Esélyegyenlőségi terv
A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének e s é l y e g y e n l ő s é g i t e r v e a 2015. június 1-jétől 2017. december 31-ig terjedő időszakra A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete mint munkáltató (a továbbiakban: munkáltató) az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: esélyegyenlőségi törvény), valamint az Európai Unió Tanácsának e tárgyban kiadott irányelveiben meghatározott célok megvalósítása érdekében az esélyegyenlőségi törvény 63. -ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezésének alapján, figyelemmel a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 70/A. -ában foglalt rendelkezésekre a 2015. június 1-jétől 2017. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó esélyegyenlőségi tervét a dolgozókkal történt helyzetfelmérés alapján az alábbi tartalommal fogadja el. 1 I. Általános célok A munkáltató a foglalkoztatás során tiszteletben tartja a vele közalkalmazotti, munka és egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott személyek egyediségét és emberi jogait, különösen emberi méltóságukat és az egyenlő bánásmódhoz való jogukat. A munkáltató a diszkrimináció minden formáját elítéli, feladatainak ellátása során minden tekintetben szem előtt tartja az esélyegyenlőség és az egyenlő elbánás elvét. A munkáltató a foglalkoztatottak érdekeit figyelembe véve olyan munkafeltételeket biztosít, amelyek hozzájárulnak az esélyegyenlőségi törvényben megfogalmazott célok megvalósításához. Az esélyegyenlőség terv célja, hogy a munkavállalók számára biztosítsa az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Ennek érdekében meghatározza a munkáltató tevékenysége során irányadó alapelveket (II. fejezet), az esélyegyenlőségi terv alkalmazása szempontjából hátrányos helyzetűnek minősített, kiemelt célcsoportokat (III. fejezet), felméri a kiemelt célcsoportok helyzetét (IV. fejezet), meghatározza az esélyegyenlőség biztosítása érdekében szükséges intézkedéseket (V. fejezet), valamint szabályozza az esetlegesen felmerült sérelmek intézményes orvoslásának rendjét (VI. fejezet). Az esélyegyenlőségi terv nem tartalmazza azon kedvezményeket, amelyek a közalkalmazotti jogviszonyra alkalmazandó vagy más jogszabályokból, belső szabályzatokból következnek. II. Alapelvek 1.) A munkáltató a foglalkoztatottak kiválasztása, valamint a foglalkoztatás során beleértve a munkabérek és egyéb juttatások meghatározását, a képzésben vagy továbbképzésben való részvétel biztosítását stb. betartja az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség követelményeit, és fellép a hátrányos megkülönböztetés minden formája ellen.
2.) A munkáltató az esélyegyenlőségi törvény 8. -ának megfelelően tilt minden közvetlen és közvetett hátrányos megkülönböztetést, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzetiséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőződése, politikai vagy más véleménye, családi állapota, anyasága (várandóssága) vagy apasága, szexuális irányultsága, nemi identitása, életkora, társadalmi származása, vagyoni helyzete, foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, érdekképviselethez való tartozása, egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. 2 A munkáltató tilt minden zaklatást, jogellenes elkülönítést és megtorlást. 3.) A munkáltató biztosítja, hogy a pályázók és a foglalkoztatottak közötti megkülönböztetésre kizárólag a munkakör betöltése szempontjából releváns képzettség, készségek és szakismeret figyelembe vételével, a hivatali beosztás és a munkakör sajátosságai szerint, az elvégzett munka mennyisége és minősége alapján, valamint az életesélyek egyenlőtlenségéből fakadó hátrányok enyhítése céljából legyen lehetőség, a jogszabályokban és belső szabályzatokban meghatározott módon. 4.) A munkáltató a foglalkoztatás keretei között törekszik a partneri kapcsolat és az együttműködés elveinek érvényesítésére. E célból átlátható szerződéses és működési viszonyokat alakít ki, és amennyire csak lehetséges, a munkáltatói döntések meghozatala előtt figyelembe veszi a foglalkoztatottak véleményét is. 5.) A munkáltató folyamatosan figyelemmel kíséri a foglalkoztatott állomány összetételének alakulását, a tényleges helyzet felmérése alapján megjelöli az esélyegyenlőség szempontjából kiemelt célcsoportokat, és belső szabályzataiban meghatározza azokat a szempontokat, feltételeket és támogatási formákat, amelyek az esélyegyenlőség előmozdítását szolgálják.
6.) A munkáltató az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség követelményeinek vélt vagy valós megsértése esetén biztosítja az eset körülményeinek teljes körű, érdemi kivizsgálását, s e célból együttműködik mind a sérelmet szenvedett féllel, mind az ügyben eljáró hatósággal (Egyenlő Bánásmód Hatóság), továbbá gondoskodik az okok feltárásáról, indokolt esetben megteszi a személyi felelősség érvényesítéséhez, valamint a további jogsértés megelőzéséhez szükséges intézkedéseket. III. Kiemelt célcsoportok Az esélyegyenlőségi terv alkalmazása szempontjából hátrányos helyzetűnek minősülő kiemelt célcsoportokba tartoznak: a) a nők, b) a negyven évnél idősebbek, c) a valamely magyarországi nemzetiséghez tartozók, a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiában foglaltakból adódóan különös tekintettel a roma/cigány nemzetiségűekre, d) a fogyatékos személyek 1, a munkáltatónak A fizikai és info-kommunikációs akadálymentesítés szakmai tudásának elterjesztése és hozzáférhető szolgáltatások fejlesztése c. TÁMOP 5.4.6/B-13/1. kiemelt projektben való részvételéből adódóan különös tekintettel a siketekre, e) a két vagy több tíz éven aluli gyermeket nevelők, f) a tíz éven aluli gyermeket nevelő egyedülállók, g) a tartósan betegek, h) az idős vagy tartósan beteg hozzátartozójukat ápolók, i) a pályakezdők. 3 A munkáltató folyamatosan figyelemmel kíséri a kiemelt célcsoportokba tartozók helyzetét, és a konkrét viszonyok ismeretében intézkedéseket dolgoz ki az életesélyek, továbbá a munkavégzéssel összefüggő körülmények javítása érdekében. IV. Helyzetfelmérés A foglalkoztatottak esélyegyenlőségével kapcsolatban felhasznált adatok egy része, jelesül a nemre, korra és pályakezdő mivoltra vonatkozó adatok a Gazdasági Osztály adatbázisából rendelkezésre állnak. A munkavállalókra vonatkozó egyéb személyes adatok felvételéhez az egyes munkavállalók külön hozzájárulását kértük. Ezen adatokat a munkáltató kizárólag az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség munkahelyi érvényesítése céljából, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően kezeli. A létszámadatok a 2015. május 31-i állapotot tükrözik (lásd az 1. mellékletet). 1 A 2013. évi LXII. törvénnyel módosított, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 1998. évi XXVI. törvény 4. a) pontja értelmében fogyatékos az a személy, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással illetve ezek bármilyen halmozódásával él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja.
A következő esélyegyenlőségi terv részét képező helyzetfelmérés alapvető szempontjai: Mely hátrányos helyzetű csoportok vannak jelen a munkáltatónál? Éri-e hátrány, és ha igen, mely területeken az egyes foglalkoztatottakat? Elégedettek-e az esélyegyenlőségi tervben foglaltak végrehajtásával? Elégedettek-e az esélyegyenlőség intézményrendszerének működésével, eljárásrendjével? Elégedettek-e a tájékoztatás színvonalával, az információkhoz való hozzáférés minőségével? A helyzetfelmérés alapján készített továbbfejlesztési javaslatok, valamint az új esélyegyenlőségi terv kidolgozása során a munkáltató figyelembe veszi a munkavállalók véleményét is (pl. ötletládák vagy elektronikus kérdőívek segítségével). 4 V. Intézkedések Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében és a dolgozók által adott helyzetfelmérés alapján a munkáltató az alábbi konkrét intézkedéseket határozza meg: 1.) Esélyegyenlőségi munkatárs alkalmazása A munkáltató az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség követelményei gyakorlati érvényesülésének folyamatos figyelemmel kísérése céljából esélyegyenlőségi munkatársi munkakört működtet. Az esélyegyenlőségi munkatárs feladatai: az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség követelményei érvényesülésének figyelemmel kísérése, a következő időszakra szóló esélyegyenlőségi terv előkészítése, valamint a munkáltatóval és a közalkalmazotti tanáccsal való egyeztetése (2017. november 30-ig), az esélyegyenlőségi tervben foglaltak megvalósulásának szervezése és figyelemmel kísérése, a tapasztalatok alapján 2017. november 30-ig írásos értékelés készítése a egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség intézményen belüli helyzetéről (ehhez segédeszközül szolgál a II. mellékletben közölt intézményi önértékelési sablon), valamint a továbbfejlesztéshez szükséges javaslatok kidolgozása, az egyenlő bánásmód sérelmével összefüggő eljárás (lásd a VI. fejezetet) lefolytatása, továbbá a munkáltató és a sérelmet szenvedett foglalkoztatott közötti egyeztetés szervezése, a jogsértés okának, körülményeinek vizsgálata, javaslattétel a személyes felelősség érvényesítésére, valamint a további jogsértés megelőzéséhez szükséges intézkedésre, együttműködés a jogsértés ügyében eljáró hatósággal, a munkavállalók esélyegyenlőséggel és egyenlő bánásmóddal kapcsolatos tájékoztatása érdekében elektronikus felület és/vagy fogadóóra biztosítása és/vagy évente legalább egy alkalommal esélyegyenlőségi képzés tartása a Nyelvtudományi Intézetben dolgozók számára,
az esélyegyenlőséghez és egyenlő bánásmódhoz kapcsolódó jogszabályok és pályázatok figyelemmel kísérése, a munkáltató és a munkavállalók ezekről való tájékoztatása, az esélyegyenlőségi és érdekvédelmi szervezetekkel való együttműködés. 2.) A munkaügyi folyamatok esélyegyenlőséget előmozdító szabályozásának bővítése A munkáltató a jogszabályok és a belső szabályzatok alapján adható juttatások keretei között a juttatás rendeltetésének és feltételeinek gondos mérlegelésével, azonos feltételek esetén a kiemelt célcsoportokba tartozókat előnyös megkülönböztetésben részesítheti. 3.) A kiemelt célcsoportokba tartozók foglalkoztatásának előmozdítása 5 A munkáltató felelősséget érez a kiemelt célcsoportokba tartozó személyek elhelyezkedési esélyeinek javításáért, ennek érdekében őket a pályázati elbírálásoknál és az alkalmazásnál megfelelő képzettség esetén előnyben részesíti. 4.) A kiemelt célcsoportokba tartozók fokozott védelme létszámleépítés esetén A munkáltató létszámleépítés során a kiemelt célcsoportokba tartozó foglalkoztatottaknak a hatályos jogszabályi rendelkezéseken túl segítséget nyújt a munkaügyi központtal együttműködve további elhelyezkedésükhöz. Az érintetteket felkészíti és megismerteti az újbóli munkába állást elősegítő módszerekkel. 5.) Akadálymentes környezet megteremtése, az információkhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása Az Európai fogyatékosságügyi stratégia 2010 2020: megújított elkötelezettség az akadálymentes Európa megvalósítása iránt c. európai bizottsági közlemény céljainak megvalósítása érdekében a munkáltató vállalja, hogy jelen esélyegyenlőségi terv érvényességi ideje alatt lehetővé teszi a Nyelvtudományi Intézet Benczúr utcai székházának akadálymentes megközelíthetőségét. A mozgáskorlátozottak épületen belüli közlekedését és egy mozgássérült mosdó kialakítását. Az info-kommunikációs akadálymentesítés körében a munkáltató vállalja, hogy a Nyelvtudományi Intézet honlapján tárolt közérdekű információkat vakok és gyengénlátók számára optimalizált módon, valamint magyar jelnyelven is elérhetővé teszi. 6.) A képzési programokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása A munkáltató egyenlő hozzáférést biztosít a képzési lehetőségekhez, amelyekről a belső hálózaton keresztül előzetesen tájékoztatja a foglalkoztatottakat. A képzési terv összeállításakor figyelembe veszi a teljesítményértékelés során tett fejlesztési javaslatokat, valamint a foglalkoztatottak továbbképzési és fejlődési igényeit.
7.) A családbarát munkahely feltételeinek megteremtése, a foglalkoztatás rugalmasabbá tétele A munkáltató törekszik arra, hogy a hivatás gyakorlása és a családi élet harmóniájának megteremtését lehetővé téve alakítsa ki az egyes szervezeti egységek munkarendjét. Ösztönzi a rugalmas munkavégzési formákat (pl. részmunkaidős foglalkoztatás, távmunka), a rugalmas munkarend kialakítását. E tekintetben fokozott figyelmet fordít a többgyermekes, valamint a gyermeküket egyedül nevelő szülőkre, s részükre a gyermekgondozási, oktatási intézmények nyitvatartásához igazodó egyedi munkaidőkezdést és befejezést tesz lehetővé. A munkáltató a munkavállaló számára a rendkívüli családi események (pl. gyermek születése, ballagás) esetére szabadságot biztosít a rendes szabadságkeret terhére. Szabadságolásoknál lehetőség szerint figyelembe veszi az iskolai, óvodai, bölcsődei szüneteket. 6 A munkáltató elősegíti a huzamos betegség, gyermeknevelés stb. miatti távollét után visszatérő munkatársak beilleszkedését. 8.) Az intézeti dolgozók és a tartósan távollévők tájékoztatása Az Intézetben történt változásokról, hírekről, szabályzatokról, rendezvényekről az Intézeti honlapon lehet tájékozódni. A munkáltató vállalja, hogy amennyiben a honlapra új információ kerül fel, arról a belső levelezési rendszeren keresztül tájékoztatja a dolgozókat. A tájékoztatás felelőse az információ kibocsátója. A munkáltató vállalja, hogy a GYED/GYES, hosszantartó betegség vagy egyéb ok miatt huzamosabb ideig távéllő foglalkoztatottat rendszeresen tájékoztatja a munkáltató szervezetét, belső szabályzatait, továbbá a távollévő munkakörének ellátásával összefüggő jogszabályokat és egyéb követelményeket érintő fontosabb változásokról, valamint a távollét ideje alatt is igénybe vehető képzési formákról. Gondoskodik arról is, hogy a tartósan távollévő foglalkoztatottak a többiekkel egyező tájékoztatást kapjanak a Nyelvtudományi Intézet rendezvényeiről, továbbá általuk is igénybe vehető üdülési, pihenési és sportolási lehetőségekről. A tájékoztatásról az adott osztály, vagy kutatócsoport vezetője köteles gondoskodni. 9.) Az egészség megőrzését és fejlesztését szolgáló tevékenységek támogatása A munkavégzés feltételeinek javítása és az egészségmegőrzés érdekében a munkáltató az irodabútorok, illetőleg irodai eszközök beszerzésénél fokozott figyelmet fordít az ergonómiai szempontok betartására. A foglalkoztatottak életkorát, egészségi állapotát figyelembe véve a munkáltató hangsúlyozott figyelmet fordít a szív- és érrendszeri, mozgásszervi megbetegedések megelőzésére, és ennek érdekében évenkénti prevenciós szűrővizsgálatokat szervez önkéntes részvétellel a 40 éven felüliek részére. Foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálatot szervez.
A munkáltató támogatja a foglalkoztatottak sport és szabadidős tevékenységekben való részvételét. Ennek érdekében az alagsorban edzőtermet üzemeltet, amelyet a foglalkoztatottak díjmentesen, a munkaidő után igénybe vehetnek. 7
VI. Az egyenlő bánásmód megsértése esetén irányadó eljárás 1.) Az egyenlő bánásmód megsértése, zaklatás vagy megtorlás esetén a sérelmet szenvedett foglalkoztatott (a továbbiakban: sértett) panaszával az esélyegyenlőségi munkatárshoz fordulhat. Ez a rendelkezés nem érinti a sértett azon jogát, hogy közvetlenül kezdeményezze az esélyegyenlőségi törvény alapján igénybe vehető jogorvoslatokat. 2.) Az esélyegyenlőségi munkatárs a sértett panaszáról jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet az esélyegyenlőségi munkatárs és a sértett írnak alá. (A panasztételi jegyzőkönyv formanyomtatványát lásd a III. mellékletben.) A jegyzőkönyv két vagy három példányban készül. Egyik példányát a sértett, másik példányát a munkáltatói jogkör gyakorlója kapja és a Gazdasági Osztály kezeli. Amennyiben a panasz nem a munkáltató, hanem egy másik munkavállaló ellen irányul, a jegyzőkönyv harmadik példányát az érintett munkavállalónak kell megküldeni. 8 3.) A jegyzőkönyvnek az általános kellékeken felül tartalmaznia kell a sérelmezett munkáltatói intézkedés vagy más kifogásolt magatartás leírását a sértett előadásában, a sértett nyilatkozatát arról, hogy részére az esélyegyenlőségi munkatárs az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indítható eljárásokról megfelelő tájékoztatást nyújtott, továbbá a sértett hozzájárulását ahhoz, hogy a sérelmet a munkáltatóval/munkavállaló társával békés úton, egyeztetéssel próbálják orvosolni. 4.) A munkáltatói jogkör gyakorlója az ügy megoldása érdekében a panasztételi jegyzőkönyv kézhezvételétől számított egy héten belül kivizsgálást kezdeményez, melyet a kivizsgálás elrendelésétől számított két héten belül le kell folytatni. Amennyiben a panasz nem a munkáltató, hanem egy másik munkavállaló ellen irányult, az érintett munkavállalót a kivizsgálási eljárás során meg kell hallgatni. 5.) Amennyiben az érintett felek az esélyegyenlőségi munkatárs vagy a közalkalmazotti tanács vezetője közreműködésével, békés úton nem tudnak megegyezni, közvetítőt vonhatnak be az eljárásba. A közvetítés költségeit a munkáltató viseli, ha azonban a sértett más közvetítő bevonására tesz javaslatot, annak költségeit saját maga viseli. 6.) A sértettnek joga van anonim módon is panaszt tenni az esélyegyenlőségi munkatársnál. Ebben az esetben az esélyegyenlőségi munkatárs a panaszt a véleményével együtt továbbítja a munkáltatónak, aki a panasz jogosságának megállapítására kivizsgálást rendelhet el, vagy egyéb módon intézkedhet a panasz elintézéséről. 7.) Amennyiben a panasz nem a munkáltató intézkedése ellen irányul, és a kivizsgálás megerősíti a munkavállaló által sérelmezett jelenség meglétét (zaklatás, emberi méltóság megsértése stb.), a munkáltató haladéktalanul köteles intézkedni a jelenség megszüntetése érdekében.
VII. Egyéb rendelkezések 1.) Az esélyegyenlőségi tervet mind a munkáltató, mind a közalkalmazotti tanács képviselője jóváhagyólag aláírják. 2.) A munkáltató gondoskodik arról, hogy az esélyegyenlőségi terv a belső hálózat útján minden foglalkoztatott beleértve a vakokat és gyengénlátókat, valamint a siketeket is számára hozzáférhető és megismerhető legyen. Ezen kívül az esélyegyenlőségi terv egy példányát a Nyelvtudományi Intézet épületén belül jól látható helyen ki kell függeszteni. 3.) A következő időszakra szóló esélyegyenlőségi terv elfogadásának határideje 2017. november 30. 9 Budapest, 2015. június 1. Kenesei István igazgató Máté Ildikó gazdasági vezető Gyuris Beáta közalkalmazotti tanács