KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA GYÖNGYÖS INTÉZMÉNYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA rezümé kötet Gyöngyös, 2012. november 14.
KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA Tudományos Diákköri Tanács Elnök: Dr. Takácsné dr. habil György Katalin egyetemi docens Titkár: Rajna Renáta Tagok: Dr. Koncz Gábor, adjunktus Csernák József, tanársegéd Kovács Ádám, hallgató Pálfalusi Attila, hallgató Széll Sándor, hallgató ISBN 978-963-9941-61-8 Felelős kiadó: Dr. Takácsné dr. habil György Katalin Műszaki szerkesztő: Csernák József, Rajna Renáta Kiadó: Károly Róbert Főiskola, kiadva 100 példányban 2
TARTALOMJEGYZÉK A Tudományos Diákköri Konferencia programja... 5 Pályázati felhívás... 7 Vállalatgazdaságtan szekció... 9 Humántudományok szekció... 17 Turizmus, természettudomány szekció... 25 Szerzők jegyzéke... 35 3
4
A TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA PROGRAMJA 2012. november 14. 13:00 Megnyitó Helgertné Dr. Szabó Ilona A. épület, T előadó egyetemi docens, oktatási rektorhelyettes 13:30 Szekcióülések Vállalatgazdaságtan szekció 2.206 szeminárium Elnök: Dr. Csapodi Pál, címzetes egyetemi tanár, főtitkár, Állami Számvevőszék Társelnök: Dr. Erdélyi Tamás, főiskolai docens Tagok: Dr. Bakos-Tóth Eszter, főiskolai docens Dr. Baranyai Zsolt, egyetemi adjunktus, SZIE-GTK Titkár: Pintér András, hallgató Humántudományok szekció 2.207 szeminárium Elnök: Csehné Dr. Papp Imola, egyetemi docens, SZIE-GTK Társelnök: Dr. Réthy István, főiskolai tanár Tagok: Dr. Király Zsolt, főiskolai docens Dr. habil Takács István, egyetemi docens Titkár: Kovács Ádám, hallgató Turizmus, természettudományok szekció 2.208 szeminárium Elnök: Dr. Rétvári László, professor emeritus Társelnök: Dr. Barócsi Zoltán, főiskolai tanár Tagok: Dr. Koncz Gábor, adjunktus Dr. Mérai Györgyi, főiskolai docens Titkár: Nagy Szilvia, hallgató Kb. 15.45 Eredményhirdetés A. épület, T. előadó 5
6
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Károly Róbert Főiskola Tudományos Tanácsa és Tudományos Diákköri Tanácsa pályázatot hirdet a Főiskolán folyó tudományos munka elősegítésére, és az elért eredmények Acta Carolus Robertus intézményi tudományos folyóiratban történő publikálására. A pályázatot nyújthat be, aki nappali és levelező tagozaton tanuló alap- és mesterképzésben résztvevő hallgató, konzulenseikkel közösen, oktató, kutató kollégák. A pályázóknak a honlapon lévő formai előírásoknak megfelelő tudományos cikket kell készíteniük, amelyet 2012. november 30-ig kell megküldeniük elektronikus formában Csernák József tanársegédnek (csernak@karolyrobert.hu). A pályázat benyújtásának módja: A pályázat aláírt példányát Rajna Renátához (TDT titkára) kérjük eljuttatni (postán, vagy személyesen), míg elektronikus formában, Dr. Takácsné dr. György Katalinnak (tgyk@karolyrobert.hu) 2012. november 20-ig. A pályázati adatlap letölthető a www.karolyrobert.hu Konferenciák, kiadványok honlapjáról. A pályázat benyújtásának határideje: 2012. november 20. A pályázatok elbírálásának határideje: 2012. november 23. A tudományos cikk leadásának határideje: 2012. november 30. Gyöngyös, 2012. november 5. Dr. Takácsné dr. habil György Katalin s.k. KRF TDT elnök Dr. Bíró Tibor s.k. KRF Tudományos Tanács elnök 7
8
VÁLLALATGAZDASÁGTAN SZEKCIÓ 2.206 Szeminárium Elnök: Társelnök: Tagok: Titkár: Dr. Csapodi Pál, címzetes egyetemi tanár, főtitkár Dr. Erdélyi Tamás, főiskolai docens Dr. Bakos-Tóth Eszter, főiskolai docens Dr. Baranyai Zsolt, egyetemi adjunktus Pintér András, hallgató A szekció résztvevői: Czibolya Csaba Dinnyetermesztési kísérlet statisztikai adatfeldolgozása Konzulens: Dr. Törcsvári Zsolt, főiskolai tanár Dudás Dorottya Rita Megújuló energiával fűtött épületek beruházás gazdaságossági vizsgálata Konzulens: Dr. Tégla Zsolt, főiskolai docens Hidegföldi Zsigmond Fás szárú energiaültetvényekre alapozott ellátási rendszer modellek Konzulens: Dr. Tégla Zsolt, főiskolai docens Imricsik Tamásné Innováció, stratégia, sikeresség - a fiatal vállalkozások szemszögéből Konzulens: Dr. Takácsné dr. habil György Katalin, egyetemi docens Kispál Gabriella "Ízlések és borok" - A csongrádi bor pozícionálása konzulens: Dr. habil Takács István, egyetemi docens Miókovics Tímea Lesz-e nyugdíjam? Konzulens: Dr. Juhász István, rektori tanácsadó 9
Vállalatgazdaságtan szekció CZIBOLYA CSABA II. évfolyam Gazdaságinformatikus szak BSc, nappali tagozat, 3. félév KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA Konzulens: Dr. Törcsvári Zsolt főiskolai tanár Közgazdasági, Módszertani és Informatikai Intézet Dinnyetermesztési kísérletek statisztikai adatfeldolgozása A kutatás alapkérdése az volt, hogy milyen, a hagyományostól eltérő fóliaperforálással lehet elérni nagyobb termést, nyereséget a fóliaalagutas dinnyetermesztésben. Ehhez egy TÁMOP pályázat keretében különböző profilú bevágásokat készítettünk a 30 és 40 mikronos polietilén fóliákon. A vizsgálat célkitűzése az volt, hogy a hagyományosan ismert zárt és fúrt fóliák, mint kontroll kezelések mellett figyeljük meg az új fóliák viselkedését és hatékonyságát. Laborkísérlettel vizsgáltuk a kézzel, és később a lézerrel vágott fóliák perforálásának viselkedését hő hatására és mikroszkóp alatt is. A kutatás első évében a kézzel perforált fóliákat kézzel a második évben a lézerrel perforált fóliákat már géppel helyeztük ki. A terepkísérletek során mértük a kihelyezett különböző módokon perforált fóliatípusok alatt a levegő és a talaj hőmérsékletét és a levegő páratartalmát. Kontrollkezelések voltak a hagyományosan ismert zárt és fúrt kezelések, valamint a külső körülmények. A második évben a fóliák levétele után megmértük kezelésenként egy-egy 40 elemű mintán a palánta leghosszabb szárának hosszát, és palántánként a virágok és a megkötött kisdinnyék számát. Később az első termésgenerációban megszámoltuk a mintákon a 10 cm-nél nagyobb hosszúságú termések számát. Szedésenként megmértük a kezeléseken a termés nagyságát. Felírtuk az aktuális eladási árat. Összességében több mint 500000 adattal rendelkezünk. A statisztikai vizsgálatok során kapcsolatokat kerestünk a különböző kezelések alatt mért fizikai paraméterek között. A kapott vizsgálati eredményekkel próbáltuk magyarázni a legjobb eredményt adó kezelések hatékonyságát. Ehhez varianciaanalízist, regresszió- és trendszámítást végeztünk a mért értékek, a napi minimum, maximum és átlaghőmérsékletek között. Vizsgáltuk a kritikus hőmérséklettartományok időtartamát kezelésenként. Számoltunk költségeket, megtérülést. Minden új kezelés jól szerepelt, a többletberuházás nyereséges volt, de a kezelések közül kettő kiemelkedően jó terméseredményt adott, mely abból származott, hogy a hagyományos technológiával termesztett növényekhez képest több, és két héttel korábbi termést produkált. Így az árban a koraiságot lehetett érvényesíteni. 10
Vállalatgazdaságtan szekció DUDÁS DOROTTYA RITA II. évfolyam Vállalkozásfejlesztés szak, nappali tagozat, 4. félév KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA Konzulens: Dr. Tégla Zsolt főiskolai docens Üzleti Tudományok Intézete Megújuló energiával fűtött épületek beruházás gazdaságossági vizsgálata Az energiaszektor kiemelt figyelmet kap napjainkban, hiszen a világnépesség növekedésével exponenciálisan nő annak energiafelhasználása is, amire a fosszilis energiahordozók megújuló erőforrásokra való kiváltása jelenti a megoldás. A fenntartható energiagazdálkodás két alapvető pillére az energiahatékonyság és a (már) mikro szinten megvalósult energiatakarékosság. Azonban az energetikai rendszer lépcsőinek átalakítása lassan halad, a technológiai fejlesztések, kutatási munkálatok, a kivitelezés időigényes folyamatok, az időközben felmerülő kockázatok kezelése és a finanszírozási kérdések nehézségeivel szinte mindenhol számolni kell. Magyarország erőforrás adottságait kihasználva az élen járó megújuló energiát alkalmazó országok közé kerülhetne, mégis e tekintetben való fejlődése más szomszédos országokkal összehasonlítva elmarad, a 2020 ig vállalt 14,65% os megújuló részarány sem bizonyul túlzottan magasak. Kutatásom során az energiaipar nagy potenciálú, de mégis kritikus szegmensét vizsgáltam alaposabban: a geotermiát. Az energiahasznosítási formák megítélése és támogatottsága sokszor érzelmi okokra vagy környezetvédők preferenciáira vezethető vissza, mivel a megújulók alkalmazása nem mindig tekinthető környezeti szempontból elfogadhatónak és alkalmazásuk csak szigorú feltételek mellett tartható fenn. Ezért a különböző technológiák alkalmazásának előnyeit prezentáló szakemberek között komoly lobbi-harc bontakozott ki utóbbi években. Kutatásom során arra kerestem választ milyen vállalkozásoknak éri meg a geotermikus energiával való energiagazdálkodás? Milyen belátható időn belül térül meg a befektetés? Dolgozatomban összehasonlítom megújuló energiát hasznosító fűtési rendszerek beruházási input tényezőit különböző méretek esetében, majd elkészítem a beruházások költségbecslését és értékelem azokat. Ezek alapján a beruházások méretgazdaságossági mutatóit kiszámolva megvizsgáltam azok változását a pályázható támogatás összegének növekedését feltételezve. Kutatásom eredményeként a földgázkiváltásból adódó megtakarítás (pénzáramok) mérhetővé válik az eltérő méreteknél, amely remélhetőleg magánszemélyek, vállalkozások, közintézmények, önkormányzatok, termálfürdők energiaracionalizálási döntésmérlegeléséhez nyújt tervezési segítséget. 11
Vállalatgazdaságtan szekció HIDEGFÖLDI ZSIGMOND IV. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment szak BA, Logisztika szakirány, Nappali tagozat, 7. félév KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA Konzulens: Dr. Tégla Zsolt főiskolai docens Üzleti Tudományok Intézete Fás szárú energiaültetvényre alapozott ellátási rendszer modellek Kutatásomban egy a gyakorlatban működőképes energiaklaszter ellátási logisztikai rendszerét modelleztem. Az energiaárak emelkedésével a megújuló energiák egyre nagyobb tért hódítanak, azonban fontos annak a kérdésnek a megvizsgálása, hogy milyen logisztikai költséggel jut el az alapanyag a végfelhasználóhoz. A biomasszára alapozott energiaklaszter ellátási logisztikájának szervezésénél a betakarítás kulcsfontosságú tényező, a nagyon magas betakarítógép üzemeltetési költség, vagy a bérleti díj miatt. Dolgozatom a fás szárú energia erdők létesítésének, betakarításának és a végtermék felhasználásának a logisztikai költségének meghatározására és annak versenyképességének kérdéseivel foglalkozik. Kutatásomban olyan logisztikai és foglalkoztatási modelleket hoztam létre, amely képes az önkormányzati épületek energia ellátását biztosítani, illetve új munkahelyeket létrehozni, a halmozott logisztikai költségek csökkentése mellett. 12
Vállalatgazdaságtan szekció IMRICSIK TAMÁSNÉ II. évfolyam Vállalkozásfejlesztés szak MA, Nappali tagozat, 4. félév KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA Konzulens: Dr. Takácsné dr. habil György Katalin egyetemi docens Közgazdasági, Módszertani és Informatikai Intézet Innováció, stratégia, sikeresség a fiatal vállalkozások szemszögéből Innováció, vállalati stratégia, sikeresség. Napjainkban gyakran találkozunk ezekkel a kifejezésekkel, amikor vállalkozásokról, versenyképességről, növekedésről szóló cikkeket, tanulmányokat olvasunk, vagy előadásokat hallgatunk. Aki elindít egy vállalkozást, azzal a céllal teszi, hogy kisebb-nagyobb befektetések árán sikeressé váljék. Mégis mitől lesz egy vállalkozás sikeres? Milyen nehézséggel kell megküzdeniük, amíg elmondhatják magukról, hogy dinamikusan növekvő céggé fejlődtek? Valóban az innováció a növekedés kulcsa? Azt milyen forrásból tudja megvalósítani a vállalkozás? Rendelkezik jól átgondolt és felépített stratégiával? Az elhúzódó válság időszakában fokozottan jelen vannak ezek a problémák, amikor nem csak az induló vagy fiatal vállalkozások küzdenek a növekedési nehézségekkel, hanem a több éves múlttal rendelkező, életképes cégek is. Dolgozatomban ezekre a kérdésekre keresem a válaszokat, amikor egy, a kkv-k körében végzett kérdőíves felmérés eredményeit elemzem, kiemelve a fiatal vállalkozások véleményét. A primer kutatás során az volt a célom, hogy megismerjem a kkv szektor nézeteit az innováció illetve a stratégia fontosságáról, valamint az innovációs tevékenység megvalósításához szükséges, általuk megjelölt finanszírozási formákról. A szakirodalom tanulmányozását követően kiemelten foglalkoztam a helyi szintű, vállalkozások működését, növekedését támogató intézkedések közül az inkubációval. Esettanulmány keretében mutatom be egy fiatal gyöngyösi vállalkozás működésének kezdeti fázisában jelentkező nehézségeket, kiemelve, hogy milyen módon nyújthat érdemi segítséget a Gyöngyös városában hamarosan megnyíló inkubátorház. 13
Vállalatgazdaságtan szekció KISPÁL GABRIELLA II. évfolyam Vállalkozásfejlesztés szak, logisztika szakirány, nappali tagozat, 4. aktív félév KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA A csongrádi bor pozícionálása Konzulens: Dr. habil Takács István egyetemi docens Üzleti Tudományok Intézete Egy átlagos tájékozottságú embertől manapság már elvárják, hogy tisztában legyen, hogy mely borok jók és melyek nem, illetve az egyes borok mikor, mihez és hogyan fogyasztandók, mert a (jó) borok nem csak hangulatjavítók, hanem gasztronómiai szerepük is erősödik. Ez a borkultúra része, amelynek fejlesztésére egyre több borászattal kapcsolatos program létezik, és a borokkal foglalkozó rendezvények napjainkban divatossá lettek. Ugyanakkor, ha onnan közelítjük meg a témát, hogy egyre kevesebb pénz jut luxuscikkekre már pedig a minőségi bornak magasabb az ára és ezért annak tekinthető, akkor kérdéses, hogy mennyire adnak az emberek arra, hogy minőségi bort igyanak és mennyit költenének adott borokra. A korábbi tudományos diákköri dolgozatomban a csongrádi szőlőtermelők gazdasági helyzetét vizsgáltam, amelynek egyik fontos megállapítása az lett, hogy a csongrádi borok megfelelő marketingje hiányzik. A szőlőtermelők másik gazdasági problémáját az okozza, hogy csak nagyon alacsony áron veszik át tőlük a szőlőt, és a csongrádi borokat is csak nyomott áron lehet általában értékesíteni, mert tapasztalatom szerint a fogyasztókban még az a kép él az itteni borokról, hogy rossz minőségűek. Ezt kívánom most vizsgálni, és több féle módszerrel (kérdőív, vakteszt, laborvizsgálat) megerősíteni vagy cáfolni ezt a vélekedést. Megvizsgálom többek között azt, hogy jelenleg mekkora területen és mennyi szőlőt termelnek a borvidéken és hogy még mindig igaz-e, hogy szükséges az új marketingstratégia. A marketingterv részletezi azokat a javaslatokat amelyek a Csongrádi borvidék forgalmának fellendítését, illetve az image javítását célozzák. A dolgozatom központi vizsgálata az, hogy a csongrádi borok minősége legalább olyan jó-e, mint a neves borvidékek hasonló karakterű boraié, úgy, mint az egri, szekszárdi, villányi és kunsági borvidékek. Ezt vaktesztes kísérlettel, valamint laborvizsgálattal állapítom meg. A legfontosabb célom, hogy jobban megismerjék a Csongrádi borvidéket, segítsem a borvidék marketingstratégiáját és segítsem a csongrádi szőlőtermelők és borászok munkáját és megélhetését. 14
Vállalatgazdaságtan szekció MIÓKOVICS TÍMEA IV. évfolyam Pénzügy és számvitel szak (BA) számviteli és adóigazgatási szakirány, nappali tagozat 8. félév KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA Lesz-e nyugdíjam? Konzulens: Dr. Juhász István rektori tanácsadó A nyugdíj egy mindenkit foglalkoztató téma, az azzal kapcsolatos elvárások és lehetőségek összevetése szükséges az értékeléséhez. Engem is foglalkoztat a gondolat, hogy mi várható a jövőben, illetve igazak-e a sajtóból hallható hírek, hogy veszélyben van a nyugdíjunk folyósítása, és ha igen, milyen lehetőség van a javítására, illetve a probléma megoldására. A kutatásom során elsősorban az állami nyugdíjbiztosítás működését, és finanszírozhatóságát vizsgáltam. Az állam szempontjából a korosztályi számla mutatja a rendszer hatékonyságát, de hogy ez milyen hatással van az egyének nyugdíjfolyósítására, arra kerestem a választ. A nyugdíjak mértékét a foglalkoztatottak és a nyugdíjasok száma, egymáshoz viszonyított arányuk határozza meg. A múltbéli adatok alapján trendfüggvényt illesztettem, a foglalkoztatottak létszámára, ami segítségével megállapítottam, hogy várhatóan hogyan fog alakulni a számuk. A nyugdíjasok várható számának meghatározását a halálozási rátára illesztett trendfüggvény használatával állapítottam meg. A meglévő adatokat összevetettem a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeinek és kiadásainak elmúlt 10 évbeni alakulásával, melyből azonnal megkaptam a kérdésemre a választ, hogy fenntarthatatlan a rendszer, ha az előző évek trendje folytatódik. A megoldást az jelentené, ha jelentősen emelkedne a foglalkoztatottak száma, illetve a nyugdíjak összege csökkenne. Az állami rendszer finanszírozhatatlansága végett, egyéb lehetőségeken is el kell gondolkodnunk, hogyan tudnánk fenntartani az aktív életkorunkban elért életszínvonalunkat a nyugdíjas éveinkre is. Ilyen a biztosítók által kínált nyugdíj előtakarékossági számla, valamint ilyen a magán-nyugdíjpénztár. A biztosítók felé történő befizetések hozama nem kiemelkedő, szinte megegyezik a kereskedelmi bankoknál elhelyezhető megtakarítások kamatával, aminél kockázatosabbak a biztosítók. A kockázat kedvelő befektetői típusú egyének, a tőzsdei árupiacon is kereskedhetnek, a nagyobb hozam reményében. Egy ilyen egyéb lehetőség értékelése végett készítettem portfóliót, melybe az öt legnagyobb forgalmat lebonyolító magyar részvényt szerepeltettem. A meglátásom, hogy minden befektetési típusnál elmondható, hogy hosszú távon számíthatunk nagyobb és biztosabb hozamra. Ami a kutatásaim során bebizonyosodott, hogy nem szabad csupán az állami rendszerre támaszkodni. Ahogy az életben is, úgy a befektetéseinkben is muszáj több lábon állni. 15
Vállalatgazdaságtan szekció 16
HUMÁNTUDOMÁNYOK SZEKCIÓ 2.207 Szeminárium Elnök: Társelnök: Tagok: Titkár: Csehné Dr. Papp Imola, egyetemi docens Dr. Réthy István, főiskolai tanár Dr. Király Zsolt, főiskolai docens Dr. habil Takács István, egyetemi docens Kovács Ádám, hallgató A szekció résztvevői: Axtom-Varga Gábor A hazai non-profit szféra helyzete egy konkrét civil szervezet bemutatásán keresztül Konzulens: Bezzeg Enikő, gazdasági tanár Enyedi Zita Kilátások munkaügyileg-nőként Sátoraljaújhelyen Konzulens: Bezzeg Enikő, gazdasági tanár Hajnal Diána Az egészségmegőrzés, mint HR-tevékenység nélkülözhetetlen eleme a MERT gyakorlatában Konzulens: Dr. Herneczky Andrea, adjunktus Juhászné Kerekes Gyöngyvér A megváltozott munkaképességű személyek helyzete, foglalkoztatásának lehetőségei Konzulens: Dr. Herneczky Andrea, adjunktus Vaniss Fanni Öngondoskodás jelentőségeinek vizsgálata primerkutatás alapján Konzulens: Dr. Baranyi Aranka, főiskolai docens Dr. Taralik Krisztina, főiskolai docens 17
Humántudományok szekció AXTOM-VARGA GÁBOR V. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment BA, levelező tagozat, 10. félév KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA Konzulensek: Bezzeg Enikő gazdasági tanár Üzleti Tudományok Intézete A hazai non-profit szféra helyzete egy konkrét civil szervezet bemutatásán keresztül Dolgozatomban a hazai non-profit szektor elemző bemutatására vállalkozom egy konkrét civil szervezet tevékenységének ismertetésén keresztül. Célom, hogy a hazai civil szervezetek működési sajátosságait bemutassam. Az adott témakör körüljárásával egy teljesen új képet kívánok alkotni a hazai civil kezdeményezések eredményességéről a konkrét példa alapján. Személyes indíttatásom a téma iránt adott, hisz jómagam is egy roma civil szervezet alapító tagja és egyik fő koordinátora vagyok. A témához kapcsolódó hipotézisem két részből áll: egyrészt ahhoz, hogy egy nonprofit szervezet folyamatosan és hatékonyan tudjon működni, legalább 3 év aktív munka és megfelelő anyagi háttér szükséges. Másrészt megfelelő humánerőforrás nélkül egyetlen szervezet sem képes pályázatokat írni, ezáltal a folyamatos és megfelelő működését sem tudja biztosítani Dolgozatom a következő fejezetekből áll: a bevezető részt követően a hazai non-profit szektor bemutatására vállalkozom, a felhasznált szakirodalmak segítségével. Az elméleti fejezetben a fogalom meghatározások mellett, a civil szektor felépítését is bemutatom és a civil szervezetek típusainak ismertetésére térek ki. A következő rész tartalmazza a saját civil szervezetünk működését és eddigi tevékenységének elemző bemutatását. Az eddig megvalósult programjaink ismertetésén túl, a jövőbeli terveket, elképzeléseket is vázolom. A szociológiai kutatási módszer alkalmazásakor olyan civil szervezeteket kérdeztem meg a kérdőív segítségével, amelyek Hajdú-Bihar megyében tevékenykednek, illetve ott van a székhelyük. Minden esetben a szervezetek vezetőit kerestem meg, az ő véleményükre építem szakdolgozatom kutatásról szóló fejezetét. Az összegzés és a zárás a kutatási eredményeim alapján lett megfogalmazva, melyből kiderül, hogy a dolgozatomban megfogalmazott hipotézisek helytállóak. Mindkét hipotézis megerősítést nyert: jól látszik, hogy a korosodó szervezetekkel egyenes arányba növekszik a sikeres pályázatok száma. Vagyis valóban kell múlttal és tapasztalattal rendelkezni ahhoz, hogy befogadják a nagy és rendszeresen nyertes pályázók közé. A több éves szakmai tapasztalat hiányában nem, vagy csak ritkán születnek olyan pályázatok, amiben a kitűzött célok, vállalt kezdeményezések reálisak és életképesek. 18
Humántudományok szekció A hipotézis második része is megerősítést nyert a válaszok alapján: ahol jó és felkészült a csapat, ahol reálisan látják és készítik el a szervezet SWOT analízisét úgy reálisan tudják felmérni azt is, hogy milyen területre, milyen típusú pályázatok beadására, megnyerésére és megvalósítására képesek. Ez sokat segít abban, hogy célirányosan, irányított pályázatokat készítsenek, jó esélyt teremtve így arra, hogy nyerjenek, és ezzel megerősítsék a szervezet anyagi helyzetét. Jól látszik, és markánsan kitűnik, hogy valóban csak azok a szervezetek életképesek, amelyek folyamatosan fejlesztik magukat szakmailag. A szakmai fejlesztés nélkülözhetetlen ahhoz, hogy minél több, minél nagyobb és nyertes pályázatuk legyen, hiszen enélkül a megélhetésük és a fenntarthatóságuk válik veszélyeztetetté non-profit voltuk miatt. 19
Humántudományok szekció ENYEDI ZITA IV. évfolyam Emberi erőforrások BA, Levelező tagozat, 9. aktív félév KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA Kilátások munkaügyileg nőként Sátoraljaújhelyen 20 Konzulens: Bezzeg Enikő gazdasági tanár Üzleti Tudományok Intézete Dolgozatomban a kistérségünkben jelen lévő munkaadók atipikus foglalkoztatáshoz való hozzáállását és ezzel összefüggésben a nők munkavállalási esélyeit vizsgáltam. Az Európai Unióban és Magyarországon is kimutatható, hogy a munkáltatók az atipikus foglalkoztatási formákban dolgozók nagyobb rész női munkavállaló. A statisztikai adatok szerint a részmunkaidős foglalkoztatás a nők körében jelentősen magasabb, a távmunka esetében pedig még ennél is magasabb lehet a foglalkoztatási arány, mint a férfiaknál. Térségünk munkaadói és munkavállalói a meglévő lehetőségekhez képest még igen kis mértékben használják ki ezeket a lehetőségeket, lassú a térnyerése az új módszereknek. A helyzeten valamelyest javít a helyi munkaügyi központ nagyfokú aktivitása, melynek eredményeként a munkaadók mindig friss információkhoz juthatnak az atipikus foglalkoztatáshoz igénybe vehető támogatásokról. A kutatáshoz a kérdőíves módszert választottam, amelynek segítségével a munkaképes korú, kistérségünkben élő nőket kérdeztem meg. A vizsgálat konkrét célja az alábbi felvetések igazolása vagy elvetése volt a munkavállalók megkérdezésével: a távmunka típusú foglalkoztatási formában elsősorban a legalább érettségivel rendelkező, házas, két vagy több gyermekes nők aránya magasabb, szemben az alacsonyabb végzettségű, egyedülálló, gyermektelen vagy egy gyermekes nőknél. Az atipikus foglalkoztatási formában dolgozók nyitottabbak a további képzésekben való részvételre, további ismeretek megszerzésére, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatott női munkavállalók. Az iskolai végzettség és a képzettség elméletben javítja a munkaerő-piaci pozíciót, viszont a foglalkoztatottság mégsem csak e tényezőtől függ, hanem a gazdasági növekedéstől és a növekedés által támasztott munkaerő kereslettől is. A munkaerő keresletet térségünkben a jelenlegi világgazdasági helyzeten túl az infrastrukturális hiányosságok, a támogatási rendszer fejletlensége és egyéb strukturális jellegű problémák egyaránt hátrányosan befolyásolják. Ezen negatív tényezők kiküszöbölésének lehetne egy hatékony módja az atipikus munkavégzési módok megismertetése és elterjesztése, úgymint: a távmunka, rugalmas
Humántudományok szekció munkaidő, részmunkaidő, otthoni munka, bedolgozás. Ezek a munkavállalási módok azonban még más módon is segíthetnek a társadalom problémáin, hiszen népszerűsítésükkel akár a gyermekvállalási kedvre is pozitív hatást lehetne gyakorolni. A magyar népesség folyamatosan csökken, melynek oka többek között az, hogy ma a gyermekvállalás sok esetben elszegényedéssel jár. Ha azonban bármely atipikus foglalkoztatási formával kereset kiegészítésre lehet szert tenni, akkor ez a probléma megelőzhető, és a karrier vagy gyermeknevelés kettős nyomása sem nehezedik a nők vállára. Az Európai Unió fejlettebb országaiban, mint Hollandia, Németország, Svédország a munkavégzésnek ez a módja egyre nagyobb részt foglal el a munkaerőpiacon, annak a gazdaságpolitikai folyamatnak a részeként, melynek során az ipari termelés egyre inkább átadja korábbi vezető helyét a szolgáltatási szektornak. A távmunka tekintetében természetesen a magasabban képzett munkaerő aránya magasabb, de például a részmunkaidős foglalkoztatás vagy a bedolgozói jogviszony akár a szakmunka vagy a nagy élőmunka igényű területeken is lehet járható út. Részmunkaidőben akár szakmunkára is alkalmazni lehetne sok, gyermekét egyedül nevelő nőt, ápolási segélyben részesülőket és rehabilitációs programok résztvevőit is. Így két probléma oldódhat meg egyszerre, hiszen a halmozottan hátrányos helyzetűek is megoldást találhatnak a nem hagyományos munkatípusok keretei között. A sikeres atipikus foglalkoztatással a női munkavállalók megtarthatják a kapcsolatukat a munkaerőpiaccal, nem maradnak le szakmai téren és nem szenvednek el jövedelem kiesést. Saját magukat is hasznosabbnak, értékesebbnek érezhetik, hiszen nem kell megbirkózniuk a munkanélküliség okozta stresszel és a napi emberi kapcsolatok megszűnésével járó elszigetelődés érzésével. Napjainkban, a 2008-ban kirobbant gazdasági válság hatásai még mindig érezhetőek, a munkanélküliségi adatok azóta is rekordokat döntenek a korábbi időszakokhoz képest. A válság hatására valószínűleg átrendeződik az egész gazdasági élet, nem ugyanoda fog visszatalálni, ahol előtte volt. Szükségessé válnak strukturális, szabályozásbeli és foglalkoztatás politikai változások, azonban mindenek előtt egy hosszú távú, széles spektrumú, és a gazdasági társadalmi téren fejlettebb országok példáját figyelembe véve az Európai Unió előírásait követő, de elsősorban hazai érdekeket előtérbe helyező stratégia kidolgozása. A dolgozat első részében foglalkozom a nők munkaerő-piaci helyzetével, a női karrier modellekkel, a második részben áttekintem a munkanélküliséget, mint közgazdasági fogalmat, a munkaerőpiac intézményrendszerét és a veszélyeztetett csoportokat. Megvizsgálom az atipikus foglalkoztatás formáit, elterjedtségét az Európai Uniótól a Sátoraljaújhelyi Kistérségig, valamint támogatási rendszerét. A téma vizsgálatának alátámasztására önálló kérdőíves felmérést végeztem a sátoraljaújhelyi kistérségben élő munkaképes nők körében, mely alapján javaslatokat dolgoztam ki. 21
Humántudományok szekció HAJNAL DIÁNA III. évfolyam Emberi Erőforrások BA, Nappali tagozat, 7. aktív félév KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA Konzulens: Dr. Herneczky Andrea adjunktus Üzleti Tudományok Intézete Haller Kitti Judit HR Partner Mátrai Erőmű ZRt. Az egészségmegőrzés, mint HR tevékenység nélkülözhetetlen eleme a MERT gyakorlatában Dolgozatom témájának a visontai Mátrai Erőmű Zrt. munkavállalóinak egészségmegőrzését, valamint egészségfejlesztését választottam a 2012-es évre vonatkozóan. Szakmai gyakorlatom során betekintést nyertem a munkavállalók egészségi állapotát illetően, valamit számos olyan információ birtokába jutottam, ami a szakdolgozatomban is rögzítésre került. Mint minden munkáltatónak, így a Mátrai Erőmű ZRt-nek is nagyon fontos, hogy a munkavállalók egészségi állapota megfelelő legyen. A Mátrai Erőmű ZRt. és az ERGO MED Kft. között létrejött hosszú távú szerződés biztosítja a munkavállalók részére a foglalkozás egészségügyi szolgálatokat, illetve rendszeres szűrővizsgálatokon való részvételt. A dolgozatomban részletes betekintés nyerhetnek az orvosi- és szűrő vizsgálatokat illetően, valamint az eddigi eredményekről is beszámolok. Az idei évben kérdőíves felmérést végeztek, melyből többek között kiszűrhető az is, hogy a munkavállalóknak jelen esetben milyen egészségügyi problémákkal kell szembenézniük. A kérdőívek kiértékelése az én feladatom volt. Munkámat többek között 374 munkavállaló segítette. Legnagyobb problémaként a dohányzás merült fel, melyre mélyrehatolóbban kitértem és javaslatokat tettem. Nem csak a munkavállalók voltak segítségemre, hanem Takáts Ágnes munkapszichológus is, aki időt nem sajnálva válaszolt kérdéseimre, melyek teljes mértékben alátámasztották az általam megfogalmazott javaslatokat. Röviden összefoglalva, azt a következtetést vontam le a kutatásom során, hogy a munkavállalók sajnálatos módon nem fordítanak kellő figyelmet egészségük megőrzésére, és a legtöbb munkavállaló akkor eszmél fel, amikor már késő. 22
Humántudományok szekció DR. JUHÁSZNÉ KEREKES GYÖNGYVÉR IV. évfolyam Emberi Erőforrások BA, Levelező Tagozat, 9. félév KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA Konzulens: Dr. Herneczky Andrea adjunktus Üzleti Tudományok Intézete A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának lehetőségei Bevezető A megváltozott munkaképességű (MMK) emberek foglalkoztatása mind hazánkban, mind a nálunk fejlettebb országokban komoly problémát jelent. A probléma felismerése hatásos fegyver a a pártpolitikai csatározásokban, ám érdemi megoldás keresése, ezirányú változtatások meglépése mindig kényes kérdésnek bizonyult. Munkám kapcsán napi szinten találkozom a munkáltatóm MMK alkalmazási problémáival. Dolgozatom célja kielemezni a székesfehérvári nagyvállalatok MMK-hoz való viszonyulását a hatályos jogszabályok tükrében. Anyag és módszer Kérdőíves megkereséssel adatokat gyűjtöttem a régió nagyvállalataitól. Kielemeztem a MMK-hez való viszonyulásukat, az alkalmazott MMK-k számát, nem, kor, iskolázottság szerinti megoszlását, vizsgáltam a cégek véleményét az MMK alkalmazás előnyeiről-hátrányairól. Megvizsgáltam munkáltatóm a régió vezető egészségügyi intézményének MMK alkalmazási stratégiáját. Az adatokat statisztikai tesztekkel kielemeztem. Eredmények A kérdőívet a cégek 70%-a (n=37) küldte vissza. Bár a vélemények alapján az MMK alkalmazást alapvetően a cégek támogatják, mégis az MMK-k dolgozói aránya 2.08%. Döntő többségük mérsékelt fokban mozgáskorlátozott. Nemi különbséget nem találtam. Munkahelyemen az MMK alkalmazás időbeli változását figyelve javulás volt megfigyelhető az elmúlt 3 évben, de így is messze elmaradt a törvényben elvárt mértéktől. Összegzés A kiértékelés során mind a dolgozói, mind a munkáltatói oldalról az okot kerestem a gyenge alkalmazási eredményre. Az adatok kiértékelése és azok törvényekkel történő összevetése után levont következtetéseim: 1. a törvényileg elvárt alkalmazási arányhoz szükséges MMK-nál vélhetően kevesebb keres munkát. 2. a jelenlegi törvényi változások mellett egy MMK alkalmazása várhatóan nagyobb anyagi ráfordítást fog jelenteni a cégeknek. 3. speciális munkaköröket igénylő intézmények pl kórházak - esetében a rehabilitációs határszámot módosítani kellene. 4. a hozzájárulás emelése egy ponton túl várhatóan nem jár ösztönzőleg a cégeknél. 23