Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület szeptember

Átírás

1 Ács, Ácsteszér, Aka, Almásfüzitı, Ászár, Bábolna, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bana, Bársonyos, Császár, Csatka, Csém, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Kisigmánd, Mocsa, Nagyigmánd, Réde, Súr, Tárkány, Vérteskethely HÍRLEVÉL Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület szeptember EGYESÜLETÜNK HÍREI 1./ PROJEKTÖTLET GYŐJTÉS, VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM Akciócsoportunk elkezdte a közötti LEADER Program keretében, a Helyi Fejlesztési Stratégia készítéséhez kapcsolódóan a PROJEKÖTLETEK győjtését, hogy a LEADER források helyben felhasználhatók legyenek. Ehhez a honlapunkról letölthetı adatlap minél teljesebb körő kitöltésével és visszaküldésével (a bkkve.leader@gmail.com címre) várjuk a helyi fejlesztési elképzeléseket. 2./ 1ÚT NAGYRENDEZVÉNY A MÁRIA ÚTON- A ZARÁNDOKLÁS TÁRSADALMASÍTÁSÁÉRT Az egyesületünk részvételével zajló 1út nagyrendezvény a Mária Úton- a zarándoklás társadalmasításáért LEADER térségek közötti együttmőködés keretében megvalósuló projekt záró rendezvénye augusztus 28-án (péntek) óra között volt Súron, a Polgármesteri Hivatal épületében. Júliusban és augusztusban több helyi és országos rendezvény is volt a projekthez kapcsolódóan, többek között konzultációk július 30-án Súron és 1út nagyrendezvény augusztus 22-én a Csatkai- Szentkúton. 1

2 3./ NEMRÉGIBEN MEGVALÓSULT, ILLETVE ÁTADOTT TÁMOGATOTT PÁLYÁZATI PROJEKTEK Kedvezményezett: Zöld Borókás Kft. Projekt címe: ZÖLD BORÓKÁS PANZIÓ Támogatás összege: ,- Ft Jogcím: LEADER TK 3. LEADER-szerő turisztikai fejlesztések támogatása A beruházás során Ácsteszér határában került kialakításra a Zöld Borókás Panzió a Bakonyalja- Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület támogatásával. A vendégházban 6 db szoba található, melyek összesen 14 fı befogadására alkalmasak, minden két szobához fürdıszoba tartozik, a földszinten társalgó, étkezı és külön konyharész található, az épülethez 13,71 m2-es fedett terasz tartozik. A projekthez kapcsolódó eszközök beszerzése a panzió igényes berendezését, a riasztó és kamera rendszer a beruházás biztonságát szolgálja. A panzió alkalmas belföldi és külföldi vendégek, nagyvárosból menekülı, kikapcsolódásra vágyó, fiatal párok, baráti társaságok, kisgyermekes családok fogadására. A fejlesztés hatására nı a község és a hat környezı település idegenforgalmi vonzereje, további fejlesztéseket generálhat a vevıi igények alapján. 2

3 A Zöld Borókás Panzió címő projekt átadásának keretében megrendezett Nyílt Napra én került sor, aminek keretében ismertették a Zöld Borókás Panzió elnevezéső projektet, megvalósításának szükségességét, bemutatták a pályázó vállalkozást, további terveket és az együttmőködı szervezeteket, valamint az érdeklıdık megtekinthették a létesítményt. A Zöld Borókás Panzió falusi környezetben, festıi panorámával, hagyományırzı stílusával kívánja szolgálni a jövıben a környékre látogató vendégeket. AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI TÁMOGATÁS PÁLYÁZAT Hamarosan megjelenik az agrár-környezetgazdálkodási támogatás (AKG) pályázati felhívása. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kézikönyvvel segíti a támogatási kérelmek benyújtását. A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint szeptember végén-október elején közzéteszik a Vidékfejlesztési Program (VP) keretében 159 milliárd Ft-os keretösszeggel induló új AKG pályázati felhívását. A támogatás igénylésének menete a korábbi AKG programhoz képest megváltozik: a támogatási feltételeket nem jogszabályokban, hanem pályázati felhívásban hirdetik meg, azokra pedig pályázatot (támogatási kérelmet) kell majd benyújtani. Ehhez nyújt segítséget a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara új kézikönyve. A társszervezetek (ME, FM, MVH, NÉBIH) közremőködésével készült kiadvány célja, hogy az érdeklıdık átfogó képet kapjanak a támogatási lehetıségrıl, valamint elegendı információhoz jussanak ahhoz, hogy eldönthessék: szeretnék-e, tudják-e vállalni a támogatás igénybevételéhez szükséges elıírásokat. 3

4 A kiadvány a VP AKG támogatás kereteit tartalmazza, a részletszabályokról teljes körően a késıbb megjelenı pályázati felhívásból, illetve a falugazdászoknál tájékozódhatnak az érdeklıdık. A kézikönyv a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapjáról ( tölthetı le, szeptember utolsó hetétıl pedig a falugazdász irodákban is elérhetı lesz. A támogatás fı céljai a vidéki területek fenntartható fejlıdésének támogatása, a környezet állapotának megırzése és javítása, a mezıgazdasági eredető környezeti terhelés csökkentése, környezetvédelmi szolgáltatások biztosítása, a természeti erıforrások fenntartható használatán alapuló mezıgazdasági gyakorlat erısítése. Kiemelten kívánja továbbá támogatni a biodiverzitás megırzését a természetes életkörülményeik között (a gazdaságban), a természet, a víz, és a talaj védelmét a termıhelyi adottságoknak megfelelı termelési szerkezet kialakításával, a környezettudatos gazdálkodás és fenntartható tájhasználat kialakításával. Az AKG egy, a környezeti, természeti kihívásokra adott válaszintézkedés. Az AKG ezért nem tekinthetı támogatás kiegészítésnek, hanem a környezettudatosabb gazdálkodásból adódó többletköltségek és csökkenı bevételek kompenzációjára szolgál. Az AKG egy olyan önkéntesen vállalható kifizetési- és követelményrendszer, amellyel a gazdálkodók hozzájárulhatnak egy hosszútávon fenntartható agrárkörnyezet megteremtéséhez. Forrás: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara PÉLDAÉRTÉKŐ A MAGYAR VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM Kis Miklós Zsolt a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelıs államtitkára elsı kézbıl tájékoztatta a Heves megyei önkormányzatokat és gazdálkodókat a Vidékfejlesztési Program lehetıségeirıl a szeptember 3-án Egerben szervezett szakmai fórumon. Az államtitkár a program keretében elsıként megjelenı pályázatokról is beszámolt. 4

5 A szakmai fórumon Kis Miklós Zsolt a Vidékfejlesztési Program összetettségére hívta fel a figyelmet. A közötti támogatási idıszakban rendelkezésre álló mintegy 1300 milliárd forintos keret nem csak a gazdálkodóknak agrárfejlesztésre, hanem az önkormányzatoknak, a vidékfejlesztés helyi szereplıinek fejlesztéseihez, valamint a környezetvédelemre, a környezetgazdálkodásra is biztosít forrást. A programon belül elsısorban a kis- és közepes, elsısorban családi agrárgazdaságokat támogatja a kormány. Ennek keretében fıként azok a munkaerı-igényes ágazatok kerülnek elıtérbe, amelyek munkahelyeket teremtenek a mezıgazdaságban. Az önkormányzatok esetében elsısorban a vidéki alapszolgáltatásokat javító beruházások támogatására lehet számítani, mint például a tanya- és falugondnoki szolgálatok eszközfejlesztésére, illetve alapvetı infrastruktúrafejlesztésekre. Kis Miklós Zsolt elmondta, Magyarország Vidékfejlesztési Programját már más tagállamok is elismerıen forgatják, így nem kizárt, hogy példaértékőek lesznek a benne foglalt intézkedések. A szakmai fórumon elhangzott, hogy az agrár-környezetgazdálkodási program keretében jelenik meg az elsı pályázati felhívás szeptemberben, amelyet rövid idın belül újabbak követnek. A tervek szerint 2016 végéig a Vidékfejlesztési Program összes pályázata meghirdetésre kerül. Forrás: Miniszterelnökség ÁTADTÁK AZ ÉV ÖKOTURISZTIKAI LÉTESÍTMÉNYE PÁLYÁZAT DÍJAIT A turizmus napján, szeptember 27-én az OMÉK keretében adta át Fazekas Sándor földmővelésügyi miniszter az ökoturisztikai díjakat. Beszédében kiemelte, hogy a Kárpát-medence akkor maradhat élhetı, ha az emberben több a felelısségérzet, mint az elvárás. Nekünk elsısorban kötelességeink és nem követeléseink lehetnek a természettel szemben, hangsúlyozta a miniszter. A pályázatot 2010.óta írják ki, melynek célja, hogy elısegítse a természeti és táji örökség megırzése mellett, hogy az ökoturisztikai létesítmények mőködtetıi a látogatók igényeit is figyelembe vegyék. Idén 14 pályázat érkezett, 7 látogatóközpont, 7 tanösvény kategóriában. Az év látogatóközpont kategóriájának nyertese az İs-Dráva Látogatóközpont lett, míg második helyen a kaposvári Fekete István Látogatóközpont végzett. A harmadik helyet idén ebben a kategóriában a Természet Háza (Gyenesdiás) nyerte. A év ökoturisztikai díj elsı helyezettje a zalakarosi Csiga-túra tanösvény lett, ezt követi a gyomaendrıdi Erzsébet-liget tanösvény, valamint a tiszafüred-tiszaörvényi Örvényi Pákász tanösvény. Innovációs különdíjat kapott a Zselici Csillagpark. Forrás: FM Sajtóiroda 5

6 IDÉN IS VÁRNAK A MAGYAR ERDİK 19. ERDİK HETE Szeptember 28. és október 4. között idén a 19. alkalommal várják az Erdık Hete rendezvényei az érdeklıdıket. Országszerte több mint 150 programot kínálnak a szervezık közös kincsünk, a magyar erdık megismerésére. Az Országos Erdészeti Egyesület által kezdeményezett rendezvénysorozat célja, hogy erdeinket, a fenntartható erdıgazdálkodást az erdészek értı módon mutassák be a nagyközönség számára. Az egyes események tematikája az erdészeti erdei iskola hálózat intézményeire és oktatási programjára épül, az idei évben az erdık megújulásával kapcsolatos ismereteket állítva az elıtérbe. A rendezvényeken megtudhatjuk, hogyan is születtek az ország erdei, mely fafajok képesek gyökereikrıl kihajtani, vagy éppen hogy milyen sebességgel vándorolnak az erdık a klimatikus változások hatására. A rendezvénysorozat nyitórendezvénye szeptember 28-án, a Zala megyei Csömödéren lesz, ahol az erdei kisvasúton mőködı, Magyar Termék Nagydíjjal elismert Zakatoló Erdei Iskola programjain vehetnek részt az érdeklıdık. A kifejezetten gyerekeknek szóló programok mellett, mint amilyenek az erdei iskolai szakvezetések, játékos erdei tanórák, számos felnıtteknek szóló és családi rendezvény is lesz. A Körösök mentén a muzsika hangjai is felcsendülnek az erdıben, de lesz erdészeti nyílt nap, arborétumi séta, fafaragó kiállítás és az éjszakai égbolt csillagaival is megismerkedhetnek az érdeklıdık. A 19. Erdık Hete egész ország területét lefedı részletes programjait a oldalon olvashatják. Látogassanak el a magyar erdıkbe szeptember 28-október 4 között, az Erdık Hetén! Forrás: Országos Erdészeti Egyesület IGAZI SIKERTÖRTÉNET AZ IDEI OMÉK Igazi sikertörténetnek nevezte a vásárnap záruló, 950 kiállítót és több tízezer látogatót vonzó, öt napig tartó Országos Mezıgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítást és Vásárt (OMÉK) a földmővelésügyi miniszter a vásár hivatalos záró rendezvényén, Budapesten. Fazekas Sándor hangsúlyozta: a magyar mezıgazdaságnak és élelmiszeriparnak elsısorban a magyar vásárlók számára kell termelnie, fontos azonban, hogy a kemény paci versenyben az agrár- és élelmiszeripari termékek minden piacon jól értékesíthetık legyenek. Mindez pedig csak úgy lehetséges, ha a termelık szem elıtt tartják a vásárlói igényeket tette hozzá. 6

7 Az OMÉK-en a tájegységek, régiók bemutatkozása azért volt fontos, mert a helyi ízeket, termékeket egyre inkább keresik, igénylik mondta a miniszter, jelezve: így a korszellemnek megfelelıen már igen jelentıs piaca van a helyben készült jó minıségő kézmőves élelmiszereknek, például pálinkáknak, boroknak, sajtoknak, biotermékeknek. Faragó Péter, az OMÉK-et szervezı Magyar Turizmus (MT) Zrt. vezérigazgatója azt emelte ki: a turizmus számára az agrárium stabil, egyedi és mással nem pótolható alapot biztosít, az agrárium számára pedig a turizmus új piacokat és kitörési pontot nyújt. Ez mindkét ágazat számára fontos, mert szorosan kapcsolódnak egymáshoz és jelentıs szerepet töltenek be a nemzetgazdaságban; mindkét szektor profitál a másik eredményeibıl. Lipcsey György, az MT Zrt. agrármarketing vezérigazgató-helyettese elmondta: a kiállítás szervezıi arra számítanak, hogy az OMÉK vasárnapi zárásáig a látogatók száma eléri a 85 ezret; a vásárt 426 iskolás csoport látogatta meg. A kiállítók száma 950 volt, továbbá több mint 30 szakmai rendezvényt, és több száz látogatói programot rendeztek a szervezık. Az értékelések után különbözı elismeréseket adtak át. Az OMÉK közönségdíját az élelmiszerkereskedelemmel foglalkozó Bagya Farkas Kft., valamint Szabó Karola szalmafonó kapta. Az OMÉK miniszteri nagydíját az Igazi Csíki Sör készítıje, a Lixid Project elnevezéső cég nyerte. Miniszteri különdíjat kaptak az Oroszhegyi szilvapálinka készítıi, Péter Pál és Ambrus Levente. Ezután osztották ki a Magyarország legszebb konyhakertjéért járó díjakat. Az idén 54-en kapták meg az elismerést, a díjakat a földmővelésügyi miniszter és Kovács Szilvia, Karcag alpolgármestere adta át. A legszebb konyhakert program Karcagról indult 2012-ben, és már 2013-ban országos mozgalommá nıtte ki magát. A fehérborok országkóstolójáról Horkay András, az Országos Borszakértıi Bizottság elnöke elmondta: a 2013-ban indult program Magyarország legnagyobb bormustrája. Az idén 550 fehérbort küldtek be a borászok, emellett a további megmérettetésen több mint 350 tétel vörösborról is véleményt mondanak majd a bírálók. Így összesen több mint 900 tétel bort kóstoltak meg a borbírák a program keretében. Forrás: MTI 7

8 ERİSÖDİ VIDÉKI KÖZÖSSÉGEK Negyedik alkalommal rendezett országos találkozót a Herman Ottó Intézet az Integrált Közösségi és Szolgáltató Terek (IKSZT) szakemberei, a címbirtokos szervezetek képviselıi számára szeptember 25-én Budapesten. A mintegy kétszáz település IKSZT-it képviselı résztvevıket Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter és V. Németh Zsolt, a Földmővelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelıs államtitkára köszöntötte a konferencián. A Herman Ottó Intézet, mint az IKSZT-program lebonyolításáért felelıs szakmai szervezet minden évben országos találkozót szervez, amely alkalmat ad a kapcsolatteremtésre, együttmőködések kialakítására, a mőködés során szerzett tapasztalatok megosztására. A rendezvényen ezúttal is a program megvalósításában aktív szerepet vállaló kormányzati és civil szakmai szervezetek ismertették a legfontosabb információkat. Seszták Miklós kiemelte, hogy a világ zajától elzárt magyar vidéki települések struktúrájában a szolgáltató terek kiemelten fontosak, a közösségeket erısítik, az együttgondolkodás, együtt alkotás színterei, amelyek alapvetı üzenete a vidéken élı fiatalok felé, hogy a szülıföldjükön, településükön van helyük és tennivalójuk. A nemzeti fejlesztési miniszter gondolatait Antoine de Saint-Exupéry idézetével zárta: Miután reggel gondosan rendbe szedte magát az ember gondosan rendbe kell szednie a bolygóját is. Rávilágított arra, hogy az IKSZT feladata is ez, hogy helyi szinten tegye rendbe a bolygóját. A szakmai konferencián V. Németh Zsolt elmondta, hogy a vidékfejlesztési támogatások segítségével az elmúlt négy esztendıben több mint négyszáz vidéki település gazdagodott közösségi szolgáltató térrel, tevékenységükbe a legszélesebb funkciókat, feladatköröket vonták be a 21. század igényeinek megfelelıen. Az államtitkár hangsúlyozta: egy egészséges, életerıs település keresi és meg is találja azokat a feladatokat, amelyeket elláthat. Napjainkban ide tartozik a nemzeti, helyi értékek győjtése, rendszerezése, emellett az emberek figyelme egyre erısebben irányul a környezetvédelem felé. Hozzátette: a Herman Ottó Intézet bábáskodásával a szolgáltató terek közösségei is jelentısen hozzájárulhatnak a természet, a környezet védelméhez. A helyi közösségek szerepét a 2014 és 2020 közötti Vidékfejlesztési Programban Mezei Dávid, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelıs helyettes államtitkára részletezte, majd az ifjúságpolitikai irányokat Schanda Tamás János ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelıs helyettes államtitkár mutatta be, emellett a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal aktualitásait Gyuricza Csaba, az intézmény elnöke részletezte. A szakmai konferencián hangsúlyos szerepet kapott, hogy a résztvevık ne csak információkkal, hanem módszerekkel is gazdagodjanak, így formabontóan, úttörı kezdeményezésként a közigazgatásban itthon még kevésbé ismert Open Space módszert alkalmazták, amely az egyik leghatékonyabb és legeredményesebb eszköz arra, hogy nagy létszámú csoportok problémákat vitassanak meg és cselekvési javaslatokat tegyenek. A párbeszéd-orientált módszer jól kihasználta a résztvevık sokféleségét, akik több mint tíz témából válogathattak, amelyek fókuszában a fiatalság, a környezetügy és természetvédelem állt. Forrás: Herman Ottó Intézet 8

9 9