Mecsek és Villányi hegység

Magyarország földtani vázlata a kainozoos üledékek elhagyásával Trunkó (1996) alapján 1-11. ALPACA kéregblokk egységei 12-14. TISIA kéregblokk egységei (12. Mecsek-zóna, 13.Villányi- Bihari zóna)

Magyarország területe 6-20 millió évvel ezelőtt idevándorolnak a kéregszilánkok (mikrokontinensek) andezites-riolitos vulkanizmus (Visegrádi-hg., Börzsöny, Cserhát, Mátra, Tokaji-hg., eltemetett vulkanitok a Nagyalföld alatt) 12-14 millió éve az összeforrott terület alatti a köpeny elvékonyodik süllyedéssel kialakult a Kis- és Nagyalföld a süllyedékek feltöltődnek fiatalkori üledékekkel

ALCAPA-blokk (Alpok - Kárpátok - Pannónia) NyDNy felől - min. 500 km Magyarország ÉNy-i fele középső-miocén előtti kőzetek Elválasztó sáv: max. néhány 10 km-es zóna Zágráb-Kaposvár-Záhony vonal- Közép-magyarországi vonal jobbos horizontális elcsúszási szerkezet TISIA- blokk a jura elejéig a stabil Európa része kiszakad, és D felé vándorol az oligocén folyamán, miocén elején visszafordul DDNy felől többszáz km Magyarország DK-i fele Az ALPACA és a Tisia a középső miocénben forrt össze_ kialakul a Pannon- medence

Tisia jura elejétől miocén közepéig önálló mikrokontinens határai: ÉNY Közép-magyarországi vonal K Erdélyi Szigethegység D Marostól délre miocén előtti kőzetek: Mecsek, Villányi-hegység, Erdélyi Szigethegység

Erdélyi Szigethegység bonyolult, takarós felépítésű Villány-Bihari zóna kőzetei megtalálhatók benne Codru-takarók magyarországi megfelelői a Békés-Codru zónában vannak legmagasabb helyzetű takarói a Marosi ofiolit-takarók Szolnok-Máramarosi flisöv a kréta végétől az oligocén végéig működik

Tiszai (Tisia) főegység Nagy É-D-i térrövidülés: Variszkuszi hegységképződés takarós kialakulás (Mórágyi- és Baksai komplexum) Kréta kompressziós gyűrődések Kréta után tíz km nagyságrendű oldaleltolódások

Tisia 1) Mecseki-zóna, ÉK-en a rajta fekvő Szolnok-Máramarosi flisövvel 2) Villány-Bihari zóna 3) Békés-Codru zóna forrás: Szederkényi, Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana 1998. 2-3 a krétában egyesült 1-2 a miocén elején egyesült

Kaposvár -Szekszárd Dráva Duna Villányi-hegység déli pereme forrás: Konrád, Budai, Földtani közlöny 139/2, 2009

Tisia paelozooikum A stabil Európa része, egységes kőzetek a zónákban kristályos alaphegységet alkotó kőzetek: gneisz, csillámpala, márvány, eklogit, szerpentinit (Baksai komplexum), fillit, amfibolit variszkuszi metamorfózis a karbonban karbon elején Mórágyi Gránit Formáció perm riolit-vulkanizmus (Gyűrűfűi Riolit) Villányi-hegység ÉNy-i előterében fúrásból 600-700 m mélységben Korpádi homokkő, konglomerátum, homokkő, Bodai Aleurolit (nagy radioaktivitású radioaktív hulladék elhelyezése) felső perm- alsó triász folyóvízi eredetű Kővágószőlősi Homokkő, benne a mecseki uránérccel

Tisia forrás: Szederkényi, Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana 1998.

forrás: Szederkényi, Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana 1998.

paleozoikum Ópaleozoikum Ófalui Formáció Karbon Mórágyi gránit permi riolit és törmelék (Bodai Aleurolit, Gyűrűfűi Riolit Formáció) forrás: Konrád, Sebe, Halász, Halmai, 2010 Földrajzi Közlemények

mezozoikum Kréta bazalt Triász törmelék es üledékek Jura kőszén Triász dolomit, mészkő Jura karbonátok Triász üledékek, karbonátok forrás: Konrád, Sebe, Halász, Halmai, 2010 Földrajzi Közlemények

Miocén andezit kainozoikum neogén üledék forrás: Konrád, Sebe, Halász, Halmai, 2010 Földrajzi Közlemények

Mecsek Villányi- hg. Paelozoikum Gyűrűfűi Riolit Formáció Mórágyi Gránit Formáció Szalatnaki Agyagpala Formáció Tésenyi és Kővágószőlősi Homokkő Baksai komplexum gneisz, csillámpala, márvány, eklogit, szerpentinit forrás: Konrád, Sebe, Halász, Halmai, 2010 Földrajzi Közlemények

Kristályos egységek előfordulása a Tisián forrás: Szederkényi, Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana 1998.

Mórágyi Gránit A tektonikus mozgások a vastag padokat harántirányban összetörték, Legtöbb helyen lösszel fedett forrás: Konrád, Sebe, Halász, Halmai, 2010 Földrajzi Közlemények

paelozoikum Ófalui Formáció Studervölgyi Gneisz Tagozat, "sávos" gneisz Ófalu Ófalui Fillit Formáció Pécs, Erdősmecske felszínen Ófalui Szerpentinit Formáció forrás: Less György, 2011 http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0033_sco RM_MFFTT600231/sco_07_03.htm

paelozoikum Mórágyi Gránit mórágyi kis kőfejtőben

Mórágyi Gránit mórágyi kis kőfejtőben

Vulkanizmus- Gyűrűfűi Riolit Szürkéslila, kiömlési lávakőzetek tufa-, agglomerátum közbetelepülésekkel Legnagyobb vastagsága a 800m Mecsek és Villányi-hg. forrás: Konrád, Sebe, Halász, Halmai, 2010 Földrajzi Közlemények

késő perm folyóvízi üledékképződéshomokkő Hatalmas folyó hordaléka a perm homokkő, kb. 3000m vastagságú volt forrás: Konrád, Sebe, Halász, Halmai, 2010 Földrajzi Közlemények

paelozoikum Kővágószőlősi Homokkő (alul, szürke vörös, uránérces) és Jakabhegyi Homokkő (kréta) (felül, vörös konglomerátumos) határa Kővágószőlősön forrás: Less György, 2011 http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0033_sco RM_MFFTT600231/sco_07_03.htm

Jakab-hegyi földsánc a bronzkorból

Tisia triász alsó-triász: lilás- vörös Jakabhegyi Homokkő konglomerátumpadokkal A terület folyamatosan süllyedt, a Tethys felnyílása kialakította Európa déli peremét, szárazulat volt. Szárazföldi üledékképződés felső-triász: vörös és szürke lagunáris, majd tavi, végül folyóvízi homokkő közte sekélytengeri, karbonátos középső-triásszal a Villány-Bihari- és a Békés-Codru-zónákban a mecsekihez hasonló alsó- és középső-triász található, a felső-triásztól üledékhézag van (szárazföldi lepusztulás). felső perm- alsó triász folyóvízi eredetű Kővágószőlősi Homokkő, benne a mecseki uránérccel (nagy radioaktivitású radioaktív hulladék elhelyezése)

triász karbonát (Misinai F) bazalt gránit jura üledékek, ammoniteszes mészkő permi riolit és törmelék evaporitos üledékek (Jakabhegyi homokkő) forrás: Konrád, Sebe, Halász, Halmai, 2010 Földrajzi Közlemények

Mecsek Villányi- hg. A terület folyamatosan süllyedt, a Tethys felnyílása kialakította Európa déli peremét (dolomit és mészkő) Ez a terület még szárazulat volt. Szárazföldi üledékképződé s - Jakabhegyi homokkő- lilás, vörös színű forrás: Konrád, Sebe, Halász, Halmai, 2010 Földrajzi Közlemények

Mélyülő tenger- Misinai Formációcsoport mészkőképződés Lapisi mészkő, márga lerakódás Rókahegyi Dolomit Tengerparti üledékképződés, anhidrit, gipsz, dolomit Hetvehelyi Dolomit F. forrás: Konrád, Sebe, Halász, Halmai, 2010 Földrajzi Közlemények

forrás: Konrád, Sebe, Halász, Halmai, 2010 Földrajzi Közlemények

A Mecseki-zóna triász képződményei 1. kőszén 2. mészmárga 3. ooidos mészkő 4. mészkő 5. dolomit 6. gumós mészkő 7. evaporit 8. aleurolit 9. homokkő 10. konglomerátum 11. növénymaradvány 12.-22. ősmaradványok forrás: Less György, 2011 http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/t amop425/0033_scorm_mfftt60023 1/sco_07_03.htm

Tisia triász Jakabhegyi Homokkő konglomerátum Cserkút, felhagyott kőfejtő vegyes törmelékanyagú, keresztrétegzett, durva konglomerátum forrás: Less György, 2011 http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0033_sco RM_MFFTT600231/sco_07_03.htm

Tisia triász Misinai Formációcsoport mészkő- márga váltakozása Lapisi-mészkő Rák- patak, Sormás- és a Goricaipatak mentén bukkan felszínre pados, vastagpados, szilánkos törésű tömött mészkő sötétszürke, egyes szintekben szürke és lilásszürke bitumenes, vékonyan rétegzett forrás: Less György, 2011 http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0033_sco RM_MFFTT600231/sco_07_03.htm

A Thetys tenger óceáni méretű volt, melynek egy ék alakú öble benyúlt az akkor még egyetlen, összefüggő kontinens, a Pangea belsejébe. Itt, az ún. nyíltvízi self területén, tehát a szárazföld körüli max. 200 m-es vízmélységű zónában rakódott le az a mésziszap, melyből a Lapisi Mészkő Formáció mészköve keletkezett Szürke színű, vastagréteges-pados szerkezetű rétegfelszínek gumósak magas szervesanyag- (bitumen-) tartalmú, mely elhalt tengeri egysejtű állatok maradványaként épült be a kőzet anyagába.

A mészkő jellemző tulajdonsága, hogy a karsztosodásra hajlamos. Felszínén mindenfelé 50 100 m átmérőjű kerek víznyelők (töbrök), dolinák alakulnak ki Karsztvidék barlangjai Mánfai Kőlyuk-barlang, a Melegmányi-barlang, a Mélyvölgyi-kőfülke Abaligeti-cseppkőbarlang

Tisia triász Misinai Formációcsoport mészkő- márga dolomit váltakozása Zuhányai Mészkő Formáció rétegzett, vékonyréteges, hullámosan hajladozott rétegek mentén elváló, sötét barnásszürke tömött mészkő alkotja laminált mészkőrétegek "Wellenkalk"

Tisia triász Rókahegyi Dolomit a szögletes mészkő és dolomitklasztok vörös, vöröses szürke dolomit felül- a dolomit jól rétegzett, pados vagy vastagréteges szürke, lilás vagy vörösesszürke késő triász- tektonika, diff. süllyedés riftesedés- teljes szárazulat

Tisia késő triász Mecsek 2-3000m süllyedés, atoll épülés Mecsek félárokrendszer É-D felé vastagodó törmelékes üledéksor (Karolinavölgyi Homokkő F és Mecseki kőszén) Villányi-hg. 2-300 m süllyedés, lepusztulás, Karsztosodás, bauxitosodás a kiemelt karbonát pusztult, vékony hézagos rétegsorú homokkő (Mészhegyi Homokkő F)

Mecseknádasdi homokkő Zengővárkony, Réka-völgy, Határ-gödör forrás: Less György, 2011 http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0033_sco RM_MFFTT600231/sco_07_04.htm

Tisia jura Tisia leválik Európáról, kialakulnak a zónák Mecsek lesüllyed, több 2000m vízmélység mélyvízi üledékek (márga, mészkő), mecseki kőszén 800-900m vastag Óbányai mészkő Villány néhány 100m süllyed csak- lepusztulás, vékony hézagos rétegsorú Villányi mészkő, Szársomlyói mészkő

Jura Mecsek 800-900m vastag fekete kőszén (Mecseki kőszén) Mészkő, Márga, homokkő keletkezés (Karolinavölgyi Homokkő F) Villányi-Hegység a kiemelt karbonát pusztult, vékony hézagos rétegsorú homokkő (Mészhegyi Homokkő F)

Mecsek 2-3000m süllyedés Villány 2-300 m süllyedés Karsztosodás, bauxitosodás forrás: Konrád, Sebe, Halász, Halmai, 2010 Földrajzi Közlemények

Mecseki kőszén fejtése Pécs-Vasason forrás: Less György, 2011 http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0033_sco RM_MFFTT600231/sco_07_04.htm

bazalt vulkanizmus Mecsekjánosi Bazalt (Villányban is előfordul) atollok épülnek Villány- szárazra kerül karsztosodik a Szársomlyói mészkő- Karsztbauxit halmozódik fel (Nagyharsányi Bauxit) Nagyharsányi Mészkőkarbonátplatform kréta

Villány 2-300 m süllyedés Karsztosodás, bauxitosodás Mészkő, homokkő bauxitosodás Atollok épülnek, bazaltvulkanizmus forrás: Konrád, Sebe, Halász, Halmai, 2010 Földrajzi Közlemények

bazalt vulkanizmus- Mecsekjánosi Bazalt (Villányban is előfordul) forrás: Less György, 2011 http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0033_sco RM_MFFTT600231/sco_07_04.htm

Pennini óceán felnyílik, Tiszai egység elválik Európától bazalt vulkanizmus- Mecsekjánosi Bazalt atollok épülnek forrás: Konrád, Sebe, Halász, Halmai, 2010 Földrajzi Közlemények

Neogén (miocén) Pannon- medence kialakulása, riftesedés tágulási folyamatokat kísérő vulkanizmus szubvulkáni, teléres Mecseki Andezit Formáció (Komló) üledékképződés a medencealjzatban a bádeni végén Szászvári Formáció, Tekeresi Slír és Szilágyi Agyagmárga Formáció 3 tufaszint (Gyulakeszi Riolittufa, Tari Dácittufa és Galgavölgyi Riolittufa)

Szászvári F: Folyóvízi kavics Komlói Andezit F. Rákosi mészkő F.!!!!! Budafai Homokkő Formáció forrás: Konrád, Sebe, Halász, Halmai, 2010 Földrajzi Közlemények

Budafai Formáció Budafai Homokkő Tagozat Komlói Agyagmárga Tagozat Budafai Homokkő Tagozat ( budafai homokkő, felső konglomerátum ): sárgásszürke, sárga, partszegélyi abráziósparti, síkparti, néhol delta fáciesű homok, kavics, homokkő, konglomerátum Komlói Agyagmárga Tagozat ( dobostorta rétegek ): laguna fáciesű összefogazódó halpikkelyes agyagmárga, aleurit, finomhomok A formáció teljes vastagsága: 600 700 m, összefogazódott a homokkő és a márga

Budafai Formáció Változatos szemcseméret: Parti homokgát, lagúnák - áramlás gyenge - finomszemcsés üledékek (agyag, iszap) védtelen tengerpart, erős hullámverés, folyótorkolatok közeli intenzív áramlás - homok, kavicsos homok A tengervíz mésztartalma beépült a szemcsék közé, agyag,iszap, agyagmárgává, meszes aleurolit, Vagy homokkővé, konglomerátummá

Budafai Homokkő Nevét a legjellemzőbb felszíni előfordulása, a budafai kőbánya neve után kapta Budafai homokkőbánya: K-Mecsek Pécs-Komló közötti kb. 200 éves Pados (10-60cm) felépítésű, sárgásszürke, sárga színű homokkő Ebből készült többek közt a pécsi újjáépített székesegyház épületének burkolata is A pados elválás kedvező tulajdonság pl. burkolólapok kialakításakor

Budafai Homokkő A durvakavicsos rétegekben jól koptatott, legömbölyített, max. 15 cm átmérőjű kavicsok is lehetnek. Ezek anyaga riolit (Gyűrűfűi Riolit Formáció, régebbi nevén kvarcporfir) és kvarcit, elvétve előfordul néhány metamorf pala anyagú kavics is- paleozoikum).

Budafai Homokkő

neogén forrás: Konrád, Sebe, Halász, Halmai, 2010 Földrajzi Közlemények

neogén Pannon- tó kialakulása, medenceperemi üledékképződés Peremartoni Formáció- agyagmárga és aleurit Dunántúli Formáció- durva, homokos sorozat nagy üledékszállítás a Mecsek csak alacsony szigetként áll ki (200m) A Villányi hegységet elborította az üledék 3 tufaszint (Gyulakeszi Riolittufa, Tari Dácittufa és Galgavölgyi Riolittufa)

Szászvári F: Folyóvízi kavics Komlói Andezit F. Rákosi mészkő F. Budafai Homokkő Formáció forrás: Konrád, Sebe, Halász, Halmai, 2010 Földrajzi Közlemények

késő pannon felgyűrődés és feltolódásos deformáció, erózió Pannon- tó feltöltődése, lepusztuló térszín fiatal üledékek a medencékben jelenlegi domborzat kialakulása folyóvízi homok, iszap, mocsári eredetű vörös agyag (Tengelici Formáció)

pleisztocénben Bár környékén lávafolyás- Bári Bazalt F. Mésztufa képződés Tettye- patak mentén (Pécs)

pleisztocénben Bár környékén lávafolyás- Bári Bazalt F. Mésztufa képződés