A holtfa folyamatos jelenlétének szerepe az erdei életközösségekben

Hasonló dokumentumok
Örökerdő gazdálkodás alapjai. Az örökerdő gazdálkodás ökológiai alapjai. Ódor Péter. Soproni Egyetem, C típusú tárgy 2019 tavaszi félév

Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete

A faállomány és különbözı erdei élılénycsoportok kapcsolata az ırségi erdıkben

Mohaismeret 13. A közösségi ökológiai vizsgálatok alapkérdései, módszerei

Erdei élőhelyek kezelése

Miért kell az erdők természetességével foglalkozni?

Erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban

A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon

Kérdések, problémák, válaszok (?) ERDŐ. -gazdálkodás. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Tímár Gábor. Kenderes Kata. Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóság. Eötvös Loránd Tudományegyetem

Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból

Erdei élőhelyek kezelése

Összefüggések a faállomány és különböző élőlénycsoportok biodiverzitása között. Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete

ERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE

16. A korhadó faanyag szerepe az erdei növények biodiverzitásában

A biodiverzitást szolgáló erdıkezelés. Karakai Tamás, Védegylet

Biodiverzitás és védelme Svájc esete. Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez

I. A holt faanyag jelentősége természetközeli bükkösöken

Fás szárú újulat borítás-, növekedési és rágottsági viszonyainak vizsgálata lékes felújítással kezelt börzsönyi erdőrészletekben

VIGYÁZZ RÁ! VÉDJÜK az erdei DENEVÉREKET. A kiadvány megjelenését a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás programja támogatta.

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja

KUTATÁSI JELENTÉS. A Mátra, Bükk, Börzsöny hegységek holtfa viszonyainak leíró értékelése. Ódor Péter munkacsomag vezető

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

Erdészeti fahasználatok termőhelyre, felújulásra és biodiverzitásra gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata

Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére

ÓDOR PÉTER SZAKMAI ÖNÉLETRAJZA

Kosborok az erdőkben Közzétéve itt: magyarmezogazdasag.hu az Agrárhírportál (

Az körlapnövekedés és az idıjárás közötti összefüggés egy idıs bükkösben

5.3. Az álló és fekvő holtfa

Populáció A populációk szerkezete

Fontos társulástani fogalmak

ÓDOR PÉTER SZAKMAI ÖNÉLETRAJZA


AZ ÖRÖKERDŐ GAZDÁLKODÁS TAPASZTALATAI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG

Rovarökológia. Haszon: megporzás. Bevezetés: rovarok és az ember. Haszon: méhészet

Kelet-közép európai bükkösök természetes faállománydinamikája

A folyamatos erdőborítás kialakítását szolgáló ökológiai és konverzációbiológiai kutatások

A magyarországi erdők természetességének vizsgálata III.

Fotók a Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram megvalósításáról

A kállósemjéni Nagy-Mohos láp természeti értékei

A természetvédelem finanszírozási lehetıségei magánszemélyek

Természetvédelmi biológia

Azonosság-különbözıség: 1., 2., 3., 4. Irányok, téri tájékozódás: 6., 7., 13. Szintézis: 6. Számfogalom, bontás: 7. Következtetés: 5.

ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG

Nagygombaközösségek fajösszetételére és termőtestképzésére ható tényezők őrségi erdőkben

Az ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás

A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI

ERDŐMONITOROZÁS HOLTFA VISZONYOK. Natura 2000 erdők természetvédelmi monitorozása. Holtfa viszonyok az É-khg erdeiben és erdőrezervátumaiban

Hosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere

A faállomány és különbözı erdei élılénycsoportok kapcsolata az ırségi erdıkben

Spontán gyepregeneráció és szénaráhordásos gyeprekonstrukció

Természetvédelem. 2. gyakorlat: A természetvédelem alapfogalma: a biodiverzitás

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)

Miért van egyes közösségekben több faj és másokban kevesebb? Vannak-e mintázatok és gradiensek a fajgazdagságban? Ha igen, ezeket mi okozza?

for a living planet "zöld energia"?

TECHNIKAI GYEPESÍTÉS EGYÉB MÓDSZEREK

Erdeink természetessége

Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken

Gyertyános - kocsánytalan tölgyesek

A TERMÉSZETESSÉG ÉS A LEROMLOTTSÁG ÉRTELMEZÉSE A HAZAI ERDİK PÉLDÁJÁN BARTHA DÉNES

Szakmai beszámoló Fóti Népmővészeti Szakközép-, Szakiskola és Gimnázium Mit ad nekünk az erdı Otthon az erdıben c. IKEA pályázat

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

Az V. kerület József Nádor téren található 6 db Celtis occidentalis favizsgálatának jegyzőkönyve és kezelési javaslata

Sarlósfecske-, szalakóta és harkályalkatúak rendje

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Mit tehet az erdőgazdálkodás a biodiverzitás érdekében egy változó világban?

Natura 2000 el vizsgálati dokumentáció

NATURA2000 ERDŐKEZELÉS MAGYARORSZÁGON AZ ELMÚLT 13 ÉV TAPASZTALATAINAK TÜKRÉBEN

TÚZOK TUSA II. FORDULÓ

Fajták és tartásmódok a mennyiségi és a minőségi szemléletű állattenyésztésben

NAGYGOMBA KÖZÖSSÉGEK MONITOROZÁSA PROTOKOLL. V. Projekt. Erdõrezervátumok - kezelt lombos erdõk

1 KTT EF Erdősítés elegyfafajai: 3 GY GY vált. mód: Erdősítés célállománya:

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. a Zirci Arborétum természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervérıl

Az erdei avar széntartalmának becslése

Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás

TECHNIKAI GYEPESÍTÉS MAGKEVERÉKEK

Holtfa. Az öreg fák és a holtfa természetvédelmi és erdészeti szerepe

Természetvédelem erdőterületeken

INTERNETES VETÉLKEDŐ 2. forduló Beküldési határidő: május 8. cím: 2. FORDULÓ

Az erdőtermészetesség vizsgálat múltja, jelene és feladatai

Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben

A természetes vegetáció típusok megismerése hasonló egy film, könyv vagy színházi előadás megértéséhez

KUTATÁSI JELENTÉS. A Mátra holtfa viszonyainak leíró értékelése

Védett területek kezelése

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens

A magyarországi erdők természetességének vizsgálata IV.

Erdősítések és fahasználatok műszaki átvételének (hatósági ellenőrzésnek, helyszíni szemléjének) rendje

A folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai

1 Bevezetés és célkitűzés

A nagy termés nyomában. Mezőhegyes, szeptember 11.

Paleobiológiai módszerek és modellek 11. hét

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel

MTA Doktora Pályázat. Doktori Értekezés Tézisei. A biodiverzitást meghatározó környezeti változók vizsgálata őrségi erdőkben.

Természetvédelmi biológia

A növények természetrajza A növények okai 10, ill. 8 kötetben (9, ill. 6 maradt)

A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer

Kedves Tanárok! 1. rész: Prológus

Természetvédelmi biológia

Átírás:

A holtfa folyamatos jelenlétének szerepe az erdei életközösségekben Ódor Péter ELTE Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék

Természetközeli és gazdasági erdık különbségei

Természetközeli és gazdasági erdık különbségei

Természetközeli és gazdasági erdık különbségei - holtfa

Mennyi holtfa van az emberi hatásoktól régóta mentes erdıkben? Boreális régió, 42 rezervátum (Siitonen 2001) Déli és középsı zóna: 90-120 m 3 /ha Északi zóna: 50-80 m 3 /ha Kezelt állományok: 2-10 m 3 /ha

Bükkös régió, 86 rezervátum (Christensen et al. 2005) Sík és dombvidék: 132 m 3 /ha Hegyvidék: 220 m 3 /ha Kezelt állományok: 3-30 m 3 /ha Bükki İserdı: 175 m 3 /ha Kékes Észak: 106 m 3 /ha Alsóhegy: 40 m 3 /ha

Holtfa minıségi sajátságai 80 70 60 50 m 3 /ha 40 volume : (m 3 /ha) 30 20 60 50 40 0 30 RES- A RES- 20 26D 10 B 31B 29D 289 34C 34 36D 3 73 10 30 33 10 max. D (cm)

90 Holtfa mennyisége (m 3 /ha) İrség, 70 évnél idısebb erdık 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Rezervátumok Forrás: Ódor et al., publikálatlan

A vastag fekvı holt fák száma hektáronként különbözı erdıtársulás csoportok természetszerő állományaiban 5 4 3 db/ha 2 1 0-1 -2 B GY-T CS-T SZIE AC BAZT ESZTY É-LIG FÜ-NY T-K-SZ LÁPE

A természetesség, valamint a faállomány-összetétel, faállomány szerkezet és a holtfa természetességének gyakoriság eloszlása 1000 Természetesség 1000 Faállomány összetétel természetessége 900 900 800 800 700 700 600 600 500 500 400 400 300 300 200 200 100 100 0 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 0-0.1 0.0 0.1 0.2 0.3 0.4 0.5 0.6 0.7 0.8 0.9 1.0 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 Faállomány szerkezet természetessége 0.0 0.1 0.2 0.3 0.4 0.5 0.6 0.7 0.8 0.9 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 Holtfa természetessége 0-0.1 0.0 0.1 0.2 0.3 0.4 0.5 0.6 0.7 0.8 0.9 1.0

Holtfa geomorfológiai szerepe

Holtfa erdei víztestekben betöltött szerepe

Holtfa erdei víztestekben betöltött szerepe

0.9 Tápanyag és vízgadálkodás korhadási idı: bükk kb. 50 év, luc kb. 70 év, 0.8 a 0.7 0.6 b density (g cm -3 ) 0.5 0.4 0.3 c d c,d d 0.2 0.1 0.0 1 2 3 4 5 6 decay phases

Tápanyag és vízgadálkodás 180 160 140 120 P S 100 N % 80 60 40 20 0 weight,c K 0 1 2 3 4 5 6 7 decay phases

A holtfa, mint növényi élıhely korhadó törzs

A holtfa, mint növényi élıhely gyökértányér

Felújulás, tőlevelő erdık

Felújulás, tőlevelő erdık

Felújulás, tőlevelő erdık

Felújulás, láperdık

Felújulás, vadhatás mérséklése

Holtfához kötıdı élılénycsoportok

Madarak

Az odúlakó madarak és a denevérek egyaránt jelentıs szerepet töltenek be a tömegszaporodásra hajlamos rovarfajok gyérítésében. A harkályok pl. 60-70%-ban araszoló hernyókkal etetik fiókáikat. Odvas fák híján ezek is hiányozni fognak az erdıbıl, és így nem töltik be jótékony szerepüket.

Denevérek A Magyarországon élı 26 denevérfajból 24 eredetileg a nagy fák odvait használta lakóhelyül. A templomtorony csak kényszerszállás.

Kétéltőek

Közép-Európában kb. 1500 szaproxil bogárfaj él

Közép-Európában a szaproxil rovarok kb. 40%-át veszélyezteti a kihalás A magyarországi 101 védett bogárfajból 61 kötıdik a holtfához

Az Európa szerte megritkult orrszarvú bogár lárváit ma már leggyakrabban kis főrészüzemek régi főrészpor halmaiban találhatjuk meg.

Diaperis boleti A fákon élı taplógombák rovarfaunája Magyarországon nagyrészt feltáratlan. Azt azonban tudjuk, hogy a taplók kimagaslóan fajgazdag rovaregyüttesnek adnak otthont. Holtfán élı gombákból pl. több, mint 20 gombaszúnyog genuszt írtak le.

A holtfában és a taplókban élı rovarokhoz számos parazita kapcsolódik

Nem mindegy, mivel jellemezzük a biodiverzitást Müller et al 2007. Bajorország, 3 kezelési típus összehasonlítása, bükkösök A Faanyagminıséget optimalizáló szálaló erdı (80 éve folyik) B Természvédelmi szempontokat érvényesítı (holtfa, odvas fa) szálaló erdı (40 éve folyik) C - 30 éve nincs beavatkozás (rezervátum) Élılénycsoportok: szaproxyl bogarak, fán élı gombák, madarak

Holtfa Odvas fa

Szaproxyl bogár Fajszám Szaproxyl gomba Madár fajszám Madár egyedszám

Természetes erdık specialista fajai Szaproxyl bogár fajszám Szaproxyl gomba termıtestszám Erdılakó madár egyedszám Odúlakó madár egyedszám

Saját vizsgálatok

Gomba és moha diverzitás Slovenia Hungary The Netherlands Belgium Denmark Whole data MOHÁK Ország szintő fajszám 103 65 56 48 69 161 Egy fára jutó fajszám 15.9 9.3 5.9 7.9 4.8 8.9 Veszélyeztetett fajok gyakorisága magas alacsony hiányzik hiányzik hiányzik GOMBÁK Ország szintő fajszám 207 227 155 190 257 457 Egy fára jutó fajszám 9.1 13.1 11.6 16.7 14.7 12.8 Veszélyeztetett fajok gyakorisága magas magas alacsony alacsony közepes

Egy fára jutó predikált moha fajszám: országok, korhadási fázisok, és a fák méretének függvényében

Ordináció a mohák faji összetétele alapján - országok λ = 0.27 DCA1, Effect of COUNTRY, λ = 0.57

Ordináció a mohák faji összetétele alapján korhadási állapot DCA2 Effect of DECAY λ = 0.27 λ = 0.57

A mohaközösség funkcionális megoszlása 1 0.9 0.8 0.7 0.6 0.5 0.4 0.3 0.2 Epilythic Uproot Terricolous Opportunistic Epiphyte Epixylic 0.1 0 S H N B D

Gombák Bükki İserdı és 80 éves gazdasági bükkös összehasonlítása İserdı Kezelt Xilofág 13,2 4,0 Produkció (kg/ha) Mikorrhizás 0,14 0,06 Szaprotróf 4,1 1,7 Fajszám 90 84 Fajszám megoszlás (%) Xilofág Mikorrhizás 44,6 9,3 28,0 19 Forrás: Siller 1986

Mohák - Szukcesszió Frullania dilatata 1 0.8 0.6 0.4 0.2 0 1 2 3 4 5 6 korhadási fázis Hypnum cupressiforme 1 0.8 0.6 0.4 0.2 0 1 2 3 4 5 6 korhadási fázis Forrás: Ódor and van Hees 2004

Herzogiella seligeri 1 0.8 0.6 0.4 0.2 0 1 2 3 4 5 6 korhadási fázis Brachythecium velutinum 1 0.8 0.6 0.4 0.2 0 1 2 3 4 5 6 korhadási fázis Forrás: Ódor and van Hees 2004

Mechanizmusok feltárása Korhadó fák mohaközösségének idıbeli nyomonkövetése 825 18 17 16 15 14 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 túlélés új megtelepedés kihalás klonális növekedés 0 50 100 150 200 250 300 350 400 450 500 ORTSTR METFUR HOMSER HOMBES RHIPUN PTEFIL PSENER PLAREP PLACUS LOPHET HYPCUP HERSEL BRYFLA BRAVEL BRASAL BRARUT AMBSER kéreg kéreg

A borítás évenkénti változásai 100 90 Cover % 80 70 60 50 40 30 20 2001 2002 2003 2004 2005 10 0 124 188 784 793 796 805 808 818a 818b 825 829 832 843 849 851 882 883 888 Fa kódja 4 2 1 2 2 5 3 2 4 1 2 4 1 2 4 1 2 1 Korhadási fázis

Szukcesszió mechanizmusa 2.0 1.2 1.8 relative colonization 1.6 1.4 1.2 1.0 0.8 0.6 0.4 0.2 0.0-0.2 0 100 200 300 400 500 cover (unit) relative extinction 1.0 0.8 0.6 0.4 0.2 0.0 0 100 200 300 400 500 cover (unit) 1.6 1.4 relative survival 1.2 1.0 0.8 0.6 0.4 A szukcesszió nem az intakt mohagyepben zajlik, hanem a bolygatásokat követı regeneráció során valósul meg 0.2 0.0-0.2-100 0 100 200 300 400 500 600 cover (unit)

Mennyi holtfát t kéne k biztosítani tani a kezelt állományokban méret eloszlás Kb. 30 m 3 /ha Fontos: holtfa típusok t (fekvı, álló) idıbeli és s térbeli t kontinuitás

Holtfához kötıdık élılények megırz rzése: rezervátumokban vagy gazdasági gi erdıkben?

Gazdasági szempontból értéktelen faanyag biológiai jelentısége nagy! A holtfa mennyiségének és minıségének növelése a gazdasági erdıkben alapvetıen nem anyagi kérdés

Hogyan növelhetı a holtfa mennyisége? Odvas fák kímélése Böhöncök meghagyása, hagyásfák, hagyásfa csoportok Tisztítások gyérítések utáni hulladék állományban hagyása Természetesen képzıdött korhadék kímélése (száradéktermelés?) Vágások esetén magasabb tuskók visszahagyása Erdei vízfolyások, víztestek körül a faállomány kímélése Vegyeskorú erdıborítás folyamatos biztosítása a gazdálkodás során

Köszönöm a figyelmet!