4. téma A kérelemre induló hatósági eljárás alapeljárás - jogorvoslati eljárás - végrehajtási eljárás A fenti ábra a hatósági eljárás három szakaszát mutatja. 1) A kérelem a) meghatározása: olyan ügyféli nyilatkozat, amellyel a kérelmező döntést kér a hatóságtól joga vagy jogos érdeke érvényesítésére és amit mindig tartalma szerint kell vizsgálni b) formája: szóban vagy írásban ha szóban, arról jegyzőkönyvet vagy feljegyzést kell készíteni, ezek tartalma: hely, idő, azonosító adatok (név, születési név, hely, idő, anyja neve, lakcím), lényegi nyilatkozatok lényegi ténymegállapítások, aláírás: jegyzőkönyvnél mindenki minden oldalt, feljegyzésnél csak a végét a készítő. Jegyzőkönyvnél még ki kell oktatni jogaira és kötelezettségeire! ha írásban, azt jogszabály nyomtatvány kényszeressé teheti (pl.: útlevélkérelem), vagy elektronikus beadásúvá, ezzel ellentétes beadásnál elutasíthatja a kérelmet a hatóság, de jellemzően hiánypótlásban írja elő a formát c) ügyféli rendelkezési elv: beadás után módosíthatja, visszavonhatja a jogerőig, vagyis az I. fokú döntés utáni jogorvoslati szakban is; Ez a jog megilleti az eljárás egyéb résztvevőit is (tanú, hatósági tanú, szakértő stb.) d) a kérelem tartalma jogszabály meghatározhatja a tartalmát mindig tartalmaznia kell az ügyfél és a képviselő nevét és azonosításához (?) szükséges adatokat (melyeket az Ákr. nem ad meg) és elérhetőségét (címe, telefon, e- mail?) nem kérhető az ügyféltől szakhatósági állásfoglalás azonosításán kívül olyan adat, amely nyilvános vagy jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartásból fakad az Ákr. nem írja elő, hogy az ügyfél írja alá a kérelmét és azt sem, hogy géppel vagy kézzel készítse, a természetes személy ügyfél esetén az azonosításához szükséges adatok az 1996. évi XX. tv. (a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról ) 4. (4) bek. szerint: a családi és utónév, születési családi és utónév, születési helye és ideje, anyja családi és utóneve. Nem tartozik ide a lakcím!
2 Jogi személy esetén: név, cégforma megjelölés, nyilvántartási szám, adószám, székhely, képviselő, statisztikai számjel (2006. évi V. tv. a cégnyilvánosságról, 24. ) e) a kérelem előterjesztése, határidő indulása: a kérelmet: az illetékes hatóságnál vagy a kormányablaknál lehet előterjeszteni (utóbbit tv. vagy kormányrendelet kizárhatója) A kormányablak a járási (fővárosi kerületi) hivatal ügyfélszolgálata, országos illetékességgel rendelkeznek okmányügyintézésben és szociális ügyekben. A kormányablak 1 munkanapon belül CSAK! továbbít, hiánypótlást nem írhat elő! Az eljárási határidő a kérelemnek az illetékes hatósághoz érkezést követő napon indul, akkor is, ha az munkaszüneti nap! A hatóság a beérkezett kérelmet megvizsgálja és ha hiányos, akkor határidő kitűzésével hiánypótlást ír elő. Nem megfelelő forma esetén (lsd: fent) nem automatikus a visszautasítás, de ha az ügyfél 5 napon belül megismétli helyesen a beadását, akkor teljes eljárásban (lsd: lent) el kell bírálni! f) a többi ügyfél értesítése az eljárás előterjesztéséről: erről az Ákr. külön nem rendelkezik, de az 5. -ból levezethető, hogy a hatóság a kérelem elbírálásának határ5idejének indulásától számítottan azonnal, de max. 8 napon belül (50. (6) bek.) végzéssel értesítsen g) a kérelem elbírálása, eljárásfajták mindig tartalma szerint!, bárhogy is nevezi a kérelmét az ügyfél Ákr. szerinti ügyféli kérelem a PANASZ is, ha az a rendészeti szervek szervezeti törvényei szerinti panasz beadványok. Ennek a legtipikusabb formája a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. tv. 92. -ban szabályozott eset: 30 napon belül lehet a panaszolt intézkedéstől számítottan beadni 30 napon belül kell elbírálni, fellebbezéssel lehet támadni NEM Ákr. szerinti hatósági eljárásban vizsgálandó a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. tv. szerinti kérelem, az ilyen panaszokat 30 napon belül a panaszolt szerv a nevezett tv. alapján és eljárásában vizsgálja ki a kérelmet háromféle eljárásban lehet elbírálni: A. automatikus döntéssel egyszerű ügyekben B. sommás eljárásban C. teljes eljárásban klasszikus eljárás A. automatikus eljárás ezt a legegyszerűbb ügyekben alkalmazzák konjuktív feltételei: nem kell mérlegelni az ügyben
3 a kérelem minden adatot tartalmazza nincs ellenérdekelt törvény vagy kormányrendelet nem zárja ki határideje: 24 óra tipikus terepe: elektronikus ügyintézés B. a sommás eljárás ez is a viszonylag egyszerűbb ügyekben alkalmazandó konjuktív feltételei: a tényállás tisztázott az előterjesztett kérelem alapján nincs ellenérdekelt van lehetőség a mérlegelésre határideje: 8 nap ha a sommás eljárás bármely feltétele nem áll fenn: függő hatályú döntést kell hozni (lsd. lent) vagy teljes eljárásban (60 nap) bírál vagy a 8 napon belül az eljárást megszünteti, a kérelmet visszautasítja (lsd: lent) esetleg érdemben dönt C. a teljes eljárás feltételei: ha az automatikus vagy a sommás eljárásnak nincs meg a feltétele, vagy az ügyfél ezt kéri az automatikus vagy a sommás eljárásban hozott döntést közlését követő 5 napon belül és nincs a döntéssel szemben fellebbezés határideje: 60 nap ennél hosszabb határidőt csak törvény, rövidebbet bármely jogszabály megállapíthat. h) a függő hatályú döntés nem önálló eljárási forma a hatóság jogszerű hallgatásának intézménye akkor alkalmazza a hatóság, ha nem lehet sommás eljárást lefolytatni 8 napon belül kell meghozni joghatásai (amikről a döntésben rendelkezni kell): köteles a kérelmezőnek visszafizetni az illetéket, igazgatási szolgáltatási díjat, ezek hiányában 10.000,-Ft-ot az ügyfélnek nem kell semmilyen eljárási költséget fizetni az a jog, amit kérelmében kért, az megilleti ezek a joghatások CSAK! akkor állnak be, ha a hatóság érdemben nem döntött (vagy az eljárást nem szüntette meg) az ügyintézési határidőn belül nem kell függő hatályú döntést hozni, ha 8 napon belül: a kérelmet visszautasítja az eljárást megszünteti érdemben dönt felfüggeszt az eljárás szünetel
4 kizárt a függő hatályú döntés, ha a döntést központi államigazgatási szerv hozza hiv.: központi hivatal vagy az MNB hatásköre az ügy vagy honvédelmi, nemzetbiztonsági célú építmény az ügy tárgya a függő hatályú határozattal szembeni jogorvoslati és döntés-felülvizsgálati eljárásban vizsgálni kell, hogy a kérelmezett jogosultság gyakorlásának feltételei fennállnak-e 2) A hiánypótlás kibocsátásának oka: a kérelem a jogszabályi követelményeknek nem felel meg, vagy a tényállás tisztázása során új adatra van szükség kibocsátása: azonnal, de legkésőbb a hiány észlelésétől számított 8 napon belül a hatóság végzést bocsát ki, ezt CSAK egy ízben teheti meg, a hiánypótlásának határidejét az Ákr. nem határozza meg, azt a hatóság mérlegeléssel maga állapítja meg, ez az időtartam nem számít be a határidőbe, a hiánypótló végzésben fel kell hívni az ügyfél figyelmét a hiány tényére és arra, hogy ha nem pótolja, akkor a hiányos beadvány alapján fog dönteni, a hiányt be lehet nyújtani a kormányablaknál is, az egy munkanapon belül továbbit 3) A kapcsolódó és a megelőző eljárás kapcsolódó eljárás: több és egymásra épülő különböző eljárás, ezekről a hatóság tájékoztatja az ügyfelet és így nála is előterjesztheti azt a más hatóság döntését igénylő kérelmet, amely feltétele az érdemi döntésnek, az ügyfél ennek alapján eldönti, hogy kéri-e az érdemi döntést hozó hatóságtól, hogy a másik hatóság felé is járjon el megelőző eljárás az ügyfél nem kérte a megelőző eljárást, így az érdemi döntést hozó szerv átteszi a kérelmet a megelőző eljárásban eljáró hatósághoz 4) A kérelem visszautasítása kógens esetei: az eljárás megindításának bármilyen jogszabályi feltétele hiányzik már korábban a kérelmet elbírálta a hatóság vagy a bíróság és a kérelem tárgya és a vonatkozó jogszabályok nem változtak mérlegelési eset: a kérelmet nem az előírt formában terjesztette az ügyfél elő a visszautasítás formája: végzés, amely ellen önállóan lehet fellebbezni,
5 ismételt benyújtás ha a kérelmező 5 napon belül ismét benyújtja a kérelmét helyesen, akkor azt teljes eljárásban kell elbírálni, a határidő az ismételt benyújtást követő naptól indul 5) Az eljárás megszüntetésem, felfüggesztése, szünetelése a) megszüntetése (47. ): nincs érdemi döntés, előtte lezárul az ügy esetei: visszautasítási ok áll fenn, amit azonban az eljárás megindítása után észlel a hatóság a kérelem azért nem bírálható el, mert az ügyfél felhívás ellenére nem nyilatkozik az eljárás okafogyottá válik az ügyfél nem előlegezi meg az eljárási költséget visszavonta(k) a kérelmet és az hivatalból nem folytatható az ügyben már más hatóság eljárt vagy más hatóság kijelölésére került sor az ügy érdemi döntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amely bíróság vagy más szerv hatáskörébe tartozik és ezt az eljárást az ügyfél nem indítja meg b) felfüggesztése: Az Ákr. NEM rendelkezik ennek jogkövetkezményeiről! Ezt a súlyos hiányosságot az ágazati jogszabályok pótolhatják. Ennek rendező elvei: minden határidő megszakad amelyek az eljárás felfüggesztésének megszűntekor újra kezdődnek kivétel: az ügyintézési határidőt, amely folytatódik a felfüggesztés ideje alatt végzett eljárási cselekmények hatálytalanok esetei: fel kell függeszteni az eljárást, ha az ügy érdemi döntése más bírói vagy hatósági döntéstől függ és ez az eljárás megindult az ügyben külföldi szervet kell megkeresni a felfüggesztés végzéssel történik, ezt közölni kell a bírósággal, más szervvel azzal, hogy ha azok az eljárást befejezték, akkor értesítsék erről az eljáró szervet, ha a felfüggesztés NEM külföldi szerv megkeresése miatt történik, akkor az ügyfél kérelmére az eljárást folytatni kell! c) szünetelése ha jogszabály nem zárja ki, akkor az ügyfél(ek) kérelmére el kell rendelni, ha a folytatást kérik, folytatni kell, végzésben rendelik el, fellebbezéssel támadható, hivatalból nem lehet elrendelni, szünetelés (és a megszüntetés, illetve a felfüggesztés) logikailag kizárja a függő hatályú döntést 6) Az ügyintézési határidő (hi) és számítása (50. ) az ügyintézési határidő az eljárás megindulásának napján kezdődik törvény ettől eltérhet
6 pl.: építési tv (1997. évi LXXVIII. tv. 53/C. (1) szerint a határidő a kérelemnek a hatósághoz történő beérkezést követő első munkanapon háromfajta: általános különös belső három általános határidőt ad az Ákr: automatikus döntésnél : 24 óra sommás eljárásban : 8 nap teljes eljárásban : 60 nap nem számít a határidőbe: az eljárás felfüggesztésének az eljárás szünetelésének és ha függő hatályú döntés meghozatalának nincs helye, akkor az ügyfél mulasztásának, késedelmének az időtartama CSAK a teljes eljárás határidejétől lehet eltérni az Ákr. szerint, vagyis a 60 naphoz képest törvény hosszabb bármely jogszabály rövidebb határidőt megállapíthat a határidőbe a döntés közlésének ideje is beszámít különös határidők: a) testületi szerv, ha az általános határidőn belül nem tud dönteni, akkor az első testületi ülésén b) soron kívül kell intézni kiskorú érdekeiben, életveszély, kárveszély esetén, ideiglenes biztosítási intézkedésnél, közbiztonsági, nemzetbiztonsági érdekből belső határidő a hatóság az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevőire vonatkozik az egyes eljárási és külön az Ákr-ben meg nem határozott cselekedetei határidejére, ez azonnali, de legkésőbb 8 napon belüli aktust jelent az ügyintézési határidő számítása: a) a napokban megállapított határidőbe számít bele a határidő kezdetére okot adó cselekmény vagy körülmény bekövetkezésének
7 a közlésnek a kézbesítésnek a hirdetmény kifüggesztésének és levételének, a közhírré tétel napja b) a hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha ez hiányzik (február 29.), akkor a hónap utolsó napja c) az órákban megállapított határidő az okot adó cselekményt követő óra első percétől kezdődik d) ha a határidő utolsó napja hatósági munkaszüneti nap, akkor a következő munkanap kivétel: az ügyintézési határidő e) a postán küldött beadvány és megkeresés előterjesztési ideje a postára adás napja f) a határozott naphoz kötött jogszerzés a nap kezdetén következik be g) a határidő elmulasztásának jogkövetkezménye a következő napon áll be az ügyintézési határidőhöz kötött Ákr. vélelem: a határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni az ügyintézési határidő túllépésének, vagyis a jogszerűtlen hallgatásnak következménye: ha a hatóság határidőben nem hoz függő hatályú döntést (vagyis a sommás eljárás bármely feltételének hiánya esetén) vagy az ügyintézési határidőt túllépi, vagy az automatikus döntéshozatal, vagy a sommás eljárás szabályait jogtalanul mellőzi, akkor vissza kell fizesse az ügyfélnek az eljárási illetéket, díjat, ennek hiányában 10.000,-Ft-ot + az ügyfél mentesül minden költség megfizetése alól A szakhatóság kizárt sommás eljárásban törvény vagy kormányrendelet írja elő a közreműködését mindig olyan szakkérdésben foglal állást, amelyben a döntést hozó hatóságnak nincs kompetenciája mindig az adott ágazati jogszabály jelöli ki a szakhatóságot az ügyfél az eljárás megindítása előtt beszerezheti, ha ez 1 évnél nem régebbi, akkor az ügydöntő hatóság felhasználhatja egyébként az ügydöntő hatóság keresi meg, ha nem teszi, akkor semmis a döntése és akkor is, ha nem veszi figyelembe ha a szakhatóság észleli, hogy az állásfoglalását nem vették figyelembe, akkor a felügyeleti szervet értesíti és kezdeményezi a felügyeleti eljárást a szakhatósági eljárás határidejét az ágazati jogszabály állapítja meg a szakhatósági állásfoglalást az érdemi határozatba kell foglalni, önálló jogorvoslattal nem lehet támadni
8 a szakhatóság egy ízben a határozat véglegessé válásáig módosíthat 7) Az igazolási kérelem ügyfélre, egyéb résztvevőre szóló jogintézmény akkor terjeszthető elő, ha: az eljárás során önhibáján kívül határidőt mulaszt határideje: az adott eljárási cselekményre előírt határidővel megegyező időtartamon belül kell előterjeszteni, DE legfeljebb 45 napon belül! a határidőt a tudomásszerzést vagy az akadály (betegség) megszünését követően, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól kell számítani elfogadásának feltétele: Ákr. nem szabályozza, de a bírói gyakorlat szerint a mulasztás okát fel kell tárni és igazolni kell, a hatóság mérlegeléssel dönt egy időben pótolni kell az elmulasztott cselekményt ismételt mulasztást igazolni nem lehet elutasítása ellen nincs önálló jogorvoslat, kivéve a fellebbezési határidő elmulasztása miatti igazolást elutasító végzés ha az ügyfél nem menti ki a késedelmét, úgy eljárási bírsággal sújtható 8) Az idézés idézni azt kell, akinek személyes meghallgatása szükséges idézés szabályai: a) úgy kell közölni, hogy legalább 5 nappal korábban megkapja b) közölni kell az idéző végzésben, hogy ki idéz, milyen számon milyen ügyben milyen minőségben akarják meghallgatni a távolmaradás következményeire figyelmeztetni kell vagyis: eljárási bírság rendőrségi úton elővezethető ügyészi előzetes hozzájárulással idézett kötelezettségei: idézésnek eleget kell tennie engedély nélkül nem távozhat meghallgatásra alkalmas állapotban kell megjelennie bírság, ha nem tesz ezeknek eleget, jogi személy esetében a képviselővel szemben