Részteljesítés, időszakos elszámolás

Részteljesítés, időszakos elszámolás Időállapot: 2013-01-01-2014-12-31 Szerző: Varga Ferenc, Lektor: Zatik László, Módosítva: 2014-07-23 10:49:51 Tartalomjegyzék: 1. A részteljesítés, az időszakos elszámolás 2. Adózás 3. Könyvviteli elszámolás 4. Iratminták, nyomtatványok 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 6. Módosítás az előző változathoz képest A téma rövid leírása Korábban folyamatos teljesítésként definiált elszámolás új formáját mutatja be az anyag, taglalva annak elszámoláshoz, bevalláshoz tartozó kapcsolatát. 1. A részteljesítés, az időszakos elszámolás Fontos információ Az Áfa tv. 58. -át az Országgyűlés 2014.07.01-el módosította, majd 2014.07.04-én történő ismételt módosítással visszaállította az eredeti törvényi szabályozást. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a 2014. július 1-3. közötti időszakban induló olyan elszámolási időszakokra is, amelyek esetében a fizetés esedékessége szintén a jelzett 3 napos időszakra esik, az Áfa-törvény régi-új 58. (1) bekezdése vonatkozik. Az anyagunkon a három napra érvényes, majd utóbb érvénytelenített szabályokat nem tartalmazza. Az új Áfa tv. már nem ismeri a folyamatos termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás fogalmát, helyette került megfogalmazásra a részteljesítés, a részletfizetés és az időszakos elszámolás, mint a termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás különös esete. 1.1. A részteljesítés 1. oldal

Részteljesítésről beszélünk, ha a termék értékesítése, vagy a szolgáltatás tárgya természetben osztható és a felek erről megállapodnak. A részteljesítés is teljesítésnek minősül. Jellemző esete ennek az elszámolási formának az építőipari vállalkozási szerződésben kikötött részteljesítési határidők kikötése. Az Áfa fizetésének napja a fő szabály szerint megállapított teljesítés napja. 1.2. Időszakos elszámolás, részletfizetés Ha a felek a termék értékesítése, a szolgáltatás nyújtása esetére részletfizetésben, vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodnak meg, időszakos elszámolásról beszélünk. Ebbe a körbe tartoznak a közműszolgáltatások, a bérleti ügyletek (kivéve a zárt végű pénzügyi lízing), a meghatározott időszakra megállapított elszámolások. Ebben az esetben a teljesítés napja (az Áfa elszámolásának napja) az ellenérték megtérítésének esedékessége, vagyis a fizetési határidő. Fontos, hogy ezen ügyleteknél az Áfa tv. előlegszabályai nem értelmezhetők, hiszen minden megfizetés teljesítésnek minősül. Van azonban két korlát, ha az érintett időszakban (több évre kötött bérleti szerződés, hosszabb időszakra kikötött elszámolás) az elszámolásra kötött megállapodás a 12 hónapot meghaladja, a 12. hónap utolsó napja a teljesítés napjának számít. Nem adóalanynak történő szolgáltatás nyújtás esetében az év utolsó napja is teljesítés napjának számít..megszűnt ezzel az a lehetőség, hogy ha a felek a több éves bérleti díj fizetésére a szerződés lejárat napját határozták meg, csak ekkor keletkezett Áfa elszámolási kötelezettség. Abban az esetben, ha az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, tartamában meghaladja az egy naptári hónapot, - időarányos részteljesítésként - teljesítés történik a naptári hónap utolsó napján is az alábbi esetekben: - belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése igazoltan belföldön kívülre, de a Közösség területére történik egy olyan másik adóalanynak, aki ilyen minőségében nem belföldön, hanem a Közösség más 2. oldal

tagállamában jár el, vagy szintén a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek. - belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott új közlekedési eszköz értékesítése igazoltan belföldön kívülre, de a Közösség területére történik. - belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott jövedéki termék értékesítése igazoltan belföldön kívülre, de a Közösség területére történik, egy olyan másik adóalanynak, aki ilyen minőségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában jár el, vagy szintén a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek. 1.2.1. Példa A felek a határozatlan időre kötött bérleti szerződésben úgy állapodnak meg, hogy a bérleti díjak fizetése a bérleti időszak minden 24. hónapja, az erre az időszakra esedékes bérleti díj 1.000 eft + 270 eft Áfa. A 12. hónap utolsó napjával beáll egy fiktív teljesítési nap és a 12 hónapra arányosan jutó 135 eft Áfa-t meg kell fizetni. Tekintettel arra, hogy ezen a napon számla kibocsátása nem történik, a bérlő ezt az Áfa-t nem veheti figyelembe előzetes Áfa-ként. 1.2.2. Példa A számviteli szolgáltatásra a felek a megbízási szerződést úgy kötötték, hogy a számla kiállítása havonta, minden hónap 25. napján történik, a fizetési határidő pedig a hónap utolsó napja. Ebben az esetben időszakos elszámolásról beszélünk, az Áfa teljesítés napja (egyezően a számviteli teljesítés napjával) a fizetési határnap, tehát a hónap utolsó napja (58. ). 1.2.3. Példa A számviteli szolgáltatásra a felek a megbízási szerződést úgy kötötték, hogy a számla kiállítása havonta, minden hónap utolsó napján történik, a fizetési határidő pedig a következő hónap 10. Ebben az esetben időszakos elszámolásról beszélünk, az Áfa teljesítés napja (eltérően a számviteli teljesítés napjától) a fizetési határnap, tehát a következő hónap 10. napja (58. ). 3. oldal

1.2.4. Példa Könyvelői Praktikum (http://online.kpr.hu) 2018-12-02 19:33:51 IP: 148.251.232.83 Építési vállalkozási szerződésben felek úgy állapodnak meg, hogy a kivitelező jogosult részteljesítések számlázására, pl. az alapozási munkák elvégzése után a szerződésben rögzített összeget számlázhatja. A teljesítés igazolása után a számla kiállításra kerül a részteljesítésről. A teljesítés napja ebben az esetben a teljesítésigazolás (a munka elfogadása) napja (57. ). 1.2.5. Példa Az adózó átjelentkezett az EVA hatálya alá, maradt a Sztv. hatálya alatt és a december havi időszakos elszámolású számlájának a fizetési határnapja január. Ebben az esetben a számlázott szolgáltatás nettó értéke még Eva előtti (decemberi) bevétele, a felszámított Áfa már januári Eva-s bevétele lesz (januárban már nem alanya az Áfa tv-nek, így a szolgáltatás ellenértékében szereplő Áfa nem lesz fizetendő Áfa). 1.2.6. Példa Az adózó átjelentkezett az EVA hatálya alá, nem maradt a Sztv. hatálya alatt és a december havi időszakos elszámolású számlájának a fizetési határnapja január. Ebben az esetben a számlázott szolgáltatás bruttó értéke már januári Eva-s bevétele lesz. 1.2.7. Példa Más tagállambeli adóalany által nyújtott szolgáltatás esetében elfogadható az a megoldás is, hogy teljesítési időpontként ne a fizetési határidő, hanem a számla keltének napja számítson. Ez a megoldás azért is ésszerű, mert így a felek ugyanabban az időszaki összesítő nyilatkozatában szerepeltetik az ügyletet. A feltétel természetesen az, hogy a számla kibocsátásra kerüljön, és azt a másik fél a bevallásig megkapja. Magyar adóalany adótanácsi szolgáltatást rendel meg egy osztrák cégtől havi fix térítési díjért. A fizetési határidő a hónapot követő hó 10-e, de az osztrák fél jelezte, hogy a hónap utolsó napján kibocsátja a számlát, és ezt tekinti teljesítési időpontnak. Ebben az esetben a magyar fél is ezt tekinti teljesítési időpontnak. 1.3. Számlázás külföldi pénznemben 4. oldal

Ha az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, az áthárított adót a számlán forintban is fel kell tüntetni. A forintra történő átszámításhoz a fenti esetekben a számla kibocsátásakor érvényes, az adott külföldi pénznem jegyzett árfolyamát kell alkalmazni. Ez lehet valamely belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet devizában eladási árként jegyzett érték, vagy -ha ezt az Adóhatósághoz előzetesen bejelentettük- a Magyar Nemzeti Bank hivatalosan közzé tett árfolyama. 2013.01.01-től az adó alapjának forintra történő átszámításához választható az EKB által a hivatalosan közzétett legutolsó árfolyam is. 1.4. 2009.07.01-i változások A határozott időszakra szóló elszámolásnál (pl. bérleti díj, telefondíj) a törvény átmeneti szabálya alapján a következő esetek lehetségesek (itt a fő szabály, hogy a teljesítés napja, tehát az Áfa fizetésének napja a fizetési határidő): 1.5. 2012.01.01-i változások 2012.01.01-től a 25 %-os Áfa mérték 27 %-ra nő. Ezzel kapcsolatban két kérdést szeretnénk tisztázni. 1. Mi a helyzet az Áfa t. 58. (1). bekezdés szerinti elszámolással (részletfizetés, határozott időre szóló elszámolás), hiszen ebben az esetben a tényleges teljesítés időpontja eltér az Áfa tv. szerint meghatározott teljesítési időponttól? Milyen áfa mértéket kell a számlán alkalmazni? - ha a tényleges teljesítési időszak teljes egésze és a fizetési határidő is 2011. évre esik, a számlán 25 %-os mértéket kell feltüntetni - ha a tényleges teljesítési időszak teljes egésze és a fizetési határidő is 2012. évre esik, a számlán 27 %-os mértéket kell feltüntetni 5. oldal

- ha a tényleges teljesítési időszak teljes egésze 2011. évre, a fizetési határidő 2012. évre esik, a számlán 25 %-os mértéket kell feltüntetni - ha a tényleges teljesítési időszak teljes egésze 2012. évre, a fizetési határidő 2011. évre esik, a számlán 25 %-os mértéket kell feltüntetni - ha a tényleges teljesítési időszak osztott, egy része 2011.évre, egy része 2012. évre esik, a fizetési határidő 2011. évre esik, a számlán 25 %-os mértéket kell feltüntetni - ha a tényleges teljesítési időszak osztott, egy része 2011.évre, egy része 2012. évre esik, a fizetési határidő 2012. évre esik, a számlán szereplő összeget a napok száma szerint kell megosztani, a 2011. évre jutó részre 25 %, a 2012. évre jutó részre 27 % az áfa mértéke 2. Mi a teendő a pénztárgépekkel? Az általános forgalmiadó-mértékváltozás miatt a gépi nyugta- és/vagy számlaadásra szolgáló pénztárgépet és taxamétert legkésőbb 2012. február 29. napjáig az arra jogosított szervizzel át kell állíttatni. Az átállításig a gépi nyugtaadásra szolgáló taxamétert és az általános forgalmi adó nyugtán való feltüntetésére vagy számlakiállításra is alkalmas pénztárgépet használó adóalanynak a nyugta, illetőleg számlakibocsátási kötelezettségének kézi kibocsátású nyugtával, számlával kell eleget tennie. 2. Adózás 2.1 ÁFA Az Áfa elszámolása az ügyletek teljesítési napján történik az 1. pontban közöltek szerint. 2.2 Társasági adó Nem érinti. 2.3 SZJA 6. oldal

2.3.1 SZJA szerint adózó (vállalkozó) Nem érinti. 2.3.2 Magánszemély Nem érinti. 2.4 EVA 2.4.1 Kettős könyvvitelt vezető EVA alany Nem érinti. 2.4.2 Bevételi nyilvántartást vezető EVA alany Nem érinti. 2.5 Egyéb adók és járulékok Nem érinti. 3. Könyvviteli elszámolás 3.1 Kettős könyvvitel Nem érinti. 3.2 Egyszeres könyvvitel Nem érinti. 3.3 Szja szerinti adózás Nem érinti. 4. Iratminták, nyomtatványok 7. oldal

Áfa-kulcs változás (jpg - 30.75 KiB) 2009.07.01-től 20 %-ról 25 %-ra változott az általános adókulcs. Az átmeneti időszak elszámlását mutatja be a táblázat. 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 2007. évi CXXVII. Törvény az általános forgalmi adóról 10. Termék értékesítésének minősül továbbá: a) a termék birtokbaadása olyan ügylet alapján, amely a termék határozott időre szóló bérbeadásáról vagy részletvételéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a jogosult a tulajdonjogot legkésőbb a határozott idő lejártával, illetőleg az ellenérték maradéktalan megtérítésével megszerzi; d) az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadása a jogosultnak, még abban az esetben is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a jogosult bocsátotta rendelkezésre. 55. (1) Az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul (a továbbiakban: teljesítés). (2) Az (1) bekezdéshez fűződő joghatás beáll abban az esetben is, ha teljesítés hiánya ellenére számlakibocsátás történik. A joghatás a számlán a termék értékesítőjeként, szolgáltatás nyújtójaként szereplő személyre, szervezetre áll be, kivéve, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a számlakibocsátás ellenére teljesítés nem történt, vagy ha teljesítés történt ugyan, de azt más teljesítette. 56. A fizetendő adót - ha e törvény másként nem rendelkezik - a teljesítéskor kell megállapítani. 57. Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ügylet tárgya 8. oldal

természetben osztható és a részteljesítésnek egyéb akadálya nincs, a részteljesítés is teljesítés. 58. (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik. (2) Abban az esetben, ha az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, tartamában meghaladja az egy naptári hónapot, az (1) bekezdéstől függetlenül - időarányos részteljesítésként - teljesítés történik a naptári hónap utolsó napján is, feltéve, hogy a termékértékesítésre a 89. alkalmazandó. (3) Abban az esetben, ha az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, tartamában meghaladja a 12 hónapot, az (1) bekezdéstől függetlenül - időarányos részteljesítésként - teljesítés történik a) a naptári év utolsó napján is, feltéve, hogy az adót a 140. a) pontja szerint a szolgáltatás igénybevevője fizeti, vagy b) egyéb, a (2) bekezdés és az a) pont alá nem tartozó esetekben pedig a tizenkettedik hónap utolsó napján is. (4) E nem alkalmazható a termék 10. a) pontja szerinti értékesítésére. 80. (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása, valamint termék Közösségen belüli beszerzése esetében, ha az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, a forintra történő átszámításhoz azt a (2) bekezdésben meghatározott árfolyamot kell alkalmazni, amely a) termék Közösségen belüli beszerzése, illetőleg előleg fizetése esetében, valamint a 60. -ban említett esetekben a fizetendő adó megállapításakor, b) az 58. -ban említett esetben a számla kibocsátásakor, c) egyéb esetekben pedig a teljesítéskor érvényes. (2) Az alkalmazandó árfolyam az az utolsó, az (1) bekezdésben meghatározott időpontban érvényes, az adott külföldi pénznem valamely egységének forintban 9. oldal

kifejezett ára, amelyet a) belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet devizában eladási árként jegyez; vagy b) a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalosan közzé tesz, feltéve, hogy a forintra történő átszámításra kötelezett (e alkalmazásában a továbbiakban: kötelezett) így dönt, és erről a döntéséről az állami adóhatóságnak előzetes bejelentést tesz. (3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti választási jog úgy gyakorolható, hogy az valamennyi olyan termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra és termék Közösségen belüli beszerzésre kiterjed, amely esetében az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett. (4) Az a kötelezett, aki (amely) élt a (2) bekezdés b) pontjában említett választási jogával, attól a választása évét követő naptári év végéig nem térhet el. (5) Abban az esetben, ha az adott külföldi pénznemnek nincs - a (2) bekezdés a) pontja szerint - jegyzése, a forintra történő átszámításhoz a külföldi pénznem valamely egységének euróban kifejezett értékét kell alapul venni, amelyet az MNB vagy az Európai Központi Bank (a továbbiakban: EKB) az (1) bekezdésben meghatározott időpontot megelőző naptári negyedévre vonatkozóan tesz közzé. 80/A. (1) A 80. (2) bekezdésétől eltérően az adó alapjának forintra történő átszámításához választható az EKB által a 80. (1) bekezdésében meghatározott időpontban hivatalosan közzétett legutolsó árfolyam is. (2) Az eurótól eltérő fizetőeszközök közötti átváltást az egyes fizetőeszközök euróhoz viszonyított árfolyamának alkalmazásával kell végezni. (3) Az EKB által közzétett árfolyam választására az MNB által közzétett árfolyam választására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 84. (1) A fizetendő adó megállapítására a teljesítéskor érvényes adómértéket kell alkalmazni. 10. oldal

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően: a) termék Közösségen belüli beszerzése esetében, b) előleg fizetése esetében, c) a 60. -ban említett esetekben, valamint d) a 64. (2) és (3) bekezdésében említett esetekben a fizetendő adó megállapításakor érvényes adómértéket kell alkalmazni. 89. (1) Mentes az adó alól - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése igazoltan belföldön kívülre, de a Közösség területére, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy - bármelyikük javára - más végzi, egy olyan másik adóalanynak, aki (amely) ilyen minőségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában jár el, vagy szintén a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek. (2) Mentes az adó alól a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott új közlekedési eszköz értékesítése igazoltan belföldön kívülre, de - a beszerző nevére szóló rendeltetéssel - a Közösség területére, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy - bármelyikük javára - más végzi, a) egy olyan másik adóalanynak, aki (amely) ilyen minőségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában jár el, vagy szintén a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek, akiknek (amelyeknek) az utóbb említett tagállam joga szerint, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 3. cikke (1) bekezdésének, a termékek Közösségen belüli beszerzése után egyébként nem kell adót fizetniük; vagy b) bármely más, az a) pont alá nem tartozó nem adóalany személynek, szervezetnek. (3) Mentes az adó alól a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott jövedéki termék értékesítése igazoltan belföldön kívülre, de - a beszerző 11. oldal

nevére szóló rendeltetéssel - a Közösség területére, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy - bármelyikük javára - más végzi, egy olyan másik adóalanynak, aki (amely) ilyen minőségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában jár el, vagy szintén a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek, akiknek (amelyeknek) az utóbb említett tagállam joga szerint, amely tartalmában megfelel a) a Héa-irányelv 3. cikke (1) bekezdésének, a termékek Közösségen belüli beszerzése után egyébként nem kell adót fizetniük; és b) a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről és a 92/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/118/EK tanácsi irányelvnek (a továbbiakban: Jövedékiadó-irányelv), a jövedéki termék beszerzése után jövedékiadó-fizetési kötelezettsége keletkezik. (4) Mentes az adó alól továbbá a termék 12. (1) bekezdése szerinti értékesítése, feltéve, hogy az az (1)-(3) bekezdések bármelyike szerint adómentesség alá tartozna, ha a termék beszerzője egy másik adóalany lenne. 140. Abban az esetben, ha a szolgáltatás nyújtása teljesítési helyének megállapítására a) a 37. (1) bekezdését kell alkalmazni, az adót a szolgáltatást igénybevevő - a 36. értelmében vett - adóalany, 169. A számla kötelező adattartalma a következő: a) a számla kibocsátásának kelte; b) a számla sorszáma, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja; c) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának adószáma, amely alatt a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítette; d) a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének 12. oldal

da) adószáma, amely alatt mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítették, vagy db) adószáma, amely alatt a 89. -ban meghatározott termékértékesítést részére teljesítették, vagy dc) adószámának vagy csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegye, amely alatt, mint belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítették, feltéve, hogy a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalanyra a k) pont szerinti áthárított adó a 2 000 000 forintot eléri vagy meghaladja és a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön; e) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe; f) az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján - az e törvényben alkalmazott vtsz., továbbá mennyisége vagy a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján - az e törvényben alkalmazott SZJ, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető; g) a 163. (1) bekezdés a) és b) pontjában említett időpont, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől; h) a "pénzforgalmi elszámolás" kifejezés, a XIII/A. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti adózás alkalmazása esetében; i) az adó alapja, továbbá az értékesített termék adó nélküli egységára vagy a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető, valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza; j) az alkalmazott adó mértéke; k) az áthárított adó, kivéve, ha annak feltüntetését e törvény kizárja; l) az "önszámlázás" kifejezés, ha a számlát a terméket beszerző vagy a szolgáltatást 13. oldal

igénybevevő állítja ki; m) adómentesség esetében jogszabályi vagy a Héa-irányelv vonatkozó rendelkezéseire történő hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól; n) a "fordított adózás" kifejezés, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett; o) új közlekedési eszköz 89. -ban meghatározott értékesítése esetében az új közlekedési eszközre vonatkozó, a 259. 25. pontjában meghatározott adatok; p) a "különbözet szerinti szabályozás - utazási irodák" kifejezés, a XV. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében; q) a "különbözet szerinti szabályozás - használt cikkek" vagy a "különbözet szerinti szabályozás - műalkotások", vagy a "különbözet szerinti szabályozás - gyűjteménydarabok és régisek" kifejezések közül a megfelelő kifejezés, a XVI. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében; r) pénzügyi képviselő alkalmazása esetében a pénzügyi képviselő neve, címe és adószáma. 172. A számlán az áthárított adót [169. k) pontja] - a 80. szerint meghatározott árfolyam alkalmazásával - forintban kifejezve abban az esetben is fel kell tüntetni, ha az egyéb adatok külföldi pénznemben kifejezettek. 2009. évi XXXV. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról 56. Az Áfa tv. e törvénnyel megállapított rendelkezéseit - az 57. és 58. -ban foglalt eltérésekkel - azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben az Áfa tv. 84. -a szerint megállapított időpont 2009. június 30. napját követi. 57. (1) Az Áfa tv. 2009. június 30. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni arra a termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra, amelynél a teljesítést az Áfa tv. 14. oldal

58. -a szerint kell megállapítani, és az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, még e törvény hatálybalépésének napja előtt befejeződik, de az ellenérték megtérítése e törvény hatálybalépésének napján vagy azt követően válik esedékessé. (2) Azt az általános forgalmiadó-mértékváltozással érintett termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, amelynél a teljesítést egyébként az Áfa tv. 58. -a szerint kell megállapítani, és az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, még e törvény hatálybalépésének napja előtt megkezdődik, de e törvény hatálybalépésének napján vagy azt követően fejeződik be, azon naptári napok száma szerint, amelyek e törvény a) hatálybalépése napját megelőző időszakra, illetőleg b) hatálybalépésének napjára vagy azt követő időszakra esnek, az alkalmazandó általános forgalmi adó mértéke szempontjából úgy kell tekinteni, mint amelynél az a) és b) pont szerint külön-külön, időarányos részteljesítés történik. Az a) pont szerinti időarányos részteljesítésre az Áfa tv. 2009. június 30. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni, ha az ellenérték megtérítése e törvény hatálybalépésének napján vagy azt követően válik esedékessé. 41/2009. Adózói kérdés-válasz. Eva alanyiságot megelőző évben teljesített szolgáltatás adókötelezettsége [Eva tv. 7. (1), (2) bekezdés, 8. (3), (6) bekezdés, 17. (1) bekezdés; áfatv. 58. ] I. Amennyiben az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva tv.) hatálya alá bejelentkezett társaság az eva alanyiságát megelőző évben társasági adóalanyként nyújtott olyan szolgáltatást, amelynél az igénybe vevővel az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfatv.) 58. -ában foglaltak szerinti határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, s a számla szerinti ellenérték, azonosan az áfatv. szerinti teljesítés időpontjával az eva alanyiság évében esedékes, úgy az ügylet (például a december havi könyvelési díj) elszámolására, illetve az eva alapjába tartozó bevétel számbavételére a következő a helyes eljárás. 15. oldal

A nyújtott szolgáltatás áfa nélküli ellenértékét fő szabály szerint a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 72. (1) bekezdése alapján az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában (az eva alanyiságot megelőző évben), amellyel egyidejűleg az áfát tekintve, hogy az az ellenérték megtérítésekor (az eva alanyiság évében) esedékes a számla alapján a különféle egyéb rövid lejáratú kötelezettségekkel szemben kell elszámolni. Az ügylet számviteli elszámolása tehát a szerződés szerinti tényleges teljesítéskor (és nem az áfatv. szerinti teljesítési időpontnak minősülő fizetési esedékességkor) szükséges. A további, elszámolásra vonatkozó szabályozás eltérő attól függően, hogy a társaság az Sztv. hatálya alá tartozik, vagy az Sztv. hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli társaság. Az Sztv. hatálya alá tartozó eva alany társaság a bevétel megszerzésének időpontját az Eva tv. 7. (1) bekezdése szerint az Sztv. szerint meghatározott időponttal állapítja meg (csakúgy, mint a nem evás évében). Az eva alanyiságot megelőző évben az értékesítés nettó árbevétele, s azzal egyidejűleg az egyéb kötelezettségként elkülönített áfa összege, a vevővel szemben már kimutatásra került. A társaságnak az evára való áttéréskor viszont ezt az áfát nem kell megfizetnie, ezért a kötelezettség megszüntetésével mint elengedett kötelezettséget rendkívüli bevételként kell elszámolnia, így evásként a társaság az áfa összegének megfelelő bevétel után evát fizet. Például, ha a társaság által a 2008. december havi könyvelési díjról 100 + 20 áfa összegben 2008. decemberében, vagy 2009. januárban kiállított számláján a teljesítés és a fizetés határideje 2009. január 15-e (a számlán feltünteti a gazdasági művelet 2008. december havi teljesítésének időszakát is), a könyveiben a 2008. évre 100 árbevétel és 20 egyéb kötelezettség kerül rögzítésre a (100 és a 20) vevővel szemben, vagyis a 2008. évre 100 után fizet társasági adót. A 2009. évtől eva alany társaság a 20 egyéb kötelezettséget megszünteti és annak bevételként elszámolt összege képezi a részét az első negyedévi eva alapjának. Az Sztv. hatálya alá nem tartozó eva alany betéti társaság, közkereseti társaság esetén a pénzbevétel megszerzésének időpontja az Eva tv. 7. (2) bekezdése szerint az átvétel, a jóváírás napja. A társaságnál tehát az ellenérték teljes összege például a 120 (áfával együtt) az eva alapját képező bevétel. Tekintve azonban, hogy eva alanyként olyan bevételt (is) szerez, amelynek alapján társasági adó fizetésére kötelezett, az eva alapját az Eva tv. 8. (6) bekezdése szerint 16. oldal

csökkentheti a bevétel azon részével, amelyre a társasági adót megállapította. Így az áfának megfelelő összeg marad eva alapként. Ha ez utóbb említett példa szerinti, a 2009. évtől eva alany társaság nem tartozik az Sztv. hatálya alá, akkor a már ismertetett 2008. évi elszámolást követően a 2009- ben kimutatott 120 bevételből 100-zal csökkentheti az első negyedévi eva alapját. II. Amennyiben egyéni vállalkozó által az eva alanyiságát megelőző évben nyújtott olyan szolgáltatásról van szó, melynek során a felek határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, s az ellenérték megfizetése az eva alanyiság évében esedékes, a következőkre kell figyelemmel lenni. Az Eva tv. 17. (1) bekezdésében foglaltak szerint az Eva tv. szerinti adóalanyiság első adóévét megelőző adóév utolsó napján megszerzett bevételnek kell tekinteni minden olyan őt egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel megillető ellenértéket, amelyről kiállított bizonylat szerinti teljesítési időpont megelőzi az Eva tv. szerinti adóalanyiság első adóévét. Ellenkező esetben, azaz, ha a szolgáltatás bizonylat szerinti teljesítési időpontja (vagyis jelen esetben az áfatv. 58. -a szerinti szolgáltatás alapján az ellenérték esedékességének a napja) az evás időszakra esik, akkor a teljes ellenérték az egyéni vállalkozó eva hatálya alá tartozó bevétele lesz, kivéve, ha az ellenérték kiegyenlítésére az evás időszakot megelőzően sor kerül. Például, ha a könyveléssel foglalkozó egyéni vállalkozónak a 2008. december havi könyvelési díjat a szolgáltatás igénybevevője 2009. január 15-éig kötelezett megfizetni, akkor az Eva tv. 7. (2) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel az ellenérték teljes összege evás bevétel lesz, feltéve, ha annak megfizetésére is ténylegesen az evás időszakban kerül sor. Ha az ellenértéket az egyéni vállalkozó 2008-ban megkapja, akkor annak teljes, áfával növelt összege a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti bevétele lesz. Forrás: Adó és Ellenőrzési Értesítő 2009/7. száma 73/2008. Adózói kérdés-válasz Az Áfa törvény 10. d) pontjában meghatározott ingatlanátadás teljesítési időpontja [az Áfa törvény 10. d) pontjához és 57. -ához] Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 16. (16) bekezdése 17. oldal

alapján 2007. december 31-ig építési szerződés esetén részteljesítésnek minősült az is, ha a felek az egyes építési szakaszok elvégzéséhez külön teljesítési időpontot határoztak meg. Ez azt jelenti, hogy a 2007. december 31-ig hatályos szabályok szerint a felek részteljesítésről akkor is kötelesek voltak számlát kibocsátani és így részteljesítésként akkor is adófizetési kötelezettség keletkezett ha az általuk kötött szerződésben így állapodtak meg. A 2008. január 1-jétől hatályos szabályok alapján az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa törvény) 55. (1) bekezdése határozza meg főszabályként az adóztatandó ügyletek teljesítési időpontját. A hivatkozott rendelkezés szerint az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul (teljesítés). Az Áfa törvény 10. d) pontja alapján termékértékesítésnek minősül az építésiszerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadása a jogosultnak, még abban az esetben is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a jogosult bocsátotta rendelkezésre. Az Áfa törvény 10. d) pontjában foglalt tényállásból levezethető, hogy az ilyen típusú ügyletek akkor valósulnak meg tényállásszerűen, amikor az ingatlan átadása megtörténik. Főszabályként tehát az ilyen ingatlanátadás azzal a nappal teljesül, amikor a felek között a tényszerű átadás és ehhez kapcsolódóan az átvétel megtörténik. Azonban kérdéses, hogy hogyan kell számlázni, ha az ingatlan átadása nem egyetlen alkalommal, annak befejezésével, hanem szakaszonként történik. Az Áfa törvény 57. -a úgy rendelkezik, hogy termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ügylet tárgya természetben osztható és a részteljesítésnek egyéb akadálya nincs, a részteljesítés is teljesítés. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 403. (2) bekezdése értelmében építési szerződés esetében, ha az ügylet természetéből más nem következik, azt oszthatatlannak kell tekinteni, ha azonban a felek az építési szerződésben a munka egyes részeinek átadásában-átvételében állapodtak meg, akkor az adott teljesítés osztható. Ez utóbbi esetben azaz, ha a felek nem a kész épületnek a munkálatok befejeztével történő egyszeri átadásában, hanem az egyes készültségi fokoknak a beruházás folyamatában történő átadásában állapodtak meg akkor egy adott készültségi fok átadása az Áfa törvény vonatkozásában részteljesítésként teljesítési időpontot generál. 18. oldal

A fentiek alapján az általános forgalmi adó szempontjából az építési szerződés alapján történő teljesítés történhet úgy, hogy a felek nem egyeznek meg az egyes készültségi fokok átadásában, azaz nincsen Áfa törvény szerinti részteljesítés, hanem a teljes ingatlan átadására a munka maradéktalan elkészültével kerül sor, vagy pedig amennyiben a felek a szerződésben úgy állapodtak meg már az ingatlan elkészülte előtt megtörténik bizonyos készültségi fokok átadása, ami az áfa törvény alkalmazásában részteljesítés, így annak időpontjában az adott készültségi fokról számlát kell kiállítani. (PM Forgalmi adók, vám és jövedéki főosztály 9146/1/2008. APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 1559907538) 78/2008. Adózói kérdés-válasz "Előlegként" fizetett pénzösszeg [Áfa törvény 58. -a és 59. -a] Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa törvény) 59. -ának előlegre vonatkozó szabálya az Áfa törvény 58. -a szerint teljesülő ügyletek esetén nem értelmezhető. Az Áfa törvény alkalmazásában előlegről ugyanis csak abban az esetben beszélünk, ha a beszerző vagy igénybevevő adóalanynak szerződéses vagy jogszabályon alapuló kötelezettsége van a teljesítést (azaz az Áfa törvény 55 58. -ai szerinti teljesítési időpontot) megelőzően az ellenérték egy meghatározott részét, esetleg egészét megfizetni. (Ez azt is jelenti, hogy nem minősül előlegfizetésnek, így a normál szabályok szerint adózik az ügylet, ha az ellenértéket megfizetni köteles fél saját döntése alapján előbb fizet, mint a teljesítés napja van.) Az Áfa törvény 58. -ában foglalt szabálynak a lényege ugyanakkor éppen az, hogy az adott ügylet vonatkozásában az ügyletre vonatkozó bármely fizetési határidő teljesítési időpontnak minősül. Az "előlegként" megfizetésre kerülő összegnek is értelemszerűen van egy fizetési határideje, ami egyben azt is jelenti, hogy az Áfa törvény 58. -a szerint minősülő ügyletekre tekintettel előre átadott összeg nem az Áfa törvény 59. -a szerinti előleg, hanem az adott elszámolási időszakra vonatkozó, a "végfizetési" határidőtől különböző másik fizetési határidőben térítendő összeg, azaz tulajdonképpen egy újabb 58. szerinti teljesítési időpont. A jogszabályi előírásoknak megfelelő bizonylatolás valósulhat meg akkor is, ha az adóalany az adott elszámolási időszakon belül "előleget" szed be, és esetlegesen a 19. oldal

tényleges teljesítések ismerete hiányában a számlán nem tudja a beszedett ellenértéknek megfelelő mennyiséget feltüntetni, ugyanis az Áfa törvény 169. - ából levezethető, hogy mennyiséget csak abban az esetben kell feltüntetni a számlán, ha az az ügylet jellegéből fakadóan meghatározható. Például a felek havi elszámolásban állapodtak meg, amely szerint minden hónap utolsó napján összesítik az adott hónapban történt teljesítéseket. A fizetési határidő a tárgyhót követő hó 15. napja, ami azt jelenti, hogy a teljesítés időpontja a következő hónap 15. napja lesz. Amennyiben a teljesítésre kötelezett fél a tárgyhónap 5. napjáig az előző havi teljesítések ellenértéke 50 százalékának megfelelő "előleget" kér finanszírozási okokból, amelyet tárgyhónapra vonatkozóan tárgyhó 5-ig bezárólag kell kifizetni, akkor tekintettel arra, hogy a tárgyhó 5-ig teljesítendő "előlegfizetésre" vonatkozó határidő is tulajdonképpen a tárgyhónapra, mint elszámolási időszakra vonatkozó fizetési határidő ezen időpont fizetési határidőként az Áfa törvény 58. -a szerinti teljesítési időpontnak minősül. Ez azt jelenti, hogy a tárgyhavi teljesítések tekintetében két fizetési határidő, azaz két 58. szerinti teljesítési időpont lesz, az egyik tárgyhó 5-e amikorra az "előlegfizetést" teljesíteni kellett, a másik tárgyhót követő hó 15-e, amely időpontban az elszámolás eredményeként az "előleg" összegével nem fedezett szolgáltatásokat kell kifizetni. (PM Forgalmi adók, Vám és Jövedéki főosztály 11711/1/ 2008. APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 1559844891) 78/2008. Számviteli kérdés Egyik ügyfelünk folyamatos teljesítésű Egyik ügyfelünk folyamatos teljesítésű szolgáltatást végez. A szolgáltatásra vonatkozó szerződésből kiderül, hogy a felek havi számlázásban állapodtak meg, fizetési határidőként pedig a tényleges teljesítéstől számított 25. napot jelölték meg. A 2007. évi CXXVII. törvény szerint ez esetben a számlában a teljesítési időpontnak meg kell egyeznie a fizetési határidővel. Ügyfelünk az ez évben kibocsátott szolgáltatásokról olyan számlát állított ki, ahol a számlakiállítás kelte a hónap utolsó napja, teljesítési időpont a hónap utolsó napja, fizetési határidő a hónap utolsó napja + 25 nap. Ezeket a számlákat a hónap utolsó napjával könyveltük. Mi módon javíthatnánk az eddig kibocsátott számlák dátumait? A választ azzal kezdjük, hogy elsősorban nem a dátumokat kell javítani! 20. oldal

A 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 58. -ának (1) bekezdése szerint: termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik. A kérdésben leírt szolgáltatásnyújtásnál is erről van szó, feltételezve, hogy ezt a szolgáltatást igénybe vevővel kötött szerződésben, megállapodásban is rögzítették. A hivatkozott előírás az áfafizetési kötelezettség keletkezésének időpontjára, mint teljesítési időpontra vonatkozik, és nem érinti (nem érintheti) a két fél közötti szerződésben rögzített, a szolgáltatásnyújtás teljesítésére vonatkozó teljesítési időpontot. A kérdésben leírtak szerint a szolgáltatásnyújtás szerződés szerinti teljesítési időpontja az adott hónap utolsó napja, az áfafizetési kötelezettség szempontjából pedig a teljesítés időpontja a fizetési határidő (az adott esetben a hónap utolsó napját követő hónap 25. napja). Ilyen és hasonló esetekben a szerződés szerinti teljesítési időponttól eltér az Áfa tv. szerinti teljesítési időpont. A tévedések elkerülése érdekében ezért célszerű a számlán feltüntetni az Áfa tv. szerinti teljesítési időpont mellett a szerződés szerinti teljesítési időpontot is. (Az adott esetben az Áfa tv. szerinti teljesítési időpontot fel kell tüntetni, mert az eltér a számlakibocsátás keltétől!) Az Áfa tv. szerinti teljesítési időponttal kell az áfafizetési kötelezettséget az áfabevallásba beállítani, ezzel az időponttal lehet az előzetesen felszámított áfát levonásba helyezni, míg a szerződés szerinti teljesítés időpontjával kell a számlát a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni. A kérdés szerint kiállított számla tartalmazta mind az Áfa tv. szerinti, mind a szerződés szerinti teljesítés időpontját (fizetési határidő a hónap utolsó napja + 25 nap, illetve a hónap utolsó napja). Mivel nem volt egyértelmű a jelölése, az következett, hogy a számviteli előírások szerint helyes időponttal történt a könyvelés, de helytelen teljesítési időponttal az áfabevallásba a beállítás. A hiba korrigálására célszerű olyan helyesbítő számlát kiállítani, amelyen külön-külön feltüntetésre kerül a szerződés szerinti teljesítés időpontja (a hónap utolsó napja) és az Áfa tv. szerinti teljesítés napja (a tárgyhónapot követő hónap 25. napja a fizetési határidő), az értékadatok változatlansága mellett. Az Áfa tv. 179. -a (1) bekezdésének e) pontja szerint a számlával egy tekintet alá eső okiraton kötelező feltüntetni a számla adatának megnevezését, amelyet a módosítás érint, valamint a módosítás természetét, illetve annak számszerű hatását, ha van ilyen. A kibocsátott 21. oldal

számla helyesbítését önellenőrzés keretében kell elvégezni, külön felhívni a számla címzettjének figyelmét arra, hogy a kérdésben szereplő szolgáltatásnyújtások előzetesen felszámított áfáját mikor kellett levonásba helyezni. Az eltérő teljesítési időpontok miatt sajátos az áfa könyvelése is. A kérdésben leírtakhoz kapcsolódóan bemutatjuk a könyvelés módszerét is. A számlát kibocsátó társaság a számla alapján a számlakibocsátáskor: - a szerződés szerinti teljesítés napjával (a hónap utolsó napjával) könyveli a szolgáltatásnyújtás ellenértékét: T 311 - K 91-92; - könyveli ugyanezen időponttal a fizetendő áfát is, de mivel azt csak a következő hónap áfabevallásába kell beállítani, nem az adóhatósággal szembeni kötelezettségként, hanem egy - külön erre a célra kijelölt - különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettség számlára: T 311 - K 478; - a számla könyvelésével egyidejűleg célszerű, ha a társaság belső bizonylatot készít a fizetendő áfa könyveléséhez azért, hogy a számlát ismételten ne kelljen elővenni, majd - a fizetési határidő, az Áfa tv. szerinti teljesítés időpontjával a belső bizonylat (ennek hiányában a kibocsátott számla) alapján könyveli az áfát az adóhatósággal szembeni kötelezettségként: T 478 - K 467. A számla címzettje a szolgáltatást nyújtó számlája alapján a számla kézhezvételekor: - a szerződés szerinti teljesítés napjával (a hónap utolsó napjával) könyveli a szolgáltatásnyújtás ellenértékét: T 52 - K 454; - ugyanezen időponttal könyveli az előzetesen felszámított áfát is, de mivel azt legkorábban az Áfa tv. szerinti teljesítés időpontjával (a következő hónapban) állíthatja be az áfabevallásba, nem az adóhatósággal szembeni követelésként, hanem egy - külön erre a célra kijelölt - különféle egyéb követelések számlára: T 368 - K 454; - a számla könyvelésével egyidejűleg célszerű, ha a társaság belső bizonylatot készít az előzetesen felszámított áfa könyveléséhez azért, hogy a bejövő számlát ismételten ne kelljen elővenni, majd 22. oldal

- a fizetési határidő, az Áfa tv. szerinti teljesítés időpontjával a belső bizonylat (a bejövő számla) alapján könyveli az előzetesen felszámított áfát az adóhatósággal szembeni követelésként: T 466 - K 368. Az előbbiekben említett belső bizonylatot, amelynek tartalmaznia kell a számla legfontosabb adatait, a könyvelési tételt, a könyvelésre vonatkozó adatokat, szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni. [2007. évi CXXVII. törvény 58. (1), 2000. évi C. törvény 72. (1)] Az Áfa-törvény 58. -a alá tartozó, időszakos elszámolású ügyletek áfa-rendszerbeli kezelésének szabályai nem változtak 2014.07.21. Egy 2014. június 25-én közzétett rövid tájékoztatóban, az elfogadott törvénymódosítási javaslat alapján, már felhívtuk az adózók figyelmét arra, hogy nem változnak az időszakos elszámolású ügyletek áfa-rendszerbeli kezelésének szabályai 2014. július elsejétől. Ennek jogszabályi alapja, az azóta kihirdetett törvény alapján a következőkben foglalható össze. A Magyar Közlöny 2014. évi 91. számában megjelent, az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények módosításáról szóló 2014. évi XXV. törvény (továbbiakban: módosító törvény) 2014. július 4-i hatállyal módosította az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfatörvény) 58. (1) bekezdését, valamint hatályon kívül helyezte az Áfa-törvény 58. (1a) bekezdését. Ezzel a módosítással visszaállt az Áfa-törvény 58. (1) bekezdésének 2014. július 1-je előtt hatályos állapota. Az Áfa-törvény régi-új 58. (1) bekezdését a módosító törvény 10. -ával megállapított Áfa-törvény új 284. -a alapján az olyan, 2014. június 30-át követő elszámolási időszakra kell alkalmazni, amely tekintetében a fizetés esedékessége 2014. június 30-át követő időpont. A módosítás következtében az Áfa-törvény 58. szerinti, elszámolási időszakhoz kötött ügyletek után az adófizetési kötelezettség keletkezése időpontjának megállapításához szükségtelen a megkülönböztetés a Ptk. szerinti közszolgáltatási szerződés alapján teljesített ügyletek, a telekommunikációs szolgáltatások, illetve a telekommunikációs szolgáltatás nyújtására szolgáló hálózat felhasználásával teljesített ügyletek és a többi, elszámolási időszakhoz kötött ügylet között, mivel ezekben az esetekben az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja továbbra is egységesen az ellenérték megtérítésének esedékessége (a fizetés esedékessége). 23. oldal

Az Áfa-törvény 58. -ának a 2013. évi CC. törvénnyel megállapított (1) és (1a) bekezdése a módosító törvény 2014. július 4-ei hatálybalépésére tekintettel három napig hatályban volt, azok alkalmazására azonban az Áfa-törvény új 284. -ának rendelkezéseire figyelemmel ténylegesen nem kerülhet sor. Az Áfa-törvény 2014. július 1-3. között hatályban volt régi, illetve a 2014. július 4-én hatályba lépett új 284. -a ugyanis ugyanarra az időszakos elszámolású ügyletkörre (konkrétan azokra, amelyek esetében az elszámolási időszak kezdőnapja és az ezen elszámolási időszakra eső fizetés esedékessége egyaránt 2014. június 30. napját követi) vonatkozóan tartalmaz előírást. Mivel azonban az Áfa-törvény régi 284. -a nincs hatályban, arra alapulóan az előző mondatban említett időszakos elszámolású ügyletekre az Áfa-törvény 2014. július 1-3. között hatályos 58. (1) és (1a) bekezdése nem alkalmazható, ehelyett kizárólag csak a később hatályba lépett, az Áfa-törvénynek az új 284. -on alapuló régi-új 58. (1) bekezdését lehet esetükben irányadónak tekinteni. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a 2014. július 1-3. közötti időszakban induló olyan elszámolási időszakokra is, amelyek esetében a fizetés esedékessége szintén a jelzett 3 napos időszakra esik, az Áfa-törvény régi-új 58. (1) bekezdése vonatkozik. Forrás: www. nav.gov. hu Az elszámolási időszakos ügyletek áfa-rendszerbeli megítélése (áfatörvény 58. és 164. ) 2008.04.22. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: áfatörvény) 58. (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik. Ez a szakasz az elszámolási időszakhoz kötött teljesítések tekintetében határozza meg a fizetendő adó megállapításának időpontját. Elszámolási időszakos a teljesítés, ha a felek között folyamatos jogviszony van, amelynek során a közöttük megvalósult teljesítésekről az általuk megállapodott időszakokra vonatkozóan összevontan számolnak el, illetve, ha rendszeresen, ismétlődő jelleggel történik az adott időszakban nyújtott szolgáltatások, teljesített termékértékesítések vonatkozásában összevontan díjfizetés (tipikusan ilyenek az átalánydíjas ügyletek). 24. oldal

Az elszámolási időszakos teljesítések közé tartoznak pl. a közüzemi szerződésen alapuló jogviszony során eszközölt teljesítések, a bérbeadás, vagy az az eset is, amikor a rendszeresen, folyamatos jelleggel beszerzett termékekről nem szállításonként, hanem meghatározott periódusokban számolnak el, a periódus végén összesítik, egyeztetik az értékesített termékek mennyiségét, összetételét, minőségét, stb (pl. amikor az értékesített pékáru mennyiségét és annak ellenértékét a felek kéthetes periódusokban a periódus végén állapítják meg). Minden olyan esetben, amikor a felek elszámolási időszakhoz kötött ügyletet bonyolítanak egymás között, az adófizetési kötelezettség az adott elszámolás, vagy átalánydíj fizetési határnapján keletkezik, azaz nem az elszámolás napja, hanem a fizetési határidő lesz a teljesítés időpontja. Ha például a fuvarozási szolgáltatást nyújtó adóalany az általa adott hónapban teljesített összes fuvarozást a partnerével kötött megállapodás szerint havonta egyszer összesíti, ez azt jelenti, hogy a felek havi elszámolásban állapodtak meg. Az elszámolás napja jellemzően tekintve, hogy a fuvarozásért fizetett ellenérték egy naptári hónapban teljesített szolgáltatásokra vonatkozik az adott hónap utolsó napja lesz, azonban a fizetési határidő és így a teljesítés napja ettől eltérő időpont is lehet, attól függően, hogy a felek milyen fizetési határidőben állapodtak meg. Pl. ha a március havi fuvarozási szolgáltatások elszámolási napja március 31- e, azonban a szerződés alapján fizetni csak 120 nap múlva kell, akkor a március havi fuvarokról kiállított számlát július 29-ével mint teljesítési időponttal kell kiállítani, és így függetlenül attól, hogy az elszámolás márciusban történik, és fizikai értelemben március havi teljesítésekről van szó a fuvarozási szolgáltatást terhelő áfát (feltételezve, hogy a fuvarozó havi bevalló) a július havi bevallásban kell fizetendő adóként beállítani (ugyanakkor az igénybe vevőnél is ezzel az időponttal nyílhat csak meg az adólevonási jog az áfatörvény 119. (1) bekezdése alapján). Az áfatörvény 58. (1) bekezdése alapján ítélendő meg az az eset is, ha a könyvelési szolgáltatást nyújtó adóalany a könyvelési díjat előre megállapodott havi fix összegben havonta számlázza. Az elszámolás napja tekintve, hogy a könyvelési díj egy naptári hónapban teljesített szolgáltatásokra vonatkozik, jellemzően az adott hónap utolsó napja lesz, azonban a fizetési határidő vélhetően ettől eltérő időpont (amit a felek fizetési határidőként kikötöttek). Pl. ha a május havi könyvelési szolgáltatások elszámolási napja május 31-e, azonban a szerződés alapján fizetni csak minden hónapot követő hó 15-én kell, akkor a május havi könyvelési díjról kiállított számlát június 15-ével mint teljesítési időponttal kell kiállítani, és a 25. oldal