11. Rossen Tkatchenko PhD hallgató

Hasonló dokumentumok
Városi közlekedés fenntarthatósága

EU, NEMZETKÖZI KITEKINTÉS AZ

Marton Miklós, FM Környezetfejlesztési Főosztály

A közúti közlekedésből származó légszennyezés csökkentése

VÁROSI KÖZLEKEDÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Balatonfenyves, szeptember Kérdőívek eredményei

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

A mi utcánk, a mi jövőnk! Európai Mobilitási Hét és I. Gödi Mobilitási Hét szeptember

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE

SAJTÓKÖZLEMÉNY DRASZTIKUS KÁROSANYAGKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS A FORDNÁL

Budapesti Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszer kialakítása KMOP-2.3.1/A-09-2f BuBi SZAKMAI FÓRUM szeptember 20.

Smart city vagy Fenntartható települések a mi mérnöki szemünkkel. Dr. Major Veronika VTK Innosystem

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon. Az EU városi közlekedéspolitikája ( Zöld Könyv 2007), összhang a hazai elképzelésekkel

Környezetgazdálkodás 3. előadás. Fenntartható fejlődés Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem.RKK.2010.

Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, június Fenntartható termelés és fogyasztás

A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának ( ) első évi eredményei

Smart city vagy Fenntartható települések a mi mérnöki szemünkkel

Budapesti Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszer kialakítása KMOP-2.3.1/A-09-2f

MAGYAR KÖZBESZERZÉSI INTÉZET

Mosonmagyaróvár Idén is Európai Mobilitási Hét városunkban

Tervezzük együtt a jövőt!

BYD Zöld Város Koncepció

Magyar CIVINET Városok a fenntartható mobilitásért

Környezetbarát közlekedési fejlesztések Budapesten és környékén

Megjegyzések a körforgásos gazdaság EU koncepciójához

KERÉKPÁR ÉS KERÉKPÁROS

AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz:

A kerékpárosok közlekedésbiztonsága és a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram

FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK BUDAPESTEN


Közlekedési rendszerek és e-mobilitás

AZ ELEKTROMOBILITÁS KORMÁNYZATI FELADATAI. III. Elektromobilitás Konferencia. Weingartner Balázs államtitkár Innovációs és Technológiai Minisztérium

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Közösségi közlekedéssel a zöldebb környezetért. vezérigazgató

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia

Gáz szolgáltatás flották részére

Smart megoldások. Ela

Major Ferenc részlegvezető ACIS Benzinkúttechnika kft.

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium

Fenntarthatóságra nevelés. Saly Erika Budapest, október 9.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája február 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, augusztus 28.

ECOFLOTTA-HÁZ MIKROERŐMŰ TŐKE FÓRUM MOTTÓ: EGYNEK MINDEN NEHÉZ, SOKNAK SEMMI SEM LEHETETLEN (GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN )

Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon. Műhelymunka

Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül

FŐVÁROSI E-MOBILITÁS FEJLESZTÉSI IRÁNYOK

FENNTART- HATÓSÁG? MINDEN NEMZEDÉK ANYAGI, SZELLEMI ÉS LELKI JÓLÉTÉNEK ELŐSEGÍTÉSÉHEZ NÉGYFÉLE ALAPVETŐ ERŐFORRÁS SZÜKSÉGES:

Az Európai Unió Intelligens energia Európa programja által társfinanszírozott projekt

rendszerszemlélet Prof. Dr. Krómer István BMF, Budapest BMF, Budapest,

A fenntarthatóság pedagógiájának nemzetközi helyzete. Varga Attila

A kerékpár-közlekedés biztonságának fejlesztési lehetőségei

ELŐKÉSZÜLETBEN A BALÁZS MÓR TERV

Dr. Bessenyei György Európai Beruházási Bank november.13. MTA KTB ünnepi tudományos ülése

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében


Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége október 7. Energetikai Körkép Konferencia

MOBILITÁS HÉT és AUTÓMENTES NAP május PAKS

EU támogatásból kerékpártároló épül az ALISCA Terra Kft. telephelyén.

E-MOBILITÁS ÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉS

KÖZLEKEDÉSI KÖRNYEZET TERVEZÉS

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Kerékpározás Európában. Bodor Ádám EuroVelo Director, Budapest

ÖKOINDUSTRIA ÖKOMOBILITÁS. Vizsgálatok a budapesti e-mobilitás egyes kérdéseibe november 10. PERJÉS TAMÁS

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében

Olcsó, egészséges, környezetkímélő közlekedés. Mihálffy Krisztina. Nemzeti Közlekedési Napok október

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra

Fenntartható városi mobilitási tervek A módszertan alkalmazási lehetőségei

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A REZIPE nemzetközi együttműködés bemutatása, a projekt eddigi eredményei és céljai, a Zéró Emissziós Platform meghirdetése

HU Egyesülve a sokféleségben HU B8-0156/37. Módosítás. Giancarlo Scottà az ENF képviselőcsoport nevében

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása

Az európai térszerkezet változásai. Topa Zoltán PhD hallgató

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program OKTÓBER 17.

LNG felhasználása a közlekedésben április 15. Kirilly Tamás Prímagáz

AZ ALTERNATÍVA ALTERNATÍVÁJA

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal

Kiss János Ferenc ügyvezető műszaki igazgató Ecoflotta-ház Szolgáltató Kft.

A éves fiatalok véleménye a környezettudatosság anyagi hatásairól Kutatás a Lélegzet Alapítvány számára május 26.

Napenergiás helyzetkép és jövőkép

II. Vasúti Forgalmi Konferencia. Állomások utaskomfort fejlesztése üzemeltetési szempontból

EURÓPAI MOBILITÁSI HÉT Dunaújvárosban is!

CITY OF SZEGED Smart city activities Sándor NAGY Vice Mayor

A KÖZLEKEDÉSI INNOVÁCIÓ KOMPLEX MEGKÖZELÍTÉSE

Városi zöldfelületekkel kapcsolatos társadalmi igények

AZ ÖN VÁROSA LESZ EURÓPA ELSŐ OKOSTURISZTIKAI FŐVÁROSA?

UTAZÁS MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE

KONFERENCIA. Az igazságos átmenetről az energiaiparban a kelet-közép európai régióban. Budapest, november

A GUTS Projekt. Fenntartható Városi Közlekedési Rendszerek. Győr, Mobilis, junius.28.

Hőszivattyúk alkalmazása Magyarországon, innovatív példák

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A MÁV-START Zrt. nemzetközi kapcsolatai, innovatív infrastruktúra fejlesztés Lóczi Csaba MÁV-START Zrt.

Az Európai Uniós éghajlat-politika prioritásai, kitekintéssel a hazai aktualitásokra Koczóh Levente András LIFE projekt koordinátor-helyettes

A GreenLabelsPurchase projekt keretében készült beszerzési útmutatók

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Globális fejlesztés és finanszírozás c. konferencia március 31.

Kormányzati elképzelések az alternatív energia források hasznosítására

Flottamenedzsment Konferencia

Közlekedésbiztonsági Konferencia

Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása

várható fejlesztési területek

Átírás:

11. Rossen Tkatchenko PhD hallgató 2017.05.19.

A 17 fenntarthatósági célből a tizenegyegyedik a fenntartható városok és közösségekről szól: A városok és emberi lakóhelyek befogadóvá, biztonságossá, ellenállóvá és fenntarthatóvá tétele. (Make cities and human settlements inclusive, safe, resilient and sustainable) 2

Az ENSZ adatai alapján a cél fontosságát a következő tények támasztják alá. Az emberiség fele 3.5 milliárd ember városokban él 2030-ig a világ lakosságának majdnem 60%-a városi környezetben fog élni A következő évtizedek városi terjeszkedésének 95%-a a fejlődő országokban fog megtörténni 2014-ben több, mint 880 millió ember nyomornegyedekben élt és a számuk tovább növekszik. A világ városai a bolygó szárazföldi területének alíg 3%-át foglalják el, mégis 60-80 százalékát adják az energia fogyasztásnak és a széndioxid kibocsátás 75 százalékát A gyors urbanizáció nyomást produkál az ivóvízkészletekre, a szenyvízelvezető rendszerekre, a hulladékgazdálkodásra, az élőkörnyezetre és a közegészségügyre Ugyanakkor a városok nagy laksűrűsége hatékonyságnövekedést és technológiai innovációt hozhat az energia és egyéb erőforrások felhasználásának csökkentése mellett 3

Magyarország 9.823.000 fo (2015.12.31) 6,9 millió - városokban él (több, mint 70%) 17,9%-a a fővárosban és 52,6%-a a többi városban Ez meghaladja a világátlagot és már most megelőzi a 2030-ban várt városodási arányt Ami a hatékonyságnövekedést és a technológiai innovációt illeti, érdekes tény, hogy a KSH szerint területi szinten a községekben élők voltak a legkevésbé elégedettek az életükkel (5,9 pont), a nagyobb városokban, megyeszékhelyeken vagy megyei jogú városokban élők pedig a leginkább (6,4 pont) elégedettek az életükkel. 4

Az ENSZ célok elérése az országok számára nem kötelező de elvárható. Minden alcélnak egy vagy két indikátort dolgoztak ki, és minden egyes indikátort annak megvalósíthatósága, alkalmassága és relevanciája alapján fogják értékelni. Az Európai Unió is komolyan foglalkozik a városi környezettel. A 7. Környezetvédelmi akciótervben külön szerepel a városok fenntarthatóbbá tétele. Az EU jogi rendszere sokat tett azért, hogy a tagországok jobban biztosíthassák a lakosságuk egészségét és a tiszta környezethez való jogát. Ami a közlekedést illeti, az Európai Únio kitűzött célja, hogy 2020-ig az összes közlekedésben használt üzemanyag 10%-a megújuló forrásból kell, hogy származzon. 5

2014-ben Svédország elérte a 12%-os szintet, nagy mértekben az etanol használatának köszönhetően. Számos kormányzati kezdeményezésre is volt szükség az átmenet felgyorsítása érdekében, beleértve egy olyan törvényt, amely kötelezte a nagyobb üzemanyag-töltő állomásokat legalább egy alternatív üzemanyag biztosítására, és adócsökkentést, illetve adómentességet biztosított olyan járművek számára, amelyek alacsony szintű vagy nulla széndioxid kibocsátással üzemelnek. Ez nem nevezhető általános európai trendnek, sajnos, mert például Magyarországon az etanol forgalmazása gyakorlatilag megszűnt a jövedéki adójának 2011. évi emelése óta. Viszont amióta megalkották a zöld rendszámokat, terjednek az elektromos autók, még hozzá minden méretben és széles luxus kivitelben is. De a nulla-emissziós üzemanyag önmagában nem fogja megoldani a városi közlekedés problémáit. És ismerve az urbanizációs trendeket, ha tovább növekszik a város lakossága a jelenlegi közlekedési szokások megtartása mellett, tovább fognak nőni a forgalmi torlódások, akár elektromosan járunk, akár nem. 6

Mi lenne tehát a megoldás? Hogyan csökkenthetjük a városi autók számát, hogy tehetjük városainkat élhetőbbé? A nemzetközi esetek tanulmányozása mutatja, hogy mindenhol sokat számít a városi vezetés hozzáállása, elkötelezettsége. Sokkal jobban, mint az állami retorika. Az élhetőbb városok esetén egyenesen mondhatjuk, hogy főleg a célzott tervezésnek köszönhetik a zöld közlekedési módok elterjedését, a tömegközlekedés népszerűségének növekedését. A kisebb és sűrűn lakott európai városok, mint például Graz és Freiburg lakói nagyon magas arányban használnak úgynevezett zöld közlekedési eszközöket, mert autómentes közlekedésre vannak tervezve. Összehasonlításul elmondhatjuk, hogy minden hasonló népességű amerikai város teljesen autófüggő, mert szinte semmiféle tömegközlekedési rendszere nincs, és túl alacsony laksűrűségűek ahhoz, hogy a gyaloglás és a kerékpározás életképes legyen. A stockholmi és koppenhágai kerékpározás összehasonlítása szintén egyértelműen mutatja, hogy az önkormányzatok és attitűdjük nagyon 7

A fenntartható mobilitás módjai nem terjedhetnek önmaguktól, a jelenlegi autóhasználaton alapuló hagyományos mobilitás meghatározó korlátozása nélkül. Bármilyen nagy is a lakosságban a környezet iránti elkötelezettség, a városi közlekedés esetében ez nem elegendő ahhoz, hogy az emberek más közlekedési módot válasszanak, mert nem tudja felülmúlni a kényelem iránti vágyat. A személyautó-használat városokban történő csökkentése, illetve a mobilitás más módjainak fejlesztése séta, kerékpározás, tömegközlekedés és taxi - kellene, hogy legyen a valódi cél. A magán autóhasználatot a városban csak úgy lehet csökkenteni, ha a városvezetés reális jobb alternatívákat kínál, amelyek gyorsak, olcsók, kényelmesek és alapvetően vonzóbbak egészséges életmód, élmény, stb. Ezeknek az alternatíváknak a hiányában rossz "kötött pálya" ez, amin megyünk, mert így a többség vagy nem akarja vagy nem tudja elkerülni a magán autó használatát. 8

A biciklivel megtett utak részaránya a városi közlekedésben Stockholm és Koppenhága esete bizonyítja, hogy nem az éghajlat és nem a város mérete akadályozza a biciklivel járást, hanem a városvezetés hozzáállása 30% 25% 25% 27% 20% 15% 10% Bicycle share in 2005/2007 Bicycle share in 2011/2013 Koppenhága 5% 4% 3% 0% Stockholm Copenhagen Stockholm Photo by Till Koglin mill. 35 30 25 20 15 Stockholm 10 6 5 4 0 1 1 0 2010 2011 2012 2013 2014 Year Charts by Rossen Tkatchenko based on data by (Koglin, 2015) from the National Travel Survey Data of Sweden and Denmark. The mode share is for all trips that start or end in the city of Stockholm or Copenhagen. 25 20 15 Copenhagen 17 30 9

Köszönöm szépen a figyelmüket!