ITR gyakorlati feladatok

ITR gyakorlati feladatok Nagy Gábor 2017.

1. fejezet Kezdő lépések Ezen a gyakorlaton megismerkedünk az ITR kezelőfelületével, megtanuljuk a vektor és raszter állományok megnyitását és megjelenítési jellemzőik beállítását, a térkép nézeteinek változtatását, rétegek és egyéb jellemzők kezelését, különféle információknak a térképről történő lekérdezését és a rajzelemek keresését, valamint a munkafájlok alkalmazását. 1.1. A program elindítása Indítsuk el a programot! A program elindítása után (a Start menü Programok pontjának Digicart mappájában található ITR5 néven) több lehetőségünk van. Létrehozhatunk egy új állományt valamilyen sablon alapján vagy megnyithatunk már létező állományokat vagy munkákat (létező és korábbiak lehetőség), illetve beállíthatjuk a mentések alapértelmezett könyvtárát. 1.2. Mintaállomány megnyitása Nyissuk meg a alapterkep.ibn nevű állományt! A fájlt az oktatási portálról tudjuk letölteni. A megnyitására, mivel valószínűleg még nem használtuk az adott számítógépen, a Létezők fül alatt van lehetőség. Az ITR3 feliratú gomb segítségével tudjuk megnyitni a letöltött állományt. Az állomány kiválasztása után megjelenik a program teljes kezelőfelülete, amely segítségével a digitális térképet majd szerkeszteni tudjuk. 1

1. FEJEZET. KEZDŐ LÉPÉSEK 2 1.3. A kezelőfelület áttekintése Tekintsük át a program kezelőfelületét! A program ablakának felső részén egy menüsor található, amely kissé eltér a szokásostól. A menüsor alatt eszköztárakat találunk, melyeket más programokban megszokott módon lehet áthelyezni vagy módosítani. A gyorsmenü tartalmát is az eszköztárakból tölthetjük fel. Az eszköztárak alatt helyezkedik el az ablak területének nagy részét betöltő munkaterület, ahol térképet jelenítjük meg és kezeljük. Ennek az ablaknak a bal alsó részén néhány kis ikon található, melyek segítségével válthatunk a nyomtatási és a normál nézet között és beállíthatjuk a vonaltípusok normál nézetben történő megjelenését. Itt található a pontosító is, ami majd a képernyőről digitalizálásnál lesz később segítségünkre. 1.4. Navigálás a rajzterületen Jelenítsük meg a teljes állományt! Könnyen előfordulhat, hogy egy állomány megnyitása vagy egyéb hasonló művelet után a munkaterületen nem látunk semmit, mert a megnyitott állomány más területen helyezkedik el. Ilyenkor érdemes használni a ikont (vektor keresés), amivel a munkaterület nézetét olyan állítjuk, hogy az összeg vektoros réteg látható legyen. Közelítsünk rá a térkép egyes részleteire! A nézetet közelíteni és távolítani legegyszerűbben a + és - billentyűk lenyomásával lehet. A nézetnek a főirányokban történő léptetéséhez vagy a kurzornyilakat használhatjuk, vagy pedig a munkaterület szélein az egér alatt megjelenő gombokat. Frissítsük a térképet! Elképzelhető, hogy egy művelet után szemetes marad a térképablak tartalma (törölt elem helye üres, kijelölés vagy villogtatás nem szűnik meg, stb.), vagy a művelet eredménye nem jelenik meg. Ilyenkor érdemes egy frissítést kérni az f billentyű, az F5 funkcióbillentyű vagy a ikon

1. FEJEZET. KEZDŐ LÉPÉSEK 3 segítségével. A frissítés hatására a térképablak tartalmát teljes egészében újra rendereli a program. 1.5. Rétegek jellemzőinek megjelenítése és kezelése A digitális térképet alkotó egyes rajzelemek a pontok kivételével különféle rétegeken helyezkednek el. A réteg határozza meg például, hogy a térkép egy vonala földrészletek hátárvonalának vagy egy épület körvonalának egy szakaszát jelenti-e, vagy hogy egy felirat a helyrajzi számot vagy az utca nevét tartalmazza-e. Jelenítsük meg az állományban található rétegeket! A Jellemzők menü Rétegek pontjára kapjuk azt az ablakot, ahol az állományban található rétegeket és jellemzőiket tudjuk megtekinteni és beállítani. Az ITR-ben a rétegek egy azonosító számmal és egy névvel rendelkeznek. Mindkét a jellemzőnek egyedinek kell lennie, tehát sem azonos sorszámmal sem pedig azonos néven nem létezhet több réteg egy állományban. A rétegek fontos jellemzői az elemeik grafikus megjelenését (képernyőn és nyomtatásban is) szabályozó tulajdonságok, a vonal színe, típusa és a felirattípus. A térkép elemeinek ezen jellemzőit a réteg megadásával határozzuk meg. Nem kell például beállítanunk, hogy az alrészletek határvonalai szaggatottak legyenek, mert az a rétegből már következik. Kapcsoljuk ki a tömbök sorszámát tartalmazó réteg megjelenítését! Lehetőségünk van kikapcsolni egy réteget, amely ekkor nem jelenik meg a képernyőn vagy a nyomtatásban. A rétegeket a programban ezen kívül még számos helyen tudjuk felhasználni az elemek szűrésére. Mivel esetenként nagyon sok réteget is tartalmazhat egy állomány (az F2 szabályzat szerinti rétegkiosztás például több mint száz rétegből áll), a program lehetőséget nyújt rétegcsoportok kialakítására. Egy réteg több rétegcsoportnak is tagja lehet. A rétegcsoportok között az ablak bal oldalán lévő lista segítségével válthatunk. Az rétegek listájában mindig csak azok a rétegek fognak megjelenni, melyek tagjai a kiválasztott csoportnak. Alapértelmezésként minden réteg megtalálható a listában.

1. FEJEZET. KEZDŐ LÉPÉSEK 4 1.6. Egyéb jellemzők kezelése Tekintsük meg az állomány jelkulcs és felirat típusait! A Jellemzők menüben a rétegek mellett meg lehet még tekinteni a felirat és a jelkulcs típusokat, valamint a vonalak és tollak típusait is. Szintén itt van lehetőségünk a vonaltípusok és a pontok (pontkód alapján) automatikus jelkulcsozásának beállítására. Állítsuk be, hogy 1:100-as méretarány felett a program automatikusan írja ki a vonalak hosszúságát! A Jellemzők menüben található még egy Megjelenítési jellemzők nevű menüpont is. Ebben olyan jellemzők meghatározására van lehetőségünk, melyek az állomány adatait nem, csak azoknak megjelenését befolyásolják. Ilyen a nyomtatási méretarány, ami a jelkulcsok és szövegek nagyságára van hatással, vagy különféle típusú rajzelemek megjelenítésének méretaránya. (Milyen méretarány felett jelenjenek meg a szövegek és a jelkulcsok). Itt lehet beállítani még azt is, hogy milyen méretarány felett írja rá a megjelenítéskor automatikusan minden vonalra a program a vonal hosszúságát. 1.7. Újabb állomány megnyitása Az ITR4 képes egyszerre több állomány kezelésére is. A korábban már megismert helyről letölthetjük a szelvenyek.ibn állományt, melynek tartalmát a már megnyitott állománnyal együtt szeretnénk megtekinteni. Nyissuk meg a szelvenyek.ibn állományt is! Használjuk a Munka menü Vektor térképek pontjával előhívható ablakot az új állomány megnyitására! Az ablak felső részén található Térkép menüben több parancsot találunk, melyek segítségével új állományt hozhatunk létre, vagy különféle formátumú már létező állományokat tudunk megnyitni. Az ibn formátum miatt az ITR3 lehetőséget kell választanunk, majd megadnunk a megnyitandó állományt. (Más menüpontokkal értelemszerűen más formátumokat lehet megnyitni, vagy akár egy új állományt is létre lehet hozni) Az új állomány tartalma (Székesfehérvár belterületének szelvényezése) elképzelhető, hogy csak egy frissítés után jelenik meg a képernyőn.

1. FEJEZET. KEZDŐ LÉPÉSEK 5 A Vektor térképek ablakban le tudjuk kérdezni egy állomány jellemzőit az gomb segítségével. A program ekkor kiírja nekünk, hogy a különféle rajzelemekből mennyi található az állományban. Az ablakban megjelenő listából ki tudjuk választani az aktuális térképet. Ez egyrészt azt befolyásolja, hogy egyes műveletek (például az előbb bemutatott információs ablak) melyik állományon hajtódnak végre, de ez határozza meg azt is, hogy a megnyitott állományok közül éppen melyiket szerkesztjük. 1.8. Raszter állomány megnyitása Az ITR4 képes raszter állományok kezelésére is, ha tartalmazza a külön beszerezhető raszter modult. (A gyakorlatokon használt gépek tartalmazzák) A terület hagyományos (papír alapú) földmérési alaptérképének szkennerrel beolvasott képét találjuk a alaptraszter.tif állományban. Fontos, hogy a.tifw kiterjesztésű állományt is töltsük le, és azonos könyvtárban helyezzük el. (Ennek hiányában a térkép nem a megfelelő helyre kerül majd!) Jelenítsük meg az alaptraszter.tif állományban lévő képet! A Munka menü Raszter képek pontjára megjelenő ablak felső részén található Fájl menü legfelső pontjának ( TIF, BMP, JPG, EMF ) segítségével tudunk megnyitni a letöltött állományt. A munkaterületen a raszter térkép a neki megfelelő helyen fog elhelyezkedni. (Arról, hogy hogyan lehetett ilyen képet előállítani, a későbbiekben még tanulni fogunk) Tegyük inverzzé a képet! A háttérbe került raszter kép fehér felülete zavaróan hat, ilyen háttérrel már nem latszódnak olyan jól a térkép fekete háttérhez kiválasztott világos színű vonalak. A megoldás a Raszter képek ablak Szín menüjének Inverz menüpontja. Ezt alkalmazva elérhetjük, hogy a kép fekete és fehér részei felcserélődjenek, így a térkép háttérszíne fehér helyett a fekete legyen. A térkép vonalai fekete helyett fehér színűek lesznek. A szín menüben még sok lehetőséget találunk, melyek elsősorban tónusos képek

1. FEJEZET. KEZDŐ LÉPÉSEK 6 (műholdfelvételek vagy digitális ortofotók) megjelenítési képének javítására használhatunk fel. Jelenítsük meg a teljes képet! Ha a teljes raszter állományt szeretnénk látni, akkor a gombot (raszter keresés) kell alkalmaznunk. Ez a vektor kereséshez hasonlóan működik, de értelemszerűen most a teljes raszter állományt fogja megjeleníteni. Jelenítsük meg az ortofoto.jpg képet is! Az előző képhez hasonlóan kell eljárnunk. Itt is ügyeljünk a.jpgw állományra! 1.9. Adatok lekérdezése Kérdezzük le pontok, vonalak, jelkulcsok és feliratok jellemzőit! A térkép egyes elemeiről információt az (objektum infó) eszközzel kérdezhetünk le az objektum típusától függetlenül. Azt, hogy milyen típusú elemek adataira vagyunk kíváncsiak, a választómód beállításával határozhatjuk meg. ( ) Az egérrel megjelölt objektum adatait egy ablakban jeleníti meg a program. Ha a kiválasztott hely közelében több adott típusú objektum helyezkedik el, akkor az adatok megjelenítése előtt egy a legfontosabb jellemzőket tartalmazó listából tudjuk kiválasztani a kívánt elemet. A (csomópont infó) segítségével az egy pontból kiinduló vonalak adatait tudjuk lekérdezni. Jelenítsük meg az állomány adatait táblázatos formában! A gombbal lehetőségünk van az állomány adatainak sokféle szempont szerint rendezett táblázatos megjelenítésére is.

1. FEJEZET. KEZDŐ LÉPÉSEK 7 Mérjük le a térképről a Pirosalma utca hosszát! A gombot használva két tetszőleges pont között tudjuk számítani a távolságot. A pontokat egymás után adjuk meg, a távolságot egy kis ablakban írja ki a program. 1.10. Egyszerű területszámítás Mérjük le a térképről a főbejáratnál lévő lépcső alapterületét! A gomb segítségével érhető el a területszámítás egyik legegyszerűbb módja, amikor a programnak sorba megadjuk az egyes töréspontokat. Menet közben a terület folyamatosan számítódik, és a program jelzi a felhasználónak a megadott pontsorozat zártságát. Határozzuk meg a térkép alapján a GEO főépületét tartalmazó földrészlet területét! Mivel a számítandó terület már valószínűleg körbe van rajzolva meghatározott réteg(ek)be tartozó vonalakkal, a területszámítást gyorsabban is meg lehet oldani a gomb segítségével. Ilyenkor meg kell határoznunk azokat a rétegeket, amelyeken a területet határoló vonalak elhelyezkedhetnek. A rétegek meghatározásához választhatunk néhány felkínált lehetőség közül, vagy beírhatjuk a beviteli mezőbe a kívánt rétegek sorszámait. Több réteget vesszővel tagolt listával vagy két réteg sorszáma közé tett kötőjel segítségével intervallum szerűen lehet megadni. (pl.: 10,12,30-35,40 ) A földrészletek vonalai a térképen, a szabályzatnak megfelelő módon, a 10-es sorszámú rétegen találhatóak. Érdemes az alapértelmezett egy ponttal lehetőségnél maradni és a számítandó területnek egyszerűen csak a közepébe kattintani. Ha a rétegek között feliratokat tartalmazókat is megadunk, lehetőség nyílik a terület azonosítójának automatikus meghatározására is. (pl. jelen esetben a helyrajzi szám a 11-es rétegről) Mindkét területszámítási módszert alkalmazva lehetőségünk van többféle formában megtekinteni, fájlba exportálni vagy kinyomtatni a kapott területszámítási jegyzőkönyvet.

1. FEJEZET. KEZDŐ LÉPÉSEK 8 1.11. Feliratok és pontok keresése Keressük meg a 800-as hrsz-ú földrészletet! A gombot használva kereshetünk a térképen egy meghatározott pontszámmal rendelkező pontot vagy egy meghatározott szövegű feliratot. Utóbbi módszert elsősorban helyrajzi számok vagy utcanevek megkeresésére használjuk. A gomb segítségével lehetőségünk van a feliratok szövege alapján keresni reguláris kifejezések segítségével is. Ilyenkor a reguláris kifejezéseknél megismert szabályok szerint a megadott mintára illeszkedő szövegű feliratokat keresi a program. 1.12. Nézetek kezelése Hozzunk létre több nézetablakot! Alapértelmezésben a munkaterületet egyetlen, teljes ablakban megjelenő nézet foglalja el. Az esetek többségében ezen nem változtatunk, de előfordulhatnak olyan feladatok, ahol több nézetet célszerű alkalmazni. A Munka menü Nézetek pontjára megjelenő ablakban tudjuk a nézetablakokat és azok jellemzőit meghatározni. Kezdetben csak egyetlen nézet van, de létre tudunk hozni továbbiakat az ablak Nézetek menüjének Új nézet pontja segítségével. Az ablak bal oldalán lévő listában kiválasztott rétegre vonatkozóan az ablak jobb oldalán be tudjuk állítani, hogy melyik a munkában megnyitott állományok jelenjenek ott meg. Az aktuális térképnek, amely az ablak felső részén is beállítható, mindenhol láthatónak kell lennie. Rendezzük el a nézetablakokat a munkaterületen! Ha több nézetünk van, akkor az Ablak menü pontjaival és a más programokból már megismert módszerekkel tudjuk őket a munkaterületen elrendezni. Az egyes ablakok mindegyike külön tartalmazza az ablakok szokásos eszközeit. Az egyes ablakokban megjelenített területek középpontja és a méretarányaik egymástól függetlenül változtathatóak.

1. FEJEZET. KEZDŐ LÉPÉSEK 9 1.13. Munka használata Mentsük el a munkafájlt! A Munka menü Munka mentése másként pontjára egy ablakot kapunk, ahol be tudjuk állítani az összes megnyitott vektor és raszter állomány, valamint a munkafájl mentési jellemzőit. (Hova, milyen néven mentjük) Ha a Mentés pontot választjuk, akkor a program a korábban meghatározott jellemzőket fogja a mentéshez használni. Zárjuk be a munkát! A Munka menü Munka lezárása pontjával tudjuk a megnyitott állományokat bezárni. Ha ezen túl még a programból is ki akarunk lépni, akkor a Kilépés pontot célszerű választani. Nyissuk meg az elmentett munkafájlt! A munkafájl egy.ipj kiterjesztésű állomány, ami a megnyitott vektor és raszter térképekre való hivatkozást és beállításokat tartalmaz. Később elég csak ezt a munkafájlt megnyitnunk a többi állomány megnyitásához és az elmentett beállítások újbóli alkalmazásához. (A többi állománynak természetesen még elérhetőnek kell lennie a munkafájlban tárolt helyen, mert az ipj állomány csak hivatkozásokat tartalmaz!) 1.14. Nyomtatás Nyomtassa ki a GEO A épület környékének térképét M = 1 : 2 000 méretarányban! A térképet egy PDF állományba tudja kinyomtatni, ahhoz hasonlóan, mintha egy hagyományos nyomtatóval dolgozna. Az így létrejövő PDF állományok később egy másik helyen már az ITR nélkül is papírra nyomtathatóak.

1. FEJEZET. KEZDŐ LÉPÉSEK 10 1.15. Adatcsere Írja ki az alapterkep.ibn tartalmát dxf formátumba! A DXF-ITR eszköztár Mentés DXF formátumba ( ) elemével tudjuk a térképet.dxf formátumba exportálni. A Vektor térképek ablak Mentés ASCII formátumba... / Minden elem mentése ASCII formátumba... pontjával lehetséges az állomány tartalmát az ITR szöveges adatcsere-formátumába exportálni. Nyisson meg egy teljesen új állományt! Válasszuk az Új_F2_alap sablont! Olvassa be a korábban létrehozott dxf állományt az ITR-be! A korábban elmentett dxf állományban található adatokat a már megnyitott vektor térképbe fogjuk beolvasni, amire a Vektor térképek ablak DXF R-14... menüpontjával van lehetőségünk. (Vigyázzunk, két ilyen menüpont is van!) Az állomány kiválasztása után felajánlott beállítási lehetőségeknél mindenhol megfelelnek az alapértelmezetten felkínált értékek. A művelet befejezése után a vektor keresés ikon segítségével kereshetjük meg a beolvasott adatokat. A konvertálások adatvesztéssel jártak, a kapott állomány más lesz kissé, mint az eredeti volt. Beadandó állományok A feladatok során létrehozott.dxf és a.pdf állományt töltse fel az oktatási portálra!

2. fejezet Egyszerű térképszerkesztési feladat Ezen a gyakorlaton megismerkedünk a térkép tartalmát módosító egyszerűbb műveletekkel. Megtanuljuk hogyan kell egy koordinátajegyzék tartalmát beolvasni, háttérben lévő raszter térképet manuálisan vektorizálni. Megismerjük a pontok, vonalak, feliratok és jelkulcsok létrehozásának módjait. 2.1. Új állomány létrehozása Hozzunk létre egy új állományt az F2 szabályzatnak megfelelő beállításokkal! A program elindulásakor az F2 szabályzatnak megfelelő sablont kell választani. Egy üres állományt kapunk, amely az F2 szabályzatban meghatározott rétegeket valamint felirat és jelkulcs típusokat tartalmazza. Az új állományt utána mentsük el olyan néven és azon a helyen, ahogy szeretnénk. Állítsuk be a nyomtatás méretarányát M = 1 : 1 000-re! A Jellemzők menüben található Megjelenítési jellemzők nevű menüpontot használjuk. A nyomtatási méretaránytól függ majd többek között, hogy feliratok és a jelkulcsok milliméterben megadott méreteik alapján mekkorák legyenek a térképen. Több további megjelenítési jellemzőt lehet még beállítani ebben a párbeszédablakban, például, hogy egyes objektumok milyen esetben és mi- 11

2. FEJEZET. EGYSZERŰ TÉRKÉPSZERKESZTÉSI FELADAT 12 lyen módon legyenek kirajzolva, vagy itt lehet szabályozni a pontok jellemzőinek és a távolságoknak az automatikus megírását is. 2.2. Pont bevitele billentyűzetről Helyezzük el a térképen a táblázatban megadott pontokat! Psz Y X 104 602119.72 205206.81 109 602202.78 205245.23 A gombot használva a megjelenő párbeszédablakban megadhatjuk az új pontok koordinátáit. A párbeszédablak alján van lehetőségünk a koordináták beviteli mezőinek alapértékét beállítani. Ebben célszerű a koordináták első 3-4 számjegyét megadni, így azokat nagyobb mennyiségű koordinátáival megadott pont bevitelekor nem kell minden pontnál egyenként beírni. Ellenőrzésként le lehet mérni a két pont távolságát, aminek pontosan 91.52 méternek kell lennie. ( Két gr. elem távolsága ) 2.3. Koordinátajegyzék beolvasása Olvassuk be az frhatar.lst állományban található pontokat! A Vektor térképek ablak Térkép menüjének Koordinátajegyzék pontját kell használni. Az állomány kiválasztása után megadhatjuk az elválasztó karaktert, a tizedesjelet és hogy melyik mező minek felel meg. Zavaró lehet, hogy a pontok beolvasását követően a párbeszédablak nem tűnik el, azt külön be kell zárni. Szükség esetén a vektor keresés művelettel lehet megkeresni a beolvasott pontokat. 2.4. Térkép szerkesztése Nyissuk meg a alaptraszter2.tif állományt! Az első gyakorlaton megismert módon kell eljárni.

2. FEJEZET. EGYSZERŰ TÉRKÉPSZERKESZTÉSI FELADAT 13 A térkép alapján kössük össze az állományból beolvasott pontokat a 10-es rétegben! A (vonal) gomb segítségével új vonalat tudunk létesíteni. Mivel már létező pontokat kötünk össze az új vonalakkal a választómódnál a pont ( ) legyen kiválasztva! Réteget munka közben legegyszerűbben a sorszámának begépelésével tudunk váltani. Az épületek pontjainak pontszámai 3001-től kezdődjenek! A Jellemzők menü Geometriai jellemzők nevű pontjában a pontszámozást tudjuk szabályozni, és meg lehet határozni a pontok alapértelmezett jellemzőit (pontkód, magasság). Itt állítható még be még az is, hogy mekkora távolságon belül vonjon a program össze két pontot, és hogyan határozza meg ilyenkor az összevonással keletkező pont jellemzőit. (Koordináta vizsgálat) Vektorizáljuk az épületek vonalait! Az épületek vonalait, mivel töréspontjaik nem találhatóak meg a beolvasott koordináták között, a háttérben lévő raszter térképről kell átrajzolni. Amikor egy még nem létező pontot adunk meg, a grafikus pont ( ) választómódot használjuk, de ha egy már létező ponthoz csatlakozunk, akkor a pont ( ) választómódban legyünk. A választómódok között a billentyűzet alsó részén elhelyezkedő billentyűk (Y, X, C, V, B, N) segítségével lehet a leggyorsabban váltani. Használjuk a munka közben a pontosítót is! (a térképablak bal alsó részén érhető el) A pontosító segítségével nyílik lehetőségünk a grafikus pontok helyzetét egy kinagyított kis ablakban meghatározni. A munkára használhatjuk a digitalizálás eszköztár (külön bekapcsolandó a megjelenítése) grafikus vonal parancsát is. Ezzel az eszközzel dolgozva nem csak az az eltérés, hogy a grafikus pont mód az alapértelmezett, hanem az eszköztár további ikonjaival olyan lehetőségeket tudunk beállítani, mint a pontoknak a már meglévő vonalakra illesztése, ami nagyon hasznos a földrészlethatáron álló épületek esetében.

2. FEJEZET. EGYSZERŰ TÉRKÉPSZERKESZTÉSI FELADAT 14 Korrigáljuk a térkép vonalait és pontjait! Az előző lépések során könnyen előfordulhat, hogy hibát vétünk, olyan pontokat és vonalakat helyezünk el a térképen, amelyekre nincs szükség. Ezeket az objektum törlése ( ) művelettel tudjuk eltávolítani. Ez a művelet az objektum infóhoz hasonló elven működik, vagyis a választómód segítségével tudjuk meghatározni, hogy éppen milyen típusú objektumon akarjuk alkalmazni. A választómódtól függően tudunk tehát pontokat vagy vonalakat (vagy bármilyen más objektumot) törölni. Az ITR azon kikötése, hogy vonalat (és ívet) csak két pont objektum között lehet elhelyezni, a kaszkádolt törlés elvéhez hasonlóan érvényesül. Egy pont törlésekor kitörlünk minden olyan vonalat és ívet, aminek a pont az egyik végpontja volt. 2.5. Feliratok elhelyezése Helyezzük el a térképen a helyrajzi számokat! A gomb segítségével tudunk új feliratot elhelyezni a térképen. A felirat típusa a helyrajzi szám legyen, a rétege 11 (alapértelmezett ennél a típusnál, amennyiben a Felirattípus szerinti réteg, méret és színtoll lehetőséget kiválasztjuk). Szükség esetén egyéb jellemzők mellett meg tudjuk adni a felirat irányát is, de akár Lemér gomb segítségével a térképen is meg tudjuk határozni. A szövegként megadandó helyrajzi számot a háttérben lévő raszter térképről tudjuk leolvasni. Lehetőségünk van a helyrajzi számokat megadott növekménnyel folyamatosan változó szövegekként felvinni különleges fül alatti növekmény opciót használva. Ilyenkor csak a beszúrási pontokat kell sorban megadni az egymás utáni helyrajzi számok felszerkesztéséhez. A párbeszédablak folyamatosan látható és szerkeszthető, miközben egymás után adhatjuk meg a feliratok beszúrási pontjait. Helyezzük el a térképen házszámokat! Az előbbihez hasonlóan járunk el, de a felirattípus a házszám a réteg pedig a 35. A felirat elhelyezésére a különleges nevű fül alatt található elhelyezés két pont közé opciót érdemes alkalmazni. Ilyenkor a felirat elhelyezkedését nem egy beszúrási ponttal, hanem egy a felirat irányát is meghatározó pontpárral adjuk meg.

2. FEJEZET. EGYSZERŰ TÉRKÉPSZERKESZTÉSI FELADAT 15 Az 505 hrsz legyen zászlózva! Zászlózott feliratokat akkor szoktunk használni, ha a felirat valami miatt nem fér el a beszúrási pont környezetében. Ilyenkor a felirat távolabb elhelyezett szövegét egy vonal köti össze a beszúrási ponttal. Zászlózott felirat készítésére szintén a különleges fülön van lehetőség A különféle lehetőségek alkalmazásakor figyeljünk oda arra, hogy alapértelmezésként a következő alkalommal is majd ezeket a beállításokat fogja használni a rendszer! Korrigáljuk a nem megfelelő feliratokat! A feliratok eszköztár sokféle eszközt tartalmaz a feliratok módosítására. Lehetőség nyílik a feliratok tulajdonságainak szerkesztésére a létrehozásuknál használt párbeszédablak segítségével. Lehetőség van a felirat beszúrási pontjának módosítására, a zászló vagy a megírási szög megváltoztatására. Arra is mód nyílik, hogy egy feliratot két pont közé helyezzünk át. Feliratot törölni az objektum törlése művelettel lehet, a felirat választómód használatával. 2.6. Jelkulcsok elhelyezése A 104 és 109 pontokon helyezzük el az ötödrendű alappont jelkulcsot! A gomb segítségével tudjuk a térképen a jelkulcsokat elhelyezni. A párbeszédablak folyamatosan látható és szerkeszthető, miközben sorban meg kell adnunk a jelkulcsozandó pontokat. Egyes beállítandó részletek csak a Részletek gombra kattintva jelennek meg. Itt is érdemes kiválasztanunk a Típus szerinti réteg, színtoll és méret lehetőséget, hogy ezeket a jellemzőket ne kelljen külön-külön beállítani. Az épületeken helyezzük el a kapcsolójeleket! A kapcsolójelek elhelyezéséhez a feliratoknál már megismert két pont közé módszert lehet használni. Ez azért előnyös, mert a kapcsolójelet pont a vonalak felezőpontjában helyezi el a vonal irányának megfelelően elforgatva. (A két megadott pont a vonal két végpontja)

2. FEJEZET. EGYSZERŰ TÉRKÉPSZERKESZTÉSI FELADAT 16 Korrigáljuk a nem megfelelő jelkulcsokat! A jelkulcsok eszköztár számos műveltet tartalmaz a már meglévő jelkulcs objektumok módosítására. Jelkulcsot törölni az objektum törlése művelettel lehet, a jelkulcs választómód használatával. 2.7. Automatikus területszámítás Számítsuk ki a térképen található földrészletek területeit! Ilyen kis területek esetében nem okozna különösebb gondot a korábban már tanult módszerrel kiszámítani minden egyes földrészlet területét, de gondolva arra a lehetőségre, amikor egy egész település tekintetében kell elvégezni a feladatot, megismerkedünk egy másik eszközzel. Miután láthatóvá tesszük a Területszámítás eszköztárat, annak egyetlen eleméből, Területszámítás menüből a Számítás pontot kell kiválasztani. A megjelenő ablakban beállítható, hogy mely rétegek vonalaiból épülnek fel a területszámítás poligonjai (10, földrészlet). A vonalak mellett az azonosítókat tartalmazó feliratok rétegét is meg kell adni (11, helyrajzi szám). A területszámítást elindítani az ablak Indít menüpontjával lehet. Ha jól dolgoztunk, akkor a program automatikusan megtalálja az összes, a megadott rétegek vonalaival határolt felületet; és kiszámítja a területüket. Problémák a szerkesztési hibákból adódhatnak, vagy a feliratok hiányából. (vagy ha több felirat van egy felületen.) Számítsuk ki a térképen található épületek területeit! A földrészéletekhez hasonlóan járunk el, de a 30-as réteggel végezzük el a területszámítást. A fentiekben bemutatott automatikus területszámítás egy külön modult képez, külön meg kell vásárolni az ITR-hez. (A raszter képek kezeléséhez hasonlóan.) A gyakorlatokon használt gépek mindegyikén használható az automatikus területszámítás, de elképzelhető, hogy más helyeken nem érhető el.

2. FEJEZET. EGYSZERŰ TÉRKÉPSZERKESZTÉSI FELADAT 17 Jelenítsük meg a területszámítás eredményét egy térinformatikai programban! A területszámítás eredménye a területszámítási jegyzőkönyv mellett egy poligonokat tartalmazó.shp állományként is elmenthető. Ezt az állományt könnyen meg lehet nyitni egy térinformatikai programban, mint például a QGIS vagy az ArcGIS. 2.8. Nyomtatás Nyomtassuk ki a terület térképét M = 1 : 1 000 méretarányban! A korábbiakban tanultaknak megfelelően kell eljárni. Állítsuk be a megfelelő méretű lapot és nyomtassuk a térképet egy PDF állományba. Beadandó állományok A gyakorlat során létrehozott.ibn és.pdf állományt töltse fel az oktatási portálra!

3. fejezet Mérések feldolgozása, szerkesztések Ezen a gyakorlaton megismerkedünk a pontokkal és vonalakkal kapcsolatos különféle szerkesztésekkel, valamint az ívek használatával. 3.1. Előkészületek Nyissa meg a focipalya.ibn állományt! Az állományt az oktatási portálról lehet letölteni. Ezt követően a korábbiakban megtanult módon lehet megnyitni. Hozza létre a táblázatban megadott rétegeket! sorszám név vonal 500 Pálya határvonala szürke 501 Gyep széle zöld 502 Pálya vonalai szürke, szaggatott A rétegek párbeszédablakban nyílik lehetőségünk új rétegek hozzáadására. ( Rétegek / Új réteg... ) A sorszámot utólag tudjuk beállítani. A felmért pontok pontszámai 3001-től kezdődjenek! A korábbiakban tanultak szerint járunk el ( Geometriai jellemzők ) itt is, és minden további esetben is, amikor a pontszámozásról rendelkezik a feladatsor. 18

3. FEJEZET. MÉRÉSEK FELDOLGOZÁSA, SZERKESZTÉSEK 19 3.2. Ortogonális mérés feldolgozása A mérési vázlat az alábbi ábrán található! Az ortogonális mérés parancsot ( ) kell használni. A kezdő és a végpont megadása után sorban lehet megadni a vonalon felmért pontok abszcissza és ordináta értékeit. Az előjeleket a geodéziában tanultak szerint kell értelmezni. Lehetőség van eltérő végméret megadására is. Kösse össze a meghatározott pontokat a 30-as rétegben! A korábban tanultak szerint kell eljárni. 3.3. Épület körbemérésének feldolgozása Szerkessze meg az épületeket az ábrán található méretek alapján! Az ortogonális mérésnél megadott ábra alapján kell dolgozni. Az épület vonalainak megszerkesztéséhez használjuk az épület körbemérése ( ) parancsot. A kezdő oldal megadása után sorban kell megadni a további oldalak hosszúságait, az előjelét az alapján megválasztva, hogy az előző szakasz irányába fordulva balra vagy jobbra esik a következő. Az épület előtti lépcsőnek csak a körvonalait szerkesszük meg ortogonális méréssel, a lépcsőfokokat később fogjuk elkészíteni.

3. FEJEZET. MÉRÉSEK FELDOLGOZÁSA, SZERKESZTÉSEK 20 3.4. Lépcső szerkesztése Szerkessze meg az öltöző előtti lépcsőt! A lépcső szerkesztését külön parancs ( ) segíti. Meg kell adnunk a lépcső két szélét, ügyelve az azonos irányra, mert különben a program keresztben fogja összekötni a lépcsőfokokat. Meg kell határoznunk a lépcsőfokok számát (n), aminek hatására a program berajzolja a szükséges számú vonalat (n 1). 3.5. Vetítés Vetítse a 2101-2108 pontokat a földrészlet határára! Használja a vetítés ( ) parancsot. Az egyenes kijelölése után sorban meg kell adni az egyenesre vetítendő pontokat. Az egér jobb gombjával vagy az ESC billentyűvel tudunk visszalépni az előző fázisba (vonal kijelölése) vagy kilépni a műveletből. Munka közben a Vetít és átrak opcióra lesz szükségünk, mert a pontokat az eredeti helyükről a merőleges vetületükbe szeretnénk áthelyezni. 3.6. Metszés Hozza létre az utak széleinek metszéspontjait! A metszés műveletet ( ) kell alkalmazni. Első lépésben megadunk egy egyenest, majd sorban azokat az egyeneseket, melyekkel a metszéspontjait számítani szeretnénk. Az egér jobb gombjával vagy az ESC billentyűvel tudunk visszalépni az előző fázisba (az első vonal kijelölése) vagy kilépni a műveletből. Munka közben a Metsz és beköt (látható rétegekben) opcióra lesz szükségünk, hogy a metszéspontokban a program megszakítsa a vonalakat. Hozzuk létre a bemutatott módon mind a négy metszéspontot! Megjegyzés: A bemutatott művelet csak a vonal-vonal metszéspontok szerkesztésére használható. A vonal-ív és az ív-ív metszéspontok szerkesztése más műveletekkel történik majd.

3. FEJEZET. MÉRÉSEK FELDOLGOZÁSA, SZERKESZTÉSEK 21 Törölje ki az utak szélének átfedő szakaszait! A törlés ( ) műveletet kell alkalmazni vonal választómódban ( ). A törlésre azért van lehetőségünk, mert a metszéspont számítása során a program megszakította a vonalakat a metszéspontokban. 3.7. Poláris mérés Szerkessze meg a 3501-es számú pontot! A 3501-es pont a 2003 ponttól 53.51 méterre helyezkedik el, a 2002 pont irányától számítva 338-05-12 irányban. A fenti adatok alapján a pontot megszerkeszteni a poláris mérés ( ) paranccsal lehet. Ez alapértelmezett beállítások mellett nem szerepel a Pontok vonalak eszköztáron, külön kell hozzáadni! Meg kell adnunk a poláris mérés álláspontját (2003) és egy tájékozó irány pontját (2002). Meg kell még határoznunk a tájékozó irányra mért irányértéket, ami most nekünk 0, mert a kérdéses irányhoz viszonyítva lett megadva a szög. A továbbiakban tudjuk megadni a meghatározott pontokra mért irányértékeket (338.0512) és távolságokat (53.51). A szögek megadásánál a fff.mmpp alakot kell használni. (ál-tizedestört) A kívánt pontszámot (3501) be kell állítani a szerkesztés megkezdése előtt a Geometriai jellemzők panelban! 3.8. Ívmetszés Szerkessze meg a 3502-es számú pontot! A 3502-es pont 2005-ös ponttól 71.67, a 2004-es ponttól pedig 58.26 méter távolságban helyezkedik el! A fenti adatok alapján a pontot megszerkeszteni az ívmetszés ( ) paranccsal lehet. Egymás után meg kell adnunk a két pontot (2005, 2004), ügyelve arra, hogy a számított pontok az elsőként megadott ponttól a másodikként megadott pont irányába fordulva bal kéz felől fognak esni, majd meg kell adni az előbbinek megfelelő sorrendben a két távolságot (71.67, 58.26).

3. FEJEZET. MÉRÉSEK FELDOLGOZÁSA, SZERKESZTÉSEK 22 Megjegyzés: Az ívmetszésnek semmi köze sincs az ív objektumokhoz. A geodéziában azt a pontkapcsolást hívjuk ívmetszésnek, amikor a sík egy pontjának helyzetét két már ismert ponttól mért távolsággal adjuk meg. A megnevezés onnan ered, hogy hagyományos grafikus szerkesztéssel a feladat megoldását két körív metszéspontjaként lehet előállítani. 3.9. Párhuzamos szerkesztése Szerkessze meg a focipálya körvonalait az 500-as rétegben! A pálya mérete 100x50 méter. Az egyik oldalvonal a 3501-es és 3502-es pontokat összekötő vonal. A másik két sarokpontot ki lehet szerkeszteni egyszerűen ortogonális mérés segítségével vagy akár a következőkben bemutatott párhuzamos szerkesztésével is. Szerkesszen a focipálya köre 3 méter távolságban vonalat az 501-es rétegben! A párhuzamos szerkesztése poligonnal ( ) parancsot kell használni. Sorban meg kell adnunk annak a vonalláncnak a pontjait, amelyikkel párhuzamost szeretnénk szerkeszteni. Ezt követően kell megadnunk a távolságot (egymás után akár többet is), ahol a már megszokott módon a bal oldali irány lesz a pozitív. (Mivel az ITR-ben nincs vonallánc objektum, a párhuzamos szerkesztésének alapját a művelet elején pontonként kell meghatározni.)

3. FEJEZET. MÉRÉSEK FELDOLGOZÁSA, SZERKESZTÉSEK 23 3.10. Dobókör és virágágyások szerkesztése (ívek szerkesztése) Szerkesszen a 2301-es pont köré egy 6 méter sugarú kört az 500-as rétegben! Az ívek eszköztáron található a kör ( ) parancs segítségével tudunk elhelyezni egy kívánt sugarú kört kiadó három darab 120 fokos ívet és a végpontjaikban (mindegyik két-két ív közös végpontja) pontokat. Ez azért így történik, mert az ITR-ben nincs kör típusú objektum, az ívek belső szögének pedig 180 foknál kisebbnek kell lenniük, és csak két pont objektum között helyezkedhetnek el. Szerkesszen a 2302-es és a 2303-as pont közé egy 50 méter sugarú ívet az 500-as rétegben! A két pontot az ívek eszköztár ív két ponttal ( ) parancsával tudjuk összekötni. Mivel két pont között sokféle ívet el lehet helyezni, a megjelenő párbeszédablakban meg kell adnunk az ív egy további jellemzőjét, ami most a sugara lesz (50).

3. FEJEZET. MÉRÉSEK FELDOLGOZÁSA, SZERKESZTÉSEK 24 Szerkessze meg a dobóhely oldalát is az 500-as rétegben! Kössük össze a 2301-es pontot a 2302-es és 2303-as pontokkal egy-egy vonallal, majd számítsuk a metszéspontjaikat ( ) a dobókör ívével. Ez a metszés nem fogja megszakítani sem a vonalakat, sem pedig az íveket, ezért azokat a régi vonalak törlése után újra be kell rajzolni. Szerkessze meg a virágágyásokat az 501-es rétegben! A 2401 és 2402 számú pontok köré szerkesszünk egy 4 méter sugarú kört, majd képezzük a két körív mindkét metszéspontját a Két ív metszése ( ) művelettel. A megmaradó íveket most is külön kell megszerkeszteni az elmetszett ívek törlését követően. A 2403-as pont köré egy 5 méter sugarú kört szerkesztünk, majd az Érintő szerkesztése ( ) segítségével számítjuk mindkét érintőpontot

3. FEJEZET. MÉRÉSEK FELDOLGOZÁSA, SZERKESZTÉSEK 25 a 2404-es pontból. Végül megrajzoljuk a megmaradó íveket és vonalakat. A 2410-2411-2412 és a 2410-2413-2412 pontokat az Ív szerkesztése ( ) művelet segítségével tudjuk egy-egy mindhárom ponton áthaladó ívvel összekötni. Beadandó állományok A focipalya.ibn állománynak a leírt szerkesztések utáni állapotát töltse fel az oktatási portálra!

4. fejezet Térkép digitalizálásának teljes folyamata Ezen a gyakorlaton egy egyszerű példán bemutatva végrehajtjuk egy beszkennelt papír térkép digitalizálásának teljes folyamatát. A gyakorlaton a vonalak vektorizálására, feliratok és jelkulcsok elhelyezésére vonatkozó feladatokat a Kar tömbjén kell csak elvégezni, nem a szelvény teljes területén! 4.1. Előkészületek Hozzon létre egy új állományt az Uj_F2_Alap sablon alapján A korábban tanultak szerint kell eljárni. 4.2. Raszter állomány megnyitása Nyissa meg a 54_411_324.tif állományt! A korábban tanultak szerint kell eljárni, viszont a korábbiakkal ellentétben ez a kép nincs beillesztve! A beillesztéshez szükséges transzformációs paraméterek meghatározása és a transzformáció elvégzése a mi feladatunk lesz. 26

4. FEJEZET. TÉRKÉP DIGITALIZÁLÁSÁNAK TELJES FOLYAMATA 27 4.3. Azonos pontok gyűjtése Gyűjtsön azonos pontokat a térképen az őrkeresztek alapján! A továbbiakban elvégzendő műveltekhez meg kell jeleníteni a Transzformáció eszköztárat. Az őrkereszt mérés ( ) művelet elején meg kell adnunk az őrkeresztek távolságát (100 méter) és koordinátákkal megadott pontok számát (2 db). Az utóbbi paraméternél kettőt szokás megadni, mert a további őrkeresztek koordinátáit egy előzetes transzformáció alapján, az őrkeresztek távolságának ismeretében a program már meg tudja határozni, így csak az első két őrkereszt után kell a koordinátáikat megadnunk. Munka közben használjuk a pontosítót! 4.4. Transzformációs paraméterek számítása Határozza meg a kép beillesztéséhez szükséges affin transzformáció paramétereit! Ha már kellő számú őrkeresztet meghatároztunk, a gombra kattintva tudjuk elérni a transzformációs számításokat végző ablakot. Itt beállíthatjuk a transzformáció típusát és a hibahatárt. Az ablakban található listában megjelennek a korábban meghatározott közös pontok és az utolsó oszlopban a program kijelzi a transzformáció utáni maradék eltéréseket is. Ahol ez nagyobb mint a beállított hibahatár, ott piros színt használ. A kiugróan nagy eltéréseket kizárhatjuk a transzformációs paraméterek számításából (ez bármikor visszavonható), vagy végérvényesen is törölhetjük. A számításból kizárt pontok a táblázatban és a térképen is sárga színnel lesznek megjelölve. A transzformációs paramétereket és a jegyzőkönyvet is el tudjuk menteni egy állományba. Lehetőségünk van arra is, hogy az ablakból kilépve tovább folytassuk a közös pontok gyűjtését. A program emlékezni fog a korábban gyűjtött közös pontokra amíg a gomb segítségével nem töröljük őket.

4. FEJEZET. TÉRKÉP DIGITALIZÁLÁSÁNAK TELJES FOLYAMATA 28 4.5. A kép transzformálása Állítsa elő a transzformált képet! A Raszter képek menüpontra megjelenő ablak Kép menüpontjában találunk egy Transzformálás... pontot. Ezt követően ki kell választanunk a transzformáció típusát, majd meg kell adnunk a transzformációs paramétereket. A transzformációs paraméterek megadásának legegyszerűbb módja, ha a korábban elmentett állományból beolvassuk őket. A program megkérdezi még a transzformált kép felbontását is. A transzformáció után meg kell adni, hogy a hova és milyen néven akarjuk elmenteni a létrehozott állományt. 4.6. Térkép vektorizálása Vektorizálja a térkép vonalait! A fentiekben bemutatott módon transzformált (beillesztett) kép már alkalmas arra, hogy vonalait a vektoros állományban átrajzoljuk, más szóval vektorizáljuk. Munka közben használjuk a pontosítót és a Digitalizálás eszköztár beállítási lehetőségeit! A térkép vonalait a megfelelő rétegekben kell elhelyezni. Segítségként a legfontosabb rétegek: sorszám megnevezés 10 Földrészlet határ 30 Lakóház 31 Gazdasági és melléképület 32 Középület, közintézmény 45 Burkolat

4. FEJEZET. TÉRKÉP DIGITALIZÁLÁSÁNAK TELJES FOLYAMATA 29 4.7. Feliratok és jelkulcsok elhelyezése Helyezze el a térképen a területen található földrészletek helyrajzi számait! Helyezze el a térképen a területen található épületek házszámait! Helyezze el a térképen a szükséges kapcsolójeleket! A korábban tanultak szerint kell eljárni. Ügyeljünk a felirat- és jelkulcstípusok helyes beállítására, szükség esetén elforgatva helyezzük el a feliratokat. 4.8. Területszámítás Számítsa ki a földrészletek területeit! A korábban tanultak szerint kell eljárni, a földrészletek határvonalait tartalmazó 10-es és a helyrajzi számok feliratait tartalmazó 11-es réteget kiválasztva a területszámításhoz. Számítsa ki az épületek területeit! A korábban tanultak szerint kell eljárni, a különféle rendeltetésű épületek vonalait tartalmazó 30-35 rétegeket felhasználva a területszámításhoz. Beadandó állományok A georeferált.tiff állományt és az.ibn állományt, valamint a területszámítás részletes jegyzőkönyvét töltse fel az oktatási portálra!

5. fejezet Adatcsere, listák, nyomtatás Ezen a gyakorlaton megismerkedünk a listák használatával. Az ITR-ben listákat a más programokban többszörös kijelölés segítségével megoldható feladatokra alkalmazzuk. Objektumtípusonként külön listák vannak, melyek elemeit különféle módszerekkel gyűjthetjük össze. Az így összegyűjtött objektumokon azután meghatározott művelteket tudunk végrehajtani. Foglalkozunk még a gyakorlat során az adatcserével és a nyomtatással is. 5.1. Előkészületek Nyissunk meg egy új állományt az Új F2 alap sablon alapján a korábbiakban tanultak szerint! Ügyeljünk a létrehozott.ibn állomány nevének és helyének helyes beállítására! (Munka mentése másként...) 5.2. DXF állomány beolvasása Olvassuk be az uzem.dxf állományt! Az uzem.dxf állományban található adatokat a már megnyitott vektor térképbe fogjuk beolvasni, amire a Vektor térképek ablak DXF R-14... menüpontjával van lehetőségünk. (Vigyázzunk, két ilyen menüpont is van!) Az állomány kiválasztása után felajánlott beállítási lehetőségeknél mindenhol megfelelnek az alapértelmezetten felkínált értékek. 30

5. FEJEZET. ADATCSERE, LISTÁK, NYOMTATÁS 31 A művelet befejezése után a vektor keresés ikon segítségével kereshetjük meg a beolvasott adatokat, egy üzem területéről készült térképet. 5.3. Vonalak rétegének módosítása A.dxf állományból beolvasott vonalak három új rétegre kerültek, melyek a DXF réteg(ek) nevű rétegcsoportban találhatóak. (Sorszámukat a későbbi feladatokhoz nem árt feljegyezni!) A következő változtatásokat annak érdekében kell elvégeznünk, hogy ezek a vonalak az F2 szabályzatban meghatározott rétegekre kerüljenek. A dxf állomány telekhatar rétegének tartalma kerüljön a 10-es rétegbe! A módosítandó vonalakat első lépésben listába kell gyűjtenünk. Ehhez a lista eszköztár vonal menüjéből a Gyűjtés feltétellel pontot kell kiválasztani. Meg kell adni a telekhatar réteg sorszámát és a párbeszédablak bal alsó részén be kell állítani, hogy a művelet a teljes állományra vonatkozzon, a Toll(ak) beállítási lehetőségnél pedig a bármilyen toll lehetőséget érdemes választani. A bemutatott módszerrel nem csak a lista bővítésére, hanem vonalaknak a listából való eltávolítására is lehetőségünk van. Az elemek listába gyűjtése után alkalmazhatjuk az Új réteg műveletet. A dxf állomány burkolat rétegének tartalma kerüljön a 45- ös rétegbe! A dxf állomány epitmenyek rétegének tartalma kerüljön a 34-es rétegbe! A telekhatar rétegnél leírtakhoz hasonlóan járunk el. Ügyeljünk arra, hogy a lista tartalmát üríteni kell ( Lista ürítése ) az egyes lépések előtt, hogy a korábban már módosított elemeket ne érintse az újabb módosítás!

5. FEJEZET. ADATCSERE, LISTÁK, NYOMTATÁS 32 A T alaprajzú épület vonalai kerüljenek a 93-as rétegre! Az áthelyezendő vonalakat a Lista bővítése elemenként ( ) művelttel választjuk ki. Ezzel az eszközzel lehetőségünk nyílik módosítani bármilyen típusú elemeknek a listáját, a kijelölt választómódnak megfelelően. Egy már a listában lévő elem kijelölésével eltávolíthatjuk azt a listából. A kiválasztott vonalakat a korábbiakhoz hasonlóan helyezhetjük a 93- as rétegre. 5.4. Pontszámok és pontkódok beállítása Az uzem.dxf állomány csak vonalakat tartalmazott. Mivel az ITR-ben a vonalak minden esetben két pontot kötnek össze, a beolvasáskor a program létrehozta a szükséges pontokat. Ezeknek a pontszáma alapértelmezés szerint DXF_pont, pontkódja pedig 0. A burkolatok töréspontjainak pontszámai 3001-től kezdődő számok legyenek, pontkódjuk legyen 3696! A Pont menü Gyűjtés feltétellel pontját alkalmazva tudjuk listába gyűjteni a kívánt pontokat. Adjuk meg a kívánt réteget (45), és ügyeljünk a többi beállításra is: a gyűjtést a teljes területen végezzük, a pont jellemzői bármilyenek lehetnek. Azokat a pontokat gyűjtjük tehát össze, amelyek végpontjai egy 45-ös rétegben elhelyezkedő vonalnak. A pontok listába gyűjtése után a Pont módosítások / Új pontkód... művelettel tudjuk az új pontkódok megadni. A pontszámozáshoz a Pont módosítások / Új kezdő pontszám + növekmény... művelet használható. Az épületek töréspontjainak pontszámai 2001-től kezdődő számok legyenek, pontkódjuk legyen 3636! Az előzőhöz hasonlóan járunk el, de a rétegek meghatározásakor két sorszámot kell megadnunk vesszővel elválasztva (34,93). Itt is ügyelni kell a lista ürítésére! Az földrészlet töréspontjainak pontszámai 1001-től kezdődő számok legyenek, pontkódjuk legyen 3645! Az előzőekhez hasonlóan járunk el.

5. FEJEZET. ADATCSERE, LISTÁK, NYOMTATÁS 33 Ebben a lépésben ismételten módosítani fogjuk azoknak a pontoknak a jellemzőit, amelyek a 45-ös és a 10-es rétegben található vonalaknak is végpontjai. 5.5. Mérések eredményeinek felszerkesztése Egy új létesítmény épült az üzem területén. A felméréséről készült vázlat a következő: Olvassuk be a felmérés pontjait! A felmért pontok koordinátáit a felmeres.dat állomány tartalmazza, ahonnan a korábbiakban tanult módon tudjuk a pontokat betölteni. Szerkessze meg a felmért épületet és a környezetében megváltozott burkolatot! Az épület alaprajzának körív alakú részei úgy lettek felmérve, hogy a két végpontjuk mellett egy közbenső pontjukat is meghatározták. Az építmény vonalai a 34-es a burkolaté pedig a 45-ös rétegbe kerülnek.

5. FEJEZET. ADATCSERE, LISTÁK, NYOMTATÁS 34 Állítsa be felmért pontok pontkódjait a korábbiak szerint! Gyűjtsük listába a kérdéses pontokat, majd állítsuk be a pontkódot! A pontszámokon most nem kell változtatni. 5.6. Jelkulcs pontkódhoz rendelése Helyezzünk Részletpont kő típusú jelkulcsot az 3645-ös pontkódú pontokra! A Jellemzők menü Pontkód / Jelkulcs pontjában lehet előírni, hogy megadott pontkódú pontokra milyen jelkulcsokat rajzoljon automatikusan a rendszer. Ez nem azonos azzal, mintha a kérdéses pontokon jelkulcs objektumokat helyeznénk el! 5.7. Exportálás DXF és ITR-ASCII formátumba Exportálja az állományt dxf formátumba! ) elemével tud- A DXF-ITR eszköztár Mentés DXF formátumba ( juk a térképet.dxf formátumba exportálni. Nyissa meg az exportált állományt az AutoCAD-ben! Az AutoCAD elindítása után értelemszerűen történik. Exportálja az állományt ITR ASCII formátumba! A Vektor térképek ablak Mentés ASCII formátumba... / Minden elem mentése ASCII formátumba... pontjával lehetséges az állomány tartalmát az ITR szöveges adatcsere-formátumába exportálni. 5.8. Nyomtatás Nyomtassa ki a terület térképét M = 1 : 1 000 méretarányban! A térképet egy PDF állományba tudja kinyomtatni, ahhoz hasonlóan, mintha egy hagyományos nyomtatóval dolgozna. Az így létrejövő PDF állo-

5. FEJEZET. ADATCSERE, LISTÁK, NYOMTATÁS 35 mányok később egy másik helyen már az ITR nélkül is papírra nyomtathatóak. Beadandó állományok A gyakorlat során létrehozott.ibn és.pdf állományt, valamint az exportálással kapott.dxf állományt töltse fel az oktatási portálra!