A turizmus nemzetközi szervezetei. Az EU prioritási területei

Hasonló dokumentumok
Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest

a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban.

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO)

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

A Bizottság jelentése a makroregionális stratégiák hozzáadott értékéről

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Transznacionális programok

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

A NEMZETKÖZI MUNKAÜGYI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE. 1. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (International Labour Office)

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

A szelíd turizmus kritériumai

Strukturális Alapok

EURÓPA Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

A K ÁRPÁTIKUM KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY MUNK ÁI A K ÁRPÁT-MEDENCÉBEN

KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság

AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

Nemzeti Klaszter Konferencia

EURÓPAI PARLAMENT VÉLEMÉNYTERVEZETE

A Közép-Európai Év Külpolitikai és Külgazdasági Prioritásai

1. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (International Labour Office)

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

A tételek nappali és levelező tagozaton

A Turizmus jövője 2030-ig november 23. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége Éves Közgyűlése Somogyi Zoltán Executive Director UNWTO

EU NÉHÁNY SZAKPOLITIKAI TERÜLETE

Az EU regionális politikája

A nemzetközi turistaérkezések száma megközelítette az egymilliárdot 2016 első kilenc hónapjában

URBACT VÁROSTALÁLKOZÓ

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

Támogatási lehetőségek között a turisztikai piaci szereplőknek az Operatív Programokban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Megvitatandó napirendi pontok (II.)

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a as időszakban

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban között

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt április 13.


3.2. Ágazati Operatív Programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

10699/19 zv/af/kf 1 TREE.1

MÓDOSÍTÁSOK HU Egyesülve a sokféleségben HU 2009/2230(INI) Véleménytervezet Werner Kuhn (PE v01-00)

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

A JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI

Nem jogalkotási tevékenységek jegyzéke 14798/18

MELLÉKLET. a következőhöz:

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

A K+F+I forrásai között


várható fejlesztési területek

MTVSZ, Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOK ÉS TÁRSADALMI INNOVÁCIÓK

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Támogatási lehetőségek a turizmusban

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság

Döntés a Polgármesteri Konzultációs Fórum létrehozásáról

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

Közép-Dunántúli Régió

Élelmiszer-stratégia Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Natúrparkok és turizmus. Mártonné Máthé Kinga Aktív és kulturális turizmusért felelős igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA ELNÖKSÉGÉNEK 127. ÜLÉSE január 26.

hatályos:

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY

Turizmus társadalmigazdasági

ATTAC: A"rac&ve Urban Public Transport for Accessible Ci&es Vonzó közösségi közlekedés az elérhető városokért

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak között

A turizmus környezete és elemeinek. minősítése

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz:

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK

12545/16 mlh/kb 1 GIP 1B

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

5. A HARMADIK ÉV MŰKÖDÉSI TERVE

Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, június Fenntartható termelés és fogyasztás

SZERVEZETFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK BÁCS- KISKUN MEGYÉBEN AZ MTDMSZ TEREPGYAKORLATÁNAK TÜKRÉBEN

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja

EU közjog. dr. Szegedi László dr. Kozák Kornélia október 2.

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

OPERATÍV PROGRAMOK

A területi tervezés megújításának szempontjai a időszakra szóló kohéziós politika tükrében

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

Hosszantartó növekedés a nemzetközi turizmusban a kihívások ellenére

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)

Magyarország nemzetközi szerepvállalása

Átírás:

A turizmus nemzetközi szervezetei Az EU prioritási területei

Tartalom I. Nemzetközi turisztikai szervezetek II. Az ENSZ Turisztikai Világszervezete I. Céljai, feladatai, Szervezeti felépítése II. Road to Recovery III. EU turizmusa IV. Az EU turizmus stratégiájának prioritási területei

A turizmus szektor Gazdaság dinamikusan fejlődő húzóágazata Termék fogyasztása annak előállítási helyén Interszektorális jelleg kormányzati irányítás szükséges Nemzeti irányítás mellett nemzetközi szervezetek a turizmus területén

Nemzetközi Turisztikai Egyezmények kiemelt területei A kétirányú turizmus fejlesztése A nemzeti turisztikai hivatalok munkájának segítése Kölcsönös beruházások segítése két nemzet között Kutatási eredmények, statisztikák, információk közzétételének támogatása Turisták biztonsága A nemzetközi turizmushoz kapcsolódó politikai együttműködések Rendszeres turisztikai konzultáció biztosítása A turisztikai oktatásból és képzésből származó előnyök felismerése

Nemzetközi szervezetek Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC): magánvállalkozások befektetéseit támogatva elősegítse a gazdasági növekedést Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IRDB): kormányzat számára támogatást nyújt a strukturális szerkezet javításához és az infrastruktúra fejlesztéséhez ENSZ szerveztek: a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO), a Egészségügyi Világszervezet (WHO), az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO). A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)

Utazási és Turisztikai Világtanács Alapítás: 1991 (WTTC) Központja: London, Egyesült Királyság Magánszektor (tagjai: szállodaláncok, légitársaságok, vasúttársaságok, hitelkártyacégek, autókölcsönzők és utazásszervezők képviselői) Célja: felhívni a világ kormányainak figyelmét az ágazat fontosságára, elősegítse a turizmus piacának terjeszkedését Az idegenforgalmi szektor lobbycsoportja Terrorizmus elleni harc Küldetése: utazás szabadsága, politikák a

A Turisztikai Világszervezet Az ENSZ kormányközi szervezete Története: 1924/5: Hivatalos Turista Propaganda Szervezetek Nemzetközi Szövetsége (14 európai ország), cél: a turisztikai propagandával kapcsolatos információcsere megszervezése a propagandaanyagok exportja/importja a vámkedvezmények (vámmentesség) elérésére a nemzetközi turistaáramlást akadályozó formalitások enyhítése II. vh. után: Hivatalos Turista Szervezetek Nemzetközi Szövetségeként (IUOTO): nemkormányzati szervezet, melyet magán-és közszférabeli szervezetek alkottak

IUOTO kormányközi szervezetté alakítása Turisztikai Világszervezet, 1974-ben ratifikálták Világszinten foglalkozik a turizmussal kapcsolatos ügyekkel, együttműködik az ENSZ többi szervezetével 2005-ben UN előtag Központ: Madrid, Spanyolország Tagjai: teljes jogú tag (tagországok) 7 társult tag 400 kültag (UNWTO Business Council, UNWTO Destination Council)

UNWTO feladatai segíteni a tagországokat, a turisztikai desztinációkat és a turisztikai vállalkozásokat, hogy maximalizálják a turizmus pozitív gazdasági, társadalmi és kulturális hatásait Statisztikák, elemzések és előrejelzések az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) végrehajtó szervezete, közreműködik a turisztikai tervezésben, tanácsadás a turizmuspolitikák és gyakorlatok összhangjához az oktatás és képzés támogatása felhívni a figyelmet a turisták kapcsolatára a fizikai/természeti és társadalmi környezettel, fenntartható fejlődés definiálása

Az UNWTO szervezeti felépítése Az UNWTO testületei: Közgyűlés Végrehajtó Tanács Titkárság A szervezet munkája regionális és szakbizottságokban Legmagasabb fórum a Közgyűlés (2 évente) Az ülések között a Végrehajtó Tanács dönt (24 tag régiók szerint, EU 8 tag)

A Közgyűlés A Szervezet legfőbb szerve A Közgyűlés kétévente tartja rendes ülésszakát, Teljes jogú és társult tagok max. 5-5 küldöttel Feladatai: o a közgyűlés elnökének és alelnökének megválasztása o a Tanács tagjainak megválasztása o a Főtitkár kinevezése o a Szervezet pénzügyi politikájának ellenőrzése, a költségvetés megvizsgálása és jóváhagyása o technikai és regionális szerveknek létrehozása, amelyekre szükség van o A kormányokkal és nemzetközi szervezetekkel,

A Végrehajtó Tanács A Tanács teljes jogú tagokból tevődik össze (az igazságos és egyenlő földrajzi eloszlás biztosítása) Tagjainak megbízatása négy évre szól Legalább évente kétszer ülésezik. Feladatai: javaslatok előterjesztése a Közgyűlésnek jelentések és ajánlások előterjesztése a Közgyűlésnek a Szervezet pénzügyi elszámolásaira és költségvetési előirányzataira vonatkozólag A Közgyűlés ülésszakai közötti időszakokban a Tanács hozza meg a szükségessé váló adminisztratív és technikai döntéseket

A Titkárság A Főtitkár, valamint a Szervezet működtetéséhez szükséges személyzet alkotja A Főtitkárt a Tanács ajánlására a Közgyűlés választja kétharmados többségével, négy esztendős időszakra. A Főtitkár beszámolással tartozik a Közgyűlésnek és a Tanácsnak. Végrehajtó szerv Jelentési kötelezettség a Szervezet tevékenységéről, pénzügyi elszámolásairól és az általános munkaprogramtervezetről, valamint a költségvetési előirányzatáról. Feladatuk teljesítése során a Főtitkár és a személyzet nem kér és nem fogad el utasítást semmiféle, a Szervezeten kívül álló semmilyen kormánytól vagy más hatóságtól.

Roadmap to Recovery T20 Miniszteri Találkozó A turizmus jelentősége válságból való kilábalás és a zöldebb, fenntarthatóbb gazdaság (Green Economy) kialakítása során a munkahelyteremtés a köz-és magánszféra együttműködése, partnerségi viszonya az innováció szerepe a turizmusban a regionális és interregionális együttműködések az adócsökkentés jelentősége a turisztikai promóciók jelentőségének, számának növelése válasz a klímaváltozásra az infrastuktúra fejlesztése a zöld turizmus népszerűsítése

Európai Turisztikai Bizottság (ETC) Székhely Brüsszel 38 tagország nemzeti turisztikai szervezete (NTOs) Célja: vonzó, pozitív kép kialakítása Európáról Európa mint turisztikai desztináció promóciója a tengerentúli küldőpiacokon Segíteni a nemzeti turisztikai szervezeteket a tapasztalatcserében Információnyújtás minőségének fejlesztése a turisztikai partnerek és a fogyasztók számára

EU turizmusa/helyünk a világban

Turizmus bevételei egyenlőtlenül oszlanak el!!!!

Ma Európa a legfontosabb turizmusgeneráló régió és egyben a legfontosabb desztináció is!!!!!

Turisztikai nagyrégiók A világ legnagyobb turizmusgeneráló régiói Forrás: ROSEMARY B. 1995. pp. 180.

A WTO által kialakított turisztikai nagyrégiók Forrás: ROSEMARY B. 1995. pp. 184.

A világ centrum-periférián alapuló turisztikai nagyrégiói Forrás: ROSEMARY B. 1995. pp. 184.

WTO adatai alapján 2013, 2016 legkedveltebb turistacélpontjai

Beutazások szubrégiók szerint

10 legjelentősebb desztináció 1. Notre-Dame, Párizs, Franciaország (évi 12 millió látogató) 2. Kínai nagy fal, Kína (évi 9 millió látogató) 3. Sydney Operaház, Sydney, Ausztrália (7,4 millió látogató évente) 4. Eiffel-torony, Párizs, Franciaország (6,7 millió látogató évente) 5. Lincoln Memorial, Washington D.C., USA (évi 6 millió látogató)

10 legjelentősebb desztináció 6. Colosseum, Róma, Olaszország (5,11 millió látogató évente) 7. Szabadság-szobor, New York, USA (évi 4,24 millió látogató) 8. Alhambra, Granada, Spanyolország (évi több mint 3 millió látogató) 9. Gízai Piramisok, Kairó, Egyiptom (évi 3 millió látogató) 10. Taj Mahal, Agra, India (évi 2,5 millió látogató)

Az Európai Unió turizmusfejlesztési stratégiája fejleszteni az európai turisztikai szolgáltatások minőségét, termékfejlesztés és a piaci igényeket figyelembe vevő oktatás-képzés az Eu-s turisztikai termékek iránti kereslet növelése az utasok biztonságának és védelmének növelése turisztikai vállalkozási környezet fejlesztése a turisztikai tevékenység diverzifikálásának ösztönzése az ágazat versenyképességének és jövedelmezőségének növelésén keresztül ösztönözni a turizmus fenntartható módon

http://www.europarl.europa.eu/regdat a/etudes/idan/2015/568343/eprs_i DA(2015)568343_EN.pdf

EUROPE, THE WORLD S No 1 TOURIST DESTINATION Európa, a világ első számú turisztikai célpontja az európai turizmus új politikai kerete (2010) Kihívások az Európai turizmus számára: Keresletcsökkenés, okai: gazdasági válság, vulkánkitörés Demográfiai trendek: elöregedő társadalom, fogyatékkal élő turisták Klímaváltozás; biodiverzitás, kulturális örökségek veszélyeztetése a tömegturizmus által Információs és kommunikációs (IT) technológiák fejlődése Turisztikai vállalkozás KKV finanszírozási problémák Szezonalitás

A stratégia 4 prioritási területe 1. Az európai idegenforgalmi ágazat versenyképességének javítása 2. Fenntartható, felelős és a minőségre összpontosító idegenforgalom fejlesztésének támogatása 3. A fenntartható és vonzó turisztikai célpontok együtteseként ismert Európa-kép megszilárdítása 4. Az európai turizmus uniós szakpolitikákba és pénzügyi eszközökbe történő integrálásának elősegítése

1. Az európai idegenforgalmi ágazat versenyképességének javítása Európai turisztikai kínálat diverzifikálása, kulturális turizmus Európa kulturális fővárosa Európai Örökség címke, Európai Örökség Napja, Európai Unió Kulturális Örökség Díja Innováció növelése Az idegenforgalmi idény megnyújtása (fiatalok, idősek, fogyatékkal élők főszezonon kívül) A turizmussal kapcsolatos társadalmigazdasági ismeretek fejlesztése 8kutatási tevékenység összehangolása)

2. Fenntartható, felelős és a minőségre összpontosító idegenforgalom fejlesztésének támogatása Tiszta környezeti menedzsment kialakítása Hitelesített környezetvédelmi vezetési rendszer (EMAS) Kiemelt Európai Úticélok (EDEN) fenntartható irányítási mutatók Minőségi turizmus címke létrehozása charta elfogadása, amelyben rögzítik a fenntartható és felelős idegenforgalom kritériumait

3. A fenntartható és vonzó turisztikai célpontok együtteseként ismert Európa-kép megszilárdítása Európa-márkanév létrehozása a visiteurope.com Megerősített együttműködés a nemzeti szervezetekkel és az európai idegenforgalmi ágazattal

4. Az európai turizmus uniós szakpolitikákba és pénzügyi eszközökbe történő integrálásának elősegítése Idegenforgalom szoros kapcsolata más politikákkal A turizmust érintő politikák integrációja és koordinációja Közlekedési politika Versenypolitika Belső piac Adózás Fogyasztóvédelem Környezetvédelem Foglalkoztatás és oktatás Kulturális, vallási és vidékfejlesztési politika

Az európai turizmus minőségi alapelveiről 2014, Európai Bizottság, tanácsi ajánlási javaslat Cél: a turisztikai szolgáltatások minőségének emelése és a fogyasztói bizalom erősítése a turisztikai minőségtanúsító rendszerek európai védjegyének létrehozása, amely a turisztikai termékek terén a fogyasztók bizalmának és biztonságának növelésére, valamint olyan idegenforgalmi szakemberek jutalmazására szolgál, akik következetes és hozzáértő módon törekszenek az idegenforgalmi szolgáltatások minőségének javítására és az ügyfelek elégedettségére. AZ EURÓPAI TURIZMUS MINŐSÉGI ALAPELVEI: A munkavállalók képzésének biztosítása

A Bizottság által az idegenforgalom területén indított legfőbb kezdeményezések és célkitűzések EDEN CALYPSO Szeniorturizmus Fenntartható turizmus Idegenforgalom és hozzáférhetőség mindenki számára Kulturális turizmus Európai Kulturális Útvonalak EuroVelo kerékpárút-hálózat