A HALLGATÓKÖZPONTÚ KÉPZÉSÉRT INNOVÁCIÓS MŰHELY SZTE JGYPK Felnőttképzési Intézet Szeged, május 18. Dr. Farkas Éva andragógus

Hasonló dokumentumok
VALIDÁCIÓ ÉS FELSŐOKTATÁS HOL TART A FELSŐOKTATÁSI

A Magyar Képesítési Keretrendszer és a tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés a felsőoktatásban

7. 1. A formatív értékelés és lehetséges módjai (szóbeli, feladatlapos, számítógépes) az oktatásban. - valamilyen jelenségről, ill.

Európai Uniós forrásból megvalósuló projekthez kapcsolódóan Felsőoktatási andragógiai pedagógiai elemzés

Gyakorlatias tanácsok PLA fejlesztőknek

Tanácsadási tartalmak az andragógia szakosok képzésében

A mérés tárgya, tartalma

Leszkó Hajnalka. Fogalmi háttér. A tudás szerveződési egységei

A digitális korszak kihívásai és módszerei az egyetemi oktatásban

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK

Nyomtatott kommunikáció Szakmérnök

Veresné dr. Somosi Mariann

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

INNOVÁCIÓK AZ ÓVODAI NEVELÉS GYAKORLATÁBAN PEDAGÓGUS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

TÁMOP : ÁTFOGÓ MINŐSÉGFEJLESZTÉS A KÖZOKTATÁSBAN

Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak

Egészségügyi Szakképző és továbbképző ő Intézet. Vízvári László óra. Beszámítás és elismerés módszertana

A STANDARDFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

Értékelés az andragógiában

Szakdolgozati témakörök

Csomagolástechnológus szakmérnök/szakember

KONFERENCIA- ÉS RENDEZVÉNY-MENEDZSMENT SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

Javaslatok A tudás alapú, innovatív Gazdaság szakképzésének stratégiájához Május 30. Budapest

A pedagógus-továbbképzési rendszermodell kialakítása

A hozott tudás elismerésének gyakorlata a felsőoktatásban ( Egy intézményi terepkutatás eredményei, tapasztalatai )

A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

Felnőttképzési kiegészítő tevékenységek

A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK

FELNŐTTKÉPZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK TÁJÉKOZTATÓ PROGRAMFÜZET a Centroszet Szakképzés-szervezési NKft.-nél

ORSZÁGOS NEVELÉSTUDOMÁNYI KONFERENCIA Debreceni Egyetem Debrecen, november

A pedagógus-továbbképzési rendszer formai és tartalmi megújulása

Mit ad a képzőknek a projekt? Új irányok az alapellátók képzésében

Felnőttképzési programok akkreditációja

BME Építészmérnöki Kar

Hallgatói tájékoztató. Szakértők felkészítése a pedagógusminősítésre

KÉPZÉSI PROGRAM. 1. Képzési program megnevezése TANULÁSI EREDMÉNY ALAPÚ KÉPZÉSFEJLESZTÉS. 2. A képzés célcsoportja

2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje.

A TANULÁSI EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE. Farkas Éva Palencsárné Kasza Marianna

ANDRAGÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK

SSC specialista szakirányú továbbképzési szak

Mérés-értékelés pedagógus szakvizsga

A kompetencia alapú képzés bevezetésének elméleti és gyakorlati kérdései

Változások a szakképzés és felnőttképzés szabályozásában

ÜZLETI INFORMATIKA SZAKKÖZGAZDÁSZ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK képzési és kimeneti követelménye

ANDRAGÓGIA mesterszak (MA) 2019

Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés

Az EKKR és az MKKR: fejlesztési célkitűzések és eredmények. Műhelymunka Szak- és felnőttképzés június 17.

A TANULÁSI EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE

A nem formális környezetben szerzett tanulási eredmények hitelesítése

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE

DEBRECENI EGYETEM NEVELÉS-ÉS MŰVELŐDÉSTUDOMÁNYI INTÉZET

Duális felsőoktatási képzés a modell és tapasztalatok Dr. Ailer Piroska

Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak

IRÁNY A FELSŐOKTATÁS A PETŐFI KOLLÉGIUM TEHETSÉGES DIÁKJAIÉRT TÁMOP A

Lemorzsolódás megelőzését szolgáló korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer - szabályozás. Köznevelésért Felelős Helyettes Államtitkárság

Dr. Mészáros Attila. A felsőoktatás humánerőforrás kutatásához alkalmazható mérőrendszerek

Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Államtudományi és Közigazgatási Kar

ANDRAGÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK

A kreditelismerés elvei és gyakorlata az új ECTS kézkönyvben és az OKT ajánlásában

Tárgyi tematika és félévi követelményrendszer

A tanári mesterképzés portfóliója

E L Ő T E R J E S Z T É S

Diplomadolgozati témajavaslatok Andragógia MA szakos hallgatók számára Érvényes: szeptembertől

című kiemelt uniós projekt eredményei

A XXI. század módszerei a könyvvizsgálók oktatásában avagy a digitális kompetenciák és digitális tanulás fejlesztése

Mezőgazdasági mérnök szakra vonatkozó hallgatói elégedettségmérési eredmények. (50 fő 40,98%) október

Képzés hatékonyságának növelése. felnőttképzést kiegészítő tevékenység. Tematikai vázlat - 16 óra

Feladatok és kérdıívek szerkesztése, használata a könyvtári munkában. 1. A feladatok szerkesztése és használata

SPECIÁLIS IGÉNYŰ HALLGATÓK A FELSŐOKTATÁSBAN: OKTATÁSI KULTÚRA ÉS MENEDZSMENT

REGIONÁLIS ÉS TÉRSÉGI VIDÉKFEJLESZTÉSI SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

A Digitális Kompetencia Keretrendszer (DigKomp) Bemutatása Április 25

dr. Makádi Mariann A FÖLDRAJZI TUDÁS ELLENŐRZÉSE ÉS MÉRÉSE

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KAR A CSECSEMŐ- ÉS KISGYERMEKNEVELÉS GYAKORLATVEZETŐ MENTORA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

Könyvtárhasználati kurzusok és kompetenciák. Kristóf Ibolya, Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés

ÉRETTSÉGI VIZSGÁK A 21. SZÁZAD ELEJÉN NEMZETKÖZI KITEKINTÉS

A TANTÁRGY ADATLAPJA

VALIDÁCIÓ (TANULMÁNYOK BESZÁMÍTÁSA)

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai)

EGÉSZSÉGPOLITIKA, TERVEZÉS ÉS FINANSZÍROZÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK

TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ

TÖRÖK JÓZSEF. Az idegen nyelvi longitudinális mérés tapasztalatai

EFOP Kreatív közösségi iskolák létrehozása élménypedagógiai és projekt módszerekkel

Vállalkozásmenedzsment szakmérnök

A különböző tanulási utakon megszerzett tudás elismerésének gyakorlata európai és magyarországi felsőoktatási intézményekben

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések

1. Egészségügy szakmacsoport Egészségügyi alapismeretek

Felsőoktatási trendek, kihívások Európában és Magyarországon

A Tanárképző Központ tevékenységei és szolgáltatásainak ismertetése és az 1. téma bemutatása

A Diagnosztikus mérések fejlesztése c. program átfogó bemutatása

A nem formális környezetben szerzett tanulási eredmények validációs gyakorlatának összehasonlítása Hollandia, Románia és Magyarország vonatkozásában

Közlekedésmérnök szakra vonatkozó hallgatói elégedettségmérési eredmények (18 fő, 13,53%) szeptember

Közoktatási Kiválóság Partnerprogram

Migráns hátterű tanulók nevelésének és oktatásának segítése II. szakasz

Kérdőívek és tesztek elektronikus felvételét támogató szoftver fejlesztése és alkalmazása Pap-Szigeti Róbert Török Erika Tánczikné Varga Szilvia

A minőségértékelés a hazai felsőoktatásban és az alapelvek alkalmazása a tanárképző központok akkreditációjában

JÓ GYAKORLATOK A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGÉBEN

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Átírás:

A HALLGATÓKÖZPONTÚ KÉPZÉSÉRT INNOVÁCIÓS MŰHELY SZTE JGYPK Felnőttképzési Intézet Szeged, 2016. május 18. A nem formális tanulási környezetben szerzett tanulási eredmények felsőoktatási képzésbe történő beszámítása Dr. Farkas Éva andragógus

1990/1991 1991/1992 1992/1993 1993/1994 1994/1995 1995/1996 1996/1997 1997/1998 1998/1999 1999/2000 2000/2001 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015 2015/2015 450 000 FELSŐOKTATÁSBAN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMA 400 000 350 000 300 000 250 000 200 000 150 000 Összesen Nappali Részidős 100 000 50 000 0

KI A FELNŐTT HALLGATÓ? Nagykorú Felnőtt A felsőoktatási törvényben nincs utalás a felnőtt hallgatóra Képzési forma: teljes idejű képzés, részidős képzés Részidős képzésben résztvevő hallgatókra nincs speciális rendelkezés Csak az óraszám van szabályozva (30-50%)

KI A FELNŐTT HALLGATÓ? Levelező képzésben nem csak felnőtt hallgató vesz részt Nemzetközileg eltérő értelmezési keretek Közös halmaz: (1) Életkor (2) Előzetesen megszerzett tudás (3) Munkatapasztalat (4) Foglalkoztatotti státusz

NAPPALI KÉPZÉS LEVELEZŐS KÉPZÉS Azonos képzési idő Azonos munkateher (kreditek) Azonos követelményrendszer? Azonos kimeneti tanulási eredmények? Azonos minőség? Csak a munka melletti tanulásból fakadó időhiányt vesszük figyelembe (kevesebb óra, tömbösítve, hétvégén) A csökkentett óraszámból, az életkorból, a családi helyzetből, a hallgató munkaerő-piaci státuszából fakadó természetes hátrányok kompenzálása megfelelő módszerekkel azonban nem kap megfelelő figyelmet.

NAPPALI KÉPZÉS LEVELEZŐS KÉPZÉS A csökkentett óraszámból, az életkorból, a családi helyzetből, a hallgató munkaerő-piaci státuszából fakadó természetes hátrányok kompenzálásának lehetőségei Tudatosabb tanulásszervezés és oktatásmódszertan Új képzési utak és tanulásszervezési eljárások Tanácsadás és támogató szolgáltatások erősítése Tanulás támogatás Előzetesen megszerzett tudás azonosítása és validálása

A TÉMA FOGALOMRENDSZERE Előzetesen megszerzett tudás Mindazon tudás, know how, készségek, kompetenciák (tanulási eredmények) széles köre, amit az emberek az életük során a legkülönbözőbb összefüggésekben, mint oktatás, munka és szabadidős tevékenységek során (informális és nem formális tanulási környezetben) megszereztek. Az előzetesen megszerzett/hozott tudás az informális és nem formális tanulási környezetben megszerzett tanulási eredmény.

ELŐZETESEN MEGSZERZETT TUDÁS FELMÉRÉSE ÉS BESZÁMÍTÁSA Annak felmérése, hogy a képzésre jelentkező dokumentumokkal nem igazolt tanulmányai vagy megszerzett gyakorlati tapasztalatai alapján képes-e a képzés során elsajátítandó tananyagegység követelményeinek teljesítésére, amelynek eredményeként a követelmények megfelelő szintű teljesítése esetén a hallgatót az adott tantárgy/tananyagegység alól fel lehet menteni.

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR A kreditátviteli bizottság az előzetesen nem-formális, informális tanulás során megszerzett tudást, munkatapasztalatot az e törvényben, valamint kormányrendeletben meghatározottak szerint tanulmányi követelmény teljesítéseként elismerheti (2011. évi CCIV. törvény 49. (6) bekezdés). A beszámítással kapcsolatos kérdéseket a tanulmányi és vizsgaszabályzatban kell szabályozni. A beszámításnál figyelembe kell venni, hogy a képzés kreditértékének harmadát az adott intézményben köteles teljesíteni a hallgató (2011. évi CCIV. törvény 49. (7) bekezdés).

ELŐZETESEN MEGSZERZETT TUDÁS FELMÉRÉSE ÉS BESZÁMÍTÁSA csökkenhet a képzési idő csökkenhet a képzési költség versenyelőnyt jelent az intézménynek növeli a motivációt csökkentheti a lemorzsolódást Kinek az érdeke ez?

ELŐZETESEN MEGSZERZETT TUDÁS FELMÉRÉSE ÉS BESZÁMÍTÁSA A nem formális környezetben szerzett tanulási eredménye elismerése és beszámítása nem váltja fel az egyetemi ismeretszerzést. Fontos hangsúlyozni, hogy nem egyenértékű alternatíváról van szó, az elismerési eljárás csupán kiegészítő elem, a képzés rugalmasabbá tételét szolgálja, és bevezetésének nem lehet célja, hogy a formális képzési környezetet leváltsa az azon kívüli ismeretszerzés.

A VALIDÁCIÓ LÉNYEGE Az egyén által bármilyen formában, időben, módon, színtéren megszerzett tanulási eredmény Előzetesen meghatározott követelményrendszer Képzési és/vagy foglalkozási sztenderd A tanulási eredmények hitelesítése önértékelésen és külső értékelésen alapuló folyamat, amely a társadalmi partnerek által meghatározott és elfogadott képzési és/vagy foglalkozási sztenderdeknek való megfelelés vizsgálatára, és minőség szempontjából történő hitelesítésére irányul. A cél a birtokolt tanulási eredmények hivatalos státuszba helyezése.

ELŐZETESEN MEGSZERZETT TUDÁS FELMÉRÉSÉNEK ÉS BESZÁMÍTÁSÁNAK SZABÁLYOZÁSA Hol és hogyan szabályozhatjuk? Szakindítási dokumentációban Képzési programban, hálótervben Tantárgyleírásokban Minőségbiztosítási kézikönyvben, a képzési tevékenység folyamatleírásában Tanulmányi és vizsgaszabályzatban

ELŐZETESEN MEGSZERZETT TUDÁS FELMÉRÉSÉNEK ÉS BESZÁMÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI A képzési programok, tantárgyleírások tanulási eredmény alapú leírása A bármilyen tanulási környezetben megszerzett tanulási eredmények felmérésére alkalmas mérőeszközök Tanácsadási szolgáltatás Az oktatók tanulási eredmény alapú képzéstervezési és szervezési valamint pedagógiai/andragógiai módszertani és értékelési kultúrájának fejlesztése

AZ ELŐZETES TUDÁS ÉS KOMPETENCIÁK FELMÉRÉSÉNEK MÓDSZERTANA Tudás deklaratív, leképező jellegű procedurális, folyamat jellegű ismeret lexikális tudás készség képesség jártasság Tudásmérő tesztek Kompetenciamérés

AZ ELŐZETES TUDÁS ÉS KOMPETENCIÁK FELMÉRÉSÉNEK MÓDSZERTANA Ismeret jellegű tudáselemek Képesség jellegű tudáselemek Képzetek Fogalmak Tények Definíciók Szabályok Leírások Törvények Elméletek Rendszerek Összefüggések Szabályok Készségek Jártasságok Képességek Problémamegoldás Intelligencia Kreativitás Kommunikáció Felelősség Együttműködés Elvonatkoztatás Gyakorlat

TUDÁSFÉLESÉGEK ÉS MÉRŐESZKÖZÖK Gyakorlati alkalmazás MÓDSZEREK EGYÜTTES ALKALMAZÁSA! Tényközlő gyakorlatok Portfolió

AZ ISMERETJELLEGŰ TUDÁS MÉRÉSE Tesztek (standardizált vagy egyéni fejlesztésű) A tesztek jóságmutatói: Objektivitás: a teszt tárgyilagos, tárgyszerű, a teszttel végzett mérés eredménye független attól, ki végzi a teszttel a mérést, illetve ki végzi a tesztek javítását, kódolását, értékelését Reliabilitás: megbízhatóság: a teszt jól mérje azt, aminek a mérésére használjuk: ne lehessen logikai úton kikövetkeztetni a helyes választ; különböző feladattípusok legyenek; illeszkedjenek a feladatok ahhoz amit mérni akarunk (műveleti szint) és a célcsoporthoz Validitás: érvényesség: a teszttel valóban azt mérjük, aminek a mérésére a tesztet kidolgoztuk, amit a teszttel mérni kívánunk (pl. egy teljes modul/tananyagegység tartalmát) A tesztelés lehet normaorientált és kritériumorientált, az előzetes tudás mérése kritériumorientált.

AZ ISMERETJELLEGŰ TUDÁS MÉRÉSÉRE SZOLGÁLÓ TESZT FEJLESZTÉSE 1. Mérési cél meghatározása (előzetes tudás mérés: tájékozódás, differenciálás, csoportba sorolás, felmentés, beszámítás) 2. A felmérés tárgyának meghatározása (modul/tananyagegység, tudásegység, tanulási eredmények); követelmény- és tananyagelemzés 3. Ismeretanyag rendszerezése, kiválasztása, szakirodalom felkutatása, szaktanár bevonása 4. A követelmény feladatokká alakítása, tesztfeladatok elkészítése: feladattípus kiválasztás, kontextus választása; feladat megszövegezése; vizualitás-megjelenítés

AZ ISMERETJELLEGŰ TUDÁS MÉRÉSÉRE SZOLGÁLÓ TESZT FEJLESZTÉSE 5. Értékelési útmutató elkészítése: helyes válasz pontos megadása, helyettesíthetőség kérdése, pontozási rendszer meghatározása; összesített értékelés elkészítése; kritériumszint meghatározása, beszámítás lehetőségeinek meghatározása 6. Mérőeszköz feladatainak áttekintése, kipróbálása, korrigálása, beépítése a teljes tesztbe és alkalmazása

A TUDÁSSZINT MÉRÉSÉRE SZOLGÁLÓ FELADATTÍPUSOK Feleletválasztó feladatok Feleletalkotó feladatok Alternatív választás Többszörös választás Válaszok illesztése Relációanalízis Kiegészítés Rövid válasz Hosszú válasz Esszé típusú válasz

KOMPETENCIAMÉRÉS A feladatkészítés általános menete: A mérendő szakmai/egyéb kompetenciák meghatározása A feladat meghatározása A feladat paraméterezése Értékelési szempontok meghatározása és kidolgozása Folyamatleírás elkészítése A feladat kipróbálása

Köszönöm szépen a kitartó figyelmet! Jó egészséget és előzetes tudás és kompetenciák mérésében gazdag, sikeres szakmai munkát kívánok!