyáltalán nem tartja be ezt a szabályt. Az iskolai dolgozók 6 százaléka tapasztalja, hogy inkább nem jellemző, hogy a kijelölt helyen dohányoznának, 1 százalékuk szerint pedig egyáltalán nem jellemző ez. Dohányzók és nemdohányzók között nincs jelentős különbség ebben a tekintetben. 66...

45. ábra Tapasztalata szerint mennyire tartják be az intézmény dolgozói, hogy csak a kijelölt helyen lehet dohányozni? (százalék) iskola 69 23 6 11 óvoda 95 4 2 dohányzik 77 21 2 nem dohányzik 76 16 5 2 1 EGYÜTT 76 17 4 2 1 0 20 40 60 80 100 teljes mértékben inkább igen inkább nem egyáltalán nem nem tudja 9.2 A környezet dohányzási szokásai Míg a cigarettázók fele naponta tölt időt más, éppen dohányzó ember társaságában, addig a nemdohányzóknak mindössze 12 százaléka kényszerül erre napi gyakorisággal. A dohányzók kétharmada (67 százalék) hetente legalább egyszer van más cigarettásokkal együtt, míg a nemdohányzók között ez az arány egynegyed (26 százalék). 67...

46. ábra Milyen gyakran fordul elő Önnel, hogy (más) éppen cigarettázó emberek környezetében kényszerül időt tölteni? (százalék) dohányzik 52 6 7 2 17 17 nem dohányzik 12 1 9 4 48 25 EGYÜTT 23 2 9 3 40 23 0 20 40 60 80 100 naponta hetente 4-6-szor hetente 2-3-szor hetente egyszer ritkábban soha A közoktatásban dolgozók héttizedének egyetlen percet sem kell dohányzók környezetében tölteni a munkahelyén. A nemdohányzó dolgozók körében ez az arány még magasabb. De a dohányzó dolgozóknak sem kell más cigisektől sokat szenvedniük: mindössze 2 százalék azok aránya, akik a munkaidő felében dohányosok körében vannak, 7 százalékuk ennél kevesebbet, egyharmaduk alkalomszerûen néhány percet. A dohányzó dolgozók több mint felének azonban legfeljebb a saját füstjét kell elviselnie. Mindössze egy óvodai dolgozóval fordul elő, hogy alkalomszerûen néhány percet dohányzó ember környezetében kell töltenie. 68...

47. ábra Munkavégzés közben naponta mennyi időt kényszerül (más) éppen cigarettázó emberek környezetében tölteni? (dolgozók körében, százalék) dohányzik 2 7 33 57 nem dohányzik 11 21 77 EGYÜTT 11 3 24 71 0 20 40 60 80 100 a nap nagy részében kb. a munkaidő felében a munkaidő felénél kevesebbet alkalomszerűen néhány percet semennyit 9.3 A dohányzók megítélése Azt az egy óvodai dolgozót, aki körül szoktak dohányozni, ez egyáltalán nem zavarja. Az iskolai dolgozók egyharmadát nagyon, hat százalékát közepesen zavarják a körülötte dohányzók. Négytizedüket viszont egyáltalán nem bántja ez. 69...

48. ábra Mennyire zavarja, hogy cigarettáznak Ön körül a munkahelyén? (azok körében, akik körül szoktak cigarettázni, N=51; százalék) iskola 32 6 18 44 óvoda 100 EGYÜTT 31 6 18 45 0 20 40 60 80 100 nagyon közepesen egy kicsit egyáltalán nem Az igazi vízválasztó dohányzók és nemdohányzók között van ebben a tekintetben: az előbbiek közel kilenctizedét egyáltalán nem zavarja a dohányos környezet, az utóbbiak közel hattizedét viszont nagyon is zavarja ez. 70...

49. ábra Mennyire zavarja, hogy cigarettáznak Ön körül a kórházban? (azok körében, akik körül szoktak cigarettázni, N=51; százalék) dohányzik 4 9 87 nem dohányzik 57 7 25 11 EGYÜTT 31 6 18 45 0 20 40 60 80 100 nagyon közepesen egy kicsit egyáltalán nem Azoknak, akiket zavarnak a körülötte cigarettázók nagy része (89 százalék) tett már valamit ez ellen. A leggyakoribb, hogy köhögéssel, kézmozdulattal, cselekvéssel jelzik, hogy zavarja őket a füst. 71...

50. ábra Előfordult-e már, hogy? (azok körében, akiket zavarnak a körülötte cigarettázók, N=28; százalék) köhögéssel, kézmozdulatokkal jelezte, hogy zavarja a füst 54 máshová ment, ült le 54 szóvá tette a dohányzónak, hogy zavarja a füst 32 mást tett 7 szóvá tette az intézmény vezetőjének, hogy zavarja a füst 4 0 20 40 60 72...

10. Vélemények a dohányzás szabályozásáról A közoktatási dolgozók közel héttizede hallott a dohányzás szabályozásának szigorításáról. Többen hallottak a szigorításról a dohányzók és az óvodákban dolgozók közül. 51. ábra Azok aránya, akik hallottak a dohányzás szabályozásának szigorításáról (százalék) dohányzó 76 nemdohányzó 66 iskola 64 óvoda 82 EGYÜTT 69 A válaszadók 66 százalék meg is tudott nevezni legalább egyet a tervezett változtatásokból. Átlagosan 2,6 szigorítást tudtak fejből mondani, a legismertebb a válaszadók mindegyikét érintő, a közoktatási intézményekre vonatkozó szigorítás. 73...

52. ábra A módosított szabályozás egyes elemeinek spontán ismerete (százalék) közoktatási intézmények teljes területén (zárt és szabad térben egyaránt) tilos lesz dohányozni 47 játszótéren tilos lesz dohányozni 36 egészségügyi intézményben zárt térben tilos lesz dohányozni 32 vendéglátóipari egységben zárt térben tilos lesz dohányozni 30 kórház területén szabad térben is csak ott lehet kijelölt dohányzóhely, ahol a betegek nem közlekednek 18 egyéb 11 A közoktatásban érintettek a leginkább az egészségügyben (és a játszótéren) szigorítanák tovább a dohányzást, a legkevésbé pedig (azon kívül, hogy plusz szabadság járjon a nemdohányzóknak) azt támogatják, hogy a vendéglátóipari egységben zárt térben is tilos legyen dohányozni. Ugyanakkor (a többlet szabadságon kívül) a többség a szigorítás minden elemét teljes mértékben támogatja. Az egyes elemek támogatását nem befolyásolja azok spontán ismerete. 74...

53. ábra A módosított szabályozás egyes elemeinek támogatása (százalék) egészségügyi intézményben zárt térben tilos lesz dohányozni 91 7 12 játszótéren tilos lesz dohányozni 82 11 6 2 kórház területén szabad térben is csak ott lehet kijelölt dohányzóhely, ahol a betegek nem közlekednek 74 17 5 5 közoktatási intézmények teljes területén (zárt és szabad térben egyaránt) tilos lesz dohányozni 69 13 10 8 a vendéglátóiparban dolgozók is dohányfüstmentes környezetben dolgozhatnak majd 57 32 7 13 vendéglátóipari egységben zárt térben tilos lesz dohányozni 55 25 15 4 2 a nemdohányzóknak plusz szabadság járjon, mert az alatt is dolgoznak, amíg a többiek cigarettáznak 20 15 26 38 0 20 40 60 80 100 teljes mértékben inkább igen inkább nem egyáltalán nem nem tudja A szigorítás támogatásában a legnagyobb véleménykülönbség a dohányzók és a nemdohányzók között van: míg utóbbiak az összes szigorítást (a többlet szabadság kivételével) nagymértékben támogatják, a dohányzók némileg visszafogottabbak. Különösen, ami a közoktatási intézményekben és a vendéglátóhely zárt terében való dohányzás tiltását illeti. Az óvodákban dolgozók nagyobb mértékben támogatják a játszótéri füstölés betiltását. 75...

15. táblázat A szabályozás szigorítása egyes elemeinek támogatása néhány csoportban (100 fokú skála átlagai: 100=teljes mértékben támogatja, 1=egyáltalán nem támogatja. Szürke háttérrel azok a csoportok, ahol a különbség szignifikáns) DOHÁNYZÁS INTÉZMÉNY dohányzik nem dohányzik iskola óvoda EGYÜTT közoktatási intézmények teljes területén (zárt és szabad térben egyaránt) tilos lesz dohányozni 53 92 79 86 81 játszótéren tilos lesz dohányozni 82 94 88 97 91 egészségügyi intézményben zárt térben tilos lesz dohányozni kórház területén szabad térben is csak ott lehet kijelölt dohányzóhely, ahol a betegek nem közlekednek vendéglátóipari egységben zárt térben tilos lesz dohányozni a vendéglátóiparban dolgozók is dohányfüstmentes környezetben dolgozhatnak majd a nem dohányzóknak plusz szabadság járjon, mert az alatt is dolgoznak, amíg a többiek cigarettáznak 88 98 95 97 96 80 89 86 88 86 56 86 76 82 78 67 89 81 87 83 25 45 38 44 40 Bár a válaszadók összességének körülbelül egyötöde tartja jellemzőnek, hogy a dohányosok a munkavégzés rovására cigarettáznak, vagy hogy a nemdohányzók sokszor a dohányzók helyett is dolgoznának, jelentős véleménykülönbség mutatkozik ebben is dohányzók és nemdohányzók között: míg az utóbbiak egynegyed körüli aránya úgy véli, hogy ezek a kijelentések a valóságot tükrözik, a cigarettázók túlnyomó része nem tartja ezt jellemzőnek. 76...

77...

54. ábra Mennyire jellemző, hogy a dohányosok a munkavégzés rovására cigarettáznak? (százalék) dohányzik 2 5 26 67 nem dohányzik 5 22 41 32 EGYÜTT 4 18 37 41 0 20 40 60 80 100 nagyon jellemző inkább jellemző inkább nem jellemző egyáltalán nem jellemző 55. ábra Mennyire jellemző, hogy a nemdohányzók sokszor a dohányzók helyett is dolgoznak? (százalék) 78...

dohányzik 4 3 13 80 nem dohányzik 7 15 34 44 EGYÜTT 6 12 28 54 0 20 40 60 80 100 nagyon jellemző inkább jellemző inkább nem jellemző egyáltalán nem jellemző A dohányzók közel hattizede úgy gondolja, hogy a szigorítás hatására egyáltalán nem fognak változni dohányzási szokásai. Egyharmaduk azonban úgy véli, hogy valamivel kevesebbet fog dohányozni: 18 százalékuk lényegesen, ugyancsak 18 százalékuk pedig egy kicsivel. Négy százalék pedig azt állítja, hogy a szigorítás hatására leszokna a cigarettáról. 56. ábra A szigorítás hatására hogyan fognak változni dohányzási szokásai? (dohányzók körében, N=51; százalék) 79...

4 18 59 18 1 le fog szokni a cigarettáról lényegesen kevesebbet fog dohányozni egy kicsivel kevesebbet fog dohányozni valamivel többet fog dohányozni nem fognak változni a dohányzási szokásai A legnagyobb szerepet az óvónők, a tanárok és az orvosok nemdohányzásának tulajdonítják a válaszadók, amely fontos példát mutat. Minden egyes felsorolt foglalkozás példaértékét sokkal fontosabbnak ítélik a nemdohányzók. Óvónő és tanár szerepét egyformán fontosnak tartják az iskolákban és az óvodákban dolgozók. 80...