XXXIII. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

XXXIII. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

Összefoglaló megállapítások A 2016. év a Magyar Tudományos Akadémia és az MTA fejezet intézményei számára költségvetési, gazdálkodási szempontból kiegyensúlyozott gazdálkodást hozó, eredményes év volt. A fejezet költségvetése biztosította az Akadémia és intézményei számára a szakmai feladatellátás forrásait. Az Akadémia költségvetési adatainak elemzése alapján a következő főbb megállapítások tehetők: - Az MTA fejezet jóváhagyott költségvetési támogatása 37 393,2 millió Ft volt ami főként a Humán Tudományok Kutatóháza létrehozása támogatásának csökkenése miatt 6%-kal alacsonyabb volt az előző évinél. Ebből a költségvetési szervek (intézmények) támogatása 27 254,8 millió Ft, a fejezeti kezelésű támogatás összege 10 138,4 millió Ft volt. Kiemelendő: = az 1 742 millió Ft infrastrukturális fejlesztési támogatás, = a Lendület program 3 638,1 millió Ft összegű támogatása. - 2016-ban a fejezet tervezett bevétele 18 801,6 millió Ft volt, így a tervezett összkiadása a költségvetési törvényben 56 194,8 millió Ft-ot tett ki. - A tényleges felhasználási adatok alapján ugyanakkor a fejezet kiadása 73 036,5 millió Ft volt, ami közel 16,8 milliárd Ft-tal, 30%-kal haladta meg a tervezettet. A fejezet tényleges saját bevétele 2016-ban 57 043,5 millió Ft volt, ami több mint háromszorosa a tervezettnek, és több mint kétszerese az előző évinek. - A költségvetési támogatás közel háromnegyede (70,6%) közvetlen kutatási célokat szolgált. Az országos kutatás- és tudóstámogatás (tiszteletdíjak, nemzetközi kapcsolatok, határon túli magyar tudósok támogatása stb.) céljára kifizetett támogatás aránya 21,6%-ot tett ki, az igazgatási, jóléti feladatokra felhasznált összeg aránya 7,8% volt. - A fejezet összesített alaptevékenységi maradványa (tárgyévben fel nem használt támogatása) 40,7 milliárd Ft volt, ebből az intézmények maradványa 40,0 milliárd Ft, a fejezeté 0,7 milliárd Ft. - Az MTA fejezet 2016-ban 4,5 milliárd Ft-tal támogatta a hazai nem MTAkutatóintézetben megvalósuló tudományos kutatásokat, amivel továbbra is a hazai egyetemi kutatások jelentős finanszírozója maradt. - A fejezet intézményeiben foglalkoztatottak átlaglétszáma 2016-ban 5 517 fő volt, ez 2,5 %-kal magasabb, mint a 2015. évi adat. A kutatók (beleértve a támogatott kutatócsoportok kutatóit is) száma 3 350 fő, ez 9%-kal magasabb a 2015. évinél.

A gazdálkodást meghatározó főbb programok, események 2016: kiemelkedően sikeres év a tudományos életben A tavalyi év kiemelkedően sikeres volt a magyar kutatók számára az Európai Kutatási Tanács (ERC) pályázatain is. Az ERC egyenként 1,5 3,5 millió euró összegű támogatását, amely világszerte a kutatói kiválóság egyik mércéjének számít, 2016-ban 12 tudós nyerte el Magyarországról. Ez a program 2007-es indulása óta a legjobb magyar eredmény. A nyertesek közül 9-en az akadémiai kutatóhálózatban dolgoznak, 6-an az MTA Lendület programjának korábbi nyertesei. Az ERC 2007-es működése óta a magyar kutatók évről évre a legsikeresebbek az új európai uniós tagállamok (EU13) kutatói közül. Az EU13 tagállamok által 2015-ig elnyert ERC kutatási projektek közel 40%-át magyarországi kutatási intézményben valósítják meg, a 2016- os eredmény régiós összehasonlításban is kimagaslóan jónak számít. A kutatói karrier mérföldkövének számító, egyúttal stabil pénzügyi és versenyképes infrastrukturális hátteret biztosító Lendület program, valamint a célzott rásegítő pályázati támogatások és tanácsadás a 2016-os eredmények tanúsága szerint érdemben javították a pályázó magyar kutatók sikeranyát. 2016: a legsikeresebb pályázati év az átalakítások óta A 2016-os év átlagon felüli sikereket hozott a kutatásra fordítható pályázati keretekért folytatott versenyben az MTA kutatóhálózata számára. 2016 volt pályázati szempontból a kutatóhálózat legsikeresebb éve a 2012-es átalakítások óta. Az európai uniós források támogatásával meghirdetett hazai pályázati lehetőségek 2015 második felében nyíltak meg, így magas szakmai színvonalra volt szükség ahhoz, hogy a rendelkezésre álló idő alatt az MTA intézményei a nagyszámú pályázó közötti szoros versenyben hozzájuthassanak a forrásokhoz. Az akadémiai kutatóintézetek összesen 262 kutatási pályázatot nyertek 2016-ban, amiből 217 hazai (139 NKFIH-OTKA, 14 NKA, 39 NGM/GINOP, 25 egyéb), 45 pedig nemzetközi pályázat volt. Néhány a 2016-ban indított fontosabb, pályázati támogatással megvalósuló kutatási projektek közül: - Ökoszisztémák fenntartható működtetése: felfedezésekkel a klímaváltozás, a tájhasználat és az inváziók hatásának mérsékléséért MTA Ökológiai Kutatóközpont (Vácrátót, Tihany, Debrecen, Budapest), 852 millió Ft. Pályázati keret: GINOP, futamidő: 4 év. - E-orr kutatóműhely: természetes szagmintázatok elemzése és agrártudományi hasznosítása MTA Agrártudományi Kutatóközpont (Martonvásár), 655 millió Ft. Pályázati keret: GINOP, futamidő: 4 év. - Magyarország szerepelt a legsikeresebben az EU Horizont 2020 legnagyobb presztízsű együttműködési pályázatán, a Teaming kutatási kiválósági programban: 27 ország 169 pályázója közül meghirdetett 10 nyertesből 2 konzorciumban vesz részt akadémiai kutatóhely (MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet,

Budapest, 1600 millió Ft, futamidő: 7 év; MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, Szeged, 680 millió Ft, futamidő: 4 év). MTA Nemzeti Víztudományi Kutatási Program A kormány vízügyi stratégiája, a Kvassay Jenő Terv tudományos alapjainak biztosítása és a víztudományi kutatások nemzetközi élvonalba emelése végett indult Nemzeti Víztudományi Kutatási Program a Magyar Tudományos Akadémia koordinálásával. Ez a lényege annak az előterjesztésnek, amelyet 2016. június 28-án fogadott el az MTA Elnöksége. Az MTA együttműködésben a vízügyi kormányzattal és figyelemmel a nemzetközi trendekre a víztudományi műhelyek koordinátoraként az integráló szerepet vállalná fel a program megvalósítása során. A jelenlegi feltételek mellett hatékony és koherens, stratégiai szintű vízgazdálkodási tudományos kutatás hálózati jellegű kell legyen, bevonva az összes releváns hazai víztudományi műhelyt (intézetet, tanszéket) és mozgósítva a nemzetközi tudományos együttműködésben rejlő összes lehetőséget áll a javaslatban. Az elfogadott dokumentum szerint az MTA kezdeményezi egy nemzetközi, interdiszciplináris Duna-régió kutatási program indítását, az EU Közös Kutatóközpontjával (JRC) és más releváns nemzetközi szervezetekkel együttműködésben. A javaslatok között szerepel továbbá, hogy a jelenleg dezintegrált hidrológiai adatbázisokból jöjjön létre szabad hozzáférésű integrált adatbázis, mely kiterjed a hidrológiai körforgás teljes láncolatára (éghajlat, időjárás, folyók, tavak, felszínalatti vizek, források stb.) A meteorológiai és hidrológiai adatbázisok gazdái, valamint az MTA bázisán létrehozandó víztudományi hálózat alakítsanak ki szoros tudományos és operatív együttműködést annak érdekében, hogy a hidrológiai körfolyamat atmoszférikus és terresztris részének összekapcsolása az észleléstől az előrejelzések közreadásáig megtörténhessen. Akadémiai kutatóhelyek 12 milliárd forintot nyertek kutatás-fejlesztési pályázatokon Nyolc akadémiai kutatóhely összesen 26,215 milliárd forint támogatásban részesül különböző kutatás-fejlesztési célok megvalósítására a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP/VEKOP) pályázatai révén. Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont hat (4,03 millárd Ft), az MTA Atommagkutató Intézete hat (4,363 milliárd Ft), az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont egy (0,434 milliárd Ft), az MTA Ökológiai Kutatóközpont négy (2,0 milliárd Ft), az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont huszonnyolc (12,5 milliárd Ft), az MTA Számítástechnikai Kutatóintézet kettő (1,88 milliárd Ft), az MTA Természettudományi Kutatóközpontja három (0,095 milliárd Ft), az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont egy (0,214 milliárd Ft), valamint a Wigner Fizikai Kutatóközpont három (0,860 milliárd Ft) pályázata volt sikeres az EU Strukturális Alapjaiból támogatott pályázatokon. A pályázatok célja a következő volt: a hazai kutatási infrastruktúra nemzetközi versenyképességének erősítése, a nemzetközileg versenyképes tudáscentrumok létrejöttének támogatása, a sikeres nemzetközi kutatási együttműködések kialakítása, elmélyítése; a stratégiai jelentőségű hazai kutatóhelyek kutatás-fejlesztési kapacitásának erősítése. A

GINOP-2.3.2-15 pályázaton 2016-ban 66 milliárd forint volt a rendelkezésre álló keretösszeg, míg a GINOP 2.3.3. pályázaton 25 milliárd forint. MTA Humán Tudományok Kutatóháza A budai Várban működő kutatóközpontok az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont (MTA BTK) egyes intézetei és az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont (MTA TK) az MTA új kutatóközpontjába, a Humán Tudományok Kutatóházába költöztek 2017 elején. Szintén az új ingatlanba költözik az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (MTA KRTK) a Budaörsi úti épületből, és itt kap helyet az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény is. A Humán Tudományok Kutatóháza megépítésének célja az volt, hogy az ideköltöző akadémiai kutatóközpontok a 21. század követelményeinek megfelelően felszerelt kutatóhelyen működhessenek tovább. A négy részből álló, a kutatók igényei szerint tömbökre tagolt, több mint 21 500 négyzetméter alapterületű épület tervezése és kivitelezése során a környezetvédelmi szempontok is meghatározóak voltak. A mintegy 750 szakembernek helyet biztosító kutatóházban a dolgozószobák mellett könyvtárat, konferenciatermet, régészeti laboratóriumokat, tárgyalókat, közösségi tereket, teakonyhákat és éttermet is kialakítottak. Kiválósági központok A felsőoktatás és az akadémiai kutatóintézet-hálózat együttműködésének ez a módja 2014- ben kezdődött. A kiválósági központok célja a kormányzat felsőoktatási és kutatási innovációs politikájának támogatása, a felsőoktatás és az akadémiai intézményhálózatok együttműködésével (részben) új kutatási innovációs centrumok kialakítása, melyek képesek külföldről is kutatókat hazánkba vonzani. 2014-ben 330 millió Ft-os akadémiai támogatással három akadémiai kutatóközpont (MTA SZBK, MTA Wigner FK, MTA TKI) indított hároméves kutatási programokat egyetemi partnerekkel a precíziós gyógyászat biológiai alapjai, az extrém anyagok, energiák és technológiák, valamint a MEDinPROT fehérjetudományi kiválósági együttműködés témakörében. 2015-ben újabb kiválósági központ alakult, amelynek alapja a Magyar Tudományos Akadémia és az Audi Hungaria közötti együttműködési megállapodás. Az együttműködés bázisaként az MTA új kutatóhelyet alapít Győrött az MTA SZTAKI és a Széchenyi István Egyetem közreműködésével. A négy kiválósági központban zajló kutatásokat az Akadémia 2015-ben 300 millió Ft-tal támogatta. 2016-ban a Kiválósági Együttműködési Program keretében egy újabb kutatóközpont (ATK) is támogatásban részesült Búza stresszadaptációs kutatások pályázata révén. Ennek alapján az MTA összesen 300 millió Ft-tal támogatta az immár öt kutatási intézményt. Szakmódszertani pályázat A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2016 áprilisában pályázatot hirdetett meg a szakmódszertan tudományos megalapozását és megújítását segítő interdiszciplináris kutatások és azok gyakorlati alkalmazásának támogatására.

Pályázatot nyújthattak be felsőoktatási intézményben foglalkoztatott főállású oktatók vagy az MTA irányítása alatt álló kutatóközpontok/önálló jogi személy kutatóintézetek által foglalkoztatott kutatók, olyan 4 éven át (2016. szeptember 1. 2020. augusztus 31.) történő kutatások támogatására, amelyeknek célja alapvetően új vagy a hazai módszertani hagyományokra építő, megújuló eljárások és segédeszközök által alkotott komplex tanítási módszerek tudományos igényű megalapozása, illetve a tudásátadás pedagógiai szemléletének és módszereinek megújítását célzó kutatások gyakorlati megvalósítása. Az éves pályázati keret összege 200 millió Ft, a pályázatonként kiosztható maximális összeg évi 20 millió Ft volt. A felhívásra 75 pályázat érkezett: 62 pályázat felsőoktatási intézményből és 13 pályázat az MTA kutatóhálózatából. A felkért Programtanács 19 nyertes kutatócsoportot választott ki, közülük 17 felsőoktatási intézményben, 2 akadémiai kutatóintézetben kezdte meg munkáját 2016 szeptemberében. Nemzeti Agykutatási Program (NAP) A NKFIA-NAP támogatással 3 éve működő Nemzeti Agykutatási Kiválósági Hálózat 9 NAP konzorciumi tag 89 NAP A kutatócsoportjából, valamint a 6 konzorciumi tagnál és további 2 egyetemen és 3 MTA kutatóközpontban újonnan létrehozott 31 NAP B kutatócsoportból, továbbá a támogatásba bevont központi laboratóriumokból és újonnan létrehozott infrastruktúrákból áll. Agy visszaszívás révén 9 NAP csoportvezetőt és 4 beosztott kutatót sikerült hazahozni, nem számítva azokat, akiket a NAP támogatás tartott itthon. Külföldi vezető NAP kutató az Oxfordból a Szegedi Tudományegyetemre érkezett finn Karri Lamsa. Beosztott kutatóként további 9 külföldi kutató kapcsolódott be a NAP kutatásokba (2 angol, 1-1 ír, olasz, osztrák, román, orosz, indiai és mexikói). A NAP 1.0 révén a magyar kutatócsoportok az agykutatásban zajló módszertani-technológiai forradalom mindhárom fő területén molekuláris biológia, optogenetika, szuperrezolúciós képalkotás lépést tartanak a világ élvonalával. A mintegy 3,6 milliárd forint értékben fejlesztett infrastruktúrák lelkes fiatal kutatógárdát vonzanak. Egy évvel a NAP 1.0 vége előtt már nyilvánvaló, hogy a szerződésben vállaltakat hiánytalanul sikerül teljesíteni. A NAP kutatócsoportokat vezető kutatók publikációinak 62%-a a legmagasabb idézettségű tudományos folyóiratokban jelent meg, ami 16%-al magasabb, mint a NAP-ot megelőző 3 évben. A gyakran Nature Index folyóiratokban publikált felfedezések mellett több új gyógyszercélpont azonosítása is megtörtént. Sok a betegellátás biztonságosságát, hatékonyságát és gazdaságosságát javító eredmény, átültetésük folyamatos a klinikai gyakorlatba. Magas az aktív fiatalok aránya, akik társszerzők (gyakran első szerzők) a publikációkban. Sok a NAP által is támogatott doktori fokozatszerzés. A NAP-rendszer nem szűkkörű, belterjes. A tényleges (közleményekkel, elnyert pályázatokkal alátámasztott) NAP együttműködések transzlációs (labortól a betegágyig), multidiszciplináris (biomedicína, matematika, statisztika, bionika, információs technológia) és multiszektoriális (köz- és üzleti szféra) jellegűek. A NAP igazi nemzeti program, nem koncentrálódik kizárólag az egyetemi székhelyekre, jelen van az ország 19-ből 13 megyéjében. A 6 MTA kutatóintézményben, 7 egyetemen, 1-1 országos intézetben és gyógyszergyárban működő NAP kutatócsoportokkal, NAP támogatással közös kutatásokat indított, és publikált további 1-1 MTA kutatóközpont, közegészségügyi központ, kutató közintézmény, 3 egyetem, 4 országos intézet, 4 fővárosi és 10 megyei kórház, továbbá 6 szakkórház és 15 kisvállalkozás. A NAP kutatócsoportok eddigi NAP támogatással született

eredményeiket 17 európai ország, továbbá Kanada, az USA, Brazília, Japán, Kína, Szingapúr, Ausztrália és Új-Zéland vezető agy-kutatócsoportjaival együtt közölték, amelyek többnyire a legfejlettebb innovációs régiók egyetemein, kutatóintézeteiben működnek. A NAP Elnökét és Irányító Testületét 3 tagú szervezet segíti, amely az MTA Támogatott Kutatócsoportok Irodájával és a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal szakembereivel együtt működteti a monitorozási, támogatási, beszámolási és ellenőrzési rendszert is. Kiváló a kapcsolat a NAP konzorcium és az új NAP kutatócsoportokat befogadó intézmények vezetőivel is. Több intézményben megindult az agykutató, oktató és klinikai egységek integrációja is, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen négy sikeres kutatócsoportot alapítottak. 2017 elején a Kormány úgy döntött, hogy 2018 és 2021 között lehetőséget biztosít a NAP folytatására, azaz 2017. február 14-én a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal meghirdette a Nemzeti kiválósági program (NKP_17) A alprogramja keretében a Nemzeti Agykutatási Program folytatását lehetővé tevő pályázatot, amit a Nemzeti Agykutatási Program Konzorciuma a meghosszabbított határidőn (2017.04.12.) belül meg is pályázott. Az elnyerhető támogatás 6 500 millió forint. Martonvásári Agrár-innovációs Centrum és Látogatóközpont A martonvásári kastélyparkban zajló beruházást 6 milliárd forinttal támogatja a kormány, műszerekre további 3 milliárdot fordíthat az MTA. Ezen felül 800 millió forint áll rendelkezésre egy új Látogatóközpont megvalósítására és a környezetében lévő Brunszvikkert rekonstrukciójára. A Látogatóközpont egyik kitüntetett célja, hogy modern tudománykommunikációs eszközökkel tegye érdekessé és érthetővé az agrárkutatás céljait és eredményeit, elsősorban a fiatal generáció számára, ideértve a megújuló MTA Agrártudományi Kutatóközpont (MTA ATK) aktuális kutatási eredményeinek megismertetését. Az új centrum fogadja be az MTA ATK jelenleg több telephelyen működő intézeteit, így a Mezőgazdasági Intézet mellé költözik a Növényvédelmi Intézet és a Talajtani és Agrokémiai Intézet. Megkezdődött a multidiszciplináris lehetőségeket az eddigieknél jobban kiaknázó, hosszú távú kutatási program rögzítése, amelynek középpontjába a globális klímaváltozással együtt járó extrém időjárási körülményekhez alkalmazkodni képes gabonafajták előállítása kerül. A növények környezeti és kórokozókkal szembeni stressz tűrő képességét meghatározó tényezők komplex genetikai, élettani és morfológiai kutatását, valamint a talaj-növény kölcsönhatások tanulmányozását tervezik a legkorszerűbb vizsgálati módszerek alkalmazásával. Az MTA ATK keretein belül megalakult a teljes projekt lebonyolításáért felelős szervezeti egység. Aláírásra került a Projektalapító Dokumentum, kidolgozásra kerültek a szükséges működési eljárásrendek. A projektiroda munkáját az egyeztetést biztosító Projekt Irányító Bizottsági ülések, valamint a döntéshozó Érdekegyeztető Testületi ülések segítik. Az érintettek közti együttműködés jelentős mérföldköve volt, hogy a Látogatóközpont és a Brunszvik-kert rekonstrukciójának megvalósítása érdekében az MTA, az MTA ATK és Martonvásár Önkormányzata háromoldalú megállapodást kötött. A 2016. év során - megkezdődött a Látogatóközpontnak otthont adó Kiskastélyban lévő szolgálati lakások kiváltására szolgáló lakóingatlanok felújításának terveztetése és felújítása;

- kiválasztásra került a Látogatóközpont és környezetének a Brunszvik kertnek átilletve kialakítását tervező építész kiválasztása, az általa készülő tervváltozatok kidolgozása, melyhez részletes mérnöki állapotfelmérésnek és az örökségvédelmi elvárásoknak megfelelő, az épület műemléki értékeit számba vevő értékleltár készítésének is el kellett készülnie; - megtörtént a teljes projektterület geodéziai felmérésére, és a park projekt által érintett területén található értékes, megóvandó növények kijelölése; - a Látogatóközpont szakmai tartalmának kidolgozása érdekében a projekt koordinátorai nyolc helyszínt látogattak végig az országban látogatóközponti tartalom és alkalmazott technikák, valamint kutatótömbi működési/üzemeltetési tapasztalatok megismerése céljából; - elkészültek az MTA ATK által elnyert GINOP pályázatokból finanszírozott kutatási tevékenység elhelyezésére szolgáló Fitotron kutató laboratórium épületének felújítási munkáihoz kapcsolódó műszaki tervek; - a Kutatótömb épületére vonatkozó nyílt tervpályázati felhívás előkészítése is megtörtént, ez teszi lehetővé, hogy az építésszakma legjobbjai versenyeztethessék meg terveiket és azok közül kerülhessen kiválasztásra a legelőnyösebb változat; folyamatosak a beszerzés/közbeszerzés keretében bonyolított dokumentáció és tanulmánykészítések, melyek a létesítmények kutatási/szakmai/gazdasági/műszaki megvalósíthatóságát megalapozó szellemi termékeket eredményeznek.

I. Az Akadémia fejezet összesített költségvetési adatai Az Akadémia fejezet költségvetési törvényekben jóváhagyott 2014- ai az alábbiak: Index % (2016/2015) 2014. év (eredeti) 2015. év (eredeti) 2016. év (eredeti) Kiadás 63 203,5 56 318,1 56 194,8 99,8 Költségvetési támogatás 49 085,5* 39 789,3 37 393,2 94,0 Bevétel 14 118,0 16 528,8 18 801,6 113,8 *2014-ben az OTKA Iroda és Programok támogatásával együtt Az Országgyűlés által évente jóváhagyott költségvetési keretek felhasználása év közben rendre módosul, beszámolási szempontból tehát a fejezet költségvetési tényadatai pontosabb képet adnak a tárgyévi működésről. A tényadatokat az alábbi táblázat részletezi: Index % (2016/2015) 2014. év 2015. év 2016. év Kiadás 64 699,4 66 347,9 73 036,5 110,1 Költségvetési támogatás 45 776,4 39 991,9 38 557,4 96,4 Bevétel 24 220,8 24 783,3 57 043,5 230,2 Előző évi maradványok igénybevétele 14 746,9 20 033,0 18 416,4 91,9 Az összesített költségvetési adatok szerint a fejezet kiadása 2016-ban 73 036,5 millió Ft volt. Az Akadémia 2016-ban fejezeti szinten 38 557,4 millió Ft költségvetési támogatást használt fel. A fejezet intézményeinél 56 709,8 millió Ft államháztartási értelemben vett bevétel keletkezett, ami több mint 130 %-kal magasabb az előző évi bevételi adatnál, és több mint háromszorosa a tervezettnek. Az előző évi maradványok igénybevétele sor azt mutatja, az előző évek költségvetései el nem költött részéből mennyit használtak fel a tárgyév során a feladataikra. 2016-ban jelentős összegű többletbevételt jelentettek a főként a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alaptól kapott kutatási-fejlesztési pályázati támogatások, amelynek nagysága 31 065 millió Ft volt, szemben az előző évi 5 857 millió Ft-tal. A kiadásokat növelheti az a körülmény is, hogy minden évben jelentős összegű maradvány keletkezik a fejezetnél, ami a következő év első felében felhasználható (sőt felhasználandó).

Fejezeti szintű ok teljesítése* Jogcímek 2016. évi terv módosított tényleges teljesítés Költségvetési kiadások 56 194,8 100 923,6 73 036,5 Ebből: - Személyi juttatás 29 934,6 37 224,1 28 618,5 - Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 7 955,9 10 250,3 7 943,7 - Dologi kiadások 13 552,7 27 959,1 18 987,6 - Ellátottak pénzbeli juttatása 35,0 42,9 41,8 - Egyéb működési célú kiadások 477,4 1 943,6 1 599,6 - Beruházások 3 378,3 16 401,3 9 745,3 - Felújítások 827,4 2 372,2 1 388,9 - Egyéb felhalmozási célú kiadások 33,5 4 730,1 4 711,1 Bevételek 56 194,8 100 923,6 114 017,3 Ebből: - Központi, irányító szervi támogatás 37 393,2 38 557,4 38 557,4 - Költségvetési bevételek 18 801,6 43 949,8 57 043,5 - Maradvány igénybevétele 0,0 18 416,4 18 416,4 *Finanszírozási tételek nélkül

1. Költségvetési támogatás 1.1. A költségvetési támogatás levezetése Az MTA fejezet (az Akadémia irányítása alá tartozó köztestületi költségvetési szervek [kutatóközpontok, kutatóintézetek, egyéb intézmények], valamint a fejezeti kezelésű ok) 2016. évre elfogadott költségvetési támogatása 37 393,2 millió Ft volt. Az Országgyűlés által jóváhagyott fejezeti támogatási főösszeg az előző évihez képest az alábbiak szerint módosult: 2015. évi eredeti támogatási 39 789,3 Változások: - Pedagógus életpálya-modell támogatása +3,9 - Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kutatóháza létesítésének támogatása - 2 400,0 költségvetési támogatás összesen: 37 393,2 A fejezet költségvetési támogatása 2015. évihez képest közel 6%-kal csökkent, ennek fő oka, hogy a beruházás kifutása miatt a Humán Tudományos Kutatóháza létesítésének támogatása teljes egészében megszűnt, ezzel 2,4 milliárd Ft támogatás a fejezet költségvetéséből kivezetésre került. A költségvetési támogatásból 27 254,8 millió Ft-ot (a teljes keret 72,9%-át) már a költségvetés elfogadásakor intézményi támogatásként terveztünk (jellemzően működési támogatásként). A fennmaradó 27,1% fejezeti szinten került meghatározásra, fejezeti kezelésű támogatásként. E források felosztása év közben pályázatok útján történt. 2016-ban ismét változott a fejezet címrendje, azaz az MTA fejezet költségvetési törvényben megjelenő támogatásának részletezése. A változások lényege: A Magyar Tudományos Akadémia törzskönyvi nyilvántartásba vétele okán az Akadémia mint köztestület a fejezet címrendjében önálló soron jelenik meg, így a 2015. évi címrend szerinti 1. cím kettéválik, és az új 1. cím tartalmazza az akadémikusi és doktori tiszteletdíjak, a Bolyai ösztöndíjak támogatását. A Kolozsvári Akadémiai Bizottság támogatása nem jelenik meg külön soron, az a határon túli magyar tudósok és tudományos szervezetek támogatása fejezeti kezelésű része.

Az MTA fejezet költségvetési címrendjének változása 2015. év I. MTA Titkárság Igazgatása, tiszteletdíjak és köztestületi feladatok II. MTA Könyvtár és Információs Központ III/1. MTA Könyvtár és Információs Központ III. MTA kutatóközpontok, kutatóintézetek IV. MTA Támogatott Kutatóhelyek V. MTA egyéb intézmények V/1. MTA Létesítménygazdálkodási Központ V/2 MTA Jóléti intézmények V/3. MTA Területi Akadémiai Bizottságok Titkársága V/4. Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia VII. Fejezeti kezelésű ok VII/1. Társadalmi szervezetek és alapítványok támogatása (tudományos társaságok, Nagy Imre Alapítvány, Bolyai Műhely Alapítvány) VII/2. Határon túli magyar tudósok és tudományos szervezetek támogatása VII/3. Kolozsvári Akadémiai Bizottság támogatása VII/5. Tudományos könyv- és folyóiratkiadás támogatása VII/6. Európai Uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok támogatása VII/7. Infrastruktúra fejlesztés VII/8. Lendület program VII/9. Fiatal kutatók pályázatos támogatása VII/10. Nemzetközi kapcsolatok és nemzetközi tagdíjak VII/11. Posztdoktori pályázatok támogatása VII/12. Szakmai feladatok teljesítése VII/13. Kiválósági központok támogatása VII/14. Központi kezelésű felújítások VII/15. MTA Bölcsészet és Társadalomtudományok Kutatóháza létrehozása 2016. év I. Magyar Tudományos Akadémia II. MTA Titkárság IgazgatásaIII. MTA Könyvtár és Információs Központ III/1. MTA Könyvtár és Információs Központ IV. MTA kutatóközpontok, kutatóintézetek V. MTA Támogatott Kutatóhelyek VI. MTA egyéb intézmények V/1. MTA Létesítménygazdálkodási Központ V/2 MTA Jóléti intézmények V/3. MTA Területi Akadémiai Bizottságok Titkársága V/4. Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia VII. Fejezeti kezelésű ok VII/1. Társadalmi szervezetek és alapítványok támogatása (tudományos társaságok, Nagy Imre Alapítvány, Bolyai Műhely Alapítvány) VII/2. Határon túli magyar tudósok és tudományos szervezetek támogatása VII/3. Tudományos könyv- és folyóiratkiadás támogatása VII/4. Európai Uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok támogatása VII/5. Infrastruktúra fejlesztés VII/6. Lendület program VII/7. Fiatal kutatók pályázatos támogatása VII/8. Nemzetközi kapcsolatok és nemzetközi tagdíjak VII/9. Posztdoktori pályázatok támogatása VII/10. Szakmai feladatok teljesítése VII/11. Kiválósági központok támogatása VII/12. Központi kezelésű felújítások

A fejezet költségvetési támogatásának egy része nem az MTA fejezetben kerül felhasználásra. Ennek oka, hogy az MTA több olyan programot működtet, illetve finanszíroz, amely a szűken vett fejezeti határokon átnyúlóan a teljes magyar tudományos közösséget szolgálja. (Ilyen fejezeti keret a Lendület program, és a támogatott kutatócsoportok rendszere.) Ehhez hasonlóan az MTA intézményrendszere is részesül más fejezetek forrásaiból (2016-ban ez 121,3 millió Ft-ot jelentett). A költségvetési gazdálkodási szabályok következetlenségéből adódik, hogy az éves beszámoló mindezt két lépésben mutatja be. Az alábbi levezetés az MTA fejezet költségvetési támogatásának alakulását szemlélteti, beleértve az évközi változásokat is: Jogcímek - ATK fejlesztések miatti többlettámogatás + 900,0 - Fejezetek közötti támogatás-átcsoportosítás egyéb feladatokra + 100,9 - A bérkompenzáció támogatása + 146,1 - A Prémiumévek program kiadásainak támogatása + 7,2 Változás összesen + 1 164,2 A fentiek alapján 2016-ban az MTA fejezetben felhasznált költségvetési támogatás összege 38 557,4 millió Ft-ot tett ki. 1.2. Az MTA és a felsőoktatás kapcsolata A fenti átcsoportosításokon túl további programokra is igaz, hogy nem csak akadémiai intézményekben valósulnak meg. A programokról az alábbi táblázat ad összefoglalást: MTA-támogatások fejezeten kívüli felhasználása 2014. év 2015. év 2016. év OTKA-pályázatok (egyetemek, főiskolák) * 3 582,4 Támogatott kutatócsoportok (egyetemek) 2 822,5 2 794,4 2 677,5 Lendület-kutatócsoportok támogatása (egyetemek) 1 482,6 1 668,2 1 525,4 Posztdoktori támogatások (egyetemek) 151,9 297,3 303,3 Összesen 8 039,4 4 759,9 4 506,2 *2015-ben az OTKA Iroda és Programok támogatása átcsoportosításra került az NKFIH fejezethez Összességében elmondható, hogy az MTA fejezet 2016-ban több mint 4,5 milliárd Ft-tal támogatta a hazai nem MTA-kutatóintézetekben megvalósuló tudományos kutatásokat, amivel továbbra is (OTKA nélkül is) a hazai egyetemi kutatások jelentős finanszírozója maradt.

1. ábra: Az MTA felsőoktatáson keresztül nyújtott támogatása (2014 2016) 1.3. A költségvetési támogatás felhasználási jogcímei A 2016-ban az Akadémia részére biztosított működési és felújítási célú költségvetési támogatás felhasználásának alakulását a következő mutatószámokkal lehet jellemezni (az összehasonlíthatóság érdekében mindhárom évben az OTKA-programok és Iroda költségvetése nélkül): Felhasználás iránya 2014. év 2015. év 2016. év (%) (%) (%) Közvetlenül kutatási célokra 74,8 71,5 70,6 ebből: felújítási és beruházási támogatások 8,0 5,7 1,5 Országos kutatás- és tudóstámogatásra 18,6 21,0 21,6 Igazgatási, jóléti feladatokra 6,6 7,3 7,8 Fejezeti kezelésű ok maradványa 0,0 0,2 0,0 Összesen 100,0 100,0 100,0 A közvetlen kutatási célokra felhasznált támogatás aránya és az igazgatási kiadások részaránya a korábbi évekhez hasonló mértékű.

2. ábra: A költségvetési támogatás felhasználásának megoszlása (2016) Közvetlen kutatási célokra felhasznált költségvetési támogatás (70,6%) Ebbe a körbe tartozik: a kutatóközpontok és kutatóintézetek működési célú támogatása, a támogatott kutatócsoportok támogatása, a fiatal kutatók pályázati támogatása, az európai uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok önrészének kiegészítő forrása, a Lendület program, a felújítás, beruházás és infrastruktúra-fejlesztési támogatások. Országos kutatás- és tudóstámogatás (21,6%) Ebbe a körbe tartozik: az akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátások, a doktori tiszteletdíj és a Bolyai-ösztöndíj, az MTA Könyvtár és Információs Központ, a nemzetközi kapcsolatok, a területi akadémiai bizottságok, a Nagy Imre Emlékház működtetésének alapítványi támogatása, a határon túli magyar tudósok és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság támogatása, a Bolyai Műhely Alapítvány támogatása, a tudományos társaságok támogatása, a könyv- és folyóirat-kiadás támogatása Akadémián kívüli nem költségvetési szerveknek. Igazgatási, kutatásszervezési, egyéb, kutatást kiegészítő, kisegítő és jóléti feladatok (7,8%) Ebbe a körbe a következő feladatok sorolhatók: MTA Létesítménygazdálkodási Központ támogatása, jóléti intézmények támogatása, az MTA Titkárság működtetése, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia működésének támogatása.

1.4. Magyarország és néhány környező ország K+F finanszírozási és létszámjellemzői Annak érdekében, hogy az MTA költségvetési beszámolója tágabb összefüggésben is értékelhető legyen, az alábbiakban bemutatjuk az Európai Unió és néhány környező ország fő kutatási jellemzőit. (Ebben a fejezetrészben a legfrissebb adatok a nemzetközi statisztikai adatszolgáltatások sajátosságai miatt általában 2015. éviek). A hazai K+F ráfordítás GDP-hez viszonyított aránya 2008 és 2013 között méréskelten nőtt, és Csehországot kivéve nagyobb, mint a velünk összehasonlítható környező országok (Lengyelország, Szlovákia, Románia, Horvátország) hasonló mutatója. 2014-ben a növekedés megállt, a GDP-arányos ráfordítás azóta nagyjából stagnál. A K+F ráfordítások összege ugyanakkor 2014-ben és 2015-ben is tovább növekedett (2013-ban 1 415,1 millió euró; 2014- ben 1 428,8 euró; 2015-ben 1510,9 euró). A GDP-hez viszonyított hazai K+F ráfordítási arány (1,38%) jelentősen elmarad ugyan az EU-28 átlagosan 2% körüli ráfordítási arányától, de magasabb a lengyel, szlovák, román vagy a horvát aránynál (0,49-1,18%). (Adatforrás: Eurostat) 3. ábra: Teljes K+F ráfordítás a GDP százalékában (2006 2015) Az ország egy lakosra jutó K+F ráfordítása a 2012-es 126,6 euró értékről 2013-ra 142,8 euróra, 2014-re 144,7 euróra, 2015-re 153,3 euróra nőtt; ezzel Magyarország a régióban Csehország és Szlovákia mögé szorul, de megelőzi Lengyelországot, Romániát és Horvátországot e téren. Az EU-28 vonatkozó adata 590 euró/fő körül alakult 2015-ben. A K+F ráfordítások szerkezete Magyarországon kedvezően alakul: a piaci források mennyisége a vizsgált időszakban több mint a duplájára, a külföldi források mennyisége közel háromszorosára nőtt, bár 2015-ben ez utóbbi terén némi csökkenés figyelhető meg. Az állami költségvetési források ennél jóval csekélyebb arányban nőttek a vizsgált időszakban; 2014- ben e téren kismértékű csökkenés is megfigyelhető (2013: 150 728 millió Ft; 2014: 147 703 millió Ft), 2015-ben ugyanakkor ez az összeg ismét jelentősebb mértékű növekedést mutat (2015: 162 176 millió Ft). Arányait tekintve a 2008 és 2014 közötti időszakban a külföldi források részesedése növekedett, a vállalati forrásoké egy-egy év kisebb aránybeli növekedése

mellett jellemzően stagnált, az állami források részaránya csökkent. Ez a trend 2015-ben némileg megtört, mivel az állami források részaránya az előző évi értékhez képest növekedett, a külföldi források aránya ugyanakkor csökkenést mutat. (Adatforrás: KSH) 4. ábra: A hazai K+F források szerkezete (2006 2015) (Adatforrás: KSH) 5. ábra: Magyarország K+F ráfordításának szerkezete a források arányában (2006-2015) A kutatók (FTE teljes munkaidejű dolgozókra átszámított létszám) összes foglalkoztatotton belüli aránya Magyarország esetében 2007 és 2013 között kismértékben nőtt (2007: 0,45%; 2013: 0,65%); a növekedés 2014-re megtorpant, 2015-re pedig csökkenésbe ment át (2015: 0,61%). Az EU-átlaghoz képest (0,84%) még mindig jelentős az elmaradás e tekintetben.

(Adatforrás: Eurostat) 6. ábra: A kutatók (FTE) aránya az összes foglalkoztatott százalékában (2006 2015) 1.5. Hazai kutató-fejlesztő helyek száma és létszámadatai A kutatás-fejlesztés jelentőségét mutatja, hogy a vizsgált időszak legnagyobb részében a területen foglalkoztatottak száma emelkedett: a tényleges kutatói létszámokat figyelembe véve 2014-ben nagyjából 39 200-an dolgoztak kutatóként, 29%-kal többen, mint 2004-ben. 2015-ben az emelkedés megállt, s néhány száz fős csökkenés következett be. A kutatók száma mellett a K+F területen dolgozók (kutatók és segédszemélyzet együtt) teljes létszáma is növekedett az időszak jelentős részében, de 2014-től ez is csökkenést mutat (a K+F segédszemélyzet mintegy 10%-os létszámcsökkenése miatt). (Adatforrás: KSH) 7. ábra: A kutatói létszám alakulása Magyarországon (2007 2015)

(Adatforrás: KSH) 8. ábra: A K+F létszám alakulása Magyarországon (2007 2015) A kutatóhelyek száma 2006 és 2013 között nőtt, 2014-ben és 2015-ben jelentősebben csökkent (2013: 3159 kutatóhely; 2015: 2801 kutatóhely), főként a vállalkozási K+F kutatóhelyek számának visszaesése miatt. Ennek ellenére 2015-ben a vállalkozási területen található a legtöbb kutatóhely (1413). A kutatóhelyek számában, illetve a kutatói létszám tekintetében is a vállalkozási szektor produkálta a legjelentősebb növekedést a vizsgált időszakban. (Adatforrás: KSH) 9. ábra: A kutató-fejlesztő helyek száma Magyarországon (2006 2015)

(Adatforrás: KSH) 10. ábra: A kutató-fejlesztő helyek kutatóinak tényleges létszáma Magyarországon (2006 2015)

2. Bevételek 2.1. Bevételi struktúra Bevételi jogcímek Működési, szolgáltatási bevétel, kamatbevételek, és egyéb bevételek 2016. év (terv) 2016. év A tényleges a tervezetthez viszonyítva (%) 5 423,0 10 393,7 191,7 Felhalmozási és tőkejellegű bevételek 14,0 Államháztartáson kívülről, külföldről származó bevételek Államháztartáson belülről származó bevételek 9 244,7 3 870,7 41,9 4 133,9 42 431,4 1026,4 Intézményi bevételek összesen 18 801,6 56 709,8 301,6 Fejezeti bevételek 333,7 Mindösszesen 18 801,6 57 043,5 303,4 Az intézményi saját bevételek több mint 200%-kal meghaladták a tervezett mértéket, aminek okai: Az intézetek sikeres pályázati szereplése miatt évközben több európai uniós, valamint hazai a főként a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alaptól kapott pályázati bevétel folyt be. Az intézményi bevételek jelentős mértékben alultervezettek voltak, mert a 2016-os költségvetés korai tervezése miatt kizárólag az akkor ismert bevételi tételeket tartalmazták. A bevételek jogcímenkénti összetételét és az ezekhez kapcsolódó mutatószámokat az alábbi táblázat részletezi.

Bevételi jogcímek 2014. év 2015. év 2016. év Működési, szolgáltatási bevétel, kamatbevételek, és egyéb bevételek Felhalmozási és tőkejellegű bevételek Államháztartáson kívülről, külföldről származó bevételek Államháztartáson belülről származó bevételek Index % (2016/2015) 9 411,0 10 303,6 10 393,7 100,9 40,5 10,9 14,0 128,5 3 589,2 4 485,0 3 870,7 86,3 9 870,5 9 852,3 42 431,4 430,7 Intézményi bevételek összesen 22 911,4 24 651,8 56 709,8 230,0 Fejezeti bevételek 1 309,5 131,6 333,7 253,6 Mindösszesen 24 220,9 24 783,4 57 043,5 230,2 Az államháztartáson belüli bevételek kiugró növekedésének oka a nem közvetlen, főként NKFIH-tól érkező európai uniós források jelentős emelkedése. 60 000 millió Ft 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 9 870,5 9 852,3 42431,3 3 589,2 4 485,0 3870,7 40,5 10,9 13,9 9 411,0 10 303,6 10393,6 Államháztartáson belülrıl származó bevételek Államháztartáson kívülrıl, külföldrıl származó bevételek Felhalmozási és tıkejellegő bevételek Mőködési, szolgáltatási bevétel, kamatbevételek, kölcsönök, áfabevételek 0 2014. évi bevétel 2015. évi bevétel bevétel 11. ábra: Az MTA irányítása alá tartozó köztestületi költségvetési szervek saját bevételei (2014 2016, millió Ft)

2.2. A pályázati bevételek alakulása Az akadémiai kutatóintézet-hálózat bevételei 2016-ban is meghatározó arányban pályázatokból származtak. A ténylegesen befolyt pályázati bevételek nagysága az előző évihez képest több mint háromszorosa az előző évihez képest. A hazai pályázatok túlnyomó többsége az OTKÁ-tól és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból származott, amelyek az összes pályázati bevételek 87 %-át teszik ki. A különböző európai uniós és egyéb külföldi támogatású pályázatokból befolyt bevételek nagyságrendje az előző évi szinten maradt, amelyek az összes pályázati bevételek 13 %-át teszik ki. A pályázatokon kiemelkedően (évi 2 milliárd Ft-ot meghaladó bevétellel) sikeres intézetek sorrendje: MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, az MTA Agrártudományi Kutatóintézet, az MTA Atommagkutató Intézet, MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, MTA Ökológiai Kutatóközpont, MTA Energiatudományi Kutatóközpont, MTA Természettudományi Kutatóközpont. 12. ábra: Az akadémiai kutatóközpontok és kutatóintézetek pályázati bevételei (2014-2016, millió Ft)

3. Kiadások 3.1. Kiadási struktúra Kiadási jogcímek 2016. év (terv) 2016. év A tényleges a tervezetthez viszonyítva (%) Személyi juttatások 25 701,5 28 618,5 111,3 Munkaadókat terhelő járulékok 6 844,9 7 943,7 116,1 Dologi kiadások 11 379,8 18 966,1 166,7 Beruházási, felújítási kiadások 1 938,7 11 134,2 574,3 Pénzeszközátadások 191,5 824,0 430,3 Intézményi kiadások összesen 46 056,4 67 486,5 146,5 Fejezeti kiadások 10 138,4 5 550,0 54,7 Mindösszesen 56 194,8 73 036,5 130,0 Az intézményi kiadások növekedésének természetes oka, hogy az MTA fejezet költségvetésében a költségvetési törvény jóváhagyásakor még fejezeti kezelésű ként szereplő tételek nagyobb része a felhasználás során intézményi kiadássá válik. Az összesített kiadás növekedésének oka ugyanakkor döntően az intézményi bevételek emelkedése (ezt az előzőekben bemutattuk), valamint az előző évi kötelezettségvállalással terhelt maradványok felhasználása (ezt az I/5. fejezetben mutatjuk be). 3.2. Intézményi kiadások Az intézmények tényleges pénzforgalmi kiadásai 66 662,3 millió Ft-ot tettek ki, a pénzeszközátadások és a finanszírozási kiadások nélkül számítva. Ezek közül a legjellemzőbb összehasonlítható kiadási jogcímek a következők voltak: Kiadási jogcím 2014. év 2015. év 2016. év Index % (2016/2015) Személyi juttatások 27 281,1 27 760,5 28 618,5 103,1 Munkaadókat terhelő járulékok 7 454,5 7 731,6 7 943,7 102,7 Dologi kiadások 17 593,0 17 866,1 18 966,1 106,2 Beruházási, felújítási kiadások 7 219,1 10 429,5 11 134,2 106,8 Összesen 59 547,7 63 787,7 66 662,5 104,5 A beruházási kiadások változását főként az MTA éppen folyó nagyberuházásai okozzák. 2016-ban az MTA Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kutatóháza építése volt a legnagyobb beruházási projekt, a tárgyévi beruházási kiadások között 3,3 milliárd Ft-tal szerepel. Ebben az évben megindultak az Agrátrudományi Kutatóközpont fejlesztései, a Látogatóközpont, valamint az Agrárinnovációs Centrum kialakítása, mely a tágyévi kiadások között 0,3 milliárd Ft-tal szerepel. A dologi kiadások és a személyi kifizetések az előző évihez képest kis mértékben emelkedtek, amellyel biztosítani lehetett a feladatok megvalósítását.

13. ábra: A kiadási jogcímek alakulása az Akadémia intézményeiben (2014 2016, millió Ft)

4. Fejezeti források felhasználása, pályázatok A költségvetési törvényben biztosított fejezeti támogatások felhasználása, pontosabban a forrásallokáció (vagyis a különböző programok támogatásának eljuttatása az intézményekhez) döntően pályázatokon keresztül történt. Mindez a szóban forgó támogatások erősen differenciált elosztását jelentette, kedvező helyzetbe hozva az innovatív, kiváló eredményeket elérő kutatókat, kutatócsoportokat, intézményeket. A pályázati rendszerben elosztott támogatások részletes bemutatása 1. Infrastruktúra-fejlesztési pályázatok 2016-ban az MTA két alkalommal írt ki kutatási infrastruktúra-fejlesztési pályázatot. A januári és őszi pályázati fordulók alapján a támogatásokat a táblázat utolsó oszlopa mutatja. (Összehasonlításként az előző két év adatait is közöljük.) adatok ezer Ft-ban Intézmény 2014. év 2015. év 2016. év MTA Agrártudományi Kutatóközpont 135 528 97 020 70 245 MTA Atommagkutató Intézet 207 811 225 700 152 900 MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont 222 491 127 900 78 700 MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont 163 300 164 474 178 330 MTA Energiatudományi Kutatóközpont 72 058 146 583 116 200 MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet 165 920 105 200 91 000 MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont 34 310 32 195 55 233 MTA Nyelvtudományi Intézet 31 679 119 900 4 620 MTA Ökológiai Kutatóközpont 116 508 40 100 126 750 MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet 26 268 13 900 23 400 MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet 26 200 169 600 104 257 MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont 227 107 208 010 143 198 MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont 26 878 22 050 34 500 MTA Természettudományi Kutatóközpont 652 799 209 300 119 855 MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont 94 000 275 000 205 530 MTA Könyvtár és Információs Központ 36 860 101 500 91 000 MTA Létesítménygazdálkodási Központ MTA Üdülési Központ 12 230 MTA Területi Akadémiai Bizottságok Titkársága 10 000 8 000 MTA Titkárság 77 580 60 000 Összesen 2 249 717 2 136 012 1 675 948

2. Felújítási támogatás A különböző létesítmények állagának megóvását, illetve tényleges megújítását szolgáló támogatás összege 2016-ban 896,9 millió Ft-ot tett ki. (A költségvetési törvényben a felújítás 723,8 millió Ft-tal szerepelt, az Akadémia egyéb források átcsoportosításával növelte az összeget.) A felújítási támogatás intézményi kör szerinti megoszlását az alábbi táblázat mutatja: 2014. év 2015. év 2016. év Intézmény M Ft % M Ft % M Ft % Kutatóhálózat 1 011,2 77,2% 507,1 62,1% 497,4 55,5 Jóléti intézmények 59,2 4,5% 43,5 5,3% 43,3 4,8 MTA LGK (Székház, Nádor u., Budaörsi út) 226,3 17,3% 243,6 29,8% 302,7 33,8 Területi Akadémiai Bizottságok Titkársága 10,0 0,8% 22,8 2,8% 49,6 5,5 MTA Könyvtár és Információs Központ 2,5 0,2% - - 3,9 0,4 Összesen 1 309,2 100,0% 817,0 100,0% 896,9 100,0% 14 15. ábra: A felújítási támogatások felhasználása intézményi kör szerint (millió Ft, illetve százalék; 2014 2016) 3. Lendület-kutatócsoport pályázatok A Magyar Tudományos Akadémia Lendület programjának keretében eddig 121 Lendület kutatócsoport-vezető kapott csoportalakítási lehetőséget. A program 2009. évi elindításakor 5, 2010-ben 7 kutatóintézeti Lendület-kutatócsoport indult, ami 2011-ben 7 kutatóintézeti és 9 egyetemi csoporttal bővült. 2012-ben 20 kutatóintézeti és 17 egyetemi, 2013-ban 8 kutatóintézeti és 6 egyetemi, 2014-ben 10 kutatóintézeti és 8 egyetemi, 2015-ben pedig 6 kutatóintézeti és 7 egyetemi nyertes kezdhette meg kutatásait. A pályázat alapján újabb 11 kutatócsoport jött létre (kutatóintézetekben 5, egyetemeken 6). Időközben 25 akadémiai kutatócsoport támogatása beépült az intézmények költségvetésébe, a 2011-ben indult egyetemi kutatócsoportok közül 8-nak az öt éves támogatási időszaka lezárult (egy pedig halasztás miatt 2017-ben zárul majd le), egy 2010-es akadémiai és egy 2012-es egyetemi csoport idő előtt (a hároméves értékelések alapján) megszűnt, egy 2015-ben alakult egyetemi kutatócsoport vezetője pedig kérte a csoportja megszüntetését. Így 2016 végén 85 Lendület kutatócsoport működött, 42 akadémiai kutatóhelyen, 43 pedig egyetemen.

A Lendület-pályázatra 95-en jelentkeztek. A pályázók 35 százaléka az élettudományok, 43 százaléka a matematika és természettudományok, 22 százaléka pedig a bölcsészet- és társadalomtudományok területéről nyújtott be kutatási programot. A 11 nyertes közül négyen az I., heten a II. kategóriában folytatják tudományos munkájukat, négyen a matematika és természettudományok, szintén négyen az élettudományok, hárman pedig a bölcsészet- és társadalomtudományok művelői. Öt nyertes pályázó akadémiai kutatóhelyen, hat egyetemen alapíthatott önálló csoportot. Közülük két kutató érkezett haza külföldről. A Magyar Tudományos Akadémia öt éven keresztül, összesen 1 974 000 000 forinttal támogatja kutatási programjukat. A Lendület programban 2016-ban felhasznált 3 323,3 millió Ft támogatásból 1 797,9 millió Ft az MTA intézményeiben,1 525,4 millió Ft az egyetemeken hasznosul. 16. ábra: A Lendület program évenkénti támogatási összege és a támogatott csoportok száma (2009 2016)

A Lendület programra fordított támogatás összegét az alábbi táblázat mutatja be: Pályázat Kutatócsoportok száma (db) Támogatási összeg (ezer Ft) 2011. évi pályázatok 9 183 391 2012. évi pályázatok V. évi támogatás 36 1 011 163 2013. évi pályázatok IV. évi támogatás 14 596 500 2014. évi pályázatok III. évi támogatás 17 757 302 2015. évi pályázatok II. évi támogatás 12 398 850 pályázatok I. évi támogatás 10 376 100 Összesen 98 3 323 306 A Lendület program intézmények szerinti támogatását az alábbi táblázat szemlélteti: Intézmény / (kutatócsoportok száma) Támogatás (M Ft) MTA Agrártudományi Kutatóközpont (3) 68,506 MTA Atommagkutató Intézet (1) 16,245 MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont (5) 98,654 MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (4) 131,956 MTA Energiatudományi Kutatóközpont (2) 34,832 MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (6) 269,157 MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (2) 63,200 MTA Nyelvtudományi Intézet (2) 37,830 MTA Ökológiai Kutatóközpont (1) 30,953 MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet (4) 120,886 MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (1) 39,000 MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont (5) 229,372 MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont (2) 51,977 MTA Természettudományi Kutatóközpont (10) 419,629 MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont (7) 185,665 Az MTA kutatóintézmények összesen (55) 1 797,862 Egyetemek összesen (43) 1 525,444 Mindösszesen 3 323,306

17. ábra: Lendület-kutatócsoportok intézményenként (2013 2016; az adott évben támogatott csoportok száma) Az MTA kutatóhálózatában a legtöbb Lendület-kutatócsoport az MTA Természettudományi Kutatóközpontban működik (10 Lendület-csoport kapott támogatást a 2016. év folyamán). Szintén jelentős számú kutatócsoport részesült támogatásban 2016-ban az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban (7 Lendület kutatócsoport), az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben (6 Lendület kutatócsoport), az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontban (5 Lendület kutatócsoport), valamint a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban (5 Lendület kutatócsoport). Az egyetemi Lendület-csoportok többsége öt kutatóegyetemen (BME, DE, ELTE, SE, SZTE) működik, a nem kutatóegyetemi rangú intézményekben 3 kutatócsoport dolgozik a 43 egyetemi Lendület-csoport közül.

18. ábra: Egy Lendület-kutatócsoportra jutó támogatás (millió Ft, 2014 2016) A kutatócsoportonkénti átlagos támogatás 2016-ban 16,2 és 45,9 millió Ft között alakult. Egyes Lendület kutatócsoportok utolsó éves támogatásának 2016-ra történő áthúzódása miatt az adott csoportok esetében már az előző évekhez képest csekélyebb támogatási összeg állt rendelkezésre. A legmagasabb csoportonkénti támogatási átlaggal 2016-ben az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, valamint az MTA Természettudományi Kutatóközpont rendelkezett. 4. Európai uniós és egyéb külföldi és hazai kutatóintézeti pályázatok kiegészítő támogatása 2016-ben is két ütemben volt lehetőség pályázati kiegészítő támogatások elnyerésére. A kutatóközpontok és kutatóintézetek összesen 921,1 millió Ft támogatásban részesültek. A támogatást elsősorban az Európai Unió által kiírt, a jelentősebb egyéb külföldi pályázatok, illetve az Új Széchenyi Terv keretében elnyert pályázatok kiegészítő forrásaként lehetett felhasználni. Az első ütem támogatásának elosztása során legnagyobb részben az FP7 és H2020 keretprogram önrészes pályázataira irányult a támogatás, míg a második ütemben a H2020 program 2016-ban megjelenő pályázati kiírásokra történő felkészülés elősegítése volt az elsődleges cél.

5. Vendégkutatói pályázat Az akadémiai kutatóhálózat megújítási programjának részeként a nemzetközileg kiemelkedő külföldi vendégkutatók magyarországi meghívására is nyílt lehetőség. A hazai kutatóhelyek, kutatócsoportok munkájában való részvételre szóló MTA Vendégkutatói Program 2016 pályázatra összesen 20-an jelentkeztek. A független bírálók és a zsűri véleménye alapján az előterjesztő hét kutató meghívását hagyta jóvá, összesen 52,5 millió Ft összegben. A kiválasztott nemzetközi hírű vendégkutatók 3-6 hónapot töltenek Magyarországon, bekapcsolódva az MTA egy-egy kutatóközpontjának és kutatócsoportjának tudományos tevékenységébe. Befogadó intézet Kutató Hónap Támogatás (millió Ft) MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Fortágh József 5 8,0 MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Peter Turner 3 7,0 MTA Agrártudományi Kutatóközpont Teun Dekker 3 6,0 MTA Nyelvtudományi Intézet Markus Wilhelm Steinbach 3 7,0 MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Altanzaya Laikhansuren 3 2,0 MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont MTA Támogatott Kutatócsoportok Irodája Brad Kenneth Gibson 3 7,5 Lionel William Poirier 6 15,0 6. MTA Posztdoktori Kutatói Program Az Akadémia 2013-ban hirdetett először posztdoktori pályázatot. A Prémium Posztdoktori pályázati felhívásra 126 pályázat érkezett. A 36 hónapon át adható havi bruttó 500 ezer Ft bértámogatást 25-en nyerték el, a program számukra évente 2,4 M Ft bruttó értékben dologi kiadásokra is biztosít keretet. Közülük 10-en a matematika és természettudományok, 7-en az élettudományok, 8-an pedig a bölcsészet- és társadalomtudományok területén végeznek kutatásokat. A posztdoktori támogatások 2016-ban a következőképpen alakultak: Pályázat Posztdoktorok száma Támogatási összeg (ezer Ft) 2013. évi pályázatok (8 hónapra) 1 2 155 2014. évi pályázatok (8 hónapra) 72 224 941 2015. évi pályázatok (12 hónapra) 79 354 077 pályázatok (4 hónapra) 25 44 996 Összesen 177 626 169

Az MTA kutatóhálózatának intézményei számára juttatott főbb tételeket az alábbi táblázat foglalja össze: Intézmény Költségvetési támogatás Infrastruktúra fejlesztése Felújítási támogatás Lendület program támogatása EU-s és hazai kutatóintézeti pályázatok támogatása Mobilitás, konferenciaszervezés és kiváló külföldi kutatók Posztdoktori támogatás Pályázati támogatások összesen (2016) Egy kutatóra jutó átlagos pályázati támogatás MTA ATK 1250,6 70,2 53,3 68,5 16,0 10,8 4,6 223,4 1,0 MTA ATOMKI 719,2 152,9 80,0 16,2 40,3 4,1 18,0 311,5 2,7 MTA BTK 1 590,6 78,7 7,7 98,7 31,9 17,3 58,5 292,8 1,0 MTA CSFK 753,3 178,3 9,3 132,0 38,4 10,9 27,7 396,6 3,0 MTA EK 833,4 116,2 71,9 34,8 47,7 4,4 4,6 279,6 1,7 MTA KOKI 596,1 91,0 42,0 269,2 102,7 2,8 11,3 519,0 4,9 MTA KRTK 663,5 55,2 7,1 63,2 39,6 4,0 11,1 180,2 1,5 MTA NYTI 363,7 4,6 0,0 37,8 33,9 9,7 11,3 97,3 0,9 MTA ÖK 664,2 126,8 4,6 31,0 22,9 2,2 15,3 202,8 2,0 MTA RAMKI 455,5 23,4 3,0 120,9 70,1 3,6 17,2 238,2 2,2 MTA SZTAKI 842,0 104,3 0,0 39,0 75,9 0,4 3,4 223,0 1,8 MTA SZBK 1 155,5 143,2 179,1 229,4 24,0 14,3 35,1 625,1 3,3 MTA TK 681,2 34,5 0,0 52,0 19,1 3,2 13,0 121,8 0,9 MTA TTK 2 122,5 119,9 13,3 419,6 72,1 7,8 72,8 705,5 2,2 MTA WFK 1 504,4 205,5 26,0 185,7 282,8 21,1 19,1 740,2 3,6 Összesen: 14 195,7 1 504,7 497,3 1 798,0 917,4 116,6 323,0 5 157,0 2,1

A pályázatok révén elnyert támogatások egymáshoz viszonyított arányát és mértékét mutatja az alábbi ábra: 19. ábra: A pályázati támogatások típusainak megoszlása az Akadémia kutatóközpontjaiban és kutatóintézeteiben (2016, millió Ft)

A pályázatok révén elnyert, kutatószámra vetített támogatások egymáshoz viszonyított arányát és mértékét mutatja az alábbi ábra: Infrastruktúra fejlesztése Lendület program támogatása Mobilitás, konferenciaszervezés és kiváló külföldi kutatók Felújítási támogatás EU-s és hazai kutatóintézeti pályázatok támogatása Posztdoktori támogatás MTA KOKI MTA WFK MTA SZBK MTA CSFK MTA ATOMKI MTA TTK MTA RAMKI MTA ÖK MTA SZTAKI MTA EK MTA KRTK MTA BTK MTA ATK MTA NYTI MTA TK 0,0 0,5 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 4,0 4,5 5,0 millió Ft/kutató 20. ábra: Az egy kutatóra jutó pályázati támogatások megoszlása az Akadémia kutatóközpontjaiban és kutatóintézeteiben (2016, millió Ft/kutató)

5. Költségvetési maradványok Az intézmények költségvetési maradványának alakulása Az akadémiai intézmények alaptevékenységével összefüggő maradvány a következőképpen alakult: Maradvány összesen: 39 954,6 millió Ft Ebből: Kötelezettségvállalással nem terhelt maradvány: - millió Ft Kötelezettségvállalással terhelt maradvány: 39 954,6 millió Ft Ebből: Intézményi bevételekből származó maradvány: 34 412,9 millió Ft Fejezeti többlettámogatásokból származó maradvány: 5 541,7 millió Ft 2014. év 2015. év 2016. év Index % (2016/2015) Intézményi maradványok 13 753,3 10 987,7 39 954,6 363,6 Fejezeti maradványok 3 699,9 4 983,8 755,6 15,2 Az előző évek fejezeti maradványainál jelentős tétel a Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kutatóháza beruházás maradványa. (2014-ben 2 390,4 millió Ft, 2015-ben pedig 4 701,5 millió Ft.) 2016-ban a maradványok nagysága jelentősen megemelkedett az intézményi pályázati bevételek jelentős összege miatt. A fejezeti maradvány alakulása Az Akadémia központi feladatainak maradványa az alábbiak szerint alakult: Tudományos könyv- és folyóirat-kiadás támogatása: Határon túli tudósok és tudományos szervezetek támogatása: Szakmai feladatok teljesítése: MTA Agrártudományi Kutatóközpont fejlesztése MTA Agrártudományi Kutatóközpont Látogatóközpont Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kutatóháza létesítése: Összesen Ebből: Kötelezettségvállalással nem terhelt maradvány: Kötelezettségvállalással terhelt maradvány: 142,6 millió Ft 10,55 millió Ft 8,4 millió Ft 331,4 millió Ft 258,2 millió Ft 4,4 millió Ft 755,6 millió Ft 0,9 millió Ft 754,7 millió Ft

6. Létszámok A kutatóhálózat megújítása során megfogalmazott elveknek megfelelően évről-évre kismértékben csökkent a nem kutatói létszám, miközben a kutatók száma stagnált. Teljes átlaglétszám 3978 4086 4090 Ebbıl kutatói átlaglétszám 2436 2476 2422 2016 2015 2014 Ebbıl nem kutatók 1542 1610 1668 0 1 000 2 000 3 000 4 000 5 000 fı 21. ábra: Az Akadémia kutatóközpontjainak és kutatóintézeteinek összlétszám-alakulása (2014 2016) Az MTA kutatóhálózatának legnagyobb átlagos statisztikai állományi létszámú intézménye az MTA Természettudományi Kutatóközpont (456 fő), mely a 2015. évi adathoz képest 39 fővel csökkent és így már csak 30 fővel több, mint a második legnagyobb létszámú MTA Agrártudományi Kutatóközpont létszáma. Legnagyobb kutatói átlaglétszámmal szintén az MTA Természettudományi Kutatóközpont rendelkezik (318 fő), ez 34 fővel kisebb, mint a 2015. évi adat. 2016-ban a legalacsonyabb átlagos statisztikai állományi létszámú intézmény a kutatóhálózaton belül az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet (133 fő), a legkisebb kutatói átlaglétszáma ugyanakkor az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetnek (105 fő) és az MTA Nyelvtudományi Intézetnek (105 fő) volt.

Kutatói átlaglétszám (fı) Nem kutatók (fı) MTA ATK MTA ATOMKI MTA BTK MTA CSFK MTA KOKI MTA EK MTA KRTK MTA NYTI MTA RAMKI MTA ÖK MTA SZBK MTA SZTAKI MTA TTK MTA TK MTA WFK 2016 2015 2014 2016 2015 2014 2016 2015 2014 2016 2015 2014 2016 2015 2014 2016 2015 2014 2016 2015 2014 2016 2015 2014 2016 2015 2014 2016 2015 2014 2016 2015 2014 2016 2015 2014 2016 2015 2014 2016 2015 2014 2016 2015 2014 24 24 23 29 25 25 33 33 33 53 54 59 58 71 70 79 79 92 108 90 100 96 100 108 87 105 85 99 83 87 118 92 99 105 107 100 101 101 114 104 115 109 100 115 119 117 131 127 125 144 107 121 102 123 101 125 137 136 138 143 144 140 146 155 165 160 187 185 201 195 188 189 208 215 213 217 225 221 208 217 210 225 240 240 0 50 100 150 200 250 300 350 400 450 500 fı 282 290 297 318 352 433 22. ábra: A kutatók és a nem kutatók átlagos statisztikai állományi létszámának alakulása az Akadémia kutatóközpontjaiban és kutatóintézeteiben (2014 2016) Az MTA 2 436 kutatójának nagyjából egyharmada nő (35%), kutatóközponti (intézeti) szinten azonban a megoszlás nagyon változatos képet mutat. Az alábbi ábra segítségével az

egyes intézményeket, illetve részben az egyes szakterületeket is jellemző megoszlásról kapunk képet. A közvélekedést megerősítve az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben (6%), illetve az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetben (10%) dolgozik arányaiban (és abszolút számok tekintetében is) a legkevesebb női kutató. A női kutatók egyedül az MTA Nyelvtudományi Intézetben vannak csekély többségben (52%), de további hat kutatóközpontban, illetve kutatóintézetben haladja meg arányuk a 40%-ot (MTA Agrártudományi Kutatóközpont, MTA Ökológiai Kutatóközpont, MTA Természettudományi Kutatóközpont, MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont). MTA ATK MTA ATOMKI MTA BTK MTA CSFK MTA EK MTA KOKI MTA KRTK MTA NYTI MTA ÖK MTA RAMKI MTA SZBK MTA SZTAKI MTA TK MTA TTK MTA WFK MTA kutatóhálózat 94 90 84 53 78 59 65 72 58 63 61 56 65 Férfiak aránya (%) Nık aránya (%) 48 52 58 6 10 16 47 22 41 35 28 42 37 39 44 35 42 52 48 100 80 60 40 20 0 20 40 60 80 100 százalék 23. ábra: Nemek szerinti megoszlás az Akadémia kutatóközpontjaiban és kutatóintézeteiben (2016) Kedvező fejlemény, hogy továbbra is erősödőben van az MTA kutatóhálózatán belül a fiatal középgeneráció. A korfa kedvező alakulása nem független attól, hogy a Lendület programban a sikeresen pályázók jelentős része 35 45 éves.

24. ábra: A Magyar Tudományos Akadémia irányítása alá tartozó köztestületi költségvetési szervekben foglalkoztatott kutatók korösszetétele (2016) II. Az MTA vagyoni helyzete Az MTA vagyoni helyzete évek óta stabilnak mondható, az ingatlanértékesítések, új beruházások, a gazdasági társaságok alapítása, a megszüntetések kiegyenlítik egymást, nincs hangsúlyeltolódás egyik irányba sem. A nagy beruházásokra, illetve az elnyert támogatásokból történő eszközbeszerzésekre tekintettel elmondható, hogy az MTA vagyona évről évre folyamatosan gyarapszik. Az ingatlanértékesítés 2016-ban az előző évhez képest több feladatot jelentett az Akadémia számára. Az Akadémia értékesítette a martonvásári földterületeit, a Bártfai úti ingatlanát, a Laborc utcai hagyatékot, valamint a Vári épületegyüttest. A tahitótfalui (volt Kémiai Kutatóközpont üdülő) ingatlan már második alkalommal került meghirdetésre, azonban érdeklődő hiányában az értékesítésre nem került sor. Vagyongazdálkodási szempontból a 2016. év két legfontosabb eseménye Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kutatóháza projekt építési szakaszának lezárása és a Vári épületegyüttes értékesítése volt. A 2013. évben megkezdett Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kutatóház építése 2016 decemberében befejeződött, ennek eredményeként az MTA BTK, MTA TK, MTA KRTK intézetei egy modern kutatóházban folytathatják a kutatómunkát 2017. évtől. A költözésükkel megürülő Vári épületegyüttes értékesítéséből származó bevétel az MTA Székház felújítására fordítható, megakadályozva annak további állagromlását, ezzel megőrizve az épület értékét. Vagyongazdálkodási szempontból további kiemelt jelentőséggel bír az MTA Vagyonkezelő Kft. közel 2 milliárd forintos tőkeleszállítása, melynek célja kiemelt akadémiai beruházások finanszírozása volt.

1. A vagyoni helyzet részletes bemutatása Az MTA tv. 23. értelmében az Akadémia vagyonába tartozik az állami vagyonról szóló törvény alapján az Akadémiának átadott vagyon. Ide tartoznak az ingatlanok, az immateriális javak, a tárgyi eszközök, a pénzeszközök, a befektetések és a részesedések is. Az akadémiai vagyon alakulását, összehasonlítva a 2015. évivel, látható, hogy 2016. évben a részesedések állományában történtek változások, amelyekről a 3. pontban olvasható részletes beszámoló. A likvid eszközök állománya is jelentősen megnövekedett a 2015. évihez képest, amelynek oka a nagymértékű pályázati bevételek beérkezése. Az egyes vagyonelemek arányának a 2015. évihez viszonyított változását a teljes vagyonon belül az alábbi diagrampár szemlélteti: 25. ábra: Az Akadémia vagyonának összetétele (%) és bruttó értéke (millió forint) 2015. december 31-én és 2016. december 31-én Az akadémiai vagyon részét képezik az intézményhálózat kezelésében lévő vagyonelemek, valamint az MTA Vagyonkezelő Kft. által kezelt részesedések és az MTA fejezet pénzeszközei is. 2. Az egyes vagyonelemek összetételének és állományának változása 2.1. Az immateriális javak értékének alakulása Az immateriális javakkal való gazdálkodás (kivéve a gazdasági társaság alapítását) az intézmények hatáskörében történik.

A szellemi termékek esetében elkészült az egységes eljárásrend, és 2013. március 1-jén hatályba lépett a Magyar Tudományos Akadémia Szellemitulajdon-kezelési szabályzata. A központi szabályzatban meghatározott irányelvek alapján megtörtént az intézményi szabályzatok kidolgozása. 2.2. Az ingatlanok értékének alakulása 2.2.1. Változások az ingatlanállományban Ingatlanértékesítések Martonvásári mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek minősülő 10 db ingatlan értékesítése A martonvásári agrár-innovációs centrum (a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont új kutatási tömbje) kialakításával és egyes agrárturisztikai fejlesztések támogatásával kapcsolatos intézkedésekről szóló 1963/2015. (XII. 23.) Korm. határozat 6. pontja felhívta a földművelésügyi minisztert arra, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet útján tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában álló, Martonvásár 0143, 0149/2, 0137/2, 0138, 0139, 0140, 0161/2, 0126, 0120/2 és 0101/2 helyrajzi számú, mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek minősülő ingatlanok tulajdonjogát az MTA erre irányuló ajánlattétele esetén az állam adásvétel útján megszerezze. Az MTA döntéshozó testületei hozzájárultak a fent nevesített ingatlanok Magyar Állam részére 290 530 000 forintos áron zártkörű meghívásos pályázati eljárás útján történő értékesítéséhez A pályázat bontásának időpontja: 2016. július 29. Az adásvételi szerződés megkötésének időpontja: 2016. augusztus 11. Az ingatlan birtokának átadása: birtokátadás nem történt, tekintettel arra, hogy az ingatlanok a Martonseed Zrt. tartós földhasználatában voltak. Értékesítési ár: 290,53 millió Ft Budapest I. Országház utca 28-32.-Úri utca 49-51. szám alatti Vári épületegyüttes értékesítése A Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium budai Várnegyedben történő elhelyezésével kapcsolatos intézkedésekről szóló 1837/2015. (XI. 24.) Korm. határozat, valamint a martonvásári agrár-innovációs centrum (a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont új kutatási tömbje) kialakításával és egyes agrárturisztikai fejlesztések támogatásával kapcsolatos intézkedésekről szóló 1963/2015. (XII. 23.) Korm. határozat alapján a Kormány arról döntött, hogy az MTA erre irányuló ajánlata esetén megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a Magyar Állam adásvétellel megszerezze a Budapest I. Országház utca 28-32.-Úri utca 49-51. szám alatt található, 6641/1 hrsz.-on nyilvántartott Vári épületegyüttes tulajdonjogát. Az MTA döntéshozó testületei hozzájárultak a fent nevesített ingatlannak a Magyar Állam részére 9 400 000 000 forintos áron zártkörű meghívásos pályázati eljárás útján történő értékesítéséhez. A pályázat bontásának időpontja: 2016. december 21. Az adásvételi szerződés megkötésének időpontja: 2016. december 22. Az ingatlan birtokának átadása: 2017. március 14. Értékesítési ár: 9 400 millió Ft

Budapest XI. Bártfai u. 65. szám alatti ingatlan értékesítése Az értékesítés tárgya: Budapest XI. kerület, Bártfai u. 65. szám alatti (3302/67 hrsz.) 555 m 2 alapterületű telken elhelyezkedő 638 m 2 hasznos alapterületű volt nyomdaépület 1/1 tulajdoni hányada. Az épület korábban az Akadémia 100 %-os tulajdonában lévő AKAPRINT Nyomdaipari Kft. használatában volt. Az árveréssel történő értékesítés időpontja: 2016. október 19. Az adásvételi szerződés megkötésének időpontja: 2016. november 16. Az ingatlan birtokának átadása: 2016. december 9. Értékesítési ár: 81 millió Ft Budapest III. Laborc u. 35. szám alatti ingatlan értékesítése Néhai Jermy Tibor végrendelete értelmében öröklés jogcímén a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonába került a Budapest III. Laborc u. 35. szám (hrsz.: 16806/11) alatti ingatlan (építési telek 17 m 2 -es gazdasági épülettel). Az MTA tulajdonjoga 2015. október 8- án került bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba. A végrendeletben foglaltak szerint az MTAnak értékesítenie kellett az ingatlant. Az árveréssel történő értékesítés időpontja: 2016. október 18. Az adásvételi szerződés megkötésének időpontja: 2016. november 16. Az ingatlan birtokának átadása: 2016. november 29. Értékesítési ár: 55 millió Ft. Az ingatlan értékesítésével és fenntartásával kapcsolatos összes költség levonása után az értékesítési ár fele illette meg az Akadémiát: 27,2 millió Ft. Egyéb ingatlanügyek Budapest II. Frankel Leó út 11. (2. emelet 8.) szám alatti ingatlan (177 m 2 -es alapterületű lakás) tulajdonjogának megszerzése A Budapest II. Frankel Leó út 11. 2. emelet 8. szám alatti társasházi lakás több évtizede a II. kerületi önkormányzat tulajdonában állt, az ingatlant az MTA LGK birtokolta. A Fővárosi Törvényszék ítéletében a lakásra vonatkozóan elbirtoklással - az MTA tulajdonjogát állapította meg. Tekintettel arra, hogy a lakás évtizedeken át használaton kívül volt felújításra szorul. Bírósági ítélet kelte: 2016. március 1. Tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése: 2016. május 25. Befejezett beruházások és felújítások 1. A Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kutatóháza építése Bekerülési költség: bruttó 8 milliárd Ft A Kormány és a Magyar Tudományos Akadémia közötti megállapodás alapján a 1344/2013. (VI. 17.) Korm. határozatban foglaltak szerint 8 milliárd forintos támogatással,

kiemelt kormányzati beruházásként egy új, korszerű energiatakarékos Humán Tudományok Kutatóháza épült meg. A Humán Kutatóház három tömbből álló épületegyüttesét (8 emelet, 6 emelet, 4 emelet, 21 000 m 2 szintterület) négy emelet magasságú fedett aula köti össze, a kutatóházban a dolgozószobák mellett, többek között 150 fős előadóterem, étterem, tárgyalók, és korszerű DNS laboratóriumok is helyet kaptak. Az épületkomplexum 2016. év végére készült el. Beköltöző intézmények: MTA BTK, MTA TK, MTA KRTK, továbbá egyes archívumok, gyűjtemények. A beköltözés két intézet esetén már 2017. év elején befejeződött, a KRTK várhatóan 2017. második felében tud költözni. 2. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont főépületének komplex felújítása II. ütem Bekerülési költség: bruttó 511 millió Ft Az Akadémia az MTA SZBK Labor- és Izotópépület komplex felújításának I. ütemére vonatkozóan 2014. évben összesen bruttó 530 millió forint összegű, 2015. évben bruttó 116,5 millió forint összegű támogatást nyújtott. A kutatóközpont bruttó 22,5 millió forint önerőt biztosított a projekthez. Az I. ütemben az épületkomplexum felén újult meg a gépészet, a hűtő-fűtő rendszer. A külső hőszigetelés és a nyílászárók cseréje mintegy 60 %-ban valósult meg. A II. ütemben a korábbi ütemben megkezdett munkálatok folytatására került sor, teljessé téve a rekonstrukciót. A II. ütem forrásigénye bruttó 511 millió forint volt, a beruházás kivéve a trafóházi átalakítást - 2016-ban befejeződött. A trafóházi átalakítás befejezése 2017. II. negyedévében várható, mellyel az épületrekonstrukció végleg befejeződik. Tervezett beruházások 1. Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet új kutatóháza Bekerülési költsége: nettó 3 500 millió Ft Az MTA kutatóhálózat-megújítási programjának részeként, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (továbbiakban: MTA KOKI) részéről új kutatóház építésének igénye merült fel. A projekt során új, modern, összesen mintegy 5600 m 2 szintterületű, kutatási célú épület épül, az MTA KOKI telkének (Budapest VIII., Szigony u. 43.) jelenleg üres részén, mely megfelelő technikai színvonalú hátteret biztosíthat a kutatási alapfeladatok jövőbeni ellátásához. Az új beruházás tervezett bekerülési költsége nettó 3,5 milliárd forint, melyre az 1206/2016. (IV. 21.) Korm. határozat biztosít anyagi fedezetet. 2.3. Az egyéb tárgyi eszközök értékének alakulása Az egyéb tárgyi eszközökkel való gazdálkodás az intézmények hatáskörében történik. Az Akadémia Alapszabályának rendelkezése szerint az 50 millió Ft egyedi bruttó érték feletti tárgyi eszközök értékesítéséhez az Akadémia elnökének engedélye szükséges. 50 millió Ft egyedi bruttó érték feletti tárgyi eszköz értékesítésére 2016. évben az Akadémia intézményeiben nem került sor. 3. A gazdasági társaságokban lévő részesedések alakulása A társasági részesedések száma, az intézeti tulajdonosi képviselettel működő társaságok esetén 2 társasággal növekedett.

a) Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont 2016 januárjában 3 millió Ft-os jegyzett tőke befizetésével, egyszemélyes tulajdonosként megalapította a REMRED Technológia Fejlesztő Kft-t. A Kft. feladata űralkalmazási, elsősorban űridőjárás, és kozmikus sugárzás kutatására alkalmas technológiák és módszerek fejlesztése, tesztelése és gyártása hazai és nemzetközi ipari felhasználók részére. Az MTA EK az Európai Űrügynökség pályázatain szeretne a Kft.-vel pályázati forrásokhoz jutni. b) A CP EXPERT Mérnöki és Szolgáltató Kft. 2016 májusában alakult, azzal a céllal, hogy a tulajdonos MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet kutatási eredményeinek hasznosítási lehetőségeit feltárja, segítse ezek közvetlen gyakorlati bevezetését, és támogassa az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platformban való kutatóintézeti megjelenést. A Kft.-t a kutatóintézet 1,5 milliárd Ft jegyzett tőke befizetéssel alapította, majd az év során az MTA SZTAKI 800 millió Ft tőkeemelést hajtott végre, így a Kft. jegyzett tőkéje 2016 végén 2,3 milliárd Ft. A részesedések értékét a két társaság jegyzett tőke befizetései növelték. Az MTA Vagyonkezelő Kft. esetében a tulajdonos MTA a Kft. jegyzett tőkéjét 2016 során 1.949 millió Ft-tal csökkentette. A fenti változások eredményeként a részesedések értéke, a 2015. évi 6.827.914 E Ft-ról 7.181.248 E Ft-ra nőtt. Az osztalékbevétel a 2015. évi 172.248 E Ft-ról 29.179 E Ft-ra csökkent. 3.1. Az MTA Vagyonkezelő Kft. gazdálkodásának összefoglalása A Kft. által tulajdonolt üzletrészek száma 13 db, ugyanannyi, mint 2016-ban. Az MTA Vagyonkezelő Kft. esetében a tőkekivonás összegének a felhasználási célok szerinti megosztása a következő: Az MTA Szegedi Biológia Kutatóközpont komplex felújításának II. ütemére 511 millió Ft. Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézete soproni épületének felújítására 300 millió Ft. Az MTA Nyelvtudományi Intézetének felújítására 300 millió Ft. Az MTA Humán Kutatóháza beruházással összefüggő beszerzések fedezetére 700 millió Ft. Az alapításkor a Kft-be allokált akadémiai díjak fedezete változatlan összeggel, 138 millió Fttal visszakerült az Akadémiához. A 2015. üzleti évet záró taggyűléseken, 2016 első félévében, az MTA Vagyonkezelő Kft. részére jóváhagyott osztalék összege 168 millió Ft volt, ami a második félévben, rendben be is érkezett a Kft. számlájára. A kamatbevétel 600 E Ft. A Kft. működési költsége 3,9 millió Ft, így a adózás előtti eredmény, és az adózott eredmény is 165 millió Ft (az osztalék már adózott eredményből származik, így a Kft-nél már nem terheli társasági adófizetési kötelezettség). Az MTA Vagyonkezelő Kft. 2015 első félévi alapítása miatt az apportálásra kerülő üzletrészek utáni osztalék többségében, 134.398 E Ft értéken, közvetlenül folyt be az Akadémiához. Amint az fentebb is szerepel, 2016-ban már az összes társaság osztaléka az MTA Vagyonkezelő Kft-hez folyt be, annak elvonására a Kft. beszámolójának

elfogadását követően, 2017-ben kerülhet sor. Az MTA ezért 2016-ban osztalékot a Kft-től nem kapott. 3.2. Az Akadémia által alapított költségvetési szervek részvétele vállalkozásokban, a vállalkozásoktól származó osztalék bevétel Az előző évi 3 osztalékfizető vállalkozással szemben, csak 2 cégtől - mindegyiktől kevesebb, mint az előző évben - érkezett osztalék 2016-ban. Az intézmények osztalékbevételként 29.179 E Ft-ot realizáltak, ami az előző évi 37.850 E Ft-os osztalékbevétel 77%-a. Az elért osztalékbevétel aránya a részesedések állományához viszonyítva az előző évi 2,5%- os arányról 1,2%-ra csökkent. A csökkenés oka elsősorban - a nominálisan kevesebb osztalék bevétel mellett - a viszonyítási alapnak, a részesedések értékének az új társaság alapítások miatti növekedése volt.

III. Az akadémiai intézmények működési költségvetése 1. Kutatóközpontok és kutatóintézetek Az alábbi táblázat az akadémiai kutatóintézet-hálózatot a struktúrában mutatja be: Törzskönyvi A kutatóközpontokat alkotó Az MTA kutatóközpontjai, Székhely önálló kutatóintézetei azonosító intézetek MTA Agrártudományi Kutatóközpont www.agrar.mta.hu 300519 Martonvásár MTA Atommagkutató Intézet www.atomki.hu MTA Kutatóközpont www.btk.mta.hu Bölcsészettudományi MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont www.csfk.mta.hu MTA Energiatudományi Kutatóközpont www.energia.mta.hu MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet www.koki.hu MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont www.krtk.mta.hu MTA Nyelvtudományi Intézet www.nytud.hu MTA Ökológiai Kutatóközpont www.okologia.mta.hu MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet www.renyi.hu MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet www.sztaki.hu MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont www.szbk.u-szeged.hu MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont www.tk.mta.hu 300344 Debrecen 300629 Budapest 300322 Sopron 327042 Budapest 300520 Budapest 300685 Pécs 300575 Budapest 300542 Tihany 300333 Budapest 300399 Budapest 300564 Szeged 325181 Budapest MTA Természettudományi Kutatóközpont www.ttk.mta.hu 329497 Budapest MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont www.wigner.mta.hu 327064 Budapest Állatorvos-tudományi Intézet Mezőgazdasági Intézet Növényvédelmi Intézet Talajtani és Agrokémiai Intézet Filozófiai Intézet Irodalomtudományi Intézet Művészettörténeti Intézet Néprajztudományi Intézet Régészeti Intézet Történettudományi Intézet Zenetudományi Intézet Földrajztudományi Intézet Földtani és Geokémiai Intézet Geodéziai és Geofizikai Intézet Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet Atomenergia-kutató Intézet Energia- és Környezetbiztonsági Intézet Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet Közgazdaság-tudományi Intézet Regionális Kutatások Intézete Világgazdasági Intézet Balatoni Limnológiai Intézet Duna-kutató Intézet Ökológiai és Botanikai Intézet Biofizikai Intézet Biokémiai Intézet Genetikai Intézet Növénybiológiai Intézet Jogtudományi Intézet Kisebbségkutató Intézet Politikatudományi Intézet Szociológiai Intézet Anyag- és Környezetkémiai Intézet Enzimológiai Intézet Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet Szerves Kémiai Intézet Agyi Képalkotó Központ Részecske- és Magfizikai Intézet Szilárdtest-fizikai és Optikai Intézet

A kutatóközpontok és az önálló kutatóintézetek feladatai és költségvetési adatai MTA Agrártudományi Kutatóközpont A kutatóközpont tevékenységének célja, hogy alapkutatásokat, alkalmazott kutatásokat és fejlesztéseket végezzen az agrártudományok területén, valamint a társadalom számára hasznos és nélkülözhetetlen tudományos ismereteket közvetítsen. 2014. év 2015. év 2016. év (terv) 2016. év Index % (2016/2015) Kiadások 4 081,9 3 839,1 3 256,7 3 833,9 99,9 Bevételek 4 517,5 4 269,4 3 256,7 8 564,6 200,6 ebből: saját bevételek 1 789,5 2 224,6 2006,1 6 118,1 275,0 előző évi maradvány 696,1 435,5 430,3 98,8 költségvetési támogatás 2031,9 1 609,3 1250,6 2 016,2 125,3 Átlaglétszám 455 448 444 426 95,1 MTA Atommagkutató Intézet Az intézet alaptevékenysége a természet törvényeire irányuló mikrofizikai kutatás. Ezzel hozzájárul a világban folyó tudományos kutatások eredményeihez és a hazai tudományos kultúra fenntartásához. Tevékenységében az alapkutatás mellett az alkalmazásoknak is fontos szerep jut. Az eredmények közvetlenül hasznosulnak a környezetkutatásban, a földtudományban, a régészetben és a gyógyászatban. 2014. év 2015. év 2016. év (terv) 2016. év Index % (2016/2015) Kiadások 1 778,6 1 855,7 1 371,1 1 510,8 81,4 Bevételek 2 130,5 1 987,1 1 371,1 5 969,6 300,4 ebből: saját bevételek 573,1 522,0 651,9 4 738,8 907,8 előző évi maradvány 412,1 352,0 131,3 37,3 költségvetési támogatás 1 145,3 1 113,1 719,2 1 099,5 98,8 Átlaglétszám 190 200 180 174 87,0 MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont A kutatóközpont a filozófia, az irodalomtudomány, a művészettörténet, a néprajztudomány, a régészet, a történettudomány és a zenetudomány területén alap- és alkalmazott kutatásokat művelő és koordináló, közfeladatokat ellátó önálló jogi személy, amely a történelem, a művelődés, a művészetek és a társadalmi-kulturális örökség az Európai Unióban nemzeti hatáskörbe utalt kutatását a vizsgált témák magyarországi és magyar nemzeti vonatkozásainak nemzetközi összefüggésekbe helyezésével végzi. Intézeteinek hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerére alapozva elősegíti a bölcsészettudományi kutatások sokoldalú jelenlétét a hazai és nemzetközi tudományos életben.

2014. év 2015. év 2016. év (terv) 2016. év Index % (2016/2015) Kiadások 2 499,7 2 629,9 1 798,0 2 672,4 101,6 Bevételek 3 110,5 3 154,0 1 798,0 3 209,0 101,7 ebből: saját bevételek 193,7 485,7 207,4 558,5 115,0 előző évi maradvány 568,3 610,8 524,1 85,8 költségvetési támogatás 2 348,5 2 057,5 1 590,6 2 126,4 103,3 Átlaglétszám 390 397 400 386 97,2 MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont A kutatóközpont csillagászati és földtudományi (földrajzi, földtani, geokémiai, geodéziai és geofizikai) felfedező kutatásokat folytat, és felhasználásra készíti elő eredményeiket. Alapkutatási tevékenységeinek sorában megalapozó elméleti vizsgálatokat, obszervatóriumi, terepi és laboratóriumi méréseket végez, feldolgozza és közzéteszi a mérési adatokat, új módszerek kialakítására törekszik. Működteti a Nemzeti Szeizmológiai Hálózatot, valamint obszervatóriumokat tart fenn. 2014. év 2015. év 2016. év (terv) 2016. év Index % (2016/2015) Kiadások 2 970,3 3 578,4 1 192,7 1 612,0 45,0 Bevételek 3 997,6 3919,9 1 192,7 3 375,0 86,1 ebből: saját bevételek 2 127,7 1660,8 439,4 1 823,9 109,8 előző évi maradvány 458,9 1 027,3 341,6 33,3 költségvetési támogatás 1 411,0 1 231,8 753,3 1 209,5 98,2 Átlaglétszám 198 197 211 202 102,5 MTA Energiatudományi Kutatóközpont A kutatóközpont nemzetközi színvonalú tudományos kutatásokat végez a magyar nukleáris biztonsági ismeretek folyamatos elmélyítése érdekében, a meghosszabbított üzemidejű paksi blokkok és az új magyarországi atomerőműblokkok biztonságáról, az üzemanyagciklus zárásáról, az új atomerőmű-generáció kifejlesztéséről, az ionizáló sugárzások (neutron-, gamma- és elektronsugárzás) és az anyag kölcsönhatásáról, az izotóp- és nukleáris kémia, a sugárhatás-kémia, a sugárvédelem és a nukleáris biztonság, a reakciókinetika, a heterogén katalízis és az ún. megújuló energiaforrások, valamint a műszaki és anyagtudományok területén. 2014. év 2015. év 2016. év (terv) 2016. év Index % (2016/2015) Kiadások 3 810,0 4 010,8 3 751,3 4 170,5 104,0 Bevételek 3 843,9 4 165,7 3 751,3 5 367,0 128,8 ebből: saját bevételek 2 072,8 2 429,5 2 460,4 3 564,5 146,7 előző évi maradvány 241,7 33,8 155,0 458,6

költségvetési támogatás 1 529,4 1 702,4 1 290,9 1 647,5 96,8 Átlaglétszám 223 350 379 352 100,6 MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Az intézet tevékenységének középpontjában az idegtudományi alapkutatások állnak, így az idegingerület-átvitel, a tanulás és emlékezés, a viselkedés, az öregedéssel összefüggő és epilepsziás agyi károsodás, valamint a hormonkiválasztás központi és környéki idegrendszeri szabályozásának kutatása. A kutatócsoportok multidiszciplináris megközelítési módot alkalmaznak, a hagyományos, megalapozott és bevált módszereket (anatómiai, elektrofiziológiai, neurokémiai és farmakológiai metodológia) ötvözik a legújabb eljárásokkal. 2014. év 2015. év 2016. év (terv) 2016. év Index % (2016/2015) Kiadások 2 760,1 2 793,2 1 710,1 2 656,0 95,1 Bevételek 4 184,2 3 987,8 1 710,1 3 797,4 95,2 ebből: saját bevételek 1 358,7 1 363,6 1 102,2 1 416,1 103,9 előző évi maradvány 1 231,8 1 424,1 1 194,6 83,9 költségvetési támogatás 1 593,7 1 200,1 607,9 1 186,7 98,9 Átlaglétszám 170 184 170 192 104,3 MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont A kutatóközpont elméleti és empirikus kutatásokat végez a közgazdaság-tudományokban, a világgazdasági és regionális kutatásokban, valamint mindezek más társadalomtudományokkal határos területein. Feladata a piacgazdaság, különösen a magyar gazdaság, a nemzetközi gazdasági-politikai környezeti feltételek és a térbeli folyamatokat meghatározó tényezők tudományos elemzése. 2014. év 2015. év 2016. év (terv) 2016. év Index % (2016/2015) Kiadások 1 489,4 1 366,7 1 227,7 1 262,8 92,4 Bevételek 1 620,6 1 444,4 1 227,7 1 448,7 100,3 ebből: saját bevételek 383,8 407,4 536,7 473,3 116,2 előző évi maradvány 283,2 131,2 77,7 59,2 költségvetési támogatás 953,6 905,8 691,0 897,7 99,1 Átlaglétszám 175 179 203 171 95,5 MTA Nyelvtudományi Intézet

Az intézet alapfeladata tudományos kutatások folytatása a magyar nyelvészet, az általános és alkalmazott nyelvészet, az uráli nyelvészet és a fonetika területén, a magyar irodalom és köznyelv nagyszótárának elkészítése, archív anyagainak gondozása. Tudományos megközelítésben vizsgálja a magyar nyelv különböző változatait és az országon belül és kívül beszélt kisebbségi nyelveket, valamint az európai integráción belüli nyelvpolitikai kérdéseket. Kiegészítő feladatként nyelvi korpuszok és adatbázisok létrehozásával, számítógépes alkalmazások nyelvészeti alapjainak megalkotásával, valamint közönségszolgálati tevékenységgel és szakértői vélemények készítésével is foglalkozik. Mindezek mellett az intézetben működtetett MTA-ELTE Elméleti Nyelvészet Tanszék révén részt vesz a felsőoktatásban is. 2014. év 2015. év 2016. év (terv) 2016. év Index % (2016/2015) Kiadások 863,6 983,5 439,4 801,7 81,5 Bevételek 1 032,3 1 269,5 439,4 970,3 76,4 ebből: saját bevételek 308,2 452,1 75,7 152,7 33,8 előző évi maradvány 115,6 168,7 286,0 169,5 költségvetési támogatás 608,5 648,7 363,7 531,6 82,0 Átlaglétszám 132 140 133 138 98,6 MTA Ökológiai Kutatóközpont A kutatóközpont a szárazföldi és vízi életközösségek összetételét, szerkezetét, működését és változásait vizsgálja az élőhelyek, a biodiverzitás és a vízminőség védelmével, továbbá nemzetközi egyezményekkel kapcsolatos kutatásokat folytat. A tájhasználat, a vízhasználat, a tájrendezés, a vízkormányzás és minden stratégiai környezeti tervezés vagy beavatkozás tudományos megalapozását és hatáselemzését végzi, valamint a táji-regionális léptékű, hosszú távú folyamatok ökológiai hátterét vizsgálja. 2014. év 2015. év 2016. év (terv) 2016. év Index % (2016/2015) Kiadások 1 476,7 1 345,1 1 033,2 1 371,4 102,0 Bevételek 1 561,0 1 614,7 1 033,2 3 551,3 219,9 ebből: saját bevételek 365,8 603,0 368,9 2 347,0 389,2 előző évi maradvány 204,8 84,3 269,7 319,9 költségvetési támogatás 990,4 927,4 664,3 934,5 100,8 Átlaglétszám 219 215 197 201 93,5 MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet Az intézet kutatási feladatai a következők: alapkutatás a matematikai struktúrák témájában, matematikai analízis és alkalmazásai, alap- és alkalmazott kutatás a sztochasztika, a diszkrét

matematika, valamint a bioinformatika területein. Az intézet kutatási, illetve speciális feladata az Országos Matematikai Szakkönyvtár fejlesztése. 2014. év 2015. év 2016. év (terv) 2016. év Index % (2016/2015) Kiadások 1 130,1 1 261,3 669,8 1 359,4 107,8 Bevételek 1 175,2 1 422,7 669,8 1 649,7 116,0 ebből: saját bevételek 332,4 663,5 193,5 716,9 108,0 előző évi maradvány 131,1 45,1 161,4 357,9 költségvetési támogatás 711,7 714,1 476,3 771,4 108,0 Átlaglétszám 115 124 100 133 107,3 MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet Az intézet tevékenységének fő jellemzője az informatikai, irányítástechnikai, alkalmazott matematikai alap- és alkalmazott kutatás széles körű művelése, és az itt megszerzett speciális ismeretek hasznosítása a kutatás-fejlesztés, a rendszertervezés és a rendszerintegrálás, a tanácsadás, az oktatás és a szoftverfejlesztés területén. Kiemelt kutatási területek: automatizált irányítási rendszerek, CNN Analogikai Celluláris új elvű számítógép, GRID számítóhálózatok, elosztott számítási architektúrák, mérnöki és menedzsmentintelligencia, nagy sebességű hálózatok és biztonsági kérdéseik, képfelismerés és képfeldolgozás, világháló-informatika, matematikai informatika. 2014. év 2015. év 2016. év (terv) 2016. év Index % (2016/2015) Kiadások 2 616,9 3 337,8 2 969,9 5 231,0 156,7 Bevételek 5 291,6 6 082,8 2 969,9 7 480,6 123,0 ebből: saját bevételek 2 036,8 2 130,6 2 127,8 3 582,1 168,1 előző évi maradvány 2 175,0 2 674,7 2 745,0 102,6 költségvetési támogatás 1 079,8 1 277,5 842,1 1 153,5 90,3 Átlaglétszám 226 225 264 228 101,3 MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont A kutatóközpont tevékenysége a modern biológia minden területére kiterjed. A biofizika területén alapvető feladat a biológiai rendszerek és folyamatok fizikai megközelítéssel való értelmezése és a biológiai anyagok vizsgálata különös tekintettel fizikai tulajdonságaikra. A biokémia területén alapvető feladat a biológiai folyamatok molekuláris részleteinek felderítése biokémiai, molekuláris, valamint szintetikus és evolúciós rendszerbiológiai megközelítéssel. A genetika területén célkitűzés az öröklődés molekuláris mechanizmusainak vizsgálata különféle modellszervezetekben. A növénybiológia területének célkitűzése a fényérzékelést, a fényenergia hasznosítását, a fejlődést és a stresszválaszokat meghatározó gének és molekuláris mechanizmusok azonosítása és magas színvonalú vizsgálata növényekben, algákban és cianobaktériumokban. A központ intézeteiben elsősorban alapkutatás folyik, de a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazása is fontos szempont. 2014. év 2015. év 2016. év 2016. év Index %

(terv) (2016/2015) Kiadások 3 352,1 4 081,5 2 940,7 3 879,4 95,0 Bevételek 4 730,0 5 141,1 2 940,7 15 738,4 306,1 ebből: saját bevételek 1 324,4 1 628,9 1 785,2 12 680,0 778,4 előző évi maradvány 548,6 1 377,9 1 059,6 76,9 költségvetési támogatás 2 857,0 2 134,3 1 155,5 1 998,8 93,7 Átlaglétszám 402 414 395 401 96,9 MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont A kutatóközpont elméleti, empirikus és összehasonlító kutatásokat folytat a jogtudomány, a kisebbségkutatás, a politikatudomány és a szociológia területén. A kutatóközpont alapkutatásokat, alkalmazott és összehasonlító kutatásokat is végez. 2014. év 2015. év 2016. év (terv) 2016. év Index % (2016/2015) Kiadások 993,1 1 107,8 859,8 1 118,2 100,9 Bevételek 1 313,8 1 342,2 859,8 1 692,1 126,1 ebből: saját bevételek 101,1 122,3 178,6 588,0 480,7 előző évi maradvány 202,0 320,6 234,4 73,1 költségvetési támogatás 1 010,7 899,3 681,2 869,7 96,7 Átlaglétszám 185 161 167 166 103,1 MTA Természettudományi Kutatóközpont A multidiszciplináris természettudományi kutatások központja az enzimológia, a szintetikus kémia, a molekuláris farmakológia, az anyag- és környezetkémia, valamint a kognitív idegtudományok és a pszichológia területén tevékenykedik. Az MTA Titkárság 2015 decemberében az intézmény gazdálkodásával kapcsolatban az indokolt intézkedéseket megtette, többek között 242,5 millió Ft egyszeri támogatást biztosított a TTK számára. Ennek eredményeképpen az Intézmény 2015. évi maradványa már kiegyensúlyozott likviditási helyzetet igazolt. 2016-ban az intézmény az elkészített konszolidációs terv szerint, kiegyensúlyozottan működött. 2014. év 2015. év 2016. év (terv) 2016. év Index % (2016/2015) Kiadások 7 222,7 5 122,3 2 902,3 4 244,0 82,9 Bevételek 8 005,5 5 848,3 2 902,3 6 160,0 105,3 ebből: saját bevételek 2 387,6 2 523,4 1 225,7 2 529,7 100,3 előző évi maradvány 1 319,2 782,8 726,0 92,7 költségvetési támogatás 4 298,7 2 542,1 1 676,6 2 904,3 114,3 Átlaglétszám 654 495 481 456 92,1 MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont

A kutatóközpont felfedező jellegű kísérleti és elméleti fizikai kutatásokat végez hazai bázisú, illetve külföldi székhelyű kutatóberendezésekkel a részecskefizika, a magfizika, az általános relativitáselmélet és gravitáció, a fúziós plazmafizika, az űrfizika, a nukleáris anyagtudomány, a szilárdtest-fizika, a statisztikus fizika, az atomfizika, az optika és az anyagtudomány területén számos esetben nemzetközi együttműködésben. 2014. év 2015. év 2016. év (terv) 2016. év Index % (2016/2015) Kiadások 4 248,0 4 670,3 4 205,3 4 995,3 107,0 Bevételek 5 247,9 6 465,7 4 205,3 7 294,1 112,8 ebből: saját bevételek 2 028,1 2 964,0 2 674,1 3 094,4 104,4 előző évi maradvány 802,2 999,9 1 795,5 179,6 költségvetési támogatás 2 417,6 2 501,8 1 531,2 2 404,2 96,1 Átlaglétszám 356 357 341 352 98,6 1.1. MTA kutatóközpontok, kutatóintézetek (4. cím) A kutatóközpontok és kutatóintézetek fő gazdálkodási adatai 2014. év 2015. év 2016. év Teljesítés Teljesítés Eredeti Módosított Teljesítés Kiadások 41 293,2 40 702,3 30 328,1 62 955,9 40 718,7 Bevételek 51 762,0 50 834,4 30 328,1 62 955,9 76 267,7 Átlaglétszám 4 090 4 086 4 065 3 978 Előirányzatok teljesítésének levezetése Megnevezés 2015. évi tény eredeti törvényi módosított módosított tény 5/1 5/4 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. millió forintban, egy tizedessel %-ban Kiadás 40 702,3 30 328,1 30 328,1 62 955,9 40 718,7 100,0 64,7 ebből: személyi juttatás 17 027,7 15 482,5 15 482,5 24 136,8 17 346,6 101,9 71,9 Bevétel 18 900,4 16 033,8 16 033,8 31 072,2 44 384,0 234,8 142,8 Támogatás 21 465,2 14 294,3 14 294,3 21 751,5 21 751,5 101,3 100,0 Előirányzat-maradvány 10 468,8 10 132,2 10 132,2 96,8 100,0 Létszám (fő) 4 086 3 978 97,4 - Előirányzat-módosítások levezetése

Megnevezés Kiadás Bevétel Támogatás Kiadásból személyi juttatás Létszám (engedélyezett) 2015. évi C. törvény szerinti 30 328,1 16 033,8 14 294,3 15 482,5 4 055,0 Módosítások jogcímenként 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Havi kereset-kiegészítés támogatása 100,2 0,0 100,2 79,0 0,0 Prémiumévek program támogatása 26,1 0,0 26,1 20,5 0,0 Többletfeladat ellátásának támogatása (fiatal kutatók, posztdoktori ösztöndíjak, Lendület Program, infrastrukturális fejlesztés támogatása) Többletbevétel miatti módosítás Kiemelt ok közötti átcsoportosítás 7 330,9 0,0 7 330,9 3 355,0 485,0 15 038,4 15 038,4 0,0 4 427,1 0,0 0,0 0,0 0,0-1 890,8 0,0 Előirányzat-maradvány igénybevétele 10 132,2 10 132,2 0,0 2 663,5 0,0 módosított 62 955,9 41 204,4 21 751,5 24 136,8 4 540,0 Bevételi struktúra Bevétel fajtája 2014. év 2015. év 2016. év Működési, szolgáltatási bevétel, kamatbevételek, és egyéb bevételek Index % (2016/2015) 7 071,0 7 446,3 6 605,5 88,7 Felhalmozási és tőkejellegű bevételek 39,2 10,3 4,2 40,8 Államháztartáson kívülről, külföldről származó bevételek Államháztartáson belülről származó bevételek* 5 612,2 4 393,7 3 800,5 86,5 3 361,3 7 050,1 33 973,8 481,9 Összesen 16 083,7 18 900,4 44 384,0 234,8 Költségvetési támogatás* 24 987,7 21 465,2 21 751,5 101,3 Maradványok igénybevétele 9 390,6 10 468,8 10 132,2 96,8 Együtt 50 462,0 50 834,4 76 267,7 150,0 *OTKA források 2015-ben bevételként jelennek meg (nem költségvetési támogatásként)

Kiadási struktúra Kiadások fajtája 2014. év 2015. év 2016. év Index % (2016/2015) Személyi juttatások 17 028,9 17 027,7 17 346,6 101,9 Munkaadókat terhelő járulékok 4 664,6 4 752,0 4 872,9 102,5 Dologi kiadások 11 760,7 10 989,4 10 984,1 100,0 Beruházási és felújítási kiadások 5 631,0 7 195,7 6 896,8 95,8 Pénzeszközátadások 908,0 737,5 618,3 83,8 Együtt 39 993,2 40 702,3 40 718,7 100,0 A ténylegesen felmerülő kiadások az előző évihez képest azonos szinten maradtak. Az intézményrendszer összességében kiegyensúlyozottan gazdálkodott. adatok főben 2014. év 2015. év 2016. év Index % (2016/2015) Engedélyezett létszám 4 441 4 525 - Záró létszám 4 160 4 184 4 095 97,9 Teljes átlaglétszám 4 090 4 086 3 978 97,4 Az átlaglétszámból kutatói létszám 2 422 2 476 2 436 98,4 ebből: nő 879 871 849 97,5 Fokozat szerinti megoszlás Akadémikusok 43 46 50 108,7 MTA doktora címmel rendelkezők 286 285 274 96,1 Kandidátusok és PhD/DLA fokozattal rendelkezők 1 375 1386 1 383 99,8 Fokozattal nem rendelkezők 718 759 729 96,0 Korcsoport szerinti megoszlás (a fiatal kutatói keret terhére foglalkoztatottak létszáma nélkül) 30 év alattiak 280 286 291 101,7 31 40 év közöttiek 779 782 717 91,7 41 50 év közöttiek 529 577 633 109,7 51 60 év közöttiek 380 373 364 97,6 61 70 év közöttiek 217 246 255 103,7 71 év felettiek 3 0 3 - * A létszámadatokhoz alkalmazott definíciók: Az engedélyezett létszám a 2016. december 31-i állapotnak megfelelő, az irányító szerv által engedélyezett létszámkeret. Az átlaglétszáma havi átlagos statisztikai állományi létszámadatok egyszerű számtani átlaga. A záró létszám a költségvetési év utolsó napján, tehát 2016. december 31-én ténylegesen betöltött létszám.

2. MTA Támogatott Kutatóhelyek (5. cím) Az MTA tv. 17. (1) bekezdésében foglaltak szerint az Akadémia kutatóhálózatába tartoznak a támogatott kutatócsoportok, amelyek adminisztrációs, gazdálkodási feladatait a Támogatott Kutatócsoportok Irodája (TKI) látja el. A 2014-ben indult Nemzeti Agykutatási Program (NAP) végrehajtásában a TKI konzorciumi tagként vesz részt, feladata a megalakuló NAP-kutatócsoportok munkájának szervezése. A TKI keretén belül működtetett NAP-kutatócsoportok száma: a NAP-A programban 2, a NAP-B programban 31 csoport, összesen 4,6 milliárd Ft támogatással. A kutatócsoportok száma, összetétele A 2007 2011 közötti periódusban működő 79 támogatott kutatócsoport közül 2012. január 1- jén 42 folytatta tevékenységét és 11 új csoport alakult. 2012. július 1-jén újabb 21, majd 2013. július 1-jén további 15 kutatócsoport kezdte meg működését. Ennek megfelelően 2016-ban a hálózatban összesen 89 támogatott kutatócsoport működött a következő tudományterületi megoszlásban: 36 a matematika és természettudományok, 30 az élettudományok, 23 a bölcsészet- és társadalomtudományok területén. Az egyetemeken létrehozott Lendület-kutatócsoportok száma 2016 folyamán az újabb pályázati fordulót követően 47-ről 43-ra csökkent. E csoportok munkájának adminisztratív támogatását, munkaügyi, pénzügyi, számviteli és ügyviteli feladatait szintén a TKI látja el. A kutatócsoport-hálózat tudományterületi megoszlását mutatja be az alábbi táblázat: Támogatott kutatócsoportok száma Egyetemi Lendületcsoportok megoszlása száma megoszlása száma Kutatócsoportok 89 43 132 ebből: Összesen megoszlása matematikai- és természettudományok 36 40% 15 35% 51 39% élettudományok 30 34% 23 53% 53 40% humán- és társadalomtudományok 23 26% 5 12% 28 21% A Támogatott Kutatócsoportok Irodája költségvetési adatait az alábbi táblázat foglalja össze: 2014. év 2015. év 2016. év (terv) 2016. év Index % (2016/2015) Kiadások 4 960,9 6 542,4 4 085,6 6 400,9 97,8 Bevételek 7 808,8 8 828,7 4 085,6 9 124,1 103,3 ebből: saját bevételek 1 386,5 1 155,8 1 394,0 1 969,3 170,4 előző évi maradvány 1 754,7 2 847,9 2 286,2 80,3 költségvetési támogatás 4 667,6 4 825,0 2 691,6 4 868,6 100,9 Átlaglétszám 612 758 656 998 131,7 Az egyetemi Lendület-kutatócsoportok és egyéb, MTA által támogatott egyetemi kutatócsoportok regionális megoszlását szemlélteti az alábbi térkép:

26. ábra: Az MTA támogatott kutatócsoport-hálózata és az egyetemi Lendületkutatócsoportok száma (2016) A térképen a 2016-ban az egyetemeken működő támogatott kutatócsoportok hálózatának és a Lendület-kutatócsoportok számának területi megoszlása látható. Az intézményekhez történő hozzárendelés az egyetemek székhelye alapján történt. Az MTA támogatott kutatócsoporthálózata (TKI) esetében vannak kutatócsoportok, melyek egynél több befogadó intézményhez tartoznak; ezek a csoportok mindegyik befogadó intézménynél feltüntetésre kerültek. A térkép egyértelműen mutatja, hogy mind a támogatott kutatócsoportok, mind az egyetemi Lendület-csoportok a kutatóegyetemeken (BME, DE, ELTE, PTE, SE, SZTE) összpontosulnak. Regionálisan Közép-Magyarország (azon belül is a főváros) jelentős előnye állapítható meg; Budapest és Pest megye egyetemein 46 támogatott kutatócsoport és 29 Lendület-csoport működik. A 2016-ban induló 6 egyetemi Lendület-csoport közül 4 fővárosi egyetemen kezdte meg működését. Az ország más részein az egyetemi kutatócsoportok a regionálisan egy-egy egyetemhez, illetve a Dél-Dunántúl esetében két felsőoktatási intézményhez kötődnek (Pécsi Tudományegyetem, Kaposvári Egyetem). A nyugat-dunántúli székhelyű felsőoktatási intézményekben sem Lendület-kutatócsoport, sem támogatott kutatócsoport nem működik, Észak-Magyarországon támogatott kutatócsoportból kettő található, de a Lendület-csoportok itt is hiányoznak.

27. ábra: Az MTA támogatott kutatócsoport-hálózata és az egyetemi Lendületkutatócsoportok tudományterületi megoszlása (2016) A térkép a 2016-ban az egyetemeken működő támogatott kutatócsoportok és a Lendületkutatócsoportok együttes tudományterületi megoszlását mutatja. A körök nagysága az egyetemeken 2016-ban akadémiai támogatással működő kutatócsoportok számától függ. A kisebb intézmények kutatócsoportjai jellemzően homogén tudományterületi megoszlást mutatnak (KE, ME, PPKE, SZIE). Kivételt képez a Pannon Egyetem, ahol mindhárom nagy tudományterületen működnek támogatott kutatócsoportok, illetve Lendület-csoport. Tudományterületileg homogén a Semmelweis Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem; előbbi esetében az élettudományok, utóbbi esetében a matematikai és természettudományok terén működnek támogatott kutatócsoportok. A leginkább heterogén képet az ELTE és a nagy vidéki kutatóegyetemek (DE, PTE, SZTE) mutatják, amelyek több, eltérő tudományterülethez tartozó karral rendelkeznek.