EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 20.11.2017 C(2017) 7841 final Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Ostrom u. 23 25. 1015 Budapest Magyarország Címzett: Karas Mónika elnök Fax: +36 1 457 7171 Tárgy: A Bizottság határozata a HU/2017/2021. sz. ügyben: Helyhez kötött helyi hozzáférés nagykereskedelmi biztosítása Magyarországon HU/2017/2022. sz. ügy: Központi hozzáférés helyhez kötött nagykereskedelmi biztosítása tömegpiaci termékekhez Magyarországon Észrevételek a 2002/21/EK irányelv 7. cikkének (3) bekezdésével összhangban 1. AZ ELJÁRÁS 2017. október 20-án a Bizottság nyilvántartásba vette a magyar nemzeti szabályozó hatóság, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) bejelentését 1, amelynek tárgya a Magyarországon i. a helyhez kötött helyi hozzáférés nagykereskedelmi biztosítása piacának, valamint ii. a tömegpiaci termékekhez való központi hozzáférés helyhez kötött nagykereskedelmi biztosítása piacának 2 felülvizsgálatáról szóló javaslat. 1 2 A 2009/140/EK irányelvvel (HL L 337., 2009.12.18., 37. o.) és az 544/2009/EK rendelettel (HL L 167., 2009.6.29., 12. o.) módosított, az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( Keretirányelv ) (HL L 108. 2002.4.24., 33. o.) 7. cikke értelmében. Az említett piacok az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján előzetes szabályozás alá vonható érintett elektronikus hírközlési ágazatbeli termék- és szolgáltatáspiacokról szóló, 2014. október 9-i 2014/710/EU bizottsági ajánlás (HL L 295., 2014.10.11., 79. o., a továbbiakban: az érintett piacokról szóló ajánlás) szerinti 3.a és 3.b számú piacnak felelnek meg. Commission européenne/europese Commissie, 1049 Bruxelles/Brussel, BELGIQUE/BELGIË - Tel. +32 22991111
A nemzeti konzultáció 3 2017. augusztus 31-től szeptember 20-ig tartott. A Bizottság 2017. október 31-én tájékoztatási kérelmet 4 küldött az NMHH-nak, amelyre a válasz 2017. november 6-án érkezett meg. November 8-án a Bizottság küldött egy második tájékoztatási kérelmet, amelyre a válasz ugyanazon a napon megérkezett. A keretirányelv 7. cikkének (3) bekezdése értelmében a nemzeti szabályozó hatóságok, az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) és a Bizottság a bejelentett intézkedéstervezettel kapcsolatban észrevételeket tehetnek az érintett nemzeti szabályozó hatóság felé. 2. AZ INTÉZKEDÉSTERVEZET BEMUTATÁSA 2.1. Háttér-információk A helyhez kötött helyi hozzáférés nagykereskedelmi biztosításának piacát és a tömegpiaci termékekhez való központi hozzáférés helyhez kötött nagykereskedelmi biztosítását Magyarországon korábban bejelentették, és Bizottság a HU/2011/1190-1191 5 sz. ügyek keretében értékelte azokat. Az NMHH a réz- és optikaiszál-alapú hozzáférést a helyi hozzáférési piac (akkoriban a fizikai infrastruktúrához való nagykereskedelmi hozzáférés piaca) alá vonta, de kizárta onnan a vezetékes hozzáférést. Ezzel ellentétben a központi hozzáférés nagykereskedelmi piaca (akkoriban nagykereskedelmi szélessávú hozzáférés) magában foglalta a vezetékes szélessávú hozzáférést 6. Ami a piacok területi kiterjedését illeti, az NMHH három különálló földrajzi piacot azonosított, amelyek mindegyike megfelel a helyi inkumbens hálózatüzemeltetők (Magyar Telekom, Invitel és UPC) szolgáltatási területének. Az NMHH kijelölte a három helyi inkumbens hálózatüzemeltetőt, amelyek szolgáltatási területükön jelentős piaci erővel rendelkeznek, és mindegyik szolgáltató számára előírta a piaci erőfölényt ellensúlyozó korrekciós intézkedések teljes körének alkalmazását 7. A Bizottság észrevételeket fogalmazott meg a következők újragondolásának szükségességével kapcsolatban: i. az alépítményekhez való hozzáférés feltételessége, valamint a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók kötelezése arra, hogy optikai hurok átengedése mellett az alépítményekhez való hozzáférést is biztosítsák, ii. a kiegészítő felhordóhálózati szolgáltatások előírása az érintett piacon kívüli területek vonatkozásában, valamint annak további indokolása, hogy miért ez a megoldás volt a legmegfelelőbb, legarányosabb és leghatékonyabb mód a verseny hiányának korrekciójára, iii. az egyenlő elbánásra vonatkozó kötelezettség hatálya, valamint a végfelhasználók számára biztosított új kiskereskedelmi szolgáltatásokhoz 3 4 5 6 7 A keretirányelv 6. cikkének megfelelően. A keretirányelv 5. cikkének (2) bekezdése alapján. C(2011)2473. A vezetékes hozzáférés piacra való bevonását nagyrészt az indokolta, hogy vezetékes nagykereskedelmi szélessávú hozzáférés tekintetében kínálat alakult ki. Idetartozik többek között az átláthatóságra, az egyenlő elbánásra, a számviteli szétválasztásra, a hozzáférésre és összekapcsolásra, a költségalapú árképzésre és az árszabályozásra vonatkozó kötelezettség. 2
szükséges, az újgenerációs hálózatokon (NGA) alapuló szélessávú hozzáférés tekintetében a javasolt 30 nap helyett legalább hat hónapos bevezetési időszak biztosítása. 2.2. A piac meghatározása Helyhez kötött helyi hozzáférés nagykereskedelmi biztosításának piaca Az NMHH javasolja a DSL-technológián, optikaiszál-hálózaton 8, valamint az előző piacelemzéssel ellentétben a kábelhálózaton (HFC optikai-koaxiális vegyes hálózat) 9 alapuló hozzáférési szolgáltatások bevonását az érintett piacba. Az érintett piacokhoz tartozó szolgáltatások különösen a következők: i. a réz érpáras hurkok és alhurkok részleges és teljes átengedése, ii. teljes hozzáférés a használaton kívüli réz érpáras hurkokhoz és alhurkokhoz (a hozzáférési infrastruktúra minden eleméhez, a végződtetési szegmens kivételével), iii. fényvezető szál átengedése és hozzáférés a sötétszálhoz az FTTH pont-pont hálózatok esetében, 10 iv. hozzáférés a végződtetési szegmenshez NGA-hálózatok 11 esetében (GPON FTTH-hálózatok és HFC-hálózatok esetében) 12 ; v. hozzáférés az NGA végződtetési szegmensek sötétszálához, vi. helyi L2 virtuális nagykereskedelmi hozzáférés (VULA) a GPON fényvezető szálas hálózatokon és réz érpáras hálózatokon 13. 8 9 10 11 12 13 Ez az optikai szálas hozzáférés minden típusát magában foglalja, vagyis az optikai szál az elosztószekrényig (FTTC), az optikai szál a háztartásig (FTTH) és az optikai szál az épületig (FTTB) megoldásokat. A HFC-hálózat a kábeltelevíziós hálózatokban használt hozzáférési hálózat, amely optikai szálként indul a fejállomástól és koaxiális kábelként végződik az előfizetői hozzáférési pontnál. Az NMHH elsősorban a kábelszolgáltatások által kiskereskedelmi szinten gyakorolt korlátozó hatás miatt mérlegeli a kábeltelevíziós szolgáltatásoknak az érintett nagykereskedelmi piacba történő bevonását. A helyhez kötött vezetéknélküli hálózatokon alapuló hozzáférés a 2011-es helyzethez hasonlóan nem része az érintett piacnak. Az NMHH szerint a kábelhálózathoz való fizikai hozzáférés a helyi központnál nem tekinthető a réz és az optikai hálózatokhoz való fizikai hozzáférés helyettesítőjének, mivel a rendelkezésre álló frekvenciák és a standard technikai megoldások hiánya miatt nem lehet azt megvalósítani. A végfelhasználó helyiségeit az első elosztási/koncentrációs ponttal összekötő NGA-hálózati szegmens (általában magában foglalja az épület függőleges kábelezését és lehetőség szerint az épületben vagy annak közelében található optikai elosztóhoz vezető vízszintes vezetékeket). Az NMHH szerint a HFC-hálózatok végződtetési szegmenséhez (az FTTB hálózatok végződtetési szegmense) való fizikai hozzáférés a réz- és optikai hálózatokhoz való fizikai hozzáférést helyettesíti, figyelembe véve a kábeltelevíziós szolgáltatások kiskereskedelmi szintű korlátozásait és lehetséges megvalósítását (a lakosság jelentős része rendelkezik kábelmodemen alapuló hozzáféréssel az internetszolgáltatásokhoz). Az NMHH rámutat arra, hogy az árak és a minőség kiskereskedelmi szinten megegyeznek, és még ha a HFC-hozzáférésre való áttérés némi kiegészítő beruházást jelent is a hozzáférést kérő számára, ez önmagában nem zárja ki a funkcionális helyettesítést. Az NMHH szerint a kábelhálózatokhoz kapcsolódó L2-WAP szolgáltatás nem tekinthető a réz- és optikai hálózatokhoz való fizikai hozzáférés helyettesítőjének, mivel a jelenlegi technológiai szabványosítási feltételek nem teszik lehetővé annak megvalósítását. 3
Ami a piacok földrajzi kiterjedését illeti, az NMHH hat különálló érintett földrajzi piacot jelölt meg (zárójelben a piacon lévő települések 14 száma és a területen működő inkumbens üzemeltető neve): 1.a számú piac (14 település Magyar Telekom); 1.b számú piac (27 település Magyar Telekom); 2.a számú piac (2532 település Invitel); 2.b számú piac (557 település Invitel); 3.a számú piac (6 település UPC) és 3.b számú piac (37 település UPC). Ez a hat piac átlapolódás nélkül lefedi Magyarország egész területét 15. Tömegpiaci termékekhez való központi hozzáférés helyhez kötött nagykereskedelmi biztosításának piaca Az elemzés előző fordulójához hasonlóan az érintett termékpiac magában foglalja a réz-, optikai és kábelhálózaton keresztül nyújtott helyi és nemzeti bitfolyamszolgáltatásokat 16. Ezen túlmenően az NMHH azt javasolja, hogy a termékpiacba vegyenek fel egy központi (regionális vagy nemzeti) L2 virtuális nagykereskedelmi hozzáférési terméket (a továbbiakban: L2 WAP) 17 is. 14 15 16 17 A települések Magyarország közigazgatási szempontból független városai és falvai. Budapest 23 közigazgatási körzetből áll; ebben az esetben a város méretéből és lakosságából adódóan az NMHH ezeket a körzeteket településnek tekintette. Az NMHH földrajzi elemzésének fő lépései: a) a három korábbi koncessziós terület (az 1., 2. és 3. számú piac, a Magyar Telekom, az Invitel és a UPC területe) természetes kiindulási egység volt (mivel a teljes nemzeti lefedettséget csak az adott koncessziós területek koncessziós jogosultjai biztosították). Az NMHH ezt követően minden egyes koncessziós terület esetében külön-külön megvizsgálta a versenyfeltételek közötti különbségeket, kisebb földrajzi egységekként figyelembe véve a településeket is. b) az NMHH azonosította azokat a szolgáltatókat, amelyek méretük és piaci részesedésük alapján mindhárom koncessziós területen jelentős versenynyomást tudtak gyakorolni (az ehhez kapcsolódó értékhatár 3%-os piaci részesedés volt). c) ezt követően az NMHH részletesen megvizsgálta azokat a településeket, ahol alternatív szolgáltatók voltak jelen, illetve azok piaci részesedésének szintjét. Az NMHH két kategóriát állított fel: Az 1. kategória olyan településeket foglal magában, ahol legalább két nagy alternatív szolgáltató van jelen, és azok piaci részesedése egyenként legalább 15%, együttes piaci részesedésük pedig legalább 50%. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a településen három nagy méretű szolgáltató rendelkezik saját infrastruktúrával és jelentős piaci részesedéssel. Az összes többi települést a 2. kategóriába sorolták. A települések egyes kategóriákon belüli további finomhangolása alapján az 1. kategóriába (1.a, 2.a és 3.a számú piac) és a 2. kategóriába (1.b, 2.b és 3.b számú piac) sorolt települések listáját minden egyes koncessziós területre vonatkozóan megállapították. d) ezt követően az NMHH megvizsgálta a piacra lépés korlátait, az árakat és a szolgáltatások nyújtását. Az információkérésre adott válaszában az NMHH kifejti, hogy a Magyar Telekomnak az egyetlen vezetékes bitfolyam-szolgáltatást nyújtó szolgáltatónak 2015-ben 623 országos aktív vezetékes bitfolyam-hozzáférése volt. Az NMHH a központi L2 WAP hozzáférési terméket réz- vagy optikaiszál-közötti hálózatokon nyújtott pont-multipont szolgáltatásként határozza meg. Főbb műszaki paraméterei, amelyek az NMHH érvelése szerint megfelelnek a BEREC közös álláspontjának az L2 WAP-ról, a következők: i. Ethernet-alapú hozzáférési szolgáltatás, ii. a szolgáltató elhelyezheti saját berendezését (CPE/modem/ONT) az előfizető helyiségeiben, és konfigurálhatja azokat, iii. a szolgáltató meghatározhatja a szolgáltatás letöltési és feltöltési sebességét, iv. a hosszabb átviteli távolság miatt a szolgáltatás minősége a nyújtott szolgáltatás tartalmától függően alacsonyabb lehet, mint a nagykereskedelmi helyi hozzáférési szolgáltatás minősége, v. a szolgáltató különböző prioritásokat rendelhet a forgalomhoz, vi. a multicast keretismétlés lehetővé tesz a multicast forgalomgeneráló szolgáltatások (mint például IPTV) számára a sávszélesség hatékony kihasználását. Jelenleg Magyarországon egyetlen szolgáltató sem nyújt kereskedelmi L2 WAP szolgáltatást. 4
Az NMHH ugyanazon hat földrajzi piac azonosítását javasolja, amelyeket a fent leírtak szerint a helyhez kötött helyi hozzáférés nagykereskedelmi biztosításának piacán állapítottak meg. 2.3. A jelentős piaci erő megállapítása A jelentős piaci erőre vonatkozó megállapítását az NMHH a vizsgált piacok vonatkozásában többek között az alábbi főbb kritériumokra alapozza: i. piaci részesedés, ii. a potenciális verseny hiánya, iii. a nehezen megkettőzhető infrastruktúra feletti ellenőrzés, iv. a vevőoldali kiegyenlítő vásárlóerő hiánya, v. méretgazdaságosság, vi. vertikális integráció, vii. a vállalkozás teljes mérete, viii. könnyű vagy privilegizált hozzáférés a tőkéhez, ix. választékgazdaságosság, x. technológiai fölény, xi. szolgáltatások diverzifikációja. Helyhez kötött helyi hozzáférés nagykereskedelmi biztosításának piaca Az NMHH arra a következtetésre jutott, hogy a három korábbi inkumbens szolgáltató a Magyar Telekom, az Invitel és a UPC jelentős piaci erővel rendelkezik a helyhez kötött helyi hozzáférés nagykereskedelmi biztosításának piacán. Az NMHH úgy ítéli meg, hogy azon a három földrajzi területen belül, ahol a versenynyomás gyengébb (1.b, 2.b, illetve 3.b számú piac), egyetlen jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató működik. Az NMHH az egyes érintett piacokon kiszámítja a nagykereskedelmi piaci részesedéseket, figyelembe véve a réz-, optikai és kábelhálózat-alapú szolgáltatásokhoz kapcsolódó önellátást is 18. Piac Inkumbens szolgáltató 2011 2012 2013 2014 2015 1.a Magyar Telekom % % % % % 1.b Magyar Telekom % % % % % 2.a Invitel % % % % % 2.b Invitel % % % % % 3.a UPC % % % % % 3.b UPC % % % % % Az 1.b, 2.b és 3.b számú piacokon az inkumbens üzemeltetők piaci részesedése több mint 40%, az 1.b és 2.b piacokon pedig a 2011 2015 közötti időszakban nem alakult ki egyértelműen csökkenő tendencia az inkumbens üzemeltetők piaci részesedésében. Az inkumbens üzemeltető piaci részesedése a 3.b piacon csökken, de továbbra is nagyon magas. Az NMHH szerint ezek a piaci részesedések azt mutatják, hogy a versenykörnyezetben mutatkozó földrajzi különbségek jelentősek, és lehetővé teszik annak megállapítását, hogy a b piacokon a verseny nem hatékony, és a belátható jövőben valószínűleg nem is fog hatékonyabbá válni. 18 Az önellátást kizárva a korábbi inkumbens üzemeltetők még mindig közel 100%-kal rendelkeznek (a hagyományos rézalapú hozzáférés tekintetében), mivel az ügyletek csak a szabályozott szolgáltatásokra vonatkoznak. Ezenkívül az NMHH rámutat arra, hogy a szabályozott szolgáltatások igénybevétele nagyon alacsony, és így az e termékek alapján kiszámított piaci részesedések nem adnak megfelelő képet a piac szerkezetéről és az erőfölényről. 5
Ezenkívül a meglévő párhuzamos infrastruktúrák és a hat piacon működő alternatív hálózatüzemeltetők 19 száma jelentős földrajzi eltéréseket mutat 20, valamint a b piacokon korlátozott a verseny és a fogyasztók választási lehetősége. A fentiek alapján az NMHH arra a következtetésre jutott, hogy a kiskereskedelmi szinten megállapított versenyfeltételek indokolják az 1.b, 2.b és 3.b számú nagykereskedelmi piac szabályozását, míg az 1.a, 2.a és 3.a számú piacok már nem igényelnek szabályozást 21. Tömegpiaci termékekhez való központi hozzáférés helyhez kötött nagykereskedelmi biztosításának piaca Az NMHH arra a következtetésre jutott, hogy a három korábbi inkumbens szolgáltató a Magyar Telekom, az Invitel és a UPC jelentős piaci erővel rendelkezik a tömegpiaci termékekhez való központi hozzáférés helyhez kötött nagykereskedelmi biztosításának piacán 22. Az NMHH úgy ítéli meg, hogy azon a három földrajzi területen belül, ahol a versenynyomás gyengébb (1.b, 2.b, illetve 3.b számú piac), egyetlen jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató működik. Ugyanezen okokból a helyhez kötött helyi hozzáférés nagykereskedelmi biztosításának piacának elemzésében kifejtettek szerint megállapításra került, hogy az 1.a, 2.a és 3.a földrajzi piacokon egyetlen gazdasági szereplő sem rendelkezik jelentős piaci erővel. 2.4. Korrekciós intézkedések Helyhez kötött helyi hozzáférés nagykereskedelmi biztosításának piaca Az NMHH javaslata szerint az 1.b, a 2.b és a 3.b számú piacon mindhárom jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára elő kell írni a piaci erőfölényt ellensúlyozó korrekciós intézkedések teljes körének alkalmazását, ami a következő kötelezettségeket foglalja magában: A hozzáférésre és összekapcsolásra vonatkozó kötelezettség (a helymegosztást is beleértve) A javasolt hozzáférési kötelezettség a következő átengedési kötelezettségeket foglalja magában: i. a réz érpáras hurkok és alhurkok részleges és teljes átengedése, ii. teljes hozzáférés a használaton kívüli réz érpáras hurkokhoz és alhurkokhoz (a hozzáférési infrastruktúra minden eleméhez, a végződtetési szegmens kivételével), 19 20 21 22 Míg az a alpiacok esetében a párhuzamos infrastruktúrával rendelkező települések aránya 100% (legalább 2 alternatív hálózat az egyes településeken), és a szolgáltatók átlagos száma körülbelül 3, a b alpiacok esetében bár növekszik a párhuzamos infrastruktúrával rendelkező települések aránya a települések jelentős része nem rendelkezik párhuzamos infrastruktúrával, és a településeken az alternatív hálózatok átlagos száma körülbelül 1,5. A hagyományos rézalapú hálózati szolgáltatások egyre kevésbé elterjedtek az 1.a, 2.a és 3.a számú piacon (10 20%); a legtöbb hozzáférési szolgáltatást e piacokon kábel- vagy optikai hálózatokon keresztül kínálják (FTTB-Ethernet, FTTH-GPON). A háztartások 19,7%-a azokon a területeken található, amelyek szabályozásának megszüntetését javasolja az NMHH. Nevezetesen a korábbi inkumbens piaci szereplők piaci részesedése az önellátást nem számítva közel 100%. 6
iii. fényvezető szál átengedése és hozzáférés a sötétszálhoz az FTTH pont-pont hálózatok esetében, iv. hozzáférés a végződtetési szegmenshez NGA-hálózatok esetében (GPON FTTH-hálózatok és HFC-hálózatok esetében) 23, v. hozzáférés az NGA végződtetési szegmensek sötétszálához 24, vi. helyi L2 virtuális nagykereskedelmi hozzáférés (VULA) a GPON fényvezető szálas hálózatokon és réz érpáras hálózatokon 25. Emellett a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók kötelesek hozzáférést biztosítani az alépítményekhez annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az alternatív szolgáltatók számára saját hozzáférési hálózat kiépítését. A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóknak az alépítményekhez és tartóoszlopokhoz való hozzáférés, a sötétszálhoz való hozzáférés vagy a hullámhosszhoz való hozzáférés révén helymegosztási szolgáltatásokat kell nyújtaniuk, és átviteli kapacitást kell biztosítaniuk az előfizetői hozzáférési pont és a hozzáférési aggregációs pont között. Az átláthatóságra vonatkozó kötelezettség 23 24 25 Az NMHH szerint Magyarországon a legtöbb uniós tagállamtól eltérően a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóknak a saját koncessziós területükön HFC-hálózataik vannak, és ha ezeket a hálózatokat kivennék a szabályozás hatálya alól, a technológiasemlegesség elve nem lenne biztosított, és ez a beszállítók beruházási döntéseire hatással lenne. Az NMHH szerint, noha a réz érpáras hurkok szinte minden településen jelen vannak, a széles sávú vezetékes hálózatok is elterjedtek, és arányuk egyre nő Magyarországon (a Magyar Telekom vezetékes hálózata az 1.b számú piacon a háztartások %-át lefedi). A vezetékes hálózatok technikai előnnyel bírnak a sodrott réz érpáras hálózatokhoz viszonyítva, mivel nagyobb sávszélességeket tudnak biztosítani, mint a sodrott réz érpáras hálózatok. Amennyiben nem kerülne sor a vezetékes hálózatokhoz való hozzáférési kötelezettségek elrendelésére, akkor azok a hozzáférést igénylők, akik sodrott réz alapú helyihurok-átengedéssel rendelkeznek, nem tudnának versenybe szállni az inkumbens szolgáltató vezetékes hálózaton alapuló kiskereskedelmi szolgáltatásaival. Ebben az esetben az inkumbens inkább vezetékes hálózatainak kiépítésében lenne érdekelt egyéb (szabályozott) hálózatok kiépítése helyett, annak érdekében, hogy a szabályozás ne vonatkozzon a hálózatokra. Az NMHH szerint az NGA-hálózatok, köztük a vezetékes hálózatok pontmultipont végződtetési szegmenseihez való hozzáférés biztosítására vonatkozó kötelezettség összhangban van a technológiasemleges szabályozással, és segít egyenlő versenyfeltételeket teremteni az inkumbens fél és a hozzáférést igénylők között. A végződtetési szegmensekhez való hozzáférés vezetékes hálózaton keresztüli biztosítására vonatkozó kötelezettség mindhárom jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra vonatkozik (Magyar Telekom, Invitel, UPC), de az jelenleg csak a Telekomot érinti, mivel széles sávú vezetékes hálózatai vannak saját szabályozott földrajzi piacán (1.b). Ha azonban a jövőben másik jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató építene ki vagy vásárolna vezetékes hálózatokat saját szabályozott földrajzi piacán, akkor a kötelezettség azokra a hálózatokra is vonatkozna. Az NMHH szerint az FTTH pont-pont hálózatok esetében a sötétszállal kapcsolatos kötelezettséget a hozzáférési hálózati szakaszának egészére előírják. Az FTTH pont-multipont (FTTH-PON) hálózatok esetében a sötétszállal kapcsolatos kötelezettség a végződtetési szegmensre vonatkozik. Emellett a pont-multipont NGA-hálózatok (FTTx, HFC) esetében a sötétszálhoz való hozzáférés biztosítására irányuló kötelezettség felhordóhálózati szolgáltatásként van előírva a végződtetési szegmens hozzáférési pontja és a helyi központ között. Következésképp a végződtetési szegmenshez való hozzáférés és a felhordóhálózati szolgáltatás kombinációjával a szabályozott hozzáférési szolgáltatások lefedik a hozzáférési hálózati szakasz egészét. Az NMHH szerint a helyhez kötött helyi hozzáférés nagykereskedelmi biztosításának piacán az L2 WAP előírás a pont-multipont NGA-hálózatok (amelyek magukban foglalják az FTTB- és FTTChálózatokat, függetlenül attól, hogy alkalmaznak-e vektoringot) és a vektoringot alkalmazó réz érpáras hálózatok esetében. 7
Az átláthatóságra vonatkozó kötelezettség alapján a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatónak 90 napon belül referenciaajánlatot kel közzétennie a kínált hozzáférési szolgáltatásokról. A referenciaajánlatnak a szolgáltatási paraméterek minőségére vonatkozóan minimumkövetelményeket kell tartalmaznia; idetartozik többek között: i. a hozzáférési szolgáltatás létesítésének minimális időtartama, ii. a szolgáltatás éves rendelkezésre állásának értéke és iii. az első 24, illetve 72 órán belül elhárított hibák aránya. Ezen túlmenően a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatónak e szolgáltatási paraméterek minőségére vonatkozóan negyedévente közzé kell tennie a fő teljesítménymutatókat. Az egyenlő elbánásra vonatkozó kötelezettség A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató a releváns szolgáltatásokat köteles ugyanazokon az időkereteken belül és ugyanazokkal a feltételekkel nyújtani versenytársainak, mint amilyen feltételekkel saját üzletfeleinek nyújtja azokat. Az NMHH azt javasolta, hogy a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók a (külső-belső) egyenlő elbánás elve szerint és a kimeneti termékek egyenértékűségének modellje alapján nyújtsák hozzáférési szolgáltatásaikat. Az egyenlő bánásmód biztosítása érdekében az NMHH a fő teljesítménymutatók 26, a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások és a szolgáltatási szintre vonatkozó garanciák megkülönböztetés nélküli alkalmazását írja elő. Az NMHH előírja továbbá a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók számára, hogy az új kiskereskedelmi szolgáltatások bevezetését megelőzően műszaki lemásolhatósági vizsgálatot végezzenek. A számviteli elkülönítés Árszabályozás és költségalapú árképzés Az NMHH javaslata szerint a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók a szabályozott hozzáférési szolgáltatásokat kötelesek az alulról felfelé építkező LRIC+ (BU-LRIC+) költségszámítási módszerrel megállapított költségalapú díjakon nyújtani. A BU-LRIC+ modell a felülről lefelé építkező LRIC modellt váltja fel, amelyet jelenleg e szolgáltatások hozzáférési díjainak megállapításához használnak 27. Mivel az 1.a, 2.a és 3.a számú piacon egyik szolgáltató sem bizonyult jelentős piaci erővel rendelkezőnek, az ezekre a piacokra korábban elrendelt szabályozás 14 hónapos átmeneti időszakot követően visszavonásra kerül. II.4.2. Tömegpiaci termékekhez való központi hozzáférés helyhez kötött nagykereskedelmi biztosításának piaca 26 27 A bejelentett intézkedés kiterjeszti a meglévő teljesítménymutatók alkalmazási körét a technológiai migrációra és az újonnan előírt VULA-szolgáltatásra is. Az NMHH kifejtette, hogy az L2 WAP szabályozott árát a helyi hozzáférés nagykereskedelmi biztosításának piacán a műszaki kivitelezést követően fogja kiszámítani, és miután a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók és az alternatív szolgáltatók meghatározták a paramétereket. A bejelentett határozattervezetben az erre a szolgáltatásra vonatkozóan megadott árak irányárak. 8
Az NMHH javaslata szerint az 1.a, a 2.b és a 3.b számú piacon mindhárom jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára elő kell írni a piaci erőfölényt ellensúlyozó korrekciós intézkedések teljes körének alkalmazását. Ez a következő kötelezettségeket foglalja magában: A meghatározott hálózati eszközökhöz való hozzáférésnek és azok használatának lehetővé tételére vonatkozó kötelezettség Az NMHH javaslata szerint a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók kötelesek mind helyi, mind országos szintű bitfolyam-hozzáférést biztosítani. Ezen túlmenően a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókat a helyi bitfolyam-szolgáltatáson kívül ugyanazon, a fentiekben ismertetett kiegészítő szolgáltatások nyújtására kell kötelezni, mint amelyeket a helyhez kötött helyi hozzáférés nagykereskedelmi biztosításának piaca esetében előírtak 28. Noha a központi (regionális vagy országos szintű) Layer-2 virtuális nagykereskedelmi hozzáférési termék az érintett piac részét képezte, a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókat nem kötelezték e termék biztosítására. Az átláthatóságra vonatkozó kötelezettség A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóknak az erre a piacra előírt hozzáférési szolgáltatásokra vonatkozó referenciaajánlatot kell benyújtaniuk az NMHH-nak, egyidejűleg a helyhez kötött helyi hozzáférés nagykereskedelmi biztosításának piaca esetében előírt szolgáltatásokra vonatkozó referenciaajánlattal. A referenciaajánlatnak a fent ismertetett szolgáltatási paraméterek minőségére vonatkozóan minimumkövetelményeket kell tartalmaznia. Az egyenlő elbánásra vonatkozó kötelezettség Az egyenlő elbánásra vonatkozó kötelezettség része, hogy a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók mindaddig nem indíthatnak nagykereskedelmi széles sávú hozzáférésen alapuló új kiskereskedelmi szolgáltatást, amíg a megfelelő nagykereskedelmi input nem áll downstream versenytársaik rendelkezésére. A számviteli elkülönítésre vonatkozó kötelezettség Az árszabályozásra és a költségalapú árképzésre vonatkozó kötelezettség Az NMHH javaslata szerint a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók a bitfolyam-hozzáférést mind helyi, mind országos szinten kötelesek az alulról felfelé építkező LRIC+ (BU-LRIC+) költségszámítási módszerrel megállapított költségalapú díjakon nyújtani 29. A BU-LRIC+ modell a felülről lefelé építkező LRIC modellt és a retail-minus módszereket váltja fel, amelyeket jelenleg a helyi 28 29 A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóknak az alépítményekhez és tartóoszlopokhoz való hozzáférés, a sötétszálhoz való hozzáférés vagy a hullámhosszhoz való hozzáférés révén helymegosztási szolgáltatásokat kell nyújtaniuk, és átviteli kapacitást kell biztosítaniuk az előfizetői hozzáférési pont és a hozzáférési aggregációs pont között. A költségmodell módosításának eredményeként a különféle bitfolyam-hozzáférési szolgáltatások díjai mind jelentősen csökkenni fognak. A sávszélességekre (1-től 10 000 Mbit/s) vonatkozó részletes árjegyzék az NMHH határozatával együtt, annak mellékleteként lesz közzétéve. 9
és országos szintű bitfolyam-szolgáltatások hozzáférési díjainak megállapításához használnak. Mivel az 1.a, 2.a és 3.a számú piacon egyik szolgáltató sem bizonyult jelentős piaci erővel rendelkezőnek, az ezekre a piacokra korábban elrendelt szabályozás 14 hónapos átmeneti időszakot követően visszavonásra kerül. III. Észrevételek A Bizottság megvizsgálta a bejelentést és az NMHH által rendelkezésre bocsátott kiegészítő információkat, és azok alapján a következő észrevételeket teszi 30 : A versenyfeltételek elemzése Magyarország különböző területein A Bizottság tudomásul veszi, hogy a vezetékes és száloptikás infrastruktúrák egyre jobban elterjednek Magyarországon mind a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók, mind az alternatív infrastruktúrák tulajdonosai által végzett beruházásoknak köszönhetően. A Bizottság tudomásul veszi azt is, hogy az alternatív szolgáltatók mindeddig inkább saját hálózataik kiépítése révén növelték piaci jelenlétüket, a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató által biztosított hozzáférési termékek igénybevétele helyett. A Bizottság nyugtázza, hogy Magyarországon a verseny jellegét alapvetően a korábbi koncessziós jogosult és a nagy méretű alternatív szolgáltatók közötti verseny határozza meg. E tekintetben a Bizottság elismeri, hogy versengő területek ott alakultak ki, ahol az alternatív infrastruktúrák jelenlétének köszönhetően az ügyfelek több szolgáltató közül választhatnak (mindegyik versengő területen legalább három szolgáltató van). A Bizottság továbbá tudomásul veszi, hogy azokat a területeket, ahol nincs verseny, még mindig a kiskereskedelmi szintű tényleges versenyt hátráltatni képes feltételek jellemzik, és itt még mindig szabályozói beavatkozásra van szükség annak biztosításához, hogy az alternatív szolgáltatók is elérjék az ügyfeleket azokban az esetekben, amikor még nem készek saját infrastruktúrájuk kiépítésére, illetve képtelenek erre. A Bizottság továbbá elismeri, hogy a helyi hozzáférési szolgáltatások igénybevétele alacsony volt, részben a nagykereskedelmi díjak szintje miatt, és hogy a jelenleg javasolt intézkedéstervezetben ezek a díjak jelentősen csökkentek, többek között egy új költségmodell alkalmazásának köszönhetően. Figyelembe véve azonban, hogy a kiszabott nagykereskedelmi korrekciós intézkedések igénybevétele a múltban igen korlátozott volt, az NMHH-nak a következő felülvizsgálati időszakban szorosan figyelemmel kell kísérnie, hogy a hozzáféréssel kapcsolatban előírt korrekciós intézkedések ezúttal elérik-e céljukat. Amennyiben a hozzáférést kérelmezők továbbra is figyelmen kívül hagyják a hozzáférési termékeket, mégpedig azokon a területeken is, ahol nem valószínű, hogy saját hálózataikat kiépítenék, a Bizottság felkéri az NMHH-t, hogy aktualizált adatok alapján végezzen további vizsgálatokat annak kiderítése érdekében, hogy mindez arra vezethető-e vissza, hogy a korrekciós intézkedések kialakítása valamilyen szempontból nem célravezető. Az arányosság és a megfelelő szabályozás elvével összhangban az NMHH ebben az esetben fontolóra veheti, hogy módosítja, vagy 30 A keretirányelv 7. cikkének (3) bekezdése alapján. 10
visszavonja a javasolt korrekciós intézkedések egy részét, amelyek alkalmazási köre a javasolt intézkedéstervezet értelmében igen széles. A Bizottság továbbá felkéri az NMHH-t, hogy kísérje szoros figyelemmel mind a piacon végbemenő konszolidációs folyamatot, amelynek a közeljövőben néhány nagyobb szolgáltató is részét képezheti, mind a nyílt hozzáférésű hálózatok fejlesztését előmozdító, folyamatban lévő projekteket. E két fejlemény legalább az ország bizonyos területein jelentős hatással lehet a versenyfeltételekre, minek nyomán szükségessé válhat a versengő és nem versengő területeken található települések besorolásának aktualizálása. Követni kell a vezetékes hálózatokkal kapcsolatos piaci fejleményeket A Bizottság tudomásul veszi, hogy az NMHH javaslata szerint a helyi hozzáférés nagykereskedelmi biztosításának piacán a vezetékes hálózatok elemeinek végződtetési szegmensei tekintetében hozzáférési kötelezettséget kell előírni, amelyet a passzív infrastruktúrához való hozzáférés egészítene ki, mivel a HFCinfrastruktúra alapú hozzáférés a releváns piacon rendelkezésre álló többi hozzáférési termék megfelelő helyettesítőjének tekinthető. A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy úgy tűnik, hogy az NMHH nem mutatta be kellő részletességgel és előretekintő módon, hogy a felülvizsgálati időszakban lehete számítani egy, a többi hozzáférési termékkel helyettesíthető, VULA-típusú hozzáférési termék kifejlesztésére, és ha igen, milyen piaci és szabályozási feltételek mellett. Ezért a Bizottság arra kéri az NMHH-t, hogy a releváns piac következő felülvizsgálatának keretében elemezze, hogy a vezetékes hálózatok elemeinek végződtetési szegmenseivel kapcsolatban elrendelt hozzáférési korrekciós intézkedés megfelelő helyettesítő megoldást jelent-e a hozzáférést igénylők számára a helyi hozzáférés nagykereskedelmi biztosításának piacán elérhető más hozzáférési típusokhoz képest, különösen annak figyelembevételével, hogy műszaki akadályai lehetnek a vezetékes hálózatokon alapuló, jobb teljesítményű hozzáférési termékek biztosításának. A versenypiacok deregulációjának átmeneti időszaka A Bizottság emlékeztet arra, hogy a keretirányelv 16. cikkének (3) bekezdése értelmében a szabályozási kötelezettségeket vissza kell vonni, amint a piac ténylegesen versenyképessé vált, és a kötelezettségek megszüntetése által érintett feleket erről megfelelő időben előzetesen értesíteni kell. A fentiek fényében a Bizottság tudomásul veszi, hogy a három jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató esetében a versengő területeken jelenleg elrendelt korrekciós intézkedések a jelenlegi intézkedéstervezet hatálybalépését követő tizennégy hónap elteltével hatályukat vesztik. Az NMHH nem ad magyarázatot arra, hogy a szabályozási kötelezettségeket miért kell további tizennégy hónapon keresztül fenntartani a ténylegesen versenyképessé nyilvánított piacokon. A Bizottság ezért felkéri az NMHH-t, hogy a végleges intézkedéstervezetben szolgáljon további indokolással a jelentős piaci erővel kapcsolatos kötelezettségek megszüntetését megelőző tizennégy hónapos átmeneti időszak megfelelőségét 11
illetően, és adott esetben vizsgálja felül annak időtartamát, különösen a szabályozott szolgáltatások korlátozott igénybevételére való tekintettel. A keretirányelv 7. cikkének (7) bekezdése értelmében az NMHH köteles a lehető legnagyobb mértékben figyelembe venni a többi nemzeti szabályozó hatóság, a BEREC és a Bizottság észrevételeit. Az NMHH jogosult elfogadni az ennek eredményeként születő intézkedéstervezeteket, és amennyiben elfogadja azokat, erről köteles tájékoztatni a Bizottságot. A Bizottság e konkrét bejelentéssel kapcsolatban képviselt álláspontja nem érinti a más bejelentett intézkedésekkel kapcsolatban kialakítandó álláspontját. A 2008/850/EK ajánlás 31 15. pontja alapján a Bizottság ezt a dokumentumot közzéteszi weboldalán. A Bizottság megítélése szerint az ebben a dokumentumban található információk nem bizalmas természetűek. Kérjük, hogy a kézhezvételtől számítva három munkanapon belül értesítse a Bizottságot 32, ha úgy ítéli meg, hogy az üzleti adatok bizalmas kezelésére vonatkozó európai uniós és nemzeti szabályok szerint ez a dokumentum olyan bizalmas természetű információkat tartalmaz, amelyeket a közzététel előtt szeretne töröltetni a szövegből 33. Kérését indokolással is el kell látnia. Tisztelettel: a Bizottság részéről Roberto Viola főigazgató 31 32 33 A Bizottság 2008/850/EK ajánlása (2008. október 15.) az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikke szerinti bejelentésekről, határidőkről és konzultációkról, (HL L 301., 2008.11.12., 23. o). Kérését e-mailben vagy faxon küldheti el a CNECT-ARTICLE7@ec.europa.eu e-mail-címre vagy a 0032 2 298 87 82 faxszámra. Értékelésének eredményeiről a Bizottság a nyilvánosságot a háromnapos határidő lejárta előtt is tájékoztathatja. 12