A magbank-ökológia alapjai. Dr. Török Péter Ökológiai alapjai

Hasonló dokumentumok
Vegetáció és magbank A magbank-ökológia alapjai

Ökológiai alapjai e.a. A magbank és vizsgálata

A magkészlet és vizsgálata

Növényi életciklus 2. rész: Magnyugalom-Csírázás

Növényi életciklus. A magnyugalom. A magnyugalom. (Öko)Fiziológiai nézőpont. Ökológiai nézőpont. A növényi életciklus vázlata

A magbank-ökológia alapjai

A Pannon Magbank labor gyakorlati tapasztalatainak összefoglalása

A magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában

A gyomnövények szaporodásbiológiája Magvakkal történı szaporodás

Curriculum vitae. DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási. Kar, Természetvédelmi mérnöki Msc, I.

TECHNIKAI GYEPESÍTÉS EGYÉB MÓDSZEREK

Ökológia élőlényismeret 5. előadás. Gyomnövények

Maggyűjtési tréning. Life+ Pannon Magbank Projekt. Szilágyi Krisztina, projekt koordinátor Ref.: LIFE08/NAT/H/000288

Talaj mikrobiális biomasszatartalom. meghatározásának néhány lehetősége és a módszerek komparatív áttekintése

A MAGKÉSZLET SZEREPE MÉSZKERÜLŐ GYEPEK REHABILITÁCIÓJÁBAN

Kőolaj- és élelmiszeripari hulladékok biodegradációja

Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban


TECHNIKAI GYEPESÍTÉS MAGKEVERÉKEK

Talajművelési rendszerek

A természetes vegetáció típusok megismerése hasonló egy film, könyv vagy színházi előadás megértéséhez

DÉKÁN, dr. Octavian POPESCU egyetemi tanár, akadémikus

Pató Zsanett Környezettudomány V. évfolyam

VADNÖVÉNYEK EX-SITU VÉDELMÉNEK KÖRNYEZETI KORLÁTAI

A parlagfű Magyarországon

Egyetemi doktori (PhD) értekezés TÓTH KATALIN. Témavezető. dr. Valkó Orsolya egyetemi adjunktus

Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete

TERMÉSZETVÉDELEM A DUNA MENTI TERÜLETEKEN ÖKOLÓGIAI SZŐLŐMŰVELÉSI TECHNOLÓGIA BEVEZETÉSÉVEL Projektszám: HUSK/1101/2.2.1/0294

3. számú melléklet. Térképek. 1. térkép. Áttekintő térkép az Ős-Dráva Program településeiről

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.

A nagy termés nyomában. Mezőhegyes, szeptember 11.

A levélanalízis alapjai

Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni?

OTKA NN Szabó András és Balog Kitti

DIGITÁLIS TEREPMODELL A TÁJRENDEZÉSBEN

BEVEZETÉS A SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK TERMESZTÉS- TECHNOLÓGIÁJÁBA II.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

Hosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere

NÖVÉNYI MAGVAK JELLEMZŐINEK ADATBÁZISAI ÖKOLÓGIAI ALKALMAZÁSOK

TALAJMINTÁK RADIOAKTIVITÁSÁNAK VIZSGÁLATA PEST MEGYÉBEN

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Mazsu Nikolett PhD hallgató Szent István Egyetem Környezettudományi Doktori Iskola Kutatómunka helyszíne: MTA ATK TAKI

NÖVÉNYÖKOLÓGIA II. GYEPEK TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSE ÉS HELYREÁLLÍTÁSA

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

Legmagasabb szintjük a gyepszint, amelyben csak lágyszárú növények fordulnak elő.

Natura 2000 területek bemutatása

Az új Thermo Scientific icap TQ ICP-MS bemutatása és alkalmazási lehetőségei. Nyerges László Unicam Magyarország Kft április 27.

A diffúz reflektancia spektroszkópia (DRS) módszerének alkalmazhatósága talajok ásványos fázisának rutinvizsgálatában

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Vizsgálati eredmények értelmezése

Baktay Borbála, igazgató

Geofizika alapjai. Bevezetés. Összeállította: dr. Pethő Gábor, dr Vass Péter ME, Geofizikai Tanszék

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek

Spontán gyepregeneráció és szénaráhordásos gyeprekonstrukció

Térinformatikai kihívások a természetvédelem előtt

TDK / DIPLOMADOLGOZAT TÉMÁK MKK hallgatóknak (BSc, MSc)

A Hárskúti- fennsík környezetterhelésének vizsgálata az antropogén hatások tükrében

A sziklai illatosmoha igaz története. Papp Beáta Növénytár Mohagyűjtemény

Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben. Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

Adszorbeálható szerves halogén vegyületek kimutatása környezeti mintákból

Talajroml{si folyamatok {ltal{ban és a kock{zatok Magyarorsz{gon

KÖRNYEZETI MINTÁK 90. Sr AKTIVITÁSKONCENTRÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA. XXXIX. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam. Kristóf Krisztina Horváth Márk Varga Beáta

Énekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán közötti időszakban

79/2004 (V.4.) FVM rendelet

A PAKSI ATOMERŐMŰ C-14 KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A KÖZELI FÁK ÉVGYŰRŰIBEN

RADONPOTENCIÁL BECSLÉS MÓDSZEREINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA VASADON

Adatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei

A magkészlet szerepe két hegyi kaszálórét közösség helyreállításában

Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata

8. számú melléklet FOGALOMJEGYZÉK

A TERVEZETT M0 ÚTGYŰRŰ ÉSZAKI SZEKTORÁNAK 11. ÉS 10. SZ. FŐUTAK KÖZÖTTI SZAKASZÁN VÁRHATÓ LÉGSZENNYEZETTSÉG

Paleobiológiai módszerek és modellek 11. hét

Beszámoló Az Élelmiszer Szennyezőanyagok Kódex Alimentarius Szakbizottság (CCCF, Codex Committee on Contaminants in Food) 6.

Városi talajok jellemzésének lehetőségei Sopron példáján

Szigetköz. A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha

Környezeti informatika

Természetvédelmi biológia

Natura 2000 fenntartási terv

Inváziós fajokkal kapcsolatos feladatok megvalósítása Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2017-ben

Légköri szennyezőanyag terjedést leíró modellek

Tartalom A bentonitsz A be őnye y g Bentonitsző itsz n ő yeg y hulladék é lerakók ó aljza z tszigeteléseként Bentonitsző itsz n ő yeg y ek vízzá

Egy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az

Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben

A közterület, mint élettér

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. Természetismeret. tantárgyból

A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

Melegkedvelő flóra elemek evolúciója

A soproni Csalóka-forrás magas radontartalma eredetének vizsgálata

A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: A különböző kémhatású talajok eltérő termőképességének megismertetése

Vilmoskörte vezéraromájának átvitele a középpárlatba

Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján

Minőségi változók. 2. előadás

CS ELOSZLÁSA A KFKI TELEPHELYEN VETT TALAJMINTÁKBAN

Környezet nehézfém-szennyezésének mérése és terjedésének nyomon követése

Fotók a Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram megvalósításáról

A CSEPEL MŰVEK TALAJAINAK NEHÉZFÉM SZENNYEZETTSÉGE. Készítette: Szabó Tímea, Környezettudomány MSc Témavezető: Dr. Óvári Mihály, egyetemi adjunktus

Átírás:

A magbank-ökológia alapjai Dr. Török Péter Ökológiai alapjai

Vegetáció és magbank A földfelszín feletti vegetációval foglalkoznak Az utóbbi két évtizedben hódított teret a magbank vizsgálata Elengedhetetlen a vegetációban zajló folyamatok megértéséhez Az eredmények hatékonyan alkalmazhatók a gyakorlati természetvédelemben és növényközösségek helyreállításában

Miért kell vizsgálni? Mert nem sokat tudunk róla A magyar flóra alig 40%-ára ismert valamilyen magbank típusba besorolás Számos növényközösség magbankja nem vagy alig ismert. (dolomittölgyesek, szikesek, vízi vegetáció) Évszakos dinamika, horizontális és vertikális mintázat, terjedési folyamatok

Miért kell vizsgálni? Mert fontos Természetvédelmi megfontolások. Hogyan védjünk egyes fajokat? Hogyan védjünk egyes közösségeket? Restaurációs ökológiai megfontolások. Hogyan állítsunk helyre bizonyos közösségeket? Zavarások, kezelések detektálása És mivel érdekes

A magbank fogalma Definíció: Azon természetes úton előforduló magvak összessége, amelyek anyagcseréjük vonatkozásában anyanövényeiktől már függetlenné váltak és emellett csírázó-képesek, vagy ezt a képességet a jövőben elnyerhetik (Csontos 2001). Általában a talaj felső mintegy 20-30 cm-es rétegében található életképes magvak összessége. Nem keverendő a mesterséges magtárolókkal.

Kivételek Nincs magbank vagy nem kimutatható Egyivarú fajok állományai (Elodea canadensis, Ephedra distachia) Mangrove genusok (pl. Avicennia, Rhizophora) Pormagvú fajok (pl. Pyrola, Orchidaceae) Nem a talajban található Vizi- vízparti növények egy része (Cocos nucifera) Epiphytonok (Viscum, Loranthus) Tűzadaptált fajok (Banksia, Pinus halepensis)

Nincs magbank

Pormagvak Orchidea pormagvai

A magbank nem a talajban van Cocos nucifera

A magbank nem a talajban van Loranthus europaeus Viscum album

A magbank nem a talajban van Pinus banksiana

Milyen sűrűségben? Arktikus területeken előfordul, hogy hiányzik A növényközösségtől és zavarástól függ a sűrűsége (erdők < gyepek < szántóföldek) Láprétek esetében elérheti a 100 000 db/m2-t Belvizes szántókon 400 000 db/m2-t is meghaladhatja a felső 10 cm-ben Gyepekben általában néhány ezer néhány tízezer db/m2

Meddig életképesek a magok? Eltemetéses kísérletek Beal (1879) elkezdett, 21 fajjal, ebből a Malva pusilla, a Verbascum blattaria ma is csíraképes. Duval (1902) 109 fajjal. Sok gyom még közel 40 évvel a kezdettől is csírázott. Ásatások Nelumbo faj magja volt, ezt ásatáskor egy kiszáradt tómederben találták Kínában. (1288 +- 250 éves) Canna compacta, Argentina (620+-60 éves), rituális nyaklánc belseje. Elhagyott épületek vályogtéglái magtartalmának elemzése

Meddig életképesek a magok? Herbáriumi lapok

Magbank vizsgálatok Problémák a mesterséges vizsgálatokkal Nem a valós körülményeket modellezik Nem a valós magbank-összetételt vizsgálják Az eredmények gyakorlati alkalmazhatósága csekély mértékű Növényközösségek magbank vizsgálata Talajminták életképes magtartalmának meghatározása Magbank típus összetétel megállapítása

Magbank típusok Tranziens: A magvak a talajban nem életképesek (nem kimutathatóak) egy évnél hosszabb idő után. Perzisztens: Egy évnél hoszabb ideig életképesek a talajban: Rövidtávú perzisztens: min. 1 de max. 5 évig életképesek a talajban Hosszútávú perzisztens: több mint 5 évig életképesek a talajban

Magbank típusok Őszi csírázás Tavaszi csírázás Egész évben Egész évben

Magbank vizsgálatok Kérdések és módszerek

Hogyan vizsgálható? Fizikai elválasztás A magokat elválasztásos módszerek segítségével kinyerjük a talajmintából; utólagos életképesség vizsgálat szükséges Üvegházi csíráztatás A magvakat a talajmintával együtt kezelve csíráztatjuk, nincs utólagos életképesség meghatározás

Fizikai elválasztás Flottálás K2CO3, Na2CO3, CaCl2, ZnCl2 oldatok 1,4-1,7 g/cm3-es sűrűség Gyors végrehajtás Felülúszóban vannak a magok Átmosó szűrés Szitasoron történő átmosás Apró magok kimutatására nem alkalmas Adott méretkategóriába tartozó magok elválasztására kiváló

Fizikai elválasztás Szelelés Klasszikus módszer (ókorban gabona tisztítása) Sok könnyű szerves szennyezőt tartalmazó mintáknál használható jól. Aerodinamikai szeparálás Szélcsatorna (gyakran a felülúszó tisztítása) Az elválasztott magok esetében szükséges: Határozás Életképesség meghatározás

Fizikai elválasztás Maghatározás Referenciagyűjtemény (Ökológiai Tanszéken 1450 fajos gyűjtemény) Fényképes adatbázisok Határozók: Bojnansky, Fargasová (2007): Atlas of seeds and fruits of Central and East-European Flora Schermann (1968) Magismeret I-II.

Fizikai elválasztás Crupina vulgaris Tragopogon dubius

Fizikai elválasztás Cenchrus incertus Nymphoides peltata

Fizikai elválasztás Életképesség meghatározás Vetéses életképesség meghatározás TTC festés Nemzetközi szabványban rögzített módszer Redox-indikátor (redukált forma színtelen) Problémák: Nincs speciális festődési térkép Látszólagos életképesség Ketté kell vágni a magot Koncentráció? Zelenchuk-féle látszólagos életképesség

Üvegházi csíráztatás A talajban maradnak a magok Intakt minták csíráztatása Terepen gyűjtött gyep illetve talajtéglák Terepi körülmények jobb modellezése Fizikailag aprózott minták Nagyméretű szennyezők eltávolítása Néhány cm vastag mintafelszín, forgatás Mintakoncentrálás és vékonyréteges csíráztatás

A módszerek előnyei Fizikai elválasztás Üvegházi csíráztatás Gyors Határozás könnyű Nem helyigényes Nem eszközigényes Sok minta feldolgozható Nem pénzigényes Fajok ökológiája nem Több évig futhat befolyásolja Életképesség Sűrűséget jobban becsli közvetlenül adódik Fajszámot jobban becsli

A módszerek hátrányai Fizikai elválasztás Üvegházi csíráztatás Határozás nehéz Időigényes Kicsi magok elvesznek Helyigényes Munkaigényes Eltérő igények Eszközigényes Több évig futhat Életképesség vizsgálat Alulbecsli a sűrűséget Túlbecsli a sűrűséget

Magbank vizsgálat Ahogy a gyakorlatban történik

A mintavétel Kora tavasszal, hóolvadás után

A mintavétel

A mintavétel

A mintavétel Gyertyánkúti-rétek Fúrásos mintavétel (2005. április) Talajrétegek különválasztása

1 2 4 3

???

Prunella sp. Galium boreale Potentilla recta Myosotis palustris

Peplis portula Scrophularia umbrosa Prunella vulgaris

Ha csatlakozni, szakdolgozni, TDK munkát folytatni szeretnél Dr. Török Péter DE TTK Ökológiai Tanszék Ökológiai Épület 019 iroda molinia@gmail.com http://grasslandrestoration.blogspot.hu/