EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Jogi Bizottság 20.12.2011 2011/0154(COD) VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére a büntetőeljárás során ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról, valamint a letartóztatást követő kommunikációhoz való jogról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2011)0326 C7-0157/2011 2011/0154(COD)) A vélemény előadója: Jan Philipp Albrecht AD\887945.doc PE473.811v02-00 Egyesülve a sokféleségben
PA_Legam PE473.811v02-00 2/17 AD\887945.doc
RÖVID INDOKOLÁS Bevezetés Bár mind az emberi jogok európai egyezménye, mind az Európai Unió Alapjogi Chartája tartalmazza a védelemhez való alapvető jogokat, mint például az ügyvéd igénybevételéhez való jogot, a tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogot, a vádakról szóló tájékoztatáshoz való jogot, az őrizetben tartás rendszeres felülvizsgálatához való jogot és a bíróság elé állításra vonatkozó jogot, nem tartalmaznak e jogok védelmének gyakorlati megvalósítására vonatkozó részleteket. A Bizottság által a Jogi Bizottság elé terjesztett javaslat a gyanúsítottak és a vádlottak jogainak megszilárdítására törekszik a következők tekintetében: az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jog a büntetőeljárás során (3. és 4. cikk), valamint harmadik személlyel pl. hozzátartozóval, munkáltatóval vagy konzuli hatósággal történő kommunikációhoz való jog a letartóztatást követően (5. és 6. cikk). A 8. cikk felsorol néhány eltérést e jogok biztosítására vonatkozóan. Az irányelvtervezet ezenkívül érinti az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogot az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban (11. cikk). A javaslat a büntetőeljárásokban a gyanúsítottak vagy vádlottak eljárási jogainak megerősítését célzó ütemterv 1 harmadik intézkedését alkotja, amely magában foglalja a tolmácsoláshoz és fordításhoz 2, a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz 3, valamint a jogi tanácsadáshoz való jogot, továbbá a kiszolgáltatott helyzetben levő gyanúsítottakra vagy vádlottakra vonatkozó különleges biztosítékokat és egy, az előzetes letartóztatásról szóló zöld könyvet 4 is tartalmaz. Az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogra és a letartóztatást követő kommunikációhoz való jogra vonatkozó közös minimumszabályok kialakítása megfelelő alapot biztosít a büntetőügyekben hozott bírósági határozatok kölcsönös elismeréséhez, elejét veszi annak, hogy a nyomozóhatóságok kényszert alkalmazzanak, biztosítja a vád és a védelem erőviszonyainak egyenlőségét, továbbá elkerülhetővé teszi a bírói tévedéseket. A vélemény előadójának álláspontja A vélemény előadója üdvözli a Bizottság javaslatát. Az ügyvédi segítséghez való azonnali hozzáférés elengedhetetlen ahhoz, hogy a gyanúsított vagy vádlott hatékonyan gyakorolhassa 1 Az Európai Tanács következtetései, 2009. december 10 11.; A Tanács 2009. november 30-i állásfoglalása a büntetőeljárásokban a gyanúsítottak vagy vádlottak eljárási jogainak megerősítését célzó ütemtervről (2009/C 295/1), HL C 295., 2009.12.4., 1. o. 2 Az Európai Parlament és a Tanács 2010. október 20-i 2010/64/EU irányelve a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról (HL L 280., 2010.10.26., 1. o.) 3 COM(2010)392 4 A kölcsönös bizalom megerősítése a jog érvényesülésén alapuló európai térségben Zöld könyv az őrizetre vonatkozó uniós büntető igazságszolgáltatási jogszabályok alkalmazásáról, COM(2011)327 végleges, 2011.6.14. AD\887945.doc 3/17 PE473.811v02-00
védelemhez való jogát, valamint ahhoz, hogy biztosított legyen az Alapjogi Chartában és az emberi jogok európai egyezményében lefektetett alapvető jogoknak való megfelelés. Az ügyvédi segítséghez való hozzáférést már a rendőrség vagy egyéb bűnüldöző hatóság által lefolytatott bármely kihallgatás megkezdését megelőzően biztosítani kell, mivel ez az a pillanat, amelytől kezdve a gyanúsított vagy vádlott védelemhez való joga sérülhet 1. Az előadó hangsúlyozza továbbá annak jelentőségét, hogy az ügyvédi segítséghez való hozzáférést már a bizonyítékgyűjtési cselekmények például vérminta vagy DNS-minta vétele vagy testüregvizsgálat megkezdése előtt lehetővé kell tenni. Az előadó nem tudja elfogadni azt az érvelést, amely szerint az ügyvéd jelenléte, valamint a gyanúsítottakkal történő találkozáshoz, a képviselethez és a gyanúsítottak jóllétének ellenőrzéséhez való joga a nyomozást akadályozó tényezőnek tekinthető. Az előadó hangsúlyozza, hogy az e jogok biztosítására vonatkozó eltéréseket kényszerítő okokkal kell indokolni, melyek nem csupán az állítólagos bűncselekmény súlyosságán alapulnak, továbbá az eltéréseknek arányosnak és időben korlátozottnak kell lenniük, és nem sérthetik az eljárás tisztességességét. Az ilyen eltéréseket továbbá az igazságügyi hatóságok kellően indokolt, eseti alapon hozott határozatával lenne szabad engedélyezni. A gyanúsított vagy vádlott által az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogának megsértésével vagy e jogtól engedélyezett eltérés esetén tett tanúvallomásokat vagy az ilyen módon begyűjtött bizonyítékokat az eljárás semmilyen szakaszában sem lenne szabad bizonyítékként felhasználni az említett személlyel szemben. A letartóztatást követő kommunikációhoz való jog maga után vonja annak lehetőségét, hogy egy harmadik fél gondoskodjon a gyanúsított vagy vádlott ügyeiről őrizetben tartásának ideje alatt. Gyermekek esetén lehetővé kell tenni szüleik, gyámjuk vagy valamely megfelelő felnőtt jelenlétét, aki segít nekik megérteni, mi is történik. Adott esetben ezt a jogot egyéb kiszolgáltatott gyanúsítottakra is ki kell terjeszteni. A gyanúsított vagy vádlott, valamint ügyvédje közötti valamennyi kommunikáció titkos, és ettől nincs helye eltérésnek. Az elmúlt években a Parlament gyakran adott hangot elégedetlenségének amiatt, hogy a kisebb bűncselekmények esetén európai elfogatóparancsot adnak ki vagy nyomozás helyett meghallgatásokat tartanak, továbbá amiatt, hogy ebből következően a többi tagállamban megnőtt a szükségtelen előzetes letartóztatások időtartama 2. Az előadó határozottan támogatja a kettős védelem 11. cikkben említett rendszerét, mellyel biztosítható lenne, hogy a kisebb horderejű ügyeket a lehető legkorábbi szakaszban tisztázzák vagy rendezzék. MÓDOSÍTÁSOK a Jogi Bizottság felkéri az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja be az alábbi módosításokat: 1 Lásd Salduz kontra Törökország [2008] EJEB 1542. 2 A 2011. június 8-i plenáris ülésen az európai elfogatóparancsról folytatott vita elérhető itt. PE473.811v02-00 4/17 AD\887945.doc
1 1 cím Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a büntetőeljárás során ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról, valamint a letartóztatást követő kommunikációhoz való jogról A módosítás a magyar nyelvű változatot nem érinti. 2 1 cím Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a büntetőeljárás során ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról, valamint a letartóztatást követő kommunikációhoz való jogról Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a büntetőeljárás során ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról, valamint letartóztatás esetén a kommunikációhoz való jogról 3 2 cikk 1 bekezdés 1. Ezt az irányelvet attól az időponttól kezdve kell alkalmazni, amikor valamely tagállam illetékes hatóságai hivatalos értesítéssel vagy más módon az érintett személy tudomására hozták azt, hogy bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják vagy vádolják, az eljárás befejezéséig, ami annak a kérdésnek a végleges eldöntését jelenti, hogy a gyanúsított vagy a vádlott elkövette-e a bűncselekményt, ideértve adott esetben az elítélést és az esetleges jogorvoslatról való döntést. 1. Ezt az irányelvet olyan esetekben kell alkalmazni, amikor valamely tagállam illetékes hatóságai hivatalos értesítéssel vagy más módon az érintett személy tudomására hozzák azt, hogy bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják vagy vádolják, az eljárás befejezéséig, ami annak a kérdésnek a végleges eldöntését jelenti, hogy a gyanúsított vagy a vádlott elkövette-e a bűncselekményt, ideértve adott esetben az elítélést és az esetleges jogorvoslatról való döntést. AD\887945.doc 5/17 PE473.811v02-00
4 2 a cikk (új) 2a. cikk Fogalommeghatározások 1a. Ezen irányelv alkalmazásában az alábbi fogalommeghatározásokat kell alkalmazni: a) gyermek : az a gyanúsított vagy vádlott, aki még nem töltötte be a 18. életévét, vagy amennyiben az életkor nem bizonyítható egyértelműen, az a gyanúsított vagy vádlott, aki feltehetőleg még nem töltötte be a 18. életévét; b) ügyvéd : olyan személy, aki szakmai tevékenységét az alábbi szakmai megnevezések valamelyike alatt jogosult folytatni: Belgium - Avocat/Advocaat/Rechtsanwalt Bulgária - Aдвокат Dánia - Advokat Németország - Rechtsanwalt Írország - Barrister/Solicitor Görögország - Dikigoros Spanyolország - Abogado/Advocat/Avogado/ Abokatu Franciaország - Avocat Olaszország - Avvocato/praticante avvocato abilitato Luxembourg - Avocat Hollandia - Advocaat Ausztria - Rechtsanwalt Portugália - Advogado Románia - Avocat Finnország - Asianajaja/Advokat PE473.811v02-00 6/17 AD\887945.doc
Svédország - Advokat Egyesült Királyság - Advocate/Barrister/Solicitor c) kihallgatás : valamely személynek a megfelelő bűnüldözési hatóság által egy rendőrőrsön vagy más megfelelő helyen végzett hivatalos kikérdezése a bűncselekmény(ek)ben való részvételéről vagy feltételezett részvételéről. Az irányelv hatálya nem terjed ki a rendőrség vagy más bűnüldözési hatóság által közvetlenül a gyanúsított letartóztatását követűen lefolytatott előzetes kikérdezésre, melynek célja annak megállapítása, hogy célszerű-e nyomozást indítani, vagy hogy felmerülnek-e biztonsági kérdések. 5 3 cikk 1 bekezdés bevezető rész 1. A tagállamok biztosítják, hogy a gyanúsítottak és vádlottak a lehető leghamarabb, de legkésőbb az alábbi időpontoktól ügyvédi segítséget vehessenek igénybe: 1. A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a gyanúsítottak vagy vádlottak ügyvédi segítséget igényelnek, azt a lehető leghamarabb, de legkésőbb az alábbi időpontoktól igénybe vehessék: 6 3 cikk 1 bekezdés a pont a) a rendőrség vagy egyéb bűnüldöző hatóság által lefolytatott bármely kihallgatás megkezdését megelőzően; a) bármely kihallgatás megkezdését megelőzően, függetlenül attól, hogy a személyt őrizetbe vették-e vagy sem; AD\887945.doc 7/17 PE473.811v02-00
7 3 cikk 1 bekezdés b pont b) bármely olyan eljárási vagy bizonyítékgyűjtési cselekmény végzésekor, amelyen az érintett személy a nemzeti jog szerint köteles vagy jogosult megjelenni, kivéve ha ez veszélyeztetné a bizonyíték beszerzését; b) bármely eljárási vagy bizonyítékgyűjtési cselekmény végzésekor, kivéve akkor és csak akkor, amikor az eljárási vagy bizonyítékgyűjtési cselekményt végző személy ésszerű indokok alapján úgy ítéli meg, hogy az ügyvéd megérkezéséig a bizonyítékot megváltoztatják, eltávolítják vagy megsemmisítik; Egyes bizonyítékgyűjtési cselekmények például vérminta vagy DNS-minta vétele vagy testüreg-vizsgálat nagymértékben invazívak, és ezekben az esetekben az ügyvédi segítséghez való hozzájutás nem lehet a nemzeti jog függvénye. 8 3 cikk 2 a bekezdés (új) 2a. Ez az irányelv nem érinti a telefonon keresztül nyújtott jogi tanácsot az olyan, börtönbüntetést maga után nem vonó bűncselekményekhez köthető, igen korlátozott esetekben, amelyekben nem áll fenn az önvád vagy a rendőri kényszer kockázata; 9 4 cikk 2 bekezdés 2. Az ügyvéd jogosult bármely kihallgatáson vagy meghallgatáson jelen 2. Az ügyvéd jogosult bármely kihallgatáson vagy meghallgatáson jelen PE473.811v02-00 8/17 AD\887945.doc
lenni. Joga van kérdéseket feltenni, magyarázatot kérni és nyilatkozatokat tenni. Az előbbieket a nemzeti jog szerint jegyzőkönyvbe kell venni. lenni, függetlenül attól, hogy a személyt őrizetbe vették-e vagy sem. Joga van kérdéseket feltenni, magyarázatot kérni és nyilatkozatokat tenni. Az előbbieket a nemzeti jog szerint jegyzőkönyvbe kell venni. 10 4 cikk 3 bekezdés 3. Az ügyvéd jogosult jelen lenni bármely egyéb olyan nyomozati vagy bizonyítékgyűjtési cselekménynél, amelyen a gyanúsított vagy vádlott a nemzeti jog szerint köteles vagy jogosult megjelenni, kivéve ha ez veszélyeztetné a bizonyíték beszerzését. 3. Az ügyvéd jogosult jelen lenni bármely egyéb nyomozati vagy bizonyítékgyűjtési cselekménynél, kivéve akkor és csak akkor, amikor a nyomozati vagy bizonyítékgyűjtési cselekményt végző személy ésszerű indokok alapján úgy ítéli meg, hogy az ügyvéd megérkezéséig a bizonyítékot megváltoztatják, eltávolítják vagy megsemmisítik; Egyes bizonyítékgyűjtési cselekmények például vérminta vagy DNS-minta vétele vagy testüreg-vizsgálat nagymértékben invazívak, és ezekben az esetekben az ügyvédi segítséghez való hozzájutás nem lehet a nemzeti jog függvénye. 11 4 cikk 4 bekezdés 4. Az ügyvéd jogosult ellenőrizni a gyanúsított vagy vádlott őrizetben tartásának feltételeit, és ebből a célból joga van belépni az érintett személy őrizetben tartásának helyére. 4. Az ügyvéd, amennyiben bántalmazásra utaló jelekről szerez tudomást, jogosult kivizsgálni a gyanúsított vagy vádlott őrizetben tartásának konkrét feltételeit, és ebből a célból joga van belépni az érintett személy őrizetben tartásának helyére. AD\887945.doc 9/17 PE473.811v02-00
12 5 cikk 2 bekezdés 2. Amennyiben az érintett személy gyermek, a tagállamok biztosítják, hogy a gyermek jogi képviselője vagy a gyermek érdekétől függően más felnőtt a lehető leghamarabb tájékoztatást kapjon a szabadságelvonásról és annak indokairól, kivéve ha ez ellentétes volna a gyermek mindenek felett álló érdekeivel; utóbbi esetben más megfelelő felnőttet kell tájékoztatni. 2. Amennyiben az érintett gyanúsított vagy vádlott gyermek, a tagállamok biztosítják, hogy a gyermek jogi képviselője vagy a gyermek érdekétől függően más felnőtt a lehető leghamarabb tájékoztatást kapjon bárminemű szabadságelvonásról és annak indokairól, meglátogathassa a gyermeket, és jelen lehessen a gyermek valamennyi kihallgatásán és a vele kapcsolatos valamennyi tárgyaláson, kivéve ha ez ellentétes volna a gyermek mindenek felett álló érdekeivel; utóbbi esetben más megfelelő felnőttet kell tájékoztatni, akinek lehetővé kell tenni, hogy meglátogassa a gyermeket, és jelen lehessen a kihallgatásokon és a tárgyalásokon. A bekezdésnek meg kell szabnia, hogy az Alapjogi Charta gyermekek jogairól szóló 24. cikkének megfelelően egy megfelelő felnőtt személynek jogában álljon segítséget nyújtani. 13 5 cikk 2 a bekezdés (új) 2a. Adott esetben a gyermek (2) bekezdésben meghatározott jogait ki kell terjeszteni egyéb, hasonló segítséget igénylő kiszolgáltatott gyanúsítottakra vagy vádlottakra, például a testi vagy szellemi fogyatékossággal élő személyekre. Amennyiben egy rendőrségi tisztviselőnek jóhiszeműen tudomására hozzák, vagy gyanítja, hogy a gyanúsított vagy vádlott PE473.811v02-00 10/17 AD\887945.doc
testi vagy szellemi fogyatékossággal élő személy, és így nem kezelhető felnőttként, úgy ha ennek ellenkezője nem nyert egyértelműen bizonyítást a rendőrségi tisztviselő ezt a személyt a (2) bekezdés rendelkezései alapján kezeli. Támogatom a jelentés előadójának az 5. cikk (2a) bekezdésére vonatkozó módosító javaslatát. Ugyanakkor még tovább lehetne szigorítani a javaslatot azáltal, hogy azon személyekre is kiterjesztik ezt a védelmet, akikről valószínűsíthető, hogy testi vagy szellemi fogyatékossággal élnek, de mivel ezt nem tudják azonnal bizonyítani, felnőttként kezelik őket. 14 6 cikk A tagállamok biztosítják a 2. cikkben említett és szabadságelvonással sújtott külföldieknek azt a jogát, hogy az állampolgárságuk szerinti állam konzuli vagy diplomáciai hatóságait a lehető leghamarabb tájékoztassák az őrizetben tartásról, továbbá hogy kommunikálhassanak a konzuli vagy diplomáciai hatóságokkal. A tagállamok biztosítják a szabadságelvonással sújtott külföldi gyanúsítottak és vádlottak azon jogát, hogy az állampolgárságuk szerinti állam konzuli vagy diplomáciai hatóságait a lehető leghamarabb tájékoztassák az őrizetben tartásról, továbbá hogy találkozhassanak a konzuli vagy diplomáciai hatóságokkal. A konzuli kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény 36. cikke c) pontjának megfelelően a konzuli tisztviselőknek jogában áll meglátogatni a gyanúsítottakat vagy vádlottakat, így lehetővé téve számára, hogy ellenőrizze fizikai állapotukat és az őrizetben tartás körülményeit. 15 6 a cikk (új) 6a. cikk AD\887945.doc 11/17 PE473.811v02-00
Tájékoztatás 1. A tagállamok gondoskodnak róla, hogy a gyanúsítottat vagy vádlottat azonnal és érthető formában tájékoztassák az ügyvédi segítséghez való jogáról, illetve arról, hogy azt az eljárás valamennyi további szakaszában jogosult igénybe venni, még abban az esetben is, ha ezzel a jogával korábban nem élt. Az ügyvéd kötelező jelenlétét vagy segítségnyújtását előíró nemzeti jog sérelme nélkül az ezen irányelvben említett, ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról az alábbi feltételek mellet lehet lemondani: a) a gyanúsított vagy vádlott előzetesen jogi tanácsadásban részesült a jogról való lemondás következményeit illetően, vagy más módon kimerítő ismereteket szerzett az említett következményekről; b) rendelkezik az említett következmények megértéséhez szükséges szellemi képességgel; valamint c) a jogról való lemondás önkéntes és egyértelmű. 2. A gyanúsított vagy vádlott részére nyújtott tájékoztatást az érintett tagállam jogszabályai alapján jegyzőkönyvbe veszik. A jogról való lemondást és a lemondás körülményeit jegyzőkönyvbe kell venni az érintett tagállam jogszabályainak megfelelően. 3. A tagállamok biztosítják, hogy a lemondást ezt követően az eljárás bármely szakaszában vissza lehessen vonni. A lemondási jog alkalmazása további esetleges problémákat és szabályozási igényt von maga után abban az esetben, ha a gyanúsított vagy vádlott a további eljárás során megváltoztatja szándékát. Ezért a cikknek új címet kellene adni, módosítani kellene és a szövegben egy másik helyen kellene feltüntetni. PE473.811v02-00 12/17 AD\887945.doc
16 7 cikk A tagállamok gondoskodnak a gyanúsított vagy vádlott és ügyvédje közötti megbeszélések titkosságának garantálásáról. A tagállamok biztosítják továbbá a levelezés, a telefonbeszélgetések, valamint a gyanúsított vagy vádlott és ügyvédje között a nemzeti jog alapján engedélyezett egyéb kommunikációs formák titkosságát. A tagállamok gondoskodnak a gyanúsított vagy vádlott és ügyvédje közötti megbeszélések titkosságának kivétel nélküli garantálásáról. A tagállamok kivétel nélkül biztosítják továbbá a levelezés, a telefonbeszélgetések, valamint a gyanúsított vagy vádlott és ügyvédje között a nemzeti jog alapján engedélyezett egyéb kommunikációs formák titkosságát. A gyanúsított vagy vádlott, valamint ügyvédje közötti valamennyi kommunikáció titkos, és ettől nincs helye eltérésnek. 17 8 cikk 1 bekezdés bevezető rész A tagállamok nem térhetnek el ezen irányelv egyetlen rendelkezésétől sem, kivéve rendkívüli körülmények között a 3. cikktől a 4. cikk (1) (3) bekezdésétől, az 5. cikktől és a 6. cikktől. Az ilyen eltérés: A tagállamok nem térhetnek el ezen irányelv egyetlen rendelkezésétől sem, kivéve rendkívüli körülmények között a 3. cikktől a 4. cikk (1), (2) és (3) bekezdésétől és az 5. cikktől. Az ilyen eltérés: 18 8 cikk d pont d) időben a lehető leginkább korlátozott, és semmi esetre sem terjedhet ki a tárgyalási szakaszra; d) időben a lehető leginkább korlátozott, és semmi esetre sem terjedhet ki a tárgyalási szakaszra; valamint AD\887945.doc 13/17 PE473.811v02-00
Ezen előírások együttesen alkalmazandók. 19 9 cikk 1. Az ügyvéd kötelező jelenlétét vagy segítségnyújtását előíró nemzeti jog sérelme nélkül, az ezen irányelvben említett, ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról az alábbi feltételek mellet lehet lemondani: a) a gyanúsított vagy vádlott előzetesen jogi tanácsadásban részesült a jogról való lemondás következményeit illetően, vagy más módon kimerítő ismereteket szerzett az említett következményekről; b) rendelkezik az említett következmények megértéséhez szükséges szellemi képességgel, valamint c) a jogról való lemondás önkéntes és egyértelmű. 2. A jogról való lemondást és a lemondás körülményeit jegyzőkönyvbe kell venni az érintett tagállam jogszabályainak megfelelően. 3. A tagállamok biztosítják, hogy a lemondást ezt követően az eljárás bármely szakaszában vissza lehessen vonni. törölve Ezt a cikket néhány módosítással a 7. cikk előtt kellene feltüntetni. PE473.811v02-00 14/17 AD\887945.doc
20 10 cikk 2 bekezdés 2. A tagállamok biztosítják, hogy nem használhatók fel azok a tanúvallomások, amelyeket az érintett személy azt megelőzően tett, hogy a tudomására hozták a vele szembeni gyanút vagy vádat. 2. A bizonyítékok elfogadhatóságára vonatkozó nemzeti szabályozás sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy nem használhatók fel azok a tanúvallomások, amelyeket az érintett személy azt megelőzően tett, hogy a tudomására hozták a vele szembeni gyanút vagy vádat. Az irányelvnek nem lehet célja, hogy a tagállamoknak választaniuk kelljen a bizonyítékok elfogadhatóságára vonatkozó merev, jogi jellegű rendszer, valamint egy olyan, rugalmasabb rendszer között, amelyben a bíróságoknak jogában áll a bizonyítékot annak fényében felmérni, hogy ahhoz hogyan jutottak hozzá, és ennek megfelelően értékelni. 21 11 cikk 5 a bekezdés (új) 5a. Adott esetben az ügyvédi segítség igénybevételéhez való, 1. cikk szerinti jogot ki kell terjeszteni a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés egyéb olyan fajtáira, amelyek hátrányosan érintik a gyanúsítottak és vádlottak jogait. Az igazságügyi felügyeletet elrendelő európai határozat és az elítélt személyek átadása, valamint az olyan jövőbeli eszközök, mint az európai nyomozati parancs végrehajtásakor ugyanúgy fel fog merülni a kettős képviselet iránti igény. AD\887945.doc 15/17 PE473.811v02-00
22 13 cikk 3 bekezdés 3. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a gyanúsított vagy vádlott által ügyvéd távollétében, vagy a 8. cikknek megfelelően e jogtól engedélyezett eltérés esetén tett tanúvallomást az eljárás semmilyen szakaszában se használhassák fel bizonyítékként az említett személlyel szemben, kivéve ha e bizonyíték felhasználása nem sérti a védelemhez való jogot. 3. A bizonyítékok elfogadhatóságára vonatkozó nemzeti szabályozás sérelme nélkül a tagállamok gondoskodnak arról, hogy azokat a bizonyítékokat, amelyekhez a gyanúsított vagy vádlott ügyvédhez való jogának megsértésével vagy a 8. cikknek megfelelően e jogtól engedélyezett eltérés esetén jutottak hozzá, az eljárás semmilyen szakaszában se használhassák fel bizonyítékként az említett személlyel szemben. Az irányelvnek nem lehet célja, hogy a tagállamoknak választaniuk kelljen a bizonyítékok elfogadhatóságára vonatkozó merev, jogi jellegű rendszer, valamint egy olyan, rugalmasabb rendszer között, amelyben a bíróságoknak jogában áll a bizonyítékot annak fényében felmérni, hogy ahhoz hogyan jutottak hozzá, és ennek megfelelően értékelni. PE473.811v02-00 16/17 AD\887945.doc
ELJÁRÁS Cím Hivatkozások Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok) A plenáris ülésen való bejelentés dátuma Előadó(k) A kijelölés dátuma Az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jog a büntetőeljárás során, valamint a letartóztatást követő kommunikációhoz való jog COM(2011)0326 C7-0157/2011 2011/0154(COD) LIBE 5.7.2011 JURI 15.9.2011 Jan Philipp Albrecht 11.7.2011 Vizsgálat a bizottságban 10.10.2011 Az elfogadás dátuma 20.12.2011 A zárószavazás eredménye +: : 0: 21 0 0 A zárószavazáson jelen lévő tagok A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) Raffaele Baldassarre, Luigi Berlinguer, Sebastian Valentin Bodu, Françoise Castex, Christian Engström, Marielle Gallo, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Klaus-Heiner Lehne, Antonio López-Istúriz White, Antonio Masip Hidalgo, Alajos Mészáros, Bernhard Rapkay, Evelyn Regner, Francesco Enrico Speroni, Alexandra Thein, Diana Wallis, Rainer Wieland, Cecilia Wikström, Tadeusz Zwiefka Jan Philipp Albrecht, Jean-Marie Cavada, Luis de Grandes Pascual, Vytautas Landsbergis, Kurt Lechner, Eva Lichtenberger, Arlene McCarthy AD\887945.doc 17/17 PE473.811v02-00