SZÁZHALOMBATTAI EÖTVÖS LORÁND ÁLTALÁNOS ISKOLA 2016 ÉVI ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ELEMZÉSE KLIK azonosító: 123008 Készítésért felelős: Rigó Katalin intézményvezető Alapító okirat száma: 16231/2013/KOIR Cím: 2440 Százhalombatta, Liszt Ferenc sétány 2. Oldalak száma: 30 oldal Melléklet: 7 oldal Készítés dátuma: 2017. június 26. Készítette: Hodur Henrietta matematika munkaköz. vezetője
1. Tartalom 1. Tartalom... 2 2. A 2016-os év átlageredményeinek összehasonlítása... 3 3. 2012. és 2016. közötti mérési adatok összehasonlítása... 5 3.1 Összehasonlító táblázatok matematikából 2012-2016.... 5 3.2 Összehasonlító táblázatok szövegértésből 2012-2016.... 6 3.3 Az alapszintet el nem érő tanulók aránya összehasonlító táblázat 2012-2016 között... 7 3.4 Az CSH indexe... 8 4. A 6. évfolyam eredményei... 9 4.1 Létszámadatok... 9 4.2 A 6. évfolyam eredménye matematikából... 9 4.3 A 6. évfolyam eredménye szövegértésből... 13 5. A 8. évfolyam eredményei... 17 5.1 Létszámadatok... 17 5.2 8. osztályos tanulóink eredménye matematikából... 17 5.3 A 2016-ban 8. osztályos tanulóink fejlődése matematikából 2014 és 2016 között... 21 5.4 A 8. osztályos tanulók eredménye szövegértésből... 22 5.5 A 2016-ban 8. osztályos tanulóink fejlődése szövegértésből 2014 és 2016 között... 25 6. A 2016. évi mérés alapján levont következtetések... 26 7. Feladataink 2016/17. tanévre... 27 8. Központi mérési eredmények: Idegen nyelv (dr. Brauswetterné Papp Éva)... 28 8.1 Angol nyelv... 28 8.2 Német nyelv... 28 8.3 Célnyelvi mérési eredmények angol nyelvből a 6. évfolyamon... 29 9. NETFIT mérési eredmények (Vértesi-Simó Erzsébet)... 30 10. Melléklet... 31 10.1 NETFIT táblázatok 2016-17. tanév... 31 10.2 Az intézmény mérési eredményének viszonyítása az országos átlaghoz és a hasonló intézmények átlagához 5 évre visszamenőleg... 33 10.3 Intézkedési terv... 37 2
2. A 2016-os év átlageredményeinek összehasonlítása 1. ábra: A 2016. év országos mérési eredményei képességszintenként Az 1. ábra infografikán mutatja meg a tanulók képességszint szerinti megoszlását mindhárom évfolyamon, mind matematikából, mind szövegértésből az országos eredmények alapján. Az ábráról jól leolvasható a normális eloszlásnak megfelelő Gauss-görbe eltolódása a 6. 8. és 10. évfolyam között. 2. ábra: A 2016. év átlageredményei iskolánkban A 2. ábra alapján megállapítható, hogy 2016-os átlageredményeink minden esetben magasabbak az országos, a városi-, és a közepes városok iskoláinak átlagánál is. Az esetek többségében szignifikáns eltérés tapasztalható. 3
Mérési terület Matematika Szövegértés Évfolyam Alapszint A telephelyen 6. 8. 6. 8. 3. képességszint 4. képességszint 3. képességszint 4. képességszint 35,3% 40,0% 13,8% 20,0% Országosan Különbség Hasonló Különbség 40,7% 44,9% -5,4% -9,6% 45,0% 51,0% -5,0% -11,0% 25,1% 27,7% -11,3% -13,9% 35,0% 40,4% -15,0% -20,4% 3. ábra:az alapszintet el nem érő tanulók aránya 2016-ban Mérési terület Matematika Szövegértés Évfolyam Alapszint A telephelyen 6. 8. 6. 8. 2. képességszint 3. képességszint 2. képességszint 3. képességszint 9,9% 11,9% 2,0% 4,1% Országosan Különbség Hasonló Különbség 17,3% 19,3% -7,4% -9,4% 20,8% 24,0% -8,9% -12,1% 9,2% 10,2% -7,2% -8,2% 14,9% 17,3% -10,8% -13,2% 4. ábra: A minimum szintet el nem érő tanulók aránya 2016-ban A 3-4. ábra eredményei jól mutatják, hogy iskolánk tanulóinak nagyobb százaléka meghaladja mind az alapszintet, mind a minimumszintet az országos átlaghoz, és a hasonló eredményeihez viszonyítva is, vagyis jóval kevesebb az alapszintet el nem érő tanulóink aránya. 4
3. 2012. és 2016. közötti mérési adatok összehasonlítása 3.1 Összehasonlító táblázatok matematikából 2012-2016. OKM eredmények 2012-2016. Matematika átlag 6. 8. Év Eötvös Országos Fenntartói Különbség Eötvös Országos Fenntartói Különbség 2012. 1514 1489 1511 +25/+3 1704 1612 1679 +92/+25 2013. 1527 1489 1521 +38/+6 1696 1620 1660 +76/+36 2014. 1565 1491 1506 +74/+59 1654 1617 1643 +37/+11 2015 1587 1497 1525 +90/+62 1691 1618 1657 +73/+34 2016 1508 1486 +22 1649 1597 +52 5. ábra: OKM Eredmények 2012-2016. között 6. ábra: Matematikai eredmények ábrázolása grafikonon A táblázat és a grafikon mutatói az eredményeinket 5 évre visszamenőleg vizsgálják. Látható, hogy minden évben az országos átlag és a fenntartói átlag felett teljesítettek tanulóink. Minden évben országos átlag felett fejlődtek tanulóink 6. és 8. évfolyam között. A kék és piros nyilak ugyanazon évfolyam fejlődését mutatják. Minden évben országos átlag felett fejlődtek tanulóink 6. és 8. évfolyam között. Lásd: 5-6. ábra Az egymást követő éveket összehasonlítva 5 év óta ez volt a leggyengébb eredményünk, de tudjuk, hogy különböző gyerekcsoportokról van szó, és ezekben az évfolyamokban több a gyengébben teljesítő tanuló, akiknek az éves eredményeik is gyengébbek voltak. 5
Év 2016 ÉVI ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ELEMZÉSE 3.2 Összehasonlító táblázatok szövegértésből 2012-2016. OKM eredmények 2011-2015. Szövegértés 6. 8. Eötvös Országos Fenntartói Különbség Eötvös Országos Fenntartói Különbség 2012. 1537 1472 1526 +65/+11 1660 1567 1647 +93/+13 2013. 1601 1497 1538 +104/+63 1647 1555 1596 +92/+51 2014. 1557 1481 1508 +76/+49 1643 1557 1592 +86/+51 2015 1620 1488 1516 +132/+104 1694 1567 1605 +127/+89 2016 1574 1494 +80 1664 1568 +96 7. ábra: OKM Eredmények 2012-2016. között A fenti táblázat a szövegértés eredményeit mutatja 5 évre visszamenőleg. Ezt vizsgálva jól látjuk, hogy mennyivel teljesítettünk az országos, és a fenntartói átlag felett. A kék és piros nyilak itt is ugyanazon évfolyam fejlődését mutatják. Minden évben országos átlag felett fejlődtek tanulóink 6. és 8. évfolyam között. A 8. ábra grafikonjairól az összefüggések szintén jól leolvashatók. 8. ábra: Szövegértés eredmények ábrázolása grafikonon 6
3.3 Az alapszintet el nem érő tanulók aránya összehasonlító táblázat 2012-2016 között Az alapszint alatt teljesítő tanulók aránya (%) 2012-2016. Matematika 6. 8. Év Hasonló Hasonló Eötvös Országos Különbség Eötvös Országos 2012. 35,6 39,0 42,6-3,4/ -7 26,1 41,6 46,3 2013. 26,8 40,0 44,0-13,2/ -17,2 20,4 40,1 45,2 2014. 32,2 39,5 43,6-7,3/ -11,4 34,2 42,0 46,9 2015. 16,9 36,8 40,3-19,9/ -23,4 17,7 40,4 45,5 2016 35,3 40,7 44,9-5,4/ -9,6 40,0 45,0 51,0 Szövegértés Év Eötvös Országos 2012. 13,3 27,7 30,0 2013. 8,9 25,3 27,6 2014. 16,1 26,3 29,4 2015. 7,7 25,9 28,2 2016 13,8 25,1 27,7 6. 8. Hasonló Különbség Eötvös Országos -14,4/ -16,7-16,4/ -18,7-10,2/ -13,3-18,2/ -20,5-11,3/ -13,9 Hasonló 15,3 34,7 38,7 14,9 35,9 41,0 19,5 36,3 41,2 15,7 34,7 39,1 20,0 35,0 40,4 Különbség -15,5/ -20,2-19,7/ -24,8-7,8/ -12,7-22,7/ -27,8-5/ -11 Különbség -19,4/ -23,4-21,0/ -26,1-16,8/ -21,7-19/ -23,4-15/ -20,4 9. ábra: Alapszint alatt teljesítő tanulók Az fenti táblázatban az elmúlt öt év eredményei jól mutatják, hogy iskolánk tanulóinak nagyobb százaléka eléri az elvárt alapszintet, mind az országos átlaghoz, mind a hasonló eredményeihez viszonyítva. Az átlag feletti fejlődés itt is jól nyomon követhető a nyilak mentén. 7
3.4 Az CSH indexe Évfolyam 6. 8. Év Tanulók száma A jelentésben CSH-indexszel összesen szereplők rendelkezők 2012 46 45 39 2013 56 56 51 2014 57 53 52 2015 66 62 54 2016 52 51 42 2012 51 46 46 2013 55 54 42 2014 43 26 22 2015 56 52 42 2016 52 50 42 10. ábra: CSH index 2012-2016 között A fenti táblázatból látható, hogy iskolánk elkötelezett tanulóink szociokulturális hátterének megismerésében. Kivételt képez a 2014-es év 8. évfolyama, ahol kevesebb, mint 2/3 része érkezett vissza a kérdőíveknek. Erre figyelmet kell fordítanunk! Az szociokulturális hátránykompenzáló hatása 2016-ban is átlagosnak mondható. Az fejlesztő hatása szintén a várható szintnek megfelelő. 11. ábra: 2016-os telephelyi eredmények 8
4.1 Létszámadatok 4. A 6. évfolyam eredményei 12. ábra: A mérésben résztvevő 6. évfolyam létszámadatai Az eredmények értékelésénél figyelembe kell vennünk, hogy 7,7 % a BTMN-es illetve HHH-s tanulók aránya. A tanulók nagy része rendelkezik CSH indexszel. 4.2 A 6. évfolyam eredménye matematikából 13. ábra: A tanulók átlageredményének összehasonlítása Az 13. ábrán látható, hogy átlageredményünk, a legtöbb esetben meghaladja a viszonyítási átlagokat. A 14. ábra alapján mindössze 10 % azon aránya, amelyek eredménye szignifikánsan meghaladja iskolánk eredményét. 14. ábra: A szignifikánsan jobban, hasonlóan és gyengébben teljesítő telephelyek száma és aránya 9
15. ábra: A tanulók képességeloszlása 16. ábra: A tanulók képességszint szerinti megoszlása A 15. és 16. ábrán található eredmények azt mutatják, osztályaink összetétele hasonló az országos átlaghoz. Nincs 1. szint alatti diákunk, és kevesebb az 1. szinten levő diák. A piros vonal jobb oldalán, a tanulók 65%-a eléri az alapszintet. A 3. szinten 7,9%-kal több tanulónk van, mint országosan, 2%-kal több a 4. szinten. 10
17. ábra: A tanulók eredményei az elmúlt 3 évben A 17. ábrán látható, hogy tanulóink eredménye hasonló az előző évekhez, ám enyhe eltolódás mutatkozik. Ennek köszönhető az i átlag elmaradása is az előző évekhez képest, mivel ebben az évben nem volt sem 6. szinten, sem 7. szinten diákunk. A gyengébbek felzárkóztatására, és a tehetségesek fejlesztésére is figyelmet kell fordítanunk. A CSH-index alapján készített regressziós becslés alapján várható (1516) és tényleges teljesítmény (1508) közötti eltérés nem szignifikáns. Ez látható a 18. ábrán. 18. ábra: a CSH-index alapján várható és tényleges teljesítmény 11
Az egy évfolyamon tanuló osztályok teljesítménye alig eltérő. Az A osztályban tanulók átlaga 1500 pont, 4 tanuló található 1. szinten, 6 tanuló 2. szinten, 8 tanuló 3. szinten, 5 tanuló 4. szinten van, és 5. szinten is van 2 fő. A B osztály átlaga 1516 pont,1 tanuló van 1. szinten, 7 fő 2. szinten, a többség a 3-4. szinten található, és 5. szinten itt is van 2 fő. Lásd: 19. ábra. A 20. ábra az előző évi matematika jegyek és az elért pontszámok közötti összefüggés mutatja. 3 tanuló van, aki az osztályzataihoz képest gyengébben teljesített a mérésben. 19. ábra: Képességeloszlás osztályonként 20. ábra: A képességeloszlás az előző év végi matematikajegy függvényében 12
4.3 A 6. évfolyam eredménye szövegértésből 21. ábra: A tanulók átlageredményének összehasonlítása Az 21. ábra mutatja, hogy átlageredményünk, - a 8 osztályos gimnáziumok eredményétől eltekintve, - minden esetben meghaladja a viszonyítási átlagokat. A 22. ábra alapján mindössze 1-4 % azon aránya, amelyek eredménye szignifikánsan meghaladja iskolánk eredményét. 22. ábra: A jobban, hasonlóan és gyengébben teljesítő telephelyek száma és aránya 23. ábra: A tanulók képességeloszlása A 23. és 24. ábra eredményei is azt mutatják, osztályaink összetétele jobb, mint az országos átlag: szövegértésből sincs 1. szint alatt teljesítő tanulónk, 11, 2 %-kal kevesebb az 1. és 2. szinten levő diák. 13
A piros vonal jobb oldalán, a tanulók 86,2 %-a eléri az alapszintet. A 3. szinten 5,3%-kal kevesebb tanulónk van, mint országosan, ám 11%-kal több az 5. szinten, 4,7 %-kal több a 6. szinten. 1 tanulónk elérte a 7. szintet is. 24. ábra: Képességszintek megoszlása 25. ábra: a CSH-index alapján várható és tényleges teljesítmény A CSH-index regressziós becslése alapján várható (1538) és tényleges teljesítmény (1574) között nincs szignifikáns eltérés. Ez látható a 25. ábrán. 14
26. ábra: A tanulók eredményei az elmúlt 3 évben A 26. ábrán látható, hogy tanulóink eredménye hasonló az előző évekhez. Ebben az évben sem volt 1. szint alatt diákunk, de többen voltak a 6-7. szinten is. 15
Az egy évfolyamon lévő osztályok teljesítménye hasonló. Az A osztályban nincs 1. szint alatt tanuló, 1 tanuló 1. szinten, 3 tanuló 2. szinten van. A B osztályban 3 tanuló található a 2. szinten, a többiek alapszint felett teljesítettek. Lásd: 27. ábra. 27. ábra: A tanulók eredményei az egyes osztályokban 16
5.1 Létszámadatok 5. A 8. évfolyam eredményei 28. ábra: A mérésben résztvevő 8. évfolyam létszámadatai Az értékelésnél figyelembe kell vennünk, hogy 6 tanuló BTMN-es az évfolyamon, arányuk több mint 10 %, viszonylag magas. A tanulók nagy része rendelkezik CSH indexszel. 5.2 8. osztályos tanulóink eredménye matematikából 29. ábra: A tanulók átlageredményének összehasonlítása A 29. ábrán látható, hogy átlageredményünk, - a 6 és 8 osztályos gimnáziumok eredményétől eltekintve, - minden esetben meghaladja a viszonyítási átlagokat. 17
30. ábra: A jobban, hasonlóan és gyengébben teljesítő telephelyek aránya A 30. ábráról leolvasható a szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő telephelyek száma és aránya országosan, a városi- és közepes városok iskoláinak tekintetében is. 31. ábra: a CSH-index alapján várható és tényleges teljesítmény A CSH-index alapján készített regressziós becslés alapján várható (1649) és tényleges teljesítmény (1649) között nincs eltérés. Ez látható a 31. ábrán. 32. ábra: A tanulók képességmegoszlása az iskolában A 32. és 33. ábrán található eredmények azt mutatják, osztályaink összetétele hasonló az országos átlaghoz. A piros vonal jobb oldalán, a tanulók 60%-a eléri az alapszintet. 18
33. ábra: A tanulók képességszintje százalékosan 34. ábra: A tanulók eredményei az elmúlt 3 évben A 34. ábrán látható, hogy tanulóink eredménye hasonló az előző évek eredményeihez. 19
Az egy évfolyamon tanuló osztályok teljesítménye alig eltérő. Az A osztályban tanulók átlaga 1653 pont, nincs 1. szinten tanulónk. 2 tanuló 2. szinten, 8 tanuló 3. szinten, 6 tanuló 4. szinten, 5. szinten 2 fő, 6. szinten 2 fő, és a 7. szinten is van egy tanulónk. A B osztály átlaga 1639 pont, 1 tanuló van 1. szinten, 4 fő 2. szinten, a többség a 3-5. szinten található, és 6-7. szinten itt is van 4 fő. Lásd: 35. ábra. A 36. ábra az előző évi matematika jegyek és az elért pontszámok közötti összefüggés mutatja. 2 tanuló van, aki az osztályzataihoz képest gyengébben teljesített a mérésben. 35. ábra: A tanulók eredményei az egyes osztályokban 36. ábra: A képességeloszlás az előző év végi matematikajegy függvényében 20
5.3 A 2016-ban 8. osztályos tanulóink fejlődése matematikából 2014 és 2016 között 37. ábra: Fejlődés 2014-2016 között A 37. ábra grafikonjáról leolvasható, hogy iskolánk tanulóinak fejlődése többségében meghaladja mind az országos-, mind a városi átlagos fejlődését. 8. a 1. szint (Matematika) alatti 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint 5. szint 6. szint 7. szint 2014 0 0 41 14 27 5 14 0 2016 0 0 9 35 26 17 9 4 8. b 1. szint (Matematika) alatti 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint 5. szint 6. szint 7. szint 2014 4 4 21 29 25 18 0 0 2016 0 4 14 21 25 21 11 4 38. ábra: Tanulóink fejlődése 2014 és 2016 között matematikából képességszint szerint %-ban A 38. táblázat mutatja a tanulók fejlődését. A 6. évfolyamon 41% illetve 29% nem érte el az alapszintet, ez 8. osztályra 44% illetve 39%-ra változott. A képességszintek közötti eltolódás, fejlődés jól látható. 21
5.4 A 8. osztályos tanulók eredménye szövegértésből 39. ábra: A tanulók átlageredményének összehasonlítása Az 39. ábra mutatja, hogy átlageredményünk, - a 6 és 8 osztályos gimnáziumok eredményétől eltekintve, - minden esetben meghaladja a viszonyítási átlagokat, hasonlóan a matematika eredményekhez. 40. ábra: A jobban, hasonlóan és gyengébben teljesítő telephelyek aránya A 40. ábráról leolvasható a szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő telephelyek száma és aránya. szinten alig van jobban teljesítő intézmény! 41. ábra: a CSH-index alapján várható és tényleges teljesítmény A CSH-index alapján készített regressziós becslés alapján várható (1626) és tényleges teljesítmény (1664) között nincs szignifikáns eltérés. Ez látható a 41. ábrán. 22
42. ábra: A tanulók képességmegoszlása az iskolában A 42. és 43. ábrán található eredmények azt mutatják, osztályaink összetétele jobb, mint az országos átlag. Jelentős eredmény, hogy nincs az 1. szinten tanulónk. Kevesebb a 2-3. szinten levő diákunk 15 %-kal az országoshoz képest. A piros vonal jobb oldalán, a tanulók 80%-a eléri az alapszintet. A 7. szinten 6,3 %-kal több tanulónk van, mint országosan. 43. ábra: A tanulók képességszintje százalékosan 23
44. ábra: A tanulók eredményei az elmúlt 3 évben A 44. ábrán látható, hogy tanulóink eredménye hasonló az előző évek eredményeihez. Az egy évfolyamon tanuló osztályok teljesítménye alig eltérő. Lásd: 45. ábra. 45. ábra: A tanulók eredményei az egyes osztályokban 24
5.5 A 2016-ban 8. osztályos tanulóink fejlődése szövegértésből 2014 és 2016 között 46. ábra: Fejlődés 2014-2016 között A 46. ábra grafikonjáról leolvasható, hogy iskolánk tanulóinak fejlődése egyértelműen meghaladja mind az országos-, mind a városi átlagos fejlődését. 8. a 1. szint (Szövegértés) alatti 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint 5. szint 6. szint 7. szint 2014 0 0 14 36 14 18 18 0 2016 0 0 9 17 17 43 9 4 8. b 1. szint (Szövegértés) alatti 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint 5. szint 6. szint 7. szint 2014 0 0 14 21 25 32 7 0 2016 0 0 0 14 18 39 14 14 47. ábra: Tanulóink fejlődése 2014 és 2016 között szövegértésből képességszint szerint %-ban A 47. táblázat mutatja a tanulók fejlődését osztályonként. A 6. évfolyamon mindkét osztályban 14 % nem érte el az alapszintet. Ez 8. osztályra 26% illetve 14%-ra változott, de az arány egyértelműen eltolódott. 25
6. A 2016. évi mérés alapján levont következtetések Az évenkénti országos kompetenciamérések lehetővé teszik, hogy tanulóink képességeit felmérjük, és az eredményeik tükrében intézkedjünk a következő tanévre vonatkozóan. Az intézkedési terv a 3. számú mellékletben található. A mérés a pedagógus számára felelősségvállalást követel az eredményekért, át kell gondolnia a tanítás stratégiai helyességét. A mérés jelzést ad az egyes követelményelemek és a tudás kapcsolatáról, a tanulás gyenge és erős pontjairól. A mérés jelentősége a tanulók számára, hogy tapasztalatokhoz juttatja őket, versenyhelyzetet teremt. Ösztönzi a tanulókat a tanulásra, az önmagukhoz viszonyított jobb eredmények elérésére. A mérés a vezetés számára megbízható adatokat szolgáltat az intézményben folyó oktatás eredményéről. Az elemzések ráirányítják a figyelmet a szükséges változtatásokra, fejlesztésekre, ezzel visszahat a nevelő-oktató munka folyamatára. Továbbra is az országos átlagot meghaladó eredményekkel büszkélkedhetünk. Sikeres a közösen végzett munka. Elégedettek lehetünk tanulóink fejlődésével is mind nyolcadik évfolyamra, mind a tizedik évfolyamos utókövetés esetében. Diákjaink 2016-ban kitartóan dolgoztak, komolyan vették munkájukat. Sikeresen motiváltuk őket. A kapott eredmények részben tükrözik a tanulók éves eredményeit. A feladatonkénti részletes eredmények elemzése lehetőséget ad a pontosabb differenciálásra, esetleg a versenyeztetésre. A feladatok vizsgálatakor kiderült, hogy a diákok többségének szövegértései problémák miatt voltak gondjai a matematikai szöveges feladatokkal is, ezen kívül gyakorolni kell a mértékegység átváltást, a százalékszámítást, a logikai, kombinatorikai térgeometriai és az összetett számítást igénylő szöveges feladatokat. Néhány tanulónál az időbeosztást, és a munkatempót kell javítani. Az eredményeikre pozitívan hatott a régebbi mérések feladatainak nagy mennyiségben történő megoldása, a csoportbontások segítségével eredményesebben megvalósítható differenciálás, egyéni foglalkozás. A szövegértés fejlesztését segítő projektünkkel céltudatosan készültünk minden évfolyamon a mérésekre. A CSH index alapján kimutatott hozzáadott pedagógiai érték emelése szükséges, melyet a lehetőségeinknek megfelelő csoportbontás, továbbá az órai csoportos foglalkozások, és ezzel párhuzamosan a differenciálás segítségével kívánunk megvalósítani. 26
Sikerkritériumunk: 7. Feladataink 2016/17. tanévre Az országos kompetenciamérésen eddig elért eredmények megtartása, lehetőség szerint nyolcadik évfolyamban az elvártnál nagyobb javulás elérése. Ennek érdekében tovább kell folytatnunk a céltudatos készülést a mérésekre. Intézkedések a matematika kompetencia terén: 1. Folytatjuk az előző években megkezdett próba kompetenciamérést 5. és 7. évfolyamon is a kompetenciamérés napján, hogy ezzel is felkészítsük tanulóinkat a következő évi országos kompetenciamérés sikeres elvégzésére. A feladatok kialakításánál és a mérésekre való készülésnél tanulmányozni kell a csoport és az évfolyam előző mérésnél elért eredményeit. Figyelembe kell venni, mely feladattípusokra kell nagyobb hangsúlyt fektetni. 2. A gyerekek igénylik a munkájukról adott visszajelzést, tájékoztatni kell őket az eredményeikről, ezért a mérés után a szaktanárok előzetesen értékelik a feladatlapokat. Motiválási célból is érdemes építeni erre, hiszen például hatodikosaink két év múlva újra megmérettetnek iskolánkban. A tanév végi osztályzatok kialakításánál javítási lehetőségként kell beszámítani a kompetenciamérés eredményeit, egyénileg értékelni kell a tanulói teljesítményeket. 3. Az előzetes kompetenciaértékelést, és a próbakompetencia feladatlapok javítását az adatgyűjtés, és a teljesítmények elemzése követi. Ez alapján kell a következő tanévre meghatározni a tanulócsoportokra lebontott feladatokat, fejlesztési javaslatokat, mely a munkaközösségi munkaterv és az éves tanmenetek része lesz. Az elemzések alapján megfelelő feladattípusok előtérbe helyezése fontos az eredményesség javítása érdekében. Bizonyos anyagrészek átcsoportosításával, azoknak a tanévben, időben előrébb hozásával több lehetőség adódhat az elmélyítésre, begyakorlásra. Intézkedések a szövegértés kompetencia terén: 1. Folytatnunk kell azt a gyakorlatot, hogy egy órán 3 szövegértést írassunk, hiszen csak így tudják diákjaink megszokni a helyes időbeosztást, tempót. 2. Továbbra is hangsúlyt kell fektetnünk a tanulói teljesítmények részletes elemzésére: Meg kell vizsgálni az egyes diákoknál, hogy az információ-visszakeresés, a kapcsolatok, összefüggések felismerése és az értelmezéses feladatoknak milyen volt a százalékos megoldása. Mindezek tükrében a gyakorlás során is szem előtt tartjuk, hogy a feladatok nehézsége összhangban legyen a szükséges képességek szintjével. Fontosa tanulók egyéni képességeinek megfelelő, személyre szabott feladatok gyakoroltatása. 3. A magyarázó és dokumentum típusú szövegek segítségével több tanulói kompetenciát tudunk alakítani, ezek a mindennapi életben történő tájékozódást, eligazodást segítik. Egyféle képességet nem tudunk önmagában más képességtől teljesen elkülönítve fejleszteni, ezért a tanulók hatékony szövegértési képességének formálása minden tanóra és minden pedagógus célzott, fontos feladata. 27
8.1 Angol nyelv 8. Központi mérési eredmények: Idegen nyelv (dr. Brauswetterné Papp Éva) Ez évben került sor harmadszor az idegen nyelv tudásának központi mérésére a 6. és a 8. évfolyamon. A 6. évfolyamon a kívánt szint A1 míg a 8. évfolyamon az A2 volt, ami még a nem tagozatos diákok számára sem okozott sok fejtörést. A nyolcadik évfolyamon 75 % teljesítette az elvárt szin-tet, ami a tavalyi eredményhez hasonló. Ha közelebbről megnézzük a nyolcadikosok munkáját, kiderül, hogy a tagozatosok majdnem 100%- ban voltak sikeresek, míg a nem tagozatosok közel fele nem tudta teljesíteni az elvárt szintet, illetve a teljesítők jóval alacsonyabb százalékokat hoztak, mint a tagozatosok. Ebből az következik, hogy a felzárkóztatás válik központi kérdéssé a jövőben. Ezért a munkaközösség folytatja azt a kezdeményezést, miszerint a nyolcadik évfolyamon a nem tagozatos csoportnál heti egy alkalommal felkészítő órát tartunk. Igyekszünk stabilizálni az alapszókincset és azt a minimális nyelvtani hátte-ret, ami elegendő az alapkommunikációhoz. A hatodik évfolyamon angol nyelvből az eredmény lényegesen jobb a tavalyinál, hiszen 75 %-nak sikerült elérni a 60 %-os küszöböt. Fontos különbség azonban, hogy idén a nem tagozatos tanulók mellett egy emelt óraszámban tanuló csoport is megmérettetett. A mérésre felkészítő órát a hatodik évfolyam három és ötórás csoportjainál is bevezetjük a következő tanévtől. Angol nyelvből kiemelten kezelendő a szókincsbővítés és az olvasott szövegértési feladatok technikai begyakorlása. 8.2 Német nyelv A német nyelvi eredmény a hatodik évfolyamon sikerességi szempontból 90% lett (vagyis egy diáknak nem sikerült megfelelnie, aki un,,papíros gyerek), míg a százalékos eredmény 70 % körüli, kevesebb. mint az előző évi, de ez jórészt az eltérő gyerekanyagnak köszönhető. Nyolcadikban a sikeresség aránya idén magasabb lett, majd 60 %-a tudta megoldania feladatsort, ami mindenképp előremutató Kolléganőnk az utolsó percig igyekezett őket mind szakmailag, mind emberileg motiválni így az eredmény nem maradt el.. A mérés időpontja a nyolcadik évfolyamon nagyon szerencsétlen, hiszen ilyenkor már mindenkit felvettek a középiskolába, sokak számára nem fontosak az év végi jegyek, és a gyerekanyag sem túl szerencsés a német csoportban.. 2015-2016. tanév nyelvi mérésben megfelelt minősítést szerzett tanulók százalékos aránya Országos Eötvös 2016 Eötvös 2017 6. évfolyam angol 77,2% 70,0% 75,0% 8. évfolyam angol 53,8% 76,0% 75,0% 6. évfolyam német 72,5% 88,0% 91,0% 8. évfolyam német 43,3% 33,0% 64,0% 48. ábra: A központi nyelvi mérésben megfelelt minősítést szerzett tanulók aránya 28
8.3 Célnyelvi mérési eredmények angol nyelvből a 6. évfolyamon Célnyelvi mérésre ebben az évben került először sor, és mindenki izgatottan készült rá, hiszen a két tanítási nyelvű tagozatnak ez az első igazi megmérettetése. A felkészítés folyamatosan zajlott az órákon, a próba nyelvvizsgákon és fontos volt a gyerekekben tudatosítani, hogy ennek tétje van rájuk és az iskolára nézve is. A központi méréstől eltérően itt nemcsak olvasott és hallott szövegértési feladatokat kaptak a diákok, de a szövegalkotás is a mérés része volt. A javítás központi kód alapján történt és fogalmazások javítását is szigorú szempontrendszer határozta meg. A mérési eredmények a következőek: minden hatodikos két tanítási nyelvű diák sikerrel teljesítette a 60 %-ot vagyis ebből a szempontból 100 %-ot hoztak a diákok. Az országos sikerességi ráta 92 %, míg a Közép-magyarországi 93 % lett. A százalékos teljesítményt tekintve 83%-ot értünk el, ami pontosan megegyezik a Közép-magyarországi régió tavalyi eredményével, hiszen az idei eredményeket csak jövőre postázzák ki. Ez fontos, hiszen ez az ország legerősebb régiója, és a központi mérésen sem tudtuk elérni e régió szintjét. Az országos célnyelvi átlag a tavalyi évben 79%. Következtetésképpen megerősítést nyertünk abban, hogy az oktatási módszereink hatékonyak és jó irányba tartunk. Annak ellenére, hogy ez az első évfolyamunk, ők voltak a kísérleti nyuszik, szépen vették az akadályt. 2015-2016. tanév célnyelvi mérésben megfelelt minősítést szerzett tanulók százalékos aránya Országos Eötvös Eötvös 2017 6. évfolyam 93,4% 100,0% 100% 8. évfolyam 94,5% n.a. 49. ábra: A célnyelvi mérésben megfelelt minősítést szerzett tanulók aránya 29
9. NETFIT mérési eredmények (Vértesi-Simó Erzsébet) A Hungarofit mérés tapasztalatai alapján reméltük, hogy az új mérési módszerek hasonlóan reális eredményt fognak mutatni. Nagy öröm számunkra, hogy tanulóink 94%-a valamennyi fittségi feladatot elvégezte. Két SNI-s tanulónk is részt vett és egyikük az összes mérési feladatot elvégezte. Azok a gyerekek, akiknél az egy-egy feladat kimaradt, egészségügyi problémák miatti részleges felmentés állt a háttérben. A legjobb eredmények a vázizomzat profil méréseinél születtek: kiemelkedő a hasizom és a szorítóerő és a lábizomerejének mutatója, helyből távolugrás. A törzsemelés teszt esetében a feladat végrehajtásának módjával nem értünk egyet, mert ellentmond a biomechanikailag helyes testtartás kialakítására való törekvésünknek. A gyerekek által igen kedvelt hajlékonysági teszt mindkét nemnél nagyon jó értékeket szolgáltatott. A mellékletben találhatóak a táblázatos adatok profilonként, osztályonként és nemenként. Intézményi fejlesztési feladatok: 5-7. évfolyamig a helyes táplálkozás és életvitel kialakítása. Testnevelés órákon e célok megvalósítására adekvát mozgásanyag betanítása. Az aerob futás eredményei szoros összefüggést mutatnak a tápláltsági profil értékeivel. Azoknál a gyerekeknél, elsősorban lányoknál, akiket a tápláltsági mutatóik alapján a fejlesztendők közé soroltunk, nagyon oda kell figyelni az állóképességük fejlesztésére is. Futófeladatok fokozatos távnövelésével, ciklikus mozgásformák alkalmazásával (úszás) igyekszünk elérni a fejlődést. A vázizomzat mérésének eredményei kimondottan jók a hasizom, szorítóerő és helyből távolugrás területeken. Fejlesztésre szorul a törzsizomerő, vállöv és a karizmok ereje. Ezen mutatól az összes mért adat közül a leggyengébbek. Ezeket a területeket tesnevelés és úszás órákon specilis gyakorlatok felhasználásával tudjuk fejleszteni: pl. gyógytestnevelés mozgásanyagának beépítésével. A legjobb mutatók a mértek közül a hajlékonysági teszt értékei. Az 5. évfolyam kivételével osztályonként csak egy két gyerek ezirányú fejlesztése szükséges, melyet a gimnasztika mozgásanyagával igyekszünk elérni. A többieknél a hajlékonyság megtartása a cél. 30
10. Melléklet 10.1 NETFIT táblázatok 2016-17. tanév 5.a l 5.a f 5.b l 5.b f 6.a l 6.a f 6.b l 6.b f 6.c l 6.c f BMI fejlesztendő 43% 7% 7% 6% 8% 0% 31% 25% 30% 46% megfelelő 57% 93% 93% 94% 92% 100% 69% 75% 70% 54% testzsír fejlesztendő 50% 8% 7% 13% 14% 0% 23% 16% 30% 46% megfelelő 50% 92% 93% 87% 86% 100% 77% 84% 70% 54% aerob fejlesztendő 19% 0% 0% 7% 14% 11% 15% 16% 0% 34% megfelelő 81% 100% 100% 93% 86% 89% 85% 84% 100% 66% hasizom fejlesztendő 0% 0% 7% 0% 0% 0% 15% 0% 0% 17% megfelelő 100% 100% 93% 100% 100% 100% 85% 100% 100% 83% törzsizomzat fejlesztendő 38% 69% 57% 67% 43% 44% 23% 42% 20% 33% megfelelő 62% 31% 43% 33% 57% 56% 77% 58% 80% 67% fekvőtámasz fejlesztendő 6% 0% 0% 0% 7% 0% 0% 0% 0% 25% megfelelő 94% 100% 100% 100% 93% 100% 100% 100% 100% 75% szorítóerő fejlesztendő 0% 38% 0% 13% 7% 33% 8% 8% 10% 8% megfelelő 100% 62% 100% 87% 93% 67% 92% 92% 90% 92% helyből távolugrás fejlesztendő 13% 0% 14% 13% 0% 11% 8% 8% 0% 33% megfelelő 87% 100% 86% 87% 100% 89% 92% 92% 100% 67% hajlékonyság fejlesztendő 19% 0% 29% 13% 7% 22% 15% 8% 10% 8% megfelelő 81% 100% 71% 87% 93% 78% 85% 92% 90% 92% 31
7.a l 7.a f 7.b l 7.b f 8.a l 8.a f 8.b l 8.b f 8.c l 8.c f BMI fejlesztendő 50% 30% 14% 29% 23% 0% 11% 30% 15% 0% megfelelő 50% 70% 86% 71% 77% 100% 89% 70% 85% 100% testzsír fejlesztendő 20% 31% 34% 22% 23% 16% 22% 20% 23% 23% megfelelő 80% 69% 66% 78% 77% 84% 78% 80% 77% 77% aerob fejlesztendő 30% 23% 21% 21% 44% 16% 22% 10% 54% 17% megfelelő 70% 77% 79% 79% 56% 84% 78% 90% 46% 83% hasizom fejlesztendő 0% 8% 0% 8% 0% 0% 0% 0% 0% 0% megfelelő 100% 92% 100% 92% 100% 100% 100% 100% 100% 100% törzsizomzat fejlesztendő 20% 23% 14% 21% 0% 8% 11% 11% 25% 83% megfelelő 80% 8% 86% 79% 100% 92% 89% 89% 75% 17% fekvőtámasz fejlesztendő 20% 21% 0% 29% 25% 17% 0% 0% 38% 0% megfelelő 80% 0% 100% 71% 75% 83% 100% 100% 62% 100% szorítóerő fejlesztendő 0% 0% 0% 21% 0% 38% 0% 0% 0% 17% megfelelő 100% 100% 100% 79% 100% 62% 100% 100% 100% 83% helyből távolugrás fejlesztendő 10% 23% 7% 14% 11% 31% 0% 0% 25% 0% megfelelő 90% 77% 93% 86% 89% 69% 100% 100% 75% 100% hajlékonyság fejlesztendő 10% 8% 7% 29% 0% 0% 11% 11% 0% 17% megfelelő 90% 92% 93% 71% 100% 100% 89% 89% 100% 83% 32
10.2 Az intézmény mérési eredményének viszonyítása az országos átlaghoz és a hasonló intézmények átlagához 5 évre visszamenőleg MATEMATIKA6. évfolyam- ÁTLAGEREDMÉNY (MEGBÍZHATÓSÁGI-TARTOMÁNNYAL) A mérés éve Képzési forma A telephelyen Országos Összehasonlítás Az első viszonyítási csoport A második viszonyítási csoport Neve Eredménye Összehasonlítás Neve Eredménye Összehasonlítás 2016 2015 2014 2013 2012. 1508 (1474;1549) 1587 (1548;1624) 1565 (1505;1622) 1527 (1478;1571) 1514 (1473;1571) 1486 (1485,1487) 1497 (1496;1498) 1491 (1490;1492) 1489 (1488;1490) 1489 (1489;1490) 1466 (1464;1468) 1480 (1479;1481) 1473 (1472;1475) 1470 (1469;1472) 1471 (1469;1473) városok ált. iskolái városok ált. iskolái városok ált. iskolái városok ált. iskolái városok ált. iskolái 1478 (1475,1480) 1492 (1489;1494) 1483 (1481;1485) 1478 (1476;1481) 1481 (1478;1483) A telephely eredményénél szignifikánsan alacsonyabb az adott érték A telephely eredményénél szignifikánsan magasabb az adott érték A telephely eredménye nem különbözik szignifikánsan az adott értéktől 33
MATEMATIKA8. évfolyam - ÁTLAGEREDMÉNY (MEGBÍZHATÓSÁGI-TARTOMÁNNYAL) A mérés éve Képzési forma A telephelyen Országos Neve Az első viszonyítási csoport Eredménye A második viszonyítási csoport Neve Eredménye Összehasonlítás Összehasonlítás Összehasonlítás 2016 1649 (1599;1696) 1597 (1596;1598) 1569 (1568;1572) városok ált. iskolái 1582 (1579;1585) 2015 1691 (1642;1737) 1618 (1617;1619) 1593 (1591;1595) városok ált. iskolái 1604 (1601;1606) 2014 1651 (1600;1716) 1617 (1616;1618) 1593 (1590;1595) városok ált. iskolái 1601 (1598;1604) 2013 1696 (1646;1743) 1620 (1620;1622) 1595 (1593;1597) városok ált. iskolái 1603 (1600;1605) 2012 1704 (1652;1753) 1612 (1611;1613) 1589 (1587;1591) városok ált. iskolái 1595 (1593;1598) A telephely eredményénél szignifikánsan alacsonyabb az adott érték A telephely eredményénél szignifikánsan magasabb az adott érték A telephely eredménye nem különbözik szignifikánsan az adott értéktől 34
SZÖVEGÉRTÉS 6. évfolyam - ÁTLAGEREDMÉNY (MEGBÍZHATÓSÁGI-TARTOMÁNNYAL) A mérés éve Képzési forma A telephelyen Országos Neve Az első viszonyítási csoport Eredménye A második viszonyítási csoport Neve Eredménye Összehasonlítás Összehasonlítás Összehasonlítás 2016 1574 (1527;1614) 1494 (1493;1496) 1475 (1473;1477) városok ált. iskolái 1490 (1489;1493) 2015 1620 (1578;1662) 1488 (1487;1489) 1471 (1469;1473) városok ált. iskolái 1487 (1484;1489) 2014 1557 (1498;1603) 1481 (1480;1482) 1460 (1458;1462) városok ált. iskolái 1471 (1468;1474) 2013 1601 (1555;1639) 1497 (1496;1498) 1478 (1476;1480) városok ált. iskolái 1489 (1486;1492) 2012 1537 (1495;1594) 1472 (1470;1473) 1453 (1451;1454) városok ált. iskolái 1456 (1462;1467) A telephely eredményénél szignifikánsan alacsonyabb az adott érték A telephely eredményénél szignifikánsan magasabb az adott érték A telephely eredménye nem különbözik szignifikánsan az adott értéktől 35
SZÖVEGÉRTÉS 8. évfolyam - ÁTLAGEREDMÉNY (MEGBÍZHATÓSÁGI-TARTOMÁNNYAL) A mérés éve Képzési forma A telephelyen Országos Neve Az első viszonyítási csoport Eredménye A második viszonyítási csoport Neve Eredménye Összehasonlítás Összehasonlítás Összehasonlítás 2016 2015 2014 2013 2012 1664 (1615;1705) 1694 (1646;1748) 1643 (1596;1700) 1647 (1599;1692) 1660 (1612;1713) 1568 (1569;1567) 1567 (1565;1568) 1557 (1556;1558) 1555 (1554;1557) 1567 (1566;1568) 1538 (1534;1540) 1542 (1540;1544) 1531 (1529;1534) 1529 (1527;1531) 1542 (1540;1544) városok ált. iskolái városok ált. iskolái városok ált. iskolái városok ált. iskolái városok ált. iskolái 1552 (1548;1554) 1552 (1549;1555) 1541 (1538;1544) 1540 (1534;1543) 1555 (1553;1558) A telephely eredményénél szignifikánsan alacsonyabb az adott érték A telephely eredményénél szignifikánsan magasabb az adott érték A telephely eredménye nem különbözik szignifikánsan az adott értéktől 36
10.3 Intézkedési terv 2016 ÉVI ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ELEMZÉSE Cél: Az intézmény mérési eredményeinek fenntarthatósági vizsgálata, eredmények javíthatóságára tett intézkedések feladatok meghatározása Cél forrása: Intézményi jelentés a kompetencia eredményekről. Előző tanév intézkedési terve. Időtartam: Rövid távú: 2017. szeptember 1-től - 2018. június 10-ig Célérték, elvárt eredmény: Kompetenciamérés eredményeinek megtartása, lehetőség szerinti javítása Célok Lépések, feladatok Felelős Időtartam Határidő Módszer Célérték, elvárt eredmény A 2017-es kompetenciamérés mérési-értékelési 1 hónap Dokumentumelemzés, Beszámoló készítése a mérési 2018.03.25. A 2017. évi eredményeinek vizsgálata, elemzése csoport adatgyűjtés eredményeinkről. mérés adatainak A fenntartó által küldött jelentés mérési-értékelési 1 hónap elemzés, értékelés, Beszámoló készítése a mérési 2018.04.25. megismerése, vizsgálata csoport adatgyűjtés eredményeinkről elemzése Az eredmények és a fenntartói mérési-értékelési Dokumentumelemzés, A jelentés elkészítése, a tantestülettel 1 hónap 2018.04.25. javaslatok alapján jelentés készítése csoport dok. készítése. bem. való megismertetése Az eredményeink elérését munkaközösségek meghatározása. Tanulói szempontok, családi háttér befolyásoló háttértényezők 2 hét 2018.05.10. vizsgálat, tényfeltárás vizsgálata A 2017.évi mérés adatainak megismerése, elemzése Eredményes országos kompetenciamérés Eredményes országos kompetenciamérés A feltárt okok elemzése A 2017-es tanév komp méréséről szóló beszámoló elkészítése Az országos kompetenciaméréshez kapcsolódó tantárgyi feladatok meghatározása A tantárgyi feladattervek beépítése a szakórákba Folyamatos gyakorló, kompetencia feladatok megoldása munkaköz. + szaktanárok 2 munkaköz. vez felsős igh. munkaköz. + szaktanárok 2 hét 2018.05.25 vizsgálat, tényfeltárás Rövid összefoglaló a feltárt okokról. 1 hónap 2018. 06. 25. int. vez 1 hónap 2018.06.25. tervkészítés szaktanárok egész tanév folyamatos alkalmazás szaktanárok egész tanév folyamatos gyak, felzárkóztató fogl, egyéni fejlesztés diff. órai munka Beszámoló az OKM eredményeiről Intézkedési terv készítése. Tantárgyi felad. meghatározása, beépítése a tanmenetekbe. Módszertani kultúra fejlesztése a feladatok végrehajtására. Munkaformák, szakkörök, foglalkozások meghatározása. Szülők tájékozt. az eredményekről, Szülői értek.-en a szülők megfelelő intézményvezető 2 hét 2018. 05. 10. tájékoztatás támogatottság növelése tájékoztatás a mérés fontosságáról. Következő mérés előkészítése: felmérésvezető 1 hét 2018. 05. 15. előkészítés Az előírásoknak megfelelő előkészítés. Mérés lebonyolítása int. vez, felm. vez. 1 nap 2018. 05. 23. szervezés A mérés törvény szerinti lebonyolítása. 37