Eötvös Loránd Tudományegyetem 5/2017. (V. 23.) számú kancellári utasítás AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM SZÁMVITELI POLITIKÁJÁRÓL 1
TARTALOMJEGYZÉK 1. Általános rendelkezések 1.1. A számviteli politika célja 1.2. A számviteli politika hatálya 1.3. A számviteli politika tartalma 1.4. A megbízható, valós összképet befolyásoló lényeges szempontok 2. Az Egyetem tevékenységének bemutatása 2.1. Az Egyetem bemutatása 2.2. Az Egyetem gazdálkodásának jellemzői 2.3. Az Egyetem jövőbeni tervei, céljai 2.4. Az Egyetem szempontjából fontos egyéb információk 3. A számviteli politika részletes előírásai 3.1.A számviteli politika és a számviteli alapelvek kapcsolata 3.1.1. A vállalkozás folytatásának elve 3.1.2. A teljesség elve 3.1.3. A valódiság elve 3.1.4. A világosság elve 3.1.5. A következetesség elve 3.1.6. A folytonosság elve 3.1.7. Az összemérés elve 3.1.8. Az óvatosság elve 3.1.9. A bruttó elszámolás elve 3.1.10. Egyedi értékelés elve 3.1.11. Időbeli elhatárolás elve 3.1.12. A tartalom elsődlegessége a formával szemben 3.1.13. Lényegesség elve 3.1.14. A költség-haszon összevetésének elve 3.2. Beszámolási és könyvvezetési forma, a beszámoló készítés időpontja, a számviteli politikáért, költségvetési beszámolóért való felelősség 3.2.1. A beszámoló formája és a könyvvezetés 3.2.1.1. Az éves költségvetési beszámoló részei 3.2.1.2. Az éves költségvetési beszámoló 3.2.1.3. A könyvviteli zárlat 3.2.2. A mérlegkészítés időpontja 3.2.3. A számviteli politikáért való felelősség 3.3. A bizonylati rend 3.4. Jelentős, nem jelentős összegű hiba, a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényeges, nem lényeges és egyéb Szt. 14. (4) bekezdés szerinti meghatározások 2
3.4.1. Jelentős összegű hiba 3.4.2. Nem jelentős összegű hiba 3.4.3. A számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényeges 3.4.4. A számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából nem lényeges 3.4.5. Kivételes nagyságú vagy előfordulású bevétel 3.4.6. Költség és ráfordítás 3.5. Az eszközök és források minősítésének szempontjai 3.5.1. Eszközök 3.5.1.1. Nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök 3.5.1.1.1. Immateriális javak 3.5.1.1.2. Tárgyi eszközök 3.5.1.1.3. Befektetett pénzügyi eszközök 3.5.1.2. Nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök 3.5.1.2.1. Készletek 3.5.1.2.2. Értékpapírok 3.5.1.2.3. Pénzeszközök 3.5.1.3. Követelések 3.5.1.4. Egyéb sajátos eszközoldali elszámolások 3.5.1.5. Aktív időbeli elhatárolások 3.5.2. Források 3.5.2.1. Saját tőke 3.5.2.1.1. Nemzeti vagyon induláskori értéke 3.5.2.1.2. Nemzeti vagyon változásai 3.5.2.1.3. Egyéb eszközök induláskori értéke és változásai 3.5.2.1.4. Felhalmozott eredmény 3.5.2.1.5. Az eszközök értékhelyesbítésének forrása 3.5.2.1.6. Mérleg szerinti eredmény 3.5.2.2. Kötelezettségek 3.5.2.2.1. Kötelezettség jellegű sajátos elszámolások 3.5.2.3. Passzív időbeli elhatárolások 3.6. Az eszközök értékelési szabályai 3.6.1. Bekerülési érték meghatározása 3.6.2. Maradványérték meghatározása 3.6.3. Terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának szabályai 3.6.3.1. A 2014. január 1-jét megelőzően üzembe helyezett, használatba vett eszközök korábban megállapított terv szerinti értékcsökkenési leírási kulcsa 3.6.4. Terven felüli értékcsökkenés elszámolásának szabályai 3.6.5. Értékvesztés elszámolása 3.6.6. Értékhelyesbítés elszámolása 3.7. Kis értékű készletek, követelések, behajthatatlan követelések 3.7.1. Fajlagosan kis értékű készletek nagysága 3.7.2. Kis összegű követelések minősítése 3
3.7.3. Behajthatatlan követelés 3.8. Immateriális jószág, tárgyi eszköz üzembe helyezésének dokumentálása 3.9. A leltározás során talált eltérések kompenzálásának, a káló elszámolásának szabályai 3.10. A mérlegben értékben nem szereplő, használt és használatban lévő eszközök és források leltározásának módja 3.11. Az általános költségek felosztási módszerei 3.12. Általános forgalmi adó (ÁFA) nyilvántartása 3.13. Részletező nyilvántartások 3.14. Az Egyetem által kezelt vagyon nyilvántartására és az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére vonatkozó szabályok 4. Záró rendelkezések 4
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 13/A. (2) bekezdés a) pontjában foglaltakra is figyelemmel, a Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötetet 5. sz. mellékletét képező Gazdálkodási és Vagyongazdálkodási Szabályzat 73. (5) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Eötvös Loránd Tudományegyetem számviteli politikáját a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 14. -a és az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 50. (1) bekezdése, továbbá a következő jogszabályok az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.), az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet (Ávr.), a 38/2013. (IX.19.) NGM rendelet az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módjáról, a 68/2013. (XII.29.) NGM rendelet a kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (Nftv.), az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (Vtv.), a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (Nvt.), a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao.), az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény rendelkezéseire tekintettel az alábbiakban határozom meg: 1. Általános rendelkezések 5
1.1. A számviteli politika célja A számviteli politika célja, hogy rögzítse azokat a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) és az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) szerinti előírásokat, eljárásokat, módszereket, amelyek biztosítják az Eötvös Loránd Tudományegyetem (a továbbiakban: Egyetem) sajátosságainak megfelelő számviteli rendszer működtetését. Az Egyetem számviteli politikája a Szt-ben megfogalmazott alapelvekre és értékelési eljárásokra épül, és emellett figyelembe veszi az Egyetem, mint költségvetési szerv sajátosságait is. Ahol a Szt. és az Áhsz. választási lehetőséget biztosít, ott az utasításban meghatározott az alkalmazandó eljárás. 1 Az Szt. 14. (5) bekezdése értelmében, további figyelemmel az Szt. 161. -ára az alábbi részletes szabályok a számviteli politika részét képezik: számlarend, mely kiegészül az évente kiadásra kerülő számlatükörrel, az eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzata, az eszközök és a források értékelési szabályzata, az önköltségszámítás rendje, a pénzkezelési szabályzat. 1.2. A számviteli politika hatálya A számviteli politika hatálya kiterjed az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötetét képező Szervezeti és Működési Rendjében (a továbbiakban: SZMR), valamint az SZMR 1. mellékletében meghatározott valamennyi szervezeti egységére. 1.3. A számviteli politika tartalma A számviteli politika a következő témákat tartalmazza: az Egyetem tevékenységének bemutatása, az Egyetem által ellátandó feladatok, jelenlegi és jövőbeni céljai, a számviteli politika és a számviteli alapelvek kapcsolata, 1 Az SZMSZ 3. (8) bekezdésében foglaltakra is tekintettel a jogszabályi rendelkezések egyértelmű rendelkezése esetén ahol az Szt. és Áhsz. választási lehetőséget nem biztosít, az utasításban a jogszabályi rendelkezések megismétlésére nem kerül sor. 6
beszámolási és könyvvezetési kötelezettség teljesítése, a beszámoló készítés időpontja, az eszközök és források minősítésének szempontjai, értékhelyesbítés alkalmazásának szabályai, fajlagosan kis értékű eszközök nagysága, a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának módja, a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának, visszaírásának szabályai, az eszközök értékvesztésének, visszaírásának szabályai, a bizonylatok könyvekben történő rögzítésének rendje, az általános költségek szakfeladatokra és az általános költségek tevékenységekre történő felosztásának módja, a felosztáshoz alkalmazott mutatók, vetítési alapok, a beszámoló elkészítésének felelősségi kérdései. 1.4. A megbízható, valós összképet befolyásoló lényeges szempontok A lényegesség elvének elsődlegességét figyelembe véve lényeges összképet befolyásoló információnak minősítjük, ha az Egyetem egészét érintő átalakulás, változás történik (így különösen a kancellári rendszer bevezetése, a kancellári rendszer megváltozása, új gazdálkodási rend kialakítása, stb.), külső szervezetek integrációja (MÁSZ, SEK, stb.), új karok, egyéb szervezeti egységek létrehozása, meglévők átalakítása (összevonása, szétválasztása, megszűntetése). 2. Az Egyetem tevékenységének bemutatása 2.1. Az Egyetem bemutatása Az Egyetem Alapító Okiratban 2 rögzített elnevezése: Eötvös Loránd Tudományegyetem, rövidített neve: ELTE. Az Egyetem székhelye: Budapest, 1053 Budapest, Egyetem tér 1-3. Alapítói jogok gyakorlója: az Országgyűlés. Az irányító szerv és fenntartó, valamint az intézményi finanszírozást közvetlenül biztosító szerv: Emberi Erőforrások Minisztériuma. 2 https://www.elte.hu/file/alapito_okirat.pdf 7
Az Egyetem gazdálkodási besorolása: önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv. A Bankszámlák felsorolását a Pénzkezelési szabályzat tartalmazza. Az ELTE gazdálkodási forma kódja: 312 Szakágazati besorolása: 854200 felsőfokú oktatás Adóigazgatási száma: 15308744-2-41 OM azonosítója: FI 80798 Államháztartási azonosítója: 37789 PIR-száma: 308746 Az Egyetem közfeladata az Nftv. 2. (1) bekezdése alapján oktatási, tudományos kutatási, művészeti alkotótevékenység, azaz a felsőoktatás feladatainak ellátása. Az Egyetem vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az ELTE tevékenységének kormányzati funkciók (KOFOG) szerinti besorolása a mindenkor érvényben lévő Alapító Okiratban kerül rögzítésre. 2.2. Az Egyetem gazdálkodásának jellemzői Az Egyetem a Magyar Államkincstár elszámolási körébe tartozó, teljes gazdálkodási jogkörrel rendelkező központi költségvetési szervként működő intézmény. Az Egyetem a vagyoni és pénzügyi helyzetre ható eseményekről a kettős könyvvitel rendszerében a 4/2013. (I.11.) kormányrendelet (a továbbiakban: Áhsz.), továbbá a 38/2013. (IX.19.) NGM rendelet előírásai szerint tesz eleget beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének. Az Egyetem a könyvviteli nyilvántartását magyar nyelven, Magyarország pénznemében, forintban vezeti, melyet a naptári év végével lezár. A könyvvezetés és a kapcsolódó részletező analitikai nyilvántartások az SAP alapú Neptun Gazdálkodási rendszer, Neptun Hallgatói rendszer és Neptun Munkaügyi rendszer segítségével történik. A költségvetés összeállításával, az előirányzatok évközi módosításával, valamint az előirányzat-felhasználási jogkör gyakorlásával kapcsolatos feladatokról a Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötetet 5. sz. mellékletét képező Gazdálkodási és Vagyongazdálkodási Szabályzat 3 (a továbbiakban: GVSZ) rendelkezik. A Kancellária szervezetén belül a Pályázati Központ a pályázatok nyilvántartását munkaszámonként (alárendelt pénzügyi központonként) elkülönítetten végzi. A gazdálkodási rendszeren belül az egyes jogosultsági csoportok meghatározásra kerültek és az ehhez szükséges 3 https://www.elte.hu/file/elte_szmsz_5mell_gazd_vagyon.pdf 8
pénzügyi központonkénti elkülönítés is biztosított, amely egyben lehetővé teszi az adatok intézményi szintű összesítését is. A szervezeti egységet érintő változások nyomon követéséért, a költséghely struktúra változtatásáért és ezek összhangjának megteremtéséért, továbbá az ehhez igazított KOFOG és költségfelosztások módosításáért a kontrolling és költségvetési igazgató felelős. 2.3. Az Egyetem jövőbeni tervei, céljai Az Egyetem az Intézményfejlesztési Tervben 4 határozta meg a megvalósítás lehetőségét. fogalmazta meg jövőbeni céljait és ott 2.4. Az Egyetem szempontjából fontos egyéb információk A felsőoktatási intézmények autonómiája nem korlátlan, mert a Magyar Állam törvénnyel, törvényi felhatalmazás alapján kibocsátott jogszabályokkal, azt közérdekből korlátozhatja. Mivel az Egyetem, mint állami felsőoktatási intézmény az állami vagyon kezelőjeként működik, önálló vagyonnal csak az általa létrehozott gazdasági társaságai révén rendelkezik. A gazdálkodási autonómiát az Alaptörvény korlátozza. [Magyarország Alaptörvénye X. cikk: (1) Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát, továbbá - a lehető legmagasabb szintű tudás megszerzése érdekében - a tanulás, valamint törvényben meghatározott keretek között a tanítás szabadságát. (2) Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak. (3) Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia tudományos és művészeti szabadságát. A felsőoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően önállóak, szervezeti rendjüket törvény szabályozza. Az állami felsőoktatási intézmények gazdálkodási rendjét törvény keretei között a Kormány határozza meg, gazdálkodásukat a Kormány felügyeli. ] Az Nftv. 2014. évi változásai közül kiemelendő a kancellári rendszer létrehozása volt. A kancellár feladata, hogy az egyetemek gazdálkodásában az állam - mint fenntartó - érdekeit képviselje, a rendelkezésre álló források felhasználásával biztosítania kell az Egyetem alapfeladatainak ellátását, ezen felül az oktató, kutató, tanár jogállású személyek kivételével munkáltatói jogkört gyakorol az Egyetemen foglalkoztatott közalkalmazottak és a Munka Törvénykönyv alapján foglalkoztatottak felett, gondoskodik a pénzügyi-szakmai kompetencia fenntartásáról, valamint a gazdasági vezetői feladatok ellátásáról. 4 https://www.elte.hu/dokumentumok/ift 9
3. A számviteli politika részletes előírásai 3.1. A számviteli politika és a számviteli alapelvek kapcsolata Az Szt. 14. (1)-(3) bekezdésében, 16. (3) bekezdésében, 81. (6) bekezdésében, valamint az Áhsz. 4. -ában, 39. (2) bekezdésében és 45. (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseire is figyelmemmel a számviteli alapelvek tekintetében az Egyetemen az alábbiak érvényesülnek: 3.1.1. A vállalkozás folytatásának elve Az Egyetemen a vállalkozás folytatásának elve azt jelenti, hogy az egyetem folytatja tevékenységét, vagyonát, anyagi eszközeit ennek érdekében veszi számba, mérlegeli a vele szemben támasztott követelményeket, tervezi és biztosítja az azok teljesítéséhez szükséges feltételeket. Az alapelv értelmében a költségvetési beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a belátható jövőben is fenntartható az Egyetem működése és tevékenysége, nem várható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése. Az alapelv magában foglalja a szervezeti és feladatváltozások figyelembe vételének szükségességét is. 3.1.2. A teljesség elve Az alapelvek figyelembe vétele mellett a könyvvitelben valamennyi gazdasági eseményt rögzíteni kell, amelynek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban be kell mutatni az Szt., az Áhsz., illetve a számviteli politikában előírtak szerint. Ide kell sorolni azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek az adott üzleti évre vonatkoznak, amelyek egyrészt a mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté, másrészt azokat is, amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt költségvetési év gazdasági eseményeiből erednek, a mérleg fordulónapja előtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelőzően ismertté váltak. Biztosítani kell, hogy a gazdasági események könyvelésének alapját képező, az adott költségvetési évre vonatkozó bizonylatok hiánytalanul, hézagmentesen feldolgozásra kerüljenek. A költségvetési számvitelben a teljesség elve oly módon érvényesül, hogy figyelembe kell venni azt, hogy a költségvetés, valamint a költségvetési beszámoló naptári évre készül. 3.1.3. A valódiság elve A beszámolóban csak olyan tételeket szabad szerepeltetni, melyek valóságban is megtalálhatóak, bizonyíthatóak, kívülállók és külső ellenőrző szerv által is megállapíthatóak. Ennek alapvető feltétele az, hogy a számviteli politikában, illetve a leltározási szabályzatban foglalt előírások szerint készüljön el a beszámolót alátámasztó leltár. A leltárban az 10
eszközöket, a kötelezettségeket mindenkor hatályos értékelési szabályzatban leírt értékelési elvek, módszerek alapján kell értékelni. 3.1.4. A világosság elve A beszámolónak érthetőnek, áttekinthetőnek kell lennie, az Áhsz-ben előírt formában kell elkészülnie. Az érthetőség a beszámolóban szereplő információk lényeges jellemzője kell, hogy legyen. 3.1.5. A következetesség elve Az Egyetem gazdálkodásáról adott információ tartalmának és formájának, az azt alátámasztó könyvvitelnek állandónak és összehasonlíthatónak kell lennie. Ennek az alapelvnek az érvényesülését az Egyetem számviteli politikájában meghatározott előírások betartásával kell biztosítani. 3.1.6. A folytonosság elve A következetesség elvéhez kapcsolódva egyrészt azt jelenti, hogy a költségvetési év nyitó adatainak meg kell egyezniük az előző költségvetési év megfelelő záró adataival, másrészt azt, hogy az egymást követő költségvetési években az eszközök és források értékelése, az eredmény számbavétele általában nem változik. Ha mégis változik, abban az esetben azt a szöveges beszámolóban indokolni kell. 3.1.7. Az összemérés elve Az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítésének elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek. A költségvetési számvitelben az összemérés elvét ott kell alkalmazni, ahol van vállalkozási tevékenység is. Az Egyetem a 2.1. pontban foglaltakra is tekintettel vállalkozási tevékenységet nem folytat. 3.1.8. Az óvatosság elve Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával kell figyelembe venni az előrelátható kockázatot és feltételezhető veszteséget akkor is, ha az a költségvetési év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket el kell számolni, függetlenül attól, hogy a költségvetési év eredménye nyereség vagy veszteség. A céltartalék képzésére vonatkozó szabályokat az Egyetem nem alkalmazhatja. 3.1.9. A bruttó elszámolás elve 11
A bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el. 3.1.10. Egyedi értékelés elve Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló-készítés során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. Sajátosan érvényesülhet az egyedi értékelés elve a tartalom elsődlegessége a formával szemben, a lényegesség, a költség-haszon összevetése számviteli alapelvek alkalmazásakor, továbbá a csoportosan nyilvántartott, azonos jellemzőkkel, feltételekkel rendelkező eszközöknél az átlagos beszerzési áron, illetve az úgynevezett FIFO módszerrel történő értékelésnél. Az Egyetem az egyedi értékelés tekintetében nem él az Szt. 55. (2) bekezdés szerinti, és az Áhsz. 18. (4) bekezdés szerinti egyszerűsített értékelési eljárás lehetőségével a követelések tekintetében. [Szt. 55. (2) bekezdés 55. (2) A vevőnként, az adósonként kisösszegű követelések könyvvitelben elkülönített csoportjára - a vevők, az adósok együttes minősítése alapján - az értékvesztés összege ezen követelések nyilvántartásba vételi értékének százalékában is meghatározható, egy összegben elszámolható, elkülönítetten kimutatható. Ez esetben a következő évi mérlegfordulónapi értékeléskor a vevőnként, adósonként kisösszegű követelések - hasonló módon megállapított - értékvesztésének összegét össze kell vetni az előző évi, ilyen jogcímen elszámolt értékvesztés összegével és a csoport szintjén mutatkozó különbözetet - előjelének megfelelően - a korábban elszámolt értékvesztést növelő értékvesztésként, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírásaként kell elszámolni. Áhsz. 1. 5. pont 1. 5. kis összegű követelés: a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott értékhatár alatti követelés, Áhsz. 18. (3) bekezdés 18. (3) A közhatalmi bevételekre vonatkozó követelések és az adók módjára behajtandó kis összegű követelések értékelése során az értékvesztés összege a kötelezettek együttes minősítése alapján egyszerűsített értékelési eljárással, azok csoportos értékelésével is meghatározható. Az egyszerűsített értékelési eljárás során az értékvesztést negyedévente, a tárgynegyedév utolsó napján fennálló, pénzügyileg nem rendezett közhatalmi bevételekre vonatkozó követelések és az adók módjára behajtandó kis összegű követelések után kell megállapítani, és annak az előző negyedévi állományához mért különbözetét - előjelének megfelelően - a korábban elszámolt értékvesztés növeléseként vagy visszaírásaként kell elszámolni. Áhsz. 18. (4) bekezdés: 12
18. (4) Az egyszerűsített értékelési eljárás során az egyes minősítési kategóriákhoz rendelt, a várható megtérülésre vonatkozó százalékos mutatók meghatározását a követelés-beszedés eredményének előző költségvetési év(ek)re vonatkozó adatai alapján kell kialakítani. Az egyes minősítési kategóriákhoz rendelt százalékos mutatókat évente felül kell vizsgálni. ] 3.1.11. Időbeli elhatárolás elve Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei, és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik. Az időbeli elhatárolás elve a költségvetési számvitelben nem alkalmazható, ezért az időbeli elhatárolás könyvelésére csak a pénzügyi számvitelben kerül sor. 3.1.12. A tartalom elsődlegessége a formával szemben Az éves beszámolóban az üzleti tranzakciók bemutatása, azok közgazdasági tartalma alapján történik. Ennek érdekében a számviteli elszámolás során a szerződéseket, a megállapodásokat valós tartalmuk alapján kell megítélni és nem azok elnevezése, jogi formája szerint. 3.1.13. Lényegesség elve Az Egyetemnél lényegesnek minősül minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolhatja a felhasználóknak a beszámoló alapján hozott gazdasági döntéseit. A lényegesség függ a tétel vagy tévedés nagyságától, ahogyan az elhagyás vagy a téves bemutatás adott körülményei között megítélhető. 3.1.14. A költség-haszon összevetésének elve A beszámolóban szereplő információból nyerhető haszon célszerűen haladja meg az információ előállításának költségeit. A jogszabályok által kötelezően előírt információt minden esetben szolgáltatni kell. A költség-haszon összevetésének elvét alkalmazni kell minden olyan esetben, amikor egy gazdasági esemény, egy üzleti tranzakció számviteli, vagy más költségei indokolatlanul meghaladják az abból származó bevételeket (pl. behajthatatlannak kell minősíteni mindazon követeléseket, amelyeket eredményesen nem lehet érvényesíteni, mert érvényesítésük veszteséget eredményez vagy növeli a már meglévő veszteséget), illetve annak eldöntéséhez, hogy a többletinformáció arányban áll-e a ráfordított költségekkel. 3.2. Beszámolási és könyvvezetési forma, a beszámoló készítés időpontja, a számviteli politikáért, költségvetési beszámolóért való felelősség 13
3.2.1. A beszámoló formája és a könyvvezetés Az Szt.-ben és az Áhsz.-ben foglalt előírások alapján az Egyetem éves költségvetési beszámolót készít. A beszámolót alátámasztó könyvvezetési kötelezettséget a jogszabályi előírások alapján teljesíti a költségvetési és pénzügyi számvitel keretében. [Áhsz. 3. -a 3. (1) Az államháztartás számvitele a költségvetési számvitelből és a pénzügyi számvitelből áll. (2) A költségvetési számvitel a bevételi és kiadási előirányzatok alakulásának, a követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, és ezek teljesítésének, továbbá a központi költségvetés Áht. 14. (3) bekezdése szerinti fejezetéből kapott támogatások felhasználásának a valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartását és az éves költségvetési beszámoló ezekre vonatkozó részei megbízható és valós összképet mutató elkészítését biztosítja. (3) A pénzügyi számvitel a vagyon és annak összetétele, a tevékenység eredménye valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartását és az éves költségvetési beszámoló ezekre vonatkozó részei megbízható és valós összképet mutató elkészítését biztosítja. ] A főkönyvi könyvvezetés teljes egészében a SAP alapú Neptun gazdálkodási rendszerrel történik, a főkönyvi számlákhoz kapcsolódó analitikus (részletező) nyilvántartások vezetése részben a Neptun Gazdálkodási rendszeren belül történik, részben pedig egyéb informatikai rendszereken (így különösen KIRA, telefonterhelés, Lakásalap, stb.) keresztül történik. A Neptun Gazdálkodási rendszer fogadja az egyéb rendszereken vezetett analitikus nyilvántartások feladásait, amelyek a főkönyvi számlákra gépi úton - összesített feladással zárt rendszerben kerülnek. Az Egyetem kezelésében lévő eszközöket és forrásokat a vagyoni helyzetben bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, áttekinthetően, zárt rendszerben biztosítja a Neptun gazdálkodási rendszer. A főkönyvi (FI) és az analitikus (AA és MM) nyilvántartási modulok biztosítják a jogszabályokban előírt könyvvezetést és beszámolást, a keretgazdálkodási (KVM) és kontrolling (CO) modul pedig az Egyetem belső gazdálkodását, valamint a vezetői információs igények kiszolgálását hajtja végre. A költségvetési bevételekre és kiadásokra, az előirányzatokra, az előzetes és végleges kötelezettségvállalásokra, a végleges követelésekre a költségvetési számvitel kereteiben belül az MM, a KVM és az FI modulok használatával kerül sor. A kötelezettségvállalások nyilvántartásokban való rögzítésére a rendszer kötött folyamataiból adódóan - a készpénzes forgalmat kivéve - a pénzügyi teljesítést megelőzően kerül sor. Itt kerül sor a bizonylatok rovatrendi besorolására, mivel a kincstári pénzforgalom is ezen keresztül valósul meg. Az intézményi tevékenység eredményének bemutatása, elszámolása, továbbá a vagyonnyilvántartás a pénzügyi számvitel kereteiben történik a költségvetési számvitel kereteiben történt könyvelések rendszeren belüli átvételével, valamint kiegészülve az AA modul használatával. 14
3.2.1.1. Az éves költségvetési beszámoló részei Az éves költségvetési beszámolónak a költségvetési könyvvezetés adatai alapján készített részei a költségvetés végrehajtásának ellenőrzését és a zárszámadás elkészítését biztosítják. Az éves költségvetési beszámoló részei: a költségvetési jelentés, a maradvány kimutatás, adatszolgáltatás a személyi juttatások és a foglalkoztatottak összetételéről. 3.2.1.2. Az éves költségvetési beszámoló Az éves költségvetési beszámolónak az eredményszemléletű pénzügyi könyvvezetés adatai alapján készített részei a vagyoni helyzet és az eredményszemléletű bevételek, költségek, ráfordítások alakulását mutatják be: a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítő melléklet. A beszámolót, a mérleget egységes elvek alapján, a jogszabályokban és az Egyetem belső szabályzataiban 5 előírtak szerint meghatározott formában és tartalommal kell elkészíteni. A Kincstári Gazdálkodási Rendszer (továbbiakban: KGR) programba történő feltöltés után a fenntartó (EMMI Költségvetési Főosztály) ellenőrzi az egyéb mellékletekkel (Fekete táblák) együtt és ezt követően kerül sor a jóváhagyásra és a szöveges beszámoló elkészítésére való felhívásra, majd a Magyar Államkincstár ellenőrzi a feltöltött beszámolót, külön egyedi igényként további azonnali részletező kimutatásokat kérhet. Ezt követően kerül sor a pénzügyi jóváhagyásra. 5 Lásd különösen GVSZ 42-43. -a. 15
3.2.1.3. A könyvviteli zárlat [Szt. 164. Könyvviteli zárlat 164. (1) A könyvviteli zárlathoz az üzleti év végén a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében végzett kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munkák és a számlák technikai lezárása tartoznak. (2) A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a könyvviteli számlákból az általa választott időszakonként, de legalább a beszámoló elkészítését, valamint a más jogszabályban előírt, a számviteli adatokon alapuló adatszolgáltatás teljesítését megelőzően, annak alátámasztására főkönyvi kivonatot köteles készíteni. (3) Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó a naplófőkönyvet vagy más, e törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást az általa választott időszakonként, de legalább az egyszerűsített beszámoló alátámasztásához, valamint a más jogszabályban előírt, a számviteli adatokon alapuló adatszolgáltatáshoz köteles lezárni. Áhsz. 53. 23. A könyvviteli zárlat 53. (1) A könyvviteli zárlat során a (3) bekezdés szerinti elszámolási időszakokat követően el kell végezni a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében szükséges kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munkákat, a könyvviteli, valamint a költségvetési könyvvitel során vezetett nyilvántartási számlák lezárását, és - a (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti könyvviteli zárlat alátámasztására - a főkönyvi kivonat elkészítését. (2) A bevételi és kiadási előirányzatokat, a követeléseket, kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket, valamint ezek teljesítését érintő gazdasági események bizonylatainak adatait a költségvetési könyvvitel során vezetett nyilvántartási számlákon, a sajátos elszámolásokat érintő gazdasági események bizonylatainak adatait a pénzügyi könyvvitel során vezetett könyvviteli számlákon a bizonylatok keletkezését, beérkezését követően haladéktalanul nyilvántartásba kell venni, el kell számolni. Az egyéb gazdasági események bizonylatainak adatait - ha a (4)-(6) bekezdés másként nem rendelkezik - a negyedéves könyvviteli zárlat során kell a könyvviteli számlákon elszámolni. (3) A könyvviteli zárlatot a (4)-(7) bekezdés szerinti tartalommal kell elvégezni a) havonta, a tárgyhót követő hónap 15. napjáig, b) negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig, és c) évente, a mérlegkészítés időpontjáig. (4) A havi, negyedéves és éves könyvviteli zárlat keretében 17. mellékletben meghatározott egyezőségek vizsgálatával el kell végezni a költségvetési és a pénzügyi könyvvezetés helyességének ellenőrzését. 16
(5) A havi könyvviteli zárlat keretében el kell végezni a) az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon rögzített követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek egyeztetését a részletező nyilvántartásokkal, b) az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon rögzített gazdasági események összesített bizonylaton történő feladását a könyvviteli számlákra, c) a 12. (6) bekezdése szerinti esetben a használatból kivont immateriális javak, tárgyi eszközök átsorolását az átsorolt, követelés fejében átvett készletek közé, d) az általános forgalmi adó havi bevallásra kötelezett alanyánál az általános forgalmi adó megállapításával kapcsolatos elszámolásokat, egyeztetéseket, ennek során az általános forgalmi adó elszámolásai között nyilvántartott előzetesen felszámított, nem levonható általános forgalmi adó átvezetését a más különféle egyéb ráfordítások közé, és e) a könyvviteli számlákon kimutatott adó, járulék és más közteher kötelezettségek egyeztetését a bevallásokban szereplő adatokkal. (6) A negyedéves könyvviteli zárlat keretében el kell végezni a) az (5) bekezdésben foglalt feladatokat, b) az immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek állományváltozásainak - így különösen saját előállítás, anyagfelhasználás, selejtezés, hasznosítható hulladék készletre vétele, aktiválás, térítés nélküli átadás, átvétel - elszámolását, ide nem értve az (5) bekezdés c) pontja szerinti átsorolást, a követelések, kötelezettségek fejében történő átadást, átvételt, c) a befektetett eszközök és a forgóeszközök téves besorolásának helyesbítését, d) a terv szerinti és a terven felüli értékcsökkenés elszámolását, e) az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések esetén az értékvesztés és annak visszaírása elszámolását az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon és a könyvviteli számlákon, f) az előző évek éves költségvetési beszámolói esetleges helyesbítésének elszámolását, g) az (5) bekezdés d) és e) pontja szerinti feladatokat a negyedéves bevallások tekintetében, a könyvviteli számlákon kimutatott adó, járulék és más közteher kötelezettségek egyeztetését az adófolyószámlával, h) a 003. Kiadások nyilvántartási ellenszámlán nyilvántartott kiadások, valamint a 005. Bevételek nyilvántartási ellenszámlán nyilvántartott bevételek felosztását, i) j) a főkönyvi kivonat alapján a könyvelés helyességének ellenőrzését. (7) Ha a költségvetési és a pénzügyi könyvvitel során olyan integrált számítógépes rendszert alkalmaznak, amely használatával egy gazdasági esemény hatása egyszerre jelenhet meg mind a könyvviteli számlákon, mind a költségvetési számvitel során vezetett nyilvántartási számlákon, nem kötelező a havi és a negyedéves könyvviteli zárlat azon feladatainak elvégzése, amelyek elvégzését az integrált számítógépes rendszer a gazdasági események rögzítésével biztosítja. 17
(8) Az éves könyvviteli zárlat keretében el kell végezni a) az (5) és (6) bekezdésben, valamint a 48. (7) bekezdésében foglalt feladatokat, b) a leltári különbözetek elszámolását, az eltérések okainak kivizsgálását, c) az eszközök értékelését, a (6) bekezdés e) pontja szerinti kivétellel az értékvesztés elszámolását és annak visszaírását, az esetleges terven felüli értékcsökkenés visszaírását, értékhelyesbítés elszámolását, d) a külföldi pénzeszközre szóló eszközök és források, valamint a kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek mérleg fordulónapján történő átértékelését, a követelések és a kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek esetén az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon és a könyvviteli számlákon egyaránt, e) a behajthatatlan követelések elszámolását, f) az időbeli elhatárolások elszámolását, g) a záró befejezetlen termelés készletre vételét, h) az 5. számlaosztály 51-56. számlacsoport könyvviteli számláinak átvezetését a 8. számlaosztály könyvviteli számláira, i) a 6. számlaosztályban könyvelt általános költségek felosztását a 7. számlaosztály könyvviteli számláira a 691. Általános költségek átvezetési számla közbeiktatásával, j) az 571. Saját termelésű készletek állományváltozása és 572. Saját előállítású eszközök aktivált értéke könyvviteli számláinak átvezetését a 492. Mérleg szerinti eredmény elszámolása könyvviteli számlára, k) a 8. és 9. számlaosztály könyvviteli számláinak lezárását a 492. Mérleg szerinti eredmény elszámolása könyvviteli számlával szemben, l) a 6-os számlaosztály könyvviteli számláinak lezárását a 691. Általános költségek átvezetési számla könyvviteli számlával, a 7. számlaosztály könyvviteli számláinak lezárását az 591. Költségnem átvezetési számla könyvviteli számlával szemben, m) a 492. Mérleg szerinti eredmény elszámolása könyvviteli számla átvezetését a 416. Mérleg szerinti eredmény könyvviteli számlára, n) az 1-4. számlaosztály könyvviteli számlák lezárását a 493. Zárómérleg számla könyvviteli számlával szemben, és o) az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan az előirányzatok nyilvántartási számláinak lezárását a 001. Előirányzat nyilvántartási ellenszámla nyilvántartási számlával szemben, valamint a teljesítés nyilvántartási számláinak lezárását és - ezzel egyező összegben - a követelések vagy kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartási számláinak korrigálását a megfelelő nyilvántartási ellenszámlával szemben. ] Az Áhsz. 53. -ában meghatározott zárlati határidők tarthatósága érdekében a Gazdasági Főigazgatóság számviteli feladatok ellátásáért felelős egysége kivételével valamennyi szervezeti egységnek a havi zárással kapcsolatos feladatok ellátását a tárgyhót követő hónap 11. napjáig, a negyedéves zárást, a tárgynegyedévet követő hónap 11. napjáig kell végrehajtania. Az éves zárásra vonatkozó határidőket külön évente megjelenő kancellári 18
utasítás határozza meg. A Gazdasági Főigazgatóság számviteli feladatok ellátásáért felelős egysége a jogszabályokban és a felettes szervek által előírt határidők szerint hajtja végre a feladatát. 3.2.2. A mérlegkészítés időpontja Az Egyetemen, mint központi költségvetési szervnél a költségvetési évet követő év február 25.-éig kell a mérleget elkészíteni és a KGR rendszerbe feltölteni. Az éves költségvetési beszámolót az irányító szerv részére a költségvetési évet követő év február 28-áig kell megküldeni és a KGR rendszerbe feltölteni. 3.2.3. A számviteli politikáért való felelősség A számviteli politika főbb irányainak meghatározásáért, elkészítéséért, a szükséges jogszabályi módosítások átvezetéséért, az elkészült számviteli politika jóváhagyásáért, annak végrehajtásáért, a pénzügyi gazdálkodás szabályszerűségéért, a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményének érvényesüléséért, mint a költségvetési szerv vezetője, a kancellár felelős. A számviteli politika kidolgozásban közreműködik a gazdasági főigazgató és a számviteli osztály vezetője. 3.3. A bizonylati rend [Szt. 166. Számviteli bizonylatok (1) Számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) - függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától -, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá. (2) A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani. (3) A számviteli bizonylatot a gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában, illetve időszakában, magyar nyelven kell kiállítani. A magyar nyelven kiállított bizonylaton az adatok más nyelv(ek)en is feltüntethetők. (4) A számviteli bizonylatot - a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha az eltérést az adott gazdasági művelet, esemény, illetve intézkedés jellemzői indokolják - idegen nyelven is ki lehet állítani. Az idegen nyelven kibocsátott, illetve a befogadott idegen nyelvű bizonylaton azokat az adatokat, megjelöléseket, amelyek a bizonylat hitelességéhez, a megbízható, a valóságnak megfelelő adatrögzítéshez, könyveléshez szükségesek - a könyvviteli nyilvántartásokban történő rögzítést megelőzően - belső szabályzatban meghatározott módon magyarul is fel kell tüntetni. 19
] Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A bizonylati rend részletes szabályait a Számlarend tartalmazza. A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban folyamatosan rögzíteni kell: a pénzmozgással egyidejűleg, de legkésőbb a kincstári számlakivonat megérkezését követően haladéktalanul, továbbá az egyéb gazdasági műveletek bizonylatainak az adatait késedelem nélkül, de legkésőbb a naptári negyedévet követő hó 15-éig könyvelni kell (összesítő bizonylatok, feladások a Számlarendben rögzítettek szerint). A könyvviteli nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján lehet adatokat bejegyezni. Szabályszerűen kiállított bizonylat az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet - hiba esetén - előírásszerűen javítottak. A főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés és ellenőrzés lehetőségét, függetlenül az adathordozók fajtájától, a feldolgozás technikájától (kézi vagy gépi), logikailag zárt rendszerrel a Számlarendben foglaltak szerint kell biztosítani. A költségvetési számvitelben a költségvetési évre vonatkozó gazdasági események hatását legkésőbb az előirányzatok és a teljesítések tekintetében január 31-ig, a követelések, a végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek tekintetében a mérlegkészítés időpontjáig lehet elszámolni. A bevételi és kiadási előirányzatokat, a követeléseket, kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket, valamint ezek teljesítését érintő gazdasági események bizonylatainak adatait a költségvetési könyvvitel során vezetett nyilvántartási számlákon, a sajátos elszámolásokat érintő gazdasági események bizonylatainak adatait a pénzügyi könyvvitel során vezetett könyvviteli számlákon a bizonylatok keletkezését, beérkezését követően haladéktalanul nyilvántartásba kell venni, el kell számolni. 20
Az egyéb gazdasági események bizonylatainak adatait - ha az Áhsz. 53. (4)-(6) bekezdése eltérően nem rendelkezik - a negyedéves könyvviteli zárlat során kell a könyvviteli számlákon elszámolni. [Áhsz. 53. (4)-(6) bekezdés: 53. (4) A havi, negyedéves és éves könyvviteli zárlat keretében 17. mellékletben meghatározott egyezőségek vizsgálatával el kell végezni a költségvetési és a pénzügyi könyvvezetés helyességének ellenőrzését. (5) A havi könyvviteli zárlat keretében el kell végezni a) az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon rögzített követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek egyeztetését a részletező nyilvántartásokkal, b) az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon rögzített gazdasági események összesített bizonylaton történő feladását a könyvviteli számlákra, c) a 12. (6) bekezdése szerinti esetben a használatból kivont immateriális javak, tárgyi eszközök átsorolását az átsorolt, követelés fejében átvett készletek közé, d) az általános forgalmi adó havi bevallásra kötelezett alanyánál az általános forgalmi adó megállapításával kapcsolatos elszámolásokat, egyeztetéseket, ennek során az általános forgalmi adó elszámolásai között nyilvántartott előzetesen felszámított, nem levonható általános forgalmi adó átvezetését a más különféle egyéb ráfordítások közé, és e) a könyvviteli számlákon kimutatott adó, járulék és más közteher kötelezettségek egyeztetését a bevallásokban szereplő adatokkal. (6) A negyedéves könyvviteli zárlat keretében el kell végezni a) az (5) bekezdésben foglalt feladatokat, b) az immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek állományváltozásainak - így különösen saját előállítás, anyagfelhasználás, selejtezés, hasznosítható hulladék készletre vétele, aktiválás, térítés nélküli átadás, átvétel - elszámolását, ide nem értve az (5) bekezdés c) pontja szerinti átsorolást, a követelések, kötelezettségek fejében történő átadást, átvételt, c) a befektetett eszközök és a forgóeszközök téves besorolásának helyesbítését, d) a terv szerinti és a terven felüli értékcsökkenés elszámolását, e) az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések esetén az értékvesztés és annak visszaírása elszámolását az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon és a könyvviteli számlákon, f) az előző évek éves költségvetési beszámolói esetleges helyesbítésének elszámolását, g) az (5) bekezdés d) és e) pontja szerinti feladatokat a negyedéves bevallások tekintetében, a könyvviteli számlákon kimutatott adó, járulék és más közteher kötelezettségek egyeztetését az adófolyószámlával, h) a 003. Kiadások nyilvántartási ellenszámlán nyilvántartott, valamint a 005. Bevételek nyilvántartási ellenszámlán nyilvántartott bevételek felosztását. i) j) a főkönyvi kivonat alapján a könyvelés helyességének ellenőrzését. Az Áhsz. 53. (3) bekezdése alapján a könyvviteli zárlat során el kell végezni a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében szükséges kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő 21
könyvelési munkákat, a könyvviteli, valamint a költségvetési könyvvitel során vezetett nyilvántartási számlák lezárását, és a könyvviteli zárlat alátámasztására, a főkönyvi kivonat elkészítését. A kapcsolódó bizonylatok könyvekben történő megfelelő rögzítéséért a számviteli feladatok ellátásáért felelős egység vezetője a felelős. Külföldi pénzértékre szóló eszköz vagy kötelezettség forint értékének meghatározásakor a valutát, devizát az Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által meghirdetett középárfolyamon kell forintra átszámítani. Kivétel, ha az MNB által nem jegyzett és nem konvertibilis valutát, vagy ilyen valutára szóló eszközöket és kötelezettségeket kell forintra átszámítani, t ebben az esetben a valuta szabadpiaci árfolyamán kell forintra átszámítani. 3.4. Jelentős, nem jelentős összegű hiba, a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényeges, nem lényeges és egyéb Szt. 14. (4) bekezdés szerinti meghatározások 3.4.1. Jelentős összegű hiba [Áhsz. 1. (1) bekezdés 1. (1) 3. jelentős összegű hiba: ha a hiba megállapításának évében, az ellenőrzések során ugyanazon költségvetési évet érintően megállapított hibák, hibahatások együttes (előjeltől független) összege eléri, vagy meghaladja a költségvetési év mérlegfőösszegének 2%-át, vagy - ha a mérlegfőösszeg 2%-a meghaladja a százmillió forintot - a százmillió forintot, ] Az Áhsz. 1. (1) bekezdés 3. pontjára is figyelemmel jelentős összegű hiba, ha a hiba megállapításának évében, az ellenőrzések során ugyanazon költségvetési évet érintően megállapított hibák, hibahatások együttes (előjeltől független) összege eléri, vagy meghaladja a költségvetési év mérlegfőösszegének 2%-át, vagy ha a mérlegfőösszeg 2%-a meghaladja a 100 millió forintot, akkor 100 millió forint. Mivel az Egyetemen minden eddigi költségvetési évben meghaladta a mérlegfőösszeg 2%-a a 100 millió forintot, így a jelentős összegű hibahatár 100 millió forint. 3.4.2. Nem jelentős összegű hiba [Szt. 3. (3) bekezdés 4. nem jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba 3. pont szerinti értékhatárát; Az Szt. 3. (3) bekezdés 4. pontjára is figyelemmel nem jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott költségvetési évet érintően 22
(évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba értékhatárát, azaz a 2013. évben a mérlegfőösszeg 46.558.724 eft, melynek 2%-a 931.174 eft, a 2014. évben a mérlegfőösszeg 48.164.007 eft, melynek 2%-a 963.280 eft, a 2015. évben a mérlegfőösszeg 48.863.282 eft, melynek 2%-a 977.266 eft, a 2016. évben a mérlegfőösszeg 57.848.757 eft, melynek 2%-a 1.156.975 eft, tehát minden esetben a 100 mft-os hibahatárt kell alkalmazni. 3.4.3. A számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényeges: [ Szt. 14. (4) bekezdés 14. (4) A számviteli politika keretében írásban rögzíteni kell - többek között - azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak továbbá meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni. ] A 3.1. pont 3.1.13. pontjában meghatározottakra is figyelemmel a lényegesség elve alapján lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait, a felhasználó döntéseit. A megbízható és valós összképet befolyásoló információk szempontjából lényeges információ, amely a vagyoni, pénzügyi helyzetet befolyásolja, továbbá a belső gazdálkodást érintő szervezeti változások és az értékelési szabályok változása. 3.4.4. A számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából nem lényeges Az Eszközök és Források Értékelési Szabályzatában kerültek részletes rögzítésre az értékelés során nem lényeges szempontok. Továbbá nem lényegesnek minősítjük a kisértékű tárgyi eszközök, vagyoni értékű jogok és szellemi termékek minősítése szempontjából a használati időt, a terven felüli értékcsökkenés elszámolása tekintetében nem lényeges, hogy az értékcsökkenést milyen tényező okozta (kopás, avulás, megsemmisülés, lopás), különösen, ha a terven felüli értékcsökkenés éves összértéke az éves terv szerinti értékcsökkenés összege alatt marad. 3.4.5. Kivételes nagyságú vagy előfordulású bevétel Az egy pénzügyi tranzakció keretében érkezett 500 millió forintot meghaladó bevételt minősítjük kivételes nagyságúnak, kivéve a havi kincstári finanszírozási keretnyitást. 23
Kivételes előfordulású bevételnek tekintjük, ha egy partnertől minden naptári napon érkezik bevétel. 3.4.6. Költség és ráfordítás Költség, egy adott teljesítmény eléréséhez felhasznált élő és holtmunkák összege. A költségek pénzügyi számviteli elszámolására költségnemek szerint az 5-ös számlaosztályban, míg költséghelyek szerint a 6-os és 7-es számlaosztályokban kerül sor. (Részletesen az Eszközök és Források Értékelési Szabályzatában került leírásra.) A költségvetési év során itt elszámolható tételek: anyagköltség, igénybe vett szolgáltatások költségei, bérköltség, személyi jellegű egyéb kifizetések, bérjárulékok, értékcsökkenési leírás, aktivált saját teljesítmények értéke. Ráfordítás, egy adott teljesítmény nyújtásához felhasznált élő és holtmunkák bekerülési értéke. Ekkor közvetlen termelés nem történik. A ráfordítások pénzügyi számviteli elszámolására a 8-as számlaosztályban kerül sor. A költségvetési év során itt elszámolható tételek: ellátottak juttatásai, le nem vonható általános forgalmi adó, pénzeszköz átadások, közvetített szolgáltatások, árfolyamveszteségek. Év végével a zárlati munkák keretében minden költséget át kell vezetni a ráfordítások közé. A költség és a ráfordítás közötti legfontosabb különbség, hogy költségek egy adott folyamat közben merülhetnek fel, míg a ráfordítás egy adott végeredmény elérésének ellenértékét mutatja, így a számvitelben minden költség az eredménykimutatás összeállításakor ráfordítássá alakul át, és ott számolódik el. 24