Helyi Esélyegyenlőségi Program. Sajókeresztúr Község Önkormányzata 2013.

Helyi Esélyegyenlőségi Program Sajókeresztúr Község Önkormányzata 2013.

Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 2 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)... 9 1. Jogszabályi háttér bemutatása... 9 2. Stratégiai környezet bemutatása... 10 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége... 11 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység... 26 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége... 38 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége... 40 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége... 44 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása... 47 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága... 48 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 49 1. A HEP IT részletei... 49 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése... 49 A beavatkozások megvalósítói... 50 Jövőképünk... 50 Az intézkedési területek részletes kifejtése... 51 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 57 3. Megvalósítás... 59 A megvalósítás előkészítése... 59 A megvalósítás folyamata... 59 Monitoring és visszacsatolás... 60 Nyilvánosság... 61 Érvényesülés, módosítás... 62 4. Elfogadás módja és dátuma... 62 2

Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Sajókeresztúr Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Sajókeresztúr az Észak-magyarországi régió, BAZ megye, Miskolci Járásának részeként osztozik a gazdasági és társadalmi jellemzők meghatározottságában. A megye az ipar egyik fellegvára volt. A rendszerváltás után válságba került a kohászat, a bányászat, a gépipar, sőt a korábban húzóágazatnak számító vegyipar termelése is visszaesett. Az ipari nagyvállalatok felbomlása, a mezőgazdaság privatizációja és az egyéni vállalkozói kedv felerősödése következtében a gazdálkodó szervezetek ugrásszerűen megnőtt. A termőterület 610 ezer ha, melynek több mint 4 tizede erdő. Alacsony a szőlő és gyümölcs területek aránya, pedig e két ágazat történelmi hagyományokkal rendelkezik ezen a vidéken. A megye kereskedelmi szerkezete a 90-es évek közepétől folyamatosan átalakulóban van. Megjelentek a multinacionális kereskedelmi vállalatok, melyek megléte sok embernek ad munkalehetőséget. Sajókeresztúr község, Miskolctól északra, 6 km távolságra fekszik, és innen a 26-os főközlekedési útról közelíthető meg. Szirmabesenyő és Sajóecseg települések határolják. Vasúton a Miskolc - Bánréve - Ózd és a Miskolc - Tornanádaska vonal vonataival utazhatunk ide. Nevezetességei a Római katolikus templom és a Református templom. Az őskortól lakott település. Egyike azoknak a Sajó menti, Bükk hegységhez közeli településeknek, amelyeket a XIII-XIV. században a szőlőművelés, a bortermelés és a kereskedelem indított el a mezővárosi fejlődés útján. Első írásos említése a Miskolc nemzetség birtokainak összeírásából, a XIV. századból származik Kerestwr formában. Nevét egyházáról kapta, amit a pápai tizedlajstromok ecclesia SancteCrucisként említettek. A XVI. században az egyik legjelentősebb felvidéki birtokos család, a Bebekek tulajdona volt, a XVII. században mezővárosi rangot kapott. Sokat szenvedett a török idők alatt, mégis, a lakosság megmaradt benne. A községben született és élt Rontó Pál nótárius, akit Gvadányi József tett legendás irodalmi alakká 1794-ben megjelent művében. Borsod Vármegyének azon kies vőlgye, Mellyet a' Sajó moss, születésem' főldje. Erről falum' neve-is Sajó Keresztúr, Mellyben Gróf Szirmai nemzetség főldes Úr. A település újkori történetében szerepet kapott a határában létesített Borsodi Ércelőkészítő Mű, melynek területén ma több, különböző profilú cég működik. A település lakossága nagyobb részben a református hitközséghez tartozik, vallását műemlék templomban gyakorolhatja, melynek bejárata a székelykapukat idézi. A református hitközséghez tartozik a lakosság 75%- a, 15 % római katolikus, 10% pedig egyéb vallásközösséghez tartozik. 3

1992-ben emeltetett a római katolikus templom, mely a Szent Kereszt Felmagasztalása nevet kapta az ősi leégett templom tiszteletére. Az átadásra kész templomot 1997-ben szentelte fel Dr. Seregély István egri érsek, ettől az évtől kezdődően búcsútartó hely lett a község. A település infrastruktúrája 100%-os, 2012 évben került sor a Szabadság utca felújítására, 2013 év folyamán pedig a Rákóczi utca teljes rekonstrukciója valósul meg. A csatornahálózat kiépítése (szennyvízszállítás) 2011-2012 években valósult meg a településen, a szolgáltatást a családok 3%-a nem igényelte, őket talajterhelési bírsággal sújtja az önkormányzat az előírt törvényi szabályozás szerint. A telefonhálózat, - televíziós műsorszolgáltatás, -internethálózat a korábbi évek során fokozatosan kiépítésre került. A településen működik háziorvosi rendelő egy épületben a védőnői szolgálattal. A születendő gyermekek az elmúlt évekhez viszonyítva emelkedik a községben, azonban gyermekorvosi szolgálat csak a szomszédos községben Szirmabesenyőn érhető el a fogorvosi szolgálattal egy épületben. A védőnő több településen látja el feladatát helyettesítői rendszerben. A községben megtalálható fiók gyógyszertár, mely a közeli megyeszékhelyen, Miskolcon működő egyik helyi gyógyszertár kihelyezett fiókja. A művelődési ház és könyvtár épületének áttelepítése folyik jelenleg a Közösségi ház átalakítás alatt lévő épületébe. Ebben az épületben fog helyet kapni egy ingyenesen hozzáférhető egészségmegőrző állomás masszázs igénybevételének lehetőségével várhatóan 2013 év őszétől. Az intézmény vezetője változatos programokat dolgoz ki a lakosság számára, mely bárki számára hozzáférhető. Ilyenek a teljesség igénye nélkül: - egészségmegőrző előadás, - elsősegélynyújtó előadás, - családi szombat, - kultúr lego, - művészeti előadások, - kincskeresés, - házhoz megy a könyvtár. A családgondozói szolgálat hetente két munkanapon hétfőn és kedden áll a lakosság rendelkezésére, mivel több települést szükséges ellátniuk. Szervezésükben működik a baba-mama klub a kismamák és gyermekek nagy örömére. Segítséget nyújtanak a hozzájuk forduló családoknak a problémáiknak megfelelő szakemberhez történő irányításában. Ellátják a veszélyeztetett gyermekek felügyeletét, kapcsolatot tartanak a Gyámügyi hivatallal, valamint az Önkormányzattal. A tömegközlekedést autóbuszok, valamint vonatszerelvények biztosítják. 30 percen belül elérhetőek a legközelebbi nagyvárosok bármely közlekedési eszközzel. 1. számú táblázat - Lakónépesség az év végén Fő Változás 2007 1657 2008 1633 99% 2009 1611 99% 2010 1623 101% 2011 1505 93% 2012 1613 107% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 4

A kigyűjtött adatokból látható, hogy a település lakosság az utóbbi években kis mértékben, de folyamatosan csökken. A leginkább szembetűnő csökkenés a 2011-es év során tapasztalható. Ebben az évben jelentősen megnőtt a községből külföldre távozó, főként roma lakosság. A 2012. évben tapasztalható jelentős növekedést a vissza illetve betelepülő lakosok adja. 2. számú táblázat - Állandó népesség 2011 év Forrás: TeIR, KSH-TSTAR fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő 796 709 1505 53% 47% 0-2 évesek 41 0-14 éves 135 113 248 54% 46% 15-17 éves 45 26 71 63% 37% 18-59 éves 389 422 811 48% 52% 60-64 éves 50 44 94 53% 47% 65 év feletti 145 95 240 60% 40% 5

A településen a lakónépesség kor szerinti összetételét tekintve az aktív korúak (18-59 évesek) aránya a legmagasabb, 811 fő. Az összlakosság 21 százaléka tanköteles korú (319 fő), a 65 év felettiek aránya 16 százalék. Az előző évekhez mérten nem számottevően, de nőtt a 65 év felettiek aránya az aktív A népesség koreloszlásánál - az országos tendenciákat figyelve az látható, hogy picit magasabb az aktív korúak aránya, a tanköteles korúak aránya pedig eléggé alacsony. 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok (fő) Öregedési index (%) 2001 287 285 100,7% 2008 227 280 81,1% 2009 237 259 91,5% 2010 232 263 88,2% 2011 240 248 96,8% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 6

4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg 2008 38 87-49 2009 36 51-15 2010 49 37 12 2011 26 25 1 2012 12 10 2 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A településen a lakónépesség számának változását meghatározta a külföldre települők, majd visszaérkező lakosok lakóhely létesítése. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések halálozások természetes szaporodás (fő) 2008 12 17-5 2009 10 16-6 2010 17 19-2 2011 10 23-13 2012 14 16-2 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 7

A születések és a halálozás számát, arányát vizsgálva megállapítható, hogy az elmúlt 5 évben jelentősebb aránybeli eltolódás a 2011-es évet tekintve volt. Ebben az évben haladta meg jelentősen a halálozás az élve születések számát. A település lakosságának összetételét vizsgálva látható, miszerint a lélekszám az országos adatokhoz hasonlóan csökken. A csökkenésnek az el és bevándorlás arányának eltolódásában is szerepe van. Értékeink, küldetésünk Településünk Önkormányzatának és intézményeinek Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint a 4/2011.(IV.15.) Képviselő-testületének rendelete rögzíti és biztosítja a teljes lakosság számára az egyenlő bánásmód elvére épülve a szociális támogatásokhoz és ellátásokhoz, az oktatáshoz, a művelődéshez, az egészséges életmódhoz való hozzáféréshez való jogot. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Sajókeresztúr település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a társadalmi integrációt, a minőségi oktatáshoz való hozzáférés biztosítását a megkülönböztetés tilalmát, az egyenlő bánásmód betartását az emberi méltóság tiszteletben tartását a társadalmi szolidaritást. A foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. 8

Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Az esélyegyenlőség megteremtése kapcsán az alábbi szektorokat vizsgáltuk, illetve terveztünk beavatkozásokat: egészségügy; demográfiai adatok azok változása; lakhatás (antiszegregáció); infrastruktúra; közszolgáltatásokhoz való hozzáférés; közlekedés; környezet egészségügy; közoktatás; szociális rendszer, szociális ellátások; foglalkoztatás. További szempontok: - a jogi és szociális, szolgáltató és információs rendszer építése; - az érintett köztisztviselők, közalkalmazottak képzése (elsősorban az esélyegyenlőség területén fellelhető feladatok elvégzése érdekében); - területi szinten halmozottan megjelenő hátrányok újszerű társadalompolitikai kezelése, - figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű csoportok tagjainak médiajelenlétét biztosító közvélemény formáló programok szervezése kapcsán a valós probléma bemutatására, az egyenlőtlenségek leküzdésére. Az esélyegyenlőség előmozdítása konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések végrehajtásával érhető el. A területet érintő szabályozásnak ennek megfelelően feladata, hogy olyan keretet biztosítson az állami intézkedéseknek, amelyek a közösségi erőforrások leghatékonyabb felhasználását teszik lehetővé. A program megvalósításához fontos a garanciák, módszerek meghatározása, az ehhez szükséges intézkedési terv, program készítése: A nők esetében például, hogyan egyeztethető össze a gyermekvállalás a munkavállalással. 1. Jogszabályi háttér bemutatása A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 9

1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Sajókeresztúr Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2011. (IV. 15.) önkormányzati rendelete szabályozza a szociális ellátások, valamint a gyermekvédelmi ellátásokhoz történő hozzáférés lehetőségeit. Célja: a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza a helyi sajátosságoknak megfelelően a hatályos jogszabályokkal összhangban a szociális és gyermekvédelmi ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, érvényesítésének garanciáit. Hatálya kiterjed a Sajókeresztúr községben állandó lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen itt tartózkodó az 1993. évi III. szociális törvény 3 (1) bekezdésben meghatározott személyekre. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal - gazdasági program - költségvetési koncepció - köznevelési fejlesztési terv - településrendezési terv - településszerkezeti terv-műszaki infrastruktúra - mezőgazdasági szövetkezet - víziközmű társulás Sajókeresztúr Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2011. (IV. 15.) önkormányzati rendeletében szabályozza a településen élő szociálisan rászoruló személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatokat. Ezen feladatkörben biztosítja a szociális étkezés lehetőségét, a házi segítségnyújtás, valamint a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevételének lehetőségét az arra rászorulók számára. Településfejlesztési koncepcióban 2012 évben megvalósult a község teljes csatornázása, a rákötés lehetőségével a lakosság 95%-a élt, a vezetékes vízhálózatot szintén a lakosság 95%-a veszi igénybe. A település útjai szilárd burkolattal ellátottak, melyből a Szabadság utca teljes hossza került felújításra 2012 évben, jelenleg a Rákóczi utca újraburkolása, valamint az esővíz elvezetés akadálymentesítése folyik, melyben jelentős szerepet vállaltak a közfoglalkoztatásban dolgozók. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A település a Miskolc Kistérség Többcélú Társulással, valamint a Miskolci Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségével működik szorosan együtt. Jelenleg három program keretében 75 fő foglalkoztatását látja el Önkormányzatunk az együttműködés lehetőségével élve. Ebben az évben bekapcsolódott a Türr István Képző és Kutatóintézet is, mely a mezőgazdasági programban dolgozó közfoglalkoztatottak képzését látja el elméleti és gyakorlati oktatás keretében. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Sajókeresztúr állandó népesség jelenleg 1613 fő. Lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát a legutóbbi (2001.) népszámlálás adatai szerint. Etnikailag szegregált rész nincs a településen, nem működik cigány kisebbségi önkormányzat, a községben körülbelül 60 fő a roma lakosság. A településen a lakónépesség kor szerinti összetételét tekintve az aktív korúak (18-59 évesek) aránya a legmagasabb, 811 fő. Az összlakosság 21 százaléka tanköteles korú (319 fő), a 65 év felettiek aránya 16 százalék. A népesség koreloszlásánál - az országos tendenciákat figyelve az látható, hogy picit magasabb az aktív korúak aránya, a tanköteles korúak aránya pedig eléggé alacsony. 10

A születések és a halálozás számát, arányát vizsgálva megállapítható, hogy a településen 2011 évben volt jelentős eltérés, egyébként túl nagy mozgás nem tapasztalható az évek során. Kicsit magasabb az elvándorlás, azonban vannak visszatérő lakosok. A foglalkoztatási mutatókat tekintve kissé hiányos adatok állnak az önkormányzat rendelkezésére. Munkanélküliek 75 fő. Regisztrált álláskeresőkről, a megváltozott munkaképességűekről teljes adat nem áll a település rendelkezésére. További intézkedés, adatgyűjtés szükséges. A településen közmunka programban résztvevőkről teljes körű személyi nyilvántartás került megvalósításra. 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A település aktív korú lakosainak számát összehasonlítva a rendelkezésre álló munkanélküli lakosság (aktív korúak ellátása, rendszeres szociális segély, egészségügyi hozzájárulást igénybe vevők) számával szembetűnő az alacsony foglalkoztatottság, ezáltal a rendszeres jövedelem hiánya. Ezen a területen felmérés nem történt, további információ begyűjtése szükséges. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek, aránya 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők és aránya, 15-64 évesek 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 518 569 1087 24 4,6% 46 8,1% 70 6,4% 2009 551 560 1111 40 7,3% 60 10,7% 100 9,0% 2010 611 567 1178 51 8,3% 55 9,7% 106 9,0% 2011 566 559 1125 53 9,4% 56 10,0% 109 9,7% 2012 484 492 976 53 11,0% 56 11,4% 109 11,2% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 11

Településünkön az aktív korú lakosság számához viszonyítva a regisztrált munkanélküliek aránya 11,2 %, mely az előző évekhez hasonlítva növekvő tendenciát mutat mindkét nem tekintetében. 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 2012 nyilvántartott álláskeresők összesen fő 136 190 204 213 140 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal fő 70 100 106 109 72 % 52,2% 53,2% 52,7% 52,2% 52,9% fő 4 3 5 3 3 % 3,0% 1,6% 2,5% 1,4% 2,2% fő 5 14 12 15 9 % 3,7% 7,4% 6,0% 7,2% 6,6% fő 12 14 11 12 8 % 9,0% 7,4% 5,5% 5,7% 5,9% fő 9 11 17 11 9 % 6,7% 5,9% 8,5% 5,3% 6,6% fő 9 13 13 17 8 % 6,7% 6,9% 6,5% 8,1% 5,9% fő 6 14 11 9 6 % 4,5% 7,4% 5,5% 4,3% 4,4% fő 12 13 18 21 11 % 9,0% 6,9% 9,0% 10,0% 8,1% fő 7 6 8 12 10 % 5,2% 3,2% 4,0% 5,7% 7,4% fő 2 2 3 4 4 % 1,5% 1,1% 1,5% 1,9% 2,9% 12

A korcsoportonkénti bontás alapján látható, hogy főként az oktatásból kikerült, gyakorlat és tapasztalat nélküli fiatalok találnak nehezen munkát. Szükség lenne a fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok szervezésére a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük biztosítására. Munkaügyi központ általi tájékoztatások megszervezése, tájékoztatások a fiatalok részére. Vállalkozásokkal történő kapcsolatfelvétel szükséges. 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek és aránya év nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2008 24 46 70 14 25 39 58,3% 54,3% 55,7% 2009 40 60 100 16 23 39 40,0% 38,3% 39,0% 2010 51 55 106 32 31 63 62,7% 56,4% 59,4% 2011 52 57 109 27 30 57 51,9% 52,6% 52,3% 2012 27 45 72 19 31 50 70,4% 68,9% 69,4% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az adatokból jól látható, mely szerint a 180 napnál régebben regisztráltak jelentősen megnövekedett. Sajnos a munkahelyek megszűnése a munkalehetőségek átalakulása nagymértékben befolyásolja ezt a tényezőt. A környezetünkben a korábbi években jelentős munkaerőt foglalkoztató ipari létesítmények, gyárak termelő tevékenysége megszűnt, ez hátrányosan befolyásolja az elhelyezkedési esélyeket. A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási esélyei csekélyek, mert ezen csoport egy részénél már kialakult a röghöz kötöttség, más részének problémát jelent az oktatások, továbbképzések helyének megközelítése a közlekedés költségének folyamatos növekedése miatt. 13

3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők és a 18-29 éves népesség 18-29 évesek Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 14 7 21 4 28,6% 4 57,1% 8 38,1% 2009 17 14 31 6 35,3% 4 28,6% 10 32,3% 2010 15 13 28 7 46,7% 4 30,8% 11 39,3% 2011 15 16 31 9 60,0% 3 18,8% 12 38,7% 2012 11 8 19 6 54,5% 4 50,0% 10 52,6% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A pályakezdő álláskeresők a 2011 évhez képest csökkent, ezen belül azonban még mindég magas a nők. Ennek oka lehet, hogy a tanintézményekből kikerült pályakezdőként regisztrált nők nem szívesen végeznének fizikai munkát, ezt a férfiak könnyebben felvállalják, valamint mindkét nem esetében a tapasztalatlanságra, a gyakorlat hiányára is visszavezethető a magas létszám. Önkormányzatunk részére nem áll rendelkezésre teljes körű adatnyilvántartás. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatása 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség év 15 éves és idősebb lakosság összesen 15-X éves legalább általános iskolát végzettek általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 2001 1238 623 615 1230 617 613 8 0,6% 6 1,0% 2 0,3% 2011 1216 629 587 1203 621 582 13 1,1% 8 1,3% 5 0,9% Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás Az alacsonyan iskolázott népességből a mélyszegénységben élők és romák a települési önkormányzat saját fenntartású intézményeiben történő foglalkoztatása valósul meg napjainkban. Munkavégzésük elősegíti az Önkormányzat épületének, az iskola épületének, a művelődési háznak, az orvosi rendelőnek a tisztántartását, karbantartását. Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők közül többen tudnak írni-olvasni, azonban ez nem elegendő a mindennapi életben végzendő tevékenységekhez. 14

3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerint év nyilvántartott álláskeresők összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 70 10 14,3% 20 28,6% 40 57,1% 2009 100 14 14,0% 22 22,0% 64 64,0% 2010 106 12 11,3% 28 26,4% 66 62,3% 2011 109 13 11,9% 29 26,6% 67 61,5% 2012 72 11 15,3% 18 25,0% 43 59,7% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A 3.2.7. és a 3.2.8 táblák nem kerültek kitöltésre, mert a felnőtt oktatásban résztvevők számáról nem rendelkezünk információval. Annak eredményességéről, a településről részt vevő hallgatók számáról a képzést végző intézmények rendelkeznek információval. Valószínűleg többen is részt vesznek felnőttek számára meghirdetett képzésekben. 2013 évben indított képzést a munkaügyi központ a segélyhívó rendszerek működésének elősegítésére, a nyilvántartott munkanélküliek közül településünkről 3 fő került be a képzésre, melyet sikeresen zártak, velük munkaszerződés is köttetett. Jelenlegi Start programjainkban 4 fő dolgozik, akik funkcionális analfabéták. 18 fő nem rendelkezik középiskolai végzettséggel. c) közfoglalkoztatás 3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők év Közfoglalkoztatásban résztvevők Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok 2010 n.a. n.a. n.a. n.a. 2011 n.a. n.a. n.a. n.a. 2012 55 6% 16 n.a. 2013 75 7% 20 11% Forrás: Önkormányzat adatai Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest 15

A roma lakosság 11%-a került foglalkoztatásra 2013 év folyamán, mely az előző évhez viszonyítva magasabb foglalkoztatási létszámot mutat. A településre visszaköltözött lakosok közül többen jelentkeztek munkavégzésre.2013 évben 75 főt foglalkoztat önkormányzatunk a Miskolc Többcélú Kistérségi Társulással karöltve. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) 3.2.10. számú táblázat A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások év regisztrált vállalkozás ok a településen Kiskereske delmi üzletek vendéglát óhelyek állami szektorban foglalkoztatottak kivetett iparűzési adó befizetett iparűzési adó ezer forint működő foglalkoztatá si programok helyben foglalkoztatási programokban részt vevők 2008 15 4 2 n.a. n.a n.a. n.a. n.a n.a. n.a 19344 n.a. n.a. 2009 18 6 3 n.a. n.a n.a. n.a. 2010 22 7 3 46684 n.a. n.a n.a. n.a. 2011 23 5 3 20261 n.a. n.a 2012 25 5 3 29906 6 50 n.a. n.a 2013 25 3 2 n.a 3 75 Forrás: TEIR, T-Star, önkormányzat adatai A település vállalkozásainak számában folyamatos növekedés mutatkozik. A munkanélküliség kivédésére sokan egyéni vállalkozóként tevékenykednek, melyeknek bevétele nem jelentős. Van néhány társas vállalkozás a településen, akik alkalomszerűen foglalkoztatnak munkanélkülieket, azonban az alkalmazotti létszám nem jelentős 1-2 fő foglalkoztatásáról beszélhetünk, főként idény jelleggel. Jelenleg a közfoglalkoztatásban dolgozók közül 8 fő a környező településekről jár dolgozni a jelenlegi programokba. Fő közlekedési eszközük a kerékpár, munkahelyük megközelíthetősége körülbelül 20 perc. Közfoglalkoztatási programjaink: Mezőgazdaság, Értékteremtő, Közút karbantartás. 16

e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük Településünkön a közfoglalkoztatási programokon kívül nincsenek hozzáférhető programok, azonban néhány fiatal vállalt munkát ezen belül is. Tudásuknak megfelelő munkakörben végzik napi tevékenységüket. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) A képzések, továbbképzések a közeli megyeszékhelyen Miskolcon hozzáférhetőek. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása A jelenlegi közfoglalkoztatási programban mindenkinek lehetősége nyílt munkát vállalni. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Nem releváns, a nyilvántartott mélyszegénységben élők/romák jelentős számban kerültek foglalkoztatásra 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Pénzbeli ellátások:foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, méltányossági ápolási díj, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély. Egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók, így lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély, rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás. Természetbeni ellátás továbbá a köztemetés. 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők év 15-64 év közötti lakónépesség segélyben részesülők fő segélyben részesülők % 2008 1038 24 2,3% 2009 1065 32 3,0% 2010 1087 36 3,3% 2011 952 36 3,8% 2012 976 26 2,7% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az álláskeresési járadékban részesülők számának csökkenése a járadék idejének rövidebb idejű igénybevételének lehetősége okán történhetett. 17

3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak év nyilvántartott álláskeresők álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % 2008 70 64 91,4% 2009 100 94 94,0% 2010 106 98 92,5% 2011 109 99 90,8% 2012 72 63 87,5% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A táblázat értékei alacsony számokat mutatnak, mely abból adódik, hogy az iskolából kikerülő nyilvántartott álláskeresők 1 évig nem rendelkeznek a segélyhez szükséges regisztrációs idővel. 3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek év rendszeres szociális segélyben részesülők fő 15-64 évesek %-ában Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás) fő munkanélküliek %-ában Azoknak a, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett 2008 25 36% 45 64% 0 0 2009 6 6% 94 94% 0 0 2010 5 5% 101 95% 0 0 2011 5 5% 104 95% 0 0 2012 6 8% 66 92% 0 0 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Azoknak a, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást 18

összes lakásállomány (db) bérlakás állomány (db) szociális lakásállomány (db) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db) A vizsgált időszakban a támogatottak teljes körűen igazolták a 30 nap munkaviszonyban eltöltött időt. 2012. évben két fő önkéntes munkavégzés keretében vált továbbra is jogosulttá a támogatásra, 55 fő közfoglalkoztatás keretében szerezte meg a további jogosultsághoz szükséges jogviszonyt. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területek kerülnek elemzésre, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezésre kerülnek a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzők, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférés. a) bérlakás-állomány 3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány év ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások ebből elégtelen lakhatási körülménye ket biztosító lakások ebből elégtelen lakhatási körülménye ket biztosító lakások ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások 2008 570 17 0 0 0 0 0 0 2009 570 17 0 0 0 0 0 0 2010 570 17 0 0 0 0 0 0 2011 571 17 0 0 0 0 0 0 2012 571 17 0 0 0 0 0 0 2013 571 17 0 0 0 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok 19

A településen lévő lakásállomány 571 ingatlana között 3% olyan lakás található, melyekben a vezetékes ivóvíz nem elérhető, nem történt meg a rákötés, ezért fürdőszoba sem került kialakításra, valamint a csatornázásuk sem történt meg. A szennyvíz elvezetési rendszerre folyamatosan történik rákötés a lakosság részéről, ez nagy részben köszönhető a talajterhelési díj megjelenésének. A telefonhálózat, -televíziós műsorszolgáltatás, -internet hálózat a korábbi évek során fokozatosan kiépítésre került. Önkormányzati bérlakás és szociális jellegű lakóingatlan nincs a településen. b) szociális lakhatás Önkormányzati bérlakás és szociális jellegű lakóingatlan nincs a településen. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Településünkön egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlan nem található. d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság Településünkön hajléktalanság nincs, van néhány lakos, akik csak településszinten vannak bejelentkezve. Hajlékuk van, azonban nem a településen belül, hanem azon kívül oldották meg lakhatásukat. 3 lakos jelenleg a szőlőhegyen él. Ketten közülük a közfoglalkoztatásban dolgoznak, egy fő jelenleg nyugdíjazását intézi. Néhány ingatlan nem rendelkezik vezetékes ivóvízzel, ezek esetében az önkormányzatunk kamatmentes kölcsön formájában biztosítja a bekötések lehetőségét. e) lakhatást segítő támogatások Lakhatást segítő támogatásokat önkormányzatunk lakásfenntartási támogatás formájában biztosít, valamint az első lakáshoz jutó fiatalokat támogatja. Esetlegesen a felújításokhoz kamatmentes kölcsön nyújtásával járul hozzá az ingatlanok komfortosabbá tételéhez. 3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők lakásfenntartási támogatásban adósságcsökkentési év részesítettek részesülők 2008 11 0 2009 20 0 2010 21 0 2011 21 0 2012 78 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar támogatásban 20

A jövedelmi viszonyok alakulását jellemzi a látványosan megugró lakásfenntartási támogatásban részesülő támogatottak. Adósságcsökkentési támogatás igénylésével nem éltek a település lakosai, az Önkormányzat rendeletében nincs jelen ez a támogatási forma. f) eladósodottság A regisztrált munkanélküliek között magasabb az eladósodottak, de a deviza alapú hitelek miatt sok munkavállalót is érint. Ezek elkerülése érdekében egyre többen vállalnak munkát külföldön. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Településünk külterületén 3 fő létesített lakhelyet, ők jelenleg közfoglalkoztatásban dolgoznak. A külterületen az áram szolgáltatás megoldott, azonban vezetékes víz bekötésére nincs lehetőség. Egyéb szolgáltatásokhoz való hozzáférés nem biztosított. A csatornahálózat kiépítése (szennyvízszállítás) 2011-2012 években valósult meg a településen, a szolgáltatást a családok 3%-a nem igényelte, őket talajterhelési bírsággal sújtja az önkormányzat az előírt törvényi szabályozás szerint. A telefonhálózat, -televíziós műsorszolgáltatás, -internethálózat a korábbi évek során fokozatosan kiépítésre került. A településen működik háziorvosi rendelő egy épületben a védőnői szolgálattal. A születendő gyermekek az elmúlt évekhez viszonyítva emelkedik a községben, azonban gyermekorvosi szolgálat csak a szomszédos községben Szirmabesenyőn érhető el a fogorvosi szolgálattal egy épületben. A védőnő több településen látja el feladatát helyettesítői rendszerben. A községben megtalálható fiók gyógyszertár, mely a közeli megyeszékhelyen, Miskolcon működő egyik helyi gyógyszertár kihelyezett fiókja. A művelődési ház és könyvtár épületében fog helyet kapni egy ingyenesen hozzáférhető egészségmegőrző állomás masszázs igénybevételének lehetőségével várhatóan 2013 év őszétől. Az intézmény vezetője változatos programokat dolgoz ki a lakosság számára, mely bárki számára hozzáférhető. Sajókeresztúr közlekedési viszonyai megfelelőek. A faluból kicsit ritkábban megy a busz, de a 26-os főútról már gyakrabban, ezért a 26-os főúthoz közelebb lakóknak jobbak a busszal való közlekedési lehetőségei. Vasúton a Miskolc - Bánréve - Ózd és a Miskolc - Tornanádaska vonal vonataival utazhatunk ide. A kistérségi központ, egyben megyeszékhely (Miskolc) 6 km-re található a településtől 21

3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Településünkön nincsenek elkülönült telepek, szegregátumok. A településünkön élő roma lakosság a belterületen a magyar lakosság között asszimilálódva, elszórtan rendelkezik lakásokkal. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés 1997. évi CLIV. törvényt, mely előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról. A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében gondoskodik a) a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról, b) biztosítja a rovarok és rágcsálók irtását, c) folyamatosan figyelemmel kíséri a település környezet-egészségügyi helyzetének alakulását és ennek esetleges romlása esetén lehetőségeihez képest saját hatáskörben intézkedik, vagy a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát, d) együttműködik a lakosságra, közösségekre, családi, munkahelyi, iskolai színterekre irányuló egészségfejlesztési tevékenységekben, valamint támogatja és aktívan kezdeményezi ezeket. A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. A Szt. értelmében a személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat. Szociális alapszolgáltatások: falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, étkeztetés,házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, támogató szolgáltatás, utcai szociális munka, nappali ellátás. Személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátások: az ápolást, gondozást nyújtó intézmény, a rehabilitációs intézmény, a lakóotthon, az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, az egyéb speciális szociális intézmény. Az Ebktv. rendelkezése értelmében az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell a társadalombiztosítási rendszerekből finanszírozott, továbbá a szociális, illetve gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni, valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénylése és biztosítása, a betegségmegelőző programokban és a szűrővizsgálatokon való részvétel, a gyógyító-megelőző ellátás, a tartózkodás céljára szolgáló helyiségek használata, az élelmezési és egyéb szükségletek kielégítése során. Az egyenlő bánásmódhoz való jog magában foglalja különösen az azonos egészségügyi intézmények használatának, az ugyanolyan színvonalú és hatékony, illetőleg nem magasabb kockázattal járó gyógykezelésben, valamint betegségmegelőző programokban (szűrővizsgálatokban) való részvétel jogát. 3.6.1. számú táblázat Orvosi ellátás Felnőttek és Csak felnőttek részére házi gyermekorvosok gyermekek részére év szervezett háziorvosi által ellátott tervezett háziorvosi szolgáltatások szolgálatok szolgálatok 2008 1 0 0 2009 1 0 0 2010 1 0 0 2011 1 0 0 2012 1 0 0 2013 1 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar 22

3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők év közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők 2008 32 2009 31 2010 29 2011 15 2012 36 Forrás: TeIR, KSH Tstar 3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek év 2008 4 2009 5 2010 6 2011 10 2012 6 Forrás: TeIR, KSH Tstar ápolási díjban részesítettek Az egészséges életmódhoz történő hozzáférést a település Önkormányzata a helyi Óvoda konyháján keresztül biztosítja. Itt történik a szociálisan rászorulók részére a napi egyszeri meleg élelem igénybevétele. Házi segítségnyújtás keretében 9 gondozónő 63 idős gondozottat lát el napi szinten. Ezek közül egy gondozónő a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban is segítséget nyújt a 65 év feletti egyedülállók, fogyatékkal élők, illetve az arra rászoruló idősek számára. 23

a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés A településen 1 házi orvos látja el a betegeket, aki naponta rendel. Ő látja el a gyermekorvosi teendőket is. Fogorvos és gyermekorvosi szakszolgáltatás a szomszédos községben Szirmabesenyőn érhető el. 1 védőnő dolgozik a településen, aki ellátja Sajóecseget is. A községben megtalálható fiók gyógyszertár, mely a közeli megyeszékhelyen, Miskolcon működő egyik helyi gyógyszertár kihelyezett fiókja. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A szűrőprogramokon történő részvétel a közeli megyeszékhely Miskolc intézményeiben történik, szakorvosi beutalóval. A mozgó tüdőszűrő állomás 2012 év folyamán végzett kötelező jellegű lakossági szűrést. A kötelező csecsemő és kisgyermekkori szűrések a védőnő segítségével történnek. Szirmabesenyő településen pedig megtalálható a fogászat, és a gyermekorvos, aki ellátja a gyermekeket. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés Miskolc intézményeiben történik fejlesztő és rehabilitációs ellátás. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Az egészséges táplálkozás biztosítását az óvoda konyhája biztosítja az előírások szigorú betartásával. Egyéni igények biztosítását pl. cukorbetegség, nem tudják megoldani, mert nincs dietetikus szakember. A mezőgazdasági program keretében helyben megtermelt növények feldolgozásával is jelentősen javult az élelmiszer alapanyagok minősége. Hosszú távú perspektívát szeretnénk kidolgozni ennek további biztosítására. e) sportprogramokhoz való hozzáférés A helyi Sportkör folyamatosan biztosítja a lehetőséget minden érdeklődő számára. Futball mérkőzések, tollaslabda mérkőzések, sakkverseny. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Házi segítségnyújtás és jelzőrendszeres házi segítségnyújtást működtet településünk. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Nincs hátrányos megkülönböztetés községünkben, minden szolgáltatási területen biztosítjuk az esélyegyenlőség elvét. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Az aktív korúak között vannak olyan személyek, akik számára nem megállapítható a támogatás, ők egészségügyi hozzájárulást igényelhetnek a Kormányhivatal Járási Hivatalától. 24

3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai A közösségi élet változatosságát leginkább a művelődési ház, az egyházak, nyugdíjasklub, valamint a közösség számára önkormányzat által szervezett események adják. Például falunap, Keresztúr Nevű Települések Szövetségének találkozója. /Búcsú, iskolai, óvodai előadások, jótékonysági bálok / b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) A közösségi programok meghatározója a helyi sportkör, mely mozgalmasságával teljesen egyenlő esélyekkel összefogja a település lakóinak nagy részét. Etnikai, generációs különbségekből adódó konfliktusok nem jellemzőek az itt élő emberekre. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A lakosság néhány tagja önként vállalt Polgárőri feladatok elvégzésével biztosítja a településen élők biztonságérzetét. Pl.: Tombola ajándék felajánlás helyi vállalkozóktól, önkéntes szervezése, előadásoknak, kirándulásoknak, jótékonysági bál. A művelődési ház és könyvtár épületének áttelepítése folyik jelenleg a Közösségi ház átalakítás alatt lévő épületébe. Ebben az épületben fog helyet kapni egy ingyenesen hozzáférhető egészségmegőrző állomás masszázs igénybevételének lehetőségével várhatóan 2013 év őszétől. Az intézmény vezetője változatos programokat dolgoz ki a lakosság számára, mely bárki számára hozzáférhető. Ilyenek a teljesség igénye nélkül: egészségmegőrző előadás, elsősegélynyújtó előadás, családi szombat, kultúr lego, művészeti előadások, kincskeresés, házhoz megy a könyvtár. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Településünkön nem működik nemzetiségi önkormányzat. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák foglalkoztatás hiánya a nem regisztráltak esetében iskolázatlanság, kompetencia hiányok fejlesztési lehetőségek közfoglalkoztatásba történő bevonás, munkaügyi központ általi előadások szervezése, képzési programokban foglalkoztatási programokban való részvétel, jelenleg mezőgazdasági oktatás folyik, további lehetőségek keresése, egyéni fejlesztési lehetőségek biztosítása, 25

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet: A köznevelési törvény 2013. szeptember 1-éig hatályban tartja a közoktatásról szóló törvény 121. -a (1) bekezdésének 14. pontjában rögzített definíciót a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet vonatkozásában, ezt követően a definíciót a Gyvt. fogja tartalmazni. 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) Településünkön 248 gyermek élt 2011-ben. A gyermekszám évről évre csökken. a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek év védelembe vett 18 év alattiak Megszűntetett esetek a 18 év alatti védelembe vettek közül veszélyeztetett kiskorú gyermekek 2008 0 0 0 2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 2 2 2 Forrás: TeIR, KSH Tstar 2012. év folyamán 2 veszélyeztetett kiskorú került védelem alá, akik esetében az eljárás még adott év folyamán befejeződött, helyzetük rendeződött. A családsegítő munkatársaknak nagy szerepe volt a veszélyeztetett kiskorúak védelmének ellátásában a veszélyeztetettség megszüntetésében. 26

b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek év Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek 2008 71 2 0 0 0 2009 61 2 0 0 0 2010 68 2 0 0 0 2011 78 2 0 0 0 2012 74 2 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő családok 74 gyermekre kaptak támogatást, 2012 év folyamán két alkalommal augusztus és november hónapok folyamán gyermekenként 5.800,-ft-ot. Első alkalommal készpénzben, majd november hó folyamán Erzsébet utalvány formájában történt meg a támogatások kifizetése. c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők, aránya A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénybevétele biztosítja a gyermekek kedvezményes étkeztetését, óvodáztatási támogatását, beiskolázási támogatását, ingyenes tankönyv hozzáférését. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők, aránya 4.1.3. számú táblázat Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők év Ingyenes étkezésben résztvevők óvoda Ingyenes étkezésben résztvevők iskola 1-8. évfolyam 50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak 1-13. évfolyam Ingyenes tankönyvellátásban részesülők Óvodáztatási támogatásban részesülők Nyári étkeztetésben részesülők 2008 3 12 3 0 0 2009 2 3 11 3 0 0 2010 2 2 11 2 0 0 2011 3 1 6 1 0 0 2012 2 2 6 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok 27

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek közül az ingyenesen étkezők viszonylag stabil. Az 50%-os kedvezményt igénybe vevők jelentősen csökkent az előző évekhez viszonyítottan, és csökkent, illetve megszűnt az ingyenes tankönyvellátásban részesülők. Óvodáztatási támogatás igénybevételére egy gyermek sem volt jogosult, tehát a szülők iskolázottsága már magasabb, mint a korábbi években, a 8 általános iskolai végzettség minden szülő esetében megszerzett. e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek, aránya Településünkön magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekről nincs tudomásunk. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Községünkben nincs telepszerű megosztottság. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) 4.3.1. számú táblázat Védőnői álláshelyek év védőnői álláshelyek Egy védőnőre jutó gyermekek 2008 1 53 2009 1 42 2010 1 46 2011 1 30 2012 1 56 2013 1 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés A védőnő településünkön kívül a szomszédos Sajóecseg községben is ellátja feladatait. A helyi iskolában 2012 év folyamán 3 alkalommal történt beavatkozás részéről fejtetű megjelenése okán. Gyermekorvos, valalmint fogorvosi ellátás a másik szomszédos településen Szirmabesenyőn érhető el. b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok ) 4.3.2. tábla nem került kitöltésre, mert településünkön nincs gyermekorvosi ellátás. Gyermekorvosi ellátás a szomszéd községben Szirmabesenyőn érhető el. A felnőtt háziorvos által ellátott gyermekek számáról nem rendelkezünk adattal. 28