KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS 2017. december 31. AEGON Magyarország Lakástakarékpénztár Zrt. Székhelye: 1091 Budapest Üllői út 1. Cégjegyzékszám: 01-10-047740 Adószám: 24330796-4-43 Statisztikai számjel: 24330796-6419-114-01 Budapest, 2018.05.23. 1
Az Aegon Lakástakarékpénztár Zrt. 2017. évi kockázatkezelési jelentése Tartalom 1. Bevezetés... 3 2. Kockázatkezelési célkitűzések és szabályok... 3 3. A prudenciális szabályok alkalmazási köre... 12 4. A szavatoló tőkével kapcsolatos információk... 12 5. Tőkekövetelmények... 12 6. Partnerkockázati kitettség... 13 7. Tőkepufferek... 14 8. Hitelkockázati kiigazítások... 14 9. A külső hitelminősítő intézetek igénybevétele... 15 10. Piaci kockázat... 15 11. Működési kockázat... 15 12. A kereskedési könyvben nem szereplő részvénykitettségek... 15 13. A nem a kereskedési könyvben szereplő kitettségek kamatláb kockázata... 15 14. Az értékpapírosítási pozíciókban fennálló kitettségek... 16 15. Javadalmazási politika... 16 15.1. A javadalmazási politika hatálya... 16 15.2. A javadalmazási elvei... 16 15.3. A javadalmazási politika végrehajtása során alkalmazott juttatási formák... 19 16. Tőkeáttétel... 28 16. A CRR 473a. cikkében meghatározott átmeneti intézkedésekkel kapcsolatos nyilvánosságra hozatal 28 1. melléklet: a szavatoló tőke elemei... 29 2. melléklet: a tőkeáttételi mutató számítása... 39 3. melléklet: az anticiklikus tőkepuffer-követelmény számítása... 44 4. melléklet: likviditásfedezeti rátáról... 45 5. melléklet: megterhelt eszközökről... 45 2
1. Bevezetés Jelen dokumentumban az AEGON Magyarország Lakástakarékpénztár Zrt. (továbbiakban: a Társaság, illetve a Lakástakarékpénztár) kockázati jellemzőit mutatjuk be, mellyel az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendeletében (továbbiakban: CRR) foglalt nyilvánosságra hozatali kötelezettséget teljesítjük. A Társaság értékelése szerint a Társaság üzleti tevékenysége nem indokol évesnél gyakoribb nyilvánosságra hozatalt. A Társaság 2013-ban új szereplőként jelent meg a lakástakarékpénztári piacon és a 2014. év volt az első teljes üzleti éve. A Társaság az Aegon Magyarország cégcsoport tagjaként, önálló hitelintézetként jött létre a jogszabályban (a Lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvényben [Ltp.], illetve a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben meghatározottaknak megfelelően. Ez utóbbi törvény helyébe 2014.01.01.-i hatályba lépéssel a 2013. évi CCXXXVII törvény lépett. A Társaság kizárólag Magyarország közigazgatási határain belül, ugyanakkor Magyarország teljes területén nyújtja szolgáltatásait. 2. Kockázatkezelési célkitűzések és szabályok 2.1. A kockázatok kezelésére szolgáló stratégiák és folyamatok Kockázati stratégia A Lakástakarékpénztár kockázati stratégiáját az üzleti célokkal összhangban az intézmény Igazgatósága hagyja jóvá. A kockázatkezelés elsődleges célja a Társaság pénzügyi erejének és jó hírnevének védelme, valamint a tőke olyan versenyképes üzleti tevékenységekre való felhasználása, amellyel a részvényesi érték növekszik. A pénzügyi erő és a jó hírnév védelme azt jelenti, hogy a kockázatok kezelése korlátozza a kedvezőtlen események hatását a Lakástakarékpénztár tőkéjére és eredményére. A Lakástakarékpénztár tevékenységének jellegéből adódóan a jövőben a legjelentősebb kockázat a hitelezési kockázat lesz. A Lakástakarékpénztár működésének jelenlegi szakaszában egyelőre nem folytat hitelezési tevékenységet. A Lakástakarékpénztár kockázatkezelési politikája az alábbi fő pilléreken nyugszik: a kockázatkezelés során a piaci gyakorlatban elfogadott legjobb megközelítések, módszerek alkalmazása; a kockázatkezelési folyamat a Lakástakarékpénztár átfogó irányítási rendszerének része, szempontjai beépülnek a stratégiai- és éves tervezésbe; a kockázatok figyelembe vétele az üzleti döntéseknél; 3
a kockázatkezelési szervezet elkülönülése az üzleti területtől, független kockázati kontroll funkció működtetése; a kockázatkezelési folyamat minden fázisának fontossága. A kockázatkezelési folyamat négy lényeges szakaszra bontható: kockázatok azonosítása; kockázatok mérése; kockázatok kezelése; ellenőrzés, visszacsatolás. Az intézmény kockázatkezelési megközelítése: A CRR 435. cikk (1) bekezdésének b) pontja Megjegyzés b) Az Aegon Magyarország Lakástakarékpénztár a kockázatkezelési rendszerének kialakítása során figyelembe veszi a Három védelmi vonal elvét: 1) A kockázat tulajdonosa (Risk owner) 2) Kockázatkezelési funkció (Risk Management), Megfelelési funkció (Compliance) 3) Belső ellenőrzés funkció (Independent Assurance) Az Aegon Magyarország Lakástakarékpénztár kockázatkezelési funkciója a Pénzügyi, Kontrolling és Kockázatkezelés Igazgatóság Ügyvezető igazgatójának irányítása alatt működik. A kockázatkezelés tekintetében a PKKI ügyvezető felelős a következőkért: piaci, hitel és működési kockázatok kezelési rendjének kialakítása, a kockázatok folyamatos kezelése a felmerülő kockázatok azonosítására, mérésére, kezelésére, nyomon követésére és jelentésére szolgáló hatékony eljárások kialakítása, alkalmazása a kockázatok azonosításának, mérésének és megfelelő jelentésének biztosítása, a kockázatkezelési stratégia kidolgozása és Igazgatóság elé terjesztése, kockázatkezelési döntések meghozatala a hitelintézet kockázatairól átfogó áttekintés biztosítása. piaci, hitel és működési kockázatok feltárása és a szükséges jelentések készítése a hitelkockázat kezelése körébe tartozó folyamatok fejlesztése, ésszerűsítése a hitelezési kockázatokat érintő szabályozásokkal kapcsolatos feladatok ellátása, a hitelkockázatok kezelése 4
A CRR 435. cikk (1) bekezdésének b) pontja A CRR 435. cikk (1) bekezdésének c) pontja A CRR 435. cikk (2) bekezdésének e) pontja A CRR 435. cikk (1) bekezdésének c) pontja A CRR 435. cikk (1) bekezdésének a) pontja A CRR 435. cikk (1) bekezdésének a) és d) pontja c) A Lakástakarékpénztár Kockázatkezelési utasítása tartalmazza a kockázati kultúrával és annak kommunikálásával kapcsolatos rendelkezéseket. d) A Lakástakarékpénztár kockázatkezelési területe által készített jeletnések, beszámolók célja a Lakástakarékpénztárat érintő kockázatok mérése, nyomon követése, a feltárt új kockázatok bemutatása, illetve a menedzsment támogatása a kockázatok kezelésében. A kockázatkezelési riportok törekednek a Lakástakarékpénztárat érintő összes lényeges kockázat (átfogó jellegű) bemutatására. A kockázatkezelési terület a rendelkezésére álló jelentési utakon tesz eleget egyes, a jogszabályok által megszabott kötelezettségeinek is: A Lakástakarékpénztár Kockázatkezelés negyedévente kockázati jelentést készít a Lakástakarékpénztár Igazgatósága számára. A Lakástakarékpénztár Kockázatkezelés havonta ALM jelentést készít az ALCO számára. A Lakástakarékpénztár Kockázatkezelés a vonatkozó jogszabályok szerint elvégzi a szavatoló tőke és tőkemegfelelés számítást és negyedévente elkészíti az ezekkel kapcsolatos felügyeleti jelentéseket. A Lakástakarékpénztár Kockázatkezelés évente elkészíti a belső tőkemegfelelés értékeléséről szóló jelentést (ICAAP). A Lakástakarékpénztár Kockázatkezelés évente elkészíti a nyilvánosságra hozatal alapját képező Kockázatkezelési Jelentést. e) A kockázatkezelési stratégiák felülvizsgálata (amennyiben rendkívüli esemény másképp nem indokolja) évente történik. Rendkívüli eseménynek tekinthető többek között minden olyan esemény, amely a Lakástakarékpénztár kockázatkezelési rendszerére jelentős hatással van. Ilyen esetekben a PKKI ügyvezető döntése, illetve az Igazgatóság kérése alapján a stratégia soron kívül is frissítésre kerülhet. A kockázatkezelési stratégiák frissítése 2017 év során megtörtént. f) A Lakástakarékpénztár Kockázatkezelés rendszeres és adhoc stressz teszteket és forgatókönyv elemzéseket végez. A kamatkockázati stressz-teszt a +/-200 bázispontos hozamgörbe-eltolódás hatását vizsgálja. A likviditási stressz-teszt folyamatos és egyszeri nagyobb betétkivonás hatását vizsgálja. Ügyfélhitel-portfolió hiányában a Lakástakarékpénztár hitelkockázati stressz-tesztet 2017- ben nem végzett. g) A kockázatmérséklésére szolgáló eszközök: limitrendszer jelentések, limitek figyelése limittúllépés esetén beavatkozás, magasabb 5
szintre delegálás Kockázattípusok Piaci kockázat Az 1996. évi CXIII. Tv. 15. (1)-(5) pontjai értelmében a Lakástakarékpénztár szabad pénzeszközeinek legalább 25%-át készpénzben, számlapénzben, illetve az állam által kibocsátott értékpapírban tartja. A szabad pénzeszközök legfeljebb 20%-át hitelintézetnél egy évnél nem hosszabb lejáratra helyezheti el, valamint legfeljebb 30%-át jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevélbe fektetheti be. A Lakástakarékpénztár a szabad pénzeszközökből megvalósított befektetéseit lejáratig kívánja megtartani, tehát a kereskedési könyvben nem tart nyilván ügyletet. A Lakástakarékpéztár piaci kockázata nem jelentős a következő tényezők miatt: törvényi előírásokból adódóan ügyfélállománya kizárólag forintban denominált, így deviza nyitott pozícióból adódó kockázata nem keletkezik; befektetéseit lejáratig tartja, így a kereskedési könyvében nem szerepel tétel. A piaci kockázattal kapcsolatos kvalitatív nyilvánosságra hozatali követelmények A 435. cikk (1) bekezdésének a) és d) pontja A 435. cikk (1) bekezdésének b) pontja A 455. cikk c) pontja, a 104. cikkel összefüggésben Megjegyzés a) A Kereskedési könyv vezetéséről és a tőkekövetelmény meghatározásáról szóló szabályzat b) szerint kereskedési tevékenységet nem folytathat. c) Kamatkockázat A pénzügyi piacokon végbemenő változások a befektetések értékének és hozamának változását eredményezhetik. Az Aegon Magyarország Lakástakarékpénztár Zrt. kamatkockázat kezelési szabályzattal rendelkezik, a kamatkockázatot a folyamatok megfelelő kezelésével és limitek felállításával kezeli. A kockázati tolerancia célja, hogy a Lakástakarékpénztár a szokásos üzletmenet során is úgy kezelje kamatkockázatát, hogy hosszabb stressz időszakot is kibírjon. A kamatkockázat alacsony, mivel a Lakástakarékpénztár eszköz- és forrás oldali instrumentumai túlnyomó részt fix kamatozásúak. 6
Kockázatot egy esetleg csökkenő kamatpálya jelent, mivel az átárazódó eszközök újra befektetése csak alacsonyabb hozamkörnyezetben valósulhat meg. Ezt a kockázatot a Lakástakarékpénztár a forrásállomány futamidejével összehangolt eszközoldali befektetésekkel igyekszik csökkenteni. Likviditási kockázat A Lakástakarékpénztár likviditási helyzete stabil, hitelkihelyezést 2017-ben nem végzett. A felmerülő költségigények folyamatos teljesítése, a Lakástakarékpénztári szolgáltatások esedékes kifizetése (pl. kiutalások, kölcsönfolyósítások stb.), valamint a működés likviditás igényének biztosítása, a fizetőképesség szintén lényeges kockázati elem lehet. A kockázat csökkentése érdekében biztosítani kell a befektetéseknek a működéshez szükséges mértékű rövid és középtávú likviditását. A Lakástakarékpénztár likviditási kockázatkezelési tevékenységének célja, hogy az intézmény elfogadhatatlan veszteségek nélkül finanszírozni tudja az eszközállomány növekedését, és eleget tudjon tenni az esedékes kötelezettségeknek. A likviditási kockázat kezelésével összefüggésben a CRR 435. cikk (1) bekezdése alapján nyilvánosságra hozandó minőségi információk: A likviditási kockázat kezelésére szolgáló stratégiák és folyamatok Megjegyzés A likviditási kockázat annak a jövedelmezőséget és tőkehelyzetet érintő jelenlegi vagy várható kockázata, hogy az intézmény jelentős veszteségek nélkül nem tudja esedékes kötelezettségeit teljesíteni. A Lakástakarékpénztár kialakította a likviditási kockázat ellenőrzésének folyamatait és rendszerét. A likviditási politika felülvizsgálata és kidolgozása a folyamatos üzletmenet elvén (going-concern elven), vagyis folyamatosan fejlődő módszereken és méréseken alapul. A likviditási kockázattal szembeni tolerancia a szervezet üzleti stratégiájával együtt kerül meghatározásra, és az a limitállításokban és a folyamatirányításban testesül meg. A likviditási kockázat kezelésének folyamata, eszközei: a likviditási kockázat felismerése a likviditási kockázat felmérése, mérése 7
A likviditási kockázat kezelési funkció struktúrája és szervezeti felépítése (hatáskör, felhatalmazás, egyéb megállapodások) A likviditási kockázat jelentési és mérési rendszerének hatóköre és sajátosságai A likviditási kockázat fedezésére és mérséklésére vonatkozó politikák, valamint a kockázat a kockázat mérséklés és fedezés folyamatos hatékonyságának monitorozását szolgáló stratégiák és folyamatok vészhelyzeti likviditási kockázat mérése (stressz-teszt) likviditási limitek felállítása Az Igazgatóság felelős a Lakástakarékpénztár által vállalt likviditási kockázatért és annak kezeléséért, az Igazgatóság határozza meg a Lakástakarékpénztár likviditási kockázati toleranciáját. Az Igazgatóság biztosítja, hogy a kockázat áttekintéséért felelős ALCO bizottság eredményesen kezelje a likviditási kockázatot. A Pénzügyi, Kontrolling és Kockázatkezelési Igazgatóság a hitelintézeti likviditás-gazdálkodási folyamatban az ALCO tevékenységéhez kapcsolódóan döntéselőkészítő, támogató funkciókat lát el. A Lakástakarékpénztár likviditási kockázatának kezelése és mérése/monitoringja a Lakástakarékpénztár általános eszköz-forrás-gazdálkodási (ALM) tevékenysége részeként történik. A Pénzügyi, Kontrolling és Kockázatkezelési Igazgatóság havonta a likviditási kockázatok teljes körére - a stressz scenariókat is beleértve - kiterjedő jelentést készít az ALCO számára. A likviditási kockázat mérésének szintjei: Működési / rövid távú likviditási kockázat Strukturális / hosszú távú likviditási kockázat Vészhelyzeti likviditási kockázat Forrás koncentrációs likviditási kockázat A forgalomképes eszközök kockázata Piaci mutatószámok A likviditási kockázat mérséklésére szolgáló eszközök: limitrendszer jelentések, limitek figyelése limittúllépés esetén beavatkozás, magasabb szintre delegálás A likviditási kockázat kezelésével összefüggésben a CRR 435. cikk (1) bekezdése alapján nyilvánosságra hozandó mennyiségi információk: lásd a 4. mellékletben 8
Hitelkockázat A Lakástakarékpénztár 2017 folyamán ügyfélhitelt nem folyósított. Lakáskölcsönt leghamarabb 2018. év első felében fog folyósítani, tekintettel arra, hogy üzleti tevékenységét 2013 decemberében kezdte meg.. Ennek megfelelően a Lakástakarékpénztár 2017-ben nem szembesült reziduális- és koncentrációs kockázattal sem. Mivel a Lakástakarékpénztár 2017-ben még nem kezdte meg hitelezési tevékenységét, ezért hitelezési kockázat-mérséklést sem alkalmaz. A hitelkockázatra vonatkozó általános kvalitatív információk A CRR 435. cikk (1) bekezdésének f) pontja A CRR 435. cikk (1) bekezdésének a) és d) pontja A CRR 435. cikk (1) bekezdésének b) pontja A CRR 435. cikk (1) bekezdésének b) pontja Megjegyzés a) A hitelkockázati profilt az üzleti modell határozza meg. Jelenleg a hitelkockázati kitettség döntő részben magyar állampapír formájában jelenik meg, a Lakástakarékpénztárnak ügyfélhitele nincs. b) Az állampapír befektetések tekintetében a Lakástakarékpénztár hitelkockázati limitrendszert nem alkalmaz. Az ügyfélhitel-kihelyezésekkel kapcsolatban a Lakástakarékpénztár kidolgozott szabályzatrendszerrel és limitekkel rendelkezik. c) Az Aegon Magyarország Lakástakarékpénztár kockázatkezelési funkciója a Pénzügyi, Kontrolling és Kockázatkezelés Igazgatóság Ügyvezető igazgatójának irányítása alatt működik. A hitelkockázat-kezelés tekintetében a PKKI ügyvezető felelős hitelkockázatok kezelési rendjének kialakítása, a kockázatok folyamatos kezelése a felmerülő kockázatok azonosítására, mérésére, kezelésére, nyomon követésére és jelentésére szolgáló hatékony eljárások kialakítása, alkalmazása a kockázatok azonosításának, mérésének és megfelelő jelentésének biztosítása, a kockázatkezelési stratégia kidolgozása és Igazgatóság elé terjesztése, kockázatkezelési döntések meghozatala a hitelintézet kockázatairól átfogó áttekintés biztosítása. hitelkockázatok feltárása és a szükséges jelentések készítése a hitelkockázat kezelése körébe tartozó folyamatok fejlesztése, ésszerűsítése a hitelezési kockázatokat érintő szabályozásokkal kapcsolatos feladatok ellátása, a hitelkockázatok kezelése d) Az Aegon Magyarország Lakástakarékpénztár a hitelkockázat-kezelési rendszerének kialakítása során figyelembe veszi a Három védelmi vonal elvét: 9
1) A kockázat tulajdonosa (Risk owner) 2) Kockázatkezelési funkció (Risk Management), Megfelelési funkció (Compliance) 3) Belső ellenőrzés funkció (Independent Assurance) Partnerkockázat A partnerkockázattal kapcsolatos kvalitatív nyilvánosságra hozatali követelmények Megjegyzés A 435. cikk (1) bekezdésének a) pontja A 439. cikk a) pontja a) b) A Kereskedési könyv vezetéséről és a tőkekövetelmény meghatározásáról szóló szabályzat nem teszi lehetővé partnerkockázattal járó ügyletek kötését, így A 439. cikk b) pontja c) partnerkockázati kitettséggel nem rendelkezik. A 439. cikk c) pontja d) A 439. cikk d) pontja e) Működési kockázat A működési kockázatok kezelését elsősorban a belső szabályzatok, eljárásrendek tökéletesítése, a munkafolyamatokban résztvevő alkalmazottak megfelelő képzése, illetve a beépített kontroll-mechanizmusok továbbfejlesztése jelenti. A Lakástakarékpénztárra, mint az Aegon Magyarország cégcsoport tagjára, kiterjed a cégcsoport működési kockázatkezelési keretrendszere. Ennek elemei a működési kockázatfelmérés és önértékelés, a veszteség-adatbázis, kulcs kockázati mutatószámok valamint működési kockázati tőkekövetelmény meghatározása és termékcsoportokra való felosztása. A Lakástakarékpénztár a kockázatokat folyamatosan monitorozza, jelentéseket készít, valamint eljárásokkal rendelkezik a felmerülő veszélyes helyzetek kezelésére. Az elfogadott kockázati stratégiája alapján a kiszervezésre kerülő tevékenységeket a Lakástakarékpénztár működési kockázati szempontból minden esetben megvizsgálja. Szabályozási kockázat: A lakástakarékpénztári szabályozásban bekövetkező változások vonatkozhatnak az üzletmenetre, a tőkeigényre, szolgáltatásra, működésre, ügyfelek kezelésére. Ennek megfelelően bármilyen, a jelen jogszabályi feltételektől való eltérés, mely hatással van a lakástakarékpénztári piacra, vagy annak szereplőire, kockázatként jelenhet meg a Lakástakarékpénztár gazdálkodásában. A szabályozási döntésekből fakadó kockázatok hatása a működésre jelentős. A szabályozási kockázatok csökkentése megvalósítható rugalmas nyilvántartási rendszer használatával, mely gyorsan képes alkalmazkodni az új törvényi előírásokhoz. 10
A kockázatok kezelése A kockázatok kezelése része az Aegon Risk Policy-nak, aminek megvalósítása kiemelt feladat az Aegon Magyarország Lakástakarékpénztár Zrt.-nél, valamint saját kockázatkezelési szabályzatokkal is rendelkezik a 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) és a vonatkozó felügyeleti ajánlások alapján. 2.2. A kockázatkezeléssel foglalkozó területek (a kockázatkezelési funkció) leírása A Lakástakarékpénztár kockázatkezelési tevékenységét a tulajdonos Aegon Magyarország Biztosító Zrt. szoros felügyelete mellett alakította ki, hiszen a tevékenységi engedélyhez szükséges szabályozási keret létrehozásában az Aegon Magyarország Biztosító Zrt. kockázatkezelési társterületei aktív szerepet vállaltak. Az Eszköz-forrás Bizottság (ALCO) az eszköz-forrás gazdálkodás, és azon belül a kamatkockázat-kezelés területének fő döntéshozó szerve. Az ALCO feladata az, hogy a kockázati toleranciával összhangban kidolgozza a kamatkockázat és likviditási kockázat kezelésének stratégiáját, szabályzatait és gyakorlatát. A likviditási kockázatok-, a kamatkockázatok- és a működési kockázatok mérése és kezelése a Lakástakarékpénztár Pénzügyi Kontrolling és Kockázatkezelési Igazgatóságának (PKKI) feladatkörébe tartozik. A Lakástakarékpénztár Pénzügy-számviteli területe végzi a napi szintű és napon belüli likviditáskezelést a működési számlák tekintetében, vagyis feladata a működési likviditási pozíció (meghatározott limiteken belüli) monitoringja és kezelése. Az AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. biztosítja az értékpapír vásárlásokhoz szükséges napi likviditást és kezeli az értékpapír be- és kiáramlásokat a befektetési számlák tekintetében. A likviditási pozíció értékelését követően az AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. megteszi a szükséges lépéseket a megfelelő szintű likviditás érdekében. Az első és második pillér szerinti tőkekövetelmény számszerűsítését a PKKI végzi. A Lakástakarékpénztár kockázatkezelési tevékenységét a PKKI ügyvezető igazgatója felügyeli az Igazgatóság által elfogadott kockázati stratégia alapján. A Lakástakarékpéntzár a kockázatok kézbentartása érdekében működteti a Magyar Nemzeti Bank 5/2016. (VI.06.) számú ajánlása szerinti belső védelmi vonalakat, a vonatkozó jogszabályok és felügyeleti ajánlások figyelembevételével. Működteti továbbá a belső ellenőrzési rendszert, melynek elemei (folyamatba épített, vezetői ellenőrzés, vezetői információs rendszer, valamint független belső ellenőrzési szervezet) a Lakástakarékpénztár minden szervezeti egységére, tevékenységére kiterjednek és nyomon követhető illetve rendszeres visszacsatolást adnak a megfelelő vezetési-, irányítási szintre. Külső céggel kötött kockázatkezelési megállapodással a Lakástakarékpénztár nem rendelkezik. 11
2.3 A kockázat mérséklésére és fedezésére vonatkozó szabályok A Lakástakarékpénztár 2017-ben még nem kezdte meg hitelezési tevékenységét, ezért hitelezési kockázat-mérséklést nem alkalmaz. 2.4 A vállalatirányítási, kockázatmérési rendszerek, testületek Az RCC (Risk and Capital Committee Az AEGON vállalatcsoport kockázatkezelési bizottsága) figyelemmel kíséri a Lakástakarékpénztár kockázati kitettségeit, a kockázati kitettséggel és tőkehelyzettel kapcsolatos információk részét képezik a Pénzügyi Kontrolling és Kockázatkezelési Ügyvezető által negyedévente az RCC számára készített jelentésnek. Az RCC negyedévente ülésezik. 2017-ben négy alkalommal ülésezett. A kockázatokra vonatkozó információkról a PKKI Ügyvezető negyedévente jelentést készít a vezető testület számára. 3. A prudenciális szabályok alkalmazási köre Az Aegon Magyarország Biztosító Zrt. a Lakástakarékpánztárat teljes körűen bevonta a számviteli konszolidációs körbe. Felügyeleti szempontból a Lakástakarékpénztár önálló hitelintézet, nem tartozik összevont alapú felügyelet alá. A Lakástakarékpénztárnak nincs saját tulajdonú vállalkozása. A Lakástakarékpénztár kijelenti, hogy a szavatoló tőke azonnali átadásának vagy a kötelezettségek anyavállalat és leányvállalatai közötti visszafizetésének nincs aktuális vagy előrejelezhető lényeges gyakorlati vagy jogi akadálya. 4. A szavatoló tőkével kapcsolatos információk 2017. december 31.-én a szavatoló tőke értéke: 2 097,3 millió Ft. A 1. mellékletben található a nyilvánosságra hozatal szavatoló tőkére vonatkozó egységes formanyomtatványa (melyet a 1423/2013/EU Végrehajtási rendelet VI. melléklete ír elő). 5. Tőkekövetelmények 5.1. A tőkemegfelelés értékelése A belső tőkeigény számítását és a tőke elégségességének értékelését a Lakástakarékpénztár az ICAAP keretében végzi, melyet az Igazgatóság hagy jóvá. A működés releváns kockázatai: 12
a Lakástakarékpénztár 2017-ben ügyfél-hitelezési tevékenységet nem folytatott, ezért az első pillér szerint meghatározott tőkekövetelményhez képest nem határoz meg ICAAP szerinti többlet-tőkekövetelményt. A hitelezési kockázattal összefüggő ország kockázatnak, koncentrációs kockázatnak, valamint reziduális kockázatnak a hitelezési tevékenység elkezdéséig szintén nincs belső tőkeigénye, a Lakástakarékpénztár tevékenységi jellegéből következően piaci kockázatból adódó első pillér szerinti tőkekövetelménye nulla. Tekintettel arra, hogy a Lakástakarékpénztár kereskedési könyvében nem szerepelnek tételek, ügyfélállományai kizárólag forintban denomináltak és fix kamatozásúak, derivatív ügyletekkel nem rendelkezik, ezért a piaci kockázatnak az ICAAP második pillér szerint sincs tőkekövetelménye, kockázatot egy esetleg csökkenő kamatpálya jelent, mivel az átárazódó eszközök újra befektetése csak alacsonyabb hozamkörnyezetben valósulhat meg. Ezt a kockázatot a Lakástakarékpénztár a forrásállomány futamidejével összehangolt eszközoldali befektetésekkel igyekszik csökkenteni, illetve erre a kockázatra a második pillér alatt tőkét is képzünk, a Lakástakarékpénztár működési kockázat tekintetében az első pillér szerint számított tőkekövetelmény 100%-át határozta meg belső tőkeigényként, a likviditási, modellezési, reputációs és stratégiai kockázatokat a Lakástakarékpénztár megfelelő folyamatokkal kezeli, a vezetés megítélése alapján ICAAP szerinti tőkeképzésre nincs szükség, a Lakástakarékpénztárnak értékpapírosítási pozíciója nincs, így értékpapírosítási kockázatra ICAAP szerint nem szükséges tőkét képezni. 5.2. A tőkekövetelmények értékei A kockázattal súlyozott hitelkockázati kitettségértékek, kitettségi osztályonkénti bontásban Kitettségi osztályok szerint (az értékek forintban) Kockázattal súlyozott kitettség érték A kockázattal súlyozott kitettség érték nyolc százaléka Ezek a kitettségek a sztenderd módszer szerint vannak kezelve. Belső minősítésen alapuló módszert a Lakástakarékpénztár nem alkalmaz. Tőkekövetelmény Intézményekkel szembeni kitettség 206 471 377 16 517 710 16 517 710 Egyéb tétel 394 257 918 31 540 633 31 540 633 Összesen 600 729 295 48 058 344 48 058 344 A pozíciókockázatra, nagykockázat-vállalásokra, devizaárfolyam-kockázatra, elszámolási kockázatra és árukockázatra képzett tőkekövetelmény 2017.12.31-én: 0 forint, ilyen kockázatok a Lakástakarékpénztárnál nem voltak. A működési kockázat tőkekövetelményét az alapmutató módszer szerint számoljuk, a tőkekövetelmény értéke 2017.12.31-én 62,09 millió forint. 6. Partnerkockázati kitettség 13
A Lakástakarékpénztár 2017-ben nem rendelkezett derivatív pozíciókkal, így partnerkockázati kitettsége sem keletkezett. 7. Tőkepufferek A Lakástakarékpénztár 2017.12.31-én rendszerkockázati puffer képzésére nem köteles. A tőkefenntartási puffer értéke 17,21 millió forint. Az anticiklikus pufferkövetelmény értéke 0 forint. 8. Hitelkockázati kiigazítások A késedelmek és a hitelminőség-romlás kezelése A Lakástakarékpénztár 2017. év végén 12,521 millió forint késedelmes követelést tart nyilván, amire -2 724 ezer forint értékvesztést számolt el. Céltartalék képzés 4 606 ezer Ft értékben és felhasználás 1057 ezer Ft értékben történt. A Lakástakaréknak a tárgyévben nem keletkezett behajthatatlan követelése.. Hitelkockázat-mérséklést a Lakástakarékpénztár a 2017 év során nem alkalmazott. Az összes kitettség magyarországi. A kitettségek ágazat szerinti megoszlása Kitettségi osztályok szerint (az értékek forintban) Kockázattal súlyozott kitettség érték A kitettségek hátralevő futamidő szerinti csoportosítása 14 A kockázattal súlyozott kitettség érték nyolc százaléka Tőkekövetelmény Intézményekkel szembeni kitettség 206 471 377 16 517 710 16 517 710 ezen belül: belföldi hitelintézet 206 471 377 16 517 710 16 517 710 Egyéb tételek 394 257 918 31 540 633 31 540 633 ezen belül: Vevőkövetelések 36 709 234 2 936 739 2 936 739 Szállítóknak adott előleg - - - Tárgyi eszközök 55 715 570 4 457 246 4 457 246 Készletek 5 513 044 441 044 441 044 Díjkövetelés 13 921 258 1 113 701 1 113 701 Munkavállalókkal szembeni követelés - - - Aktív időbeli elhatárolások 233 300 624 18 664 050 18 664 050 Kötvényamortizáció 34 013 122 2 721 050 2 721 050 Utalványok elszámolása 9 000 720 720 Egyéb követelés egyéb vállalkozókkal szemben 17 780 314 1 422 425 1 422 425 Előírt tartozás 19 446 1 556 1 556 Egyéb követelések értékvesztése, visszaírt értékvesztése - 2 723 694-217 896-217 896 Összesen 600 729 295 48 058 344 48 058 344 Kitettségek hátralevő futamidő szerint (az értékek forintban) Kockázattal súlyozott kitettség érték A kockázattal súlyozott kitettség érték nyolc százaléka Tőkekövetelmény Intézményekkel szembeni kitettség 206 471 377 16 517 710 16 517 710 Éven belüli 206 471 377 16 517 710 16 517 710 Éven túli - - - Egyéb tételek 394 257 918 31 540 633 31 540 633 Éven belüli 68 439 252 5 475 140 5 475 140 Éven túli - - - Lejárat nélküli 325 818 666 26 065 493 26 065 493 Összesen 600 729 295 48 058 344 48 058 344
9. A külső hitelminősítő intézetek igénybevétele A Lakástakarékpénztárnak hitelkockázatot jelentő kitettségei 2017 során vagy a magyar állammal szemben voltak (mely a CRR 114. cikk (4) pontja alapján 0% kockázati súlyú), vagy három hónapnál rövidebb futamidejű bankbetét követelések voltak (mely a CRR 119. cikk (2) pontja alapján 20% kockázati súlyú), ezért 2017 során külső hitelminősítő intézet minősítéseit a tőkeszámításhoz nem használtuk. 10. Piaci kockázat A Lakástakarékpénztár 2017-ben piaci kockázati kitettséggel nem rendelkezett, arra tőkét nem képzett, valamint értékpapírosítási pozíciókkal sem rendelkezett. 11. Működési kockázat A Lakástakarékpénztár a működési kockázati tőkekövetelményét az alapmutató módszere (BIA) alapján számítja ki, ennek értéke 2017-ban 62,09 millió Ft volt. 12. A kereskedési könyvben nem szereplő részvénykitettségek 2017 során a Lakástakarékpénztár mérlegében részvények nem szerepeltek. 13. A nem a kereskedési könyvben szereplő kitettségek kamatláb kockázata A Lakástakarékpénztár eszköz- és forrás oldali instrumentumai túlnyomó részt fix kamatozásúak. Kockázatot egy esetleg csökkenő kamatpálya jelent, mivel az átárazódó eszközök újra befektetése csak alacsonyabb hozamkörnyezetben valósulhat meg. Ezt a kockázatot a Lakástakarékpénztár a forrásállomány futamidejével összehangolt eszközoldali befektetésekkel igyekszik csökkenteni. Mivel a Lakástakarékpénztár legkorábban 2018-ban fog hitelt nyújtani, így nem várható számottevő előtörlesztési volumen ezért kölcsönök előtörlesztését nem feltételezzük az egy évre előtekintő kamatláb kockázat számszerűsítés során. Lejárat nélküli betétekkel a Lakástakarékpénztár nem rendelkezik. A kamatláb kockázatot duration gap mértékkel havonta mérjük. A kamatozó eszközök hozama 2%-os csökkenésének kamateredményre való hatását negyedévente mérjük, egy évre előretekintő módszerrel. 15
14. Az értékpapírosítási pozíciókban fennálló kitettségek A Lakástakarékpénztárnak értékpapírosítási pozíciója nincs, ezért értékpapírosításra vonatkozóan tőkekövetelményt nem számít. 15. Javadalmazási politika A Lakástakarékpénztár javadalmazási politikája annak kizárólagos tulajdonosa az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. ( Alapító ) és az általa irányított társaságok ( AEGON Magyarország Cégcsoport ) javadalmazási politikájához illeszkedő módon került kialakításra. A javadalmazási politikának a hitelintézet és a befektetési vállalkozás mérete, tevékenységének jellege, köre és jogi formájából eredő sajátossága figyelembevételével történő alkalmazásáról szóló 131/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet ( Kormányrendelet ) 4. -a szerint, ha az intézmény mérlegfőösszege nem haladja meg az 500 milliárd forintot és nincs olyan vezető tisztségviselője vagy munkavállalója, akinek az intézménytől vagy az intézménnyel együttesen összevont alapú felügyelet alá tartozó vállalkozástól származó éves jövedelme eléri a 300 millió forintot, az intézmény a javadalmazási politika kialakításával és működtetésével kapcsolatos kötelezettségének egyszerűsített módon is eleget tehet. 15.1. A javadalmazási politika hatálya (a) A jelen Szabályzat hatálya kiterjed a Lakástakarékpénztár minden munkavállalójára, az azonosított munkavállalókra: o az Igazgatóság belső tagjaira, o az Első Számú Ügyvezetőre, o a Pénzügyi Kontrolling és Kockázatkezelési Ügyvezetőre, mint a kockázatkezelésért felelős vezetőre, o az Adminisztrációs Ügyvezetőre. (b) Az Igazgatóság külső, nem munkaviszonyban álló tagjai, és a Felügyelőbizottság tagjai tevékenységükért nem részesülnek díjazásban. 15.2. A javadalmazási elvei A Lakástakarékpénztár a jelen Szabályzat személyi hatálya alá tartozó személyek javadalmazása során a következő elveket alkalmazza: 16
a. A Lakástakarékpénztár olyan érdekeltségi rendszert kíván kialakítani, amely által a 2. pontban meghatározott személyek a Lakástakarékpénztár hosszú távú céljai megvalósítását és a Lakástakarékpénztár kockázatviselő képességét tartják szem előtt. A javadalmazás ezért nem ösztönözhet a Lakástakarékpénztár kockázatvállalási limitjeit meghaladó kockázatok vállalására. b. A Lakástakarékpénztár egyensúlyt kíván biztosítani a Lakástakarékpénztár megfelelő szavatoló tőke szintjének fenntartása és a javadalmazásra fordítható összegek között, ezért kerüli az olyan kifizetéseket, amelyek a megfelelő szavatoló tőke szint fennállását veszélyeztetik. Ezzel összhangban amennyiben a megfelelő szavatoló tőke szint fenntartása veszélybe kerülne az egyes kifizetések következtében, a Lakástakarékpénztár az adott évre csökkenti a teljesítményjavadalmazás kifizetésére szolgáló keretet vagy a teljesítményértékelési szabályokat szigorítja. Amennyiben a Lakástakarékpénztár a tőkehelyzet megszilárdítása érdekében teljesítményjavadalmazási kifizetéseket tart vissza, azt nem kompenzálja az elkövetkező évek során sem. c. A Lakástakarékpénztár nem alkalmaz a javadalmazásra vonatkozó előírások megkerülésére alkalmas technikákat. d. Minden munkavállalóra vonatkozó általános irányelvek: Az AEGON Lakástakarék a munkavállalók javadalmazása során figyelembe veszi a Tulajdonos, valamint a cégcsoport globális javadalmazási irányelveit, az adott ágazat sajátosságait, bér- és juttatási szintjeit és a piaci gyakorlatot. Ezen túlmenően a javadalmazást alapvetően meghatározza a betöltendő munkakörök komplexitása, a munkakörökhöz tartozó feladatok és felelősségek köre, valamint az adott munkavállalók szakmai tapasztalata és munkavégzésének minősége. Tekintettel a fentiekre a munkavállalók bérének meghatározása a munkáltató hosszú távú érdekeit szem előtt tartva objektív tényezők figyelembe vételével történik, melynek mértékéről minden esetben a területi vezetők és a Tulajdonos Humánpolitikai és Jövedelem-elszámolási vezetője együttesen döntenek. 17
A javadalmazásnak minden esetben meg kell felelnie az adózásról és a társadalombiztosításról rendelkező törvényi előírásoknak. A javadalmazást szolgáló érdekeltségi rendszereket úgy kell kialakítani, hogy azok ötvözzék az AEGON Lakástakarék rövid és hosszú távú céljait, érdekeit, és módot adjanak a kockázatok alapján történő utólagos korrekcióra. Az érdekeltségi rendszerről az érintettől független, jellemzően az érintett felett álló testületnek, illetve a testület véleményének meghallgatása mellett a testület vezetőjének kell határozni. A javadalmazást szolgáló érdekeltségi rendszerről döntő legmagasabb szintű független bizottság az ACE Remuneration Committee, mely időszakosan támogatást nyújt és irányelveket fogalmaz meg a Tulajdonos számára a javadalmazási politika tervezésével, működtetésével és ellenőrzésével kapcsolatosan. Munkáltató által kezdeményezett munkaviszony megszüntetések esetén nem kerülhet sor el nem ért teljesítmény vagy túlzott kockázatvállalás után járó kifizetésekre, a munkáltató minden esetben az elért eredmények után idő- és teljesítményarányosan fizet járandóságot. Az AEGON Lakástakarék nem vállal szerződéses kötelezettséget a hatályos jogszabályban rögzítettnél magasabb összegű végkielégítésre, kerülve annak az esélyét, hogy a vállalt magasabb összegű végkielégítéssel esetleges sikertelenséget díjazzon. A javadalmazás kérdésében a döntéshozatali eljárás átlátható és olyan vezetői szintekhez kötődik, amely szem előtt tartja a személyek függetlenségét, az összeférhetetlenség elkerülését. A bónuszok (célprémium, vezetői prémium) jellemzően a teljesítmények mérése, értékelése után esedékesek. Egyes vezető szintek esetében a meghatározott 18
összeghatárt meghaladó kifizetések több részletben, elnyújtva történnek, ami lényegesen csökkenti annak esélyét, hogy a munkáltató megalapozatlanul fizeti ki, azonban ha mégis esedékessé válna a visszakövetelés, a munkáltató nincs elzárva a jog gyakorlásától. 15.3. A javadalmazási politika végrehajtása során alkalmazott juttatási formák 15.3.1. Minden munkavállalóra vonatkozó juttatások Az AEGON Lakástakarék munkavállalói közvetlenül vagy közvetve, a Tulajdonos javadalmazási irányelveivel összhangban anyagi és nem anyagi javadalmazási formákban részesülnek. Az anyagi juttatási formák típusai az alábbiakban felsorolt javadalmazási formák vagy ezen formák valamely kombinációja lehet, mely mellett az AEGON Lakástakarék munkavállalóinak meghatározott része közvetve vagy közvetlenül, belső szabályzatokban meghatározott elvek alapján nem anyagi juttatásokban is részesülhet (mobiltelefon, cégautó stb.). Az AEGON Magyarország Lakástakarék munkavállalói minden esetben alapbérben részesülnek, melyek kiegészülhetnek egy vagy több, alábbiakban felsorolt javadalmazási formával. Alapbér (időbér) Az alapbér, az az időbér, amely a munkavégzés ellenszolgáltatásaként jár, illetve ha munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy munkaszerződés alapbér kifizetéséről rendelkezik a munkával nem töltött időre. Alapbér (időbér) és teljesítménybér kombinációján alapuló díjazás Az alapbér és teljesítménybér kombinációján alapuló díjazás a munkavégzés ellenszolgáltatásaként a munkaviszonyra vonatkozó szabályban, munkaszerződésben, a munkáltató belső utasításában meghatározott időbért, és a hozzá kapcsolódó a munkáltató belső szabályzatában meghatározott teljesítménybért jelenti. Vezetői prémium A vezetői prémium a munkáltató mérlegelési jogkörében hozott döntés alapján a munkavállalót megillető díjazás, melyre a munkavállaló a munkaszerződése alapján megillető díjazásán felül, a naptári év, munkáltató által előre meghatározott időszaka alatti elvárások egyéni vagy területi teljesítése és értékelése alapján szerezhet jogosultságot. 19
Bónusz (célprémium) Bónusz a munkáltató mérlegelési jogkörében hozott döntés alapján a munkavállalót megillető díjazás, amelyre a munkavállaló a munkaszerződése alapján megillető díjazásán felül, a munkáltató egy előre meghatározott konkrét feladat utólagos értékelése alapján szerezhet jogosultságot. Munkavállalói Jutalék A jutalék a teljesítménybér azon fajtája, amely jellemzően értékesítési tevékenység ellenértékeként szolgál. Közvetítői Jutalék (megbízási díj) A megbízási jogviszonyban álló közvetítőknek fizetendő díjazás, melynek szabályait külön Jutalékszabályzat tartalmazza. 15.3.2. Az azonosított munkavállalók számára fizetett juttatás (a) (b) 15.3.2.1. Alapbér Az azonosított munkavállalók részére a velük kötött munkaszerződés alapján járó fix díjazás. Az alapbér megállapítása során a Lakástakarékpénztár figyelembe veszi a Lakástakarékpénztár üzleti eredményéből adódó lehetőségeket, a betöltött pozíció és a végzett tevékenység összetettségét. (c) (a) A Lakástakarékpénztár az alapbér meghatározásakor tekintettel van arra, hogy adott esetben az azonosított munkavállaló teljesítményjavadalmazása a teljesítményének függvényében akár nullára is csökkenhet. A teljesítményjavadalmazás és az alapbér között nincs átfedés, alacsonyabb teljesítményjavadalmazás esetén arra tekintettel - az alapbér nem növelhető. 15.3.2.2. Teljesítményjavadalmazás A Lakástakarékpénztár a jelen szabályzatban foglalt elvek mentén rugalmas javadalmazási rendszert működtet, melynek egyik eleme az alapjavadalmazáson kívül a teljesítményjavadalmazási rendszer. Ennek keretében a feltételek teljesülésének értékelése alapján a jogosultak teljesítményjavadalmazásban részesíthetők. (b) A teljesítményjavadalmazás a jelen Szabályzat személyi hatálya alá tartozó azonosított munkavállalók részére, előre, az alábbiakban meghatározott mutatók és feltételek 20
megvalósulása esetén, azok értékelését követően fizetett juttatás. A teljesítményjavadalmazás kifizetése előre nem garantálható. (c) A Lakástakarékpénztár az egyes naptári évekre vonatkozólag a 2017. évtől kezdődően az alábbi teljesítménymutatókat határozza meg: Teljesítménymutató Megjegyzés Minimum érték Súly Éves adózás előtti eredmény Felügyelet részére benyújtandó eredményterv / cégcsoport által elfogadott eredményterv 80% 15% Szerződések száma Tárgyévi záró szerződésszám 90% 15% Fizetési hajlandóság A betétbefizetés és a betételőírás aránya 80% 15% Likviditási mutató Pozitív kumulatív likviditási gap tartása 1-5 éves lejáratokra 15% Adózás előtti eredmény a saját tőke arányában Éves adózás előtti eredmény / Éves átlagos saját tőke (ROE) 80% 10% Szubjektív: vezetői képességek, motiváció, irányított terület operatív vezetése, ügyfélelégedettség, 30% Összesen 100% (d) (e) (f) Amennyiben az értékeléskor az egyes teljesítménymutatók nem érik el a fenti táblázatban jelzett minimum értéket, úgy az adott teljesítménymutatót 0%-ra kell értékelni. A teljesítményjavadalmazás maximális mértéke az éves alapbér 40%-a. A teljesítmény mérése az értékelés évét megelőző 3, lezárt üzleti év eredményei alapján történik. A 3 éves értékelési időszak a javadalmazási politika bevezetését követő 3 év alatt fokozatosan épül fel. 21
Értékelés éve Értékelt időszak Súly 2016. 2015. év 100% 2017. 2016. év 70% 2015. év 30% 2017. év 70% 2018. 2016. év 20% 2015. év 10% (g) A teljesítményjavadalmazás kifizetése az értékelt időszak üzleti eredményének és mérlegének elfogadását követően válhat esedékessé az alábbiak szerint: i. az értékelés évében a megállapított összeg 60%-át, ii. az értékelés évét követő naptári évben a 20%-át, iii. az értékelés évét követő második naptári évben a 20%-át. - A halasztott rész (ii és az iii. pontok) tekintetében a Lakástakarék a kifizetést megelőzően újraértékeli a feltételek teljesítését és az a tárgyévi összesített teljesítmény arányában kerülhet kifizetésre. - A halasztott kifizetések vonatkozásában a Lakástakarék a diszkontált érték alkalmazásától eltekint. - Az 5 millió Ft-ot el nem érő teljesítményjavadalmazás egy összegben, halasztás nélkül kerül kifizetésre. Az 5 M Ft-ot elérő összeg esetén a fenti szabályok szerint halasztva kerülhet kifizetésre a teljesítményjavadalmazás. (h) A teljesítményjavadalmazás nem alanyi jogon jár, azt a Lakástakarékpénztár mérlegelési jogkörében jogosult kiírni, a kiíráskor érvényes szabályok szerint értékelni és kifizetni (i) A teljesítményjavadalmazást a Lakástakarék készpénzben teljesíti. Teljesítményjavadalmazás visszakövetelése: Amennyiben a teljesítményjavadalmazásban részesülő személy részese vagy felelőse volt olyan gyakorlatnak, amely a hitelintézet számára bekövetkezett jelentős veszteséget okozott, vagy az alkalmasságra és megfelelőségre vonatkozó elvárásoknak nem felel meg, úgy teljesítményjavadalmazás nem fizethető, és a részére kifizetett teljesítményjavadalmazás teljes összegben visszakövetelhető a legkésőbb a kifizetést követő 2 éven belül. 22
A munkaviszony megszűnése esetén a megszűnés időpontjáig elért teljesítmény alapján számított, arányos teljesítményjavadalmazás fizethető ki. 15.3.3. Béren kívüli juttatások A Lakástakarékpénztár minden munkavállalóra kiterjedő béren kívüli juttatási rendszert alkalmaz, mely az azonosított munkavállalókra is kiterjed, amennyiben a Lakástakarékpénztárral munkaviszonyban állnak. A tárgyévi béren kívüli juttatásokról az Alapító határozattal dönt. 15.4. A javadalmazási politika arányos alkalmazásainak indokai Méret: A Lakástakarékpénztár 2013-ban kezdte meg működését 2 Mrd Ft jegyzett tőkével. A lakástakarékpénztári szektor teljes mérlegfőösszegéhez viszonyítva a Lakástakarékpénztár mérlegfőösszege 2017 végén nem képvisel jelentős részarányt. A Lakástakarékpénztár saját ügyfélszolgálattal, fiókhálózattal nem rendelkezik. Piaci kockázat: Az 1996. évi CXIII. Tv. 15. (1)-(5) pontjai értelmében a Lakástakarékpénztár szabad pénzeszközeinek legalább 25%-át készpénzben, számlapénzben, illetve az állam és a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott értékpapírban tartja. A szabad pénzeszközök legfeljebb 20%-át hitelintézetnél egy évnél nem hosszabb lejáratra helyezheti el, valamint legfeljebb 30%-át jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevélbe fektetheti be. A Lakástakarékpénztár a szabad pénzeszközökből megvalósított befektetéseit lejáratig kívánja megtartani, tehát a kereskedési könyvben nem tart nyilván ügyletet, így a Lakástakarékpénztár befektetési tevékenysége nem jár kiemelt kockázattal. A kamatkockázat szintén elhanyagolható, mivel a Lakástakarékpénztár eszköz- és forrás oldali instrumentumai túlnyomó részt fix kamatozásúak. Kockázatot a csökkenő kamatpálya jelent, mivel az átárazódó eszközök újra befektetése csak alacsonyabb hozamkörnyezetben valósulhat meg. Ezt a kockázatot a Lakástakarék a forrásállomány futamidejével összehangolt eszközoldali befektetésekkel igyekszik csökkenteni. Devizakockázattal a Lakástakarékpénztár nem szembesül, mivel üzleti tevékenységét kizárólag forintban végzi. Hitelezési kockázat: A Lakástakarékpénztár még nem folytat hitelezési tevékenységet. 15.5. A javadalmazási politika végrehajtásának felügyelete (a) A javadalmazási politika végrehajtásáért a Lakástakarékpénztár Igazgatósága felel, a végrehajtásról évente tájékoztatja a Felügyelő Bizottságot. A Felügyelő Bizottság egy tagját jelöli ki a javadalmazási politika végrehajtásának közvetlen felügyeletére. 23
(b) A Lakástakarékpénztár Belső Ellenőrzése legalább évente ellenőrzi a javadalmazási politika végrehajtását. A felülvizsgálat során a Belső Ellenőrzés azt vizsgálja, hogy a javadalmazási politika megfelelően érvényesül-e, és megfelel-e a nemzeti és uniós jogszabályoknak, sztenderdeknek. Az ellenőrzést végzők a tapasztalatokról és az esetleges javaslatokról tájékoztatják a Felügyelő Bizottságot és az Igazgatóságot, jelentős szabálytalanság feltárása esetén pedig az Alapítót. (c) Az Igazgatóság feladata a javadalmazási politika alkalmazása szempontjából kivételes esetek ellenőrzése. 15.6. Egyes szervezeti egységek hatásköre, feladata a javadalmazási politikával kapcsolatban A következő kontroll funkciót ellátó munkavállalók közreműködnek a javadalmazási politika kialakításában, ellenőrzik működését és elvégzik végrehajtásának vizsgálatát, melynek során együttműködnek a Felügyelő Bizottsággal, az Igazgatósággal és az ügyvezetést ellátó vezetőkkel: (a) A Pénzügyi, Kontrolling és Kockázatkezelési Igazgatóság értékeli, hogy a Lakástakarékpénztár által kialakított teljesítményjavadalmazás milyen hatással van a Lakástakarékpénztár kockázati profiljára. (b) A Jogtanácsos vizsgálja a javadalmazási politika összhangját a jogszabályi követelményekkel, valamint a belső szabályozó eszközökkel. (c) Az Első számú Ügyvezető értékeli a javadalmazási politika megfelelő alkalmazását, működését, gondoskodik a javadalmazásra vonatkozó szerződések, dokumentumok őrzéséről. 15.7. Javadalmazási bizottság A Lakástakarékpénztárnál a Hpt. 117. (6) bekezdésben írt feltételek teljesülése hiányában nem működik javadalmazási bizottság. 15.8. Nyilvántartás 24
(a) A belső ellenőri jelentéseket, valamint a javadalmazási politika alkalmazására vonatkozó egyéb vizsgálatok eredményeit az azt készítő személy megküldi minden, a javadalmazási politika kidolgozásában és felülvizsgálatában érintett vezető és szervezeti egység számára. (b) A javadalmazási politika kialakítása és érvényesítése során készült dokumentumok nyilvántartásáról a Felügyelő Bizottság gondoskodik. (c) A teljesítményértékeléssel kapcsolatos nyilvántartásokat az Alapító Humánpolitika és Jövedelem-elszámolási Igazgatóság vezeti, ennek érdekében a teljesítmény-kiírások értékelését az értékelést követően, de legkésőbb az értékelést követő 5. munkanapig el kell juttatni a Humánpolitika és Jövedelem-elszámolási Igazgatóságra. (d) A javadalmazási politikáknak és gyakorlatoknak egyértelműnek, megfelelően dokumentáltnak és átláthatónak kell lenniük. A döntéshozatali folyamat megfelelő dokumentációját, valamint a javadalmazási politikát alátámasztó előterjesztéseket és háttéranyagokat a számvitelről szóló 2000. évi C. törvénynek a bizonylatok megőrzésére vonatkozó előírása szerinti időtartamig (nyolc évig) meg kell őrizni. 15.9. Javadalmazásról való döntés Az Igazgatóság tagjai javadalmazásáról a jelen javadalmazási politikában meghatározott elvek alapján az Alapító dönt. Az Igazgatóság tagjának nem minősülő, a jelen Szabályzat hatálya alá tartozó személy javadalmazásáról jelen javadalmazási politikában meghatározott elvek alapján az Igazgatóság dönt. Az azonosított munkavállalók teljesítményjavadalmazásra vonatkozó előterjesztést évente az éves beszámolóval együtt kell az Alapító elő terjeszteni. Az Alapító controlling szervezeti egysége a jelen szabályzatban foglalt mutatók alapján elvégzi a számításokat, melyet eljuttat az Alapító Humánpolitika és Jövedelem-elszámolási Igazgatósága részére. A Humánpolitikai Igazgatóság a számítások alapján megadja a nyilvánosságra hozatal érdekében a jogosultak részére a tárgyévben kifizetett alapjavadalmazás és teljesítményjavadalmazás mértékét, ezen belül a tárgyévben kifizetett, valamint a halasztottan kifizetésre kerülő teljesítményjavadalmazás mértékét. Az Igazgatóság Elnök-helyettese (akadályoztatása esetén az Igazgatóság Elnöke) terjeszti az éves beszámolót tárgyaló Igazgatósági ülés elé a teljesítményjavadalmazásra vonatkozó javaslatot. Az Igazgatóság által megtárgyalt előterjesztésről a Felügyelőbizottsági jóváhagyást követően az Alapító dönt. 15.10. A javadalmazásra vonatkozó összesített információk 25
A Társaság munkavállalói részére a tárgyidőszakban a megkötött munkaszerződések szerinti bér- és személyi jellegű kiadások, összesen 573.887 ezer Ft értékben kerültek elszámolásra, mely állt egyrészt 426.507 ezer Ft bérköltségből, 34.765 ezer Ft személyi jellegű kifizetésből másrészt 112.615 ezer Ft bérjárulékból. A javadalmazási politika hatálya alá tartozó vezető tisztségviselők javadalmazásának összesített adatai: - A javadalmazási politika hatálya kiterjed 3 fő ügyvezetőre, akik egyben az Igazgatósági tagjai is.) - A tárgyévben kifizetett alap és teljesítményjavadalmazás összesített összege: 28.436.864 Ft volt. Az igazgatósági tagok, felügyelő bizottsági tagok külön díjazásban a tárgy évben nem részesültek. A javadalmazás összesített mennyiségi adatai, a felsővezetőkre és azon alkalmazottakra lebontva, akiknek a tevékenysége lényeges hatást gyakorol az intézmény kockázati profiljára, az alábbiak megjelölésével (h): Lásd az előző pontban. Az adott üzleti évre vonatkozó javadalmazás összege, fix és változó javadalmazás szerinti bontásban, valamint a kedvezményezettek száma (i) A tárgyévre érvényes javadalmazási politika alapján kifizetett javadalmazás a 3 fő ügyvezető részére: - Alapjavadalmazás: 20.620.000 Ft - Teljesítmény javadalmazás: 6.292.407 Ft A változó javadalmazás összege és formája a következő bontásban: készpénz, részvények, részvényekhez kapcsolt eszközök és egyéb javadalmazási formák (ii) A teljesítményjavadalmazás elszámolása kizárólag bérjövedelemként történik, amelyet banki átutalás formájában kerül teljesítésre. A ki nem fizetett halasztott javadalmazás fennálló összege, megszerzett jogosultság és meg nem szerzett jogosultság szerinti bontásban (iii) Üzleti év Kifizetés éve Halasztott javadalmazás fennálló összege (100% tervteljesítés esetén) Üzleti év Kifizetés Halasztott teljesítményjavadalmazás összege (100%-os tervteljesítés éve esetén) 2015 2018 743.332 Ft 2016 2018 781.125 Ft 2016 2019 781.125 Ft Az üzleti év során megítélt halasztott javadalmazás kifizetett és a teljesítménynek megfelelő kiigazításokkal csökkentett összege (iv) 26
Halasztott kifizetés a 2 fő ügyvezető esetén, a 2015-ös teljesítményjavadalmazás tárgyévi teljesítménnyel arányos összege: 743.332 Ft, valamint a 2016-os teljesítményjavadalmazás tárgyévi teljesítménnyel arányos összege: 781.125 Ft. Az üzleti év során kifizetett munkába állási jutalékok és végkielégítések és ezek kedvezményezettjeinek száma (v) Munkába állási jutalék és végkielégítés nem került megállapításra és/vagy kifizetésre az üzleti év során. Az üzleti év során megítélt végkielégítések, azok kedvezményezettjeinek száma, és az egy fő részére megítélt legmagasabb összeg (vi) Végkielégítés nem került megállapításra és/vagy kifizetésre az üzleti év során. Az üzleti évenként 1 millió EUR összegű vagy annál nagyobb javadalmazásban részesülő személyek száma, az 1 millió EUR és 5 millió EUR közötti javadalmazások esetében 500 000 eurós fizetési sávokra bontva, az 5 millió EUR összegű vagy afeletti javadalmazás esetében pedig 1 millió eurós fizetési sávokra bontva (i) Nincs ilyen személy, akinek az éves jövedelme az 1 millió EUR összeghatárt eléri vagy meghaladja. Ha a tagállam vagy az illetékes hatóság kéri, a vezető testület vagy a felső vezetés minden tagjának teljes javadalmazása Az ügyvezetők javadalmazására vonatkozóan hatósági adatbekérés nem történt. A méretüket és belső felépítésüket, illetve tevékenységeik jellegét, nagyságrendjét és összetettségét tekintve jelentős intézmények esetében az e cikkben említett mennyiségi információt az intézmény vezető testületeinek tagjaira lebontva is nyilvánosságra kell hozni. A Társaság nem tekinthető a 2013/36/EU irányelv 131. cikke alapján rendszerszinten jelentős intézménynek, illetve nem kapott rendszerszinten jelentős besorolásról szóló értesítést. A Lakástakarékpénztár 2017. évi állományi adatait az alábbi táblázat foglalja össze (fő): Megnevezés 2017.01.01 2017.12.31 Főmunka-viszony 4 4 Rész-munkaviszony 28 29 Többes foglalkoztatási a vállalatcsoporton belül 94 105 Összesen: 126 138 A feltüntetett létszám értékek a teljes lakástakarékpénztári állományi adatokat tartalmazzák. A Társaság munkavállalóinak száma a negyedik teljes üzleti évben tovább növekedett. 27
2017-ben 4 fő főmunka-viszonyú és 29 fő részmunka-viszonyú munkaszerződés megkötésére került sor. A munkavállalók jelentős része, 105 fő több munkáltató által kötött, úgynevezett többes foglalkoztatási szerződéssel áll alkalmazásban az Aegon csoport több tagjával, köztük a Lakástakarékpénztárral. 16. Tőkeáttétel A Lakástakarékpénztár tőkeáttételi mutatója 2017.12.31.-én 11,0%. Ez az eszközök tőkével való jelentős fedezettségét mutatja. Minél magasabb a mutató, annál több tőkével vannak fedezve az intézmény kitettségei. Túlzott tőkeáttételi kockázat (melyet a mutató alacsony értéke jelezne) nem áll fenn, és nem várunk ilyet a jövőre nézve sem. Mérlegen kívüli tétellel a Lakástakarékpénztár nem rendelkezik. Azon tényezők leírása, amelyek hatással voltak a tőkeáttételi mutatóra: a szavatoló tőke értéke 2017 során csökkent (-17,70% csökkenés), az évközi veszteség és a tulajdonos általi tőkeemelés negatív egyenlege miatt a mérlegfőösszeg 2017 során folyamatosan emelkedett, ennek legjelentősebb oka a betétállomány növekedése: a betétgyűjtés 2013 decemberében indult el, akkor 132 ezer Ft betét volt a Lakástakarékpénztárnál, ez 2014.12.31-re 346 millió Ft-ra emelkedett, 2015.12.31-re 2 191 millió Ft-ra, 2016.12.31-én pedig 6 439 millió Ft-ra 2017.12.31-én pedig 13 574 millió Ft volt. A Bizottság (EU) 2016/200 végrehajtási rendelete szerinti táblák a 2. mellékletben találhatóak. 16. A CRR 473a. cikkében meghatározott átmeneti intézkedésekkel kapcsolatos nyilvánosságra hozatal A Lakástakarékpénztár nem alkalmazza az átmeneti szabályokat, szavatolótőkéje, tőkemegfelelési és tőkeáttételi mutatója 2018. első negyedévtől tükrözi az IFRS 9 standardhoz köthető vagy hasonló várható hitelezési veszteség számítási modellen alapuló elszámolások teljes hatását. 28
1. melléklet: a szavatoló tőke elemei Ebben a mellékletben található a nyilvánosságra hozatal során a szavatoló tőkére vonatkozó egységes formanyomtatvány. A táblázatban szereplő értékek forintban értendők. A Lakástakarékpénztárnál nincsenek CRR előtti szabályozás alá eső tételek. 29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
2. melléklet: a tőkeáttételi mutató számítása 39
40
41
42