2-3. témakör Közép-Ázsia országai, valamint a kaukázusi országok és Törökország előadás diái + kiegészítés (elsősorban Törökországgal) A világ természet- és társadalomföldrajza II. (TGBE0506) elmélet 2018-2019. tanév
Közép-Ázsia országainak fontosabb jellemzői 2017-ben Ország Terület (km 2 ) Népességszám (fő) Népsűrűség (fő/km 2 ) Főváros Kazahsztán 2 724 900 18 557 000 6,8 Asztana Kirgizisztán 199 950 5 789 000 29,0 Biskek Tádzsikisztán 143 100 8 469 000 59,2 Dusanbe Türkmenisztán 488 100 5 352 000 11,0 Asgabat Üzbegisztán 447 400 29 749 000 66,5 Taskent Közép-Ázsia összesen 4 003 450 67 916 000 17,0 A Kaukázus országainak fontosabb jellemzői 2017-ben Ország Terület (km 2 ) Forrás: CIA, The World Factbook Népességszám (fő) Népsűrűség (fő/km 2 ) Főváros Azerbajdzsán 86 600 9 961 000 115,0 Baki Grúzia 69 700 4 926 000 70,7 Tbiliszi Örményország 29 743 3 045 000 102,4 Jereván Kaukázus összesen 186 043 17 932 000 96,4 Törökország 783 600 80 845 000 103,1 Ankara
Forrás: CIA, The World Factbook Közép-Ázsia országainak demográfiai jellemzői 2017-ben Ország Népességnövekedés (ezrelék) 15 év alattiak aránya (%) 65 év felettiek aránya (%) A Kaukázus országainak demográfiai jellemzői 2017-ben Születéskor várható élettartam (év) Kazahsztán +10,4 25,9 7,7 71,1 Kirgizisztán +10,5 30,3 5,3 70,9 Tádzsikisztán +16,2 32,3 3,3 68,1 Türkmenisztán +11,2 25,8 4,7 70,4 Üzbegisztán +9,3 23,9 5,3 74,0 Magyarország -2,5 14,7 19,1 76,1 Ország Népességnövekedés (ezrelék) 15 év alattiak aránya (%) 65 év felettiek aránya (%) Születéskor várható élettartam (év) Azerbajdzsán +8,7 23,0 6,6 72,8 Grúzia -0,2 18,1 16,0 76,4 Örményország -2,1 18,9 11,3 74,9 Törökország +5,2 24,7 7,5 75,0
Demográfiai folyamatok A népességszám változása a posztszovjet térségben 1989 és 2018 között, % Forrás: https://brilliantmaps.com/former-soviet-union-population/
Demográfiai folyamatok Kazahsztán átalakuló etnikai viszonyai; 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% egyéb ukrán német orosz kazah 10% 0% 1950 2009
Demográfiai folyamatok Népességszám-változás: Jellemzően dinamikus, de mérséklődő népességnövekedés; Kaukázusi keresztény országokban inkább népességcsökkenés; Etnikai-vallási sajátságok örökölt problémák: Jelentős orosz kisebbség jelenléte; Növekvő létszámarányú államalkotó nemzetek; Megörökölt etnikai konfliktusok; Az iszlám előretörése demográfiai szempontból egyértelműen;
Térség-specifikus gazdasági nehézségek Közép-Ázsia országainak gazdasági jellemzői 2017-ben Ország GDP/fő (PPP) A Kaukázus országainak gazdasági jellemzői 2017-ben Forrás: CIA, The World Factbook Import (mrd USD) Export (mrd USD) Export/GDP (%) Kazahsztán 26 300 31,9 49,3 30,7 Kirgizisztán 3 700 4,3 1,8 24,7 Tádzsikisztán 3 200 2,7 0,8 10,3 Türkmenisztán 18 100 4,8 7,4 19,5 Üzbegisztán 6 900 11,4 11,4 23,8 Magyarország 29 500 93,3 98,7 64,8 Ország GDP/fő (PPP) Import (mrd USD) Export (mrd USD) Export/GDP (%) Azerbajdzsán 17 500 8,7 15,7 38,6 Grúzia 10 700 7,8 3,5 23,3 Örményország 9 500 3,4 2,2 19,3 Törökország 26 900 196,8 157,3 18,5
Térség-specifikus gazdasági nehézségek Közép-Ázsia országainak gazdasági szerkezete Ország GDP MEGOSZLÁSA FOGLALKOZTATOTTAK A Kaukázus országainak gazdasági szerkezete Forrás: CIA, The World Factbook MG IPAR SZOLG. MG IPAR SZOLG. Kazahsztán 4,8 34,4 60,8 18,1 20,4 61,6 Kirgizisztán 14,3 32,5 53,2 48,0 12,5 39,5 Tádzsikisztán 28,6 25,5 45,9 43,0 10,6 46,4 Türkmenisztán 7,5 44,9 47,7 48,2 14,0 37,8 Üzbegisztán 18,5 34,4 47,0 25,9 13,2 60,9 Magyarország 4,4 30,9 64,7 4,9 30,3 64,5 Ország GDP MEGOSZLÁSA FOGLALKOZTATOTTAK MG IPAR SZOLG. MG IPAR SZOLG. Azerbajdzsán 6,2 49,1 44,7 37,0 14,3 48,9 Grúzia 9,6 23,4 66,2 55,6 8,9 35,5 Örményország 17,7 27,8 54,5 36,3 17,0 46,7 Törökország 6,7 31,8 61,4 18,4 26,6 54,9
Kazahsztán exportjának alakulása 2016-ban http://atlas.cid.harvard.edu/
Türkmenisztán exportjának alakulása 2016-ban http://atlas.cid.harvard.edu/
Azerbajdzsán exportjának alakulása 2016-ban http://atlas.cid.harvard.edu/
Törökország exportjának alakulása 2016-ban http://atlas.cid.harvard.edu/
Közép-Ázsia mezőgazdasága: A szántóföldek, illetve rétek, legelők területe alapján vezető országok a Földön (2015) Ország Szántóföld (1000 ha) Ország Rét, legelő (1000 ha) 1. India 156 463 1.Kína 392 834 2. USA 152 263 2. Ausztrália 319 457 3. Oroszország 123 122 3. USA 251 000 4. Kína 119 000 4. Brazília 196 000 5. Brazília 80 017 5. Kazahsztán 187 465 6. Ausztrália 46 126 6. Szaúd-Arábia 170 000 7. Kanada 43 606 7. Mongólia 112 331 8. Argentína 39 200 8. Argentína 108 500 9. Nigéria 34 000 9. Oroszország 93 000 10. Ukrajna 32 541 10. Dél-afrikai Közt. 83 928 47. Magyarország 4 412 115. Magyarország 762 Föld összesen 1 425 214 Föld összesen 3 365 930 Forrás: World Bank 2018
Gyapot (2014) Gyapjú (2013) Búza (2016) Ország Mennyiség (Mt) Ország Mennyiség (Mt) Ország Mennyiség (t) India 6 188 000 Kína 6 178 318 USA 3 593 000 Pakisztán 2 374 481 Brazília 1 412 227 Üzbegisztán 1 106 700 Ausztrália 885 100 Törökország 846 000 Argentína 327 000 Görögország 308 000 Mexikó 302 000 Burkina Faso 265 500 Mali 232 748 Türkmenisztán 195 000 Mianmar 168 000 Elefántcsontpart 132 000 Tádzsikisztán 123 000 Egyiptom 113 000 Nigéria 105 000 Benin 102 600 Forrás: FAO Yearbook 2018 Kína 471 111 Ausztrália 360 520 Új-Zéland 165 000 Egyesült Királyság 68 000 Irán 61 500 Marokkó 56 000 Szudán 56 000 Oroszország 54 651 Törökország 51 180 India 46 500 Argentína 45 000 Pakisztán 43 600 Dél-afrikai Közt. 39 904 Türkmenisztán 38 000 Kazahsztán 37 638 Uruguay 36 000 Üzbegisztán 32 400 Indonézia 30 750 Algéria 27 000 Spanyolország 22 935 Kína 131 696 392 India 93 500 000 Oroszország 73 294 568 USA 62 859 050 Kanada 30 486 700 Franciaország 29 504 454 Ukrajna 26 098 830 Pakisztán 26 005 213 Németország 24 463 800 Ausztrália 22 274 514 Törökország 20 600 000 Argentína 18 557 532 Kazahsztán 14 985 379 Egyesült Királyság 14 383 000 Irán 11 097 605 Lengyelország 10 827 902 Egyiptom 9 000 000 Románia 8 431 131 Olaszország 8 037 872 Üzbegisztán 6 940 500
Térség-specifikus gazdasági nehézségek A poszt-szovjet térségek problémái: Egyoldalú és függő ágazati szerkezet hatalmas piacvesztés; Gazdasági elmaradottság nehezen oldható nehézségek (pl. mg.); Gazdasági és politikai függőség, köztes világpolitikai helyzet;
Térség-specifikus gazdasági nehézségek Közép-Ázsia országainak export-import partnerei Ország EXPORT IMPORT Kazahsztán Kína (13%); Oroszo. (11%) Oroszo. (31%); Kína (28%) Kirgizisztán Svájc (35%); Kazah. (16%) Kína (68%); Oroszo. (12%) Tádzsikisztán Kazah. (28%); Töröko. (20%) Kína (53%); Oroszo. (20%) Türkmenisztán Kína (71%); Töröko. (5%) Töröko. (26%); Oroszo. (12%) Üzbegisztán Svájc (29%); Kína (25%) Kína (22%); Oroszo. (22%) A Kaukázus országainak export-import partnerei Ország EXPORT IMPORT Azerbajdzsán Olaszo. (23%); Németo. (13%) Oroszo. (19%); Töröko. (16%) Grúzia Oroszo. (10%); Töröko. (9%) Töröko. (16%); Oroszo.-Kína (10%) Örményország Oroszo. (17%); Kína (13%) Oroszo. (36%); Németo. (7%) Törökország Németo. (10%); Nagy-Br. (7%) Kína-Németo. (12%); Oroszo. (7%) Forrás: http://atlas.cid.harvard.edu/
Térség-specifikus gazdasági nehézségek A poszt-szovjet térségek problémái: Egyoldalú és függő ágazati szerkezet hatalmas piacvesztés; Gazdasági elmaradottság nehezen oldható nehézségek (pl. mg.); Gazdasági és politikai függőség, köztes világpolitikai helyzet; Környezeti-ökológiai problémák.
A legnagyobb bizonyított kőszénkészletekkel rendelkező országok (2017) Bizonyított készletek Bizonyított készletek Ország (milliárd tonna) (az összes %-ában) 1. USA 250,9 24,2 2. Oroszország 160,4 15,5 3. Ausztrália 144,8 14,0 4. Kína 138,8 13,4 5. India 97,7 9,4 6. Németország 36,1 3,5 7. Ukrajna 34,4 3,3 8. Lengyelország 25,8 2,5 9. Kazahsztán 25,6 2,5 10. Indonézia 22,6 2,2 11. Törökország 11,4 1,1 12. Dél-afrikai Közt. 9,9 1,0 13. Új-Zéland 7,6 0,7 14. Szerbia 7,5 0,7 15. Brazília 6,6 0,6 Világ összesen 1 035,0 100,0 Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2018
A legnagyobb kőszén termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb bizonyított kőolajkészletekkel rendelkező országok (2017) Ország Bizonyított készletek (milliárd tonna) Bizonyított készletek (az összes %-ában) 1. Venezuela 47,3 17,9 2. Szaúd-Arábia 36,6 15,7 3. Kanada 27,2 10,0 4. Irán 21,6 9,3 5. Irak 20,1 8,8 6. Oroszország 14,5 6,3 7. Kuvait 14,0 6,0 8. Egyesült Arab Emírségek 13,0 5,8 9. Líbia 6,3 2,9 10. USA 6,0 2,9 11. Nigéria 5,1 2,2 12. Kazahsztán 3,9 1,8 13. Kína 3,5 1,5 14. Katar 2,6 1,5 15. Brazília 1,9 0,8 Világ összesen 239,3 100,0 Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2018
A legnagyobb kőolaj termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb bizonyított földgázkészletekkel rendelkező országok (2017) Ország Bizonyított készletek (1000 milliárd m 3 ) Bizonyított készletek (az összes %-ában) 1. Oroszország 35,0 18,1 2. Irán 33,2 17,2 3. Katar 24,9 12,9 4. Türkmenisztán 19,5 10,1 5. USA 8,7 4,5 6. Szaúd-Arábia 8,0 4,2 7. Venezuela 6,4 3,3 8. Egyesült Arab Emirátusok 5,9 3,1 9. Kína 5,5 2,8 10. Nigéria 5,2 2,7 11. Algéria 4,3 2,2 12. Ausztrália 3,6 1,9 13. Irak 3,5 1,8 14.Indonézia 2,9 1,5 15. Malajzia 2,7 1,4 Világ összesen 193,5 100,0 Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2018
A legnagyobb földgáz termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency
Gazdasági perspektívák Kazahsztán bányászati nagyhatalom szénhidrogének, kőszén, uránérc, krómérc, bauxit; Üzbegisztán Türkmenisztán: szénhidrogén-bányászat; A köztes-közvetítő szerep kiaknázása.
Törökország és a Kaukázus országainak társadalomföldrajzi jellemzői kiegészítés A térség etnikai és vallási viszonyai*: Törökországban a törökök aránya 70-75%, a legjelentősebb kisebbség a kurd népcsoport (mintegy 18-20%, 15 millió fő); - örmény genocídium az I. világháború alatt (1,5 millió halott); - a görög kisebbség lakosságcsere keretében távozott ; Azerbajdzsán: 90% azeri (70% síita és 30% szunnita muzulmán), örmények (Hegyi-Karabah), dagesztániak, grúzok, oroszok Örményország: 98% örmény, jezidik, oroszok, kurdok, görögök Grúzia: 84% grúz, azeriek (6,5%), örmények (5,7%), oroszok (1,5%), oszétok (Dél-Oszétia), abházok (Abházia), adzsárok (Adzsária) * zöld színnel a muszlimok, kék színnel sajátos vallási irányzat
Törökország és a Kaukázus országainak társadalomföldrajzi jellemzői kiegészítés Urbanizáció: Ország Városi lakosság (%) Vezető városok (2006) (népességszám, 1000 fő) Törökország 73 Isztambul (14000), Ankara (4700), Izmir (3000), Bursa (1900), Adana (1800), Gaziantep (1500), Konya (900), Antalya (700), Diyarbakir (650), Mersin (600), Kayseri (600), Eskisehir (520), Malatya (450), Erzurum (430), Sanliurfa (420), Samsun (370) Azerbajdzsán 55 Baki (2400), Gäncä (310), Sumqayit (270) Grúzia 54 Tbiliszi (1100), Kutaiszi (190), Rusztavi (120), Batumi (120) Örményország 63 Jereván (1100), Gyumri (150), Vanadzor (105) Forrás: Horváth G. Probáld F. Szabó P. 2008
Törökország és a Kaukázus országainak gazdasági jellemzői kiegészítés Törökország és a Kaukázus országainak mezőgazdasága: Törökország: Komoly kihívás a növekvő népesség élelmezése és az export biztosítása; A mezőgazdaságon belül domináns a növénytermesztés; Az éghajlati adottságokhoz idomuló termelési körzetek jöttek létre: a kontinentális Anatóliai-fennsíkon búza- (11.)* és árpatermesztés (8.); a csapadékos pontuszi-partvidéken kukorica, burgonya, dohány, rizs, citrusfélék, tea, mogyoró (a világtermelés ¾-e); a mediterrán éghajlatú partvidéken és Kelet-Trákiában napraforgó, olajfa, dohány, füge, mazsolaszőlő, gyapot és citrusfélék; Tekintélyes az állatállomány is; szarvasmarha-tenyésztés a Pontuszi-hegység és az Örmény-magasföld területén, Anatóliában főként juh- (8.) és kecsketartás jellemző. * Zárójelben a helyezés a világranglistán
Törökország és a Kaukázus országainak gazdasági jellemzői kiegészítés Törökország és a Kaukázus országainak mezőgazdasága: Azerbajdzsán: Öntözőrendszerek a sztyeppek művelése érdekében, a Kura- és Araksz-alföldön búza, árpa, kukorica, gyapot, dohány, dinnye; a Lenkoráni-alföldön szőlő, rizs, tea, gyümölcsök; alárendelt állattenyésztés; hegyvidéki transhumance pásztorkodás, kaszpi halászat; Örményország: Öntözőrendszerek, alacsonyabban szőlő, zöldség- és gyümölcstermesztés, magasabban búza és dohány, specializált állattartás, hegyvidéken juhtartás (gyapjú); Grúzia: a Rioni-síkságon citrusfélék, barack, teatermelés a Kuramedencében, alacsonyabb fennsíkokon burgonya, gabona, cukorrépa, napraforgó, dohány; Kahétia: bor; számottevő állatállomány.
Törökország és a Kaukázus országainak gazdasági jellemzői kiegészítés Törökország és a Kaukázus országainak ipara: Törökország; Sokféle ásványkincs krómérc, bórvegyületek termelése, bauxit (Toros), réz, ólom, cink (Pontuszi-partvidék), barnakőszén (Kütahya), kőolajtelepek (Batman) de kőolaj- és földgázimport (kőolajfinomító: Izmir, Mersin); Vízerőművek: Eufrátesz: Keban, Karakaya, Atatürk; egyéb folyók: Kizilirmak, Sakarya, Seyhan Adana; Nagy múltú kézműipar, vezető textil- és élelmiszeripar (Isztambul, Izmir, Izmit, Bursa, Adanai-alföld); dohányipar (Isztambul, Izmir, Samsun); vaskohászat (Karabük, Eregli); bauxitra települt timföldgyártás és alumíniumkohászat (Seydisehir); réz-, ólom- és cinkkohászat; járműgyártás (Eskisehir, Sivas, Adapazari); autógyártás (Isztambul, Bursa, Adana); hajógyártás (Isztambul, Izmir); katonai repülőgépgyártás (Kayseri); mezőgazdasági gépek (Ankara); hadiipar, szerszámgépgyártás (Kirikkale)
kiegészítés A vezető nyersvas-, acél- és alumíniumtermelő országok 2016-ban Ország Nyersvas (millió t) Ország Acél (millió t) Ország Alumínium (millió t) 1. Kína 698,2 1. Kína 807,6 1. Kína 31,87 2. Japán 80,2 2. Japán 104,8 2. Oroszország 3,56 3. India 63,7 3. India 95,5 3. Kanada 3,21 4. Oroszország 51,9 4. USA 78,5 4. India 2,72 5. Dél-Korea 46,3 5. Oroszország 70,5 5. Egyesült Arab Em. 2,50 6. Németország 27,3 6. Dél-Korea 68,6 6. Ausztrália 1,63 7. Brazília 26,0 7. Németország 42,1 7. Norvégia 1,22 8. Ukrajna 23,6 8. Törökország 33,2 8. Bahrein 0,97 9. USA 22,3 9. Brazília 31,3 9. Izland 0,86 10. Tajvan 14,9 10. Ukrajna 24,2 10. Szaúd-Arábia 0,84 10+1. Törökország 10,3 10+1. Olaszország 23,4 10+1. USA 0,82 Forrás: World Steel Organization. USGS Commodity Statistics and Information
Törökország és a Kaukázus országainak gazdasági jellemzői kiegészítés Törökország és a Kaukázus országainak ipara: Azerbajdzsán gazdaságának fő alapja és exportcikke a kőolajés földgáz (export 90%-a), ez a vegyipar és az energiagazdálkodás éltetője is. A 90-es években új lendület + kazah és türkmén olaj hajókon Baki olajfinomítóiba, emellett acél- és AL-ipar, gépgyártás, vegy- és textilipar; Grúzia kevés nyersanyag, mangánbányászat (Csiatura), faállomány, vízenergia (Rioni, Kura), elektrokohászat (Zesztafon), feketekőszén + import vasérc = kohászat (Rusztavi), élelmiszer-ipar tea-, bor-, szesz-, konzerv- és dohányipar, import nyersanyagra épülő vegyipar; Örményország különböző ércek (réz, molibdén, arany), kevés vízenergia, de van atomerőműve (Metzamor), fémipar hazai és import nyersanyagokra, villamosgép-gyártás, visszaszorult vegyipar, jelentős építőanyag-, könnyű- és élelmiszeripar, Jereván dominanciája (50-70%);
kiegészítés A legtöbb külföldi turistát fogadó és a nemzetközi turizmusból legtöbb bevételt szerző országok (2016), valamint a változás 2015-2016 között Külföldi turista Ország Millió fő Változás % 1. Franciaország 82,6-2,2 2. USA 75,6-2,4 3. Spanyolország 75,6 +10,3 4. Kína 59,3 +4,2 5. Olaszország 52,4 +3,2 6. Nagy-Britannia 35,8 +4,0 7. Németország 35,6 +1,7 8. Mexikó 35,0 +8,9 9. Thaiföld 32,6 +8,9 10. Törökország 25,4 (39,5) -35,7 Nemzetközi turizmusból származó bevétel Ország Milliárd USD Változás % 1. USA 205,9 +0,3 2. Spanyolország 60,3 +7,1 3. Thaiföld 49,9 +14,7 4. Kína 44,4 +5,3 5. Franciaország 42,5-5,1 6. Olaszország 40,2 +2,3 7. Nagy-Britannia 39,6-1,4 8. Németország 37,4 +1,7 9. Hong Kong (Kína) 32,9-9,0 10. Ausztrália 32,4 +13,5 Forrás: World Tourism Organization (UNWTO)
kiegészítés A külföldi turisták által leglátogatottabb 10 város 2011-ben és 2016-ban: A külföldi turisták által leglátogatottabb 10 város Város Ország Millió fő 1. Párizs Franciaország 15,6 2. London Egyesült Királyság 15,2 3. Antalya Törökország 10,5 4. New York USA 10,3 5. Szingapúr Szingapúr 9,2 6. Kuala Lumpur Malajzia 9,0 7. Hongkong Kína 8,7 8. Dubai Egyesült Arab Em. 8,1 9. Isztambul Törökország 8,1 10. Bangkok Thaiföld 7,2 A külföldi turisták által leglátogatottabb 10 város Város Ország Millió fő 1. Bangkok Thaiföld 20,2 2. London Egyesült Királyság 20,0 3. Párizs Franciaország 16,1 4. Dubai Egyesült Arab Em. 16,0 5. Szingapúr Szingapúr 13,5 6. Tokió Japán 12,5 7. Szöul Dél-Korea 12,5 8. New York USA 12,4 9. Kuala Lumpur Malajzia 12,1 10. Hongkong Kína 9,3 10+1. Isztambul Törökország 9,2 Forrás: World Tourism Organization (UNWTO) és a MasterCard alapján
Közép-Ázsia társadalomföldrajzi jellemzői kiegészítés Urbanizáció Közép-Ázsiában: Ország Városi lakosság (%) Vezető városok (népességszám, 1000 fő) Kazahsztán 53 1. Almati (1520); 2. Asztana (760); 3. Karaganda (450); 4. Csimkent (360); 5. Taraz (Dzsambul, 340); 6. Öszkemen (330); 7. Pavlodár (300); Kirgizisztán 35 1. Biskek (860); 2. Os (238); Tádzsikisztán 27 1. Dusanbe (820); Hudzsand (150); Türkmenisztán 49 1. Asgabat (750); 2. Türkmenabat (203); Üzbegisztán 36 1. Taskent (2250); 2. Namangán (380); 3. Szamarkand (360); 4. Andizsán (320); Forrás: Horváth G. - Probáld F. - Szabó P. 2008 alapján frissítve
Közép-Ázsia társadalomföldrajzi jellemzői kiegészítés Urbanizáció Közép-Ázsiában: Sivatagos alföldek, medencék, valamint a hegylábak találkozásánál alakultak ki a legfontosabb városok (vásárvonal, oázis-, hágókapuvárosok) pl. Üzbegisztánban Taskent, Szamarkand, Buhara, Hiva, Kokand. Hagyományosan az egyik legsűrűbben lakott terület a Fergánai-medence - Fergána, Kokand, Andizsán, Namangan a központjai; Kazahsztánban az egykori orosz erődítményekből alakult ki a városhálózat jelentős része; 1950-es években a szűzföld-program új városok (Akmola, Akmolinszk, Celinográd), új főváros Almati helyett Asztana.
Közép-Ázsia országainak gazdasági jellemzői kiegészítés Közép-Ázsia mezőgazdasága: Kazahsztán jelentős agroökológiai potenciállal rendelkezik; óriási szántó- és gyepterületek (aszály veszély!); azonban a függetlenedés után jelentős visszaesés (állami szubvenciók megszűnése, erózió, porviharok, öntözés visszaszorulása, szikesedés, az agráriumot sújtó elvándorlás miatt); továbbra is jellemző nagyüzemi mg, nagyüzemi búza (13.) és árpa (15.) termesztés; a Szir-darja mentén öntözés (gyapot, rizs); az oázistérségben dinnye, szőlő, mérsékelt övi gyümölcsök, zöldségek; szarvasmarha- és juhállomány fontos (gyapjú 14.), azonban a nomád állattartás visszaszorulóban.
Közép-Ázsia országainak gazdasági jellemzői kiegészítés Közép-Ázsia mezőgazdasága: Üzbegisztánban szinte kizárólag öntözéses növénytermesztés; 11%-a művelt terület, de súlyos környezeti károk az Aral-tónál; egyik vezető gyapottermelő és exportáló a világon (6.); rizs, búza, kukorica, szőlő, mérsékelt övi gyümölcsök, zöldségek; juh- (karakül), selyemhernyó- (Fergánai-med.) (3.), ló-, tevetenyésztés; Türkmenisztánban csak oázisgazdálkodás: gyapot (14.), rizs, szőlő, gyümölcsök, burgonya, juh- (gyapjú 13.) és kecsketartás (kétpúpú teve); Kirgizisztán: árpa, burgonya, szőlő, gyapot, gyümölcsök és zöldségek, kiemelkedő juh- és kecsketartás, szarvasmarha, lótenyésztés; Tádzsikisztán: gyapot (17.), zöldség, gyümölcs, búza, kukorica, burgonya, juh, kecske, szarvasmarha, jak a földek állami tulajdonban vannak.
Közép-Ázsia országainak gazdasági jellemzői kiegészítés Közép-Ázsia ipara: Kazahsztán bányászati nagyhatalom; szénhidrogének aránya az exportból 40-45% kőolaj (Atirau) Oroszországon át és Kínába, valamint hazai petrolkémiai ipar számára, a földgáz főként hazai piacra, valamint a türkmén gáz tranzitszállítása; szénbányászat Karaganda (vaskohászat), Ekibasztuz (erőmű); vízerőmű az Irtisen Öszkemennél (atomipar, színesfémkohászat); vasérc (Rudnij), krómérc (3. Aktöbe), bauxit (8. Kazah-hátságon, Pavlodarban működik timföldgyár), rézérc (Ulu-tau, Balhas-tó mentén, feldolgozás Dzsezkazganban és Balhasban), ólomérc, foszforit (Kara-tau hegység, feldolgozás Csimkentben, Dzsambulban); hatalmas uránérc készletek (1., világkészlet 15%-a, a kitermelés 39%-a); nukleáris kutatás Szemipalatyinszkban (Szemej) erős szennyezés.
Közép-Ázsia országainak gazdasági jellemzői kiegészítés Közép-Ázsia ipara: Üzbegisztán: meghatározó ásványkincse a földgáz (Buhara, Gazli), de urán (7. Zaravsán), arany (9.), színesércek, foszforit és kálisó is; 85%-ban földgázon alapuló villamos áramtermelés, de vannak vízerőművei is; domináns színesfémkohászat (Almalik), vegyipar (Szamarkand, Csircsik), gyapotfeldolgozás (Buhara, Fergána, Taskent), tej- és húsipar, mezőgazdaságot és könnyűipart kiszolgáló gépgyártás (Taskent). Türkmenisztán: óriási kőolaj- és földgázkészletek (jelentős export az EU felé; feldolgozás (Türkmenbasi), kapcsolódó gépgyártás), nátrium- és magnéziumsók (Kara-Bogaz-öböl, Türkmenabat), műtrágyagyártás, cementipar, textil- (szőnyegek!) (Asgabat), bőr- és élelmiszeripar (Mari).
Közép-Ázsia országainak gazdasági jellemzői kiegészítés Közép-Ázsia ipara: Kirgizisztán: sokféle ásványkincs, kiemelhető az arany (Isszik-kul mellett Kuntor); vízenergia 90% fölött (Toktogul, Biskek); agrártermékek és ércek feldolgozása (Biskek, Os); Tádzsikisztán: sok ásványkincs, de csak az antimon bányászata, feldolgozása jelentős (7.); vízenergia-termelés (Nurek Vahs) kapcsolódó színesfém- és timföld-kohósítás; mezőgazdasági termékek feldolgozása (Dusanbe), műtrágyagyártás, építőanyag-ipar, egyoldalú, fejletlen iparszerkezet.