A holtfa folyamatos jelenlétének szerepe az erdei életközösségekben Ódor Péter ELTE Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék
Természetközeli és gazdasági erdık különbségei
Természetközeli és gazdasági erdık különbségei
Természetközeli és gazdasági erdık különbségei - holtfa
Mennyi holtfa van az emberi hatásoktól régóta mentes erdıkben? Boreális régió, 42 rezervátum (Siitonen 2001) Déli és középsı zóna: 90-120 m 3 /ha Északi zóna: 50-80 m 3 /ha Kezelt állományok: 2-10 m 3 /ha
Bükkös régió, 86 rezervátum (Christensen et al. 2005) Sík és dombvidék: 132 m 3 /ha Hegyvidék: 220 m 3 /ha Kezelt állományok: 3-30 m 3 /ha Bükki İserdı: 175 m 3 /ha Kékes Észak: 106 m 3 /ha Alsóhegy: 40 m 3 /ha
Holtfa minıségi sajátságai 80 70 60 50 m 3 /ha 40 volume : (m 3 /ha) 30 20 60 50 40 0 30 RES- A RES- 20 26D 10 B 31B 29D 289 34C 34 36D 3 73 10 30 33 10 max. D (cm)
90 Holtfa mennyisége (m 3 /ha) İrség, 70 évnél idısebb erdık 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Rezervátumok Forrás: Ódor et al., publikálatlan
A vastag fekvı holt fák száma hektáronként különbözı erdıtársulás csoportok természetszerő állományaiban 5 4 3 db/ha 2 1 0-1 -2 B GY-T CS-T SZIE AC BAZT ESZTY É-LIG FÜ-NY T-K-SZ LÁPE
A természetesség, valamint a faállomány-összetétel, faállomány szerkezet és a holtfa természetességének gyakoriság eloszlása 1000 Természetesség 1000 Faállomány összetétel természetessége 900 900 800 800 700 700 600 600 500 500 400 400 300 300 200 200 100 100 0 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 0-0.1 0.0 0.1 0.2 0.3 0.4 0.5 0.6 0.7 0.8 0.9 1.0 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 Faállomány szerkezet természetessége 0.0 0.1 0.2 0.3 0.4 0.5 0.6 0.7 0.8 0.9 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 Holtfa természetessége 0-0.1 0.0 0.1 0.2 0.3 0.4 0.5 0.6 0.7 0.8 0.9 1.0
Holtfa geomorfológiai szerepe
Holtfa erdei víztestekben betöltött szerepe
Holtfa erdei víztestekben betöltött szerepe
0.9 Tápanyag és vízgadálkodás korhadási idı: bükk kb. 50 év, luc kb. 70 év, 0.8 a 0.7 0.6 b density (g cm -3 ) 0.5 0.4 0.3 c d c,d d 0.2 0.1 0.0 1 2 3 4 5 6 decay phases
Tápanyag és vízgadálkodás 180 160 140 120 P S 100 N % 80 60 40 20 0 weight,c K 0 1 2 3 4 5 6 7 decay phases
A holtfa, mint növényi élıhely korhadó törzs
A holtfa, mint növényi élıhely gyökértányér
Felújulás, tőlevelő erdık
Felújulás, tőlevelő erdık
Felújulás, tőlevelő erdık
Felújulás, láperdık
Felújulás, vadhatás mérséklése
Holtfához kötıdı élılénycsoportok
Madarak
Az odúlakó madarak és a denevérek egyaránt jelentıs szerepet töltenek be a tömegszaporodásra hajlamos rovarfajok gyérítésében. A harkályok pl. 60-70%-ban araszoló hernyókkal etetik fiókáikat. Odvas fák híján ezek is hiányozni fognak az erdıbıl, és így nem töltik be jótékony szerepüket.
Denevérek A Magyarországon élı 26 denevérfajból 24 eredetileg a nagy fák odvait használta lakóhelyül. A templomtorony csak kényszerszállás.
Kétéltőek
Közép-Európában kb. 1500 szaproxil bogárfaj él
Közép-Európában a szaproxil rovarok kb. 40%-át veszélyezteti a kihalás A magyarországi 101 védett bogárfajból 61 kötıdik a holtfához
Az Európa szerte megritkult orrszarvú bogár lárváit ma már leggyakrabban kis főrészüzemek régi főrészpor halmaiban találhatjuk meg.
Diaperis boleti A fákon élı taplógombák rovarfaunája Magyarországon nagyrészt feltáratlan. Azt azonban tudjuk, hogy a taplók kimagaslóan fajgazdag rovaregyüttesnek adnak otthont. Holtfán élı gombákból pl. több, mint 20 gombaszúnyog genuszt írtak le.
A holtfában és a taplókban élı rovarokhoz számos parazita kapcsolódik
Nem mindegy, mivel jellemezzük a biodiverzitást Müller et al 2007. Bajorország, 3 kezelési típus összehasonlítása, bükkösök A Faanyagminıséget optimalizáló szálaló erdı (80 éve folyik) B Természvédelmi szempontokat érvényesítı (holtfa, odvas fa) szálaló erdı (40 éve folyik) C - 30 éve nincs beavatkozás (rezervátum) Élılénycsoportok: szaproxyl bogarak, fán élı gombák, madarak
Holtfa Odvas fa
Szaproxyl bogár Fajszám Szaproxyl gomba Madár fajszám Madár egyedszám
Természetes erdık specialista fajai Szaproxyl bogár fajszám Szaproxyl gomba termıtestszám Erdılakó madár egyedszám Odúlakó madár egyedszám
Saját vizsgálatok
Gomba és moha diverzitás Slovenia Hungary The Netherlands Belgium Denmark Whole data MOHÁK Ország szintő fajszám 103 65 56 48 69 161 Egy fára jutó fajszám 15.9 9.3 5.9 7.9 4.8 8.9 Veszélyeztetett fajok gyakorisága magas alacsony hiányzik hiányzik hiányzik GOMBÁK Ország szintő fajszám 207 227 155 190 257 457 Egy fára jutó fajszám 9.1 13.1 11.6 16.7 14.7 12.8 Veszélyeztetett fajok gyakorisága magas magas alacsony alacsony közepes
Egy fára jutó predikált moha fajszám: országok, korhadási fázisok, és a fák méretének függvényében
Ordináció a mohák faji összetétele alapján - országok λ = 0.27 DCA1, Effect of COUNTRY, λ = 0.57
Ordináció a mohák faji összetétele alapján korhadási állapot DCA2 Effect of DECAY λ = 0.27 λ = 0.57
A mohaközösség funkcionális megoszlása 1 0.9 0.8 0.7 0.6 0.5 0.4 0.3 0.2 Epilythic Uproot Terricolous Opportunistic Epiphyte Epixylic 0.1 0 S H N B D
Gombák Bükki İserdı és 80 éves gazdasági bükkös összehasonlítása İserdı Kezelt Xilofág 13,2 4,0 Produkció (kg/ha) Mikorrhizás 0,14 0,06 Szaprotróf 4,1 1,7 Fajszám 90 84 Fajszám megoszlás (%) Xilofág Mikorrhizás 44,6 9,3 28,0 19 Forrás: Siller 1986
Mohák - Szukcesszió Frullania dilatata 1 0.8 0.6 0.4 0.2 0 1 2 3 4 5 6 korhadási fázis Hypnum cupressiforme 1 0.8 0.6 0.4 0.2 0 1 2 3 4 5 6 korhadási fázis Forrás: Ódor and van Hees 2004
Herzogiella seligeri 1 0.8 0.6 0.4 0.2 0 1 2 3 4 5 6 korhadási fázis Brachythecium velutinum 1 0.8 0.6 0.4 0.2 0 1 2 3 4 5 6 korhadási fázis Forrás: Ódor and van Hees 2004
Mechanizmusok feltárása Korhadó fák mohaközösségének idıbeli nyomonkövetése 825 18 17 16 15 14 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 túlélés új megtelepedés kihalás klonális növekedés 0 50 100 150 200 250 300 350 400 450 500 ORTSTR METFUR HOMSER HOMBES RHIPUN PTEFIL PSENER PLAREP PLACUS LOPHET HYPCUP HERSEL BRYFLA BRAVEL BRASAL BRARUT AMBSER kéreg kéreg
A borítás évenkénti változásai 100 90 Cover % 80 70 60 50 40 30 20 2001 2002 2003 2004 2005 10 0 124 188 784 793 796 805 808 818a 818b 825 829 832 843 849 851 882 883 888 Fa kódja 4 2 1 2 2 5 3 2 4 1 2 4 1 2 4 1 2 1 Korhadási fázis
Szukcesszió mechanizmusa 2.0 1.2 1.8 relative colonization 1.6 1.4 1.2 1.0 0.8 0.6 0.4 0.2 0.0-0.2 0 100 200 300 400 500 cover (unit) relative extinction 1.0 0.8 0.6 0.4 0.2 0.0 0 100 200 300 400 500 cover (unit) 1.6 1.4 relative survival 1.2 1.0 0.8 0.6 0.4 A szukcesszió nem az intakt mohagyepben zajlik, hanem a bolygatásokat követı regeneráció során valósul meg 0.2 0.0-0.2-100 0 100 200 300 400 500 600 cover (unit)
Mennyi holtfát t kéne k biztosítani tani a kezelt állományokban méret eloszlás Kb. 30 m 3 /ha Fontos: holtfa típusok t (fekvı, álló) idıbeli és s térbeli t kontinuitás
Holtfához kötıdık élılények megırz rzése: rezervátumokban vagy gazdasági gi erdıkben?
Gazdasági szempontból értéktelen faanyag biológiai jelentısége nagy! A holtfa mennyiségének és minıségének növelése a gazdasági erdıkben alapvetıen nem anyagi kérdés
Hogyan növelhetı a holtfa mennyisége? Odvas fák kímélése Böhöncök meghagyása, hagyásfák, hagyásfa csoportok Tisztítások gyérítések utáni hulladék állományban hagyása Természetesen képzıdött korhadék kímélése (száradéktermelés?) Vágások esetén magasabb tuskók visszahagyása Erdei vízfolyások, víztestek körül a faállomány kímélése Vegyeskorú erdıborítás folyamatos biztosítása a gazdálkodás során
Köszönöm a figyelmet!