Mezei és vizes élőhelyek kezelés

Hasonló dokumentumok
Természetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok

védősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)

Vízlépcsők építése attraktív beruházások

Hullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények

lkodási vadgazdálkodás Apróvadgazd vízivadfajokkal? lkodási modellek alapadatok (terep) hipotézisek terepi teszt ellenőrz konyság, alkalmazhatóság,

Bodonhelyi holtágrehabilitáció mintakeresztszelvénye M=1:150. Holtág a föág bal oldalán Mv=1:100 Mh=1:1000

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B A projekt támogatás tartalma: Ft

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi fejlesztései

Szajol Község Önkormányzata Képviselő-testületének. /2014. (XII. 18.) önkormányzati rendelete

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík

Szakértői vélemény A Duna folyam fkm, illetve Rókás vízállás Makád mentetlen holtág folyamszakasz kíméleti területeinek kijelöléséről

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja

1. A. Ismertesse a vízügyi igazgatási szervek árvízvédelmi feladatait! 1. B. Ismertesse a munkavédelem fogalmát, fő területeit és azok feladatát!

"Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29.

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Tározótavak (állóvizek) tervezési elvei Dr. Madarassy László Bedő Csaba BME Építőmérnöki Kar Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

A nagyvízi mederkezelési tervek készítésének tapasztalatai az ÉDUVIZIG működési területén

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

/Kivonat a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendeletből/

km 2 működési terület, Fejér, Veszprém és Tolna megye (legnagyobb az országban) Nagytavak: Balaton, Velencei tó 242 km I.

A Kölcsönös megfeleltetés előírásai és követelményei. 1 rész HMKÁ Helyes mezőgazdasági és környezeti állapot

A Közép-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Közép-Duna-völgyi és a Közép-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti.

1. melléklet: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területrendezési Tervhez kapcsolódó ajánlások

Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető

21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet

1. SZ. MELLÉKLET. 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos.

"Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a

Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Kardos Sándor igazgató megbízásából

Készítette: Halász Csilla ÉMVIZIG Miskolc. Az előadás november 30-án szakdolgozat prezentációként került bemutatásra.

A Dráva árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Dél-dunántúli és a Nyugat-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti.

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

A Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése

147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 2. óra Vízi élettájak, a halak élőhelye szerinti felosztás (szinttájak)

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez

TÁJÉKOZTATÓ A hulladékszennyezés eddigi tapasztalatairól

A víz kincs n no a -C F W y / W a llow o t H a C

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

A vizek és vízilétesítmények tulajdona

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.

Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

110/2012 (IX. 10.) sz. kt. határozat

Vízminőségvédelem km18

Magyarország vízrajza

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés)

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE

Emlékeztető A VGT2 Társadalmasítása érdekében A RÁCKEVEI SOROKSÁRI DUNAÁG VÍZGAZDÁLKODÁSA fórumon elhangzottakról.

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna

1. Bevezetés. 2. Fogalmak, elvek és megközelítés

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Az energiatermeléssel és felhasználással kapcsolatos főbb tájváltozások

Öntözésfejlesztés lehetőségei kormányzati szemmel

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS

FENNTARTHATÓ HULLÁMTÉRGAZDÁLKODÁS CSAK NEKÜNK PROBLÉMA?

Megalapozó vizsgálat

38226 MAGYAR KÖZLÖNY évi 156. szám

ÚTMUTATÓ A mezőgazdasági vízszolgáltatás c. kérdőív kitöltéséhez 1. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK. Az adatáramlás és -feldolgozás rendszere

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban

Bodrogköz vízgyűjtő alegység

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG

A Tisza és mellékfolyóinak árvízjárta területei és árvízi kitörései a szabályozások előtt (Ihrig D.) 1816, 1830

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK

A Váli-völgy vízrendezési feladatai

LIFE16 CCA/HU/ AZ ÖNKORMÁNYZATOK INTEGRÁTORI ÉS KOORDINÁTORI SZEREPE AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSHOZ VALÓ ALKALMAZKODÁSBAN

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-5 TOKAJ-HEGYALJA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetéhez

A térség hidrológiai feltételei

Átírás:

Folyók, csatornák és töltéseik, gátjaik Mezei és vizes élőhelyek kezelés Vizes élőhelyek kezelése I. - folyóvizek Folyó: természetes, egyirányú folyás, ásványi anyagokat, szerves anyagot (táplálékot) és szennyeződéseket szállít. Vadgazdálkodás szempontjából meghatározó. Csatorna: mesterséges, lehet két irányú. Vadgazdálkodás szempontjából meghatározó. Töltés: mesterséges, a vízfolyás partján folyamatos, nem szélesebb, mint 5 m. Önmagában a vadgazdálkodás szempontjából nem meghatározó. Magyarországon ~ 3000 km folyó Duna: Rába, Ipoly, Dráva Tisza: Szamos, Bodrog, Sajó, Hernád, Zagyva, Maros, Körösök ~ 4000 km gát ~ 300 db 5 hektárnál nagyobb holtág ~ 95 db 5 hektárnál nagyobb mellékág ~ 2500 db természetes kisvízfolyás, kb. 25000 km hosszan ~ 40 000 km belvízelvezető csatornarendszer ~ 1200 fél hektárnál nagyobb állóvíz (víztározók, horgász és halastavak. Legnagyobbak: Balaton, Velencei-tó, Fertő-tó, Tisza-tó. A folyamszabályozások hatásai Nagymértékben csökkent a természetes élőhelyek száma, elsősorban a szántóterületek javára Jelentősen csökkent a vizes élőhelyek kiterjedése: a mocsarak, vizenyős területek többségét lecsapolták, művelésbe fogták stb. A kialakított védvonalak egyben az addigi összefüggő, egymással kapcsolatban álló élőhelyeket is elszakították egymástól. A folyamszabályozások hatásai A munkák hatására a hullámterek továbbra is gyakran kapnak vizet, míg a mentesített területek egyáltalán nem, vagy csak minimális mennyiségben. A medrek a nagyobb esés miatt egyes szakaszokon bevágódtak, a hordalék-lerakódásból viszont csak a hullámtér részesült, annak szintje tehát folyamatosan emelkedik. Az árvizek gyorsabb levonulása és a kintmaradó vizek eltűnése miatt megváltoztak a párolgási viszonyok. A meglévő holtágak osztályozása Jelenlegi állapotában fokozott védelemre méltó a kialakult ökoszisztéma megőrzése, vagyis a holtág elsősorban, az ott élő/előforduló természeti értékek megóvása érdekét szolgálja. biztosítani kell a tápláló folyóval, vagy a holtág vízgyűjtő területével a kapcsolatot, Szigorú feltételek között hasznosítható egy része, vagy szakasza kiemelkedő természeti értéket képvisel ugyanakkor különböző hasznosítási formák erős jogszabályi megkötésekkel engedélyezett. Gazdasági célokra hasznosítható (degradált) holtágak: holtág-jellegük erősen sérült, tájképi értékük károsodott, egyes szakaszaik megsemmisültek, gazdasági célra rehabilitációs beavatkozással alkalmassá tehetők. 1

A csatornák vízminőségét befolyásolja A téli üzemvízszint esetén a minimális vízcsere megléte vagy hiánya. Az üzemeltetési időszakban a kisebb vízigények kezelése: állóvízi jelleg kialakulásához vezethetnek. A szivárgó átemelő telepek által szállított vizek, valamint a beemelt belvizek minősége A csatornák vízminőségét befolyásolja A csatornákhoz kapcsolódó vízfolyások, halas- és horgásztavak vízminősége A vegetációs időben elszaporodó vízinövényzet, majd az elhaló növényzet káros bomlási folyamatai A vízfelszínen úszó, nagy vízfelületet elborító növényzet A csatornaparti vegetáció kezelése, gyérítése, irtása A csatornák tisztítása lassú vizű csatornáknál a nyári időszak alatt a növényzet nagyra nő hagyományos megoldás: a vízi növényzet teljes, egy időben történő kaszálása E helyett alkalmazható: a szakaszos tisztítás és szakaszonként a sodrást akadályozó növényzet eltávolítása folyás iránnyal szemben haladva, időben csúsztatva lehet az egyes szakaszokat kaszálni. Biztosítani érdemes a vízi növényzet visszatelepedési lehetőségét. homogén növényzeti foltokat hagyunk meg mechanikus módon rendszeresen meghagyunk egy-egy csíkot 2

3

Töltések és gátak karbantartása okok Meg kell állítani a fás szárú növények fejlődését A töltést és különösen annak belső, mentetlen rész felőli oldalát minél simábban kell tartani Fontos, hogy minél vastagabb, sűrűbb gyökérzet stabilizálja és védje a töltést az eróziótól. minimálisra akarják csökkenti a takarást és a búvóhelyeket lakott területek közelében a töltésnek jól is kell kinézni Töltések és gátak karbantartása megoldások állandó nyírással, tömör, rövid gyep kaszálást egyszer egy évben, késő ősszel a lágyszárúak virágozhatnak és magot is hoznak a füves élőhely a fészkelés idején zavartalanabb, utána nagyobb rovar produkcióval rendelkezik a lágyszárúak termést is hoznak, ami a kaszálás után újra fontos táplálékbázist jelent. Nagyobb változatosság és takarás is jellemzi az ilyen területeket az égetés semmilyen szempontból nem tekinthető kívánatosnak. 4

A folyók, csatornák medrének karbantartása és alakítása Minden beavatkozás előtt rendelkezni kell engedélyekkel. a tervezés során figyelembe kell venni a folyók teljes környezetét Lehetőleg minden kotrási és földkiemelési munkát minimalizálni kell. Alapvető célként ebben az esetben is a lehető legnagyobb változatosságot kell kitűzni. Biológiai Vízmélység sodrási sebesség partvonal A folyók, csatornák medrének karbantartása és alakítása a szükséges munkálatokat, mindig csak az egyik partról végezzük keletkezett hulladékokat gondosan meg kell semmisíteni, Minden idős fát kímélni kell A folyó mellet lévő fasorokat csak annyira szabad megnyitni-megbontani, hogy a munkagépek a mederhez le tudjanak menni. Érdemes megtartani olyan területeket, mind a parton, mind a folyómederben, amelyek a növényzet természetes újra telepedését lehetővé teszik. A folyók, csatornák medrének karbantartása és alakítása Helyre kell állítani a természetes mederformákat: visszaforgókat, kis tavakat, zuhogókat; Kialakíthatunk mellékágakat, öblöket, árnyékolt partszakaszokat mesterséges vidrakotorékot is létesíthetünk. A munkálatokat a folyásiránnyal szemben kell végezni A munkálatokat megfelelő évszakban A munkák befejezése után telepíthetünk is növényzetet. 5

6

A folyók, csatornák medrének karbantartása és alakítása részleges kotrás; meder mélyítés vagy szűkítés; homokzátonyok, homokpadok, szigetek kialakítása; kis tavak, zuhogók létrehozása; holtágak és öblök kialakítása; kanyarok újraprofilozása. 7

2600m hosszú lineár csatorna, 1,6m mélység, homokos altalaj 8

2000m tápcsatorna 9

Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás 10

Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás 11