Iktatószám: Tárgy: BA-04/001/00127-0002/2018 Elsőfokú kötelezést kiszabó határozat H A T Á R O Z A T A Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal CM&P Hungary Kft.-t (székhely: 7631 Pécs, Vigadó u. 4., adószám: 22771283-2-02, a továbbiakban: Vállalkozás) arra k ö t e l e z i, hogy az egységár-feltüntetésre köteles termékek tekintetében tüntesse fel az áruk egységárát, hogy rendelkezzen a joghatással járó méréshez szükséges hiteles mérőeszközzel, hogy az üzletben tegye közzé az illetékes békéltető testülethez való fordulás lehetőségét, a békéltető testület székhelyét, telefonos elérhetőségét, internetes elérhetőségét és levelezési címét, hogy az üzletben tegye közzé a Vállalkozás székhelyét, hogy az üzletben a kereskedelmi hatóság által hitelesített vásárlók könyvét a fogyasztók által jól látható és könnyen hozzáférhető helyen helyezze el. A fenti kötelezettségének a Vállalkozás a határozat véglegessé válásának napjától köteles eleget tenni. 2. Az alábbi jogszabályhely(ek) figyelembe vételével hoztam meg döntésemet: ) Árfeltüntetés tekintetében:
2 Az Fgytv. 2. n) pontja alapján az egységár: a termék e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mértékegységére vonatkozó ár. Az Fgyvt. 14. -a szerint: (1) A fogyasztót a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a külön jogszabályban meghatározottak szerint írásban tájékoztatni kell a fogyasztóknak megvételre kínált termék eladási áráról és egységáráról, illetve a szolgáltatás díjáról. (3) Az eladási árat, az egységárat, illetve a szolgáltatás díját egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni. (4) Az eladási árat és az egységárat, illetve határon átnyúló szolgáltatásnyújtás kivételével a szolgáltatás díját Magyarország törvényes fizetőeszközében kifejezve, a fizetőeszköz nemét (forint) vagy annak rövidítését (Ft) megjelölve kell feltüntetni. (5) A termék eladási áraként és egységáraként, illetve a szolgáltatás díjaként a fogyasztó által ténylegesen fizetendő, az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is tartalmazó árat kell feltüntetni. A termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. ( 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet (továbbiakban: együttes rendelet) 2. (1) bekezdése szerint a termék eladási árát - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a) a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, vagy b) - ha a termék jellegéből (így különösen méretéből), illetve a forgalmazás körülményeiből adódóan az a) pont szerinti árfeltüntetés nem alkalmazható - a közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson, a fogyasztó számára a megvenni kívánt termék kiválasztásakor hozzáférhető árjegyzéken vagy árlapon (ideértve az étel-, illetve itallapot is) kell feltüntetni. Az együttes rendelet 3. (1) szerint a termék egységárát, ha az nem egyezik meg a termék eladási árával a) a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, vagy b) - ha a termék jellegéből (így különösen méretéből), illetve a forgalmazás körülményeiből adódóan az a) pont szerinti árfeltüntetés nem alkalmazható - a közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson, a fogyasztó számára a megvenni kívánt termék kiválasztásakor hozzáférhető árjegyzéken vagy árlapon (ideértve az étel-, illetve itallapot is) kell feltüntetni.
3 Az együttes rendelet 4. -a szerint az egységárat a) a térfogatra értékesített terméknél literenként (Ft/l) vagy - ha ez a termék jellegéből adódóan 3 megkönnyíti az összehasonlítást - milliliterenként (Ft/ml), illetve köbméterenként (Ft/m ), b) a tömegre értékesített terméknél kilogrammonként (Ft/kg) vagy tonnánként (Ft/t), c) a hosszúságra értékesített terméknél méterenként (Ft/m), 2 d) a felületre értékesített terméknél négyzetméterenként (Ft/m ), e) a kizárólag darabra értékesített terméknél darabonként (Ft/db) kell feltüntetni. A hiteles mérőeszköz tekintetében A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. tv. 6. (1) bekezdése kimondja, hogy joghatással jár a mérés, ha annak eredménye az állampolgárok és/vagy jogi személyek jogát vagy jogi érdekeit érinti, különösen, ha a mérési eredményt mennyiség és/vagy minőség tanúsítására - a szolgáltatás és ellenszolgáltatás mértékének megállapítására - vagy hatósági ellenőrzésre és bizonyításra használják fel; továbbá az élet- és egészségvédelem, a környezetvédelem és a vagyonvédelem területén. (2) Joghatással járó mérést a mérési feladat elvégzésére alkalmas hiteles mérőeszközzel vagy használati etalonnal ellenőrzött mérőeszközzel kell végezni. (3) Hiteles az a mérőeszköz a) amelyet a mérésügyi szervek hitelesítettek, b) amelynek külföldi hitelesítését az OMH első belföldi hitelesítésként elismerte. A tv. 2. számú melléklete szerint a kereskedelmi űrmértékek és mérlegek hitelesítése kötelező, valamint a jogszabály ezen része határozza meg, hogy a nem automatikus mérlegek hitelesítésének érvényességi ideje két év.
4 A tv. 13. (1) bekezdése kimondja, hogy a hitelesített mérőeszközt úgy kell üzemben tartani és használni, hogy rendeltetésszerű működése, a mérési eredmények pontos leolvasása biztosítva legyen. A mérésügyi törvény végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet 13. (2) bekezdése sorolja fel a mérőeszköz hitelesítésének érvénytelenségét. Eszerint: A mérőeszköz hitelesítése - függetlenül attól, hogy a mérőeszközt használták-e vagy sem - érvényét veszti, ha a) 100 a hitelesítésben meghatározott időtartam eltelt, b) 101 a hitelesítési törvényes tanúsító jelet eltávolították, vagy megsérült, vagy a hitelesítési bizonyítványt megváltoztatták, c) 102 a hitelesítési törvényes tanúsító jelet vagy bizonyítványt érvénytelenítették, d) a mérőeszközön javítást vagy olyan változtatást végeztek, amely annak metrológiai jellemzőit befolyásolhatta, e) a helyhez kötött mérőeszközt áthelyezték. A 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének I fejezet 11. pontja alapján a nem automatikus működésű mérlegek hitelesítése 2 évre szól. A vásárlók könyve tekintetében A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 5. (4) bekezdése szerint az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen a kereskedelmi hatóság által hitelesített, folyamatosan számozott oldalú vásárlók könyvét kell elhelyezni. A vásárlók a vásárlók könyvébe bejegyezhetik az üzlet működésével, továbbá az ott folytatott kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos panaszaikat és javaslataikat. A vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni vagy befolyásolni tilos. A panaszügyintézés helye és a békéltető testület tekintetében:
5 Az Fgytv. 17/A. (1a) bekezdés értelmében a tájékoztatásnak fogyasztói jogvita esetén ki kell terjednie a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes békéltető testületekhez való fordulás lehetőségére, valamint tartalmaznia kell a békéltető testület székhelyét, telefonos elérhetőségét, internetes elérhetőségét és levelezési címét. A békéltető testületekről történő tájékoztatási kötelezettséget világosan, érthetően és könnyen elérhető módon kell teljesíteni, internetes honlappal rendelkező vállalkozás esetén a honlapon, honlap hiányában az általános szerződési feltételekben, általános szerződési feltételek hiányában pedig külön formanyomtatványon. Üzlettel rendelkező vállalkozás esetén az e bekezdés és az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást jól láthatóan és olvashatóan kell megadni. A vállalkozás adatai tekintetében: Az Fgytv. 17/A (1) bekezdése értelmében a vállalkozás köteles a fogyasztót tájékoztatni a székhelyéről. 3. A fentiek alapján az alábbi tényállást állapítottam meg: Megállapításra került, hogy az üzletben a Vállalkozás nem rendelkezett a joghatással járó mérésre szolgáló hitelesített mérleggel. Az üzletben a zöldségek és gyümölcsök illetve a mirelit termékek egységárai nem kerültek feltüntetésre. Megállapításra került, hogy az üzletben a Békéltető Testület neve és elérhetőségei, valamint a Vállalkozás székhelye sem került feltüntetésre. A vásárlók könyvét jól látható, azonban nem könnyen hozzáférhető helyen tartották. 4. A Vállalkozás által megsértett jogszabályhelyek: A feltárt tényállás alapján megállapítottam, hogy a Vállalkozás megsértette
6 a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. tv. 6. (3), a 13. (1) bekezdésében mérésügyi törvény végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet 13. (2) bekezdés a) pontjában, a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 5. (4) bekezdésében, az Fgytv. 14. (1), (3), (4), (5) és a 17/A (1) (1a) bekezdésében foglaltakat. 5. A döntésem meghozatala során a mérlegelési szempontokat az alábbi jogszabályhelyek alapján vettem figyelembe: Az Fgytv. 47. (1) bekezdésében foglaltak alapján, ha a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a 45/A. (1)-(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését, az eset lényeges körülményeinek - így különösen a jogsértés súlyának, a jogsértő állapot időtartamának, a jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, illetve a jogsértéssel elért előny - figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket állapíthatja meg: a) elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését. Kelt: Pécs, 2018. Kapják: 1. CM&P Hungary Kft. 2. Irattár Jogerőre emelkedés után: 1. Baranya Megyei Főügyészség 2. Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (7625 Pécs, Majorossy u. 36.,pbkik@pbkik.hu)