Ács, Ácsteszér, Aka, Almásfüzitı, Ászár, Bábolna, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bana, Bársonyos, Császár, Csatka, Csém, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Kisigmánd, Mocsa, Nagyigmánd, Réde, Súr, Tárkány, Vérteskethely HÍRLEVÉL Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület 2016. december MINDEN KEDVES EGYESÜLETI TAGUNKNAK ÉS OLVASÓNKNAK BOLDOG KARÁCSONYT ÉS SIKEREKBEN GAZDAG ÚJ ÉVET KÍVÁNUNK! 1
EGYESÜLETÜNK HÍREI 1./ DEMONSTRÁLTAK A VIDÉKFEJLESZTİK AZ EURÓPAI MAGYARORSZÁGI KÉPVISELETÉNÉL (SAJTÓKÖZLEMÉNY) BIZOTTSÁG A Vidékfejlesztési Program LEADER jogcímét megvalósító vidékfejlesztı szervezeteket tömörítı LEADER Egyesületek Szövetsége (LESZ) demonstrációt tartott az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete elıtt 2016. december 19-én Budapesten. Az akcióval arra hívták fel a figyelmet, hogy a brüsszeli kommunikációval ellentétben az EU-s vidékfejlesztési támogatások folyósítása nem egyszerősödött, sıt az Európai Bizottság apparátusa által meghatározott szabályok és jogértelmezések miatt a magyarországi LEADER program zátonyra futhat. A helyi vidékfejlesztési folyamatokat, különösen a kistelepülések és elmaradott térségek fejlesztési törekvéseit koordináló, 104 vidéki térségben jelen lévı LEADER irodák 2016. június óta finanszírozás nélkül mőködnek, annak ellenére, hogy mőködtetésüket az EU kötelezıen elıírja. Az erre elkülönített mőködési támogatás folyósítását az Európai Unió hivatalnokai által kialakított végrehajtási szabályok és jogértelmezések lehetetlenné teszik. A demonstráció keretében a LESZ képviselıi petíciót adtak át a Képviselet vezetıjének, amelyben kérik a vidékfejlesztési programot ellehetetlenítı akadályok feloldását. A vidékfejlesztık kezdeményezését a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) is támogatni kívánja. Nem véletlenül, hiszen a LEADER szervezetek bedılése tragikus következményekkel járhat, különösen a hátrányos helyzető, kistelepüléses vidéki térségekben, ahol legtöbbször a LEADER források jelentik az egyedüli reális forráshoz jutási lehetıséget. A z E u róp a i Bi z ot t sá g rész ére á t a d ot t p et í ci ó sz övege: Tisztelt Bizottság! A magyarországi LEADER szervezetek (helyi akciócsoportok) az ország teljes vidéki területét lefedve, már 2008. óta dolgoznak a magyar vidék boldogulásáért. Magyarország 2014-ben élt azzal a lehetıséggel, amelyet az Európai Unió ajánlott fel és a LEADER szervezetek mőködésének egyszerősítését célozta. 2
Az Európai Unió hivatalnokai viszont számos adminisztratív akadályt (elıleg, bankgarancia, stb.) építettek az egyszerősítés útjába, így a LEADER szervezetek csaknem fél éve javarészt hitelbıl vagy ingyen dolgoznak, és most már erejük végére értek. Az egész Európában mőködı LEADER program magyarországi csıdje katasztrofális lenne, mert a vidék különösen a kistelepülések számára egyedüli reális fejlesztési lehetıséget és forrást a LEADER szervezetek által megalkotott programok jelentik. Ezt a tényt nem csupán a LEADER Egyesületek Szövetsége, hanem a Települési Önkormányzatok Szövetsége (TÖOSZ, amely 1600 önkormányzatot, a magyarországi települések több, mint felét tömöríti) is felismerte, és támogatni kívánja jelen kezdeményezést. Kérjük a Tisztelt Bizottságot, az európai döntéshozókat és nem utolsó sorban a brüsszeli hivatalok dolgozóit, hogy engedjék a magyar LEADER szervezeteket dolgozni, biztosítsák a mőködés egyetlen reális útját (a teljesíthetetlen feltételek nélküli átalány finanszírozás) és ne lehetetlenítsék el a magyarországi LEADER programot. Budapest, 2016. december 19. A LEADER Egyesületek Szövetsége nevében Dr. Finta István elnök 2./ RENDEZVÉNYAJÁNLÓ 3
A VIDÉK FEJLESZTÉSE CSAK ÖSSZEFOGÁSSAL LEHETSÉGES 2016. december 14-én a Herman Ottó Ünnep részeként tartották meg a Vidékstratégia 2020. Együtt a vidékért címmel a Magyar Ruralisztikai Társaság programalkotó ülését. Az új, szakmai szervezet a vidékért aktívan tenni akaró embereknek biztosít párbeszédet. A Nemzeti Vidékstratégia ma is alapdokumentum, nemcsak megalkotásakor gondoltuk, hogy a vidék alkotmánya, hanem ma is. Az a hármas dimenzió, amelyet akkor fölvázolt az irat, ma is helytálló, hiszen ha a vidékre tekintünk, láthatjuk, hogy ez egyrészt termelési tér, az agrárium mőködési terepe, másrészt maga a teremtett világ, és mindemellett az életteret, a közösségeket, ezek hagyományait is jelenti. Ez a harmadik szegmens adja meg az elızıek értelmét, vagyis azt, hogy miért érdemes dolgozni és azt is, hogy kinek óvjuk meg a természetet mondta V. Németh Zsolt a Magyar Ruralisztikai Társaság programalkotó ülésén. A környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelıs államtitkár rávilágított arra, hogy az elmúlt évek épp azt mutatták meg, hogy hihetetlen erı van az együttmőködésben. Messze a formalitáson felül kell értékelnünk a személyes kapcsolatrendszert, az együttmőködés erejét. Ezt mutatja az is, hogy létrejött a Magyar Rularlisztikai Társaság, amelynek alapját kiváló szakemberek biztosítják. Két éve, az elızı európai uniós tervezési ciklusban szoros munkakapcsolatban együttmőködı és sikereket elérı vidékhálózati szakemberek utolsó informális ülésükön úgy határoztak, hogy megalapítják a Magyar Ruralisztikai Társaságot (MARUTA). Az új, szakmai civil szerveztet a különbözı ágazatokban, területekben és térségekben dolgozó vidékkel fogalakozó emberek, kutatók, fejlesztık, helyi vezetık és értelmiségiek számára hozták létre, amelynek legfıbb célja, hogy folyamatos, céltudatos, tematikáját tekintve sokoldalú párbeszédet biztosítson a vidékért aktívan tenni akaró embereknek, valamint szervezetek számára hangzott el Csatári Bálint köszöntı és gondolatindító levelében, amelyet Mezıszentgyörgyi Dávid, a Herman Ottó Intézet fıigazgatója tolmácsolt. A fıigazgató elmondta: az alulról építkezı, komplex szemlélető, integrált vidékfejlesztıi gondolkodás támogatását, a vidék problémáinak folyamatos, több szakterület részvételével történı elemzését, a hazai és nemzetközi tudományos eredmények népszerősítését és kezdeményezését, az eredmények, nehézségek és sikerek folyamatos bemutatását, illetve tájaink fenntarthatóságának a jövı helyre szabott környezeti, gazdasági és közösségi fejlesztésének támogatását tekintik a civil szervezıdés legfıbb feladatának. A társaság elsı programalkotó ülésén Szepesi Balázs, a Hétfa Kutató Intézet stratégiai igazgatója jelezte, hogy egy hosszú beszélgetés elején vagyunk. Rávilágított arra, hogy fontos meghatározni azt, hogy vidékfejlesztésben vagy vidék stratégiában gondolkodunk. Aláhúzta, hogy a vidék nem fejlıdni, hanem élni akar. Kívánta, hogy a MARUTA megalakulásával a vidék hangja visszatérjen. Tóth Albert a helyi fejlesztések táji-ökológiai kereteit ismertette, majd Szabó Gellért, Szentkirály község polgármestere falvaink jelenével és jövıjével foglalkozott összefoglalójában, amelybe a tisztán látás és saját lábon állás fontosságát hangsúlyozta. Csikász Gábor, a Kistérségi Fejlesztık Országos Szervezete Egyesület elnöke, valamint Szabados Zsuzsanna, az Éltetı Balaton-felvidékért Egyesület munkaszervezet vezetıje helyi fejlesztések személyi-szervezeti hátterét világította meg. A vitaindító beszélgetésen Ramháb Mária, a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár vezetıje aláhúzta, hogy a vidéket csak a vidéken élık tudják fenntartani a kultúra által, ehhez pedig észre kell venni, hogy ennek esszenciáját nem a nagy összegő beruházások adják, hanem azok az apró, mélyrıl jövı kezdeményezések, amelyeket a közösségek sajátjukként élhetnek meg. 4
Az eseményen az alapító tagok nevében felhívták minden vidék iránt elkötelezett ember figyelmét arra, hogy lépjenek be a Magyar Ruralisztikai Társaságba és tegyenek közösen kísérletet arra, hogy a civil szervezet a vidékért való szakmai párbeszéddel és közös gondolkodással érdemben segíthessen abban, hogy minél több magyar számára adjanak boldogulást tájaink, tanyáink, falvaink, kisvárosaink. A rendezvényen átadták a 2016-os Herman Ottó Szellemisége Díjakat is, mellyel azon személyek és közösségek munkáját ismerik el, akik a kutatás és tudományos ismeretterjesztés területén kiemelkedı eredményeket értek el, munkájukkal kimagaslóan segítették a környezet- és természetvédelmet. Az idei díjazottak Dr. Molnár Zsolt botanikus, etno-ökológus és a Mecsek Zöldút Egyesület. Forrás: Herman Ottó Intézet AZ ÉV VÉGÉIG AZ 1000 MILLIÁRD FORINTOT IS MEGHALADJA A VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM KERETÉBEN MEGJELENİ PÁLYÁZATOK ÖSSZÉRTÉKE Kis Miklós Zsolt a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelıs államtitkára csütörtökön Balkányban a MAGOSZ és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közös agrárfórumán tartott elıadást december 16-án. Mozgalmas évet tudhat maga mögött a hazai vidékfejlesztés jelentette ki Kis Miklós Zsolt. Az államtitkár elmondta, hogy a Vidékfejlesztési Program elfogadása óta összesen 43 pályázati felhívást ismerhettek meg a gazdálkodók, 986 milliárd forint értékben. Ezek közül 36 felhívás közvetlenül beruházási jellegő volt, melyeknek kerete a 660 milliárdot is meghaladja. A döntések és a kifizetések 2017-ben felgyorsulnak, hogy a rendelkezésre álló közel 1300 milliárd forintos vidékfejlesztési forrás 2018 év végéig eredményesen felhasználásra kerüljön. Felhívta a figyelmet, arra hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az országos átlagnál sikeresebben szerepelt a Miniszterelnökség agrár-környezetgazdálkodást támogató 2015. évi felhívásán. A megyében ennek megfelelıen összesen 27 milliárd forint AKG támogatás odaítélése már megtörtént, de a december 2-án lezárt második AKG pályázat feldolgozását követıen újabb forrást tudhatnak magukénak a gazdálkodók. Kis Miklós Zsolt felhívta a figyelmet továbbá arra is, hogy az uniós csatlakozás óta elıször nyílt lehetıség arra, hogy egy vidékfejlesztési programból finanszírozott támogatás esetében elıleget lehessen fizetni a gazdálkodók számára. Elsıként az agrár-környezetgazdálkodást, valamint ökológiai gazdálkodást folytató termelık kaphattak, több mint 15 milliárd forintos elıleget november végén. Ehhez most csatlakozott a trágyatárolók építését támogató felhívás elılegigénylése, melyet már kérhetnek a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal weboldalán tette hozzá. Az államtitkár az elıadás keretében kitért még az idei évben megjelenı további pályázati felhívásokra is. Mint mondta idén még több felhívás megjelentetését tervezi a Miniszterelnökség. Ezek között kiemelendı a fiatal gazdálkodók induló támogatására külön alprogram keretében kiírandó 37,75 milliárd forintos felhívás. Emellett még a nem mezıgazdasági tevékenységek indítására és fejlesztésére is mintegy 50 milliárd forint keretösszegő pályázatot hirdet a tárca. Forrás: Miniszterelnökség 5
MEGJELENT A FIATAL GAZDÁLKODÓK INDULÁSÁT TÁMOGATÓ PÁLYÁZAT Az agrárium generációváltását, valamint a vidék népességmegtartó képességét szolgálja a Miniszterelnökség 2016. december 20-án megjelent, mintegy 37,75 milliárd forint keretösszegő pályázata, amely a fiatal mezıgazdasági termelık gazdaságalapítását támogatja. A kormány a 2020-ig tartó uniós idıszakban a Vidékfejlesztési Programban külön alprogram keretében támogatja a fiatal, 18 és 40 év közötti gazdálkodókat, hiszen a generációváltás és a mezıgazdasági tevékenység hosszú távú megtartása érdekében elengedhetetlen a megfelelı szakmai képzettséggel és gyakorlattal rendelkezı fiatal gazdálkodók helyzetbe hozása. A most megjelent felhívás keretében újonnan létrehozott mezıgazdasági vállalkozás támogatására, az üzleti tervben vállalt, azzal szorosan összefüggı és ahhoz kapcsolódó kötelezettségek teljesítésére nyerhetı forrás. A fiatal gazdálkodók 40.000 eurónak megfelelı forintösszegre nyújthatják be igényüket. Az elnyert támogatást öt éves kötelezettségvállalás mellett, két részletben kaphatják meg céljaik megvalósítása érdekében. A pályázati felhívás a www.szechenyi2020.hu weboldalon megtalálható. Forrás: Miniszterelnökség MÉG JOBB MINİSÉGŐ KENYEREK ÉS PÉKÁRUK KERÜLHETNEK A MAGYAR HÁZTARTÁSOKBA A Földmővelésügyi Minisztérium 2016. december 19-én módosította a Magyar Élelmiszerkönyv kötelezı elıírásairól szóló rendeletet, amely által megújult a sütıipari termékek elıírása, így bıvül az élelmiszerkönyvben védett termékek listája. 6
A fogyasztói tudatosság erısödésével egyre nagyobb igény mutatkozik a jó minıségő élelmiszerek iránt, így a sütıipari árucikkek iránt is. Ennek hatására újultak meg a Magyar Élelmiszerkönyv Sütıipari termékek lapjai, szem elıtt tartva a kialakult magyar szokásokat és az ezekbıl következı fogyasztói elvárásokat. Az Élelmiszerlánc-felügyeletért felelıs Államtitkárság kiemelt figyelmet fordít a hazai élelmiszerek védelmére ezáltal arra, hogy megfelelı élelmiszerek kerüljenek a polcokra. Az új elıírás 15 kenyér esetében szabályozza az összetételt. Az összetevık közé alapanyagként bekerültek álgabonák (hajdina, amarát), melyek egyre fontosabb részét képezik az egészségtudatos vásárlók étrendjének a magas vitamin, fehérje és élelmi rost tartalmuk miatt. A lisztkeverékekbıl készített kenyereknél az Élelmiszerkönyv meghatározza a keveréket képzı lisztek pontos arányát, így például a rozskenyér 60 százalékának rozslisztnek kell lennie. A rendelet számos új kenyérfajta szabályozásával gazdagodott, amelyek rögzítik az összetételt, az érzékszervi tulajdonságokat, a megjelenést és a kémiai paramétereket. Ezek az új termékek az egészséges táplálkozás igényeinek megfelelı összetételő termékek, közöttük a teljes kiırléső, a kukoricás, rozsos, graham-, tönkölybúza-,,és búzakenyér, vagy a rozskenyér. Az élelmiszerkönyv felsorolja a védett elnevezéső termékeket, például a tejes tésztából készült péksüteményeket (császárzsemle, fonott kalács, nagykifli, óriás kifli, sós kalács, sóskifli), mint ahogy a leveles tésztából készült finom pékárukat is (rongyos kifli, leveles rúd, leveles pogácsa, ízesítés megnevezése leveles pogácsa, ízesítés megnevezése leveles rétes). Ennek köszönhetıen ezentúl kizárólag akkor használhatók ezek a megnevezések, amennyiben a produktumok megfelelnek az Élelmiszerkönyvben rögzített követelményeknek. A módosítás biztosítja, hogy a kenyerek és pékáruk jó minıségben álljanak a vásárlók rendelkezésére, újraszabályozásával a Földmővelésügyi Minisztérium támogatja ezek elterjedését, egyben a gyenge minıségő árucikkek visszaszorítását. Forrás: FM Sajtóiroda KARÁCSONYI JÓ TANÁCSOK A NÉBIH-TİL Az ünnepek velejárói a családi vagy baráti körben elköltött ízletes ételek. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) összegyőjtötte a legpraktikusabb tudnivalókat, hogy élelmiszerbiztonsági szempontból gondtalanul telhessen a karácsony. A NÉBIH kiadványaiban a bevásárlástól az ételkészítésen át egészen a tárolásig sorra veszi a legfontosabb tudnivalókat. Egyre közelebb a karácsonyhoz sokan már az ünnepi fogásokon gondolkoznak, fontolgatják, milyen finomságokkal lephetnék meg rokonaikat, barátaikat. A karácsonyi rohanásban azonban sok minden elkerülheti a figyelmünket. A tökéletes ünnepi vacsorához megfelelı alapanyagok szükségesek. Fontos, hogy az ételkészítéshez mindig megbízható helyrıl vásároljunk, nézzük meg a csomagolást, ellenırizzük a termék frissességét. Ahhoz, hogy a közös ünneplés a legtökéletesebben sikerüljön, és betegség nélkül teljenek el az ünnepek, érdemes pár alapszabályt betartanunk az ételkészítés során is. Ezek közé tartozik a megfelelı higiénia; az alapanyagok elkülönítése, az alapos sütés, fızés és a gyors lehőtés és hőtött tárolás. 7
Az ünnepek után járjunk el körültekintıen a megmaradt ételeket fogyasztásakor. Alapszabály, hogy ne pazaroljunk, de legyünk óvatosak. A hőtést nem igénylı ételek, mint pl. bejgli, pogácsa, szinte bármeddig fogyaszthatóak, ha megelızzük kiszáradásukat. A megszáradt kenyérbıl csinálhatunk zsemlemorzsát, száraz kiflibıl pl. mákos gubát, de felhasználhatjuk ezeket fasírthoz, sültek töltelékéhez is, vagy kenyérpudinghoz, felfújtakhoz. A hőtést igénylı, romlandó ételek veszélyesebbek lehetnek, de nem egyforma mértékben. 2-3 napnál tovább még hőtıszekrényben se tároljuk ezeket a készételeket! A maradék ételt mindig forrósítsuk át fogyasztás elıtt. További praktikus tanácsok olvashatók a NÉBIH weboldalán: http://portal.nebih.gov.hu/-/karacsonyi-jo-tanacsok-a-nebih-tol DIVATBEMUTATÓ A HUNGARIKUMOK ÉS TRADICIONÁLIS MOTÍVUMOK JEGYÉBEN Mi a célunk a folktrend!-del? Friss szemmel látni ısi viseleteinket. mondta V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelıs államtitkár a Tesla rendezvényközpontban a folktrend! - A hagyomány a régi, a stílus új gondolat jegyében december 15-én megrendezett divatbemutatón. Divatbemutatóra győltünk ma itt össze. Nem csak múltfelmutatásra. Itt a divatnak ugyan nem kell letérdelnie a hagyomány elıtt. De mindazoknak, akik kimeríthetetlenül gazdag magyar népi motívumkincsbıl merítenek alapos ismerettel kell rendelkezniük és szeretettel, alázattal kell viseltetniük ısi díszítımővészetünk iránt mondta V. Németh Zsolt a divatbemutató szellemiségérıl. Kiemelte: a kortárs kelme legyen kényelmes, szép, hordható, otthonos, megfizethetı, hasznos. A divattervezık számára ez a divatbemutató kiváló lehetıséget nyújtott arra, hogy a tradicionális motívumokat, anyagokat és formákat a jelenkor öltözetével ötvözzék. A Hungarikum Bizottság, a Földmővelésügyi Minisztérium, a Hagyományok Háza és a Herman Ottó Intézet az esemény megszervezésével, a hagyományokat újragondolt formában bemutató programsorozatot indított el, amelynek elsı témaköre a hazai tradicionális alapokon nyugvó divaton, öltözködésen alapul. Az esemény azért jött létre, hogy a közvélemény ízelítıt kapjon a magyarság hagyományos viseletérıl a ruházaton át egészen a tradicionális kiegészítıkig, ezáltal egy olyan kezdeményezés indulhat el, amely a hazai divat eszközeinek segítségével elımozdítja közös értékeink minél szélesebb körben való megismertetését. A viseletkultúrában a népmővészet minden országban trend, így nagyon örülünk annak, hogy a mai eseményen alkalmunk nyílik bemutatni a legszínvonalasabb alkotók kollekcióit. Célunk, hogy egy szerethetı viseletkultúrát hozzunk létre, mely inspirálja a fogyasztókat és a kereskedıket egyaránt - mondta Beszprémy Katalin a Hagyományok Háza képviseletében. A folktrend! divatbemutató a hungarikum szabályozás égisze alatt valósult meg önálló brandként mondta Szakáli István Loránd agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelıs helyettes államtitkár. A jövıben pályázatok útján szeretnénk lehetıséget teremteni azoknak a fiatal tervezıknek, akik a hagyományhoz nyúlnak vissza és ezekbıl mai modern ruhakollekciókat hoznak létre. A mai esemény az elsı lépés, amelynek segítségével a népi hagyományokat a mai modern ember számára is értelmezhetıvé tudjuk tenni nemcsak a divat, hanem a zene, a gasztronómia vagy a kézmővesség területén. A Herman Otto Intézet a kezdetek óta támogatja a hungarikum mozgalom munkáját, így a mai eseményhez is szakmai hátteret biztosított annak érdekében, hogy csak a minıségi és a magas színvonal képviseltesse magát hangsúlyozta beszédében Mezıszentgyörgyi Dávid az intézet fıigazgatója. A rendezvényen bemutatott ruhákat Bélavári Zita, a By Me, az Igézı, az Innoé, Meyke, Pásztor Anni, Piroshka, a Romani Design, a Soutache, a Szervetı és a Zema ékszer tervezte. Az est fıvédnöke dr. Herczeg Anita, dr. Áder János köztársasági elnök felesége volt. Forrás: FM Sajtóiroda 8