Utolsó frissítés: 2018. április 18. SZOCIOLÓGIA MESTER SZAK TANTÁRGYI ADATLAP NAPPALI, LEVELEZŐ TAGOZAT 2017/2018. TANÉV 2. FÉLÉV
I. ÉVFOLYAM Tantárgy neve: Társadalomelmélet II. Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szepessy Péter, egyetemi adjunktus Tantárgy Neptun kódja: BTMNSOC2201 Tantárgyfelelős intézet: ATTI Szociológiai Intézeti Tanszék Tantárgyelem: kötelező Javasolt félév: 2. Előfeltétel: - Számonkérés módja (a/gy/k/b): Kreditpont: Tagozat: nappali Tantárgy feladata és célja: A kurzus az emberi történelem öröknek tűnő kísérőjét, az egyenlőtlenséget vizsgálja. Általános tapasztalatnak tűnik, hogy a társadalmak sosem voltak mentesek a hierarchiától, a különböző erőforrások nem egyenlően oszlanak el, sem anyagi sem politikai értelemben. Az órákon annak próbálunk meg utána járni, hogy a különböző korok, különböző társadalmai és gondolkodói hogyan viszonyultak ehhez a jelenséghez. Tantárgy tematikus leírása: 1. Társadalmi rétegződés és az igazságosság 2. A rabszolgaság hosszú története és sokarcúsága. 3. Mi álljon a közösségek integrációjához szükséges eszme középpontjában? 4. Az esszénusok és Patmosz. 5. Katharok, Bogumilok, Albigensek. 6. Husziták, és Luther. 7. A felvilágosodás utópiái. 8. Francois Babeuftól Marxig, avagy az egyenlők társaságától a kommunistákig. 9. Keresztény társadalmi tanítások. A Rerum novarumtól a felszabadítás teológiájáig. 10. Az iszlám társadalmi tanítása. 11. Mitől lenne igazságos a világ? Félévközi számonkérés módja: A diákok a félév során egy prezentációt, egy beadandó dolgozat készítenek. Kötelező irodalom: Huntington, Samuel: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Budapest. Európa. 1998. 77-157. l. Mannheim Károly: Ideológia és utópia. Budapest. Atlantisz. 1996. IV. Az utópikus tudat. /2. Az utópikus tudat alakváltozásai és fokai az újkori fejlődésben, Az utópikus tudat első alakja: az újrakeresztelkedők orgiasztikus chliazmusa. 242-250. l. Marx, Karl Engels, Friedrich: Kommunista Kiáltvány. Molnár Tamás: A hatalom két arca: politikum és szentség. Budapest. Európa. 1992. 23-216. l. Szent Ágoston: A boldog életről A szabad akaratról. Budapest. Európa. 1989. A szabad akaratról. Első könyv. 55-102. l. Ajánlott irodalom:
Társadalomelmélet II. Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szepessy Péter, egyetemi adjunktus Tantárgy Neptun kódja: BTMLSOC2201 Tantárgyfelelős intézet: ATTI Szociológiai Intézeti Tanszék Tantárgyelem: kötelező Javasolt félév: 2. Előfeltétel: - Számonkérés módja (a/gy/k/b): k Kreditpont: 2 Tagozat: levelező Tantárgy feladata és célja: A kurzus az emberi történelem öröknek tűnő kísérőjét, az egyenlőtlenséget vizsgálja. Általános tapasztalatnak tűnik, hogy a társadalmak sosem voltak mentesek a hierarchiától, a különböző erőforrások nem egyenlően oszlanak el, sem anyagi sem politikai értelemben. Az órákon annak próbálunk meg utána járni, hogy a különböző korok, különböző társadalmai és gondolkodói hogyan viszonyultak ehhez a jelenséghez. Tantárgy tematikus leírása: 1. Társadalmi rétegződés és az igazságosság 2. A rabszolgaság hosszú története és sokarcúsága. 3. Mi álljon a közösségek integrációjához szükséges eszme középpontjában? 4. Az esszénusok és Patmosz. 5. Katharok, Bogumilok, Albigensek. 6. Husziták, és Luther. 7. A felvilágosodás utópiái. 8. Francois Babeuftól Marxig, avagy az egyenlők társaságától a kommunistákig. 9. Keresztény társadalmi tanítások. A felszabadítás teológia. 10. Az iszlám társadalmi tanítása. 11. Mitől lenne igazságos a világ? Félévközi számonkérés módja: A diákok a félév során egy prezentációt, egy beadandó dolgozat készítenek. Kötelező irodalom: Huntington, Samuel: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Budapest. Európa. 1998. 77-157. l. Mannheim Károly: Ideológia és utópia. Budapest. Atlantisz. 1996. IV. Az utópikus tudat. /2. Az utópikus tudat alakváltozásai és fokai az újkori fejlődésben, Az utópikus tudat első alakja: az újrakeresztelkedők orgiasztikus chliazmusa. 242-250. l. Marx, Karl Engels, Friedrich: Kommunista Kiáltvány. Molnár Tamás: A hatalom két arca: politikum és szentség. Budapest. Európa. 1992. 23-216. l. Szent Ágoston: A boldog életről A szabad akaratról. Budapest. Európa. 1989. A szabad akaratról. Első könyv. 55-102. l. Ajánlott irodalom: -
Amerikai szociológia Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szepessy Péter, egyetemi adjunktus Tantárgy Neptun kódja: BTMNSOC2202 Tantárgyfelelős intézet: ATTI Szociológiai Intézeti Tanszék Tantárgyelem: kötelező Javasolt félév: 2. Előfeltétel: - Számonkérés módja (a/gy/k/b): Kreditpont: 3 Tagozat: nappali Tantárgy feladata és célja: A kurzus célja az alapképzésben szerzett szociológiatörténeti, társadalomelméleti ismeretek elmélyítése és kibővítése. A nemzeti bontásban tárgyalt szociológiatörténet a sajátos hagyományok szellem-, kultúra- és társadalomtörténeti elhelyezésével bizonyos értelemben a szociológiai gondolkodás szociológiáját is nyújtja. A korán intézményesült amerikai szociológiában a századfordulós kezdetektől jelen van a teoretikusan is igényes empirikus kutatás (W. I. Thomas, F. Znaniecki, P. Lazarsfeld), az igazi elméleti áttörés azonban csak az 1930-as évek végétől, Talcott Parsonsnak sikerül egy hatalmas szintetizáló életműben, amelynek íve a cselekvéselméleti kezdetektől a strukturális-funkcionális felfogáson át a következetessé tett rendszerelméletig terjed. Az egyre monolitikusabbá épülő modell csakhamar egy mérsékeltebb funkcionalizmust (R. K. Merton) hívott életre, amely hathatósan őrzi a parsonsi gondolkodás fontos perspektíváit. Mindezek ellenpontjaként foghatók fel az európai szellemfilozófiai hagyományokat az amerikai pragmatista gondolattal összekapcsoló interpretatív megközelítések, a G. H. Meadet atyjának tartó szimbolikus interakcionizmustól (H. Blumer) az etnometodológiáig (H. Garfinkel). Kifejezetten a rendszergondolat ellenhatásaként született meg egyfelől egy konfliktuselvű szociológia (L. A. Coser), amely azonban mindenekelőtt a konfliktusok összetartó hatásaiban érdekelt, másfelől az egyéni racionális döntések szociológiája, amely pszichológiai és közgazdaságtani kezdetekből kibontakozva (G. C. Homans, M. Olson, J. Elster) James Coleman átfogó társadalomelméletében érte el eddigi csúcspontját. Ilyen módon maradt a sokirányú amerikai társadalmi gondolkodás két gravitációs pontja az eredményesség és a rend. 1. Az amerikai szociológia tudománytörténete. A szociológia kezdetei az Egyesült Államokban I.: Intézményesedés. A szociáldarwinizmus Amerikában. Irodalom: Némedi Dénes: A szociológia az Egyesült Államokban. In: Uő.: Klasszikus szociológia. Napvilág A szociológia kezdetei az Egyesült Államokban II.: Sumner és Veblen. Irodalom: Sumner, William, Graham: Népszokások. Szokások, erkölcsök, viselkedésmódok szociológiai jelentősége. Gondolat, Budapest, 1978. 21-122. Szociológia és reform. Irodalom: Némedi Dénes: A szociológia az Egyesült Államokban. In: Uő.: Klasszikus szociológia. Napvilág. Pál Eszter: Vallás, reform és tudomány. Szociológiai Szemle 2009/3. 3-25. Thorstein Veblen: A dologtalan osztály elmélete. KJK, Budapest, 1975. 29-111. o Chicago : a pragmatizmus, és a Chicagói Iskola kutatásai. Irodalom: Park, Robert, E.: A városi közösség mint térbeli mintázat és morális rend, in: Felkai Gábor Némedi Dénes Somlai Péter: i. m., 239 247. p. Columbia és a Middletown; a gazdasági válság hatása az amerikai szociológiára Irodalom: Némedi Dénes: A szociológia az Egyesült Államokban. In: Uő.: Klasszikus szociológia. Napvilág Thomas, William, I. Znaniecki, Florian: A lengyel paraszt Európában és Amerikában, 6 kötet. Új Mandátum, Budapest, 2002
2. Parsons cselekvéselmélete. Irodalom: Némedi Dénes: Parsons Durkheimet olvas. In: Némedi Dénes: Társadalomtörténet elmélettörténet. Új Mandátum 2000. 127-144. l. Némedi Dénes: Előszó. In: Válogatás Talcott Parsons cselekvéselméleti írásaiból. Szociológiai füzetek. 38. 1985. 5-16. és Pokol Béla: A funkcionalista rendszerelmélet kibomlása. in: Csepeli-Papp-Pokol: Modern polgári társadalomelméletek. Gondolat, 1987.153-166. l. Parsons: A cselekvés elmélete (részlet The Structure of Social Action című művéből). In: Válogatás Talcott Parsons cselekvéselméleti írásaiból. Szociológiai füzetek. 38. 1985. 17-38. és Hernádi Miklós: Nem találkoznak gondolataink. Valóság, 1980. 6. 39-47. 3. Parsons cselekvéselmélete II. Irodalom: Némedi Dénes: Előszó. In: Válogatás Talcott Parsons cselekvéselméleti írásaiból. Szociológiai füzetek. 38. 1985. 5-16. és Pokol Béla: A funkcionalista rendszerelmélet kibomlása. in: Csepeli-Papp-Pokol: Modern polgári társadalomelméletek. Gondolat, 1987. 166. -183. l. Parsons: Értékek, motívumok és cselekvésrendszerek. Továbbá: Újra a mintaváltozókról: válasz Robert Dubinnak. In: Válogatás Talcott Parsons cselekvéselméleti írásaiból. Szociológiai füzetek. 38. 1985. 39-104. Helmut Staubmann: Cselekvéselméleti rendszerelmélet Talcott Parsons. In: Morel-Bauer- Meleghy (szerk): Szociológiaelmélet. Osiris. 2000. 155-177. 4. A funkcionalista rendszerelmélet. Irodalom: Pál Eszter: Talcot Parsons: Rendszerelmélet és organicizmus. In: Kötő-jelek. 2003. 95-118. l. Helmut Staubmann: Cselekvéselméleti rendszerelmélet Talcott Parsons. In: Morel-Bauer-Meleghy (szerk): Szociológiaelmélet. Osiris. 155-177. Csepeli-Papp-Pokol: Modern polgári társadalomelméletek. Gondolat, 1987. 183-197. l. és Parsons: A társadalmi rendszer. In: Talcott Parsons a társadalmi rendszerről. Szociológiai füzetek. 45. 1988. 5-37. Csepeli-Papp-Pokol: Modern polgári társadalomelméletek. Gondolat, 1987. 197-229. Parsons: Elméleti tájékozódás. In: Talcott Parsons a társadalmi rendszerről. Szociológiai füzetek. 45. 1988. 84-111. PARSONS, T.: A modern társadalmak rendszere, in: Felkai G. Némedi D. Somlai P. (szerk.): Szociológiai irányzatok a XX. században, II. kötet, Budapest, Új Mandátum, 2000, 40 61 5. Az új funkcionalizmus. R. K. Merton. Irodalom: Robert K. Merton: Manifeszt és látens funkciók. In:R. K. Merton: Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. 6. Szimbolikus interakcionizmus. G. H. Mead, H. Blumer 7. A racionális döntéselméletek. I. Módszertani individualizmus és racionális döntéselméletek. Elméleti bevezető. 8. A racionális döntéselméletek. II. COLEMAN, James, S.: Társadalomelmélet, társadalomkutatás és cselekvéselmélet, in: FELKAI Gábor NÉMEDI Dénes SOMLAI Péter: i. m., 191 214. p. 9. A racionális döntéselméletek. III. ELSTER, Jon: A társadalom fogaskerekei. Magyarázó mechanizmusok a társadalomtudományokban. Osiris, Budapest, 1995. 10. A fenomenológiai szociológia az Egyesült Államokban. I. Dougles, Jack, D. : A mindennapi élet megértése, in: Hernádi Miklós (szerk.): A fenomenológia a társadalomtudományokban. Gondolat, Budapest, 1984. 356-402. Garfinkel, Harold. : Az etnometodológia kifejezés keletkezése. in: Hernádi Miklós (szerk.): A fenomenológia a társadalomtudományokban. Gondolat, Budapest, 1984. 350-355. 11. A fenomenológiai szociológia az Egyesült Államokban. II. Berger, Peter, L. Luckmann, Thomas. : A valóság társadalmi felépítése. Jószöveg, Budapest, 1998. Bevezetés: A tudásszociológia kérdés, I. A tudás alapjai a mindennapi életben. 11-70.
Berger, Peter, L. Luckmann, Thomas. : A valóság társadalmi felépítése. Jószöveg, Budapest, 1998. 12. Kihívások a klasszikus szociológiával szemben. Az evolúciós pszichológia. 13. Konzervatív társadalomelméletek. I. 14. Konzervatív társadalomelméletek II. Félévközi számonkérés: A félév során három dolgozatot kell határidőre leadni. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár! (utólag nem lehet pótolni) A dolgozatok terjedelme kb. öt-hat oldal. Az értékelés 1-től 5-ig terjed. A be nem adott, illetve a határidőn túl érkező dolgozatok nulla (0) pontot kapnak. A dolgozatokra kapott érdemjegyekből hat (6) pontot kell elérni ahhoz, hogy valaki aláírást kapjon! Az első dolgozat leadási határideje: 2018. március 2. 12h. 00 perc. Az első dolgozat témaköre: Talcott Parsons cselekvéselmélete I. A feldolgozáshoz ajánlott irodalom: Némedi Dénes: Parsons Durkheimet olvas. In: Némedi Dénes: Társadalomtörténet elmélettörténet. Új Mandátum 2000. 127-144. l. Némedi Dénes: Előszó. In: Válogatás Talcott Parsons cselekvéselméleti írásaiból. Szociológiai füzetek. 38. 1985. 5-16. és Pokol Béla: A funkcionalista rendszerelmélet kibomlása. in: Csepeli-Papp-Pokol: Modern polgári társadalomelméletek. Gondolat, 1987.153-166. l. Parsons: A cselekvés elmélete (részlet The Structure of Social Action című művéből). In: Válogatás Talcott Parsons cselekvéselméleti írásaiból. Szociológiai füzetek. 38. 1985. 17-38. és Hernádi Miklós: Nem találkoznak gondolataink. Valóság, 1980. 6. 39-47. o. Második témakör: Parsons cselekvéselmélete II. A dolgozat leadási határideje előreláthatólag 2018. március 16. 12h. 00 perc. A feldolgozáshoz ajánlott irodalom: Némedi Dénes: Előszó. In: Válogatás Talcott Parsons cselekvéselméleti írásaiból. Szociológiai füzetek. 38. 1985. 5-16. és Pokol Béla: A funkcionalista rendszerelmélet kibomlása. in: Csepeli-Papp-Pokol: Modern polgári társadalomelméletek. Gondolat, 1987. 166. -183. l. Parsons: Értékek, motívumok és cselekvésrendszerek. Továbbá: Újra a mintaváltozókról: válasz Robert Dubinnak. In: Válogatás Talcott Parsons cselekvéselméleti írásaiból. Szociológiai füzetek. 38. 1985. 39-104. Helmut Staubmann: Cselekvéselméleti rendszerelmélet Talcott Parsons. In: Morel-Bauer-Meleghy (szerk): Szociológiaelmélet. Osiris. 2000. 155-177. Harmadik témakör: A funkcionalista rendszerelmélet. Leadási határidő: 2018. április 20. 12h. 00 perc. Irodalom: Pál Eszter: Talcot Parsons: Rendszerelmélet és organicizmus. In: Kötő-jelek. 2003. 95-118. l. Helmut Staubmann: Cselekvéselméleti rendszerelmélet Talcott Parsons. In: Morel-Bauer-Meleghy (szerk): Szociológiaelmélet. Osiris. 155-177. Csepeli-Papp-Pokol: Modern polgári társadalomelméletek. Gondolat, 1987. 183-229. l. Parsons: A társadalmi rendszer. In: Talcott Parsons a társadalmi rendszerről. Szociológiai füzetek. 45. 1988. 5-37. Parsons: Elméleti tájékozódás. In: Talcott Parsons a társadalmi rendszerről. Szociológiai füzetek. 45. 1988. 84-111. PARSONS, T.: A modern társadalmak rendszere, in: Felkai G. Némedi D. Somlai P. (szerk.): Szociológiai irányzatok a XX. században, II. kötet, Budapest, Új Mandátum, 2000, 40 61 o. A félév során minden hallgató egy kiselőadást tart. A félév során három dolgozatot kell határidőre leadni. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár! (utólag nem lehet pótolni) A dolgozatok terjedelme kb. öt-hat oldal. Az értékelés 1-től 5-ig terjed. A be nem adott, illetve a határidőn túl érkező dolgozatok nulla (0) pontot kapnak. A dolgozatokra kapott érdemjegyekből hat (6) pontot kell elérni ahhoz, hogy valaki aláírást kapjon! Kötelező irodalom: NÉMEDI Dénes: Klasszikus szociológia. Budapest, NAPVILÁG, 2005. POKOL Béla: A funkcionalista rendszerelmélet kibomlása. in CSEPELI-PAPP-POKOL: Modern polgári társadalomelméletek. Budapest, GONDOLAT, 1987. Válogatás Talcott Parsons cselekvéselméleti írásaiból. Szociológiai füzetek. 38. 1985.
Talcott Parsons a társadalmi rendszerről. Szociológiai füzetek. 45. 1988. Ajánlott irodalom:
Amerikai szociológia Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szepessy Péter, egyetemi adjunktus Tantárgy Neptun kódja: BTMLSOC2202 Tantárgyfelelős intézet: ATTI Szociológiai Intézeti Tanszék Tantárgyelem: kötelező Javasolt félév: 2. Előfeltétel: - Számonkérés módja (a/gy/k/b): Kreditpont: 3 Tagozat: levelező Tantárgy feladata és célja: A kurzus célja az alapképzésben szerzett szociológiatörténeti, társadalomelméleti ismeretek elmélyítése és kibővítése. A nemzeti bontásban tárgyalt szociológiatörténet a sajátos hagyományok szellem-, kultúra- és társadalomtörténeti elhelyezésével bizonyos értelemben a szociológiai gondolkodás szociológiáját is nyújtja. A korán intézményesült amerikai szociológiában a századfordulós kezdetektől jelen van a teoretikusan is igényes empirikus kutatás (W. I. Thomas, F. Znaniecki, P. Lazarsfeld), az igazi elméleti áttörés azonban csak az 1930-as évek végétől, Talcott Parsonsnak sikerül egy hatalmas szintetizáló életműben, amelynek íve a cselekvéselméleti kezdetektől a strukturálisfunkcionális felfogáson át a következetessé tett rendszerelméletig terjed. Az egyre monolitikusabbá épülő modell csakhamar egy mérsékeltebb funkcionalizmust (R. K. Merton) hívott életre, amely hathatósan őrzi a parsonsi gondolkodás fontos perspektíváit. Mindezek ellenpontjaként foghatók fel az európai szellemfilozófiai hagyományokat az amerikai pragmatista gondolattal összekapcsoló interpretatív megközelítések, a G. H. Meadet atyjának tartó szimbolikus interakcionizmustól (H. Blumer) az etnometodológiáig (H. Garfinkel). Kifejezetten a rendszergondolat ellenhatásaként született meg egyfelől egy konfliktuselvű szociológia (L. A. Coser), amely azonban mindenekelőtt a konfliktusok összetartó hatásaiban érdekelt, másfelől az egyéni racionális döntések szociológiája, amely pszichológiai és közgazdaságtani kezdetekből kibontakozva (G. C. Homans, M. Olson, J. Elster) James Coleman átfogó társadalomelméletében érte el eddigi csúcspontját. Ilyen módon maradt a sokirányú amerikai társadalmi gondolkodás két gravitációs pontja az eredményesség és a rend. 1. Az amerikai szociológia tudománytörténete. A szociológia kezdetei az Egyesült Államokban I.: Intézményesedés. A szociáldarwinizmus Amerikában. Irodalom: Némedi Dénes: A szociológia az Egyesült Államokban. In: Uő.: Klasszikus szociológia. Napvilág A szociológia kezdetei az Egyesült Államokban II.: Sumner és Veblen. Irodalom: Sumner, William, Graham: Népszokások. Szokások, erkölcsök, viselkedésmódok szociológiai jelentősége. Gondolat, Budapest, 1978. 21-122. Szociológia és reform. Irodalom: Némedi Dénes: A szociológia az Egyesült Államokban. In: Uő.: Klasszikus szociológia. Napvilág. Pál Eszter: Vallás, reform és tudomány. Szociológiai Szemle 2009/3. 3-25. Thorstein Veblen: A dologtalan osztály elmélete. KJK, Budapest, 1975. 29-111. o Chicago : a pragmatizmus, és a Chicagói Iskola kutatásai. Irodalom: Park, Robert, E.: A városi közösség mint térbeli mintázat és morális rend, in: Felkai Gábor Némedi Dénes Somlai Péter: i. m., 239 247. p. Columbia és a Middletown; a gazdasági válság hatása az amerikai szociológiára Irodalom: Némedi Dénes: A szociológia az Egyesült Államokban. In: Uő.: Klasszikus szociológia. Napvilág Thomas, William, I. Znaniecki, Florian: A lengyel paraszt Európában és Amerikában, 6 kötet. Új Mandátum, Budapest, 2002 2. Parsons cselekvéselmélete. Irodalom: Némedi Dénes: Parsons Durkheimet olvas. In: Némedi Dénes:
Társadalomtörténet elmélettörténet. Új Mandátum 2000. 127-144. l. Némedi Dénes: Előszó. In: Válogatás Talcott Parsons cselekvéselméleti írásaiból. Szociológiai füzetek. 38. 1985. 5-16. és Pokol Béla: A funkcionalista rendszerelmélet kibomlása. in: Csepeli-Papp-Pokol: Modern polgári társadalomelméletek. Gondolat, 1987.153-166. l. Parsons: A cselekvés elmélete (részlet The Structure of Social Action című művéből). In: Válogatás Talcott Parsons cselekvéselméleti írásaiból. Szociológiai füzetek. 38. 1985. 17-38. és Hernádi Miklós: Nem találkoznak gondolataink. Valóság, 1980. 6. 39-47. 3. Parsons cselekvéselmélete II. Irodalom: Némedi Dénes: Előszó. In: Válogatás Talcott Parsons cselekvéselméleti írásaiból. Szociológiai füzetek. 38. 1985. 5-16. és Pokol Béla: A funkcionalista rendszerelmélet kibomlása. in: Csepeli-Papp-Pokol: Modern polgári társadalomelméletek. Gondolat, 1987. 166. -183. l. Parsons: Értékek, motívumok és cselekvésrendszerek. Továbbá: Újra a mintaváltozókról: válasz Robert Dubinnak. In: Válogatás Talcott Parsons cselekvéselméleti írásaiból. Szociológiai füzetek. 38. 1985. 39-104. Helmut Staubmann: Cselekvéselméleti rendszerelmélet Talcott Parsons. In: Morel-Bauer- Meleghy (szerk): Szociológiaelmélet. Osiris. 2000. 155-177. 4. A funkcionalista rendszerelmélet. Irodalom: Pál Eszter: Talcot Parsons: Rendszerelmélet és organicizmus. In: Kötő-jelek. 2003. 95-118. l. Helmut Staubmann: Cselekvéselméleti rendszerelmélet Talcott Parsons. In: Morel-Bauer-Meleghy (szerk): Szociológiaelmélet. Osiris. 155-177. Csepeli-Papp-Pokol: Modern polgári társadalomelméletek. Gondolat, 1987. 183-197. l. és Parsons: A társadalmi rendszer. In: Talcott Parsons a társadalmi rendszerről. Szociológiai füzetek. 45. 1988. 5-37. Csepeli-Papp-Pokol: Modern polgári társadalomelméletek. Gondolat, 1987. 197-229. Parsons: Elméleti tájékozódás. In: Talcott Parsons a társadalmi rendszerről. Szociológiai füzetek. 45. 1988. 84-111. PARSONS, T.: A modern társadalmak rendszere, in: Felkai G. Némedi D. Somlai P. (szerk.): Szociológiai irányzatok a XX. században, II. kötet, Budapest, Új Mandátum, 2000, 40 61 5. Az új funkcionalizmus. R. K. Merton. Irodalom: Robert K. Merton: Manifeszt és látens funkciók. In:R. K. Merton: Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. 6. Szimbolikus interakcionizmus. G. H. Mead, H. Blumer 7. A racionális döntéselméletek. I. Módszertani individualizmus és racionális döntéselméletek. Elméleti bevezető. 8. A racionális döntéselméletek. II. COLEMAN, James, S.: Társadalomelmélet, társadalomkutatás és cselekvéselmélet, in: FELKAI Gábor NÉMEDI Dénes SOMLAI Péter: i. m., 191 214. p. 9. A racionális döntéselméletek. III. ELSTER, Jon: A társadalom fogaskerekei. Magyarázó mechanizmusok a társadalomtudományokban. Osiris, Budapest, 1995. 10. A fenomenológiai szociológia az Egyesült Államokban. I. Dougles, Jack, D. : A mindennapi élet megértése, in: Hernádi Miklós (szerk.): A fenomenológia a társadalomtudományokban. Gondolat, Budapest, 1984. 356-402. Garfinkel, Harold. : Az etnometodológia kifejezés keletkezése. in: Hernádi Miklós (szerk.): A fenomenológia a társadalomtudományokban. Gondolat, Budapest, 1984. 350-355. 11. A fenomenológiai szociológia az Egyesült Államokban. II. Berger, Peter, L. Luckmann, Thomas. : A valóság társadalmi felépítése. Jószöveg, Budapest, 1998. Bevezetés: A tudásszociológia kérdés, I. A tudás alapjai a mindennapi életben. 11-70. Berger, Peter, L. Luckmann, Thomas. : A valóság társadalmi felépítése. Jószöveg, Budapest, 1998.
12. Kihívások a klasszikus szociológiával szemben. Az evolúciós pszichológia. 13. Konzervatív társadalomelméletek. I. Irodalom: Lánczi András: Leo Strass a politikai realista. in: Pogrányi Lovas Miklós (szerk.): Konzervatív reneszánsz az Egyesült Államokban. Budapest. Századvég. 2016. 94-122. l. 14. Konzervatív társadalomelméletek II. Irodalom: Egedy Gergely: Konzervatív gondolkodás és politika az Egyesült Államokban. Budapest. Századvég. 2014. XXIII. A morálisképzelet konzervativizmusa: Kirk. 473-505. l. Félévközi számonkérés: A félév során három dolgozatot kell határidőre leadni. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár! (utólag nem lehet pótolni) A dolgozatok terjedelme kb. öt-hat oldal. Az értékelés 1-től 5-ig terjed. A be nem adott, illetve a határidőn túl érkező dolgozatok nulla (0) pontot kapnak. A dolgozatokra kapott érdemjegyekből hat (6) pontot kell elérni ahhoz, hogy valaki aláírást kapjon! Az első dolgozat leadási határideje: 2018. május 2. 24h. 00 perc. Az első dolgozat témaköre: Talcott Parsons cselekvéselmélete. A feldolgozáshoz ajánlott irodalom: Némedi Dénes: Parsons Durkheimet olvas. In: Némedi Dénes: Társadalomtörténet elmélettörténet. Új Mandátum 2000. 127-144. l. Némedi Dénes: Előszó. In: Válogatás Talcott Parsons cselekvéselméleti írásaiból. Szociológiai füzetek. 38. 1985. 5-16. és Pokol Béla: A funkcionalista rendszerelmélet kibomlása. in: Csepeli-Papp-Pokol: Modern polgári társadalomelméletek. Gondolat, 1987.153-166. l. Parsons: A cselekvés elmélete (részlet The Structure of Social Action című művéből). In: Válogatás Talcott Parsons cselekvéselméleti írásaiból. Szociológiai füzetek. 38. 1985. 17-38. és Hernádi Miklós: Nem találkoznak gondolataink. Valóság, 1980. 6. 39-47. o. Továbbá: Újra a mintaváltozókról: válasz Robert Dubinnak. In: Válogatás Talcott Parsons cselekvéselméleti írásaiból. Szociológiai füzetek. 38. 1985. 39-104. Helmut Staubmann: Cselekvéselméleti rendszerelmélet Talcott Parsons. In: Morel-Bauer-Meleghy (szerk): Szociológiaelmélet. Osiris. 2000. 155-177. Második témakör: A funkcionalista rendszerelmélet. Leadási határidő: 2018. május 29. 24h. 00 perc. Irodalom: Pál Eszter: Talcot Parsons: Rendszerelmélet és organicizmus. In: Kötő-jelek. 2003. 95-118. l. Helmut Staubmann: Cselekvéselméleti rendszerelmélet Talcott Parsons. In: Morel-Bauer-Meleghy (szerk): Szociológiaelmélet. Osiris. 155-177. Csepeli-Papp- Pokol: Modern polgári társadalomelméletek. Gondolat, 1987. 183-229. l. Parsons: A társadalmi rendszer. In: Talcott Parsons a társadalmi rendszerről. Szociológiai füzetek. 45. 1988. 5-37. Parsons: Elméleti tájékozódás. In: Talcott Parsons a társadalmi rendszerről. Szociológiai füzetek. 45. 1988. 84-111. PARSONS, T.: A modern társadalmak rendszere, in: Felkai G. Némedi D. Somlai P. (szerk.): Szociológiai irányzatok a XX. században, II. kötet, Budapest, Új Mandátum, 2000, 40 61 o. A félév során két dolgozatot kell határidőre leadni. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár! (utólag nem lehet pótolni) A dolgozatok terjedelme kb. öt-hat oldal. Az értékelés 1-től 5-ig terjed. A be nem adott, illetve a határidőn túl érkező dolgozatok nulla (0) pontot kapnak. Kötelező irodalom: NÉMEDI Dénes: Klasszikus szociológia. Budapest, NAPVILÁG, 2005. POKOL Béla: A funkcionalista rendszerelmélet kibomlása. in CSEPELI-PAPP-POKOL: Modern polgári társadalomelméletek. Budapest, GONDOLAT, 1987. Válogatás Talcott Parsons cselekvéselméleti írásaiból. Szociológiai füzetek. 38. 1985. Talcott Parsons a társadalmi rendszerről. Szociológiai füzetek. 45. 1988. Ajánlott irodalom: -
Magyarország társadalomtörténete a 20. században Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Urbán Anna, egyetemi docens Tantárgy Neptun kódja: BTMNSOC2203 Tantárgyfelelős intézet: Szociológiai Intézet Tantárgyelem: kötelező Javasolt félév: 2. Előfeltétel: - Számonkérés módja (a/gy/k/b): k Kreditpont: 2 Tagozat: nappali Tantárgy feladata és célja: (3 4 mondatban összefoglalva) A kurzus bemutatja Magyarország társadalomtörténetét, részletesen taglalva a társadalom szerkezetében bekövetkező változási folyamatokat az elmúlt évszázadban: 1848-1990 között külső, államterületi és közjogi változásai nyomán a Magyar Királyság, kikerülvén az Osztrák-Magyar Monarchiából, a trianoni békében megállapított területén előbb a kisország alig húszévnyi viszonylagos szuverenitását évezte, majd a német, s a rövid század második felében a szovjet blokkba kényszerült. Az állam hivatali és a katonai szervezetének lényeges változásai; a német, s a rövid század második felében a szovjet blokkba kényszerült helyzet tárgyalása. az állami protekcionalizmus erőltetett (hadi) iparosítás és ipari központosítás, az agrártársadalom kihasználása, majd megszüntetése, a szolgáltató szektor előtérbe kerülése, végül az elektronizáció. A munkás- és tisztviselői érdekképviseletek, előtérben állnak a (polgári) középosztályi kiváltságok; a társadalmilag hasznos tudást közvetítő értelmiség, a közönséget szolgáló művész, a többé-kevésbé jól fizetett agitátor és ügynök és a földművelő parasztság helyzetének áttekintése. Tantárgy tematikus leírása: 1.A magyar társadalom rétegződése az Osztrák-Magyar Monarchiában 2. A Magyar Királyság államterületi és közjogi változásai a trianoni tárgyalások után 3. A kisország a két világháború között 4. A II. világháború hatása 5. A szovjet hatás az állam hivatali és katonai szervezetére 6. A jóléti állam állami protekcionizmus 7. Az iparosítás és központosítás hatása 8. Az agrártársadalom és annak megszüntetése 9. A szolgáltató szektor előtérbe kerülése 10. Az elektronizáció hatása a hosszú távú társadalmi folyamatokra 11. Projektosztály 12. Számonkérés Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) prezentáció, zh (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) A zh maximális pontszáma: 50. Jeles: 46-50 pont, Jó: 41-45 pont, Közepes: 36-40 pont, Elégséges: 31-35 pont, Elégtelen: 31 alatt. A felkészülésre kiadott olvasmányok alapján az órai szereplés és a kiselőadásra kapott jegy, valamint a zh átlaga adja a gyakorlati jegy eredményét Kötelező irodalom: Andorka Rudolf. A magyar társadalom réteződése és mobilitása az 1930-as évektől napjainkig. In: Valuch Tibor (szerk.) Hatalom és társadalom a XX. századi magya történelemben. Bp. 1995. Osiris Erdei Ferenc: Magyar paraszttársadalom. In: KULCSÁR Kálmán (szerk.): E. F. összegyűjtött művei. A magyar társadalomról.. Akadémiai, Budapest, 1980. 83-252.
GYÁNI Gábor-KÖVÉR György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól. Osiris, Budapest, 1998 VALUCH Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX.sz. második felében. OSIRIS, Bp. 2005 Kulcsár Kálmán: A mai magyar társadalom.bp. 1982. Gondolat Konrád György - Szelényi: Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz. 1989. Bp. Gondolat. http://www.tarsadalomkutatas.hu/kkk.php?tpubl-a-855/szoc_szemle_2007_2/tpubl-a- 855.pdf Valuch Tibor:A Cultural and Social History of Hungary 1948 1990 http://www.rev.hu/portal/page/portal/rev/tanulmanyok/1945_56/valuch Ajánlott irodalom: ANDORKA Rudolf: Társadalmi rétegződés és demográfiai hatásai Magyarországon. 2. kötet. KSH, Budapest, 1970 SZEKFŰ Gyula: Három nemzedék és ami utána következik. MKE NYOMDA, Budapest, 1934 KUCEROVA, Eva Kovách, Imre: The Project Class in Central Europe: The Czech and Hungarian Cases. Sociologia Ruralis Vol. 46, No. 1, January 2006, 3 21
Magyarország társadalomtörténete a 20. században Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Urbán Anna, egyetemi docens Tantárgy Neptun kódja: BTMLSOC2203 Tantárgyfelelős intézet: Szociológiai Intézet Tantárgyelem: kötelező Javasolt félév: 2. Előfeltétel: - Számonkérés módja (a/gy/k/b): k Kreditpont: 2 Tagozat: levelező Tantárgy feladata és célja: (3 4 mondatban összefoglalva) A kurzus bemutatja Magyarország társadalomtörténetét, részletesen taglalva a társadalom szerkezetében bekövetkező változási folyamatokat az elmúlt évszázadban: 1848-1990 között külső, államterületi és közjogi változásai nyomán a Magyar Királyság, kikerülvén az Osztrák-Magyar Monarchiából, a trianoni békében megállapított területén előbb a kisország alig húszévnyi viszonylagos szuverenitását évezte, majd a német, s a rövid század második felében a szovjet blokkba kényszerült. Az állam hivatali és a katonai szervezetének lényeges változásai; a német, s a rövid század második felében a szovjet blokkba kényszerült helyzet tárgyalása. az állami protekcionalizmus erőltetett (hadi) iparosítás és ipari központosítás, az agrártársadalom kihasználása, majd megszüntetése, a szolgáltató szektor előtérbe kerülése, végül az elektronizáció. A munkás- és tisztviselői érdekképviseletek, előtérben állnak a (polgári) középosztályi kiváltságok; a társadalmilag hasznos tudást közvetítő értelmiség, a közönséget szolgáló művész, a többé-kevésbé jól fizetett agitátor és ügynök és a földművelő parasztság helyzetének áttekintése. Tantárgy tematikus leírása: 1.A magyar társadalom rétegződése az Osztrák-Magyar Monarchiában 2. A Magyar Királyság államterületi és közjogi változásai a trianoni tárgyalások után 3. A kisország a két világháború között 4. A II. világháború hatása 5. A szovjet hatás az állam hivatali és katonai szervezetére 6. A jóléti állam állami protekcionizmus 7. Az iparosítás és központosítás hatása 8. Az agrártársadalom és annak megszüntetése 9. A szolgáltató szektor előtérbe kerülése 10. Az elektronizáció hatása a hosszú távú társadalmi folyamatokra 11. Projektosztály 12. Számonkérés Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) prezentáció, zh (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) A zh maximális pontszáma: 50. Jeles: 46-50 pont, Jó: 41-45 pont, Közepes: 36-40 pont, Elégséges: 31-35 pont, Elégtelen: 31 alatt. A felkészülésre kiadott olvasmányok alapján az órai szereplés és a kiselőadásra kapott jegy, valamint a zh átlaga adja a gyakorlati jegy eredményét Kötelező irodalom: Andorka Rudolf. A magyar társadalom réteződése és mobilitása az 1930-as évektől napjainkig. In: Valuch Tibor (szerk.) Hatalom és társadalom a XX. századi magya történelemben. Bp. 1995. Osiris Erdei Ferenc: Magyar paraszttársadalom. In: KULCSÁR Kálmán (szerk.): E. F. összegyűjtött művei. A magyar társadalomról.. Akadémiai, Budapest, 1980. 83-252. GYÁNI Gábor-KÖVÉR György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól. Osiris, Budapest, 1998
VALUCH Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX.sz. második felében. OSIRIS, Bp. 2005 Kulcsár Kálmán: A mai magyar társadalom.bp. 1982. Gondolat Konrád György - Szelényi: Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz. 1989. Bp. Gondolat. http://www.tarsadalomkutatas.hu/kkk.php?tpubl-a-855/szoc_szemle_2007_2/tpubl-a- 855.pdf Valuch Tibor:A Cultural and Social History of Hungary 1948 1990 http://www.rev.hu/portal/page/portal/rev/tanulmanyok/1945_56/valuch Ajánlott irodalom: ANDORKA Rudolf: Társadalmi rétegződés és demográfiai hatásai Magyarországon. 2. kötet. KSH, Budapest, 1970 SZEKFŰ Gyula: Három nemzedék és ami utána következik. MKE NYOMDA, Budapest, 1934 KUCEROVA, Eva Kovách, Imre: The Project Class in Central Europe: The Czech and Hungarian Cases. Sociologia Ruralis Vol. 46, No. 1, January 2006, 3 21
Bevezetés a pszichoanalízisbe Tantárgy Neptun kódja: BTMNSOC2204 Tantárgyfelelős intézet: BTK - ATTI Tantárgyelem: kötelező Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szobeczkiné Pócsi Orsolya, óraadó, klinikai szakpszichológus Javasolt félév: 2. Előfeltétel: Számonkérés módja (a/gy/k/b): k Kreditpont: 2 Tagozat: nappali Tantárgy feladata és célja: Tudományos vitatottsága ellenére a Freud alapította pszichoanalízis elméletként és terápiaként is változatlan népszerűségnek örvend, központi fogalmai pedig a közgondolkodásba és a köznyelvbe is beépültek. Az ember tudattalan bensőjébe nyújtott megrendítő belátásai és azok minden szellemi területre kiterjedő hatásai miatt a 20. századot kulturális értelemben joggal nevezik Freud századának. A kurzus célja e klasszikus és önmagában is sokrétű lélektani irányzatnak, az ún. mélypszichológiának és kritikáinak a bemutatása. Tantárgy tematikus leírása: 1. A pszichonalízis történeti áttekintése, hazai kialakulsa, jelen helyzet IRODALOM: Flaskay Gábor: Pszichoanalitikus terápia a gyakorlatban, Oriold és Társai Budapest, 2016. 2. A pszichoanalízis elméleti háttere, a legfontosabb pszichoanalitikus szemléletű terápiák 3. A klinikumban alkalmazott pszichoterápia jellegzetességei 4. Terápiás technikák, terápiás folyamat, szakaszok, javallat, ellenjavallat 5. A pszichoanalízis születésének társadalmi környezete IRODALOM Schorske, C.E. 1998. Bécsi századvég. Budapest: Helikon 6. A pszichoanalízis felfedezése A hisztéria, az álmok, a mindennapi élet pszichopatológiája IRODALOM Freud, S. Álomfejtés. Budapest: Helikon. É.n Freud, S. A mindennapi élet pszichopatológiája. Budapest: Libri 2006 7. Az orthodox pszichoanalitikus elmélet Az örömelv és a valóságelv. Elsődleges és másodlagos folyamatok. Az elfojtás. Az ösztönén, az én és a felettes én. Totem és tabu IRODALOM Freud, S. 2012. Bevezetés a pszichoanalízisbe. 8. Mitosz, művészet és pszichoanalízis A nyugati kultúra a pszichoanalízis tükrében IRODALOM Paneth G. 1985. A labirintus járataiban. Pszichiátria, kultúra, klinikum 9. A kollektív tudattalan
A személyes és a kollektív. Az archetípusok. IRODALOM Jung,C.G. 1993.Bevezetés a tudattalan pszichológiájába. Budapest: Európa 10. A pszichoanalízis budapesti iskolája IRODALOM Erős, F. Lénárd, K., Bókay A. 2008. (szerk.) Typus Budapestiensis. Budapest: Thalassa. 11. A sorsanalízis Öröklés és szabadság az emberi életben. IRODALOM Szondi L. 1987. Káin a törvényszegő. Mózes a törvényalkotó. Budapest: Gondolat 12. Poszt-freudizmus A freudizmus találkozása a marxizmussal. A társadalmi struktúra és a személyiség-struktúra korrespondenciái. IRODALOM Erős F. 1986. Pszichoanalízis, freudizmus, freudomarxizmus. Budapest: Gondolat 13. Melanie Klein jelentősége, elméleti és technikai újításai 14. Film Pasolini: Oidipusz király Félévközi számonkérés módja: Minden hallgató az előadóval egyeztetve a félév végén egy 10-12 oldalas esszét ír a pszichoanalízis valamelyik kulcs problémájáról. 100% Kötelező irodalom: Lásd a tematikában. Ajánlott irodalom: Lásd a tematikában.
Bevezetés a pszichoanalízisbe Tantárgy Neptun kódja: BTMLSOC2204 Tantárgyfelelős intézet: BTK - ATTI Tantárgyelem: kötelező Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szobeczkiné Pócsi Orsolya, óraadó, klinikai szakpszichológus Javasolt félév: 2. Előfeltétel: Számonkérés módja (a/gy/k/b): k Kreditpont: 2 Tagozat: levelező Tantárgy feladata és célja: Tudományos vitatottsága ellenére a Freud alapította pszichoanalízis elméletként és terápiaként is változatlan népszerűségnek örvend, központi fogalmai pedig a közgondolkodásba és a köznyelvbe is beépültek. Az ember tudattalan bensőjébe nyújtott megrendítő belátásai és azok minden szellemi területre kiterjedő hatásai miatt a 20. századot kulturális értelemben joggal nevezik Freud századának. A kurzus célja e klasszikus és önmagában is sokrétű lélektani irányzatnak, az ún. mélypszichológiának és kritikáinak a bemutatása. Tantárgy tematikus leírása: 1. A pszichonalízis történeti áttekintése, hazai kialakulsa, jelen helyzet IRODALOM: Flaskay Gábor: Pszichoanalitikus terápia a gyakorlatban, Oriold és Társai Budapest, 2016. 2. A pszichoanalízis elméleti háttere, a legfontosabb pszichoanalitikus szemléletű terápiák 3. A klinikumban alkalmazott pszichoterápia jellegzetességei 4. Terápiás technikák, terápiás folyamat, szakaszok, javallat, ellenjavallat 5. A pszichoanalízis születésének társadalmi környezete IRODALOM Schorske, C.E. 1998. Bécsi századvég. Budapest: Helikon 6. A pszichoanalízis felfedezése A hisztéria, az álmok, a mindennapi élet pszichopatológiája IRODALOM Freud, S. Álomfejtés. Budapest: Helikon. É.n Freud, S. A mindennapi élet pszichopatológiája. Budapest: Libri 2006 7. Az orthodox pszichoanalitikus elmélet Az örömelv és a valóságelv. Elsődleges és másodlagos folyamatok. Az elfojtás. Az ösztönén, az én és a felettes én. Totem és tabu IRODALOM Freud, S. 2012. Bevezetés a pszichoanalízisbe. 8. Mitosz, művészet és pszichoanalízis A nyugati kultúra a pszichoanalízis tükrében IRODALOM Paneth G. 1985. A labirintus járataiban. Pszichiátria, kultúra, klinikum
9. A kollektív tudattalan A személyes és a kollektív. Az archetípusok. IRODALOM Jung,C.G. 1993.Bevezetés a tudattalan pszichológiájába. Budapest: Európa 10. A pszichoanalízis budapesti iskolája IRODALOM Erős, F. Lénárd, K., Bókay A. 2008. (szerk.) Typus Budapestiensis. Budapest: Thalassa. 11. A sorsanalízis Öröklés és szabadság az emberi életben. IRODALOM Szondi L. 1987. Káin a törvényszegő. Mózes a törvényalkotó. Budapest: Gondolat 12. Poszt-freudizmus A freudizmus találkozása a marxizmussal. A társadalmi struktúra és a személyiség-struktúra korrespondenciái. IRODALOM Erős F. 1986. Pszichoanalízis, freudizmus, freudomarxizmus. Budapest: Gondolat 13. Melanie Klein jelentősége, elméleti és technikai újításai 14. Film Pasolini: Oidipusz király Félévközi számonkérés módja: Minden hallgató az előadóval egyeztetve a félév végén egy 10-12 oldalas esszét ír a pszichoanalízis valamelyik kulcs problémájáról. 100% Kötelező irodalom: Lásd a tematikában. Ajánlott irodalom: Lásd a tematikában.
A kommunikáció elméletei Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Osváth Andrea, egyetemi adjunktus Tantárgy Neptun kódja: BTMNSOCM2222 Tantárgyfelelős intézet: ATTI Tantárgyelem: köt. vál. Javasolt félév: 2. Előfeltétel: - Számonkérés módja (a/gy/k/b): k Kreditpont: 3 Tagozat: nappali Tantárgy feladata és célja: (3 4 mondatban összefoglalva) Az egymáshoz való viszonyainknak, sőt egyes teoretikusok szerint magának a társadalmi rendszernek is elemi egysége, illetve operációja, de legalábbis központi vetülete a kommunikáció. A tantárgy elsősorban a kommunikációkutatás jelentősebb irányzataival és elméleteivel foglalkozva ismertet meg a tárgyhoz kapcsolódó fogalomrendszerrel, a kommunikáció különféle dimenzióival, különös hangsúlyt helyezve az interperszonális kommunikáció ill. a médiakommunikáció elméleteire. Tantárgy tematikus leírása: 1. A kommunikáció alapelemei, jellemzői 2. A szociálpszichológiai, a kibernetikai, a retorikai hagyomány 3. A szemiotikai, a szociokulturális, a fenomenológiai és a társadalomkritikai hagyomány 4. A szimbolikus interakcionizmus 5. Az elvárások megsértésének elmélete 6. A kapcsolatelmélyülés elmélete 7. Az interakcionális nézőpont elmélete 8. Félév közi zárthelyi dolgozat 9. A kapcsolati dialektika elmélete 10. A technológiai determinizmus elmélete 11. Kulturális kontextus : férfi- és nő kommunikációja 1. 12. Kulturális kontextus : férfi- és nő kommunikációja 2. 13. Posztmodern kultúra és virtualitás 1. 14. Posztmodern kultúra és virtualitás 2. 15. Összefoglalás Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) prezentáció (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) ötfokozatú értékelés /a félévközi prezentáció eredmény 50%-os beszámítása Kötelező irodalom: GRIFFIN, Em: Bevezetés a kommunikációelméletbe. Harmat, Budapest, 2001 DOMSCHITZ Mátyás HAMP Gábor: A kommunkáció színtereiről. In: Horányi Ö. (szerk.): A kommunikáció mint participáció. AKTI Typotex, Budapest, 2007 NEMÉNYINÉ GYIMESI Ilona: Kommunikációelmélet Szemelvénygyűjtemény. Perfekt, 2004 ROSENGREN, Karl Erik: Kommunikáció. Typotex, Budapest, 2004 RÓKA Jolán: Kommunikációtan: Fejezetek a kommunikáció elméletéből és gyakorlatából. Századvég, Budapest, 2002 Journal of Social and Personal relationships Ajánlott irodalom: HELLER Mária RÉNYI Ágnes: A nyilvánosság kommunikációelméleti megközelítéseiről.
In.HORÁNYI Özséb (szerk.): Kommunikáció II. A kommunikáció világa. General Press,Budapest,2003 PLÉH, Csaba: Bevezetés a megismeréstudományba. Typotex, Budapest, 1998 SENNETT, Richard: A közéleti ember bukása. Helikon, Budapest, 1998. A Médiakutató és a Jel-Kép c. szakfolyóiratok órákon kijelölt számai.
Kisebbségszociológia Tárgyfelelős (név, beosztás): Gyukits György, egyetemi adjunktus Tantárgy Neptun kódja: BTMLSOCK2222 Tantárgyfelelős intézet: BTK-ATTI Tantárgyelem: köt. vál. Javasolt félév: 2. Előfeltétel: - Számonkérés módja (a/gy/k/b): k Kreditpont: 3 Tagozat: levelező Tantárgy feladata és célja: (3 4 mondatban összefoglalva) A tárgy megismerteti a hallgatókat a társadalmak kisebbségekre és többségre tagolódásának releváns szempontjaival, a kisebbségek különböző típusaival. Elemzi a kisebbségek és a többségi társadalom kapcsolatának különböző formáit, bemutatja az asszimiláció, a szegregáció és az integráció folyamatait. Részletesen tárgyalja a Magyarországon élő nemzeti (elsősrban szlovák, szerb, horváth, görög, örmény, sváb, ruszin) és etnikai kisebbségek, valamint a határon túli magyarság helyzetét. A magyarországi cigányság helyzetének tárgyalása során az etnikai, a szociális és a kulturális vonatkozások összekapcsolódására mutat rá, a romakutatások eredményeit mutatja be, elemzi. A tárgy foglalkozik a nemi, szexuális, egészségi állapot szerinti, kulturális, életmódbeli és más tényezők alapján kisebbségekhez tartozók helyzetének szociológiai vizsgálatával. Tantárgy tematikus leírása: 1. Fogalmi meghatározás. 2. Kisebbségek a modern társadalomban. 3. Kisebbség többség. Előítéletek sztereotípiák. 4. LMBTQ, Nők. 5. Fogyatékosok. 6. Kisebbségi konfliktusok: Örmény, Kurd, Palesztin, Keresztények a Közel-Keleten. 7. Kisebbségek az EU-ban, romák az EU-ban. 8. Határon túli magyarok. 9. Kisebbségek Magyarországon, Romák határon innen és határon túl. 10. Magyarországi romakutatások. 11. Romák Borsodban. 12. Összefoglalás Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) beszámoló (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) 50-50% Kötelező irodalom: Bernát Anikó: Leszakadóban: A romák társadalmi helyzete a mai Magyarországon. Társadalmi Riport 2014. TÁRKI, Budapest, 2014. http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/b333.pdf CSEPELI György ÖRKÉNY Antal SZÉKELYI Mária (szerk.): Kisebbségszociológia. Szöveggyűjtemény egyetemi és főiskolai hallgatók számára. Minoritás Alapítvány, Budapest, 1997 GELLNER, Ernest: Nations and Nationalism. Blackwell, London, 1984. HAVAS Gábor KEMÉNY István: A magyarországi romákról. In: Szociológiai Szemle, 1996. (3): 3 20.
Ajánlott irodalom: CSEPELI György ÖRKÉNY Antal SZÉKELYI Mária: Grappling with National Identity. How Nations See Each Others in Central Europe. Akadémiai, Budapest, 2000 ERŐS Ferenc: Etnicitás és identitás a cigányellenesség dimenziói a mai magyar társadalomban. In: ERŐS Ferenc (szerk.) Megismerés, előítélet, identitás. Új Mandátum, Budapest, 1998. 237 245. o. HUNYADY György: Mi lenne velünk sztereotípiák nélkül? Magyar Pszichológiai Szemle, 2. 213-238, 2001 HUNYADY György (szerk.): Nemzetkarakterológiák. Budapest, Osiris Kiadó, 2001 TÓTH Kinga Dóra: Sikeres cigányok identitása Angliában és Magyarországon. L Harmattan, 2008
Kisebbségszociológia Tárgyfelelős (név, beosztás): Gyukits György, egyetemi adjunktus Tantárgy Neptun kódja: BTMNSOCK2222 Tantárgyfelelős intézet: BTK-ATTI Tantárgyelem: köt. vál. Javasolt félév: 2. Előfeltétel: - Számonkérés módja (a/gy/k/b): k Kreditpont: 3 Tagozat: nappali Tantárgy feladata és célja: (3 4 mondatban összefoglalva) A tárgy megismerteti a hallgatókat a társadalmak kisebbségekre és többségre tagolódásának releváns szempontjaival, a kisebbségek különböző típusaival. Elemzi a kisebbségek és a többségi társadalom kapcsolatának különböző formáit, bemutatja az asszimiláció, a szegregáció és az integráció folyamatait. Részletesen tárgyalja a Magyarországon élő nemzeti (elsősrban szlovák, szerb, horváth, görög, örmény, sváb, ruszin) és etnikai kisebbségek, valamint a határon túli magyarság helyzetét. A magyarországi cigányság helyzetének tárgyalása során az etnikai, a szociális és a kulturális vonatkozások összekapcsolódására mutat rá, a romakutatások eredményeit mutatja be, elemzi. A tárgy foglalkozik a nemi, szexuális, egészségi állapot szerinti, kulturális, életmódbeli és más tényezők alapján kisebbségekhez tartozók helyzetének szociológiai vizsgálatával. Tantárgy tematikus leírása: 1. Fogalmi meghatározás. 2. Kisebbségek a modern társadalomban. 3. Kisebbség többség. Előítéletek sztereotípiák. 4. LMBTQ, Nők. 5. Fogyatékosok. 6. Kisebbségi konfliktusok: Örmény, Kurd, Palesztin, Keresztények a Közel-Keleten. 7. Kisebbségek az EU-ban, romák az EU-ban. 8. Határon túli magyarok. 9. Kisebbségek Magyarországon, Romák határon innen és határon túl. 10. Magyarországi romakutatások. 11. Romák Borsodban. 12. Összefoglalás Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) beszámoló (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) 50-50% Kötelező irodalom: Bernát Anikó: Leszakadóban: A romák társadalmi helyzete a mai Magyarországon. Társadalmi Riport 2014. TÁRKI, Budapest, 2014. http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/b333.pdf CSEPELI György ÖRKÉNY Antal SZÉKELYI Mária (szerk.): Kisebbségszociológia. Szöveggyűjtemény egyetemi és főiskolai hallgatók számára. Minoritás Alapítvány,
Budapest, 1997 GELLNER, Ernest: Nations and Nationalism. Blackwell, London, 1984. HAVAS Gábor KEMÉNY István: A magyarországi romákról. In: Szociológiai Szemle, 1996. (3): 3 20. Ajánlott irodalom: CSEPELI György ÖRKÉNY Antal SZÉKELYI Mária: Grappling with National Identity. How Nations See Each Others in Central Europe. Akadémiai, Budapest, 2000 ERŐS Ferenc: Etnicitás és identitás a cigányellenesség dimenziói a mai magyar társadalomban. In: ERŐS Ferenc (szerk.) Megismerés, előítélet, identitás. Új Mandátum, Budapest, 1998. 237 245. o. HUNYADY György: Mi lenne velünk sztereotípiák nélkül? Magyar Pszichológiai Szemle, 2. 213-238, 2001 HUNYADY György (szerk.): Nemzetkarakterológiák. Budapest, Osiris Kiadó, 2001 TÓTH Kinga Dóra: Sikeres cigányok identitása Angliában és Magyarországon. L Harmattan, 2008
Média és társadalom Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Urbán Anna, egyetemi docens Tantárgy Neptun kódja: BTMNSOC2223 Tantárgyfelelős intézet: Szociológiai Intézet Tantárgyelem: kötelező Javasolt félév: 2. Előfeltétel: Számonkérés módja (a/gy/k/b): k Kreditpont: 3 Tagozat: nappali Tantárgy feladata és célja: (3 4 mondatban összefoglalva) A tantárgy célja az, hogy megismertesse a hallgatókat média és társadalom viszonyával, egymásra hatásával. Foglalkozunk a nyomtatott média fejlődéstörténetével, illetve a sajtó születésével. Tárgyaljuk a nyilvánosság szintjeit, jellemzőit, történetét, szereplőit, a közvélemény, közhangulat, népérzület, látens közvélemény fogalmait, illetve kitérünk a modern tömegkommunikáció pilléreinek bemutatására és elemzésére. Bemutatjuk a közszolgálati modell kialakulását és gyakorlatát, a hálózatok kialakulását, a BBC, és az amerikai rádiózás kezdeteit, továbbá kitérünk a Magyar Rádió társadalmi vonatkozásaira is. Tantárgy tematikus leírása: 1. A média társadalomtörténete; 2. A fórum 3. Nyilvánosság 4. Közvélemény 5. A morál kulturális szociológiája 6. A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása 7. A tömegmédia 8. Érték és társadalom 9. Médiatörvény A brit, az amerikai és a magyar média Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) Részvétel az órákon ( minimum 60 %); vizsgára bocsátás feltétele: sikeres zh (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) Sikeres zh : (maximális pontszám: 50. Jeles: 46-50 pont, Jó: 41-45 pont, Közepes: 36-40 pont, Elégséges: 31-35 pont, Elégtelen: 31 alatt Kötelező irodalom: ANGELUSZ R. TARDOS R. TERESTYÉNI T: Média nyilvánosság, közvélemény. Szövegyűjtemény. Gondolat, Budapest, 2007 BAJOMI-LÁZÁR Péter: Média és társadalom. Antenna könyvek, Budapest, 2008 BRIGGS, A. BURKE, P: A média társadalomtörténete Gutembergtől az internetig. Napvilág, Budapest, 2008 CSÁSZI Lajos: A morál kulturális szociológiája és a média. In. Császi Lajos: A média rítusai. Budapest, Osiris MTA ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport, 2002, 20-60. o GERBNER, Georg: A média rejtett üzenete. Osiris, Budapest, 2002 HABERMAS, Jürgen: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. Századvég, Budapest, 1999 LIPPMANN, Walter: A közvélemény. Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Budapest, 1971 LUHMANN, Niklas: A tömegmédia valósága. Gondolat, Budapest, 2008 MCLUHAN, Marshall: A Gutenberg-galaxis. Trezor, Budapest, 2001