Legyen-e állami a 4. magyar mobilszolgáltató? Szinopszis Sajtótájékoztató Budapest, 2011. március 22. - 1 -
A negyedik mobilszolgáltató belépése a moratórium áprilisi lejárata miatt aktuális kérdéskör Sikertelen tenderek egy negyedik szereplő frekvenciahasználatára 1 2 3 2004-es tender Tárgya a 2100 MHz-es tartomány, UMTS szolgáltatás nyújtására Az 5 jelentkező közül a 3 piacon lévő nyert 15 évre szóló koncessziót A Telenor 19, a T-Mobile 17, míg a Vodafone 16,5 milliárd* forintot fizetett A HTCC-vel és a svéd Tele2-vel a tárgyalások meg sem kezdődtek 2008-as tender A blokk: 900, 1800, 2100 MHz, B blokk: 450 MHz, C blokk: 26 GHz Résztvevők: Digi Kft., DreamCom Távközlési Kft., Mobinet Távközlési Projekt Kft., Invitel Távközlési Zrt. 2009.03.16.: az NHH magas üzleti kockázatok és szakmapolitikai megfontolások miatt lefújta a tendert Legfrissebb fejlemények Digitális átállás elhalasztása legalább 1 évvel Eredeti céldátum: 2011. december 31. Végső dátum: 2014. december 31. Csúszik a negyedik generációs mobilszolgáltatások bevezetése is, mivel nem szabadul fel frekvencia *Vagy 16,5 milliárd forint egyben vagy 8 milliárd forint és a 2006-2019 közötti időszak UMTS szolgáltatásából származó árbevétel 0,3%-a Forrás: NMHH - 2 -
A CCG tanulmány célja egy átfogó elemzés kapcsán a negyedik mobil frekvenciatartomány alternatív hasznosítási lehetőségeinek felvázolása A Mobiltanulmány célja, aktualitása 7 1 A legfőbb kérdések 6 Válság, és a hatására bevezetett különintézkedések hatása a piacra 5 3 érdekcsoport: állam mobilszolgáltatók fogyasztók Magyar hitelképesség romlása Legfőbb befolyásoló tényezők Technológiai fejlődés felforgatja a piacot 4 A korábbi közbeszerzés moratóriuma 2011. április 30-án lejár A digitális átállás elhalasztása miatt Magyarország teljes lefedettségének kilátástalansága A kormány újra felkészült a tender kiírására 3 2 Milyenek az esélyei egy piacra belépő negyedik szolgáltatónak? Milyen szereplő számára érdemes belépni? Milyen jellegű infrastruktúra fejlesztésre van szükség? Melyik a legéletképesebb modell? Forrás: CCG kutatás - 3 -
1. A magyar piac áttekintése - 4 -
A hangalapú mobilszolgáltatások piaca koncentrált és telített, a piaci részesedések gyakorlatilag változatlanok A szolgáltatók bemutatása és a verseny főbb jellemzői Tulajdonos Piacra lépés Használt frekvenciák Piaci részesedés* Ügyfélszám* Telenor Telenor (norvég) 1994.03.26. 900, 1800, 2100 MHz 34,26% 4,12 m db T-Mobile Magyar Telekom 1994.03.31. 900, 1800, 2100 MHz 43,36% 5,21 m db Vodafone Vodafone (brit) 1999.11.30. 900, 1800, 2100 MHz 22,38% 2,69 m db 1 Stabil piaci részesedések 2 Mind az árszint, mind a versenyintenzitás alacsony 3 Gyenge szolgáltatóváltási hajlandóság 50% 45% 40% 35% Forrás: NMHH, OECD T-Mobile Telenor 2010 novemberében a Herfindahl-index** (0,356) magas koncentráltságot és alacsony versenyintenzitást jelez - 5 - Az előfizetők 82%-a még sosem váltott (komplex csomagok esetén a legkisebb a hajlandóság) A számhordozás szerepe elenyésző (váltások mindössze 6%-ánál) 30% Közepes használat mellett a legkedvezőbb árú tarifacsomagot Az árak nehezen összehasonlíthatók 25% Vodafone figyelembe véve 290 dollár 20% az éves előfizetői díj A váltási folyamat bonyolult 15% Ez nemzetközi összehasonlításban A szolgáltatók ügyfélmegtartási viszonylag alacsony árnak számít 2007 2008 2009 2010 képessége erős *2010 december **A Herfindahl-index piaci koncentráltságot jelző mutató, melynek értékét a piaci részesedések négyzetösszege adja
A mobilinternet-szolgáltatások piacán a T-Mobile jelentős előnyre tett szert, miközben a piac jelentős ütemben növekszik A szolgáltatók mobilinternet-megoszlása Összes előfizetés % Aktív előfizetés % Adatforgalom % Ügyfélszám Telenor 26,62% 23,61% 29,91% 348 e db T-Mobile 47,78% 48,61% 43,08% 624 e db Vodafone 25,60%. 27,78% 27,01% 335 e db Ingadozó piaci részesedések Magas koncentráltság, 1 2 3 Adatforgalom-függő árszint és a piac növekedése verseny az új fogyasztókért Piaci részesedés 60% T-Mobile 50% 40% 30% 20% Ügyfélszám (teljes piac) CAGR*: 40,08% Telenor Vodafone 2009 2010 * Éves átlagos növekedési ütem Ügyfélszám [e fő] 1 300 1 200 1 100 1 000 900 800 700 600 500 2010 decemberében a Herfindahl-index értéke (0,365) magas koncentráltságot jelez A piac dinamikus növekedése: két év alatt majdnem triplázódó előfizetésszám (CAGR*: 40,08%) Intenzív verseny az új fogyasztókért Az árszint forgalomfüggő Az 1, 5, 10 GB-os csomagok tekintetében rendre alacsony, közepes, magas a vizsgált OECD országokhoz viszonyítva Átlagosan közepes árszint, ami a csomaghoz tartozó adatforgalom növekedésével emelkedik Forrás: NMHH, OECD - 6 -
A Vodafone a kezdeti gyors bővülés ellenére sem tudta még behozni a későbbi belépésből eredő lemaradást, a Postafon pedig egyértelműen kudarcot vallott Az utolsó két belépő: a Vodafone és a Postafon piacra lépése 120% 100% 80% 60% 40% 20% A Vodafone előfizetőinek %-os növekedése a piac bővüléséhez viszonyítva 0% Összes előfizető Vodafone előfizetői Q2 Q4 Q2 Q4 Q2 Q4 Q2 Q4 Q2 Q4 Q2 Q4 Q2 Q4 Q2 Q4 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 A Postafon piacra lépése 10 ezernél kevesebb előfizetőt eredményezett a tervezett 70 ezerhez képest A Vodafone hálózatát használja A Posta csak értékesítést végez, ezzel a Vodafone saját márkanevű viszonteladója Postafon piacra lépése 2009.11. 20. Fókuszcsoport a vidéki lakosság és az idősebbek Fő elv az egyszerűség (ár, szolgáltatások terén) 1999-2004 Kezdeti szakasz Megfelelő alap a gyors piaci növekedés A bővülés jóval a piaci átlag felett van A növekedés bázisát az új fogyasztók adják Erős szezonalitás érvényesül 2005- Stabil viszonyok A piaci bővülés üteme fokozatosan visszaesik A piaci átlaghoz közelítő változás A versenytársak ügyfeleinek az elhódítására lenne szükség A kudarc lehetséges okai Téves szegmentációs kritériumok, a megcélzott fogyasztói csoport heterogén Hiányzik az értékközösség mentén történő szegmentáció Viszonylag magas árszint (35 Ft/sms; 35 Ft/perc) Forrás: NMHH, CCG kutatás - 7 -
A Digitális Megújulás Cselekvési Terv fontos része az infrastruktúra-fejlesztés, amelyben a kormány a mobiltechnológiáknak is jelentős szerepet szán Digitális Megújulás Cselekvési Terv, 2010 Állampolgári esélyegyenlőség Versenyképesség Modern közigazgatás Informatikai infrastruktúra fejlesztése A lakosság 100%-ának szélessávú hozzáférés biztosítása 2013-ig Digitális írástudatlanok 1 millió fővel való csökkentése 2014-ig KKV-k verseny- és innovációs képességének növelése A szakemberhiány és a pénzügyi alultőkésítettség csökkentése Nemzeti Közigazgatási Kommunikációs Infrastruktúra Program E-kormányzati és e- közigazgatási szolgáltatások Zavartalan, biztonságos szélessávú adatforgalom Potenciális internethasználók részére motivációs programok Szélessávú internet-penetrációban az EU 27 átlagának elérése 2015-re Mobilinternet-penetrációban régiós vezető pozíció elérése 2013-ra A digitális TV-előfizetések arányának 80%-ra emelése 2014-re Minden háztartás legalább 6 mobil vagy vezetékes szolgáltató közül választhasson 2014-től A program keretösszege eléri a 100 mrd Ft-ot, a kormány várhatóan tavasszal ismerteti a finanszírozás részleteit Forrás: kormany.hu/hu/nemzeti-fejlesztesi-miniszterium - 8 -
2. Nemzetközi elemzés - 9 -
Magyarország OECD átlag* Japán Lengyelország Svájc Magyarország OECD átlag* Japán Lengyelország Svájc Magyarország OECD átlag* Japán Lengyelország Svájc Magyarország OECD átlag* Japán Lengyelország Svájc Az OECD országokban a szolgáltatók száma csupán az egy főre jutó GDP-vel mutat korrelációt, a szélessávú mobil előfizetések számával, a 3G lefedettséggel, ill. az árszínvonallal nem mutatható ki összefüggés Tipikus viszonyszámok egyes OECD tagországokban Mobilszolgáltatók száma a lakossági adatok függvényében [m fő] Mobiltelefon szolgáltatási kosarak** árai [USD PPP/év], 2008 Mobil szélessávú penetráció [előfizetés / 100 lakos], 2008 Mobilszolgáltatók száma a GDP [ezer USD PPP/fő] függvényében Mobilsz. (db): 140 120 100 80 60 40 20 0 3 3.8 3 5 3 10 30.7 127.5 38.2 7.7 Mobilsz. (db): 700 600 500 400 300 200 100 0 3 3.8 3 5 3 Mobilsz. (db): 120.0 100.0 80.0 60.0 40.0 20.0 0.0 3 3.8 3 5 3 7 35 75 46 43 Mobilsz. (db): 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 3 3.8 3 5 3 20 35 34 17 43 Piac Ár Minőség Magas használati kosár Közepes használati kosár Alacsony használati kosár Dedikált szélessávú mobil előfizetés Standard szélessávú mobil előfizetés A vizsgált OECD országokban jellemzően három vagy négy mobilszolgáltató működik (az R 2 értéke 0,66) A szolgáltatók száma, illetve az árszínvonal és a 3G lefedettség között nem találtunk összefüggést (az R 2 értéke 0,23) A mobilszolgáltatók száma és a szélessávú mobil előfizetés penetrációja között nincs szignifikáns kapcsolat (az R 2 értéke 0,005) Csak az egy főre jutó GDP és a szolgáltatók száma között mutatható ki korreláció (az R 2 értéke 0,84) *Az USA-ban 64 MNO működik, ez torzítja az átlagot, ezért nyesett átlagot alkalmaztunk ;** A kosarak egy év alatt igénybevett szolgáltatásmennyiségeket határoznak meg Forrás: OECD, mobileworldlive.com - 10 -
A telekommunikáció nemzetközi trendjei közül a quadruple-play csomagok, a csökkenő egységár és az adatforgalom növekvő szerepe emelhető ki A telekommunikációs szektor nemzetközi trendjei 1 Quadruple-play csomagok 2 Csökkenő egységár növekvő volumen mellett 3 Az adatforgalom növekvő szerepe A korábban az egyéni fogyasztókra összpontosító mobilszolgáltatások piacán a flottakedvezmények kiterjedtebb alkalmazása miatt a háztartás is megcélozható fogyasztói egységgé vált A korábbi triple-play ajánlatokat (vezetékes telefon, kábeltévé, internet) így egyre gyakrabban egészítik ki mobilszolgáltatást is tartalmazó quadruple-play csomaggá A mobilhálózattal nem rendelkező telekom cégek virtuális szolgáltatók létrehozásával igyekeznek tartani a versenyt Az árukapcsolások miatt az árak transzparenciája csökkent Az OECD fogyasztói kosarak ára évente 11-18%-kal csökkent, ezt a csökkenést azonban részben pótolja a volumenek emelkedése: mind az előfizetések, mind az egy előfizetőre jutó mennyiségek növekednek Az árazási struktúra tekintetében jellemző a havi fix díjak térhódítása a forgalomfüggőekkel szemben Az adatforgalom aránya a bevételben jelenleg jóval kisebb, mint a hagyományos szolgáltatásoké, viszont gyorsan növekszik Elképzelhető olyan forgatókönyv is a távoli jövőben, hogy a hangszolgáltatás teljesen megszűnik, és a mobilinterneten keresztül folytatott VoIP megoldások váltják fel Az utóbbi években gyorsította a mobilinternet terjedését az olyan csomagok kialakítása, ahol a forgalmi keret túllépése esetén a sebességet csökkentik díjnövelés helyett Forrás: OECD, CCG kutatás - 11 -
MNO MVNO (Operator) MNO MNE* MVNE MVNO MVNA (Aggregator) MVNO A mobilszolgáltatási értéklánc egysége felbomlani látszik, új szereplők, virtuális szolgáltatók jelentek meg, akik jobban igazodnak a fogyasztók igényeihez Virtuális szolgáltatók típusai 1. hullám: Csináld magad 2. hullám: MVNE 3. hullám: MVNA Kiszolgált szegmensek Márka és disztribúció Előfizetői csomagok Készülékek Adatplatform Back-office Hálózat Cégméret Szakértelem Kockázatok Árrés *MNE: Saját hálózattal rendelkezik, amit csak MVNO-k részére értékesít, tehát a fogyasztóknak nem Forrás: Diamond, CCG kutatás Hálózati kapacitás nagykereskedelmi értékesítése Integrált back-office rendszerek és adatplatformok Back-office folyamatok Hálózati kapacitás nagykereskedelmi értékesítése - 12 - Piaci szegmensekre és szolgáltatásokra szabott készülékajánlat Szegmentálás, csomagajánlatok fejlesztése Integrált back-office rendszerek, folyamatok és adatplatformok Előre kialkudott MNOmegállapodások hálózati kapacitás nagykereskedelmi vételére Üzleti MVNO: Testreszabott szolgáltatást nyújtanak üzleti ügyfelek számára Diszkont MVNO: Alacsony díjú szolgáltatások bizonyos piaci szegmenseknek Életstílus MVNO: Demográfiai jellemzők alapján fókuszál bizonyos piaci szegmensekre Hirdetéssel finanszírozott MVNO-k: A hirdetések fogadásáért cserébe fix mennyiségű ingyenes percet és SMS-t kap a felhasználó Nemzetiségi MVNO: Alacsony percdíjakat biztosítanak az anyaország eléréséhez Speciális MVNO: Például M2M (Machine to machine) kommunikációra szakosodott cégek MVNO: Mobile Virtual Network Operator MVNE: Mobile Virtual Network Enabler MVNA: Mobile Virtual Network Aggregator MNE: Mobile Network Enabler
Az állami szerepvállalás a telekommunikációban erősödik, a szélessávra koncentrál, de országonként eltérő formában valósul meg Példák az állami szerepvállalásra a telekommunikációban Egyesült Királyság Digital Britain, 2009 2012-re legalább 2 Mbps-os internet a lakosság 100%-ának (200 m GBP támogatás) 3G frekvencia használati engedélyek korlátlan idejűvé változtatása 0,51 GBP/hó/db adó rézkábelek után optikai hálózatok elterjesztésére Egyesült Államok Connecting America: National Broadband Plan, 2010 2020-ra 4 Mbps-os internet a lakosság 100%-ának (15,5 mrd USD támogatás) A frekvencia tartományok újraosztása az új technológiák arányának növelése érdekében Az állami infrastruktúrák bővítése, hatékony allokálása Finnország National Broadband Plan, 2008 2010-re 1 Mbps-os internet a lakosság 100%-ának 100 Mbps-os internet a lakosság 99%-ának 2015-re 60 m EUR állami, 40 m EUR önkormányzati, 25 m EUR EU támogatás Európai Unió Digital Agenda, 2010 2013-ra alapszintű lefedettség az EU teljes lakossága számára 2020-ra min. 30 Mbps-os internet a lakosság100%- ának, legalább 100 Mbps-os internet az 50%-ának Szélessávú beruházások EU-eszközökön keresztüli finanszírozásának megerősítése Olaszország Digital Italy, 2010 2020-ra legalább 100 Mbps-os internet a lakosság legalább 50%-ának Új szolgáltató vállalat PPP-konstrukcióban a passzív infrastruktúrák fejlesztésére, üzemeltetésére ( 2020-ig 8 mrd EUR támogatás Szingapúr National Broadband Plan, 2008 Szélessávú kapcsolat a háztartások 90%-ának 100 Mbps-tól 1 Gbps-ig terjedő sebességű passzív infrastruktúra kiépítése (520 m USD támogatás) Forrás: CCG kutatás - 13 -
3. A negyedik frekvenciatartomány hasznosítási lehetőségei - 14 -
Az elemzések alapján az állami szerepvállalásnak helye lehet egy 4. mobilszolgáltató hálózatának biztosításában, majd virtuális szolgáltatóknak történő bérbeadásában Lehetőségek a negyedik frekvenciacsomag hasznosítására Hagyományos megoldások A) Frekvenciapályázat B) Frekvenciaaukció C) Erős vertikális állami szerepvállalás (Kijelölés) Újfajta megoldások D) Korlátozott állami szerepvállalás + magánszereplő (Pályázat) Negyedik frekvenciacsomag tulajdonosa Új belépő (negyedik MNO) Jelenlegi szereplők Állami vállalat (MNE-típusú) Új belépő (MNE-típusú) Gerinchálózat Kezdetben valamelyik MNO hálózata, később saját, bérelt hálózat Saját, bérelt hálózat Állami gerinchálózat* Állami gerinchálózat*, kedvező hozzáférés További infrastruktúrafejlesztés Az új belépő által A jelenlegi szereplők által Állam által Az új belépő által Lakosság elérése Közvetlen Közvetlen MVNO-kon keresztül MVNO-kon keresztül * MÁV, MVM, NIIF Forrás: CCG kutatás - 15 -
A frekvencia iránti érdeklődést a globális recesszión túl a különadók miatt lecsökkent vállalkozói kedv is számottevően befolyásolhatja Opciók: A) Frekvenciapályázat és B) Frekvenciaaukció A) Frekvenciapályázat B) Frekvenciaaukció A moratórium lejárta után ismét kiírható a pályázat a negyedik frekvenciatartomány hasznosítására, egy negyedik MNO számára A negyedik frekvenciatartomány felosztható aukció útján a már piacon lévő három MNO között Hátráltató tényezők A hangalapú szolgáltatások piaca érett és telített Ehhez képest 2 millió felhasználó kiszolgálásához szükséges infrastruktúra kiépítése jelentős, 600 m EUR (~160 milliárd Ft) nagyságrendű befektetést igényelne A 2008-as tender során tapasztalt üzleti kockázatok továbbra is fennállnak Hátráltató tényezők Új szolgáltató híján a fogyasztók számára nyújtott szolgáltatásokra nem lenne közvetlen hatással A lefedettség javítása ennél az alternatívánál is jelentős beruházásokat igényelne A versenyt nem növelné és a piaci koncentrációt nem csökkentené Forrás: CCG kutatás - 16 -
Nagyfokú állami szerepvállalással ösztönözhető az MVNO piac és biztosítható a teljes mobilinternet-lefedettség, ugyanakkor jelentős beruházást igényel Opciók: C) Erős vertikális állami szerepvállalás Alapvetően teoretikus opció 1 2 3 4 5 Állami vállalat létrehozása mobilhálózat üzemeltetésre, amely frekvencia-tulajdonossá válik A már meglévő állami gerinchálózatokat önköltségi áron használhatja, esetleg átkerülnének a tulajdonába Nyílt pályázat kiírása a hálózat kiegészítésére és bázisállomások építésére Az ellátási lánc feladatai közül ő biztosítja a hálózatot, a backoffice tevékenységet és az adatplatformot Az MVNO piac fellendítéséhez versenyképes árazást lehetővé tevő nagykereskedelmi díjak kialakítása Lehetőségek A szélessávú mobilinternet-hozzáférés biztosítása az ország egész területén 3G iránti igények figyelembe vétele Fedezeti pont elérése után döntési lehetőség a vállalat állami kézben tartásáról vagy értékesítéséről A legújabb technológiák (pl. SDR*) alkalmazásával alacsonyabb költségszint Potenciális MVNO-k: jelenlegi vezetékes telekommunikációs vállalatok és tartalomszolgáltatók, ill. több országban működő MVNO-k Hátráltató tényezők Költséges az állam számára Az EU iránymutatása nem támogatja az olyan területeken való beavatkozást, ahol több szolgáltató, megfelelő verseny mellett, kielégítően ellátja a piacot * A Software Defined Radio segítségével csökkenthetők a beruházási, karbantartási és energia kiadások Forrás: CCG kutatás - 17 -
Az állami szerepvállalás tovább finomítható, és magánszolgáltató bevonásával lehetséges egy piackonform modell kialakítása Opciók: D) Korlátozott állami szerepvállalás + magánszolgáltató (Pályázat) 1 Fókusz az adatszolgáltatáson (országos 3G lefedettséget igénylő fogyasztók, fehér foltokon* élők) Lehetőségek 2 3 4 5 A negyedik frekvencia értékesítése egy, a jelenlegitől eltérő modellt alkalmazó szolgáltató számára (MNE) Az állami gerinchálózatot kedvezményesen használhatja, a többi már piacon lévő szolgáltató ezért valamilyen kompenzációban részesül Az addicionális infrastrukturális fejlesztéseket, a back-office tevékenységet és az adatplatform kialakítását maga végzi Az MVNO modell elterjesztése érdekében a virtuális szolgáltatók számára értékesítendő kapacitások árának felülről korlátozása A kapacitások árának maximálásával biztosítva lenne, hogy versenyképes áron lehetséges azt az MVNO-knak továbbértékesíteni Az állami gerinchálózatra vonatkozó kedvezményes használati jogosultság mérsékli az üzlet beindításából eredő kockázatokat és nehézségeket Nem terheli meg a központi költségvetést A fejlesztésekbe magántőke bevonása lehetséges EU-s irányelvekkel egybeesik, források elérhetőek *Olyan területek, ahol jelenleg nincs és várhatóan az elkövetkező 5 évben sem lesz szolgáltatás Forrás: CCG kutatás - 18 -
Az infrastruktúra kiépítésének magas költsége miatt állami szerepvállalás javasolt, amit a nemzetközi gyakorlat is alátámaszt Összegzés 5 1 CCG által vizsgált lehetőségek: A) Frekvenciapályázat, B) Frekvenciaaukció, C) Erős vertikális állami szerepvállalás, D) korlátozott állami szerepvállalás A mobilszolgáltatók száma nem korrelál sem a piacmérettel, sem az árszínvonallal 4 Magánszereplő számára túl költséges az infrastruktúra kiépítése, állami, ill. EU-s támogatásra van szükség Tanulságok, következtetések Alacsony a korreláció az egy főre jutó GDP és a mobilszolgáltatók száma között 2 Nemzetközi trend a quadrupleplay, az adatfókusz, az MVNO modell térhódítása és az állami szerepvállalás 3 Forrás: CCG kutatás - 19 -
A Capitol Consulting Group nemzetközi színvonalú megoldásokat kínál a stratégiaalkotás és a stratégiai szervezetfejlesztés valamennyi területén A CCG referenciái, üzletágai és fő termékei Stratégiaalkotás Vevőkapcsolatkezelés (CRM) Outsourcing Stratégiai szervezetfejlesztés Vezetői motivációs rendszerek Stratégiai tanácsadói üzletág Produktivitási tanácsadói üzletág Költségcsökkentés és hatékonyságnövelés Üzleti folyamatújraszervezés (BPR) Menedzsment Audit Beszerzés / Logisztika Magyar ügyfelek Nemzetközi stratégiai szövetséges Nemzetközi ügyfelek - 20 -
Köszönjük szíves figyelmüket! Az eredménykimutatásban tárgyszerűen mérhető, ésszerű megoldásokat szeretnénk nyújtani ügyfeleinknek olyan tisztességes nagyságú díjazás ellenében, amely lehetővé teszi, hogy a tanácsadói díjak befektetése a lehető leghamarabb megtérüljön számukra. 1051 Budapest, Sas u. 10-12. Telefon: +36 1 301 8725 Fax: 301 8750 e-mail: info@ccg.co.hu www.ccg.co.hu - 21 -