A könyvet az Oktatási Hivatal KHF/1066-19/2009. határozati számon 2014.08.31-ig tankönyvvé nyilvánította. Sorozatszerkesztô: Kuknyó János Szerzõk: Fazekas Rózsa Juhász Ernõ Reszler Gábor Sallai József Kiadói lektorok: Minya Károly Velkey Ferenc OH-lektorok: Fazekas Csaba Marczinkó István Zarubaly Attila Technikai szerkesztôk: PC-School Kft. Bandula Mária, Kuknyó Zoltán A borítón és a könyvben lévô egyes képek a Jósa András Múzeum tulajdonát képezik. A képeket válogatták, az ábrákat készítették a szerzôk és a technikai szerkesztôk. ISBN: 978-963-87230-8-6 Kiadó és forgalmazó: School Kiadó Bt., 4400 Nyíregyháza, Korányi F. u. 197. Telefon/fax: 42/431-288, 20/9761-957 Felelõs kiadó: Kuknyó János E-mail: info@schoolkiado.hu, Honlap: www.schoolkiado.hu Kiadói kód: SC-0020. Elsô kiadás School Kiadó Nyíregyháza, 2009 Szerzôk: Fazekas Rózsa, Juhász Ernõ, Reszler Gábor, Sallai József, 2009 Terjedelem: 156 A/4-es oldal, 20,87 ív, súlya: 420 g. A tankönyv a 17/2004. (V. 20.) OM-rendelet alapján készült. Készült: a Color Pack Nyomdaipari Zrt. (ISO 9002) nyomdájában, 4400 Nyíregyháza, Westsik Vilmos u. 4., Telefon: 42/433-844, Felelõs vezetõ: Zsukk László
TARTALOM Bevezetés 9 A történelem és társadalomismeret sajátosságai (Sallai József) 9 Velünk élõ történelem 10 Történelem az idõ sodrában 12 Történelem és a természeti környezet 14 Kis haza a nagy hazában 16 Régi korok öröksége (Olvasás a táblázatokból) 18 Ismétlô feladatok 21 A magyar állam és polgárai 23 Magyarország a Habsburg Birodalomban (Fazekas Rózsa) 23 Magyarország a Habsburg Birodalomban 24 Mária Terézia reformjai 26 II. József uralkodása 28 Széchenyi István, a reformmozgalom elindítója 30 Kossuth Lajos a reformtábor élén 32 Az 1848-as forradalom és eredményei 35 Önvédelmi háború: 1848. szeptember 1849. augusztus 37 Ismétlô feladatok 41 Polgári Magyarország (Fazekas Rózsa) 43 Az 1867-es kiegyezés 44 Pártviszonyok a dualizmus korában 46 A dualizmus kori választási rendszer 48 Jogkiterjesztés és emancipáció 50 Ismétlô feladatok 52 Királyság kormányzóval (Reszler Gábor) 55 A monarchiától a király nélküli királyságig 56 Tekintélyelvûség, antiszemitizmus, revízió 58 A független Magyarország konszolidációja 61 Az 1929 1933-as világgazdasági válság magyarországi hatása 63 Magyarország a második világháború kezdetén 65 Magyarország második világháborús pokoljárása 67 Ismétlô feladatok 71 Diktatúra és népköztársaság (Reszler Gábor) 73 Kísérlet a többpárti demokráciára 74 Totális diktatúra Magyarországon 76 1956 forradalom és szabadságharc Magyarországon 78 A Kádár-rendszer konszolidációja 80 A Kádár-rendszer válsága 82 Békés rendszerváltás 84 Ismétlô feladatok 87 A Magyar Köztársaság, a magyar állam (Juhász Ernô) 89 Az állam 90 Az alkotmányosság alapelvei, a magyar alkotmány 91 A demokrácia 93 Pártok és érdekvédelmi szervezetek 95 Az országgyûlés, a köztársasági elnök 97 A végrehajtó hatalom szervei 99 A közigazgatás és az önkormányzatok 101 Az igazságszolgáltatás, az Állami Számvevõszék, a Magyar Nemzeti Bank 102 Ismétlô feladatok 105
Emberi és állampolgári jogok, kötelességek (Juhász Ernô) 107 Hogyan éljünk a családban? 108 Mit kezdjek a jogaimmal? 110 Szabadság a mindennapokban és a politikában 111 Szabadság a lélekben és a tudásban 113 Hátrányos helyzet 114 Vallások szimbólumok emberek 115 Ismétlô feladatok 119 A magyar társadalom 121 A társadalom története (18. század eleje 20. század vége) 121 (Fazekas Rózsa Reszler Gábor) Magyarország népessége a 18. században 122 A rendi társadalom: kiváltságosok és alattvalók 124 A polgárosodó társadalom 126 Az életmód változása a polgárosodó Magyarországon 128 A szabadidô eltöltése a dualizmus korában 130 A magyar társadalom a két világháború között 132 Társadalom a második világháború után 134 Az életmód változásai a 20. században 136 Újratermelôdô egyenlôtlenségek (Juhász Ernô) 139 Nôk, férfiak, öregek, fiatalok 140 Szegények, gazdagok 143 Tanulás és munka A fiatalok esélye A Te esélyed! 145 Ismétlô feladatok 147 Kislexikon 148 Tárgymutató 155
5 Elõszó Az ember nem önmagában, nem elszigetelten létezik, hanem élete a változó természeti és társadalmi környezetben teljesedik ki. A Történelem és társadalomismeret tantárgy ebbõl az összetettségében is egységes világunkból az emberi tevékenységgel és az emberi viszonyokkal ismertet meg. Tartalma nem holt teher, magunk mögött hagyott múlt, hanem személyiségünkbe épülô, magatartásunkat, szemléletünket fejlesztô örökség. A magyar és az egyetemes kultúra értékeinek a bemutatásával pedig erõsíti nemzettudatunkat, hazaszeretetünket és az Európához való tartozásunkat. Szolgálja továbbá az emberi jogok tiszteletét és más népek eredményeinek a megbecsülését. Külön is említésre méltó benne az állampolgári ismereteknek a hasznossága: az állampolgári jogok és kötelességek gyakorlására készít fel. Tantárgyunk ismeretanyagát mindezekért joggal tekintjük az általános mûveltség részének. Tudásunkat a világ és hazánk történelmérõl, társadalmáról ma már sok forrásból nyerhetjük. Könyvtárak, múzeumok gyûjteményei, a rádió, a film, a televízió, az internet, az utazás stb. egyaránt elérhetõ helyei az ismeretek bõvítésének. Az iskolai tanulásban azonban változatlanul õrzi különleges szerepét a tankönyv. Nagy elõnye ugyanis, hogy a meghatározott fejlesztési célok eléréséhez szükséges kiválogatott és rendszerezett ismereteket tartalmazza. Ezenkívül mindenki számára elérhetõ, azonos tartalmat, megjelenítést és hatást közvetít világos stílusban.
Pompeji a kitörés idején
Bevezetés 9 A történelem és társadalomismeret sajátosságai A múltat tiszteld a jelenben s tartsd a jövõnek. (Vörösmarty Mihály) Velünk élõ történelem Történelem az idõ sodrában Történelem és a természeti környezet Kis haza a nagy hazában Régi korok öröksége (Olvasás a táblázatokból) Ismétlô feladatok Pompeji ma Bevezetés Tantárgyunk legfontosabb sajátossága, hogy az emberrel, az emberi viszonyokkal foglalkozik. Az ember mint a társadalom része (társadalmi lény) és mint egyén, önálló személyiség jelenik meg benne. Tárgya a múlt- és a jelenismeret. A jelen múlttá válása önmagában is jellemzõ tulajdonságot hordoz: tartalma többé nem ismétlõdhet meg. A történelem eseményei, tényei ugyanis egyediek, egyszeriek, visszafordíthatatlanok. Emellett meghatározott idõhöz és térhez (helyhez) kötöttek. Következésképpen a tõlünk idõben és térben távoli múlt történéseit nem tudjuk közvetlenül, érzékszerveinkkel vizsgálni, hanem csak közvetve, a ránk hagyott maradványai, a történelmi források segítségével. Az így megalkotott történelmi kép azonban nem lehet azonos az egykori színes valósággal, de kifejezi annak a lényegét. A történelem jellegzetességeibõl adódik a múlt forrásaiból feltárható történelmi tények LEX. szerepének a fontossága és feldolgozása. Ezek a tények megtalálhatók a tankönyvben is, de elõnyös, ha a tanulás a tankönyv és az osztályterem mellett a könyvtárra, valamint más ismerethordozókra (televízió, rádió, internet, sajtó stb.) is kiterjed. A jelenismereti témák tárgyalása pedig kifejezetten igényli a saját környezetben önállóan vagy csoportban gyûjthetõ társadalmi, közéleti tapasztalatokat és azok megvitatását. A felsorolt tantárgyi sajátosságok a tananyag egészében és a célok, feladatok megválasztásában egyaránt érvényesülnek. Közülük néhányat azonban ebben a fejezetben önállóan is összefoglalunk.
10 Velünk élõ történelem A történelem forrásai Születési anyakönyvi kivonat A megélt valóság eseményei, az emberek fontos élményei nem merülnek feledésbe. Számon tartja az emlékezet, beszélnek róluk, akár évtizedekre is átörökítik azokat. Ha az újszülöttet anyakönyvezik, fényképet, mozgóképet készítenek róla, rögzítik a hangját, feljegyzik a súlyát, a magasságát, a kapott védõoltásokat, elteszik elsõ ruháit stb. Élete során aztán ezeket a személyérõl szóló elsõ dokumentumokat újabb és újabb, pecsétekkel hitelesített okiratok egészítik ki. A közösségek, népek ugyanígy nyomot hagynak testükrõl, életükrõl, gazdasági, szellemi tevékenységükrõl, származásukról, együttélési szabályaikról, kiemelkedõ személyiségeikrõl tudatosan vagy önkéntelenül. Azokat a múltból hátrahagyott maradványokat, amelyek hozzásegítenek a letûnt korok megismeréséhez, történelmi forrásoknak nevezzük. Számuk a jelenhez közeledve egyre változatosabb és tömegesebb lesz. A forrásokat három csoportba sorolhatjuk: tárgyi emlékek, íratlan szellemi hagyományok és írott források. Gyûjtsd össze, hogy milyen igazolványokkal rendelkezhet valaki 20 éves koráig! Kossuth-bankó Tárgyi emlékek A rakamazi hajkorongpár Hogyan maradtak ránk a múlt emlékei? Különösen az emberiség hajnalának a jellegzetes forrástípusa, mert az õskorból más emlékek nem maradtak ránk. A legrégebbiek csontból, kõbõl, agyagból készültek, esetleg növényi eredetûek, amelyeket aztán a fémek és más anyagok felhasználása követett. A különbözõ szerszámok, használati eszközök, rajzok, dísztárgyak, fegyverek, szobrok, építmények (házak, várak, templomok), pénzek stb. máig hatnak a szépségükkel. De a tárgyak emellett a készítõ és használó emberrõl, szellemi, termelési színvonaláról, életmódjáról is vallanak. A régészeti leletek természetesen némák, értelmezésük ezért más eszközök hiányában eltérõ lehet. Egy õskori sípnak például megcsodálhatjuk a szépségét, meghatározhatjuk az anyagát, méretét, korát, de nem árulja el a készítõjét, használatának a pontos célját és módját. Egyaránt lehetett a varázslás vagy a jeladás eszköze is. A mindenkori magyarázatok ezért nem nélkülözhetik a régészek, mûvészettörténészek és a néprajzosok szakismeretét. Tudnunk kell, hogy minden földben rejlõ régészeti emlék az állam tulajdona. Rátalálásuk esetén bejelentési kötelezettséggel tartozunk!
11 Avar kori emékek az M3-as nyomvonalán Szabolcs megyében A szabolcsi földvár Íratlan szellemi hagyományok Honnan ismerhetjük meg az õskor emberét? Hogyan kelti új életre Arany János a csodaszarvasmondát a Rege a csodaszarvasrõl címû versében? Nevezz meg lakóhelyeden ma is élõ szokásokat! Keress mai példákat a szóbeli (vagy telefonos) ügyintézésre! Valamely közösség vagy nép tudatában élõ vagy egykor élt szellemi emlékek, a mondák LEX., a népmesék LEX., szokások LEX., hagyományok LEX. stb. tartoznak ebbe a forráscsoportba. Nem mindenben megbízhatóak, de hordoznak valóságelemeket. A régi késõbb írásba is foglalt beszédes mondák ma már magyarázatot igényelnek, de egykor igen fontos szerepük volt. Elsõsorban a nép összetartó, azonosságtudatát kifejezõ erejükkel hatottak. Gondoljunk az Árpád-ház és a magyarság eredetmondáira (Emese álma és a csodaszarvasmonda). Írott források Vizsolyi (Károli) biblia Forrás: www.vizsoly.hu Miért az írott források a múlt megismerésének a legváltozatosabb eszközei? Milyen anyagokra írtak a történelem folyamán? Miért különbözhet két szemtanú tudósítása (szóban vagy írásban)? Miért készülhetnek hamis iratok? Ez a forrástípus a nyelvi közlés rögzítésére szolgáló írás mintegy öt évezredes fejlõdése során vált a valóság legváltozatosabb és legteljesebb kifejezõjévé. A mindennapi élet igénye hozta létre a különbözõ szolgáltatások, adásvételek, ajándékozások, szabályok, törvények, kimutatások stb. nyilvántartására. De az írásbeliséggel jöttek létre azok a történelmi elbeszélések, feljegyzések is mint a krónikák LEX., évkönyvek LEX., legendák LEX., emlékiratok LEX., önéletírások LEX., amelyek az utókor számára való tudatos átörökítés szándékával készültek. Korunknak pedig a sajtótermékek lettek a legtömegesebb írott forrásai. A történelmi források felbecsülhetetlen értéket jelentenek a számunkra. Megõrzésük céljából alapították a múzeumokat, levéltárakat és a könyvtárakat. Ezek a közgyûjtemények azonban nemcsak forrásõrzõ helyek, hanem tudományos intézmények is, amelyek kiállításokkal, forráskiadványok és történelmi szakmunkák megjelentetésével a múlt örökségének a megismertetését is szolgálják. A feldolgozás azonban komoly szaktudást igényel. Számolni kell ugyanis a források hiányával, megsemmisülésével, rejtõzésével, de még a hamisításával is.
12 Történelem az idõ sodrában Maja naptár Azték naptár Tájékozódás az idôben A történelem egyik meghatározó sajátossága, hogy eseményei elválaszhatatlanok az idõtõl. A történések ugyanis bizonyos ideig tartanak, és van sorrendjük, sõt ritmusuk is. Minden az idõben létezik, jelenik meg és múlik el. Az egyszerre vagy egymás után történteket az idõ egyesíti egyirányú, elõre haladó, visszafordíthatatlan, összefüggõ, jelképes folyammá. Nélküle nem lenne értelme az elõtte, utána, egy idõben kifejezéseknek vagy a múltjelen-jövõ, a haladás, fejlõdés fogalmaknak. Nem tudnánk okokat, következményeket és hatásokat sem vizsgálni. Márpedig az ember értelmezõ lény, nem csupán a puszta tényekre LEX. kíváncsi, hanem azoknak az említettek szerinti magyarázatára is. Látható tehát, hogy a történelmi idõben való tájékozottság nem egyenlõ az évszámok vagy a minél több évszám tudásával. Éppen ezért csak az általános mûveltséghez tartozó, következésképpen a meghatározó eseményeket (pl. 895, 1000) vagy a korszakhatárokat (pl. 476, 1492) jelölõ évszámokat kell az emlékezetünkben megõrizni, a többit tájékozódásra, feladatmegoldásra használjuk. Milyen ismétlõdõ természeti jelenségek adták az idõ mértékegységeit? Milyen idõmérõ eszközöket használtak az emberek napjainkig? Idômérô eszközök Az idõszámítás A történelmi idõben való téjékozódás igénye hozta létre az idõmérés és az idõszámítás tudományát, a kronológiát. Neve a görög kronosz idõ szóból ered.
13 Az idõszalag Tudnunk kell, hogy minden idõszámításhoz két tényezõ szükséges: egy kezdõpont és a mértékegységekként használható idõszakaszok (nap, hét, hónap, év, évtized, nemzedék LEX., évszázad, évezred, korok) megválasztása. A mi keresztény idõszámításunk kezdõpontja Jézus Krisztus születése. Történelmileg örökölt sajátossága továbbá, hogy nem egy matematikailag indokolt nulladik évbõl, hanem az elsõ évbõl indul ki, mivel e kezdõpont 6. századi kijelölésekor még nem ismerték a nulla fogalmát. A Krisztus utáni (Kr. u.) vagy idõszámításunk szerinti (i. sz.) 1 tehát az elsõ évtized és egyszersmind az elsõ évszázad, évezred kezdete. Krisztus előtt Krisztus után 100...10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10...100 évtized évtized Kr. e. 10. 01. 01. Kr. e. 1. 12. 31. Kr. u. 1. 01. 01. Kr. u. 10. 12. 31. évszázad évszázad Kr. e. 100. 01. 01. Kr. e. 1. 12. 31. Kr. u. 1. 01. 01. Kr. u. 100. 12. 31. Mi a különbség a) a számegyenes és az idõvonal között? b) a 18. sz. 10-es évei és a 18. sz. 2. évtizede között? Miért helytelen 1848-as évekrõl beszélni? Mikor kezdõdött a 21. század? Milyen jelentõs eseményhez kapcsolták idõszámításuk kezdõpontját az ókori görögök, a rómaiak és az arabok? Nézz utána a lexikonban, interneten, hogy milyen ismertebb idõszámítási rendszerek alakultak ki a történelem folyamán! A történelem korszakolása Az emberiség történelmét a társadalom szerkezetére és gazdaságikulturális színvonalára jellemzõ tényezõk alapján korokra oszthatjuk. A korokat elválasztó határok azonban csak viszonylagosak, hiszen az emberiség nem azonos fejlõdési utat járt be, és kultúrái sem hasonlíthatók össze mindig. Az ismert korokat ezért hagyományosan egy-egy meghatározó esemény idõpontjával különítjük el egymástól: õskor (az ember megjelenésétõl kb. Kr. e. 3000-ig, az írás kialakulásáig), ókor (kb. Kr. e. 3000-tõl 476-ig), középkor (476 1492), újkor (1492 1914), legújabb kor (1914-tõl). Mi alapján osztjuk fel az ôskort kisebb szakaszokra?
14 Történelem és a természeti környezet A tiszalöki duzzasztógát Homérosz korabeli hajó Tájékozódás a történelmi térben A történelem folyamatai az idõ és a tér együttesében mennek végbe. A térbeliség a történelmi események területi elhelyezkedését, egymásmellettiségét, kiterjedését, irányát, területi kapcsolatait jelenti. Ezek mellett felöleli még a természeti környezet sajátosságait, változásait és azoknak a történelmi folyamatokra gyakorolt hatását. Az ember ugyanis az õt körülölelõ természeti környezetnek is része. Ez azt jelenti, hogy a táj és élõvilága nem csupán díszletként veszi õt körül, hanem állandó kölcsönhatásban, kapcsolatban is vannak egymással. Korai elõdeink jó ideig kifejezetten a természet által meghatározottan éltek. A számukra legkedvezõbb létfeltételeket kínáló helyeken telepedtek meg. Elkerülték a zord vagy az egészségre ártalmas területeket (pl. a malária LEX. veszélyét rejtõ mocsarakat). A kedvezõtlenre fordult körülményekre pedig gyakran az elvándorlással, alkalmasabb föld keresésével válaszoltak. Valóságos kincset jelentett számukra a víz, a kovakõ, a só. A nyitott tér a népvándorlásnak, a zárt a megtelepedésnek kedvezett. A síkság a mezõgazdaság, az ásványkincs az ipar, a kikötõ a kereskedelem fejlõdésére hatott elõnyösen. Az erdõk, hegyek akadályt jelentettek mindenféle népmozgás útjában, míg a síkságok nagy csaták színhelyei voltak (pl. Lipcse, Waterloo a napóleoni háborúk idején). Miért a nagy folyóvölgyekben alakultak ki az ókori keleti civilizációk? Milyen természeti feltételek segítették az ókori görögök hajóskereskedõ néppé válását? Keress olyan településeket, amelyek (mint pl. Hódmezõvásárhely) nevükben õrzik az egykori környezet adottságait! Az embert és környezetét egyesítõ kapocs a technikai és a tudományos haladással párhuzamosan ugyan lazult, de megmaradt. A természeti, éghajlati adottságok máig különbözõ életformát alakítanak ki. Valamely település számára befolyásoló tényezõ lehet a központi fekvése vagy a széleken (periférián) való elhelyezkedése. A tengeri viharok, Tél és Tér tábornok pedig nemcsak a múltban döntött el csatákat, hanem ma is számolni kell velük. Annak is tanúi vagyunk, hogy a víz oázist, az olaj paradicsomi gazdagságot varázsol a sivatagba. Miért elõnyös a történelmi és a földrajzi térképek együttes használata a történelem tanulásában? Vitassátok meg! Az erdõ hasznát régen és korunkban. Hogyan változott az arany felhasználása az õskortól az ûrkorszakig? Mit jelent a környezettudatos szemlélet?
15 A Kárpát-medence domborzati térképe A térkép A térkép a térben való tájékozódást szolgálja, és egyben fontos ismeretforrás is. Funkciója mint láttuk a helymeghatározás és a történelmi események vizsgálatának, magyarázatának a segítése. Síkban, kicsinyítve ábrázolja a földfelszínt, de nem képi, hanem fogalmi eszközökkel: színekkel, jelekkel, névrajzával, valamint a kicsinyítés mértékének a megjelölésével stb. A tapasztalati vagy a fényképtõl eltérõen tehát a mindenkori valóságnak csak a legfontosabb jellemzõit tünteti fel. Bécs Miskolc Budapest Debrecen Állapítsd meg az atlaszon Budapest helyzetét a Kárpátmedencében és Európában! Becsüld meg a Budapest Belgrád távolságot légvonalban, majd ellenõrizd méréssel az eredményt a térképen! Szeged Belgrád 0 100 km Tudnunk kell, hogy ismereteinkkel és a térképhasználattal nem a mai, hanem a múlt természeti viszonyait és hatását kell elképzelni. Ha ezt elmulasztjuk, vagy csak a Hol található? kérdésre válaszolunk, hiába vágyunk a történelem megértésére. Beszéljétek meg, hogy milyen információkat közvetít a két térábrázolás! Értelmezzétek Radnóti Miklós sorát: Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj! Miért tûnt nagyobbnak, kiterjedtebbnek a világ a középkori emberek szemében?
16 Kis haza a nagy hazában A kanyargó Tisza és a Bodrog találkozása Tokajnál Gyûjtsetek dalokat a Tiszáról! Szülôhelyünk, lakóhelyünk A földi térben van egy életközeli hely, amelyhez a szeretet és az érzelem szálaival, valamint a személyes sorsunkkal is kötôdünk. Ez a szülô- és lakóhelyünk. Az iránta megnyilvánuló vonzódásunkat jól tükrözi, hogy nem csupán odavalónak tartjuk magunkat, hanem azonosulunk is vele: a természeti és történelmi értékeivel, hagyománykincsével, utcáival, templomával, iskolájával, az elôdök sírjával, mindenekelôtt pedig az ott élô földiekkel és a közös élményekkel. Olyan bizalmas viszony ez, amelynek bensôséges és a tudatosságot sem nélkülözô tartalmát az egész létezésünket meghatározó anya, anyaföld és anyanyelv szavaink világítják meg a legtisztábban. Szülôhelyünkön kaptuk az életet és a biztonságos, meleg otthont. Itt ringatott nyelvben és lélekben magyarrá bölcsônk. Itt találkoztunk a színes valósággal, az elsô sikereinkkel és az együttmûködés, barátság ízével. Benne érezzük otthon magunkat a világban, és küzdhetünk erônk szerint a legnemesbekért. Méltó tehát a hûségünkre, tettekben megnyilvánuló támogatásunkra. Gólyafészek Szabolcs község Áprád-kori temploma A lakóhelytôl a hazáig Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,/ nekem szülôhazám itt e lángoktól ölelt/ kis ország, messze ringó gyermekkorom világa./ Belôle nôttem én, mint fatörzsbôl gyönge ága/ s remélem, testem is majd e földbe süpped el. Radnóti Miklós: Nem tudhatom (részlet) A pozitív élmények sorával gazdagító szûkebb haza nem valamiféle zárt terület. Ellenkezôleg: vonzásában is kitekintésre ösztönöz. Érdeklôdést ébreszt az iránt, hogy milyen lehet a távolabbi világ, milyennek látnak bennünket mások? A szülôi ház és a lakóhely tájélménye tehát túlterjed a kistérség határain, és az édes hazává, majd az egység és sokszínûség harmóniáját megteremtô Európahazává, továbbá a népek hazájává tágul. Közös lelki háló fogja így egybe a világ magyarságát, miközben saját értékeinket a világörökség kincseihez illesztjük és viszont. A haza fogalmának legfontosabb tartalmi jegyeit találjuk meg Radnóti Miklós és Márai Sándor írásának egy-egy részletében.
17 A haza nemcsak föld és hegy, halott hôsök, anyanyelv, ôseink csontjai a temetôkben, kenyér és táj, nem. A haza te vagy, szôröstül-bôröstül, testi és lelki mivoltodban; ô szült, ô temet el, ôt éled és fejezed ki, mind a nyomorult, nagyszerû, lángoló és unalmas pillanatokban, melyek összessége életed alkotja. S életed a haza életének egy pillanata is. Márai Sándor: Füves könyv (részlet) A képek és az idézetek segítségével vitassátok meg! Mi tartozik a haza fogalmába? Mit jelent az ismert sláger sora: Szívet cseréljen, aki hazát cserél? Móricz Zsigmond emlékháza Tiszacsécsén A szatmárcsekei temetô Szatmárcsekén található a világon egyedülállónak mondott református temetô. Csónakos fejfái egy-egy emberi arcot formáznak. A temetô közepén található Kölcsey síremléke is. Lakóhelyismeret A helyi kultúrával az általános mûveltséghez és az állampolgári jogaink tudatos gyakorlásához vezetô utat kövezhetjük. Birtokába azonban sem örökségként, sem ajándékként nem juthatunk. Minden nemzedéknek tanulással kell azt elsajátítania: tapasztalati úton, könyvekbôl, televízióból, szakmai és napilapokból stb. Tehetjük ezt önállóan, párosan vagy csoportmunkával. A következôkben olyan feladatok megoldását ajánljuk, amelyekkel eredményesen megalapozható vagy bôvíthetô a lakóhely ismerete és a hozzá kapcsolódó lelki viszony. Visszaemlékezések alapján készítsd el családfátokat! Miért jó lakóhelyeden élni? Készíts helyszíni tudósítást lakóhelyednek egy emlékezetes eseményérôl (pl. falunap, ünnepség, az önkormányzat ülése stb.)! Készíts térképvázlatot településed utcahálózatáról! Készíts idôrendi táblázatot lakóhelyed utolsó öt (vagy több) évének legfontosabb eseményeirôl! A Révai és a Magyar Nagylexikon segítségével készíts oszlopdiagramot vagy grafikont településed lakosságának változásáról! Ismertesd településed valamelyik intézményét (pl. iskola, mûvelôdési ház, templom stb.)! Készíts ismertetést lakóhelyed valamelyik jeles személyiségérôl (életrajz, fontosabb tettei, hatása, elismerése stb.)! Gyûjtsd össze településed határ- és dûlôneveit!
56 Károlyi Mihály a Népköztársaság (elsõ magyar köztársaság) miniszterelnöke, majd köztársasági elnöke (1918 1919) A monarchiától a király nélküli királyságig A világháború elvesztése Az antanttal vívott háborút az Osztrák Magyar Monarchia elvesztette, és a háborús vereség megpecsételte a dualista állam sorsát. A 19 20. század fordulóján felhalmozódott társadalmi feszültségek drámai erôvel törtek a felszínre. A történelmi Magyarország területén élô nemzetiségek elszakadásra és új államok kialakítására törekedtek. A paraszti társadalom a földkérdés megoldását tekintette a legfontosabbnak. A városokban élôk az élelem és a fûtôanyag hiányától szenvedtek. A frontról hazatérôk, a hátországban nyomorgók új vezetést akartak. 1918. október 31-én Károlyi Mihály lett a miniszterelnök. A független Magyar Népköztársaság LEX. kikiáltása, a polgári szabadságjogok kiterjesztése kezdetben növelte a kormány népszerûségét. A földkérdés radikális megoldása elmaradt. Az elszakadni kívánó nemzetiségekkel sem tudott a kormány megegyezni. A Károlyi-kormány külpolitikájához nem tudta megnyerni az antant támogatását. A kormánypolitikával szemben szélsôséges jobb- és baloldali pártok, szervezetek jöttek létre (MOVE LEX., KMP LEX.). Az antant 1919 tavaszán újabb magyarlakta területek kiürítését követelte (Vyx-jegyzék LEX.). A politikai válság megoldásának polgári demokratikus kísérlete megbukott. Károlyi Mihály immár államfôként a tömegek támogatását élvezô szociáldemokrata kormányt nevezett ki. Kimentem az erkélyre. A szemben levô ház ablakaiban tolongtak az emberek. Az utcán mindenki táncolt örömében. Teherautók robogtak el a ház elôtt, integetô, éljenzô, daloló katonákkal megrakva valamenynyi. Orosz foglyok és magyar katonák egymás karjaiba borultak. Mindenütt csak egy hangot hallani:»éljen a forradalom! Éljen Károlyi Mihály!«A kövezet teleszórva ôszirózsákkal, és mindenkinek a kezében, a gomblyukában is az ôszirózsa! Béke! Béke! Béke! (Károlyi Mihályné: Együtt a forradalomban) Melyik eseményrôl van szó? Milyen hangulatot idéz fel a részlet? Mi lett a forradalom jelképe? Fegyverszüneti (demarkációs) vonalak (1918. 11. 1919. 03. Népköztársaság és proletárdiktatúra A mérsékelt baloldal csak a kommunistákkal összefogva merte vállalni a kormányzást. Ez a Tanácsköztársaság, a proletárdiktatúra LEX. kikiáltásához vezetett. Duna Száva Fiume Zágráb H o r v á t csehek Nyitra Pozsony Győr Nagykanizsa - S z l a v ó n o r F e l Komárom Budapest Pécs s z á g B O S Z N I A v i Antant demarkációs vonalak: 1918. X. 21. 1918. XI. 13. 1918. XII. 23. Bartha és Hodža megállapodásában rögzített demarkációs 1918. XII. 06. vonal d é k S Z E R B I A Kárpátalja Kassa Miskolc Nyíregyháza Tisza Szatmárnémeti Debrecen Dráva Duna Eszék Szeged Eperjes szerbek Nagyvárad Arad Gyulafehérvár Maros Belgrád E Kolozsvár r d é l y Brassó R O M Á N I A A román csapatok által tartott vonal Antant csapatok hadműveletei A Vyx-jegyzékben (1919. III. 20.) kijelölt semleges terület románok
57 Horthy Miklós, a Magyar Királyság kormányzója (1920 1944) Horthy kitûnõen megfelelt a kormányzó reprezentációs feladatainak. Magatartása, tiszteletet parancsoló viselkedése, nyilvános szereplései - összevetve olyan kortársaival, mint Mussolini és Hitler - vitathatatlanul tekintélyt biztosítottak számára. Kormányzóként kizárólag tengerészegyenruháját viselte, ami kiáltóan különböztette meg például kormányának tagjaitól, akiket a csoportfotók díszmagyarban örökítettek meg. Megjelenésébõl, megnyilatkozásaiból méltóság és biztonság áradt, aminek nem maradt el a hatása a trianoni trauma által megviselt lakosságra. (L. Nagy Zsuzsa történész Horthy Miklósról) Az új hatalom bolsevik mintát követve ipari üzemeket államosított, mezôgazdasági szövetkezeteket szervezett. Radikális politikájukkal a kommunisták elveszítették a társadalom támogatását. A Vörös Hadsereg kezdetben sikereket ért el a Felvidék keleti és középsô részén. A kommunista vezetôk a Tanácsköztársaság antant általi elismerésében reménykedtek, ezért Clemenceau LEX. (klemanszó), francia miniszterelnök táviratára kiürítették a visszafoglalt észak-magyarországi területeket. De az antant nem váltotta be ígéretét, a románok nem ürítették ki az elfoglalt Tiszántúlt. A proletárdiktatúra elbukott, Magyarország kiszolgáltatott helyzetbe került. A román csapatok megszállták az ország jelentôs részét és Budapestet. Az ellenforradalom gyôzelme Az I. világháború utáni forradalmak ellen a régi vezetõ réteg Bécsben és Szegeden szervezkedett. A szegedi nemzeti, keresztény, konzervatív ellenforradalmi kormány hadügyminisztere, Horthy Miklós LEX. új haderõt szervezett. A Nemzeti Hadsereg elõször a Dunántúlon lépett fel a polgári demokrácia és a proletárdiktatúra hívei ellen. A vörösterror után a lakosság megismerhette a fehérterror borzalmait. Az antant olyan kormányt akart, amelyik képes fellépni a tiszti különítményekkel és a szélsôbaloldali erôkkel szemben. Az 1920 januárjában tartott parlamenti választást kis fölénnyel a Kisgazdapárt nyerte a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP) elôtt. Magyarország államformája királyság maradt. Az államfôi tisztség ideiglenes betöltésére a magyar hagyományokkal összhangban felújították a kormányzói méltóságot. Az országgyûlés Horthy Miklóst választotta kormányzóvá. Az ellenforradalmi kormányra kényszerített trianoni békediktátum LEX. megszüntette a történelmi Magyarország egységét. Az ország korábbi területének kétharmadát elcsatolták, a magyarság harmada új államok fennhatósága alá kényszerült. A trianoni békét egyetlen hazai politikai erô sem fogadta el, azonnal megfogalmazódott felülvizsgálatának, revíziójának LEX. igénye. Ez a szándék külpolitikailag a vesztes államok, így Németország mellett jelölte ki Magyarország helyét. Gyûjts adatokat megyéd és szûkebb lakóhelyed elsõ világháborús veszteségeirõl! Milyen közigazgatási változásokat okozott lakóhelyeden, megyédben a trianoni békediktátum? Ausztriához 2 4 ezer km 300 ezer fő lakosság Csehszlovákiához 2 63 ezer km 3,5 millió fő lakosság 93 ezer km2 7, 6 millió fő lakosság 2 102 ezer km 5,2 millió fő lakosság 2 Romániához Gyûjtsd ki azokat a tulajdonságokat, amelyek Horthy Miklós kormányzói tekintélyét erõsítették! Horvátország 21 ezer km 1,5 millió fő lakosság Jugoszláviához A történelmi Magyarország és a trianoni határok 2