EHO 2011: egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség 2011-ben. Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli a munkáltatót, kifizetőt az általa magánszemélynek juttatott meghatározott jövedelmek után. Szintén százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség vonatkozik a belföldi magánszemélyre, meghatározott jövedelmek szerzése esetén. 2011-ben emelkedett az egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke 4.950 forintról havi 5.100 forintra. Nem szerepel a tételes egészségügyi hozzájárulás (eho) bevezetése azon javaslatok között, amelyeket a néhány héten belül véglegesítendő reformcsomagot kidolgozó Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tett le a kormány asztalára, mégis visszajöhet. A minisztériumban kifejezetten ellenzik a 2010 elejével megszüntetett fix eho visszacsempészését az adók és hozzájárulások világába értesült a Vilaggazdaság. Mivel azonban a hosszabb távon a költségvetési egyenleg 600-650 milliárd forintos javulását előrevetítő reformokkal kapcsolatos kormányzati döntés csak a hónap végén születik meg, egyelőre nem lehet biztosan kizárni, hogy "más irányokból" mégiscsak bekerül egy havi egy-kétezer forintos tételes eho a csomagba. Egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség 2011. január 1-jétől Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás A járulékterhet nem viselő jövedelmek utáni általános mértékű egészségügyi hozzájárulás: Az összevont adóalapba tartozó, az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után 27% 1 / 8
A béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. ] adóalapként me 27% A kamatkedvezményből származó jövedelem után 27% Az általánostól eltérő mértékű egészségügyi hozzájárulás A tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevételi nyilatkozatot benyújtó mezőgazdasági ős 15% A fizető vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély a tételes átalányadó,- ha e tevékenység alap 20% A magánszemélyt terhelő * egészségügyi hozzájárulás a hozzájárulás fizetési felső határig 2 / 8
A vállalkozásból kivont jövedelem után (Szja tv. 68. ) Értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem után (Szja tv. 65/A. ) Az osztalék (Szja tv. 66. ** ), vállalkozói osztalékalap (Szja tv. 49/C. ), Árfolyamnyereségből származó jövedelem után (Szja tv. 67. ) Ingatlan bérbeadásból származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után (S 3 / 8
Termőföld bérbeadásból származó adóköteles jövedelem után (Szja tv.17. (4) bek) 0% * A hozzájárulás fizetési felső határ 450 000 forint. ** Nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást bármely EGT-államban működő, a tökepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama után. A közösségen belül mozgó munkavállalók és önálló vállalkozók, valamint családtagjaik szociális biztonságáról szóló 1408/71. (EGK) sz. Tanácsi rendelet hatálya alá tartozó, másik tagállamban biztosított személy (az EGT tagállamai mellett a Svájcban biztosított is) jövedelme után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség alóli mentességet a természetes személy az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban fennálló biztosítást tanúsító igazolással igazolja. Ez 2011-ben is igaz. Figyelem! Nem kell megfizetni a százalékos egészségügyi hozzájárulást a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés miatt a volt pénztártagnak kifizetett, a hozamgarantált tőke összege feletti összeg után. Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás százalékosan meghatározott adó jellegű kötelezettség, amelyet az erről szóló törvényben meghatározott jövedelmek után kell megfizetni. 4 / 8
Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti munkáltatót, kifizetőt (a továbbiakban: kifizetőt) az általa, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény (a továbbiakban: Tbj) szerinti belföldi magánszemélynek juttatott, illetve a belföldi magánszemélyt - a személyi jövedelemadóról szóló törvényben5 (a továbbiakban: Szja tv.) - meghatározott jövedelmek után. 1. A kifizetőt terhelő százalékos egészségügyi hozzájárulás A 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli a kifizetőt az adóévben juttatott (megszerzett), az Szja tv-ben meghatározott: az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél - az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem, a külön adózó jövedelmek közül: - a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. ] adóalapként meghatározott összege (a jövedelem 1,19-szerese), - a kamatkedvezményből származó jövedelem után. Az előzőekben meghatározott jövedelmek után az egészségügyi hozzájárulást abban az esetben is meg kell fizetni, ha a juttatás nem pénzben történik. Nem minősül kifizetőnek: - - az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár a tag kilépése, illetőleg a várakozási idő letelte után a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés, - - a számlavezető a nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló törvényben meghatározott számlatulajdonos részére, egyéb jövedelemnek minősülő összeg kifizetése, - - az önkéntes egészségpénztár és az önkéntes önsegélyező pénztár a jogosulatlanul igénybe vett pénztári szolgáltatás esetén. A magánszemélyt terhelő egészségügyi hozzájárulás 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás Ha az 1. pontban felsorolt jövedelem nem kifizetőtől származik, vagy ha a kifizető az adóelőleg alapját képező jövedelem után adót, adóelőleget nem köteles megállapítani, a 5 / 8
magánszemélynek kell a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást megfizetnie. A mezőgazdasági őstermelő jövedelme (az átalányban megállapított jövedelem is) az összevont adóalapba tartozó jövedelemként viseli a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terhet. A biztosított mezőgazdasági őstermelő jövedelméből mentes a százalékos egészségügyi hozzájárulás alól a járulékalapként szolgáló rész. Ez azt jelenti, hogy az őstermelőt terhelő egészségügyi hozzájárulás alapját csökkenteni kell az őstermelő által fizetendő járulékok alapjával, vagyis a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjának a megállapításakor a bevétel összegéből a járulékalapot képező jövedelem levonását kővetően mutatkozó különbözetet kell figyelembe venni. Az általánostól eltérő mértékű egészségügyi hozzájárulás A tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a bevétel 5 százalékának a 15 százaléka. A fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a tételes átalányadó 20 százaléka, 3 ha e tevékenység alapján a magánszemély nem minősül a Tbj. szerinti egyéni vállalkozónak. A magánszemélyt terhelő 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás A belföldi magánszemély az adóévben megszerzett - vállalkozásból kivont jövedelem, - értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, - osztalékból, vállalkozói osztalékalapból, - árfolyamnyereségből származó jövedelem, - termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából11 származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén (függetlenül attól, hogy az összevont adóalap részeként adóköteles) a teljes összeg után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. (3) bekezdése alapján megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék12, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény13 9. (1) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék14, a Tbj. 36-37. -a és 39. (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék15 (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az előzőekben meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ). 6 / 8
A magánszemély legkésőbb a kifizetés időpontjáig nyilatkozik a kifizetőnek arról, hogy a több kifizetőtől és/vagy magánszemélytől származó ingatlan bérbeadásból keletkező jövedelme a naptári évben meghaladja az egymillió forintot. A 2007. december 31-ét kővetően kifizetett osztalékra a kifizetés időpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. Az előzőekben felsorolt jövedelmek után a magánszemélyt a naptári év folyamán mindaddig terheli a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulásfizetési kötelezettség, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy az egészségbiztosítási járulékot vagy a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a hozzájárulás-fizetési felső határig megfizette. A magánszemély nyilatkozhat arról, hogy a megfizetett egészségbiztosítási járulék összege várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt. Ha a hozzájárulás-fizetési felső határt az egészségbiztosítási járulék összege mégsem éri el, a magánszemély az őt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást 6 százalékkal növelten, a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. Ugyanígy kell eljárni, ha magánszemély az ingatlan bérbeadásból keletkező jövedelme vonatkozásában előírt nyilatkozatot nem teszi meg és a nyilatkozat hiányában a kifizető nem vonta le a magánszemélyt terhelő egészségügyi hozzájárulást. Az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, és megfizetése A törvény az egészségügyi hozzájárulás beszedését az adóhatósághoz rendeli. Az adónak minősülő egészségügyi hozzájárulás bevallására és befizetésére az Art. előírásait kell alkalmazni. A kifizetőt, valamint a magánszemélyt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a kifizető havonta állapítja meg, vonja le, a jövedelem kifizetését (juttatását) követő hónap 12. napjáig fizeti meg. Amennyiben a jövedelem nem kifizetőtől származik vagy az egészségügyi hozzájárulás levonására nincs lehetőség, az egészségügyi hozzájárulást a magánszemély előlegként, az adóelőleg, illetőleg az adó megfizetésével egyidejűleg állapítja meg és fizeti meg. Az adóelőleg megfizetésére nem kötelezett magánszemély a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadó bevallásában a bevallásra előirt határidőig állapítja meg és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg. Az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére ide értve az utólag megfizetett tételes egészségügyi hozzájárulást is - a NAV Egészségügyi hozzájárulás beszedési számla szolgál. A számla száma: 10032000-06056212. 7 / 8
Az egészségügyi hozzájárulás bevallása A kifizető a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározottak szerint a havi 08-as bevallásban elektronikus úton vallja be. Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, a magánszemély a tárgyévre vonatkozóan elkészített személyi jövedelemadó bevallásában számol el az előlegként megfizetett egészségügyi hozzájárulással. Az adóelőleg megfizetésére nem kötelezett magánszemély a százalékos egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadó bevallásában vallja be. Az üzleti ajándék, reprezentáció után fizetendő százalékos egészségügyi hozzájárulást: - az egyéni vállalkozónak és a beszámoló készítésére nem kötelezett kifizetőnek az adóév utolsó hónapjának kötelezettségeként kell megállapítania és a bevallás benyújtására előírt határidőre megfizetni, - az előzőekben nem említett kifizetőnek az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítására előírt időpontot követően kell megállapítani és az ezt követő hónap 12-éig kell megfizetnie, továbbá az elszámolt éves összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként kell bevallani. Ha a magánszemély az egészségügyi hozzájárulást a fizetési kötelezettségét meghaladóan fizette meg, vagy a fizetendő egészségügyi hozzájárulásnál a kifizető többet vont le, a túlfizetést a magánszemély az adóévre benyújtott bevallásában visszaigényelheti. Ha az adóévben fizetendő egészségügyi hozzájárulás meghaladja a kifizető által levont összeget, a különbözetet a magánszemély az adóévre vonatkozó bevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig fizeti meg. Amennyiben a magánszemély egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett, vagy visszaigénylési jogosultságát gyakorolja, az adóévről köteles bevallást benyújtani, akkor is, ha az az Szja tv. előírásaiból nem következne. Nem kell az egészségügyi hozzájárulást bevallani, ha a kifizető az egészségügyi hozzájárulást levonta és a magánszemély az Szja tv. vagy az Art. alapján nem köteles bevallás benyújtására. 8 / 8