Színtan Grafika alapok I. KREATÍV OKTATÁS KRETATIVOKTATAS.HU TANANYAGFEJLESZTŐ: KORCZ ATTILA, DIGITÁLIS GRAFIKA OKTATÓ Tananyagfejlesztő: Korcz Attila, digitális grafika oktató Minden jog fenntartva. Források: deak-tgrafika1.blogspot.hu, GDF tananyag, myfonts.com, informatika.gtportal.eu, wikipedia.org, people.ektf.hu, acsmediakit.org, tudasbazis.sulinet.hu, jegboszi.blog.hu, lakbersuli.blogspot.hu, mobiliodevelopment.com, processing.org, pickywallpapers.com
Színterek, színmódok
RGB és CMYK
RGB színmód A Photoshop RGB színmódja az RGB modellt veszi alapul minden képponthoz egy intenzitási értéket rendelve. A csatornánkénti 8 bites képeken az intenzitási érték 0-tól (fekete) 255-ig (fehér) terjedhet az RGB mindhárom összetevője (vörös, zöld, kék) esetében. A világos vörös szín R értéke például 246, G értéke 20, B értéke pedig 50. Ha mindhárom összetevő értéke egyenlő, az eredmény egy semleges szürke árnyalat. Ha mindegyik összetevő értéke 255, tiszta fehér, ha 0, tiszta fekete árnyalatot kapunk. Az RGB színmodellű képeken három szín vagy csatorna állítja elő a színeket a képernyőn. A csatornánkénti 8 bites képeken a három csatorna képpontonként 24 bit színinformációt közöl (8-8 bitet a 3 csatorna mindegyikén). 24 bites képeken a három csatorna akár 16,7 millió szín előállítására is képes képpontonként. 48 bites (csatornánként 16 bites) és 96 bites (csatornánként 32 bites) képeken még ennél is több szín is létrehozható képpontonként. Az RGB nemcsak a Photoshop-képek alapértelmezett színmódja, de a számítógépek képernyője is az RGB modell használatával jeleníti meg a színeket. Ez azt jelenti, hogy ha nem az RGB színmódban dolgozik, hanem például a CMYK-ban, a Photoshop a CMYK képet átalakítja RGB módba a képernyőn való megjelenítéshez. Jóllehet az RGB szabványos színmodell, az általa definiált pontos színtartomány a használt alkalmazástól vagy eszköztől függően eltérő lehet. A Photoshop RGB színmódja aszerint is változhat, hogy a Színbeállítások párbeszédpanelen milyen beállításokat ad meg a munkaterület számára.
CMYK színmód A CMYK módban minden képpont a nyomdai alapszínek százalékértékeként van definiálva. A legvilágosabb színek (csúcsfények) a nyomdai alapszínek alacsony százalékértékeivel, a sötétebb színek (árnyékok) magasabb százalékértékekkel vannak meghatározva. Egy világos vörös szín értékei például a következők lehetnek: 2% cián; 93% bíbor; 90% sárga; 0% fekete. A CMYK-képeken akkor keletkezik elvileg fehér szín, ha mind a négy összetevő értéke 0%. Akkor alkalmazzon CMYK módot, ha a képet négyszínnyomásos (nyomdai alapszínekkel való) nyomtatásra készíti elő. Az RGB-képek CMYK modellbe való átalakításakor színrebontás jön létre. RGB képből kiindulva célszerű a képet először RGB színmódban szerkeszteni, majd a szerkesztési folyamat végén átalakítani CMYK módba. RGB módban a Próbanyomat paranccsal a tényleges képadatok módosítása nélkül szimulálhatja a CMYK modellbe alakítás hatásait. A CMYK módban közvetlenül is dolgozhat professzionális rendszerekből beolvasott vagy importált CMYK-képeken. Jóllehet a CMYK szabványos színmodell, az általa definiált pontos színtartomány az alkalmazott nyomdai vagy nyomtatási körülményektől függően eltérő lehet. A Photoshop CMYK színmódja aszerint is változhat, hogy a Színbeállításokpárbeszédpanelen milyen beállításokat ad meg a munkaterület számára.
HSB (HSV) színtér
Szürkeárnyalat (Grayscale)
Szürkeárnyalatos színmód A Szürkeárnyalatos színmódban a program a szürke különböző árnyalatait használja a képeken. 8 bites képeken a szürkeárnyalatok maximális száma 256. A szürkeárnyalatos képek minden képpontja fényerőértékkel rendelkezik, amely 0-tól (fekete) 255-ig (fehér) terjedhet. 16 és 32 bites képeken a színárnyalatok száma jelentősen nagyobb, mint a 8 bites képeken. A szürkeárnyalat-értékek a feketefesték-lefedettség százalékában is mérhetők (a 0% fehérrel, a 100% feketével egyenlő). A Szürkeárnyalatos színmód a Színbeállítások párbeszédpanelen a munkaterülethez megadott tartományt használja.
Bittérkép mód A Bittérkép színmód a képen lévő színek képpontjait két színérték (fekete vagy fehér) egyikével definiálja. A Bittérkép színmódú képek 1 bites bittérképes képek, mivel 1 értékű bitmélységgel rendelkeznek.
Színkontrasztok
Komplementer kontraszt Ha két festékszín keverékéből semleges szürkésfekete jön létre, akkor komplementer színpárokról beszélünk: a két szín komplementere egymásnak. Fizikai értelemben akkor komplementer két színes fény, ha keveredésükből fehér fény jön létre. Minden komplementer színpárban megtalálhatjuk a három alapszínt: a vöröset, a sárgát és a kéket. Például a sárga és az ibolya kontrasztjánál az ibolya színe kékből és vörösből tevődik össze.
Komplementer kontraszt A komplementerek egymás ellentétesei, ugyanakkor követelik a másik létét. Egymás mellett a legnagyobb világító erejűek, összekeverve pedig szürkévé semlegesítik egymást, akárcsak a tűz és a víz. Egy színnek mindig csak egy szín lehet a komplementere. Horváth Péter festmény - kepafalon.hu
Fény-árnyék kontraszt A fény és az árnyék, a sötét és a világos megjelenítésének legerőteljesebb eszköze a fekete és a fehér szín. A fekete és a fehér a legellentétesebb hatásúak, a kettő között helyezkednek el a szürke tónusok és színek. A legfeketébb színtónus valószínűleg a fekete bársony, a legfehérebb, pedig a baritszulfát. Köztük számtalan világos és sötétszürke árnyalat helyezkedik el. Ezekből a tónusokból fokozatos sor alakítható ki a fekete és a fehér között. Az egymástól megkülönböztethető tónusú szürkék száma az egyének ingerküszöbétől és a szem élességétől függ. A sötét-világos ellentétének másik alapja a tarka színek saját sötétségi, illetve világossági értéke, melynek két ellenpólusa a liláskék és a citromsárga.
Fény-árnyék kontraszt Eszközei: - fehér és fekete színek keverése a tiszta színekbe - tiszta színek világosított árnyalatai, tiszta színek sötét árnyalatai hatása: ellentétes tónus jelentése: hol helyezkedik el a szürke skálán
Hideg-meleg kontraszt Az egyik leggyakrabban alkalmazott színkontraszt a hideg-meleg kontraszt. A színskála leghidegebb pólusa a kékeszöld (mangán-kék), a legmelegebb pedig a vörösesnarancs (cinóbervörös). A kontraszt optikai érzete hőmérséklet-érzéssel is párosul. Kísérletek kimutatták, hogy két terem között, amelyek egyikét kékeszölddel, a másikat vörösesnaraccsal festették ki, az ott tartózkodók 3-4 foknyi hő-különbséget éreztek. Ez a tény a tudományos vizsgálatokra alapozva azt jelenti, hogy a kékeszöld szín csökkenti a vérkeringés impulzusát, a vörösesnarancs viszont aktivizálja. A színek csoportosítása A színeket hőhatásuk, az emberre gyakorolt hőérzetük alapján csoportosíthatjuk hideg és meleg színekre. A sárgától a vörösesibolya színig az árnyalatokat meleg-, a sárgászöldtől az ibolya színig hideg színeknek nevezzük. Ez azonban csalóka megállapítás, ugyanis a színkörben elhelyezkedő színek hol melegnek, hol hidegnek hatnak aszerint, hogy hidegebb vagy melegebb színek mellett helyezkednek el. Ez alól kivétel a kékeszöld és a vörösesnarancs, a hideg és a meleg két pólusa.
Hideg-meleg kontraszt Meleg: sárga, a sárgásnarancs, narancs, vörösesnarancs, vörös és vörösesibolya színeket Hideg: a sárgászöld, zöld, kékeszöld, kék, kékesibolya és ibolya színeket hideg színeknek nevezzük Hatás: expresszív hatású, valószerűtlenséget kifejező, távoli/közeli hatás
Nagy Tamás - Pedál
Szimultán kontraszt Jelenség: szemünk egy adott szín látásával egyidejűleg (szimultán) megköveteli a komplementer színt, és öntevékenyen létrehozza ha az nincs jelen A szimultanitás az egyidejű színlátás jelensége a látásunk természetéből adódik. Látásunk ugyanis teljes színkörben gondolkodik. Azaz odavetíti a komplementer színpárt az adott szín mellé. Semleges szürke környezet a narancs folt mellett kékessé, vörös mellett zöldessé, citromsárga mellett lilává válik.
Szimultán kontraszt A szürke környezet előhozza a sárga komplementerét: körülötte kissé lilának látjuk a hátteret.
Magánbanvaló színkontraszt előállításához a színeket tisztán, a legteljesebb világítóerejükben használjuk fel. Amint a legerőteljesebb fény árnyék kontrasztot a fekete fehér fejezi ki, úgy jön létre a sárgából, vörösből és kékből a legnagyobb kifejező erejű magábanvaló színkontraszt. Előállításához legalább három, egymástól határozottan elütő színre van szükség. Hatásuk mindig tarka, harsogó, erőteljes és határozott. A magábanvaló színkontraszt hatásának ereje egyre csökken, amint a választott színek távolodnak a három első rendbeli színektől. A magábanvaló színkontraszt sokféle új kifejezési minőséget ölthet, ha a világos sötét értékeken módosítunk. Elcsúsztathatjuk ezen kívül a színek mennyiségi arányait is. A témától és a művész szubjektív ízlésétől függ, hogy a fekete és fehér színeket mennyiségileg nagyobb vagy kisebb, de fontos felületekként bevonja e a mű színegyüttesébe. A fehér gyöngíti a színek világító erejét, és elsötétíti őket, a fekete viszont növeli világító erejüket, s hatására a színek világosabbnak hatnak.
Magánbanvaló színkontraszt eszköz: legalább három, egymástól határozottan elütő színt válasszunk hatás: tarka, harsogó, erőteljes, határozott, ünnepi
Minőségi kontraszt Színek telítettségi más néven tisztasági fokát értjük (mennyi az adott színben a szürke aránya (a színgömb belsejében haladunk!) Minőségi kontraszt esetén a színeket telítettség és telítetlenség alapján állítjuk szembe egymással. A telítettség a színnel telítést jelenti, a telítetlenség pedig a szín hiányát, a fehér, a fekete létét a színben. A fény színekre bontásával kaphatjuk meg a legtisztább, telített színeket.
Milyen színeket kell használnod a marketingben? egyensúly, semleges, nyugodt optimista, világos, lágyság békés, növekedés, egészség bizalom, vidám, barátságos bizalom, erő, megbízható vér, fiatalos, izgalmas bölcs, kreatív, ötletes hihető, erős, profi
Színek és érzelmek optimista, világos, lágyság barátságos, bizalom, vidám izgalmas, vér, fiatalos kreatív, bölcs, ötletes bizalom, erő, megbízható békés, növekedés, egészség egyensúly, semleges, nyugodt
"Egy művésznek két dolga van. Felnyitni a szemét az embereknek, hogy milyen világban élünk, a másik, hogy elfeledtesse azt, hogy milyen világban élünk..." KORCZ ATTILA Jó tanulást kívánok mindenkinek!