A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.)

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) A preromanika építészete (VII-IX. sz.) Ism. I.) Szórványemlékek 0.) Prehisztorikus építészet visszhangja (Dingle: Gallarus Oratórium 6-9. sz.) 1.) Antik formák továbbélése (Zadar: San Donato - 805) 2.) Bizantikus formák átvétele (Saint-Germigny-des-Pres - 806) 3.) Ókeresztény bazilika gallikán változatai a.) Róma-városi hosszházas nyomán (Brixworth, Hexham, - 670 k. redukált változat: Bradford 704/X. sz.) b.) Keleti hosszházas nyomán (Mozarab León: San Miguel X. sz.) c.) Keleti centrális nyomán (Bande: Santa Comba, San Pedro de la Nave VII. sz.) II.) A Karoling reneszánsz (749-919) 1.) Császári építkezések(aachen: Palotakápolna 796-805) 2.) Térítő bencés szerzetesi építészet a.) Keresztházas memoriális nyomán (Fulda 802-812) b.) Körüljárós memoriális nyomán (Corwey 873-885) c.) Kvadratív szerkesztéssel (Centula 790-799, kolostorterv 820 k)

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) A romanika építészete I. - Gerincvonal (X-XIII. sz.) A Német-Római Császárság építészete (Ism.) A.) A Szász-dinasztia építészete (Ottók kora: 919-1024) 1.) Westweerk átalakulása nyugati szentéllyé (Hildesheim: Sankt Michael ap. Templom 1007-1033) B.) A Száli-Frank dinasztia építészete (1024-1117) 1.) Westweerk átalakulása nyugati karzattá (Quedlimburg: Sankt Servatius 1070-től *Speyer : Dóm 1025-1159) 2.) A nyugati szentélyes típus továbbélése (Maintz: Dóm - 978-1036, 1085-1239, *Worms: Dóm XI. sz. 1181) C.) A Hohenstauf dinasztia építészete (1117-1254) 1.) A nyugati szentélyes típus továbbélése (Bamberg: Dóm 1188-1234, Naumburg: Dóm XI. sz. 1280)

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) A romanika interregionális áramlatai (X-XIII. sz.) A.) Konzervatív (retrospektív) áramlatok: 1.) Antikizáló romanika a.) Róma-városában b.) Toszkána Firenzei iskola c.) Toszkána Pisa-Lucca-i iskola d.) Provance e.) Germania Köln 2.) Bizantizáló romanika a.) Velence környéke b.) Franciaország (Aquitánia, Perigord) B.) Progresszív (előre tekintő) áramlatok: 1.) Lombard romanika a.) Itáliában ( Cividale, Milano, Como, Pavia, San Leo) b.) Ibéria, Franciaország c.) Németország 2.) Bencés zarándok romanika 3.) Ciszterci romanika 4.) Normann (Imperiális) romanika a.) Normandia b.) Anglia c.) Szicília

A romanika interregionális áramlatai I. Progresszív áramlatok: Lombard Romanika Az első román stílus

Cividale dei Friuli: Tempietto Longobardo (VIII. sz. közepe)

Cividale dei Friuli: Tempietto Longobardo (762-776)

Agliato (Milano): San Pietro e Paolo (IX. sz. vége)

A Romanika építészete II. Interregionális áramlatok Agliato (Milano): San Pietro e Paolo (IX. sz. vége)

Milano: San Vincenzo in Prato (770, 814-833-, XI. sz. eleje)

Milano: San Vincenzo in Galliano (V. sz, 1007-alapítás, XI. sz. eleje)

Como: Sant Abbondio (V. sz., 1050-1095)

Como: Sant Abbondio (5. sz., 1027-1095,)

Milánó: Sant Ambrogio Alapítás: 386, kolostorszárny: 786, káptalani szárny: 789, szentély és déli torony: 822-849, Pillérek: 1018-1050, boltozat és északi torony: 1128-1144, Átépítés: 12. sz. vége

Milánó: Sant Ambrogio (379-286, 822-849, 1018-1050, 1128-1144, 12. sz. vége)

Pávia: San Michele (1100-1160)

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) A romanika építészete I. Interregionális áramlatok Progresszív áramlatok Lombard romanika (Ism.) A.) A Korai Szórványemlékek (Cividale dei Friuli Tempietto Longobardo - VIII. Sz közepe) B.) Korai lombard bazilika típusa (Milánó: San Vincenzo in Prato X. sz. eleje) C.) Érett bazilikák 1.) Como: Sant Abbondio (1027-1095) 2) Milánó: Sant Abrogio (1128-1140) 3) Pavia : San Michele (1100-1160)

A.) Lombardia építészetének elterjedése Itáliában(XI-XIII. sz.) Verona: San Zeno Maggiore (Emilia Romagna) 1125-1139 Pomposa: apátság (Veneto) IX-XI. sz. San Leo (Marche): Pieve (IX-XI. sz.), Katedrális ( XI-XII. sz.)

A.) Lombardia építészetének elterjedése Hispániában és Franciaországban (XI-XIII. sz.) Dijon: apátság (Burgundia) 1001 után

A.) Lombardia építészetének elterjedése Hispániában és Franciaországban (XI-XIII. sz.) Tournus: apátság (Burgundia) 1020 után

A.) Lombardia építészetének elterjedése Hispániában és Franciaországban (XI-XIII. sz.) Maĉon: Vieau Saint-Vincent székesegyház (Burgundia) 1020 után

A.) Lombardia építészetének elterjedése Hispániában és Franciaországban (XI-XIII. sz.) Chapaize: apátság (Burgundia) 1030 után

A.) Lombardia építészetének elterjedése Hispániában és Franciaországban (XI-XIII. sz.) Le Puley: perjelség (Burgundia) XII. sz.

A.) Lombardia építészetének elterjedése Hispániában és Franciaországban (XI-XIII. sz.) Ripoll: Santa María apátság (Katalónia) 888, 932, 957, -1032 (Oliba apát)

A.) Lombardia építészetének elterjedése Hispániában és Franciaországban (XI-XIII. sz.) Taüll (Katalónia): San Climent apátság 1064-1123

A.) Lombardia építészetének elterjedése Németországban (IX-XIII. sz.) Regensburg: Sankt Emeram (1010-1052) és Sankt Jakob (12. sz.) Hildesheim: Sankt Michael (1007-1024) Lombard, gallikán hatásokat mutató délnémet templomok Speyer: Dóm (1025-1061, mai kórus 1065-től ) és Maria Laach (1156-1177)

A.) Lombardia építészetének elterjedése Magyarországon és Dalmáciában (IX-XIII. sz.) Trogir: Katerdális (1213-1251, 17. sz.)

A.) Lombardia építészetének elterjedése Magyarországon és Dalmáciában (IX-XIII. sz.) Jáki nemzetségi monostortemplom (1220-1256)