Miskolci Egyetem Egészségügyi kar Elméleti Egészségtudományok Intézete Egészségügyi Szervező/ Egészségturizmus Szervező szakirány Gyógynövények használata a középkorban és ma Konzulens: Nyerjákné Sári Róza Szerző: Pászk Norbert címzetes főiskolai docens 2017
Tartalomjegyzék 1 Bevezetés... 2 1.1 Célkitűzés... 2 1.2 Hipotézis... 3 2 Szakirodalom feldolgozása... 4 2.1 A fitoterápia definíciója... 4 2.2 Gyógynövény történet... 5 2.2.1 Középkor... 5 2.2.2 Gyógynövények használata Magyarországon... 9 2.3 A modern fitoterápia... 9 2.3.1 A fitoterapeuta működése, kompetenciái... 11 2.4 Középkori Magyarországon használatos gyógynövények... 12 2.5 Hatóanyag alapú modern gyógynövényhasználat... 18 3 Anyag és módszer... 26 3.1 Anyag... 26 3.2 Módszer... 26 4 Eredmények ismertetése, megbeszélés... 27 4.1 Kérdések vizsgálata... 27 4.2 Megbeszélés... 32 5 Összefoglalás... 34 6 Irodalomjegyzék... 35 7 Mellékletek... 36 1
1 Bevezetés A középkor megítélése több szempontból is sötétnek nevezhető, viszont ha a gyógynövényeket vizsgáljuk, virágzott a használatuk egész Európában. Napjainkban pedig egyre inkább kezdik az emberek ismét felfedezni őket. Párhuzam vonható a középkori és a mai ember gyógynövény használata között. A középkorban a népi megfigyelések és a tapasztalat volt az irányadó, ezzel ellentétben ma már felfedezték a hatóanyagaikat, azok hatásmechanizmusát és az evidence based orvoslás szerint alkalmazzák őket. (1,4,6) Témaválasztásomat indokolja, hogy korán kapcsolatba kerültem a gyógynövényekkel. Nagyon sokat tanultam róluk és rengeteg tapasztalatot szereztem használatukkal kapcsolatban. Az egészségturizmus szervező szakirány pedig lehetőséget ad arra, hogy a gyógynövényekhez kapcsolódóan különböző programokat, rendezvényeket szervezzek és megismertessem őket az emberekkel. Szakdolgozatomban a fennmaradt kultúrtörténeti és irodalmi vonatkozások alapján bemutatom a magyar népi gyógyászat fitoterápiás vonatkozásait. Bemutatom a modern fitoterápia alkalmazási lehetőségeit a mindennapokban. Ezenkívül a gyógynövényekre vonatkozó kutatómunkák kapcsolatát a mindennapi gyakorlattal. 1.1 Célkitűzés Kutatás vizsgálatom célja, hogy én, mint egészségturizmus szervező szakember lássam, hogy milyen ismeretekkel rendelkeznek az emberek a gyógynövényekkel kapcsolatban, milyen szintű ismeretterjesztő programokra van szükség és mit kell nekik megtanítani. 2
1.2 Hipotézis A kérdőívemhez az alábbi hipotéziseket fogalmaztam meg: Feltételezem, hogy az emberek nem rendelkeznek kellő ismerettel a gyógynövények alkalmazását illetően. Nem megfelelően használják őket, ami miatt állapotromlás is lehet a használatuk következménye. Feltételezem, hogy rám, mint egészségturizmus szervező szakemberre szükség van ahhoz, hogy ismeretterjesztő előadások, bemutatók, gyógynövény ismereti túrák megszervezésével és lebonyolításával megismertessük az emberekkel helyes alkalmazásukat. Feltételezem, hogy az idősebb korosztály nagyobb ismerettel rendelkezik a gyógynövény használatáról. Feltételezem, hogy kevesen gyűjtik össze saját maguk számára a gyógynövényeket, inkább áruházakból szerzik be őket. Feltételezem, hogy leginkább tea formájában alkalmazzák a gyógynövényeket az emberek. Feltételezésem szerint a középkorban a népi hagyományok alapján használták a gyógynövényeket, ma pedig a különböző szakirodalmakból, internetről szerzik be a tudást az emberek. 3
2 Szakirodalom feldolgozása 2.1 A fitoterápia definíciója A tudományág elnevezése Henri Leclerc (1870-1955) francia orvosnak köszönhető, aki előnyben részesítette orvosi pályafutása során a természetes anyagokat, ezen belül pedig leginkább a gyógynövényeket. (2) A középkorban a tapasztalati medicina alapján választották ki a gyógynövényeket a terápiák során. Ezzel szemben a modern fitoterápia a gyógyszerekkel egyenértékű hatástani és klinikai vizsgálatok alapján, a modern tudományosság kritériumai szerint, az evidence base alapján javasolja egy-egy gyógynövény használatát. Itt találkozik a régi és az új fitoterápia. Hiszen a legtöbb esetben a régi képezi az alapot, amiből kialakulhat valami új és sokkal értékesebb dolog. A gyógynövények nem helyettesítik az orvosi kezelést, csak komplementer medicinaként használhatók. (4) A Földön nagyjából 50 ezer olyan növény található, ami jelenlegi tudásunk szerint gyógyhatással rendelkezik, ez csaknem 10 %-a az összes eddig felfedezett növénynek, ami igazán jelentős szám. Hazánk területén pedig körülbelül 400 gyógyító növény található, ami nagyon soknak számít európai szinten is a többi országban találhatóhoz képest. Ez többek között a rendkívül optimális klimatikus viszonyoknak is köszönhető. (1,3) A világon nagyjából 2,5 milliárd ember ma is gyógynövényeket és egyéb természetes gyógymódokat használ egészsége megőrzéséhez és a betegségek leküzdéséhez. A gyógynövényekből származó összes bevétel pedig éves szinten meghaladja a 12-15 milliárd dolláros pénzforgalmat. (1,10) 4
2.2 Gyógynövény történet 2.2.1 Középkor A gyógynövény gyógyászat legelső igazi pácienseként azt az őskori embert tekinthetjük, akit 1991-ben az Ausztria és Olaszország közötti határon, az Ötz-völgyi-Alpokban találtak meg jégbe fagyva a tudósok. Ez az ember hatékonyan alkalmazta a fitoterápiát, a tudósok nyírfataplót találtak nála, amit féregfertőzés ellen alkalmazott. Őseink természetesen nem tudták, hogy a poliporénsav tartalma miatt segített Ötzin a nyírfatapló, de azt megfigyelték, hogy enyhíti a tüneteket. Minden panaszra kitapasztalták, hogy mivel gyógyítható vagy legalább csökkenthető a probléma. (5) A nagy ókori civilizációk bukása után a gyógynövények ismerete a kolostorokba és templomkertekbe szorult vissza (pl.: St. Gallen-i, Rupertsbergi kolostor), ahol főleg a szerzetesek és apácák foglalkoztak termesztésükkel és felhasználásukkal. (1,6,7,8) Mivel akkoriban még nem ismerték annak a magyarázatát, hogy miként is gyógyít egy növény, ezért próbálták Istennél keresni a választ és hozzákötni a különböző növényekről szóló mondákat, legendákat. Tehát amellett, hogy igen vallásosak voltak, a növényekről szóló pogány mondák és legendák azért megmaradtak az idő folyamán. Hittek a mitikus lények, varázslások és bájitalok világában, ezáltal ha valamilyen betegség kezdte hatalmába keríteni őket, próbáltak visszanyúlni az évszázados népi bölcsességekhez, kikérve az akkori szakemberek, a füves emberek és javasasszonyok tanácsait. (1,6,7,8,9) Nursiai Szent Benedek a 400-500-as években élő szerzetes megalapította a bencés rendet, mely nagy erőkkel gyógyította az embereket. Híres mondása az Ora et labora jelentése imádkozz és dolgozz. Innentől kezdve elkezdték termeszteni is a növényeket, ugyanis szabadidejükbe belefért ez is, valamint elindult az oktatásuk is, célba véve a betegek gyógyítását. A diósgyőri 5
várban is folyt termesztés a királynék füvészkertjében, valamint sok más hazai várunkban. (1,6) Nagy Károly császár a 700-as években rendelte el a fűszer és gyógynövények termesztését. Capitulare de villis nevű rendeletében több, mint 70 növény termesztését rendelte el, melyből 50 fűszer és gyógynövény volt. Kevés ilyen uralkodó volt, aki ennyire szívén viselte volna alattvalói egészségét. Rendeletébe beletartozott például a kövirózsa termesztése is, amelynek számos hatást tulajdonítottak. Először is használták gyógyhatása miatt, valamint úgy tartották, hogy a házak tetejére ültetve megvéd a villámcsapástól és a gonosz szellemektől. Ez a szokás a mai napig megmaradt néhány faluhelyen. (1,6) Az 1100-as években egész Németországban közismert és elismert prófétanő és misztikus volt Bingeni Szent Hildegárd apátnő, aki számos gyógynövény alkalmazását említi könyveiben. Egyik fő műve, a Liber simplicis medicinae körülbelül 200 növényt és azok hatását írja le. Nála már megjelent a test és lélek összefüggése is, mely nagyban befolyásolja a betegségek kialakulását. Rupertsbergi kolostorában rengetegen felkeresték, hogy tanácsot kérjenek tőle, még Barbarossa Frigyes német-római császár is. 81 évet élt (1098-1179), eleinte nem érdekelték a gyógynövények, később viszont a legenda szerint Isten sugallatára kezdett el foglalkozni velük és hatalmas tudásra tett szert, több ezer beteg látogatott el hozzá és segített neki visszanyerni egészségüket. (1,6,8) Isten soha nem engedett volna betegséget megszületni, ha nem teremtett volna ellene való szert is. Csak keresni kell. /Hildegárd/ (1,6,8) A másik ilyen személyiség Paracelsus volt, aki szintén Németországban, de már kicsivel később tevékenykedett, az 1400-as 1500-as évek táján. Nyugodtan mondhatjuk, hogy ő volt a középkori gyógynövény gyógyászat, az alkímia és a szignatúratan tudományának, valamint a középkori természetgyógyászatnak a megalkotója is. Igazán kalandos élete volt, 6
először is orvosi diplomát szerzett, de mivel sajátos módon, kortársaival ellentétben nem műtétekkel, hanem sikeresen az általa, gyógynövényekből készített orvosságokkal gyógyított, ezért kortársai kitagadták az orvosi körökből és ezután már csak vándor gyógyítóként tevékenykedett. Megfordult vándor útjai során hazánkban is többször. Elvetette az addig elfogadott, ókori orvosok által kialakított humorális elméletet, amely kimondta, hogy a négy testnedv (fekete epe, sárga epe, vár és nyálka) egyensúlyának felborulása okozná a betegségeket. Helyette létrehozta saját rendszerét, ami az 5 szent elemen alapult. Lényege az volt, hogy a tűz, víz, föld és levegő, melyeknek létezéséről eddig is tudtak, kiegészült az 5. elemmel, melyet kvinteszenciának nevezett el Paracelsus. Ez lényegében a lélek más szóval, valamint az erő, mely életre kelti a dolgokat. Ezáltal létezhetnek az élőlények és mi, emberek is. Mind az 5 elem megtalálható bennünk, ha egyikből több van vagy kevesebb, akkor felborul a szervezet működése és létrejöhetnek a betegségek. Ez az alapja számos ma ismert nagy gyógyító rendszernek, például a Hagyományos Kínai Orvoslásnak és a Tibeti Orvoslásnak is, de még a ma egyre népszerűbb boszorkányságnak (wicca) is. Csak kicsit átalakították mindenhol az idők folyamán. Az öt elemet egy keretbe foglalta bele, melyet ma pentagrammának nevezünk. Ez a szimbólum sokak szerint a gonosz jelképe, de ez téves feltételezés, ugyanis nagyon erős ókori védelmi szimbólum. Paracelsus feltételezte először a növényekben lévő hatóanyagot is. (1,6,7,9) Tőle származnak a fűben, fában orvosság, valamint a Minden dolog méreg, ha önmagában nem is az; csupán a mennyiség teszi, hogy egy anyag nem méreg. ) mondások. Tehát eszerint csak az adagoláson múlik, hogy egy növény gyógyít vagy pedig kárt okoz-e a szervezetben. (1,6,7,9) A kolostori gyógyászatban hatalmas szerepe volt a hitnek, úgy tartották, hogy spirituális erő található a gyógynövényekben. Ehhez persze elengedhetetlennek tartották az imádságokat, és néhány esetben a betegek 7
addigi életének teljes megváltoztatását, gyakran a kolostorokba beköltözést, a szerzetessé, apátnővé válást. (1,6,8) A mágia, a boszorkányság és a pogányság volt az ellenoldal. Aki nem hitt a keresztény egyházban az az okkult tudományokhoz fordult leggyakrabban. A gyógynövények szerepe ezen a területen is igen jelentős volt, de mellettük rendszerint használtak állati és ásványi eredetű alapanyagokat is gyógyszereik elkészítéséhez. Ismert volt a szignatúratan és az alkímia tudománya is ebben a korban. A szignatúratan, más néven a megfelelések tudománya szerint Isten minden növényt úgy alkotott meg, hogy az valaminek megfeleljen, valamihez kapcsolódjon. Tehát attól függően használtak egy gyógynövényt egy betegség gyógyítására, hogy milyen volt annak a formája, színe, illata vagy éppen az íze. Például a dió mivel egy agyra emlékeztet, ezért annak panaszainál használták vagy éppen a piros színű, piros virágú növényeket szív és érrendszerrel hozták kapcsolatba. Az alkímia pedig rengeteg híres embert is megmozgatott az idők folyamán. Királyok, fejedelmek, tudósok művelték, felhasználva többek között növényeket az arany előállítására vagy éppen más célokra. (1,6,7,9) A későbbi korokban a kémia, vegyészet és más egyéb tudományok fejlődésével elkezdték kutatni és felfedezni a gyógynövények hatóanyagait és elkezdődött a gyógyszergyártás korszaka. Ez az időszak jelentős változást hozott a fitoterápia történetében, mivel a gyógynövények használata háttérbe szorult. Felfedezték a növényekben található hatóanyagokat. Eddig a pontig csak a megfigyelések és a tapasztalat alapján használták őket, ezután viszont már tudományosan is bizonyított lett néhányuk jótékony hatása. De csak nagyon keveset tudunk még jelenleg is róluk, túl kevés kutatást folytatnak ez irányba, pedig igencsak szükség lenne rájuk. (1,6) 8
2.2.2 Gyógynövények használata Magyarországon Hazánkban is megjelentek az egyházi termesztő és feldolgozó helyek és ezekkel együtt a középkori kolostori gyógyászat. Ilyen volt Pannonhalma is, ahol a Bencés Apátságban 1101-től kezdte már gyógynövénytermesztés folyt, hivatalosan is. (1,6) Az első magyar nyelvű füveskönyv 1578-ban jelent meg Melius Juhász Péter, egy református lelkész tollából Herbárium címmel, a reformáció hatására, amely számos olyan hasznos receptet tartalmaz, ami a mai napig is igen jól alkalmazható. Viszont nyílván mivel még nem ismerték a hatóanyagokat ekkor, ezért jó néhány, ma már mérgezőnek titulált növényt bátrabban ajánlottak eleink, akár belsőleges használatra is, holott ma már leginkább csak külsőleg alkalmazzuk ezeket. (1,6,7) Magyarország egészen a 20. század közepéig (80-as évekig) igazi gyógynövény termesztő nagyhatalomnak számított. Nem csak a termesztés körülményei nagyon kedvezőek hazánkban, hanem a vadon termő növények sokasága is jellemzi térségünket. Magyarországon több, mint 400 féle gyógynövény terem, így sokhoz csak saját gyűjtés útján lehet hozzájutni. (1,3,6) 2.3 A modern fitoterápia A népi gyógynövény használat és a modern kutatások alapján alakult ki a modern fitoterápia. Vizsgálják a hatóanyagokat és a terápiás alkalmazás lehetőségeit, amelynek célja a biztonságos gyógynövényhasználat megvalósulása. A modern fitoterápia gyakran felülbírálja a népi gyógynövényhasználatot, abban az esetben, ha az a klinikai vizsgálatok alapján nem helyes. (1,4,6) 9
Egy külföldi kutatás vizsgálata alapján az alábbi gyógynövények kevésbé bizonyultak hatásosnak, mint ahogyan azt a népi gyógyászat feltételezte. Attól függően, hogy mennyire bizonyult hatásosnak a gyógynövény, kaphatott gyenge, közepes vagy jó minősítést. Számít az is, hogy milyen területről, milyen körülmények között gyűjtötték és dolgozták fel a gyógynövényeket, a kutatás eredménye szempontjából. (5) Gyógynövény neve Vizsgált probléma megnevezése Kapott minősítés Csalán jóindulatú prosztata közepes megnagyobbodás Fagyöngy daganatos megbetegedések gyenge Fekete áfonya szemproblémák gyenge Galagonya szívelégtelenség gyenge Kakukkfű hörghurut gyenge Komló álmatlanság közepes Orbáncfű depresszió jó (5) Nem minden esetben használhatóak olyan bátran a gyógynövények, mint ahogyan azt gondolnánk. Napjainkban is előfordulnak olyan hatósági vizsgálatok, melyek szankcionálják a tiltott és veszélyes növények használatát (pl. parlagfű termékek). A gyógynövény is rendelkezik ellenjavallattal, lehet mellékhatása, valamint kölcsönhatásba léphetnek más egyéb gyógyszerekkel: (5) Gyógynövény neve Okozott mellékhatás, gyógyszerekkel való kölcsönhatás Csalán Gátolhatja a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek hatását Fagyöngy Gátolja az alvadásgátlók és más gyógyszerek hatását 10
Fokhagyma Fokozhatja az alvadásgátlók hatását és más gyógyszerekkel is kölcsönhatásba léphet Galagonya Fokozhatja a vérnyomás- és szívgyógyszerek hatását Kakukkfű Émelygést, hányást, hasmenést, fejfájást okozhat Komló Gátolhatja a fogamzásgátló tabletták hatását Menta Megzavarhatja a vérnyomás- és szívgyógyszerek működését (5) A biztonságos gyógynövényhasználat miatt szakemberek, fitoterapeuták javasolják és irányítják a gyógynövény terápiát. A fitoterapeuta olyan egészségügyi szakember, aki felelősséggel vezeti le a gyógynövény terápiát. (5,11) 2.3.1 A fitoterapeuta működése, kompetenciái Magyarországon törvény által szabályozott (11/1997. (V.28.) NM rendelet) a természetgyógyászati tevékenységek gyakorlásának követelményei és feltételei, ezen belül pedig a fitoterapeuták működése is. Fitoterapeuta oklevél megszerzése szükséges a szakma elsajátításához, amely több éves tanulással, vizsgával és szakmai gyakorlattal érhető el, tehát a megfelelő tudás birtokában vannak ennek a szakmának a művelői is. Kizárólag azokat a gyógynövényeket alkalmazhatják, amelyek biztonságosak és megfelelően alátámasztott használatuk. A fitoterapeuta személyre szabott terápiát vezet a pácienseknél, figyelembe véve az orvosi diagnózist és az orvos által vezetett terápiát. Tisztában van a legfrissebb kutatási eredményekkel és azok figyelembe vételével ajánlja a hozzá forduló betegek számára a gyógynövények használatát. (11) 11
2.4 Középkori Magyarországon használatos gyógynövények A hazánkban megtalálható legismertebb növények közül néhány bemutatása következik, összehasonlítva azok középkori és mai használatát, érdekességeit: 1, Fekete bodza (Sambucus nigra): Gyógyászati célokra a Magyarországon található 3 faj közül (fekete, gyalog, fürtös) a fekete bodzát használjuk leginkább. A másik kettő enyhén mérgező, általában inkább nem gyűjtjük őket. Megkülönböztetésük igen egyszerű: a fekete bodza fás szárú, évelő, általában bokorrá, ritkán fává fejlődik, valamint augusztus környékén érő termései lefelé csüngenek. A másik két bodza faj lágyszárú, egynyári, általában 1-1 szálból állnak, termésük pedig felfelé áll. A fekete bodzának a középkorban minden részét felhasználták. Levele, kérge, gyökere vízhajtóként szolgált különböző eredetű ödémák, vizenyők esetén, valamint köszvény ellenes hatása is jelentős. Manapság már csak a termését és a virágát használjuk. Virága immunrendszer erősítő és lázcsillapító hatással rendelkezik megfázásos betegségek esetén is. Időseknek, szívbetegeknek fogyasztása hosszú távon nem ajánlott, ugyanis szívidegességet okozhat. Termése nyersen enyhe hashajtó, szárítva hasfogó tulajdonságokkal bír, valamint antioxidáns hatású. Virágából tea mellett szörpöket, ivóleveket, pezsgőt, sört, terméséből lekvárokat, dzsemeket készítenek a mai napig. Talán a bodza körül kering a legtöbb monda és legenda a gyógy és fűszernövények történelmében. Leghíresebb a tündérekkel való kapcsolata. A mondák szerint a tündérek a bodza bokorban élnek, Holle anyó (az élet teremtője) társaságában. Június 23.-án, Szent Iván éjjelén, ha leülünk a bodza bokor alá megláthatjuk a tündéreket, a legenda szerint. Ha a bodza bokornak bármilyen részét el szerették volna vinni, akkor valamilyen ajándékot hagytak a bokor alatt, nehogy a tündérek megharagudjanak. A boszorkányok és varázslók varázspálcái, valamint seprűi is e fa ágaiból készültek a középkori hiedelmek szerint. A legenda szerint Júdás is erre a bokorra 12
akasztotta fel magát, ennek következtében nevezték el a bodzán élő gombát Júdás füle gombának. A parasztok a középkorban úgy tartották, hogy akinek bodza nő a kertében, annak a háza védve van a gonosz szellemektől és a villámcsapástól, viszont ültetni nem lehetett, mert az bajt és halált hozott a ház lakóira. Kivágása esetén énekelni kellett a tündéreknek, nehogy megharagudjanak. Külön könyvek is szólnak csak a fekete bodza jótékony hatásairól. Egyes vidékeken bundázva is fogyasztják virágját (palacsinta tésztában kisütve). Szegény ember patikájának is nevezték. Ha másodszorra is virágzik augusztus környékén, akkor kemény, hideg tél várható, ezáltal időjós növényként is szokták emlegetni. A kamilla mellett Magyarországon a leggyakrabban alkalmazott növényünk és nagy területeken gyűjtik és termesztik is. A biogazdálkodásban alkalmazzák egerek és vakondok ellen földbe leszúrt ágát, mely elűzi őket, emellett pedig permetszerként is ismert. (1,6,7) 2, Kakukkfű (Thymus species): Az egyik leghatásosabb immunrendszer erősítő növényünk Magyarországon, szintén a gyakrabban ismert és használt gyógyító növények közé tartozik. Immunrendszerre ható jótékony tulajdonsága mellett köptető és köhögéscsillapító, valamint mint oly sok fűszer emésztésjavító, étvágyserkentő, gyomor-bélrendszeri problémáknál használható. Néhány vidéken kávé helyett fogyasztják, enyhe élénkítő hatása és kesernyés íze miatt. 2 fő változata a mezei és a kerti kakukkfű. Amíg a kertit inkább magas illóolaj tartalma miatt használjuk főleg fűszerezésre, addig a mezeit magasabb hatóanyag tartalma miatt gyógynövényként. Fertőtlenítő hatása is igen jelentős. Illóolaja a tymol kb. 20-50-szer erősebb fertőtlenítő hatással rendelkezik, mint a gyógyászatban használt fenol. Az érdekessége a mezei fajtának az, hogy leggyakrabban a hangyabolyok tetején nő a mezőkön, biztos találkozott már vele mindenki egy-egy túra során. Egyfajta szimbiózisban él a hangyákkal. A kakukkfűnek azért jó, mert magasabban van, több napfényt kap, jobban tud nőni, a hangyákban pedig 13
azért jó, mert mielőtt bemennének a bolyba beledörgölőznek a kakukkfűbe ezáltal fertőtlenítve le magukat. De régen a földeken dolgozó parasztemberek is a kezük között dörzsölt kakukkfűvel végezték a kézmosást. Vérkeringést serkentő hatású, vérbőséget okoz, ezért áldott állapotban lévő hölgyek ne fogyasszák, valamint magas vérnyomásnál és pajzsmirigy túlműködésnél szintén ellenjavallt. Olajos vagy alkoholos kivonata belsőleg hasonló tulajdonságokkal bír, külsőleg pedig néhány plusz hatással rendelkezik: ízületek, izmok, ficamok, rándulások gyógyítására szolgál. Virágos hajtását gyűjtjük, mely évente akár 3-szor is begyűjthető. teája forrázatként készül. (1,6,7) 3, Körömvirág (Calendula officinalis): A latin neve onnan származik, hogy szinte minden hónapban virít, tavasztól késő ősz végéig, nálunk termesztett, gyakran évelőként előforduló növény. Magyar neve pedig a magjának körömhöz hasonlító alakjából ered. Számos gyógyhatása közül érdemes kiemelni gyulladáscsökkentő, görcsoldó és daganatölő tulajdonságait. A kamillához hasonló hatású, viszont akár folyamatosan is lehet fogyasztani vele ellentétben, mert nem tartalmaz mellékhatásokat okozó hatóanyagokat. Nyersen, akárcsak teaként keserű levelét, szárát és virágját fogyaszthatjuk salátaként is. E keserűanyagok jelenléte miatt használható máj, epe és lép panaszoknál is. Szokták esővirágnak és halálvirágnak is nevezni. Úgy tartja a népi hiedelem, hogy ha reggel 7 óráig nem nyílik ki a virága, aznap eső várható (persze ez ma már az időjárás változása miatt nem nagyon figyelhető meg). A halálvirág elnevezést pedig Bingeni Szent Hildegárd, a középkor egyik legnagyobb gyógynövény szakértője használta, ugyanis szerinte a legerősebb mérgezések is gyógyíthatók e növény segítségével és szinte a halálból is vissza lehet hozni segítségével a betegeket. Belőle készíthető a híres körömvirágkrém, mely szinte mindenféle sérülésre és sebre, bőr panaszra használható. A sáfrányt helyesesítették vele és a sáfrányos szeklicével a középkorban. Szinte minden teakeverékben ott lenne a helye. 14
Ellenjavallata sincs, bárki fogyaszthatja, akár hosszútávon is. Használható még belsőleg gyomor és nyombélfekély gyógyítására, kezelésére is, hámosító, sebgyógyító hatásai miatt. Olajos kivonat is készíthető e fantasztikus növényből, mely belsőleg és külsőleg is hasonló tulajdonságokkal bír, mint maga a krém és tea. (1,6,7) 4, Orvosi citromfű (Melissa officinalis): Mézfűnek vagy méhfűnek is szokták nevezni, mert a méhek egyik kedvenc csemegéje. Ősidők óta használt gyógynövény, mely magyar nevét citromillatáról kapta. Latin neve mézelő méhet jelent. Nyugtató, altató, idegerősítő és stressz oldó tulajdonságai miatt használják leginkább. A mondás úgy tartja, hogy aki citromfű teát iszik, az több, mint 100 évig elél. És a hozzá tartozó igazság az, hogy a világon ma élő legidősebb emberek zöme napi szinten fogyasztja teáját. A középkorban Karmelita vizet készítettek belőle, melyet a kolostorokban készítettek a szerzetesek és csodaszerként használták. Herpesz ellen és szúnyogűzésre is használható, ha magával a növénnyel vagy olajával bedörzsöljük a bőrt. Azért is nagyon jó, mert folyamatosan fogyasztható, megszakítás nélkül. Mellékhatása, ellenjavallata nem ismert, szintén forrázatként célszerű elkészíteni. Levele és virágos hajtása használatos teaként, limonádéként. Érdekessége, hogy kevesebb kell belőle a teához és kevesebb ideig kell ázni hagyni, mert ekkor lesz nyugtató hatású, ellenkező esetben pont hogy élénkítő lesz. (1,6,7) 5, Orbáncfű (Hypericum perforatum): Szent János füvének is hívják, mivel e napra virít ki legtöbbször. Latin nevében a perforatum szó lyukas levelűt jelent, ugyanis onnan ismerhető meg a gyógyhatású orbáncfű, hogy levelei fény felé tartva tele vannak apró kis pöttyöcskékkel (gázcsere nyílások), valamint sárgás virágja szétmorzsolva ujjunkat megfesti. Egyes irodalmak a lélek napsugaraként említik, nem véletlenül. Nyugtató, altató és depresszió ellenes hatású növényünk, mely sok gyógyszer alapanyagául szolgál, van 15
még emellett immunrendszer erősítő hatása is. Varázserejű növénynek tartották és számos más növénnyel együtt a Szent Iván napján éjfélkor gyűjtött növény volt a leghatásosabb. Sok gyógyszer hatását megváltoztatja, főleg vérhígítókét. Kávéval, gyógyszerrel, alkohollal együtt nem igazán jó inni, mert befolyásolja felszívódásukat, hatásukat. Olaja nagyon szép vörös színű lesz, festőnövényként is alkalmazható a bodzához hasonlóan. Belsőleg a belőle készült teával azonos hatása van, külsőleg viszont ekcémára, pikkelysömörre, ráncokra, napégésre, napvédő krémként, pattanásokra alkalmazható. Teája fényérzékenységet okozhat, ezért estére fogyasszuk és csak kúraszerűen. Föld feletti hajtása, teljes virágzáskor gyűjtve a leghatásosabb, forrázatként. Rontás elleni, valamint szerelmi bájitalok készítéséhez használták a középkorban. Hasonlóan a körömvirághoz mérgek semlegesítésére is felhasználható volt. (1,6,7) Melius Péter e sorokat írja róla: A csengőfű vizét igen jó mindennap innya az kórságosoknak, mind nagynak, mind kicsinnek A levelét, magvát ha összetöröd, az égésre kötöd, meggyógyítja. Bolondozókat, kábálkodókat meggyógyít, ha issza és fejét mossa. (7) 6, Nagy csalán (Urtica dioica): A tisztítókúrák egyik legfontosabb növénye. Méregtelenítő, vértisztító, vízhajtó tulajdonságokkal rendelkezik, valamint használható köszvény és reuma ellen is. Vízhajtó hatásának köszönhetően magas vérnyomás kezelésére is használható. Külsőleg lemosásként hajerősítőnek és korpásodás elleni szerként alkalmazzák. Ismert a csalán sampon és a gyökeréből készült alkoholos kivonat bedörzsölésre. A kertekben pedig trágyaléként és permetszerként használható. Túlzásba nem szabad vinni, mert kimossa a szervezetből az ásványi anyagokat, vitaminokat. Egyébként rengeteg vitamint és ásványi anyagot tartalmaz. Elég sok faja használható, általában ami csípős az mind jó. A világháborúk alatt főzelékeket, leveseket készítettek belőle. Hangyasavat tartalmaz, ezért csíp, ha alulról felfelé húzzuk rajta kezünket, akkor nem fog megcsípni, valamint 16
nyállal érintkezve is megszűnik a csípőssége. A tavasszal gyűjtött zsenge csalán a leghatékonyabb, főleg tavaszi és őszi méregtelenítő kúráknál szokták alkalmazni. Salátaként, levesként, főzelékként szintén jelentős vitaminforrás, teakészítésnél pedig forrázzuk. Világháborúk alatt gyakran fogyasztották, élelmiszerhiány következtében. (1,6,7) 7, Galagonya (Crataegus monogyna): Domboldalak mennyasszonyának is szokták nevezni, gyönyörű tavaszi fehér virágzása miatt. Szív és érrendszeri panaszok egyik leghatásosabb ellenszere ez a hihetetlenül értékes gyógynövényünk, melyet akár megelőzésképpen, akár egy adott problémára megszakítás nélkül alkalmazhatunk. Nincs hozzászokás és mellékhatás hosszútávon sem. Tavasszal virágos hajtását, ősszel pedig termését gyűjtjük. Ritmuszavar, érszűkület, magas vérnyomás a fő alkalmazási területei, de alacsony vérnyomás kivételével szinte minden szív problémánál alkalmazható. Ha az galagonya virág vizébe mártod az ruhát és az tagra tészed, akiben az tövis vagyon, bizonnyal kivonsza. (1,6,7) 8, Orvosi zsálya (Salvia officinalis): Latin neve a salvare, gyógyítani szóból származik. Magyarországon is több faja megtalálható, a világon pedig körülbelül 800, ami igen jelentős szám. A legnépesebb gyógynövénycsalád. Nagyon megbecsült növény volt a középkorban, ma már kevesebben alkalmazzák nemcsak gyógy, hanem fűszernövényként is. Pedig többek között alacsony vérnyomást emelő, izzadást gátló, gyulladáscsökkentő és fertőtlenítő, torok, hangszalagra ható hatása is van. Úgy tartották róla, hogy akinek a kertjében terem ez a gyógynövény, az miért betegszik meg egyáltalán, ennyire sokoldalúnak tartották. Szűz Máriát zsályabokor rejtette el az üldözők elöl a Biblia szerint. (1,6,7) 17
9, Fokhagyma (Allium sativum): Szinte univerzális szerként használható. Többek között immunerősítő, magas vérnyomás csökkentő, koleszterincsökkentő és értisztító hatással is rendelkezik. Mátyás király annyira szerette a fokhagymát és a különböző hagymaféléket, hogy saját kezével ültette el a Velencéből kapott hagymákat kertjében. Egyik születésnapjára pedig feleségétől, Beatrixtól egy fokhagyma fűzért kapott ajándékba, amire úgy reagált, hogy ha ez a fűzér igazgyöngyből lett volna, akkor sem örült volna jobban neki. Ekkora kincs volt ez a növény. (1,6,7) 2.5 Hatóanyag alapú modern gyógynövényhasználat Ugyanazokat a gyógynövényeket mutatom be ebben a fejezetben, mint az előzőben, de itt a modern kutatásokon alapuló gyógynövényismeret és használat jelenik meg. 1, Fekete bodza (Sambucus nigra) Jellemző hatóanyagok: flavonoidok (kb. 3%), triterpének (1%), szterol (1%), kávésav-származékok (3%), illóolaj (0,15%), kevés nyálka, jelentős mennyiségű káliumsó (1,4) Preklinikai vizsgálatok: Drogjának gyulladáscsökkentő hatását in vitro és állatkísérletek igazolták. A kivonat in vitro antioxidáns hatással rendelkezik. Állatkísérleteknél szignifikánsan diuretikus hatást eredményezett, valamint a bronchusszekréciót fokozta. (1,4) Humán bizonyítékok: Gyógyhatását nem igazolják a modern vizsgálatok, alkalmazása a népi gyógyászaton alapul és a preklinikai vizsgálatokon (1,4) Indikációk, adagolás: Meghűléses panaszok esetén köptető hatása igazolt, de izzasztó hatása csak feltételezett. Napi adagja 10-15 gramm, teaként fogyasztva. (1,4) 18
Nemkívánatos hatások, ellenjavallatok, interakciók: Nincsenek mellékhatásokra, gyógyszerekkel való kölcsönhatásokra és egyéb veszélyekre utaló adatok. (1,4) 2, Kakukkfű (Thymus species) Jellemző hatóanyagok: illóolaj tartalma igen jelentős, olaja tartalmaz timolt (36-55%), p-cimolt (15-28%), karvakrolt és egyéb vegyületeket. Herbája illóolaj tartalma mellett 10% cseranyagot, gyantát, flavonoidot, szaponint is tartalmaz. (1,4) Hatásáért leginkább timol nevű illóolaja felelős, amit a 18. században fedeztek fel, azóta is egyik leghatékonyabb antiszeptikus vegyület. (1,4) Preklinikai vizsgálatok: A Thymus vulgaris kivonataival végezték a legtöbb vizsgálatot, melyről bebizonyosodott erős gomba és baktérium ellenes hatása, ami a fenoltól körülbelül 25-ször erősebb. Állatkísérletekben igazolták a kakukkfű olaj hatására a bronchusok nyákszekréciójának fokozódását és a pharynx ciliáinak mozgásfokozódását. (1,4) Humán bizonyítékok: A vizsgálatok nagy része régi, nem mai módszerekkel elvégzett. A növény alkalmazása főleg a tapasztalatokon és a preklinikai vizsgálatokon alapul. (1,4) Indikációk, adagolás: Felső légúti és bronchiális hurut, szamárköhögés enyhítésére alkalmazható, valamint az étvágy javítására. Napi 1-2 g drog fogyasztása ajánlott többszöri ismétléssel. Illóolaja leginkább inhalálásra meghűlésnél alkalmazható külsőleg, a légúti váladék felszakadásának elősegítésére. (1,4) Nemkívánatos hatások, ellenjavallatok, interakciók: Nincsenek mellékhatásokra, gyógyszerekkel való kölcsönhatásokra utaló jelek. Viszont a növény által okozott dermatitisről vannak szakirodalmak. Keresztallergiás 19
reakció is előfordulhat, valamint várandósság alatt alkalmazása nem ajánlott. Illóolaja inhaláció mellett nem okozott mellékhatást. (1,4) 3, Körömvirág (Calendula officinalis) Jellemző hatóanyagok: hatását több vegyület együttes jelenléte adja, tartalmaz triterpén szaponinokat (5-15%), flavonoidot (0,5-1%), illóolajat (0,2%) és poliszacharidokat (15%). A virág színét karotinoidoknak köszönheti. (1,4) Preklinikai vizsgálatok: Kivonatának gyulladáscsökkentő, baktérium, gomba és vírusölő, érképződést javító hatását bizonyították több vizsgálatban. (1,4) Humán bizonyítékok: A népi gyógyászat régóta ajánlja, de még kevés vizsgálat folyt a növénnyel kapcsolatban, ezért nincs alá támasztva megfelelően használatának eredményessége. Néhány vizsgálat során hatásos volt sebek, égések gyógyításában. (1,4) Indikációk, adagolás: Kivonatai lassan gyógyuló sebek, gyulladások (bőr és nyálkahártya) és égések gyógyítására használhatók. 1-2 g drog 1,5 dl vízzel készül forrázatként. Belsőleg nem használható. (1,4) Nemkívánatos hatások, ellenjavallatok, interakciók: Nem ismerjük mellékhatásait, keresztallergia viszont előfordulhat, de ritkán, a szakirodalom beszámolói szerint. (1,4) 4, Orvosi citromfű (Melissa officinalis) Jellemző hatóanyagok: herbája 0,05-0,3% illóolajat, flavonoidot, hidrofahéjsav-származékokat, triterpén szaponinokat tartalmaz (1,4) Preklinikai vizsgálatok: A nyugtató hatást illóolajának kivételével alátámasztják az állatkísérletek. Kivonata és illóolaja in vitro kísérletekben spazmolitikus hatást mutatott, görcsoldó, valamint antioxidáns és 20
szabadgyökfogó képességét kivonatának szintén megemlítik. Több kórokozóval szemben vírusölő hatást eredményezett (pl. Herpex simplex vírus), antibakteriális hatás szintén alátámasztott. (1,4) Humán bizonyítékok: Nyugtatóként való alkalmazása nem alátámasztott, csak a népgyógyászat által javallott. Kivonatai a kutatások szerint vírusölő hatással rendelkeznek bizonyítottan. Emésztési panaszokat javító hatása nem alátámasztott humán kísérletekkel. (1,4) Indikációk, adagolás: Belsőleg alvás és emésztési panaszok kezelésére 1,5-4,5 g drogból készült forrázata használható, többször ismételve naponta. Érdemes kombinálni hasonló tulajdonságú növényekkel. Herpesnél kivonata lokálisan 14 napig használható folyamatosan. (1,4) Nemkívánatos hatások, ellenjavallatok, interakciók: Kontraindikáció, interakció nem ismert, tartós alkalmazáskor sem figyelhető meg mellékhatás. Humán vizsgálatnál nem volt allergiás reakció lokális alkalmazás esetén sem. (1,4) 5, Orbáncfű (Hypericum perforatum) Jellemző hatóanyagok: flavonoidok (rutin 6%, kvercitin, hiperozid), naftodiantron-származékok (hipericin 0,08%), floroglucin-származékok (hiperforin 6%) (1,4) Preklinikai vizsgálatok: Több hatóanyag felelős hatásáért. Központi idegrendszeri hatását flavonoidjai adják. Floroglucin-származékaival magyarázható antidepresszáns hatása. In vitro kísérletek szerint a hiperforin gátolja a szerotonin, dopamin és egyéb hormonok visszavételét az idegsejtekbe. (1,4) Humán bizonyítékok: Kivonataival elegendő humán vizsgálatot végeztek depressziós betegek részvételével. Ezek alapján bizonyított lett a 21
hatásossága, placebótól eredményesebb, szintetikus szerekkel azonos hatásúnak mutatkozott. (1,4) Indikációk, adagolás: Leginkább a depresszió enyhébb változatainál alkalmazható. Adagolása 2-4 g. A begyűjtött orbáncfűből készült tea nem ajánlott bizonytalan hatása miatt, inkább szintetikus szerekként ajánlják. Kezelése hossza 4-6 hét, mivel a növény hatása nem egyből alakul ki. Olajos kivonata gyulladáscsökkentő hatása alátámasztott. (1,4) Nemkívánatos hatások, ellenjavallatok, interakciók: Kevés mellékhatással jár használata (allergiás reakciók, fáradtság, nyugtalanság). Gyógyszerekkel kölcsönhatásba léphet, főleg vérhígítókkal, valamint fényérzékenységet okozhat az arra érkényeknél. Terhes nőknél és szoptatás alatt, gyermekkorban tilos a növény használata. (1,4) 6, Nagy csalán (Urtica dioica) Jellemző hatóanyagok: flavonoidok, kávésav-észterek, karotinoidok, klorofill (1-3%), B, C, K vitaminok, ásványi sók (1,4) Preklinikai vizsgálatok: Kivonatai enyhe vízhajtó hatással bírnak. Állatkísérletekben gyulladás gátló hatásuk bizonyított lett, ennek következtében a reumás és köszvényes panaszok enyhülnek. Antidiabetikus hatása eddig ellenmondást mutat a feltételezésekkel. (1,4) Humán bizonyítékok: Vizelethajtó és ízületi fájdalmat enyhítő hatásai kellőképpen alátámasztottak. Gyulladáscsökkentő hatása humán kutatások által is bizonyított. Placebónál hatásosabb volt ízületi gyulladás esetén. (1,4) Indikációk, adagolás: külsőleg és belsőleg használva reuma és ízületi fájdalmak kezelésére, vízhatásra használható. Forrázatként napi 8-12 g fogyasztható. (1,4) 22
Nemkívánatos hatások, ellenjavallatok, interakciók: Jelentősebb mellékhatása nincs. Szív és vese ödéma esetén nem használható. Szoptatás alatt biztonságosan fogyasztható. (1,4) 7, Galagonya (Crataegus monogyna) Jellemző hatóanyagok: virágos hajtásában főleg flavonoidok (1,5-2,5%) találhatók, melyek nagy része C-glikozid (vitexin), O-glikozid (rutin), oligomer procianidin (2,5%) (1,4) Preklinikai vizsgálatok: In vitro kísérletek igazolták, hogy a drog kivonatai fokozzák a szívizom összehúzódási képességét, fokozzák a koronakeringést, csökkentik a vérnyomást és általuk javul az erek állapota. Bizonyított számos kísérlettel szívritmus szabályzó és ischaemia esetén védő hatása mind a termésnek, mind a virágos hajtásnak. (1,4) Humán bizonyítékok: A humán kutatások alátámasztották a preklinikai vizsgálatokat. A kezelések kettős vak vizsgálatokban jelentősen hatásosabbnak bizonyultak a placebónál. (1,4) Indikációk, adagolás: II. stádiumú szívelégtelenség esetén alkalmazható a kutatások alapján. Napi adagja: 5 g, száraz kivonaté eltér, 150-900 mg. Legalább 6 hétig kell alkalmazni a javulás érdekében. (1,4) Nemkívánatos hatások, ellenjavallatok, interakciók: Biztonságosan alkalmazható, mellékhatásokat eddig nem találtak. Szoptatás és várandósság alatt is biztonságos használata. (1,4) 8, Orvosi zsálya (Salvia officinalis) Jellemző hatóanyagok: 1-2,5% illóolaj (tujon, cineol, kámfor), cserzőanyag (3-8%), szaponinok és flavonoidok (1,4) 23
Preklinikai vizsgálatok: baktérium, vírus és gombaölő hatása igazolt, valamint gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatása is (1,4) Humán bizonyítékok: Placebó vizsgálatok során a kivonat megszüntette vagy csökkentette a változókori hőhullámokat és verejtékezést. Alzheimer-kóros betegek számára is ajánlott kutatások alapján. (1,4) Indikációk, adagolás: Öblögető szerként, gargarizálásra, összehúzó hatása miatt alkalmazzák. Izzadás esetén belsőleg napi 4-6 g drog ajánlott vagy a növény kivonata. (1,4) Nemkívánatos hatások, ellenjavallatok, interakciók: Alkoholos kivonata várandósság és szoptatás alatt ellenjavallt, tujon tartalma miatt, de ez csak alkoholos kivonatában jelenik meg túlzott mennyiségben. Terápiás dózis esetén mellékhatástól nem kell tartani. (1,4) 9, Fokhagyma (Allium sativum) Jellemző hatóanyagok: 1% alliin, egyéb kénvegyületek szerves formában, B, c vitaminok, flavonoidok (1,4) Preklinikai vizsgálatok: Érelmeszesedés kezelésére in vitro kísérletek szerint hatásosnak bizonyult, valamint antioxidáns, baktárium és vírusölő tulajdonságai is alátámasztottak. Állatkísérleteknél a fokhagyma kivonatai csökkentették a magas vérnyomást, az erek meszesedését és a vérrögök kialakulásának hajlamát, a koleszterinszintjét. (1,4) Humán bizonyítékok: Elegendő humán bizonyíték szól koleszterincsökkentő, vérnyomáscsökkentő hatása mellett. Bizonyítottan még antibakteriális és gombafertőzések kezelésére is ajánlott. (1,4) Indikációk, adagolás: Érelmeszesedés terápiájában használható. Önmagában az eddigi kutatások alapján nem alkalmas vérnyomás és koleszterincsökkentésére. Porának papi dózisa 600-900 mg (1,4) 24
Nemkívánatos hatások, ellenjavallatok, interakciók: mellékhatások és kontraindikációk nem ismerek eddig. Viszont fokozhatja a véralvadásgátlók hatását, emiatt műtétek előtti használata nem ajánlott. Várandósság és szoptatás alatt is javallott. (1,4) 25
3 Anyag és módszer 3.1 Anyag Kutatásom során a vizsgált személyeket internetes közösségi oldalról választottam ki. A felmérésben összesen 81 ember vett részt, nemek szerint 66 nő és 15 férfi. A válaszadók legnagyobb része (24,7%) 40 és 50, valamint 20 és 30 év közötti volt. 3.2 Módszer A vizsgálat módja az online kérdőívezés volt. A kutatás kérdéseit egy internetes kérdőíven adtam közre. A kérdőívemet 2016. április 19-én zártam le. Kérdőívem címe Gyógynövények használata, amely 2 nyitott és 8 zárt kérdést tartalmaz. Kutatásom segítségével a résztvevő személyek gyógynövény használati szokásait vizsgáltam. 26
4 Eredmények ismertetése, megbeszélés 4.1 Kérdések vizsgálata A gyógynövények alkalmazásával kapcsolatos kérdések: - Milyen gyakran használ gyógynövényeket? 0 16 29 19 17 naponta hetente 1-2-szer havonta párszor nagyon ritkán soha 1. ábra Gyógynövény használat rendszeressége Az első kérdésem arra irányult, hogy megtudjam, a válaszadók milyen gyakran használnak gyógynövényeket (lásd 1. ábra). 5 választási lehetőség volt megadva (naponta, hetente 1-2-szer, havonta párszor, nagyon ritkán, soha). A 81 válaszadó közül 29-en (35,8%) napi rendszerességgel használnak gyógyfüveket, 19-en (23,5%) havonta párszor, 21% hetente 1-2-szer és 19,8% pedig nagyon ritkán. - Milyen formában használja fel a gyógynövényeket? 27
Teaként 77 Olajok, tinktúrák, krémek 38 Étrendkiegészítő kapszulák, tabletták 2. ábra Milyen formában használja fel a gyógynövényeket? 29 0 20 40 60 80 100 A következő kérdésemben azt vizsgáltam, hogy a válaszadók milyen formában használják fel a gyógynövényeket (2. ábra). Legtöbben, 77-en (95,1%) tea formájában használják fel az általuk szükségesnek vélt növényeket. A résztvevők 46,9%-a olajok, tinktúrák, krémek formájában, 35,8% pedig étrend kiegészítő kapszulák, tabletták formájában alkalmazza a gyógynövényeket. - Hogyan jut hozzá a gyógynövényekhez? 28
Gyógyszertárakból 22 Nagyobb áruházakból 12 Gyógynövényboltokból 65 Saját gyűjtés által 39 0 20 40 60 80 100 3. ábra Hogyan jut hozzá a gyógynövényekhez? A válaszadók több, mint 80%-a (80,2%) a következő kérdésben elmondta, hogy gyógynövényboltból szerzi be a saját maga által használt növényeket (3. ábra). 48,1% saját gyűjtés útján jut hozzájuk, 14,8% nagyobb áruházakban, 27,2% gyógyszertárakban vásárolja meg őket. - Ön szerint mennyire hatásosak a gyógynövények? 29
45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 egyáltalán nem 2 3 4 5 nagyon hasznosak 4. ábra Mennyire hatásosak a gyógynövények? A válaszadók több, mint 50%-a szerint (50,6%) nagyon hatásosak a gyógynövények (4. ábra). Egy válaszadó sem tartja haszontalannak őket. Ezt a kérdést 1-6-ig terjedő skálán vizsgáltam, amelynél az 1-es az egyáltalán nem hasznosak, a 6-os pedig a nagyon hatásos választ mutatta, a legtöbben a 6-os számra kattintottak, úgy érzik, hogy nagyon hatásosak a gyógynövények. 27,2% jelölte be az 5-öst a skálán (vagyis hogy hatásosak), 17,3% a 4-est (többnyire használhatóak) és 4,9% a 3.-ast (kevésbé használhatóak). A 2-es (nem igazán használhatóak) és 1-es (egyáltalán nem hasznosak) számot a skálán senki sem választotta. - Van tapasztalata valamilyen betegség gyógynövénnyel való sikeres gyógyításában? 30
15 66 van nincs 4. ábra - Van tapasztalata valamilyen betegség gyógynövénnyel való sikeres gyógyításában? A válaszadók 81,5%-ának van tapasztalata valamilyen betegség gyógynövényekkel való sikeres gyógyításában, 18,5%-nak pedig nincs ilyen tapasztalata (6. ábra). - Ha igen, akkor milyen betegséggel kapcsolatos a tapasztalata? Kérdésem arra vonatkozott, hogy akinek volt tapasztalata valamilyen betegség sikeres gyógyításában, írja le milyen panasznál alkalmazta sikeresen a gyógynövényeket. A sikeresen kezelt betegségek skálája igen sokszínű. Leggyakoribb a meghűlés, magas vérnyomás, köhögés, fejfájás, hólyaggyulladás, emésztési zavarok és álmatlanság kezelése volt. Általános gyógynövényismerettel kapcsolatos kérdések: - Soroljon fel 5 gyógynövényt! 31
Arra voltam kíváncsi, hogy a válaszadók milyen 5 általuk ismert gyógynövényt tudnak felsorolni. Minimum 5 féle gyógynövényt mindannyian fel tudtak sorolni, a leggyakrabban a csalánt, kamillát, csipkebogyót, citromfüvet, mentát, kakukkfüvet és a levendulát írták. - Körülbelül hányféle gyógynövény található Magyarországon? 0 5 34 42 körülbelül 50 50-100 100-300 300-500 5. ábra Körülbelül hányféle gyógynövény található Magyarországon? Kérdésemben arra kerestem a választ, hogy a résztvevő személyek szerint körülbelül hányféle gyógynövény található Magyarországon (5. ábra). A kitöltők 42%-a találta el a valós számot, hogy kb. 400 féle. A kitöltők 51,9%- a szerint 100 és 300 között van a hazai gyógynövények száma, 6,2% szerint 50 és 100 között és 0% szerint 50 körül. 4.2 Megbeszélés A kutatásom által választ kaptam feltett kérdéseimre, és megtudtam többek között, hogy hogyan használja a lakosság a gyógynövényeket és mennyire meri alkalmazni őket a különböző betegségeknél. Arra kerestem a választ, 32
hogy mennyire ismerik, és honnan szerzik be a gyógynövényeket az emberek. Sajnos, ahogy a válaszadók által felsorolt gyógynövényekből látszik, nagyon sokan csak néhány ismertebb növényt ismernek, pedig számos más jótékony növényünk van ezeken kívül. A megkérdezettek főleg gyógynövényboltokból szerzik be az általuk használt gyógynövényeket és igazán sokan napi rendszerességgel használnak gyógynövényeket, a legtöbben teák formájában. Sokan nagyon hatásosnak tartják őket és sikeresen alkalmazták már néhány betegség kezelésére a gyógyító növényeket. Étrend kiegészítőket például kevesebben használnak és nagyobb áruházakban is kevesebben vásárolnak ilyen termékeket, mint egyéb helyeken. Minimum 5 féle gyógynövényt mindannyian fel tudtak sorolni, a leggyakrabban a csalánt, kamillát, csipkebogyót, citromfüvet, mentát, kakukkfüvet és a levendulát írták. Leggyakoribb sikeresen kezelt betegség a meghűléses problémák voltak. 33
5 Összefoglalás Kutatásom következtetése, hogy a válaszadók, ha tehetik, szívesen alkalmazzák a gyógynövényeket és megbíznak azok jótékony hatásában, többek között azért, mert elég sok pozitív tapasztalatuk volt már használatukkal kapcsolatban. Hipotéziseim közül a legtöbb beigazolódott. Az emberek viszont nem rendelkeznek kellő ismerettel a gyógynövények alkalmazását illetően. Nagyon sok ismeretterjesztő programra, előadásra lenne szükség ahhoz, hogy a tévhiteket eloszlassuk és biztonságosabbá tegyük a házi patikákban is a gyógynövények használatát. Sokan nincsenek tisztában a gyógynövények lehetséges veszélyeivel és meggondolatlanul alkalmazzák őket, aminek nem kívánt, akár súlyos következményei is lehetnek. A társadalmi tőke egy befektetésre érdemes érték, amire megéri beruházni és figyelmet fordítani. Az egészséges emberek tudnak dolgozni eredményeket létrehozni, teljes életet élni és legtöbbet tenni a társadalomért. Az egészséges életmódra nevelést, a népegészségügyi programokat már fiatal korban el kellene kezdeni, beleszőve az átadott tudásanyagba a komplementer medicina lehetőségeit, többek között a gyógynövények ismeretét is. A gyógynövények lehetőséget adnak arra, hogy az emberek segítsenek magukon, és megtanulják a saját kompetenciahatáraikat az öngyógyítás területén. Egészségturizmus szervező szakemberként úgy gondolom, a kezemben van a lehetőség, hogy különböző ismeretterjesztő programok segítségével közelebb hozzam az emberekhez a gyógynövényeket. A feltárt eredmények tükrében célirányosan lenne érdemes programokat szervezni a még hatékonyabb és biztonságosabb gyógynövényhasználat érdekében. 34
6 Irodalomjegyzék 1. Gyógynövény és drogismeret Banai Valéria, Műszaki Könyvkiadó, 2. kiadás, 2005, 9-11 oldal és 33-240 oldal 2. Gyógynövények - Laura Mantovani, Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., 20-24 oldal 3. Ismerjük fel a vadon termő gyógynövényeket Babulka Péter, GABO Könyvkiadó, 2001, 4 oldal 4. Gyógynövénytár Szendrei Kálmán, Csupor Dezső, Medicina Könyvkiadó Zrt., 2009, 13-23 oldal 5. Trükk vagy terápia - Simon Singh, Edzard Ernst, Park Könyvkiadó, 2008, 223-251 oldal 6. Füveskönyv - Lesley Bremness, Park Kiadó, 1990, 178-179 oldal és 18-99 oldal 7. Herbárium Melius Péter, Kriterion Könyvkiadó, 1979, 5-45 oldal és 126-336 oldal 8. A természet patikája - Hildegard von Bingen, Budapest-Print Kft., 1998, 9-19 oldal 9. Paragranum Paracelsus, Asztrálfény Kiadó, 1994 10. Gyógy-és fűszernövények gyűjtése, termesztése, felhasználása - Bernáth Jenő, Németh Éva, Mezőgazda Kiadó, 3. kiadás, 2007, 9-15 oldal és 75-76 oldal 11. Természetgyógyászati alapismeretek - Dr. Tamasi József, Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ, 2017 35
7 Mellékletek Kérdőív: 1. Kérdőív kitöltőjének neme 1, Férfi 2, Nő 2. Kérdőív kitöltőjének életkora 1, 15-20 év között 2, 20-30 év között 3, 30-40 év között 4, 40-50 év között 5, 50-60 év között 6, 60 év felett 3. Milyen gyakran használ gyógynövényeket? 1, Naponta 2, Hetente 1-2-szer 3, Havonta párszor 4, Nagyon ritkán 5, Soha 4. Milyen formában használja fel a gyógynövényeket? 1, Teaként 2, Olajok, tinktúrák, krémek formájában 3, Étrend kiegészítő kapszulák, tabletták formájában 36
5. Soroljon fel 5 gyógynövényt 6. Hogyan jut hozzá a gyógynövényekhez? 1, Saját gyűjtés által 2, Gyógynövényboltokból 3, Nagyobb áruházakból 4, Gyógyszertárakból 7. Ön szerint mennyire hatásosak a gyógynövények? 1, Egyáltalán nem 2, Nem igazán használhatók 3, Kevésbé használhatók 4, Többnyire használhatók 5, Hatásosak 6, Nagyon hasznosak 8. Körülbelül hányféle gyógynövény található Magyarországon? 1, Körülbelül 50 féle 2, 50-100 között 3, 100-300 között 4, 300-500 között 9. Van tapasztalata valamilyen betegség gyógynövényekkel való sikeres gyógyításában? 1, Van 2, Nincs 37
10. Ha van tapasztalata egy betegség sikeres gyógyításában, akkor milyen betegséggel kapcsolatban? 38