DEM O G RÁFI AI K Ü LÖ N B SÉG EK A CSEH TERÜLETEK ÉS SZ LO V Á K IA NÉPESSÉG ÉNEK

DEM O G RÁFI AI K Ü LÖ N B SÉG EK A CSEH TERÜLETEK ÉS SZ LO V Á K IA NÉPESSÉG ÉNEK A L A K U L Á S Á B A N Z. PA VLIK Csehszlovákia népessége két népsokaságból áll, amelyek jelentősen különböznek egymástól. E különbségek történeti jellegűek és a mai napig fennmaradtak annak ellenére, hogy 1918 után (kivéve a második világháború időszakát) mind a két népességcsoport lényegében hasonló társadalmi és gazdasági fejlődésen ment át. Minthogy olyan népességcsoportokról van szó, amelyek etnikai szempontból és az állandó kapcsolat következtében igen közel állnak egymáshoz, a köztük levő különbségek igen érdekes problémát jelentenek. Ezen különbségek összehasonlítása a demográfiában mintegy a kísérletes vizsgálatot helyettesíti Első tájékoztatást a születési, a halálozási és a természetes szaporodási arányszámok alakulása ad. Az 1. tábla azt mutatja, hogy a születési arányszám a vizsgált időszakban Szlovákiában mindig magasabb volt (az ötéves osztályközökben mintegy 4,6 11,3 ezrelékkel), a különbség a halálozási arányszám tekintetében, mely az 1870 74. években még nagyon jelentős volt, fokozatosan csökken úgy, hogy az utóbbi években már éppen Szlovákiában alacsonyabb. Ebből különbségek származnak a természetes szaporodás területén is, amely először a cseh területeken volt magasabb, jelenleg pedig Szlovákiában lényegesen magasabb. Érzékenyebb demográfiai mutatószámok ezt az alapvető tendenciát pontosabban megmutatják. Az újszülöttek halandóságának és a várható átlagos élettartamnak változása arra mutat, hogy az összhalandóság (az általános halálozási arányszám) jelenleg nem tükrözi a halálozások tekintetében a cseh és szlovák területek között fennálló különbségeket (lásd a 2. és 3. táblát). Ezek az adatok azt mutatják, hogy a szlovákiai alacsonyabb összhalandóság ellenére a halálozás a cseh területeken kedvezőbb. Ennek oka a különböző korösszetételben rejlik : Szlovákiában a népesség demográfiailag fiatalabb. Ez a tény, annak ellenére, hogy a cseh és a szlovák területek népességének általános fejlődése szempontjából nyilvánvaló, mégis nem teljesen egyértelmű. Az utóbbi évek folyamán és különösen 1960-ban érdekes jelenség tapasztalható : a férfiak várható átlagos élettartama 1-től 70 éves korig minden vizsgált korévben a szlovák területeken magasabb, ugyanakkor a 0 éves korban és 70 év felett a férfiak várható átlagos élettartama a cseh területeken magasabb. A nőknél 80 év alatt a várható átlagos élettartam a

A CSEH ÉS A SZLOVÁK T E R Ü L E T E K N ÉPESSÉG E 517 1. A cseh és szlovák területek népessége természetes népmozgalmának áttekintése 1870 1959 Forrás: A CsSzSzK statisztikai évkönyvei; a Központi Állami Ellenőrzési és Statisztikai Hivatal anyagai. 2. A csecsemőhalandóság a cseh és a szlovák területeken az 1920 1959. években (ezrelék) Évek átlaga Cseh Szlovák Különbség a cseh és a szlovák területek területek között 1920 24... 154 173 19 1925 29... 133 173 40 1930 34... 114 159 45 1945 49... 87 130 43 1950 54... 47 79 32 1955 59... 25 40 15 Forrás : A CsSzSzK statisztikai évkönyve, 1961. 3. A várható átlagos élettartam a cseh és szlovák területeken az 1930 31., az 1950 51. és az 1958 59. években Évek átlaga Cseh területek Szlovák területek Különbség a cseh és a szlovák területek között férfi nő férfi nő férfi nő 1930 31... 53,7 57,5 48,9 50,9 + 4,8 + 6,6 1950 51... 62,2 67,0 59,0 62,4 + 3,2 + 4,6 1958 59... 67,7 72,8 66,8 71,4 + 0,9 + 1,4 Forrás : A CsSzSzK statisztikai évkönyvei.

518 Z. PAVLIK cseh területeken magasabb és csak 80 éves korban alacsonyabb, mint Szlovákiában (lásd a 4. táblát). 4. A különböző életkorokban várható átlagos élettartam a cseh és szlovák területeken 1960-ban(e ) Életkor Cseh területek Szlovák területek Különbség a cseh és a szlovák területek között férfi nő férfi nő férfi nő 0... 68,03 73,58 67,70 72,47 + 0,33 + 1,11 1... 68,62 73,85 68,88 73,39 0,26 + 0,46 5... 64,93 70,08 65,36 69,78 0,43 + 0,30 10... 60,07 65,18 60,54 64,90 0,47 + 0,28 20... 50,52 55,40 51,04 55,12 0,52 + 0,28 40... 32,08 36,21 32,80 36,00 0,72 + 0,21 60... 15,75 18,61 16,37 18,34 0,62 + 0,27 6 5... 12,71 14,73 13,08 14,53 0,37 + 0,20 70... 10,04 11,33 10,16 11,15 0,12 + 0,18 75... 7,83 8,45 7,75 8,38 + 0,08 + 0,07 80... 5,89 6,10 5,72 6,24 + 0,17 0,14 Forrás : Demografie, 1962. évi 2. sz. IS.), old. Erre az érdekes jelenségre mind ez ideig nem fordítottak kellő figyelmet. Az a benyomás alakul ki, hogy az újszülöttek magasabb halandósága és korábban a magasabb gyermekhalandóság Szlovákiában növelték a hosszú élet valószínűségét azon férfiak számára, akik fiatal korukban legyőzték ezt a veszélyt és a súlyos életkörülményeket. Itt azonban visszatükröződhet számos más ok is. Nem lehet nevezetesen elfeledkezni a felnőtt népesség életkörülményeiről (a két népességcsoport foglalkozási összetétele eltérő a különböző ágazatokban), minthogy a fenti feltevésnek ellentmond az a tény, hogy a nőknél majdnem fordított jelenséggel találkozunk. A mai demográfia érdeklődésének tárgyát a gazdaságilag fejlett országokban mindenekelőtt a termékenység színvonalában bekövetkezett változások képezik. Ebben a kérdésben is, amikor összehasonlítjuk a két népességcsoportot, érdekes következtetésekre jutunk. A múlt században Szlovákiában a cseh területekhez képest magasabb születési arányszám és halálozási arányszám a gazdasági elmaradottság és a viszonylag lassú iparosodás következménye volt. A csökkenés egyforma volt (ha nem vesszük figyelembe az első világháború okozta eltéréseket) és majdnem azonos ütemű a cseh és a szlovák területeken. A legalacsonyabb a termékenység a cseh területeken a második világháború előtt 1935-ben volt (a specifikus termékenység 1740,7), Szlovákiában pedig 1937-ben (2796,5). Annak ellenére, hogy az egyes népességcsoportok termékenysége között lényeges különbség volt, a második világháború idején majdnem azonos fellendülés kezdődött ; ez a fellendülés a cseh területeken 1947-ben érte el a legmagasabb szintet (a specifikus termékenységek összege 3049,0), Szlovákiában pedig 5 évvel később 1961-ben (3603,0). Ezután ismét megkezdődött a termékenység csökkenése, újra ugyanolyan ütemben mindkét népességcsoportban a demográfiai mutatószámok abszolút színvonalában fennálló jelentős különbség ellenére.

A CSEH ÉS A SZLOVÁK T E R Ü L E T E K N ÉPESSÉGE 519 A születési arányszám színvonalát tekintve a cseh területek népessége az utóbbi években európai viszonylatban az alacsony születési arányszámmal (13,3%0 1960-ban) rendelkező népek közé tartozik, míg ugyanakkor Szlovákia a magas születési arányszámmal rendelkező népek (22,1%0 1960- ban) közé. A nettó reprodukciós együttható a cseh területeken már 1959-ben 1,0-nél alacsonyabb (0,973) volt, ugyanakkor Szlovákiában a színvonal mind ez ideig elég magas (1,394). L. Hersch potenciális demográfiájának módszere szerint számított demográfiai dinamikai együttható 1959-ben a cseh területeken negatív, 0,023 volt. Már 1958-ban negatívvá vált, nagyobb érzékenységet mutatva, mint a nettó reprodukciós együttható, amely ugyanebben az évben 1,0-nél magasabb volt ; Szlovákiában 1959-ben 0,129-et te tt ki. A két népességcsoport között fennálló különbségeket egyéb demográfiai mutatószámok is nem kevésbé kifejezően jellemzik. Az 5. tábla a születések, halálozások és a természetes szaporodás 1959. évre vonatkozó ún. stabilarányszámait (intrinsic rates) tartalmazza. A közölt adatokból következik, hogy a cseh területek népessége a stacioner típushoz közeledett, míg Szlovákia népessége megőrizte a reprodukció kedvező belső feltételeit. Nyilvánvaló, hogy a közeli jövőben ez meg fog mutatkozni mindkét népesség számarányában. 1959-ben Szlovákia népessége a cseh területek népességének (9 619 000 ember) 41,02 százaléka (3 946 000 ember) és élet-potenciáljának 44,40 százaléka volt (171,88 millió év a cseh területek népessége 387,07 millió évéhez képest). 6. A születések, halálozások és a természetes szaporodás intrinsic arányszám ai a cseh és a szlovák területeken 1959-ben (ezrelék) Megnevezés Cseh területek Szlovák területek Különbség a cseh és a szlovák területek között Születések... 13,70 21,72 8,02 H a lá lo z á so k... 14,73 10,28 + 4,45 Term észetes szaporodás 1,03 11,44 12,47 Stacioner halálozás... 14,36 14,58 0,22 Forrás : saját számítások. A két népességcsoport reprodukciójának színvonalában mutatkozó említett különbségek annak a tudatos magatartásnak a következményei, amelyet a népesség saját reprodukciójának kérdésében tanúsít. Ha feltételezzük is, hogy Szlovákiában még ma is a családok nagyobb százaléka nem tervezi a gyermekek számát (a cseh területeken 1960-ban a gyermekek 82 százaléka, Szlovákiában csak 72 százaléka született 30 évesnél fiatalabb anyától), mégis a jelenlegi különbségek alapjában véve megfelelnek a tervezett gyermekek számában fennálló különbségeknek. Az Állami Népesedési Bizottság legutóbbi ankétja szerint a csehszlovák nők többsége a gyermekek számát megtervezi még a házasságkötés előtt. A cseh területeken egy családra számítva átlagosan 2,27 gyermeket, Szlovákiában pedig 2,61 gyermeket terveznek.1 A termékenység jelenlegi csökkenése okának vizsgálata a demográfiai kutatás központi problémája. Ügy gondolom, hogy a fő okot családainknak abban a törekvésében kell keresni, hogy életszínvonalukat a gyermekek szá 1 A házasság, a fogamzásgátlás és az abortuszok vizsgálata. Demografie. 1961. 142. old.

520 Z. PAVLIK mának korlátozása útján emeljék. Ez mindenekelőtt azokra a családokra vonatkozik, amelyek korábban a kapitalista fejlődés idején nem tudták életszínvonaluk emelését elérni ; az életszínvonal emelése lehetőségének növekedésével gyorsan növekszenek azonban azoknak a családoknak a szükségletei is, amelyeknek életszínvonala korábban sem volt alacsony. Nem könynyű feladat a népesedés területén követett politikánk számára olyan intézkedések kidolgozása és megvalósítása, amelyek befolyást gyakorolnának erre az egész kedvezőtlen fejlődésre. Kétségtelen, hogy a szocialista társadalomnak megvannak ehhez a lehetőségei. A két népességcsoport fejlődésének összehasonlítása lehetővé teszi az alábbi következtetések levonását : 1. Csehszlovákiára vonatkozó minden demográfiai elemzésnek a két népességcsoport közötti jelentős különbségekből kell kiindulnia. 2. A népesség reprodukciójára gyakorolt társadalmi és gazdasági behatások tisztázásához nem annyira a demográfiai mutatószámok abszolút színvonala, mint inkább változásaik iránya és üteme a fontos. Nemzetközi összehasonlítás esetén nagyobb időszakokat (legalább egy nemzedéket) és ezek kiinduló színvonalát kell figyelembe venni. 3. A cseh területek és Szlovákia népességének fejlődésében mutatkozó hasonlóság alapot ad annak feltételezésére, hogy a cseh területeken tapasztalt fejlődést a szlovákiai fejlődés követni fogja. Ebből azonban nem következik, hogy a termékenységnek Szlovákiában elkerülhetetlenül olyan alacsony színvonalra kell csökkenie, mint a cseh területeken. Bár további csökkenése valószínű, mégis feltétlenül figyelembe kell venni a szlovákiai családokban tervezett gyermekek átlagos számát és az új szocialista életkörülményeket. 4. Egy országon belüli több népességcsoport demográfiai mutatószámainak különböző színvonala (hasonló társadalmi és gazdasági fejlődés mellett) a demográfiai kutatás tanulságos tárgya és bizonyos értelemben helyettesíti a kísérletet. A hasonló gazdasági fejlődés feltétele nem vonatkozik teljesen a nagyobb kapitalista országokra (például Olaszország) ; annál értékesebb lenne a Szovjetunió különböző népességcsoportjai demográfiai fejlődésének összehasonlító vizsgálata. ДЕМОГРАФИЧЕСКИЕ РАЗЛИЧИЯ В ИЗМЕНЕНИИ НАРОДОНАСЕЛЕНИЯ ЧЕШСКИХ ОБЛАСТЕЙ И СЛОВАКИИ Резюме В кратком сообщении дана характеристика демографических различий народнонаселения чешских областей и Словакии. Первую ориентировку дает развитие рождаемости, смертности и естественного прироста (табл. 1). Оно свидетельствует о том, что эти различия имеют исторический характер. Показатели смертности младенцев и средней продолжительности жизни уточняют ряд смертности (табл. 2 и 3). Далее в сообщении указывается на интересное явление большей продолжительности жизни мужчин в Словакии в возрасте приблизительно с 1 до 70 лет и ее меньшей продолжительности от 0 до 75 лет и более (табл. 4). Сделана попытка объяснения этого явления. Однако, важной проблемой современной демографии являются, в частности, изменения фертильности. В сообщении приводятся некоторые

A CSEH ÉS A SZLOVÁK T E R Ü L E T E K NÉPESSÉG E 521 важные данные о различиях в фертильности между нашими обеими народонаселениями и высчитываются показатели, совокупным методом характеризующие режим воспроизводства (стабильные коэффициенты intrisic rates коэффициенты воспроизводства и коэффициенты демографической динамики потенциальной демографии). Сопоставление развития наших народонаселении позволяет сделать следующие заключения : 1. Все демографические анализы, касающиеся Чехословакии, должны исходить из значительных различий между обеими народонаселениями. 2. Для выяснения общественных и экономических влияний на воспроизводство населения важен не столько абсолютный уровень демографических показателей, сколько направление и скорость их изменений. Проводя, в частности, сравнения в международном масштабе, следует учитывать большие периоды (не менее, чем одно поколение) и их исходный уровень. 3. Сходство в развитии народонаселения чешских областей и Словакии дает нам основание высказать предположение, что развитие в чешских областях является прообразом развития в Словакии. Из этого, однако, не вытекает, что фертильность в Словакии должна неизбежно снизиться до столь же низкого уровня, как и в чешских областях. Хотя его дальнейшее снижение является вероятным, нельзя все же не учитывать среднее количество планируемых детей в семьях в Словакии и наличие новых социалистических жизненных условий. 4. Различный уровень демографических показателей нескольких народонаселений в одном государстве (при сходном общественном и экономическом развитии) является поучительным предметом демографического исследования и в известном смысле заменяет эксперимент. Условие сходного экономического развития не относится полностью к большим капиталистическим государствам (напр. Италия ) ; тем более ценным было бы изучение, сравнивающее демографическое развитие различных народонаселения Советского Союза. DEMOGRAPHIC DIFFERENCES IN THE DEVELOPMENT OF THE POPULATION OF CZECH REGIONS AND SLOVAKIA Sum m ary T he p aper characterises briefly th e dem ographic differences existing betw een th e p opulations of th e Czech territo ries and Slovakia. In th is respect a p rim ary inform ation is supplied b y b irth rates, d eath rates and th e rates of n a tu ra l increase (Table 1.) The d a ta of th e tab le reveal th e historical character of these differences. The series of d eath rates is m ade com plete w ith d a ta on in fan t m o rta lity an d life expectancy. (T able 2 and 3). F u rth e r on, th e p aper reveals an in terestin g phenom enon, viz. th a t life expectancy of m ales in Slovakia is regarding each age-year betw een 1 and 70 y ears of age higher and in respect of th e age y e ar 0 and 75 years old and over low er th a n in th e Czech territories (Table 4). The p ap er a tte m p ts to give an explanation of th e phenom enon. Changes in fe rtility co n stitu te an im p o rtan t problem of m odern dem ographic research. T he papéi presents some m ajor d a ta w hich characterize th e differences w ith regard to fe rtility betw een th e tw o p opulation groups and gives a com putation of th e indicators show ing th e order of reproduction (intrinsic rates, rates of reproduction, p o tential dem ographic rates). A com parison of th e dem ographic developm ent of th e tw o population groups allows to draw th e following conclusions : 1. A ny dem ographic analysis relatin g to C zechoslovakia should tak e as a p o in t of departure th e significant differences existing betw een th e tw o population groups. 2. In order to clear up th e social and econom ic im pacts on th e reproduction of th e population, n o t so m uch th e absolute level of dem ographic indicators b u t ra th e r th eir

522 Z. PAVLIK direction and rhythm of change is of im portance. W hen m aking com parisons on an in tern atio n al level, longer periods (at least one generation) and th eir level of d ep artu re should be considered. 3. As th e tren d of dem ographic changes in th e Czech te rrito ry is sim ilar to th a t in Slovakia th e assum ption th a t th e developm ent of th e population of th e Czech territo ries will be followed by a sim ilar one in Slovakia is deem ed justified. This, of course, does n o t m ean th a t th e fe rtility of th e p opulation of Slovakia will fall in ev itab ly to th e low level registered in th e Czech territo ries. T hough its fu rth er decrease m ay be expected, th e average num b er of children plan n ed in Slovak fam ilies an d th e new social living conditions should be tak en into account. The different levels of th e dem ographic indicators of several population groups w ithin a country (under conditions of a sim ilar social and econom ic developm ent) constitu te a su b je ct-m atte r of in te rest for dem ographic research w ork and replace, in some degree, experim entation. As th e condition of a sim ilar econom ic developm ent does n o t prevail entirely in case of g reater cap italist countries (i. e. in case of Italy), a com parative analysis of th e tren d of dem ographic changes relatin g to the various population groups of th e Soviet U nion would be of high interest.