Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. május 17. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0011 (CNS) 8899/16 LIMITE PUBLIC FISC 75 ECOFIN 397 JELENTÉS Küldi: Címzett: a Tanács Főtitkársága Előző dok. sz.: 5639/16 FISC 10 Tárgy: az Állandó Képviselők Bizottsága / a Tanács Javaslat A Tanács irányelve a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról Általános megközelítés I. BEVEZETÉS 1. A Bizottság az adókikerülés elleni csomag részeként, 2016. január 28-án nyújtotta be az adókikerülés elleni irányelvre irányuló javaslatát. 2. A javaslatot a Bizottság az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás (BEPS) uniós vonatkozásairól szóló, 2015. december 8-i ECOFIN tanácsi következtetésekben (15150/15) megfogalmazott felkérés nyomán készítette el. Az említett következtetésekben a Tanács úgy vélekedett, hogy az OECD BEPS következtetések uniós végrehajtásának céljából, ahol ez helyénvaló, uniós irányelveket lenne célszerű elfogadni, és felkérte a Bizottságot, hogy nyújtson be jogalkotási javaslatot az OECD BEPS 2., 3. és 4. fellépésével kapcsolatban, és ehhez teljes mértékben vegye figyelembe azt a munkát, amelyet a Tanács az előző elnökségek alatt végzett a közös konszolidált társaságiadó-alapról (KKTA) szóló javaslattal kapcsolatban. 8899/16 kn/ll/ia 1
3. Az ECOFIN Tanács a következtetéseiben hangsúlyozta továbbá, hogy uniós szinten olyan közös, ugyanakkor rugalmas megoldásokat kell találni, amelyek összhangban vannak az OECD BEPS következtetésekkel és az uniós Szerződésekben rögzített szabadságokkal, továbbá támogatta, hogy az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás visszaszorítását célzó, uniós szinten elfogadandó intézkedéseket a tagállamok mielőbb, ténylegesen és koordinált módon végrehajtsák. A Tanács ugyanakkor megállapítva, hogy az OECD BEPS következtetésekben gyakran több különféle lehetőség szerepel a végrehajtásra úgy ítélte meg, hogy egy olyan uniós szintű közös megközelítés, amely bizonyos végrehajtási lehetőségeket előnyben részesít, elősegítené az egységes piac megfelelő működését. 4. Az adóügyi munkacsoport nyolc ülésén vizsgálta meg a javaslatot szakértői szinten. Az első két ülésen (2016. február 9-én és 17-én) a munkacsoport az eredeti bizottsági javaslat technikai vizsgálatát végezte el, a másik hat ülésen pedig (március 4-én, március 18-án, április 6-án, április 15-én, április 25-én és május 4-én) az egymást követő elnökségi kompromisszumos tervezeteket vizsgálta meg. 5. Az adóügyekkel foglalkozó magas szintű munkacsoport 2016. május 10-én tekintette át e technikai vizsgálatok eredményeit. Néhány delegáció aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a javaslat bizonyos rendelkezései technikailag készen állnak-e már arra, hogy az ECOFIN Tanács döntést hozzon róluk, más delegációk pedig egyes konkrét rendelkezések tekintetében megkérdőjelezték, hogy szükség van-e kötelező szabályokra. A magas szintű munkacsoport megbízta az adóügyi attasékat, hogy a Coreper ülését megelőzően dolgozzanak ki végleges kompromisszumos javaslatot a lezáratlan kérdésekre vonatkozóan. Az adóügyi attasék 2016. május 12 13-án tartottak ülést ebből a célból. Az ülés eredményeként született szöveget a legutóbbi elnökségi kompromisszum (8766/16) tartalmazza. 6. Az elnökség határozott célja, hogy az ECOFIN Tanács a 2016. május 25-i ülésén elfogadjon egy általános megközelítést a javaslatra vonatkozóan, lehetőség szerint úgy, hogy jogilag kötelező erejű minimumszabály kerüljön meghatározásra a Bizottság által javasolt mind a hat BEPS elleni rendelkezésre vonatkozóan. Ez megfelelne annak az ütemtervnek, amelyet az ECOFIN Tanács 2016. február 12-i ülésén a legtöbb tagállam támogatott és amelyet a miniszterek a 2016. április 22-én Amszterdamban tartott nem hivatalos ECOFIN-ülésen újólag megerősítettek. Ezt követően a Tanács az Európai Parlament jelentésének (konzultáció) 2016. június 6-án várható elfogadása után a 2016. június 17-i ECOFIN tanácsi ülésen fogadhatná el az irányelvet. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) 2016. április 27 28-án már elfogadta az irányelvre vonatkozó véleményét. 8899/16 kn/ll/ia 2
II. LEZÁRATLAN KÉRDÉSEK 7. A legfontosabb lezáratlan politikai kérdéseket az alábbiakban foglaljuk össze. a) Rugalmasság a kamatlevonás-korlátozási szabály tekintetében 8. A 4. cikknek a magas szintű munkacsoport elé terjesztett változatban foglalt szövege már jelentős módosításokat tartalmazott az eredeti bizottsági javaslathoz képest, így nagyobb rugalmasságot és több mentességet tett lehetővé, megfelelve mindazonáltal az OECD BEPS jelentés 4. fellépésének. 9. Az adóügyi attasék legutóbbi ülésein néhány delegáció további mentességek (például a szerzett jogok szélesebb körére vonatkozó záradék) iránti kérést fogalmazott meg, más delegációk viszont aggályaikat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a nagyobb rugalmasság és a több mentesség joghézagokat okozna, ezáltal veszélyeztetné a szabály eredményességét. A megfogalmazott kérések közül néhány nincs összhangban az OECD-jelentéssel. A végleges kompromisszum kialakítása érdekében az elnökség jelentősen bővítette a szerzett jogokra vonatkozó záradék hatályát, de olyan feltételeket illesztett be a záradékba, amelyek kizárják a joghézagokat. Néhány delegáció azonban továbbra sem tartotta lehetségesnek, hogy eltekintsen a további mentességek kérésétől. 10. Mindazonáltal az elnökségnek az a határozott véleménye, hogy sikerült méltányos egyensúlyt teremtenie a tagállamok eltérő álláspontjai között, mindenekelőtt a szerzett jogi záradék legutóbbi módosításainak köszönhetően (a 4. cikk (4) bekezdésének a) pontja), ezért úgy véli, hogy a szövegen nem kellene változtatni. b) Átállási záradék 11. A záradék technikai vizsgálatát most már lezártnak tekinthetjük, de a delegációk véleménye megoszlik arról, hogy a záradék benne maradjon-e a végleges csomagban. Az elnökség ezért szögletes zárójelbe tette a 6. cikk szövegét. 12. A záradékot támogató delegációk álláspontja szerint az nélkülözhetetlen kiegészítője az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabálynak az említett szabályban foglalt ellenőrzési kritérium miatt, az átállási záradékot ellenzők pedig azzal érvelnek, hogy az OECD ajánlásában az nem szerepel. 8899/16 kn/ll/ia 3
13. Az elnökség véleménye szerint az átállási záradék opcionális alkalmazása amint ezt egyes delegációk javasolták nem jöhet szóba, mivel ez ellentétes lenne az irányelv elveivel. Az elnökség úgy véli, hogy az átállási záradékot a jelenlegi formájában meg kell tartani, mert így biztosítható a BEPS elleni intézkedéscsomag koherenciája. c) Az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabály általános jellege 14. Az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabállyal kapcsolatos fő lezáratlan politikai kérdés a szabály Unión belüli lehetséges alkalmazása (a 8. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerint) 1. A delegációk ezzel kapcsolatos véleménye a következő két lehetőség között oszlik meg: vagy egy gazdasági tartalomtól függő kivétellel kell kiegészíteni az úgynevezett a (2) bekezdés a) pontja szerinti megközelítést, amelynek értelmében az adózót terhelné a megfordított bizonyítási teher: jelenleg ez a változat szerepel szögletes zárójelben az elnökségi kompromisszumos tervezetben (a (13) preambulumbekezdés, valamint a 8. cikk (1) bekezdése és (2) bekezdésének a) pontja); vagy e megközelítés alkalmazását a teljesen mesterséges szervezetekre kell korlátozni 2. Tekintettel e kérdés politikai érzékenységére, alternatív megoldás lehet még, hogy az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabály egészének hatályát a harmadik országokra korlátozzuk, a tagállamok számára pedig meghagyjuk azt a lehetőséget, hogy saját maguk alakítsák ki, hogy hogyan alkalmazzák az ellenőrzött külföldi társaságaikra vonatkozó szabályt az Unión belül, a meglévő ítélkezési gyakorlattal összhangban. 15. A másik politikai kérdés, hogy meghagyjuk-e a lehetőséget a tagállamok számára, hogy két megközelítés közül válasszanak: mégpedig a (2) bekezdés a) pontja szerinti megközelítés (szervezet szerinti / kategorikus megközelítés), illetve a (2) bekezdés b) pontja szerinti megközelítés közül (ügylet szerinti megközelítés, az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a (4) bekezdésben felsorolt konkrét kivételekkel). Az OECD BEPS jelentés 3. fellépése mindkét megoldást kifejezetten engedélyezi, néhány delegáció szerint azonban a (2) bekezdés b) pontja szerinti megközelítés nem elég szigorú a BEPS kockázatai elleni hatékony fellépéshez. Az elnökségnek az a határozott álláspontja, hogy a (2) bekezdés b) pontja szerinti megközelítést is meg kell hagyni a csomagszintű megállapodás részeként, tekintettel arra, hogy az OECD-jelentés ezt a megközelítést is kifejezetten, legjobb gyakorlatként említi. 1 2 A 8. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott alternatív megközelítés a jelenlegi formájában alkalmazható az Unión belüli helyzetekre. Ez azt jelentené, hogy az érdemi kivételre vonatkozó szövegrész helyébe egy olyan szövegrészt kellene illeszteni, amely szerint a szabályt az Unión belüli helyzetekre kizárólag akkor kellene alkalmazni, ha a szervezet létrehozása teljes mértékben mesterségesnek tekinthető. 8899/16 kn/ll/ia 4
d) A tőkekivonás megadóztatása és átmeneti szabályok 16. Néhány tagállam hosszabb időt kérne az irányelvtervezet egyes rendelkezéseinek vagy minden rendelkezésének végrehajtásához, mivel az adókikerülés elleni irányelv számos rendelkezése teljesen új szabályokat jelent a nemzeti adórendszerükben. Különösen igaz ez a tőkekivonási adóról szóló rendelkezésekre. Ez a kérdés továbbra is politikai döntést igényel. e) Hibrid struktúrákat alkalmazó adóelkerülés 17. Néhány delegáció az OECD BEPS jelentés 2. fellépésével összhangban szerette volna kiterjeszteni a 10. cikk hatályát a hibrid struktúrákat alkalmazó adóelkerülés más formáira, például a hibrid struktúrát alkalmazó, köztes vállalat beiktatásával történő adóelkerülésre vagy a hibrid állandó telephelyekre, illetve a harmadik országokra is. A bizottsági javaslat hatálya csak a hibrid szervezetekre és a hibrid eszközökre terjedt ki, kizárólag Unión belüli helyzetekben. Számos delegáció egyetértett azzal, hogy kritikus fontosságú a munka folytatása ezen a területen, ám a hibrid struktúrákat alkalmazó adóelkerülésre vonatkozó rendelkezéseket változatlanul, a Bizottság által eredetileg javasolt hatállyal kellene megtartani a kompromisszumos szövegben, tekintettel arra, hogy a 2016. május 25-i ECOFIN tanácsi ülésig már nagyon kevés idő áll rendelkezésre. 18. A (14) preambulumbekezdés szövegét erőteljesebbre változtattuk annak hangsúlyozása érdekében, hogy alapvető fontosságú tovább dolgozni ezen a területen. III. A KÖVETKEZŐ LÉPÉSEK 19. A fentiek alapján az elnökség bízik abban, hogy minden delegáció támogatni tudja a kompromisszumos szöveget az elnökség által javasolt módosításokkal, a 8766/16 FISC 72 ECOFIN 382 dokumentumban foglalt formában. 8899/16 kn/ll/ia 5
20. Ezért felkérjük az Állandó Képviselők Bizottságát, hogy javasolja a Tanácsnak, hogy: oldja meg az e jelentés II. részében felsorolt, még lezáratlan politikai kérdéseket; a 8766/16 FISC 72 ECOFIN 382 dokumentumban foglalt kompromisszumos szöveg alapján alakítson ki általános megközelítést az irányelvről annak érdekében, hogy egy soron következő tanácsi ülésen az Európai Parlament véleményének beérkezését és a jogász-nyelvész szakértők általi véglegesítést követően A napirendi pontként elfogadhassa az irányelvet. 8899/16 kn/ll/ia 6