MIRE KELL ÜGYELNI A SZAKDOLGOZAT ÖSSZEÁLLÍTÁSAKOR (Ismertető Bdó Barna) Ütemterv segédlet a dlgzat összeállításáhz 1. Kutatási/elemzési terv beadási határideje: 5-8 ldal Irdalmgyűjtés (cédulázás) flyamatsan - minimum 6 hét Témavázlat véglegesítése, átbeszélése a knzulenssel Mellékletek, empirikus vizsgálati anyagk dkumentálása flyamatsan (0-15 ldal) A dlgzat első fejezetének összeállítása minimum - 3 hét (8-30 ldal) A dlgzat fő fejezetének összeállítása minimum - 4 hét (10-30 ldal) 2. Első váltzat összeállítása (bevezetés és összefglalás nélkül) minimum 1 hét Témavezetővel ellvastatni - minimum 1 hét 3. Másdik váltzat összeállítása (bevezetés és összefglalás nélkül) minimum 2 hét Másdik váltzat összeállítása a vezetőtanári javaslatk figyelembevételével átdlgzva, kiegészítve, az esetleges hiánysságkat felszámlva - minimum 2 hét Bevezetés és összefglalás megírása minimum 2 nap (2-10 ldal) Irdalmjegyzék precíz összeállítása lábjegyzetek átnézése, hivatkzásk pntsítása - minimum 2 nap (1-5 ldal) 4. Harmadik váltzat átadása a knzulenseknek Tanárral ellvastatni - minimum 5 nap Utlsó átdlgzás (ha szükséges) minimum 3 nap Anntáció elkészítése magyarul és anglul minimum 1 nap 1-2 ldal Köttetés/spirálzás - minimum 1 nap 5. Elkészítés végleges határideje (Leadás): 2010. június 10. Témaválasztás A jó téma aktuális és releváns, azaz lyan területet érint, amelynek gazdasági szerepe az adtt időszakban jelentős, és amelynek feldlgzásán jól lemérhető a tanultak alkalmazása. A témaválasztás ilyen feltételek mellett akkr értékelhető sikeresnek, ha: a cím fedi a tartalmat, a dlgzat szerkezete, lgikai felépítése és tartalmi arányai megfelelőek, a választtt téma jól kapcslódik a jelölt érdeklődéséhez, és az általa választtt szak vagy szakirány kérdésköréhez, a téma mérvadó hazai és nemzetközi szakirdalmi frrásanyaga a hallgató által elérhető, 1
a tartalm és annak szakirdalmi háttere igazdik a jelölt idegen nyelvi ismereteihez, sikerül lyan külső knzulenst találni, aki adatkkal, észrevételeivel és javaslataival hatéknyan segíti a jelölt munkáját, a dlgzat lyan elemzéseket mutat be, amelyek egyéni ötletre és kivitelezésre épülnek, a jelölt saját egyéni munkájának tekinthetők, nem pedig krábbi vizsgálatk máslásának vagy egyszerű ismétlésének, s ezzel a jelölt nem csupán reprdukálja, hanem elemzéseivel gazdagítja is a képzés srán szerzett ismereteit. Fnts: Lehet választani szűkebb témakört akkr, ha a jelöltnek az a célja, hgy érzékeltesse a választtt téma mélyebb összefüggéseit. Tágabb témakör választása esetén az egyes részterületek már általában csak vázlatsan fejthetők ki. Ilyenkr fennáll annak veszélye, hgy a jelölt elvész a részletekben, vagy a teljes témakörnek csak egyes vnatkzásai, s talán nem is a legfntsabbak férnek bele a dlgzat keretébe. A későbbiek szempntjából ezért döntő fntsságú a témaválasztás, ezen belül is a kellő szűkítés, a feldlgzandó témakörök elhatárlása. A szakdlgzat elkészítésének fntsabb munkalépései: Témaválasztás, 2-3 ldalas témavázlat elkészítése, majd annak megvitatása a vezető tanárral. A knzultáció alapján a végleges témavázlat összeállítása. Ütemterv készítése a témaválasztás határidejétől a dlgzat leadásának határidejéig figyelembe véve, hgy a színvnalas szakdlgzat elkészítéséhez hárm-négy hónapnyi munkára van szükség! A téma szakirdalmának feldlgzása: a mérvadó frrásmunkák kiválasztása, ellvasása, majd kijegyzetelése, és a későbbi hivatkzáskhz a frrásk pnts bibligráfiai adatainak rögzítése. Az önálló munka (kutatás, kérdőívezés, elemzés) megtervezése, ellenőrzése, kivitelezése. A szakdlgzat első váltzatának összeállítása a témavázlat nymán, annak bővítésével, a szakirdalm-feldlgzás és az egyéni elemzések beépítésével. A tanár észrevételei alapján a szakdlgzat javítása, bővítése, a megállapításk pntsítása, javaslatk kidlgzása és a végső váltzat összeállítása. A kész szakdlgzat bemutatása a tanárnak, majd a dlgzat beköttetése és beadása. Tartalmjegyzék A szakdlgzat címlapja után következik a tartalmjegyzék, amely a fő- és alfejezeteket, valamint azk kezdő ldalszámait tünteti fel. A tartalmjegyzék mind a dlgzat szerzője, mind az lvasó számára fnts szerepet tölt be: Érzékelteti a téma feldlgzásának valamennyi fnts aspektusát Jelzi a dlgzat felépítésének tartalmi lgikáját Utal az egyes fejezetek belső szerkezetére, és a tartalmi aránykra Gyrsan fellapzhatóvá teszi a szerző vagy az lvasó által keresett fejezetrészeket. A jó tartalmjegyzék világsan taglt; ennek érdekében megkülönböztetett szövegstíluskat alkalmaz az egyes címszintekhez. Jelzi a kezdő ldalszámkat, és célszerűen legalább hárm címszinten jeleníti meg a fő- és alcímeket. A Wrd szövegszerkesztők alkalmasak ennek autmatikus előállítására és frissítésére, mint erre a későbbiekben és az ajánltt sablnban még visszatérünk. 2
Bevezetés Az egy-két ldalnyi terjedelmű bevezetésben ki kell térni a választtt témára, indklni a témaválasztást, majd utalni a választtt téma jelentőségére, az alkalmaztt közelítésmódra, és a téma feldlgzásának gyakrlati hasznsságára. Ennek a fejezetnek az a szerepe, hgy felkeltse az lvasó érdeklődését a választtt téma iránt, és érzékeltesse a munkától várható eredményeket. Ismertetni lehet a témáhz kapcslódó infrmációs és módszertani frrásk, lehetőségek kihasználására tett kísérleteket, tvábbá a munka srán felmerült sajáts prblémákat, akadálykat és a jelölt kísérleteit az akadályk áthidalására. Indklt esetben itt lehet megemlíteni, hgy a külső knzulens mennyiben segítette a téma feldlgzását, mivel járult hzzá a munka eredményességéhez. A bevezető bár a szakdlgzat kezdő fejezete - időrendben mégis a dlgzat törzsanyagának megírását követően, az összefglalással együtt készíthető el célszerűen. Így érhető el, hgy a dlgzat megírásának élményei, tapasztalatai a dlgzatt keretbe fglaló két fejezet valamelyikében biztsan szerepeljenek, ismétlés nélkül. Irdalmi áttekintés a témakör elméleti áttekintése Ez a fejezet a választtt témáhz szrsabban kapcslódó szakirdalm feldlgzását fglalja magában. A címe illeszkedve a választtt témáhz utaljn arra, hgy ez az irdalmra, a mértékadó elmélet áttekintésére vnatkzik. Fnts szerepe, hgy érzékeltesse a jelölt jártasságát, lvasttságát az adtt témában, tvábbá válgató és súlyzó képességét. A fejezetnek ezért kellően átfgó, de nem terjengős frmában kell bemutatnia, hl tart a mérvadó szakirdalm az adtt témában, melyek a legfntsabb alapművek, és hgyan érzékeltethető a szakirdalmi alapk fejlődése a legfrissebb frrásmunkák tükrében. Ebben a fejezetben kell körvnalazni a téma elméleti hátterét, meghatárzni a témáhz kapcslódó fntsabb alapfgalmakat és kapcslatukat, és felvázlni a későbbi elemzésekhez felhasználható módszertani eszköztárat, annak alkalmazási feltételeit és krlátait. Ide illik minden lyan szakirdalmi nézet, gndlatfrrás, amely a téma feldlgzása és gyakrlati alkalmazása szempntjából releváns. Sr kerülhet rangs szerzők nézeteinek ütköztetésére a jelölt saját véleményének, tapasztalatainak tükrében. Végül itt kell kitérni arra, hgy a jelölt mindezek ismeretében milyen elméleti és módszertani alapkat választtt a téma feldlgzásáhz, és alkalmazásuktól milyen eredmény várható. A szakdlgzatnak szakirdalmi értékű termékeként itt lehet bemutatni a jelölt esetleges mdellezési kísérleteit, önálló mdelljét vagy lyan elméleti, módszertani megállapításait, amelyek hzzájárulhatnak a szakirdalmi háttér bővítéséhez, illetőleg annak gyakrlati hasznsíthatóságáhz. Gyakrlati rész Elemzések és értékelésük A gyakrlati részben kell megmutatkznia a tanultak szakszerű alkalmazásának, a jelölt elemző készségének és kreativitásának. A gyakrlati részben kifejthető témák és módszertani lehetőségek köre szinte kimeríthetetlenül széles. Az elemzésekhez a tanult, vagy a mérvadó szakirdalmban fellelhető széles módszertani eszköztár áll rendelkezésre. A jelöltnek biznyítania kell azt, hgy az adtt prblémáhz a rendelkezésre álló módszerek közül a lehető legjbbat választtta meg, és azt szakszerűen képes alkalmazni az adtt prbléma feltárására, megldására. A gyakrlati alkalmazás vállalati 3
adatbázis és verbális tények felhasználásával történik meg, szakirdalmi és vállalati nézetek ütköztetésével. Ebben a fejezetben döntő arányban, hangsúlyzttan saját munkát várunk el a hallgatótól, mégpedig a következő lgikai srrendben: előfeltevések, a módszertani eszközök és alkalmazásuk bemutatása, az elvégzett önálló vizsgálat leírása, az elemzésekkel nyert saját eredmények bemutatása, az eredmények értékelése. A saját megjegyzéseket egyes szám első személy használatával kell a szakirdalmi, illetve vállalati nézetektől elkülöníteni, és személyessé tenni. Az elemzések eredményét táblázatk, diagramk és a jelölt szöveges megjegyzései kísérik. Megállapításk, következtetések, javaslatk A jelöltnek a feldlgztt témáhz kapcslódó megállapításai tematikus srrendben nagyrészt már az elemzéssel fglalkzó fejezetrészekben megjelennek. Fnts aznban, hgy ezek legjellemzőbb gndlatait a jelölt tömör következtetések és javaslatk frmájában is összegezze. Nagy szerepe van itt a lényeglátásnak, súlyzó képességnek. Azkat a megállapításkat, következtetéseket és javaslatkat kell itt lgikus gndlatmenetben ismertetni, amelyek a választtt téma, az adtt prbléma, és az elemzéssel nyert eredmények jellegét, összetettségét, fntsságát jól érzékeltetik. A megállapításk és következtetések hitelességét az elvégzett elemzések megalapzttságával, a megfelelő módszerek helyes megválasztásával és a módszertani alkalmazás szakszerűségével kell alátámasztani. A jelölt javaslatai irányulhatnak új módszerek bevezetésére a vállalati gyakrlatba, a cég által alkalmaztt módszerek és alkalmazásuk tvábbfejlesztésére, piactudatsabb termékfejlesztésre, szélesebb körű vállalati innvációra (gyártásfejlesztésre, szervezetfejlesztésre stb.), a vállalati tervezési rendszer és tervezőmunka krszerűsítésére, az infrmációs rendszer fejlesztésére, a gazdasági és pénzügyi menedzsment döntéseinek támgatására, vagy a vállalati működés legkülönfélébb területein a termelékenység, hatéknyság, versenyképesség fkzására. A jelöltnek ebben a fejezetben kell kifejtenie, hgy elemzései milyen következtetésekre vezettek, megállapításai milyen következményekkel járnak, és javaslataitól milyen hasznhatásk várhatók. Ide kívánkzik tvábbá az is, hgy a tvábblépéshez még milyen vizsgálatkat lehetne elvégezni, a jelöltnek milyen elképzelései vannak az elvégzett vizsgálatk, elemzések, kutatásk flytatására. Összefglalás A munka végén, Összefglalás címen a teljes szakdlgzatról kell átfgó ismertetést adni, célszerűen 35 ldalnyi terjedelemben. A jó összefglalás tömör áttekintést nyújt minden egyes főfejezet tartalmáról, jól érzékelteti a témaválasztás megalapzttságát, az alkalmaztt elveket, módszertani elemeket, a jelölt feltételezéseit és az elért eredményeket. Az összefglalásban ezért a bevezető gndlatk vázlats ismétlése után röviden össze kell fglalni a főbb fejezetek tartalmát, az elvégzett elemzésekhez alkalmaztt feltételezéseket és módszereket, majd tömören itt is meg kell jeleníteni az elért eredményeket, a főbb megállapításkat és javaslatkat. 4
Irdalmjegyzék A szakirdalm feldlgzása akkr értékes, ha a jelölt a tananyagn túlmutató frráskat is feldlgz, ezeket céltudatsan, a mérvadó szakirdalm felhasználásával választja meg, és gndlkdó, kreatív módn használja fel témájának kidlgzásáhz. A kreatív irdalmfeldlgzás jól bemutatja a téma elismertebb szerzőinek nézeteit, és érzékelteti az egyes szerzők közötti felfgásbeli különbségeket. A vnatkzó szakirdalmat kellően széles körű hazai és nemzetközi frrásk alapján, egyéni szempntk szerinti válgatással és rendszerezéssel kell feldlgzni. Az irdalmjegyzék szerzők szerinti betűrendben tartalmazza a feldlgztt frrásmunkákat. A szakdlgzatban bárhl név szerint említett szerzőknek az irdalmjegyzékben is szerepelnie kell. Irdalmfrrásként nem csak a feldlgztt irdalmat érdemes feltüntetni, hanem minden lyan alapművet, jegyzetet is, amelyből a jelölt tanult, vizsgáztt, ha az kapcslódik a témáhz. Az internetes irdalmfrrásk is megemlítendők. Ezeket, ha van szerzőjük, a fent leírt frmátumban, ha nincs, akkr egyszerűen a www. frrásra hivatkzva kell feltüntetni a lábjegyzetben és az irdalmjegyzékben. Mellékletek, függelékek A szakdlgzatnak minden lyan tartalmi vnatkzása, adatbázis-jellegű háttere és illusztrációja, amely nem kapcslódik szrsan a mndanivalóhz, de alátámasztja annak érthetőségét vagy hitelességét, mellékletbe vagy függelékbe kívánkzik. A témáhz közvetlenül kapcslódó háttéranyagkat célszerűen mellékletbe, a kevésbé szrsan kapcslódó háttéranyagkat függelékbe kell tenni. Ezek a háttéranyagk srszámmal ellátva, külön ldalakn kezdve szépen mutatnak a szakdlgzat végén. Szerkezet, áttekinthetőség Fnts, hgy a dlgzat szerkezete kellően taglt, áttekinthető legyen. Ezt segítik a jó stílusban megfrmáztt címek, alcímek, bekezdések, felsrlásk, és ezt segíti az egységes betűtípusk használata is. Az áttekinthetőséget a többi között lyan frmai megldásk is növelhetik, mint például a szellős, de nem túl laza srtávlság, a bekezdések közötti srköz mérete, a felsrlásk egységes és esztétikus jelölése, az azns stílusú táblázatk, ábrák és más illusztrációk. Az áttekinthetőséghez elengedhetetlen a tartalmjegyzék, amely Wrd címsr-stílusk használata esetén a szövegszerkesztővel az itt közölt Szerkesztéstechnikai útmutató szerint autmatikusan elkészíttethető és frissíthető. A jó tartalmjegyzék segítségével a szerkezeti felépítés követhető, az ldalszámk alapján pedig a szerkezeti arányk is jól érzékeltethetők. Tartalmi igények, tárgyalási lgika Fnts tartalmi, minőségi szempnt a téma elméleti, fgalmi, belső lgikai és módszertani rendszerének hzzáértő, biztnságs kezelése, és ennek szakszerű felhasználása az elemzésekben. Külön érdem, ha a jelölt újszerű megfntláskkal, fejlett prblémamegldó készséggel vagy újszerű eredményekkel is hzzájárul a szakterület fejlődéséhez, a téma gyakrlati alkalmazásáhz. Ha a szakdlgzat nem több, mint a szakirdalm vnatkzó részeinek egyszerű visszaidézése, a választtt cég adttságainak leíró jellemzése, vagy másk által végzett kutatásk, elemzések ismertetése, akkr az döntően leíró munkának minősül, amire legjbb 5
esetben is csak gyenge érdemjegy adható. Ahhz, hgy a szakdlgzat elemző-értékelő jelleget mutassn, elemzéseket is kell végezni, és a leíró részektől szakdlgzat minden érintett fejezetében egyértelműen el kell különíteni a jelölt saját gndlatait, észrevételeit, elemző megállapításait. Ennek legjbb módja egy-egy új bekezdésben egyes szám első személyben írni az adtt témakörről, aztán visszatérni a leíró vagy elemző fejezetrészhez. A dlgzat mndanivalója akkr követhető jól, ha a dlgzat egyfajta lgikus gndlkdás terméke, azaz annak egyes fejezetei lgikusan épülnek egymásra, lgikusan következnek egymásból. Ezt segíti a cél világs megfgalmazása, a választtt közelítésmód és módszerek ismertetése, az alkalmazás feltételeinek megvilágítása, majd az elemzések és következtetések rendszerbe fglalt ismertetése. Stílus és közérthetőség Gördülékeny, lvasmánys az lyan stílus, amely nyelvhelyes, érthető, követhető és leköti az lvasót. Kerülni kell a zavars, pntatlan fgalmazást, a nyelvhelyességi, helyesírási és gépelési hibákat. A jelöltnek egyértelmű, világs fgalm-meghatárzáskat kell adnia. A mndanivalót lehetőleg rövid, kerek mndatk frmájában kell közölni. A nem közismert rövidítéseket azk első előfrdulási helyén fel kell ldani. Az összetettebb fgalmakat célszerű lábjegyzetben hsszabban is megmagyarázni. Közérthető a jelölt stílusa akkr, ha a fgalmakat jól definiálja, és értelemszerűen használja. Olvasmánys a stílus, ha az azns jelentésű igék és jelzős szerkezetek váltzatsan, szinnimák frmájában jelennek meg a dlgzatban. Kifejezetten szépirdalmi stílusú a mű akkr, ha annak nyelvezete választéks, szerzője a szépen hangzó irdalmi szófrdulatkkal sem fukarkdik, és a dlgzat lvasása a szakmai tartalm mellett irdalmi élménnyel is szlgál. Frmai követelmények - erről külön anyagt is kaptak A szakdlgzatt tetszetős külalakban kell elkészíteni, ízléses illusztrációkkal. A szövegben finm, diszkrét kiemelésekkel kell élni, a színes illusztrációkban pedig kerülni kell a harsgó színeket. Fnts, hgy mind az írás, mind az illusztrációk külleme egységes stílust kövessen. A szépen kivitelezett szakdlgzattal szemben elvárásk a következők: A szövegben legfeljebb két-hárm betűtípus szerepeljen. A címsrk mindvégig egy-egy erre kiválaszttt betűtípust tartalmazzanak. Ugyanez érvényes a táblázatcímekre és ábracímekre. A szövegben csak egyféle kiemelés, lehetőleg dőlt vagy vastagíttt betű legyen, az aláhúzást kerülni kell. A szövegek és felsrlásk azns srtávlsággal jelenjenek meg a teljes dlgzatban. A leggyakrabban alkalmaztt frmai megldásk a következők: szimpla srtávlság, a bekezdések között egy-egy sremeléssel másfeles srtávlság nrmál bekezdéssel, a bekezdések között sremeléssel, vagy másfeles srtávlság francia bekezdéssel, a bekezdések között sremelés nélkül. Ha a szakfelelős tanszék a fentiek közül előírja valamelyiket, úgy azt kell alkalmazni. Ha nincs erre vnatkzó knkrét előírás, a jelölt választhat. Mindkét esetben fnts aznban, hgy a felsrlásk, táblázatcímek és ábracímek, tvábbá a frráshivatkzásk harmnikusan 6
illeszkedjenek a nrmál bekezdésben megválaszttt betűtípushz, srtávlsághz, srkihagyáshz. Gyakri frmai hiba a felsrlásk túl laza stílusa a szöveghez képest. Ezt a prblémát az itt csatlt szerkesztési útmutató és sabln segít megldani. Lényege, hgy az egysrs felsrlásk stílusában előtte és utána ne alkalmazzunk sremelést. A többsrs felsrlásknál a jelölt maga dönthet arról, hgy a sremelés javítja-e vagy rntja az áttekinthetőséget és az esztétikai benymást. Tvábbi frmai hiba a Wrd-ben felkínált Szövegtörzs stílus használata, amely gyakran kz a jbbmargón túlterjedő szöveget a teljes bekezdésben. Fnts ezért, hgy az általunk ajánltt sablnnak megfelelően a Nrmál stílust használjuk a nrmál bekezdések mindegyikéhez. Hivatkzási kötelezettség A jelölt saját nézeteit, gndlatait, megállapításait és javaslatait egyes szám első személyben kell megfgalmazni lymódn, hgy azk világsan elkülönüljenek a szakirdalmi megállapításktól, és érzékeltessék, hgy a szakdlgzatn belül mi minden tulajdnítható a jelölt saját gndlkdásának, szellemi munkájának. Más íráskból hivatkzás nélkül átvett gndlatk, szó szerinti szövegrészek, adatk, illusztrációk közlése plágiumnak minősül. Ez súlys etikai és büntetőjgi vétség, amelynek következménye a szakdlgzat elégtelen minősítése. A szakirdalmból vett gndlatkat szerzőjükre hivatkzva, a jelölt saját szavaival megfgalmazva kell visszaidézni, a szerzők szó szerint idézett gndlatait pedig idézőjelek közé is kell tenni. A szakirdalmból, céganyagkból vagy bármely más frrásból származó minden anyagrészre, gndlatra, véleményre és adatra a szerző és a frrás megjelölésével hivatkzni kell, mégpedig azn a helyen, ahl a frrásból vett szöveg, adat, képlet, táblázat, ábra a dlgzatban előfrdul. Az irdalmi hivatkzásk rendje a következő: Szerző vezetékneve, személyneve (Évszám): Cím, Kiadó vagy Flyóirat neve, Oldalszám vagy Kiadvány srszáma, Egyéb adat. A külföldi szerzőknél is elől van a vezetéknév, utána vessző és vagy a személynév, vagy annak rövidítése szerepel, ezt követik a fenti bibligráfiai adatk. erre vlt külön anyag A frráskra minden egyes említés helyén hivatkzni kell. A bibligráfiai adatkat minden frrásmegjelöléshez hiánytalanul hzzá kell fűzni, a hivatkzásk csak így érvényesek. Az irdalmi hivatkzáskat célszerű lábjegyzetbe tenni, mert így azk feltűnőbbek, és mert ezek után az irdalmjegyzék a technikai útmutatóban leírt módn a lábjegyzetekből már csaknem autmatikusan előállítható. 7